Reggeli Újság, 2007. november (4. évfolyam, 1118-1142. szám)

2007-11-17 / 1132. szám

2007. november 17. TÁRSASÁG Reggeli Újság / 7 Az Illustris Scholáról a Fejedelmi Emléknap kapcsán A Fejedelmi Emléknap rendez­vénysorozatainak csütörtök dél­utáni folytatásában a tudományos előadásoké és a kulturális progra­moké volt a szó az egyházkerüle­ti székházban. Előbbiek közül ki­emelkedik Herman M. János előadása a váradi iskola 450 év­vel ezelőtti alapításáról. Az egy­házkerület főlevéltárosa hazai és külföldi források felhasználásá­val írta meg dolgozatát, amelyből számos, eddig a köz számára is­meretlen dolgot tudhattak meg a termet megtöltők. Annak idején a kolozsvári uni­tárius kollégium református taná­rainak, diákjainak jó része átjött Váradra, ahol már a 14. századtól kezdve szervezett oktatás folyt. Igaz, hogy akkoriban még az ol­vasókanonok volt az igazgató, de a káptalani iskola olyan, az egész magyarság számára jeles elméket bocsátott útjára, mint Janus Pan­nonius, Nicolaus Olahus, Páz­mány Péter. A református iskolaalapítás előzményeként felmerült Belé­nyesi Szegedi Gergely neve is, aki az 1557-es alapításkor is sze­repet vállalt, és a Kolozsvárról érkezett tanároknak köszönhető­en már 1562-ben megejtették az első lelkészszentelést (Méliusz Juhász Péter). A töretlen fejlődés 1580-ig tartott, amíg meg nem jelentek a jezsuiták, ám az ő helyzetük meglehetősen labilis volt, hol betiltották őket, hol visszajöttek újra stb. Bocskai fejedelem után illust­ris, azaz főiskolai címet kapott a váradi intézmény, amelyet a Szenczi Kertész Ábrahám nyom­dájával történő példás együttmű­ködés is jellemzett, olyannyira, hogy a város 1660-as ostromakor az a 38 diák, aki túlélte az ostro­mot, Debrecenbe menekítette a tanoda szellemét. Hermán M. Já­nos nagy ívű előadása után a Lorántffy-gimnázium tanulói mutatták be tehetségüket, tudá­sukat, valamint igazi meglepe­tésként a Nagykárolyi Collegium Régizenekar előadásában hallha­tott a közönség a fejedelemség korának zenéjéből. Kiemelendő továbbá a precízen megkoreogra­­fált palotás tánc. Ebben a mai fi­atalok azt bizonyították, hogy nemcsak elméletileg ismerik a múlt kultúráját, hanem az való­ban szívükig-lelkükig ér. Az is­kola színjátszó csoportja két rö­vid jelenetet is bemutatott I. Rá­kóczi György fejedelemmé vá­lasztásáról, illetve Lorántffy Zsuzsannáról mint az egyház és az iskola védelmezőjéről. Az el­hangzott szavalatok közül Rocs­­ka Ádám határozott versmondá­sát, pontos gitárjátékát kell ki­emelni, illetve a Kozma Márta tanár vezette iskolai kórus telje­sítményeit, ugyanis az est során többször is színpadra léptek. Tüzes Bálint A Nagykárolyi Collegium Régizenekar Hermán M. János előadása közben Palotás Kozma Márta vezényli a kórust Példaadó szépkorúak ! Második alkalommal szervezte meg a Partiumi Magyar N­ Nyugdíjasok Egyesülete a szépkorúak köszöntését. «­Tíz olyan embert ünnepeltek csütörtökön, aki magatartásával, ] munkásságával példát nyújt, szolgálja, szolgálta a közösséget. Az ünnepélyen elsőként Fleisz Judittól tanárkollégája, Tárnoky György laudációját hallhattuk. Mint mondta, a méltatott szere­tetreméltó ember és igazi peda­gógus. Az Ady-gimnázium ma­tematika katedrájának kiváló egyénisége, aki egyénre szabott, logikus oktatási módszerekkel tanít, és manapság is az iskola vi­rágzását szolgálja. Földes Béla méltatta Madas Imre röntgenor­vos munkásságát. A nyugalma­zott orvosezredes tősgyökeres váradi. A marosvásárhelyi egye­temi évek után katonaorvosi pá­lyára irányították. Radiológus szakorvosként Temesváron, majd a jó hírű váradi katonakór­házban tevékenykedett. Nyugdí­jasként is dolgozik. Az idén ok­tóber 31-ig 2210 beteget vizsgált meg. Ő az örök orvos. Delorean Gyula mondta el Nyerges Gusz­táv laudációját. Kisdiákként is­merte meg Guszti bácsit, aki munkaszolgálatosként sok bor­zalmat átvészelt, ám nem csüg­gedt el. ’89 után ő volt a várad-o­­laszi RMD­SZ-körzet elnöke. Öt­lete nyomán jelent meg a Tollvo­nás újság. Kupán Árpád szólt Antal Béla történelemtanár, helytörténész munkásságáról. Antal Béla splontecr­ic re­crez ku­tatómunkát, előadásokat tart, tag­ja a Nobilitas Egyesületnek, to­vábbá a Partiumi és Bánsági Mű­emlék és Emlékhely Társaság­nak. Tanári és iskolaigazgatói munkája mellett helytörténeti szakkört szervezett Biharpüspö­­kiben. Monográfiát is írt Püspö­kiről. Nagy Béla méltatta Imp­­lon Irén író, újságíró tevékeny­ségét, aki nem volt jelen az ün­nepségen, távollétében hangzott el a laudáció. Tehetségével, mű­veltségével új színt vitt az újság­írásba, próbált rést ütni a kom­munista ideológián. Eltanácsolá­­sa után ’66-ban térhetett vissza az újságíráshoz. A Fáklyában a Látóhatár rovat, számos irodalmi riport, publicisztika stb. fűződik nevéhez. Nagy Aranka szólt Marossy Anna munkásságáról. Rink­ai a tanár rmizenk­cms és lelkes környezetvédő, kutató. Több éve küzd a tavirózsa-rezer­­vátum megmentéséért. Állandó botanikai kiállítást szervezett a Körös vidéki Múzeumban. Euró­pában elsőként foglalkozott óvo­dások ökológiai nevelésével. Vonház Antal mondta el Mogyo­­róssy István színművész laudá­cióját, aki betegség miatt nem tu­dott jelen lenni az eseményen. Mogyoróssy Pötyi több mint 130 szerepet játszott el - Nyilas, Misi­től Fekete Péterig. Két könyve jelent meg, publicisztikákat ír, hobbiból fest. Pásztai Ottó mél­tatta Rich Ferenc jogász, motor­­versenyző tevékenységét. Válto­zatos pereket képviselt. Fő terü­lete a munkaügy volt. 1950-ig vi­rágzott ügyvédi irodája, amikor is a Duna-csatornához internál­ták mint rémhírterjesztőt. Volt fa­esztergályos, traktorista, az épít­kezési tröszttől ment nyugdíjba. Nemcsak jogászként, hanem mo­torversenyzőként is szép sikerei voltak. ’70-ben Resicán volt az utolsó versenye. Decemberben 96 esztendős lesz. Wéber Csilla ismertette Tuduka Oszkár mun­kásságát. Az Őszi bácsiként is jól ismert tanár nem tudott eljönni az ünnepségre. Tuduka Oszkár zenei pályára készült, betegség miatt hagyta ott a konzervatóriu­mot. A magyar nyelvnek és iro­dalomnak szentelte életét. Évek óta ír zenekritikákat, számos ta­nulmány, esszé szerzője. Dukrét Géza mondta el Újvárosi Tibor laudációját. Újvárosi Tibor min­dig is szenvedélyes természetjáró volt. Kirándulásokat, honismere­ti táborokat szervezett, túrákat vezetett. A ’90-es évek elején együtt irányították Dukrét Gézá­val az Erdélyi Kárpát Egyesüle­tet. A turistautakat ő kezdte je­lezni, karbantartani. Az ünnepség után még alka­lom adódott egy kis csevegésre, egy-két csoportkép is készült. Tóth Hajnal Madas Imre Csoportkép is készült Marossy Anna is az ünnepeltek között volt Delorean Gyula köszöntötte Nyerges Gusztávot

Next