Reggeli Ujság, 1941. március (11. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-01 / 50. szám
Csarkesztőség és kiadóhivatal: §S,lyosvásárhely, Bólyai ucca 9 Ara: 6 fillér POLITIKAI ES KÖZGAZDASÁGI NAPILAP MAROSVÁSÁRHELY, 1941 MÁRCIUS 1. SZOMBAT TIZENEGYIDIK ÉVfOmil 50. SZáW. TEIEFON18 Felelős szerkesztő: ~ ZSIBÓI PAWLINETZ BÉLA Magyarország Nagyura, Horthy Miklós, kormányzóvá történt megválasztásának huszonegyedik fordulója van ma. Jelentős ünnepe ez az anyaországhoz visszatért erdélyi népnek, mert most jutott eltészben ahoz a szerencséhez, hogy gátlás nélkül áldozhat a nagy felszabadító hódolatának és tiszteletének. Romokban hevert abban az időben a magyar alkotmány, széttagolva, megcsonkítottan veszítette legértékesebb részét az ország s a magyar nép milliói kerültek szolgaságra, szegénységbe, nyomorba. A kormányzó, aki a nemzetgyűlés egyhangú választása folytán került a kormányzás élére, a csonka és béna országszervezetet nyomban hatásos intézményekkel próbálta gyógyítani és úgy a kül, a mint a belpolitika terén ma már történelmileg is megállapított újhodást indított el. Mindenekelőtt a magyar nemzeti hadsereget építette ki és erősítette fel olyan színvonalra, hogy a nagyhatalmi állások előtt is bizalmat és tekintélyt tudott szerezni Magyarország javára. Így vált lehetővé, hogy a magyar nemzeti hadsereg ereje és átütő képessége folytán, a békés revízió útja három ízben is megnyílott az államalkotó kormányzó irányításával, aki nemzetét anélkül vezette győzelemre, hogy ezért egyetlen csöpp vért hullatott volna a magyarság. A rabszolgasorsba döntött Erdély az elmúlt 22 évtizedben is naponként imába foglalta Horthy Miklós kormányzó nevét, de ezt az imát csak szíve mélyén, otthonába elzárkózva mondhatta el, a Magyar Hiszekegy kíséretében. Az idei március elsején — hála a Magyarok Istenének, — Horthy Miklós kormányzóságának a nemzetgyűlés által történt megválasztását szabadon ünnepel- Németország helyesli a magyarjugoszláv karári egyezményt, mely a balkáni bizonytalanságban a béke biztosítéka Róma, február 28. A nemzetközi sajtó vezető helyen és a legnagyobb megelégedés hangján foglalkozik a magyar-jugoszláv örök barátság másodszori, budapesti megpecsételésével. Kiemelik annak jelentőségét, hogy ez a fontos megnyilatkozás akkor történik a Dunamedencébe, mikor Európának délkeleti részében rendkívüli horderejű események állanak küszöbön. A két érdekelt állam hangulatát szemléltetően tükrözi vissza a Novosti című belgrádi lap két cikke. Az első Concar Markovics külügyminiszter látogatásának külsőségeivel foglalkozik, méltatja a szíves fogadtatást, ismerteti a magyar sajtó kommentárjait. A másik cikk a két ország gazdasági helyzetét vázolja, sok megegyező vonást fedez fel ebben a viszonylatban is és hangsúlyozza, hogy a gazdasági téren mutatkozó hasonlóság eggyel több ok az együttműködésre. A tengeri zárlat után a Duna folyó Európa egyik főütőerévé lett s ezért az itt élő népek együttműködése igen gyümölcsöző lehet. Másik hasonló körülmény, hogy mindkét országot egyformán sújtotta az árvízveszedelem, a közös nehézségeket együttes munkával kell elhárítaniuk. Mindezekkel a problémákkal részletesen foglalkoztak Budapesten. Szakértő körök véleménye szerint a két állam szerencsés módon ki-egészítheti egymást megbízatása alól. Ugyancsak minden alapot nélkülöz az az állítás, mely szerint az olasz bombázók, támadásaik alkalmával rendszeresen kórházakat keresnének ki célpontul. Közlik még Rómából, hogy az afrikai német hadtest ünnepélyes díszszemléje a lakosság nagy lelkesedése mellett folyt le. A parancsnokok üdvözölték a katonákat, majd megtörtént az eskütétel, melynek keretében a csapatok megfogadták, hogy olasz bajtársaikkal együttműködésben, minden lehetőt elkövetnek a Nagynémet és Nagyolasz birodalmak színeinek győzelméért. Döntés előtt a távolkeleti válság A japán kormány szóvivője szerint, a francia sziámi kérdés körüli válság döntő fordulathoz érkezett. A két érdekelt kormány elkészült válaszával a japán javaslatra s ettől függ talán az egész távolkeleti helyzet további alakulása is. Mindenesetre jellemző, hogy a szóvivő nyilatkozatához hozzáfűzte, hogy intézkedés történt a japán alattvalók Indo-Kínából és Sziámból való elszállítására. A déli vizeken dolgozó nipponi hajózási vállalatok is utasítást kaptak, hogy álljanak rendelkezésre az esetleg szükségessé válható gyors szállítás lebonyolítására. Ugyancsak a távolkeleti helyzetképhez tartozik az angoloknak az a hivatalos közlése, mely szerint március harmadikétól a gibraltári kikötőt és medencét aknákkal zárják el A Tengely véleménye Keverő fogadtatásban részesültek a budapesti események a Tengely fővárosaiban is. A Corriera della Sera kimerítően ismerteti Cincar Markovics látogatásának egyes mozzanatait s csaknem teljes egészben közli a külügyminiszterek nyilatkozatait, az ünnepélyes ratifikálás után. Végül kiemeli, hogy az összefogás békét hirdet, az általános balkáni bizonytalansággal szemben. A német külügyminisztérium szóvivője szintén nagy megelégedéssel nyilatkozik a budapesti találkozóról. Hangoztatta, hogy Németország nem fél a középeurópai államok önnállóságáról, sőt éppen az az álláspontja, hogy közös problémáikat egymás közt bizalmasan és baráti szellemben rendezzék. A Lokalanzeiger ezzel kap-csolatban foglalkozik az álta- l lános délkeleteurópai helyzet- sel s hangoztatja, hogy a Dunamedencében szintén meg- sínylik a háborús helyzetet. Az egyes ember két irányban tapasztalja a rendkívüli időket: fokozódik a drágaság és az áruhiány. Ettől eltekintve súlyosan nehezednek az emberekre a nagy árvíz okozta károk, amelyek kiterjedt termőterületeket tettek tönkre. Másfelől a katonai védelmi intézkedések is jelentős munkásréteget vontak el, úgyhogy a termelés ebből a szempontból is veszteséget szenvedett. Angol hírverés, olasz tények illetékes római körök cáfolják azokat az angol híreket, melyek szerint Graziani tábornokot, a líbiai csapatok főparancsnokát letartóztatták volna, miután előzőleg felmentették heti az anyaországhoz viszszatért erdélyi nép és ez az évforduló éppolyan kidomborodó eseménye életünknek, mint a honfoglalás idején Csaba vezér, majd a Rákócziak, Bácskaiak, Bethlenek országlásának korszaka. Iparfelügyelői kerületi központot állítanak fel Marosvásárhelyen Marosvásárhely febr. 28. A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint az iparügyi kormányzat újabb hat iparfelügyelői kerület létesítését határozta el. Az új központok Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Szatmárnémeti és Máramarossziget lesznek. A helyi kerületbe Marosvásárhely és a megye, valamint Udvarhelymegye tartoznak, míg Háromszéket a Csíkszeredai kerülethez csatolták