Révai Nagy Lexikona, 3. kötet: Béke-Brutto (1911)

B - Black Dome - Black drink - Black drop - Black faced - Blackfeet - Black fever - Blackheath - Black Hills - Blackie - Blackmore - Blackmorit - Black Mountains - Blacko - Blackpool - Black River - Blackrock - Blackrod - Black rot - Blackstone - Blackstone

Black Döme - 396 - Black Döme (ejtsd: blekk dóm), az Appalach­hegyláncban (1. o.) a Mitchell-csoport legmagasabb (2048 m.), csúcsa. Black drink (ang., ejtsd : blekk­), az Ilex Cas­sine leveleiből Észak-Amerikában főzött tea, me­lyet indiánus v. appalacs-teának is hívnak. Black Sh­op, 1. Baily-féle csepp. Black faced (ejtsd: biekk fészd), az angol hegyi juh. Blackfeet (ejtsd: biekfit,franc. piedsnoirs),azaz feketelábúak, az algonkin csoporthoz tartozó in­diánus nép Észak-Amerika Ny.-i részén. A Missouri felső vidékén, Dakota és Montana területén (szá­muk vagy 10,000) tartózkodnak. A B. csoport há­rom nagyobb ágra oszlik: 1. a tulajdonképeni B., magukat sitsekaiok-nak nevezik; 2. a kena vagy vérindiánusok, 3. pie­tran,ph­aneux ág.Földművelés és kultúra tekintetében még nagyon csekély náluk a haladás. W. O. Gatlin Gr., Letters and notes on the manners, customs and condition of the North-American Indians (London 1876). Black fever (ang.) v. spoked disease, mai de pinto, Észak-Amerikában előforduló fertőző betegség. Okozója a pyrosoma bigominumhoz hasonló vérparazita. A baj legfőbb tünete magas lázzal járó vérzés és kiütés. Blackheath (ejtsd: Whith), Londontól DK.-re fekvő, villákkal körülvett 108 ha.-nyi játszó- és mulatóhely, (8 km.-nyire a Szt. Pál templomától), a Greenwich-park tőszomszédságában.Wat Tyler és Jack Cades lázadásai alkalmával fontos sze­repe volt. Black Hills, 160 km. hosszú és mintegy 96 m. széles hegycsoport Dakota és Wyoming amerikai államok határán; legmagasabb csúcsa a Harney Peak (2350 m.). Arany-, ólom-, vasérc-, szén- és sóbányái vannak. Blackie (ejtsd: biekki), John Stuart, angol filoló­gus, költő és politikai író, szül. 1809 júl. 18. Glasgowban, megh. 1895 márc. 2. Edinburghban. Tanulmányait Edinburghban, Aberdeenben, Göt­tingenben és Berlinben végezte, 1841. Aberdeen­ben a latin nyelv tanára lett, 1852. az edinburghi egyetem görög tanszékére nevezték ki; 1882. nyugalomba vonult. Lefordította Aeschylust (Edin­burgh 1852). Tudományos munkái: Pronunciation of Greek, accent and quantity (1852); Discourse on beauty, with an exposition of the theory of beauty according to Plató (1858); Homer and the Iliad (1866, 4 köt., az Ilias fordításával a 2. és 3. kötetben); Horaehellenicae, essays and discussions on some important points of Greek philology and antiquity (1874). Fordításai közül híresek: Goethe Faustjának fordítása (1834); Lays and legends of ancient Greece, with other poems (1880); Poems, chiefly on Greek mithology (1857); Lyrical poems, English and Latin (1860); Musa bursehicosa (1869); War songs of the Germans (1870); Lays of the highlands and islands (1872); Songs of re­ligion and life (1876); The wisdora of Goethe (1883). Politikai művei: Ondemocracy(1867); The constitutional association on forms of government (1867); Political tracts (1868). Bölcseleti munkái: Four phases of morals : Socrates, Aristotle, Chris­tianity, Utilitarianism (1871, 2. kiad. 1874); Essay on selfcultu­re, intellectual, physical and moral (1873, 2. kiad. 1880); Natural history of atheism (1877); The wisemen of Greece, a series of dra­matic dialogues (1877); Lay sermons (1881); Es­says (1890). Hazafias érzéséről tanúskodnak: Language and literatu­re of the Scottish highlands (1876); Altavona: Fact and fiction from life in the highlands (3. kiad. 1883); The Scottish highlan­ders and the landlaws (1884); Scottish song, its wealth, wisdom etc. (1889); (W. O. Stoddart A., John Stuart B., Edinburgh 1895, 1 köt. 1899). Magyar fordítások: Önképzés (átdolgozta Dáni Ede, Ungvár 1898); önnevelés értelmi, testi és erkölcsi téren (a szerző életrajzával, ford. Csiky Lajos, Budapest 1899). Blackmore (ejtsd: blekkmór), Richard Doddridge, angol regényíró, szül. 1825 jún. 9. Longworthban, megh. 1900 jan. 21. Londonban, Oxfordban tanult, sikertelen kísérletek után a versírástól a regény­írásra tért át és e téren nagy sikert ért el. Művei: Clara Vaughan (1864); Cradock Nowell (1866); 50 kiadást ért Lorna Doone (1869; magyarra ford. Mudrony Pál, 1875); The maid of Sker (1872). Regényeit kiváló jellemző és alakító te­hetség, történeti hűség és ragyogó leírások jel­lemzik. Későbbi munkái: Alice Lorraine (1875); Cripps the Carrier (1876); Erema (1877); Mary Anerley(1880); Christowell(1881); Kit and Kitty, a story of West Middlesex (1889) etc. Mindezek­kel megújítja a romantikus regényt s visszaha­tást jelez a XIX. sz. realisztikus iránya ellen. Blackmount (ásv.), sárga opál Mt. Blackmore (Montana) lelőhelyről. Black Mountains (ejtsd: blek mauntinsz), zol­d kül­sejü hegylánc a Mormon és Usk folyók közt, Wales K.-i szélén. Legmagasabb csúcsa a Pen Cader Fawr (777 m.). Blacko, adók. Pozsega vm. pozsegai j.-ban, (1900) 842 horvát-szerb lak., vasúti állomás, táv­iróhivatal , u. p. Blacko-Jaksic. Blackpool (ejtsd:-apui), tengermelléki önálló vá­ros (county borough) Angolországban, Lancaster­tól 30 km.-re, az Ir-tenger partján, (1901) 47,348 lak., aquáriummal, téli kerttel. Igen látogatott tengeri fürdő. Black River (ejtsd: —b­vr), több folyó neve Észak-Amerikában : 1. amely New­ York államban folyik, 10 km.-re Watertown alatt az Ontario-tóba torkol­lik. 200 km. hosszú folyásából 60 km. hajózható. — 2. B. Michiganben, a St. Clair jobboldali mel­lékvize (1. Szent Lőrinc folyó). — 3. B., Misszuri és Arkansasban, az Ozark-hegységben ered, 700 km. hosszú folyás után, amelyből 160 hajózható, Newportnál a White Riverbe ömlik. Blackrock, tengermelléki város Dublin Íror­szági grófságban, (1901) 8719 lak., látogatott ten­geri fürdővel. Blackrod, város Lancaster angol grófságban, 10 km.-nyire Bolton-le-Moorstól, vasút mellett, (1901) 3871 lak., szénbányával. Black rot (ang., ejtsd: biek rot) a. m. fekete rothadás, 1. Szöllöző. Blackstone (ejtsd: biekszin), város Massachussetts amerikai állam Worcester countyjában, Rhode Island határán, (1900) 8546 lak., gyáriparral. Blackstone (ejtsd: biekszin), William, sir, angol jogtudós, szül. Londonban 1723 júl 10., megh. u.­­ Blackstone

Next