Révai Nagy Lexikona, 5. kötet: Csata-Duc (1912)

D - Dárda - Dárda - Dárda - Dárdahere - Darbanarius - Dardanella-edény - Dardanella-egyezség - Dardanellák

Dárda — 305 — remek hadjárati terveket, amelyek az európai szövetség ellenében Franciaország diadalát ered­ményezték. Legnevezetesebb műve: Considéra­tions milit.et polit.sur les fortiscations (Paris 1795). .Dárda, döfésre és hajításra alkalmas fegyver, mely 1­ 5 m. hosszú, 3—4 cm. vastag fanyélből és annak végére erősített 30—40 cm. hosszú, végén nyíl alakú pengéből állott. A rómaiak piluma is a dárdák egy neme volt. L. Lándzsa, Dárda (növ.), gyümölcsfák 10—12 cm. hosszú ágacskája, melynek csúcsát összetett vegyes rügy (1. Rügy) zárja be. Dárda, kisk. Baranya vármegye baranyavári j.-ban, (1910) 3231 német, szerb és magyar lak. A járási szolgabírói hivatal széke. Van ipartestülete, takarékpénztára, szerb földmívelők szövetkezete, gőzmalma, közjegyzősége, vasúti állomása, posta­és táviróhivatala, telefonállomása. D. egy nagy uradalom feje, mely Lippe hercegé, kinek itt szép kastélya és ménese van. Lapályán keresztül hajdan a rómaiak, később a törökök Eszékig erős töltést építettek, melyet 1644. Zrínyi Miklós bán leron­tatott, hogy a törökök közlekedését megnehezítse. Dárdahere (növ.), 1. Dorycnium. Dardanarius, olyan ember, aki mester­séges eszközökkel, különösen az áruk előleges összevásárlásával és aztán visszatartásával az áruk, különösen a kenyérnek valónak az árát nyereségvágyból felcsigázza. Erre szigorú bünte­tést szabtak. Dardanariatus, gabonauzsora. Hír­hedett gabonauzsorás volt Dardanarius. Dardanella-edény, a Dardanellák ázsiai part­jának mentén, nemkülönben Kis-Ázsia belsejében több helységben előállított agyagtermékek. Leg­ismertebbek a hosszú nyakú, füles korsók, me­lyeknek szép zöld vagy sárga, vagy barna mázuk van és kezdetleges, de érdekes festés vagy ara­nyozás díszíti. A legszebb ilyen edények Khuta­hiában készülnek, hol a XIV., XV. sz.-ban virág­zott régi gyárat ismét üzembe helyezték. Dardanella-egyezség, 1. Dardanellák, Dardanellák vagy Hemespindus, a Márvány­os Égei-tengert összekötő tengerszoros. A Már­vány-tenger felőli bejáratánál, az európai par­ton fekszik Gallipoli jelentékeny kereskedelemi város. Tőle északon, a Szaroszi-öböltől a Már­vány-tengerig a Bulair (görögül: Plagiari) nevű sáncok húzódnak el, amelyeknek célja, hogy az ellenséges csapatok partraszállását megakadá­lyozzák. Gallipolival szemben, az ázsiai parton fekszik Lapsaki (a régiek Lampsakosa) és Csár­dák falu. Innen túl a D. keskenyebbé lesz; mind­két oldalon termékeny vidék terül el. Kasziler-Iszkelesszi és Ülger-Iszkelesszi kastélyok előtt torkollik az európai parton a Kara-Ovasszi, a régieknek az athéniek vereségéről ismeretes Aigoszpotamosza. Ezután következik az európai oldalon a kis Akbasi­liman, ahol Szesztosz állott; vele szemben kinyúlik a Nagara földnyelv; itt van a szoros legkeskenyebb része, a régiek Heptasta­dionja. Nagara az a hely, ahol Abydosz állott. Aby­dosz és Lesztosz közt vezette Xerxes a hidat, ame­lyen seregeit a görögök ellen vezette. Abydoszból Szesztoszba úszott át minden éjjel Leander Hero­hoz, míg sírját a hullámokban nem lelte; ugyan­itt úszott keresztül a tengerszoroson Byron is. Nem messze a Nagara-fokon épült Nagara-erődtől vannak a Dardanella-várak, és pedig az európai parton, egy hegyfokon, amelyet a régiek Kynos­szema-nak neveztek, áll Kilid-al-Bahr (a. m. a tenger kulcsa), egy régi torony újabbkori erődít­ményekkel, az ázsiai parton pedig Szultanije-Kalesszi v. Bogasz-Hisszar, hatalmas erőd, modern ágyú-ütegekkel. Mellette van Csanak-Kalezi (1. o.). Ezen városnál érezhető legerősebben a víznek az az áramlata az Égei-tenger felé, amellyel az É.-nak haladó vitorlás hajóknak erősen kell küz­deniük. Innen túl az európai partok puszták és kietlenek, míg az ázsiai partokon a termékeny síkságok, erdős halmok és csinos falvak kedves képet nyújtanak. A D. lassan kiszélesedik, ahol az Égei-tenger kezdődik, a Mandere (Szkaman­der) folyó torkolatától balra van Kum-Kale (a. m. homok­ erőd). A Top-Tasi és Szigeton fokok közti síkságon volt állítólag a görög hajóhad horgonyzó helye a trójai háború tartama alatt. A Kum-Kale erőddel szemben, a trák Kerszone­zus legvégső csúcsán emelkedik Szedd-al-Kahr-Kalesszi (a. m. erősség a tenger gátján), világító toronnyal. Nem messze tőle látható az ú. n. Prote­szilaosz-sír (Proteszilaosz volt az első görög hős, aki a trójai háborúban a hajókról a partra ugrott, de csakhamar a trójaiak fegyvereitől elvérzett). A. D. erődítményei lényegesen jobb állapotban vannak, mint a Boszporuszi. A Bezika-öbölnél, a D. bejárata előtt van az első új erőd s egy távíróállomás. A parti védőművek első csoportja a bejáratnál van, az európai oldalon a nagy, régi vár, a Szeddil-Bahr 63 ágyúval fölfegyverezve. A legfontosabb védőműcsoport Csanak-Kalezi­nél v, másképen Kale-Szultanienál van; itt is, miként a bejáratnál, a parti védőművek fő hom­lokzata az Égei-tenger felé van fordítva. Csanak-Kalezivel átellenben, vele kábel­táviróval ösz­szekötve fekszik az európai oldalon a régi, még II. Mohamedtől 1470. épített erőd, a Kilid-Bahr (a tenger kulcsa). Csanak-Kalezi és Kilid-Bahr közt a D. legszűkebb és legjobban védelmezett pontján van állítólag a tűzakna-gát elhelyezve. Mindkét oldal összes parti védő­művei katonai utakkal és elektromos táviró­vezetékkel vannak egymással összekötve. Rév- és teherhajó-állo­mások Csanak-Kaleziben, vesztegzár-állomás Na­gában van. 1895-ban a porta a nagyhatalmaknak megengedte, hogy 1—2 kisebb hadihajót kikötés nélkül keresztül küldhessenek a szoroson. Az északamerikai Egyesült­ Államok, Spanyolország, Németalföld és Görögország is kérték ez enge­délyt, de a porta megtagadta. Ellenben megen­gedte, hogy 1902 szept. 3 orosz torpedó­hajó (de kereskedelmi lobogó alatt) 1903 jan. pedig a krétai Szada-öbölben horgonyzó 4 orosz torpedó keresz­tül mehessen a D.-on és Boszporuszon. A japán­orosz háború kitörése után (1904 febr.) a Fekete­tengeren elhelyezett orosz hajóhadnak nem en­gedték meg a keresztülmenetelt. A D.-ról elnevezett egyezség (1841 jún. 13.), amelyet az öt nagy­hatalom a török portával kötött és az 1856-iki párisi béke lényegében meg­erősített, azt állapítja meg, hogy nem török hadi­hajónak azon a szoroson a porta engedélye nélkül nem szabad átkelnie. Ámbár az 1871. londoni Révai Nagy Lexikona, V.­­köt. 80 Dardanellák

Next