Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)
L - Lampert - Lampérth - Lampertheim - Lamperti - Lampertico - Lampi - Lampion - Lampong - Lamprecht - Lamprecht
Lampert — 464 — sulva Lantosy (Leyrer) Józseffel (üzletét alapította apja, 1795). Lantosy és Lampel név alatt önálló üzletet alapított, melynek 1853 máju 1, egyedüli tulajdonosa lett. Üzletének mindvégig három ága volt: sortimentüzlet, antiquarium és kölcsönkönyvtár, melyekhez kiadói üzletet csatolt s mint ilyen, a tankönyv- és ifjúsági irodalmat karolta fel. Üzletét özvegye 1874. eladta Wodianer Fülöpnek s ma a Franklin-társulaté. V. ö. Szennovitz Adolf, L. Róbert, Magyar Könyvészet 1891. Lampert,Kwrl, német hidrobiológus, szül. Ippesheimban 1859 márc. 30. A stuttgarti Naturallensammlung állattárának igazgatója. Nagyobb művei: Das Leben d. Binnengewässer (1899, 2. kiad. 1910; orosz és magyar kiadása is megjelent ; a magyar fordítás címe : Az édesvizek élete, ford. Entz Margit, Budapest 1904); Das Thierreich. I. Sangetiero (1906); Die Gross-Schmetterlinge u. Raupen Mitteleuropas (1907); Bilder aus dem Käferleben (1910); Die Abstammungslehre (1910); Kleines Schmetterlingsbuch (1912); Die Tierwelt der Oberamter Ehingen, Cannstadt, Ulm stb. (1913); Vom Keim zum Leben (1913). Lampérth Géza, író, szül. Mencshelyen 1873 okt. 23. Iskoláit Pápán és Budapesten elvégezve, államtudományi doktorátussal az Országos Levéltárba került, ahol allevéltáros lett. A Petőfi-Társaság 1905. rendes tagjává választotta. Az irodalomban 1890. lépett föl, első kötete: Első könyvem (1897), melyet Beöthy Zsolt vezetett be, föltűnést keltett érzésének őszinteségével, közvetlenségével, szellemének és hangjának magyarságával. Ez, valamint nemes erkölcsi fölfogás és derült világnézet jellemzi későbbi műveit is, melyek között vannak versek: Pacsirtaszó (1902); A boldogság vándora (1909); elbeszélések többnyire nemzetünk múltjából: Elmidt időkből (1899); Kurucok csillaga és Kuruc hősök (1909); A kompánia rózsája (1911); Beszélgetés a házasságról (1912); színművek: Megjöttek a huszárok (vígjáték, színre került a Budai nyári színházban 1898), Veér Judit rózsája (dráma, Nemzeti Színház, 1905), Rodostó (dráma, Géczy Istvánnal, Vígszínház, 1906). Ifjúsági elbeszélései közül legkiválóbbak a Három pápai diák utazásai és a Rákóczi lobogója. Lampertheim, község Starkenburg hesseni tartományban, (feio) 10,383 lak., dohánytermeléssel és szivarkészítéssel. Lamperti, Francesco, olasz énektanár, szül. Savonában 1813 márc. 11., megh. Comóban 1892 máj. 1. Tanulmányait a milanói zenekonzervatóriumon végezte, melynek 1850—75. tanára volt. Tanítványai közül világhíresek lettek: Gruvelli, d'Artet, La Grange, Albani, Sembrich énekművésznők, írt egy énekiskolát is. Lampertico (ejtsd :•ako), Fedele, olasz nemzetgazdasági író, szül. Vicenzában 1833 jún. 13., megh. Padovában 1906 ápr. 6. A padovai egyetemen volt tanár 1866—1902. Volt képviselő is (1861-1870), 1873-tól pedig szenátor. Főműve: Economia dei popoli e degli stati (Milano 1874— 84, 5 köt.), melyben sokban a német realisztikus iskolához csatlakozik. Lampi, Johann Baptist, lovag, osztrák festő, szül. Romeróban (Tirol) 1751 dec. 31., megh. Bécsben 1830 febr. 11. Veronában, Trentóban, Roveredóban, Klagenfurtban, 1783-tól fogva pedig Bécsben dolgozott,ahol 1786. az akadémia tanára lett. 13. Szaniszló Ágost lengyel király 1787. Varsóba hívta meg, 1791. Szentpétervárra ment, de 1798. visszatért Bécsbe. A legmagasabb körök képmásfestője volt; megfestette II. József császár képmását a bécsi akadémia számára, az orosz cári család és sok orosz főnemes képét. Festményei az empire korának jellemző alkotásai. Simák, gyakran üresek (pl. Ámor és Diana képei a budapesti Szépművészeti Múzeumban), képmásai azonban nem egyszer közvetlenségükkel lepnek meg. Fia, ifj. L. Johann Baptist (1775—1837.) szintén festő volt. Egy Vénus-kép tőle is van a budapesti Szépművészeti Múzeumban. Lampion (franc., ejtsd: laapjon) a. m. lámpácska, kis lámpa, továbbá ünnepélyes alkalmakkor való kivilágításra szánt papirlámpás. Lampong, holland kormányzóság Szumátra D.-i végében, 26,366 km 2 területtel, 142,426 lak., akik legnagyobbrészt malájok. Három vulkáni hegylánc vonul rajta végig. E hegyláncoktól eltekintve a föld sík, mocsaras és erdős. Legjobb kikötője és a kormányzóság székhelye Telek-Betong, amelyet a Krakatau kitörése szétrombolt. Lamprecht (der Pfaffe), kölnvidéki német szerzetes, aki 1130 körül megírta az ó-német Alexanderliedet, mely úgy tárgyánál, mint feldolgozásánál fogva a középkor legszebb termékeinek egyike. Lamprecht, Karl, német történetbuvár, szül. Jessenben (Wittenberg mellett) 1856 febr. 25. 1885-ben a bonni, 1890. a marburgi, 1891 óta a lipcsei egyetem tanára. L. mint történetíró és tanár a régi történetírással szemben egészen új irányt és iskolát alapított a történeti anyag megválasztása és annak módszeres feldolgozása tekintetében. Szerinte az eddigi történetírás a fejlődésnek csak felszínes és külső elemeit tárta fel, míg a dolgok mélyebb okait és a néplélek fejlődését figyelmen kívül hagyta. Az ő felfogása szerint a gazdasági, társadalmi, jogi és politikai viszonyokat együttes összhatásaikban kell vizsgálni és tárgyalni. Az emberiség fejlődésének összes anyagi és szellemi tényezőit figyelembe véve új korszakokat állapít meg a történelemben (Szimbolikus, tipikus, konvencionális, individuális és szubjektív). Főműve: Deutsche Geschichte (Berlin, Freiburg i. Breisgau 1891—1909,19 részben). Egyéb munkái: Initialornamentik des 8—13. Jahrsumderts (Leipzig 1882); Deutsches Wirtschaftsleben im Mittelalter (u. o. 1886, 4 köt.); Alto und neue Richtungen der Geschichtswissenschaft (1896); Die kulturhistorische Methode (1900); Zur jüngsten deutschen Vergangenheh (I., II. és II 3., a Deutsche Geschichte kiegészítő kötetei 1901, 1903, 1904); Moderne Geschichtswissenschaft (1904, 2 kiad. 1909); Portratgalerie aus der deutschen Geschichte (1910); Deutsches Geschichte der jüngsten Vergangenheit und gegenwart (2 kötet, 1912, 1913); Einführungen das historische Denken (1912, 2. kiadás 1913); 1809, 1813,1815, Anfang, Höhezeit und Ausgang der Freiheitskriege (1913); Der Kaiser, Versuchh einer Charakteristik (1913). Egyik megalapítóját Lamprecht