Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)
K - Kossuth-párt - Kossuth-tövis - Kossuth-virág - Kossyra - Kosszeir - Kosszeusok - Kosszieh - Kosszo-gol - Kosszovo - Kosszovo-polje - Kostajnica - Kostajnica - Kostajničko Selište - Kostaki - Kóstáltatás - Kostanecki - Kostanjevac - Kostan-tau - Kostel - Kostel - Kostel. - Kostelec nad Labem - Kostelec nad Orlici - Kosteletzky - Kosten - Kostenko - Koster - Kostheim - Kostić - Kostrena Sveta Barbara - Kostrena Sveta Lucija
Kossuth-párt — 81 — Kossuth-párt, 1. Magyar országgyűlési pártok. Kossuth-tövis (növ.), a Xanthium spinosum népies neve túl a Tiszán. A név abból az időből ered, midőn a szabadságharc idején ez a tövis főleg az alföldi vármegyékben megjelent és széthurcolódott. Kossuth-virág (növ.), 1. Portulaca. Kossyra, sziget, 1. Pantelleria. Kosszeir, kikötő a Vörös-tenger egyiptomi partján, végső pontja a Kennehből kiinduló és a zarándokoktól követett karavánútnak, mintegy 1500 lak., düledező citadellával, Arábiával élénk kereskedést folytat. Kosszeusok, rabló nép a méd-elamita határhegységben, Babiloniától északra és ÉK-re. Sanherib asszír király hadat vezetett ellenük. A perzsa királyok adót űzettek nekik, hogy félelmes íjászaik ne tegyenek kárt országukban. Végre Nagy Sándor megfékezte őket Kr. e. 324. Kosszieh, egyiptomi város a szinti tartomány Manfalut kerületében, kb. 8000 lak. Kosszo-gol (Khubszu-gid), édesvizű tó Mongolországban, 1620 m. magasban, 3300 km 2 területű, 133 km. hosszú, 395 km. legnagyobb szélességű, közepes mélysége 150 m., legnagyobb mélysége 247 m. Közepén van Talai-Kui buddhista szent sziget. Lefolyása a Szelengába az Egin-kor. 1903-ban Jelpacsevszki kutatta át vidékét. Kosszovo, hajdani törökországi vilajet, melyet 1913. Szerbia, Montenegró és Albánia közt osztottak szét. Prizren, Üszküb, Jeni-Bazar és Dibre szandzsákságokra oszlott. Nevét a Kosszovo-síkságról (1. Rigómező) kapta. Kosszovo-polje, 1. Rigómező, Kostajnica, adó- és polit. község Horvát-Szlavonországban, Zágráb várm., az Una balpartján igen kies vidéken, a sziklás Djed-hegy (246 m.) aljában ; szolgabírói hivatal székhelye, van járásbírósága és adóhivatala, takarékpénztára, vasúti állomása posta- és távíróhivatallal, telefonállomása. K.-nak (1910) 417 háza és 2090 horvát és szerb lakosa van. Lakói Boszniával kereskedést, továbbá ipart és földmívelést űznek. K. vára, mely ma is meglehetősen ép, már a XVI. sz.-ban fennállott az Una folyó szigetén. A török háborúk alatt gyakran szerepelt. 1556. parancsnoka, Lufthaler a várat a törököknek 2000 aranyért átadta, de árulásáért halállal lakott, a törökök azonban 1596-ig bírták a várat, amikor Draskovics János bán a törököket megverte s a várat felgyújtotta. 1624-ben Zrínyi György, 1657. Erdődy Miklós bán leverte a törököket s tőlük végleg visszahódította K. várát. Kostajnica (Bosnyák-K), az ugyanily nevű járás székhelye Banjaluka bosnyák kerületben, az Una jobb partján, kb. 2000 lak. 1556-ban a török ostrom alá fogja, de Zrinyi Miklós fölszabadítja, 1690. pedig Draskovics horvát bán 50,000 törököt ver itt meg. Kotajnicko Seliste, adók. Zágráb vm. kostajnicai j.-ban, (1910) 373 horvát lak., u. p. Majur, u. t. Kostajnica. Kostaki (Costaki), román államférfiú, 1. Epureanu. Kóstáltatás, a ferblinek nevezett kártyajáték egyik műszava; az osztónak azt a jogát jelenti, hogy a két utolsó kártyát bizonyos meghatározott díj mellett adhatja le a játékban résztvevőknek. Kostanecki, Anton von, osztrák nemzetgazdasági író, szül. Myszakowban 1866 jan. 9.1891-ben rendkívüli, 1902. rendes egyetemi tanár lett Freiburgban (Svájc), 1910. rendes tanár a lembergi műegyetemen. Főbb művei: Der wirthschaftliche Wort vom Standpunkt der geschichtlichen Forschung (1900); Der Lagerschein als Traditionspapier (1902), Arbeit und Armut (1909). Kostanjevac, adók. Zágráb vm. jaskai j.-ban, (1910) 850 horvát lak., postahivatal, u. t. Krasic. Kostan-tau, a Kaukázus 5151 m. magas csúcsa. Kostel, adók. a hasonló nevü hegység (1. Kosztel-hegység) tövében, Varasd vm. pregradai j.-ban, (1910) 1413 horvát lak., u. p. és u. t. Pregrada. Kostel (csehül: Podivin), város Göding morva kerületi kapitányságban, a Thaya és vasút mellett, (1910) 244 lak., cukorgyárral. Cyrill szláv apostol 685, állítólag régi városházának kriptájában mondta az első misét morva földön. Kostel., növénynevek után Kosteletzky Vinzenz Franz, Prágában az orvosi botanika tanára (megh. 1887.) nevének rövidítése. Művei: Clavis analytica in floram Bohemiae phanerogamicam (Prága 1825); Allgemeine medizinisch-pharmazeutische Flora (u. o. 1831—36, 6 köt.). Kostelec nad Labem, város, 1. Elbekosteletz. Kostelec nad Orlici, város, 1. Adlerkosteletz. Kosteletzky, Vinzenz Franz, 1. Kostel. Kosten, az ugyanily nevű járás székhelye Posen porosz kerületben, (1910) 7810 lak., vasöntéssel, cukor- és szivarkészítéssel, őrültek házával. Fontos vasúti csomópont. Kostenko, Leo Feofanovics, orosz tábornok és utazó, szül. Szentpétervárott 1842., meghalt u. o. 1891. okt. 10. Közép-Ázsia felkutatása terén szerzett érdemeket; 1873. az Amu, 1876. a Pamir vidékére vezetett expedíciót. Orosz nyelven írott főművei Közép-Ázsiáról, Bokharáról és Kínáról szólnak. Koster, Ehrard Bernard, németalföldi költő, szül. Londonban 1861 szept. 14. 1896 óta a De Nederlandsche Spectator c. folyóirat szerkesztője Hágában. Művei: Gedichten (Leiden 1888); Liefde's dagerand (A szerelem hajnal hasadása, Deventer 1890); Niobe (Doetinchem 1893), a modern németalföldi irodalom egyik legjelentékenyebb epikai költeménye. K. teljes Shakespearefordításon dolgozik, melyből eddig több tragédia jelent meg. Kostheim, község a hesseni nagyhercegség mainzi kerületében, (1910) 7473 lak., vegyészeti gyárakkal, mükőgyártás, bortermelés. Kostic, Laza, szerb költő, 1. Kosztics. Kostrena Sveta Barbara, adóközség Modrus-Fiume vm. susaki j.-ban, (1910) 472 horvát lak., u. p. és u. t. Bakar. Kostrena Sveta Lucija, adók. Horvát-Szlavonországban, Modrus-Fiume vm. susaki járásában. (1911) 1552 horvát lakossal. K., valamint a szomszédos Kostrena Sveta Barbara (10.) a buccarii félszigeten fekszik. Innen kerülnek ki a legjobb tengerészek s idevalók voltak azok a matrózok is, kik az osztrák-magyar északsarki expedícióban (Weypmht és Payer alatt) részt vettek, a Kérni vagy íMetkon*. XII. töz. Kostrena Sveta Lucija