Révai Nagy Lexikona, 15. kötet: Ottó-Racine (1922)

P - Polaritas - Polarizáció - Polarizációs fotométer - Polarizációs galvanométer - Polarizációs készülékek - Polarizációs mikroszkóp - Polarizáció szöge - Polarizált áram - Polarizátor - Polárkoordináták - Poláros fény

Polaritas 544 ből, melyeket úgy helyez egymásra, hogy a fő metszetek egymásra merőlegesen álljanak. A két lemez elé turmalinlemezt helyez. A megvizsgá­landó fényforrás felé nézve színes sávok tűnnek fel, ha a fény poláros. A háttér közepén sötét sáv van, melytől kiindulva a színes sávok két oldalt a Newton-féle skála rendjében következnek egy­másra. Polaritás (növ.), a felsőbb rendű növények testén a csúcs és az alap közti ellentét, amely két fő ellenkező irányban gyarapodik a növekedés által, de egyúttal mindkettő a hegyén vele meg­egyező, az alapján tőle elütő képleteket fejleszt. Pl. a szár hegyén mindig csak szárbeli hajtások, az alapján azonban gyökerek fejlődnek. Aequi-P., ha a növényrész csúcsa és alapja megegyezően viselkedik, az ellenkezője az inaequi-P., a tulaj­donképeni P. Polarizáció, 1. Fénysarkítás, Elektromos sar­kítás, Elektrolízis és Galvános polarizáció. Polarizációs fotométer, 1. Fotométer. Polarizációs galvanométer, alapszik a fény polarizációs síkjának elektromágnesség által oko­zott forgatásán s csak erősebb áramok mérésére alkalmas. Polarizációs készülékek, 1. Fénysarkítás. Polarizációs mikroszkóp, 1. Fénysarkítás. Polarizáció szöge, 1. Fénysarkítás. Polarizált áram, 1. Sarkított áram. Polarizátor, a közönséges fény sarkítását elő­idéző üveglap, fekete tükör, kettős törésű kris­tálylap stb., míg az analizátor ugyanilyen alkat­rész, mely a sarkítás fölismerésére, a sarkított fény elemzésére való. L. Fénysarkítás. Polárkoordináták, 1. Koordináták. Poláros fény (polározott, sarkított fény; 1. a Poláros fény című színes képmellékletet). Ha közönséges fénysugár 55°-nyi szög alatt esik va­lamely üveglapra v. fekete tükörre, a visszavert fény bizonyos egyoldalúságot mutat, amennyi­ben egy másik tükör csak akkor veri teljesen vissza, ha síkja a másikéval párhuzamos, míg más helyzeteiben a visszaverődés csak részleges; ha a két tükör síkja egymásra merőleges, akkor a második tükör a reá eső fényt egyáltalában nem veri vissza. Az ilyen sugarat poláros v. sar­kított sugárnak nevezik s ebben a fényrezgések az elmélet szerint csak egy síkban mennek végbe a sugár irányára merőlegesen. Az ilyen sugárt lineárisan polározott sugárnak nevezik. (L. Fény­sarkítás). Az a beesési szög, melynél a poláro­zás a legteljesebb, a polarizáció szöge s ez Brew­ster törvénye szerint az a szög, melynek trigo­nometriai tangense egyenlő a visszaverő lap tö­résmutatójával ; ez egyértelmű azzal, hogy a visszavert és megtört sugár egymásra merőle­ges. A P. lehet olyan természetű is, hogy az éterrezgések körpályán mennek végbe s akkor a fényt cirkulárisan P.-nek nevezik. Ezt elő lehet állítani, ha a polarizációs készülékbe vékony csillámlemezt helyeznek, mely a reá eső fényt két, egymásra merőleges rezgésű sugárra bontja, melyek a lemezben különböző sebességgel halad­nak át. Ha ezek között az útkülönbség 1/4 hullám­hossznyi, akkor az eredő fényrezgés körpályán megy végbe. Mivel ennek természete minden irány­ban egyforma, analizátorral vizsgálva olyannak tűnik fel, mint a közönséges fénysugár. Ha azon­ban csillámlemezen küldik át, mely a két sugárra nézve fennálló, 1/1 hullámhossznyi útkülönbséget újra 1/1 hullámhosszal növeli, akkor a cirkulári­san polarizált fény lineárisan polarizálttá vál­tozik. Az elmélet szerint a közönséges fénysu­gárban az éterrezgések a sugárra merőleges irányban ugyan, de gyors váltakozásban a leg­különbözőbb fekvésű síkokban mennek végbe. Dove kimutatta, hogy olyan polarizált fénysu­gár, mely gyorsan és egyenletesen forgatott Nicol-féle hasábból lép ki, amelyben tehát a rez­gések síkjai gyorsan változtatják helyzetüket, közönséges fénysugárként viselkedik. Ezt depo­lározásnak nevezik. Igen érdekesek az ú. n. kromatikus (színes) polarizáció jelenségei. Ha ugyanis gipszlemezkét helyeznek polarizátor és analizátor közé, akkor az, ha elég vékony, többé­kevésbbé színezettnek mutatkozik és csak két meghatározott helyzetben színtelen. Ha a pola­rizátor és analizátor rezgési síkjai egymásra merőlegesek, a látómező sötét. Gripszlemezkét helyezvén közéjük, a látómező a lemezke terü­letén világos és színes. A színezés a legélén­kebb, ha a gipszlemezben a kettős törés létre­hozta két sugárban a rezgések iránya 45°-ot al­kot a polarizátor rezgésirányaival, ellenben meg­szűnik, ha a rezgésirányok összeesnek a polari­zátor vagy analizátor rezgésirányaival. A jelen­ség magyarázata az, hogy a gipszlemezben lét­rejött két sugár a gipszben különböző sebesség­gel halad s így útkülönbségre tesz szert. Ha az analizátor a rezgéseket egy síkra redukálja, interferencia jöhet létre, mely a fehér fényből azon színeket oltja ki, melyekre nézve a lemez által okozott útkülönbség a félhullámhossz pá­ratlan számú többszöröse; a ki nem oltott színek keverékszínt adnak, mely a lemez vastagságától függ. Ezen jelenségek akkor mutatkoznak, ha a lemezre párhuzamos fénysugarak esnek. Egész másként alakul a dolog, ha a lemezre gyűjtő­lencsékkel összehajlóvá tett sugárkúp esik, mely már polarizált sugarakból áll. A kristálylemez­nek az optikai tengelyre merőlegesen kell metszve lennie. Az a sugár, mely a lemezt merőlegesen éri, az optikai tengely irányában halad rajta át és nem szenved kettős törést. A kúpalakú sugár­nyaláb minden más sugara annál nagyobb mérvű kettős törést szenved s a kristályon annál na­gyobb utat kell megtennie, mennél ferdébben éri a kristálylemezt, így annál nagyobbak az útkü­lönbségek, mennél messzebb esik a sugár a su­gárkúp tengelyétől s mivel a tengelytől egyenlő távolságban az útkülönbséget okozó körülmé­nyek egyformák, a tengely körül fektethető egy-egy körben a viszonyok egyformák. Az ana­lizátoron át nézve a középpont körül koncentri­kus színes körök egész sorozatát látni, amelye­ket fekete kereszt szel át, ha az analizátor és polarizátor keresztezettek, vagyis ha rezgési síkjaik egymásra merőlegesek. Ha ellenben a polarizátor és analizátor rezgésirányai párhuza­mosak, fehér kereszt látszik s a színes körök az előbbiekhez képest kiegészítő színűek. (L. a mel­lékelt színes táblát.) Az 1. és 2. ábra a mészpár- Poláros fény

Next