Révai Nagy Lexikona, 16. kötet: Racine-Sodoma (1924)
R - Rolle - Rolle-hágó - Rollenhagen - Rollett - Rollin - Rollinat - Rollo - Rollot - Rollulus - Roloff - Rom - Rom - Róma
Rolle - 321 - Vie de Michel-Ange (4. kiad. 1913); Musiciens d'aujourd'hui (1908); Musiciens d'autrefois (1908); Vie de Tolatoi' (3. kiad. 1913); Haendel (1910); Tragédies de la foi (1918); Au dessus de la melée (1914). Újabb művei: Colas Breugnon, Pierre et Luce, Clerambault, Annette et Sylvie c. regények. Kiválóbb színpadi művei: Morituri ou Les Loups (1899); Danton (1900); Le 14 Juillet (1902); Liluli (szatíra). Magyarra számos művét fordították: Beethoven élete (ford. Mikes Lajos, 1912, Gierna Andor, 1920); A farkasok (ford. Teleki Jenő, 1919); Michelangelo élete (ford. Éber László, 1919); Danton (ford. Sebestyén Károly, 1920); Colas Breugnon (ford. Komor Zoltán, 1920); Eljő majd az idő (ford. Papp Dezső, 1921); Tolsztoj élete (ford. Benedek Marcell); Az égő csipkebokor (ford. Király György, 1921); Páris zenéje (ford. Fodor Gyula, 1922); Berlioz (ford. Lakatos Andor, 1923); Viharvirág (Pierre et Luce, ford. Laczkó Géza, 1923); Clerambault (ford. Benedek Marcell, 1923); Jean-Christophe Parisban 1—3. (ford. Rózsa Géza, 1919); Jean-Christophe teljes fordításából megjelent: 1. A hajnal (ford. Zolnai Béla, 1919); 2. A virradat (ford. Aranyossy Pál, 1919); 3. Az ifjú (ford. Zolnai Béla, 1919); 4. A lázadás (ford. u. a., 1920); 5. A piaci vásár (ford. u. a., 1922); 6. Antoinette (ford. Karinthay Frigyes, 1923). Rolle (német szó a francia rele-ból a. m. szerep. Korai színésznyelvünk gyakori szava. Rolle-hágó, Dél-Tirol keleti részén, 1987 m. magasságban, fontos útvonal. 1916-ban az olaszok makacs támadásokat intéztek birtokáért, 1916 júl. 21. sikerült is megszállaniok, de állásaikat 1917 novemberben kénytelenek voltak kiüríteni. Most Olaszországhoz tartozik. Rollenhagen, 1. Georg, német költő, szül. Bernauban 1542 ápr. 22., megh. Magdeburgban 1609 máj. 13. v. 18. Kiváló hitszónok és nyelvművészetével is jeles didaktikus költő volt. Első műve egy iskoladráma: Des Erzvaters Abraham Leben und Glauben (Magdeburg 1569) volt, nevét azonban a Froschmeuselerrel szerezte meg, melyben Luther mint Elbmarx béka, a pápa mint Reisskopf teknősbéka szerepel; a szatirikus, de tanító célzatú mű még 13 kiadást ért (13. kiadás Berlin 1731). V. ö. Liliken, Leben des R. (Berlin 1846). 2. B., Gábriel, német író, az előbbinek fia, szül. Magdeburgban 1583 márc. 22., megh. 1620 körül. Latin költeményeket és egy népszerű vígjátékot irt: Amantes amentes; ein sehr anmutiges Spiel von der blinden Liebe oder von der Löffelei (Magdeburg 1614). V. ö. Gaedertz, Gábriel R. (Leipzig 1881). Rollett, Hermann, osztrák költő, szül. Badenben (Bécs mellett) 1819 aug. 20., megh. u. o. 1904 máj. 30. 1842-ben kiadta Liederkranze c. gyűjteményét. Frühlingsboten aus Österreich (Jena 1845) c. szabadelvű költeményei nevét Németországban ismertté tették. Hosszas politikai üldöztetés után csak 1854. térhetett megint haza. 1876 óta szülővárosa levéltárnoka volt. Főbb munkái: Wanderbuch eines Wiener Poeten (Frankfurt 1846); Republikanisches Liederbuch (Leipzig 1848); Gedichte (Leipzig 1865); Offenbarungen (Wien, 2. kiad. 1870). Emlékiratai Begegnungen (1819— 1849) c. alatt 1903. jelentek meg Bécsben. Magyar tárgyú költeményei is vannak (pl. Petőfi). W. O. Katscher, H. R.'s Leben und Werke (Bécs 1894). Rollin (ejtsd: rolen), Charles, francia történetíró, szül. Párisban 1661 jan. 30., megh. 1741 szept. 14. Előbb teológiai tanár volt, 1688. a Collége de France tanára, 1696. a Collége de Beauvais igazgatója lett. Jansenista nézetei miatt elvesztette állását s ezután irodalmi működésének élt. Főbb művei: Histoire ancienne (Paris 1730—38, 13 köt.); Histoire romaine (u. o. 1738—48, 16 köt.). V. O. Ferbé, R., sa vie, ses oeuvres et l'université de son temps (Paris 1902). Rollinat (ejtsd: rollná), Maurice, francia költő, szül. Chataurouxban (Indre) 1846., megh. Ivryben 1903 okt. 26. Versei előbb George Sand, majd Baudelaire hatása alatt készültek. Egy részüket megzenésítette s maga adta elő a Chat noir-hoz címzett cabaretban. Főbb kötetei: Dans les branches (1877); Les névroses (1883); L'actime (1886); La nature (1892); Les apparitions (1896). V. O. E. Vinchon, M. R. (Paris 1921). Rollo (Hrolf, Raoul), normann vezér, megh. 932. A norvégiai Mereből származott s 886 óta pusztította egy normann csapat élén Franciaország északi partjait. Együgyű Károly, francia király, hogy pusztításainak véget vessen, 911. átengedte neki Botlen, Caen és Evreux vidékét (Normandia) és nőül adta hozzá leányát, Gizellát, azzal a kikötéssel, hogy hűbérese lesz és a keresztény vallásra tér át. R. a keresztségben a Robert nevet vette fel és erélyes uralkodó vált belőle. Az uralkodásban fia, Vilmos követte. Rollot, helység Franciaországban, Somme dep.-ban, 870 lak. Az 1918 márciusi német offenzívában a francia hadvonal áttörése után véres harcban a németek elfoglalták. Rollulus (állat), 1. Buhld. Roloff, Friedrich, német állatorvos, szül. Baderslebenben 1830 máj. 19., megh. Berlinben 1885 dec. 22. 1866-ban Halléban tanár, 1878. a berlini állatorvosi iskola igazgatója lett. Nagy tevékenységet fejtett ki a járványos betegségek okainak felderítésében és az ellenük való védekezés megállapításában. Főbb művei: Die Lungenseubheimpfungen (Berlin 1868); Die Rinderpest (Halle, 2. kiad. 1877); Die Beurteilungslehre des Pferdes u. des Zugochsen (u. o., 2. kiad. 1896); Der Mitzbrand, seine Entstellung u. Bekampfung (u. o. 1883); Handbuch der gerichtlichen Tierheilkunde (u. o. 1888). Rom, elpusztult épület; főleg kolostorokról, várakról, meg régi építészeti emlékek maradványairól mondják, (L. Ásatások). Rom, cigány nyelven ember, így nevezik önmagukat a cigányok. Róma (olaszul: Roma), 1. tartomány Olaszországban Grosseto, Siena, Perugia, Aquila, Caserta és a Tirreni-tenger közt, területe 12,083 km® (1921) 1.519,743 lak. Járásai: Civitavecchia, Frosinone, Roma, Velletri és Viterbo. Székhelye Róma. R. tartomány az ókori Latium (1. o.), 2. B. (1. a mellékelt térképet), az olasz királyság fővárosa, a király és a pápa székhelye, a Ti- 21 Révai Nagy Lexikona XVI. köt. Róma