Révai Nagy Lexikona, 16. kötet: Racine-Sodoma (1924)
R - Rákócziszállás - Rákóczi-törvény - Rákóczy
Rákóczy — 52 — igekiállítást rendeztek, mely alkalomból R. nagy lovasszobrának felállítását is elhatározták. Ez az alkalom előkészítette R. politikai rehabilitációját és az emlékén esett sérelem jóvátételét. 1904 ápr. 18. I. Ferenc József királynak Tisza István gróf magyar miniszterelnökhöz intézett következő leirata jelent meg: «A magyar történelem kiváló alakjai közül egyedül II. Rákóczi Ferenc hamvai nyugosznak idegen földben, s e hamvaknak hazaszállítása a nemzetnek ismételten kifejezett közóhaját képezi. Hála legyen érte az isteni gondviselésnek: azok az ellentétek és félreértések, amelyek súlyosan nehezedtek elődeinkre hosszú századokon át, ma már egy végkép letűnt korszak történelmi emlékeit képezik. Király és nemzete kölcsönös bizalma és az alkotmány visszaállított békés uralma megteremtették a trón és nemzet között a sikerült egyesült munkásság alapfeltételét képező összhangot. Keserűség nélkül gondolhatunk tehát vissza mindannyian a mögöttünk álló borús korszakra s király és nemzet egyesült kegyelete keresheti fel mindazok emlékezetét, kiknek vezető szerep jutott a letűnt küzdelmekben. Ennélfogva utasítom, hogy II. Rákóczi Ferenc hamvai hazaszállításának kérdésével foglalkozzék és erre vonatkozó javaslatait elvárom. A hamvak hazahozatala 1906 októberben valósult meg. Különbizottság ment Konstantinápolyba Ugyanezidőben, 1906 okt. 20. az országgyűlés külön törvénnyel eltörölte a megbélyegző 1715:XLIX. t.-c.-t. Okt. 27. érkeztek meg a bujdosók külön koporsóba tett maradványai Orsovára, ahol a kormány, országgyűlés, törvényhatóságok stb.fogadták ; nevezetesen hazahozták: R. Ferenc, Zrínyi Ilona, R. József a fejedelem fia, Bercsényi Miklós és neje gr. Csáky Krisztina, Esterházy Antal gr. és Sibrik Miklós, végül a Nikomédiából elhozott Thököly Imre hamvait. A hamvakat az összes városok közönségének nagyszerű ünneplése mellett hozták Budapestre, ahol 28-án egy napig a Szt. István bazilikában (Thökölye az ev. templomban), hol egyszersmind gyászistentiszteletet tartottak, közszemlére voltak kitéve; ugyancsak 28-án éjjel Kassára szállították Zemplén vármegyén át, hasonló lelkes nemzeti ünneplés között. Kassán R. és társai a dómban leltek nyugvóhelyet okt. 29., Thököly hamvait okt. 30. Késmárkon az új ev. templomban helyezték el. A kassai dómban díszes síremléket állítottak. Irodalom. Rákóczi művei: R. F. emlékiratait eredetileg magyarul írta s levéltárában helyezte el, honnét elveszett. Ugyanezt megírta franciául és halála után jelent meg arcképével együtt Hágában : Histoire des révolutions de Hongrie . . . Avec les Mémoires du prince Fr. R. sur la guerre de Hongrie depuis 1703 jusqu'à la fin (La Haye 1739). Első magyar kiadása : N. R. F. emlékirata a magyarországi hadjáratról 1707—1711., közli Ráth Károly, ford. L. Gy. (Győr 1861). 2-ik kiad. Ráth K. és Thaly-tól (Budapest 1868, 4. kiad. 1872). — R. F. önéletrajza és egy keresztény fejedelem áhításai. A párisi Nemzeti Könyvtárban őrzött kéziratból kiadja a M. Tud. Akadémia tört. bizottsága (1876). Négy részből áll : Confessio Peccatoris, Meditationes, Aspirationes principis Christiani. Réflexions sur les principes de la vie civile et de politesse d'un chrétien. — Officium Rákóczianum, latinul először Nagyszombat 1726, majd Bécsben 1752., 1767, továbbá ismét Nagyszombatban 1772, Budán 1788, 1794, 1800, Zágrábban 1798, 1806, 1808, végül ismét Budán 1821. Magyarul: Officium Rákóczianum, avagy különbféle ájtatosságok az Istennek imádására, Nagyasszonyunknak Máriának és minden szenteknek tiszteletére, Buda, 1746 ; javított kiadások Kassa 1756, Győr 1756, Kassa 1767, 1791, Buda 1817, 1825. — Rákóczi politikai végrendelete: Testament politique et moral du Prince Rákóczi (La Haye, 1751, 2 köt.). A R.-ra vonatkozó gazdag irodalomból említendők: Aktenstücke zur Geschichte F. R.-s u. seiner Verbindungen mit dem Auslande (Fontes rerum Austriacarum, XVII., Wien 1858); II. R. Ferenc és nevezetesebb kortársainak némely kiadatlan eredeti leveleik (Pest 1861), közli P. Sz. K. Szalay László : NI. R. F. bujdosása, Pest 1861, I. k.; Krones, Zur Geschichte Ungarns im Zeitalter F. R.-s (Wien 1870); Thaly Kálmán, Rákóczi-tár (2 k.,Pest 1866-1868); II. R. Ferenc levéltára (1873—1889); Bottyán János, II. R. Ferenc vezénylő tábornoka (Pest 1865); A nagyszombati harc (1869); Ocskay László ... és a felsőmagyarországi hadjáratok 1703—1710 (1880) ; Dunántúli hadjárat 1707-ben (1880); II. R. Ferenc fejedelem ifjúsága (Pozsony 1881); Rodostó és a bujdosók sírjai (1889); R.-emlékek Törökországban (1893); Az 1708. évi trencséni csata (1897); Márki Sándor, H. R. Ferenc (Budapest 1907—1910, 3 köt.); II. R. Ferenc szövetsége (1913). Nagy irodalmi vitát keltett Szekfü Gyula műve: A száműzött R. (1914); erre válasz: Ballagi Aladár, Az igazi R. (1916). 3. R. (I.) György, Erdély fejedelme, szül. 1593 jún. 8., megh. 1648 okt. 11. R. Zsigmond fejedelem legidősb fia második nejétől, Gerendy Annától. Pályáját 1615. mint ónodi kapitány és borsodi főispán kezdte. 1616-ban házasságra lépett a lelki és anyagi javakban egyaránt gazdag Lorántffy Zsuzsánnával, ki holtáiglan, főleg kegyes protestáns érzületével, nagy befolyást gyakorolt életére. Bethlen Gábor fölkelésében jelentékeny szerepet vitt s kassai generálissá lett. 1630 nov. 26. az erdélyi rendek Segesvárt fejedelemmé választották, s miután dec. 22. felavattatott, választását a szultán is helybenhagyta. Bethlen Gábor politikáját követve, malmát a magyar politikai és vallási szabadság érvényesítésére szentelte. Gusztáv Adolf svéd királylyal szakadatlan összeköttetésben állott, ami nem volt titok Bécsben, mert R. néhány levelét minden óvatossága dacára is elfogták. 1643-ban a császári házzal hadilábon álló svéd és francia királyok segítségre szólították föl a közbéke megszerzésében, kijelentvén, hogy a reformált hitvallás szabad gyakorlatát Magyarországban is igyekeznek helyreállítani. R. ekkor, miután a portától megszerezte a hadviselésre szóló engedélyt, a svédek szövetségében 1644 febr. 2. megindította hadait III. Ferdinánd ellen. Háborúját oly szerencsével folytatta, hogy kevés idő alatt csaknem egész Magyarország kezei közt volt. Márc. 11. foglalta el Kassát, hatalmába ejtette a bányavárosokat s a Vág vonaláig nyomult előre. A háború 1645. tovább folyt s egész a Dunáig mindent elfoglalt. A szorongatott császár utoljára is kénytelen volt békét kérni. A békealkudozások már aug. 8. sikerre vezettek s szept. 16. megköttetett a linzi béke (1. o.), melyet a következő évben az országgyűlés az ország törvényei közé iktatott. Ennek pontjai szerint: újólag megerősítették a protestánsok vallásszabadságát. R. örökös tulajdonul kapta Regécz várát és a tokaji uradalmat, s haláláig megnyerte azt a hét vármegyét, melyek 1621. már Bethlen Gábornak is átadattak. IV. Ulászló halálával megürülvén a lengyel trón, R. ennek megszerzésére fordította figyelmét; e célból Bethlen Farkast temérdek pénzzel Lengyelországba küldte, hogy a lengyel urakat a maga részére megnyerje, de mielőtt célját el- Rákóczy