Révai Nagy Lexikona, 17. kötet: Sodoma-Tarján (1925)
Sz - Szaruhártyagyuladás - Szaruképletek - Szarukorállok - Szarukő - Szarukő-porfir - Szarulámpás - Szaruliszt - Szaru-ólom - Szarupala - Szarupár - Szarupohár - Szarurepedés - Szaruréteg - Szaruszemölcs - Szaruszirt - Szaruszivacsok - Szaruszövet - Szarutalp - Szárüszög - Szarv
Szaruhártyagyuladás Kisebb homályok kevésbé feltűnőek tussal való tetoválás után. Szaruhártyagyuladás (keratitisz), könnyezéssel, fénykerüléssel és fájdalmakkal járó baj, melynek folyamán a különben teljesen átlátszó szaruhártya sejtekkel való beszűrődés következtében elzavarosodik, homályos lesz. A megbetegedett rész helyén a baj elmúltával áttünő v. átlátszatlan folt marad vissza. (L. Szaruhártyafoltok.) Ha a gyuladás genyes természetű, szaruhártyafekély v. szaruhártyatályog képződik. Ezek a szaruhártya szövetét néha egész vastagságában elroncsolják. Ilyenkor a szaruhártya kilyukad, a szivárványhártya előesik, olykor az egész szem elgenyed. A genyes Sz.-okat genyésztő baktériumok okozzák, amelyek leginkább — néha jelentéktelennek látszó — sérülések alkalmával kerülnek a szaruhártya szövetébe, különösen olyankor, ha az illető ember könnytömlőgyuladásban szenved, a gyuladt könnytömlő váladéka ugyanis valóságos melegágya különféle baktériumoknak; máskor súlyos kötőhártyagyuladások (szemblemorrhoea) okoznak szaruhártyagengedést. A sokféle Sz. közül leggyakoribb a többnyire skrofulózistól eredő phlyktaenás Sz., amely ugyanilyen eredetű kötőhártyagyuladással kapcsolatos. Ez változatos alakú, majd felszínes beszűrődések, néha pannus (1. o.) alakjában, máskor sekély képében jelentkezik. Az ú. n. parenchymás Sz. belső betegségek, leggyakrabban öröklött, néha szerzett bujakór, ritkán tuberkulózis következtében támad, hónapokig is eltart, de soha genyedésbe nem megy át. Szaruképletek, a hámszövetből fejlődő, elszarusodó képletek (epidermoidális képződmények), melyek a bőr függelékeit képezik. Ilyen a haj, a szőr, a köröm, pata stb. Szarukorallok (Antipatharia, állat), a Hatsugaras virágállatok (Hexacorallia) egyik alrendje. Az idetartozó korallok telepeinél a tengelyrész megkeményedett (Sclerobasica), szarunemű és az azt bevonó lágy részeken ülnek a 6-, illetőleg 24-korú kis polip-állatok. Ide tartoznak a fekete korallok (Antipathidae), melyeknek mintegy 30, igen nagy mélységben élő faja ismeretes, és a Gerardidák, melynek csak egy képviselője él a Földközi-tengerben, nevezetesen a G. Lamarcki Lac. Duth. Szarukő (ásv.), 1. Kvarc. Szarukő-porfir, 1. Porfir. Szarulámpás, középkori lámpás, üveglapok helyett keretbe foglalt s vékonyra csiszolt szarulemezekkel. Szaruliszt, 1. Trágya. Szaru-ólom, 1. Foszgenit. Szarupala, 1. Szaruszirt. Szarupár v. szarufapár. Egymáshoz tartozó két szarufa, mely a tetőszerkezetben a gerincre merőleges síkban fekszik, s a gerincnél ollós csappal v. lapolással és ácsszöggel van összekötve. Szarupohár. Az ókori népek, a görögök is használták a szarvat ivóedényül és ennek alakját az agyagból és a fémből készült ivóedényeken is utánozták. A germán népeknél is általános volt a szarvnak ilyetén használata. A középkorban a szarvat az elefánt agyara váltotta föl, melynek felszínét faragványokkal díszítették. L. még Riton: Szarurepedés, a lovak szarutokján lévő repedés. Leginkább a hibás alakú, helytelenül vasalt v. ápolt paták repednek meg, ha az állatok kemény úton gyors munkát végeznek. A repedés kiindulhat a pártaszélből, amikor pártaszéli repedésnek, v. a hordozószélből, midőn hordozószéli repedésnek nevezik, de terjedhet a repedés a pártaszéltől a hordozószélig is. A repedések leginkább az elülső patákon és főleg ezek belső oldalfalán, ahol a szarutok a legvékonyabb, jelentkeznek, de megrepedhet a szarutok bármelyik része, ott, ahová az egyenetlen súlyelosztódás miatt a test súlya leginkább nehezedik; ezek szerint vannak fokfali, oldalfali és sarokfali repedések. A repedés lehet felületes és átható, az utóbbi esetben a szarutok egész vastagságában átszakadt. Ezen alakja a repedésnek majdnem mindig vérzéssel és sántítással jár, mert a szarutokban lévő irha a repedésbe nyomul, ami azt zúzza, v. pedig azért, mert a repedésen át bejutó idegen anyagok és baktériumok a lágyrészekben genyes gyuladást okoznak. A repedés gyógyul, ha a megfelelő helyen a szarutok a nyomás, illetve súlyhordás alól huzamosabb időre felszabadul, ez pedig helyes vasalással és operációval érhető el. Szaruréteg, 1. Bór. Szaruszemölcs, gesztenye v. béka, szaruképlet a ló lábainak belső felületén, 1. Béka. Szaruszirt vagy sztamolit, kontakt metamorf agyagos kőzetek, amelyek tehát az eruptív kőzetek közvetlen határán teljes átalakulást szenvedtek, átkristályosodtak és bennük új ásványok keletkeztek, ú. m. kvarc, csillámok, földpátok, andaluzit, sillimanit, gránát, cordierit, grafitpikkelyek. Ha az eredeti palásság még felismerhető, akkor szarupalának nevezzük. Mind igen szívós és ellenálló kőzetek, amelyekben az elegyrészek mint mozaikszemecskék illeszkednek egymás mellé. Szaruszivacsok (Malthospongiae, állat), azon Szivacsok (1. o.) gyűjtőneve, melyeknek spongin rostokból álló rugalmas szaruszerű belső vázuk van. A kovatás vázú szivacsoktól származnak és ezért némely idetartozó szivacsfaj belső vázában még helyenkint kovatűk is előfordulnak. Legismertebb fajaik a mosdó- és táblamosó-szivacsok (Euspongia, Hippospongia), L. Szivacs és Szivacsok. Szaruszövet a hámszövet azon alakja, melyben a sejtekben szaruszemcsék rakódnak le, a sejt anyaga átalakul, keratinná lesz, a sejt elhal s kiszárad. A bőr képződményeiben előforduló szövet. (L. Bőr.) Szarutalp, 1. Pata. Szarüszög, 1. Gabonaüszög. Szarv (állat), a Kérődző emlősök (1. Kérődzők) egyik elterjedt homlokfegyvere, mely lényegesen eltér a szarvasok homlokfegyverétől, az agancstól (1. Agancs). A Sz. lényeges részei: 1. a kúpalakú, rendesen meggörbült csontcsap, mely külön bőrcsontból fejlődik és a homlokcsonttal (os frontale) csak később forrad össze; 2. a tülök, mely rostos szerkezetű szarutok s mely a most említett csontcsapot körülveszi. A tülök a tövén állandóan, de lassan növekedik s a hegyén folyton kopik. A Sz. a Tülökszarvúak (Bovidae) állandó jellemző homlokfüggeléke. Amely szó Sz alatt nincs meg, S alatt keresendő! — 380 — Szarv