Révai Nagy Lexikona, 21. kötet: Kiegészítés A-Z (Budapest, 1935)
H - Horusitzky Henrik - Horvai János - Horváth Barna - Horváth Béla (Nemesmiliticsi) - Horváth Cyrill - Horváth Elemér - Horváth Géza - Horváth Henrik - Horváth János - Horváth Jenő - Horváth Jenő - Horváth Mihály - Horváth Sándor - Horváth Zoltán - Horvát irodalom
fiornsitzky — 442 — horvát irodalom teleltető szolgálja. A tavak vízellátásáról a Tiszából Tiszaeszlárnál kiágazó 24 km hoszszú csatorna gondoskodik, a fölös vizet 6 km hosszú levezető csatorna viszi a Hortobágyba. A halastavakat a Haltenyésztő és Halkereskedelmi R. T. bérli Debrecen városától és a kitermelt halat élő állapotban, külön erre a célra épített vasúti kocsikban szállítják a külföldi vagy hazai piacokra. Az évi termelés 3000—4000 g nemes ponty. A halastavakat rengeteg vizimadár keresi fel a hűvösebb időszakokban és így a vizivadászat erősen megnövelte a H. idegenforgalmát. (X. köt.) Horusitzky Henrik, geológus, újabb művei: Az agrogeológia múltja és feladatai hazánkban (1930); Budapest székesfőváros hidrogeológiai viszonyai (1933); Budapest székesfőváros geológiai viszonyai (1933). (X. és XX. köt.) Horvai János (Mecsekaljai), szobrász, újabb művei közül legjelentékenyebb a bpesti Kossuth-szobor, melynek alakjait Kossuth kivételével a háború alatt faragták kőbe, 1927. állították fel megváltozott elrendezésben. Új alkotásai még: Egy feszület az óbudai temetőnél (1924); Névtelen hősök (1924); Népdal (1929); Hermann Ottó (1930); Beethoven (1932); Jakus leányának feltámasztása (1934); Ülő honvéd (Görgey) szobra (1934); Bpesten. A new yorki Kossuth-szobrot is ő mintázta. (X. és XX. köt.) *Horváth Barna, egyetemi tanár, szül. Budapest, 1896 aug. 25. Kincstári, majd közalapítványi kir. ügyész. 1927. a közokt. min. tudománypolitikai osztályában előadó és a budapesti egyetem gazdasági hivatalának miniszteri biztosa. 1927—29. állami ösztöndíjjal Bécsben és Londonban folytatott tanulmányokat. 1933.a szegedi egyetem ny. r. tanára. 1934. a Magyar Társadalomtudományi Társulat alelnöke. Főbb művei: Az erkölcsi norma természete (1926); Bevezetés a jogtudományba (1932); Rechtssoziologie (1934). Horváth Béla (Nemesmiliticsi), kémikus, megh. 1923. jún. 22. (X. köt.) Horváth Cyrill, irodalomtörténetíró, nyug. egyetemi tanár. Újabb művei: Középkori Szent László-legendáink forrásairól (1927); Ady Endre hite, erkölcse, magyarsága (1928); Ady Endréről (1931); Kódexeink skolasztikus eszméi (1932); A Katalin legenda (1933); Hogyan szóldnak? (1934). (X. és XX. köt.) Horváth Elemér, a tőzsde volt elnöke, megh. 1930 nov. 16. (X. köt.) Horváth Géza szobrász újabb művei: Bukarestben Lascar-, Nyárádszerdahelyen Bocskay-, Nádudvaron és Püspökladányban hősi emlék. A budapesti Városligetben áll a Fiatalságot ábrázoló női aktja. (X. és XX. k) *Horváth Henrik, műtörténeti író, egyetemi tanár, szül. Szászhermány, 1888 ápr. 3. Jelenleg a Budapest Székesfőváros Történeti Múzeuma igazgatója. Főbb művei : Siena ed il primo rinascimento ungherese, Una veduta di Veszprém, A budai pénzverde művészettörténete a késői középkorban, Buda a középkorban, A budai Szent György-relief, Budai kőfaragók és kőfaragó jelek. Horváth János, irodalomtörténetíró, esztétikus és kritikus. 1931. a Magyar Tudományos Akadémia r. tagja, a Corvinkoszorú tulajdonosa. Újabb művei: A középkori magyar vers ritmusa (1927); A magyar irodalmi népiesség Falusitól Petőfiig (1928); A magyar irodalmi műveltség kezdetei (1931). (XX. köt.) Horváth Jenő, színművész és rendező, megh. 1931 ápr. 20. (XX. köt.) Horváth Jenő, történetíró, egyetemi rk. tanár, 1930. a londoni Royal Historical Society Fellowja és a párizsi nemzetközi diplomáciai akadémia tagja. 1933. a Magyar Külügyi Társaság alelnöke. A Magyar Királyi Ferenc József nevelőintézet és a vele kapcsolatos egyetemi gimnázium vezetője. Újabb művei: Le Prince Metternich et Lord Palmerston (1927); A magyar kormány adriai politikája 1848—849 (1927); A modern Amerika története 1492—1920 (1928); Responsibility for the War and for the Treaty of Trianon (1928); Magyar diplomácia 1845—1928 (1928); The Banat (1931); History of Hungary (1931); Ungarn und der Weltkrieg (1931); Magyarország útja az Adriához (1932); Történelmi tanulmányok (1934—35). (X. és XX. köt.) Horváth Mihály, orvostanár, az Új Szent János-kórház ortopéd-sebészi főorvosa, egészségügyi főtanácsos. 1931. megalapította a testileg fogyatékosok védelmére szolgáló országos egyesületet. Fő munkássága a testileg fogyatékos gyermekek védelmének megvalósítására és az elferdülések megelőzésére irányul. (X. és XX. köt.) Horváth Sándor, teológus és filozófus, a freiburgi egyetem tanára 1925—28. a budapesti Sz. Domonkos-rendház tagja. 1028—30. a római Collegium Angelicum tanára. Újabb művei: A Szentlélek hárfája (1927); Katolikus közélet (1928); De virtute religionis (Róma, 1929); De Moralitate (1930); De voluntate humana (Róma, 1930); La sintesi scientifica di San Tomaso d'Aquino (1932). Szerk. freiburgi Dinis Thomas bölcseleti és teológiai folyóiratot. (XX. köt.) Horváth Zoltán színész, megh. 1930 aug. 12. (X. és XX. köt.) Horvát irodalom. Az újabb horvát költők, szinte kivétel nélkül, a francia moderneket utánozták. A kiválóbbak: S. Kranjcevic(1865 —1908), Antim Gustav Matos (1873—1914), Vladimir Vidric (1875—1909), Dragutin Domjanic (szül. 1875.), Vladimir Nazor (szül. 1876.) és Milan Begovic (szül. 1876.). Az elbeszélésben és a regényben is a nyugati irodalmi áramlatok uralkodnak. Srdan Tucic (szül. 1873.),Josip Nehajev (csal. nevén Cihlar, szül. 1880.), Josip Kosor (szül. 1879.), Andrija Milinovic (szül. 1877.), J. Kozarac (1885— 1910.), Gjuro Simunovic (szül. 1873.) a tehetséges prózaírók. A drámában Milan Begovic vezet. Különösen sikerültek kis egyfelvonásosai, tele szellemességgel és költészettel. Mellette Josip Kosor, Kamila Lucerna (szül.