Wanted, 2001 (7. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 12. szám
Bandi a hegyről Lovasi András 2001 november világpolitikai szempontból is zaklatott első hetében gyanús küldemény érkezett a Wanted szerkesztőségbe. A borítékot felnyitó személyzet egy darab Verbatim márkájú (a világhírű Verbatim kiadó, a kedvencünk!) kompakt lemezt talált a felnyitott borítékban, amelyre ismeretlen filctollas ember a Bandi from the Hill szavakat írta alkoholosan. A Wanted Kortárs Popzenei Elemzőcsapata rövid auditív szakértői vizsgálattal megállapította, hogy gondos kezek az ismert dél-magyarországi énekes-basszusgitáros (a szaksajtóban: basszeros vagy bőgős), Lovasi András szólólemezének anyagát rögzítették a zöldesszürke korongra. Lázas munka vette kezdetét, amely kisvártatva befejeződött. Többször megismételt befogadási kísérlet után az egy fős szakértői csoport a „negyvenhárom perc keserédes popmuzsika” meghatározást írta a megfelelő kartonra, majd bővebb információhalmaz beszerzése végett fölkereste a Művészt. Illetve: kereste a lószart! Még mielőtt azt gondolná az olvasó, hogy a Wanted magasan kvalifikált szerkesztői utazgatnak mindenféle popzenészek után, mondjuk, hogy az orfűi sasfészekben szólaltassák meg az ismert előadót, rögzítsük tényként: a Művész éppen a Wanted szerkesztőségének környékén járt egy kiadós kiadói ügyintézés és egy szekszárdi koncert között. Ennyit a megcsonkított ország erőforrásallokációs, településszociológiai és demográfiai problémáiról, továbbá Budapest-centrikusságáról, vízfejűségéről, egyéb bajairól. A szerkesztőség - mint említettük, magasan kvalifikált, úgy szakmailag, mind emberileg - egy fős szakcsoportja tehát úgy kezdte faggatni a Művészt, hogy a lemezről csupán annyi információja volt, amennyit auditive magáévá tehetett, illetve amennyit az adathordozóra alkoholos filccel rögzített az ismeretlen, aki feltételezhetően azonos a Művésszel. - Kedves András, az Ön szólólemezén tizenkét számot hallottunk. Első kérdésünk szigorúan aritmetikai: jól számoltunk? Illetve ennyi szám lesz-e a november közepén boltokba kerülő, immáron végleges szólóalbumon, amely Bandi a hegyről címen kerül majd a boltokba november közepén? - Ja, tizenkét szám van rajta. Tizenhármat terveztünk, de egyet kidobtam. (...) Van egy csaj, mindegy. Szegedi. Egy szegedi csaj, csinálunk neki lemezt. Huszonegynehány éves, és a Tóth Tibi barátnőjének a barátnője.Tisztelettel érdeklődnénk, mivel úgy gondoljuk, hogy ez a körülmény érdekelheti a Wanted olvasóinak tízezreit, hogy énekesnőről van-e szó? -Ja. Egyszer lejött egy szegedi koncert, és mondjuk van egy-két szám, a Tímár Péternek (Tímár Péter híres magyar rendező, művész, aki Csinibaba című musicaljében dolgozott először a Kispál és Borz zenekarral, valamint Lovasi Andrással - a szerk.) írtuk, de aztán nem kellett, aztán eljátszottuk, aztán beleénekelt, talált ki dallamokat, tök jó tempója volt, aztán így. Jövőre majd komolyan nekiállunk. - Kedves András, ha volna szíves elárulni, ki mindenki játszik ezen az albumon magas művészi színvonalon? - Majdnem minden számban játszik a zenekar (a Kispál és a Borz zenekar-a szerk.), plusz a Lecsó (Leskovics Gábor gitáros-énekes művész a Pál Utcai Fiúkból - a szerk.), aztán még akik vendégművészek... van a Szabó Attila nevű srác, aki hegedűs, a Gajdos együttesben meg a Csík együttesben játszik. Vele Egerben találkoztunk, tök véletlenül. Mert amikor csináltuk az egyik számot, az „apa övének a csatja” meg ezek, tudod... - Igen, kedves András, emlékszünk, az ilyen kis magyar nótás... - Igen, de háromnegyedben, ez a poén benne. Mikor a Havasréti Palinak mutattuk, aki egy másik számban nagybőgőzött, hogy ebbe kellene még húzni valamit, akkor azt mondta, hogy „gyerekek, hülyék vagytok?! Én, háromnegyedben? Hát én népzenész vagyok!” Akkor találtuk ki, hogy legyen benne hegedű. Aztán, amikor lenn voltunk Egerben játszani, az első faszi aki ott volt a keverőpultnál, ez a gyerek volt, „szia, én egy hegedűs vagyok”, mondta, és akkor ott elkaptuk, hogy akkor te leszel a hegedűs ezen a lemezen. - Hiába, a gondos zenészválasztás minden művészileg magas értéket képviselő lemez alapköve! - Volt nála egy ilyen népi gyűjtőmagnó. - Azzal gyűjtötte a népeket? - A népzenét. Beültünk a kocsiba, elgitároztam neki a számot, fölvette, aztán két nap múlva jött, és följátszottuk. Vécében játszottuk föl, hogy ilyen jó akusztikája, kocsmai akusztikája legyen. Na, tehát ő a hegedűs a lemezen. Van még azon kívül a Havasréti Pali, ő a Téka együttes bőgőse, a Szandai Matyi, ő a Dresch-nek a nagybőgőse, aztán játszik az Ágoston Béla, az egyik számban egy fúvóskórust, aztán játszik rajta a Tibi meg a Líviusz (Kiss Tibor gitáros-énekes művész, valamint Varga Líviusz percussionművész, mindketten a népszerű Quimby együttes tagjai - a szerk.). Egy számban vokáloznak, egy másikban meg a Tibi gitározik, a Líviusz pedig rappel. Ki van még...? Ja, a Gőz! (Gőz László neves dzsesszzenész, pozanművész-a szerk.) Persze, csak ő ingyen jött, azért nem emlékeztem, nem kellett számlákkal szórakozni. A Csönd meg a zaj című számban van egy pozanszóló. - András, legyen szíves, árulja el az olvasóknak, hogy mikor íródtak a lemez dalai. Magunk kettőthármat hallottunk koncerteken, de az átlagos zenerajongó nem lehet annyira jól tájékozott, mint mi. - A Mennyország, amit már játszottunk a Trafóban is, 1998-ban íródott, a Grünwalsky (Grünwalsky Ferenc híres magyar operatőr-rendező művész - a szerk.) felkérésére, egy filmbe. Mutatott egy részletet a filmjéből, arra írtam. Aztán tök máshova tette bele. Ez már most a negyedik felvétele ennek a számnak, ebben nincsen torzított gitár. A Pataky Attilá-s számot C„Aki vissza szeretne jönni” kezdetű - a szerk.) 2000 őszén írtam, amikor kinn voltunk valami fesztiválon a Czabánékkal Erdélyben, és ők kérték, hogy lesz egy Kisgeneráció Fesztivál az Almássyn, és csináljak arra egy számot, és megírtam, aztán ők rátették ennek a filmnek a lemezére is. Egy szál gitárral eljátszottam, Cseh Tamás-modorban. - Bocsásson meg, András, hogy félbeszakítjuk, de szeretnénk jelezni, hogy Cseh Tamásra még visszatérünk. Veheti nyugodtan fenyegetésnek. - Milyen szám van még, amit ismersz? Van az a szám, hogy „Mára már nehezet gyakorol mindenki...” ennek az énekdallama meg a szövege tulajdonképpen ’94 óta megvan. - Sajnos ismét félbe kell szakítanunk, ugyanis nem ismerjük a dalcímeket, hiszen az általunk hallott Verbatim márkájú CD-n mindössze az album címének angol fodítása volt olvasható, minthogy valaki, talán éppen Ön volt az, alkoholos filccel ráírta. - Nincsenek címek. Mindegyiknek az a címe, amivel kezdődik. - Elnézését kérjük, a világért sem szeretnénk akadékoskodni, de a Mennyország című szám nem úgy kezdődik, hogy mennyország... -Ja, igen. - Egyébként nem tart attól, hogy a már említett Pataky Attilá-s szám miatt esetleg pert indít Ön ellen a megszólított előadóművész? - Miért? Áh! Tök pozitíve van benne... -Akkor, ha javasolhatjuk, haladjunk tovább a zeneszámok sorában!Van még egy régi szám, az „Apa övének a csatja”, az kilencvenhatos. A többi meg mind ilyen