Romániai Magyar Szó, 1949. január (3. évfolyam, 402-424. szám)
1949-01-01 / 402. szám
Romániai Magyar Szó A házadók ki új törvény kimondja, hogy nz esnek. Amenynyiben saját maguk , lázai szerint kötelesek adót ésháztulajdonosok jövedelmei, adó alá használják a házat az alábbi táb-zetni: A bérbeadott házak jövedelmei után a fenti adókvóták kétszeresét kell fizetni. Épületjövedelemnek tekinti a bérbeadott épületek lakbérét, a tuulajdonos és családtagjaik által lakott házak lakhézi értékét, továbbá a városi és elővárosi, be nem épített telkek jövedelmét, amelyeket parcellázással, vagy más után építkezésre szánnak, továbbá bármiyen más épület jövedelmét, amelynek nincs mezőgazdasági jellege. A törvény kimondja, hogy a lakbérérték megalapítására a pénzügyminisztérium külön bizottságokat nevez ki, majd részletesen leírja a törvény a lakbérek kiszámításának módozatait. A törvény 36-i szakasza kötelez: a lakókat, illetve a bérlőket, hogy a lakbérből levonják és a háztulajdonos nevében befizessék az adóhivatalnak a fentebbi táblázat alapján kiszámított adókat. Ezeket az adókat negyedévenként és pedig február, május, augusztus és november hónapokban kell a lakbérekből levonni és az adóhivatalhoz befizetni. A lakó ezirányú kötelezettsége megszűnik akkor, ha a házigazda maga befizette az adót. A háztulajdonos a bérlővel együtt kölcsönösen tetet az adó befizetéséért, köteles azt ellenőrizni és idejében jelenteni az adóhivatalnak, ha a bérlő elmulasztaná az adót befizető. Ugyanez a törvény intézkedik arról, hogy a különböző jövedelmek megadóztatása mikor történik, valamint arról, hogy milyen időszakonként kell az adókat fizetni. Végül pedig a törvény a szabotázs törvény alapján szigorú büntetéseket ír elő a törvény megszegője. A közfogyasztási helyeken fogyasztott ételek és italok után általában 7 százalékot, az elsőosztályú luxus étteremben 11 százalékot, a bárok és éjszakai mulatókban pedig 21 százalékos forgalmi adót kell fizetni. A zenés helységek forgalmi adója 5 százalékkal nagyobb. Az alkalmi árukat 20 százalékékos forgalmi adó terheli. A forgalmi adót a belföldi termelésnél a számlázási áru után számítják ki, amelyhez a csomagolási költség is hozzászámítandó, míg a mezőgazdasági termékeknél a termékek tényleges forgalmi értéke után állapítják meg a forgalmi adót. Mentesek a forgalmi adó fizetésének kötelezettsége alól: a mesterkönyvvel rendelkező kisiparosok, akik egyedül, vagy legfeljebb egy tanulóval dolgoznak, nem használnak két lóerővel" nagyobb hajtóenergiát nem dolgoztatnak műhelyükön kívül és közvetlenül adják el termelvényeiket a fogyasztóknak. Mentesek továbbá a különböző gyáriakban feldolgozott mezőgazdasági termékek, amelyeket a falusiak hoztak be saját használatukra való feldolgoztatás végett, az iskolák termelvényei, a képzőművészeti szakszervezet tagjai által készített festmények, szobrok, és domborművek. Mentesülnek továbbá a kiviteli célokra bevásárolt árucikkek, az őstermelők által közvetlenül a fogyasztóknak eladott mezőgazdasági termékek, a bor kivételével, az ugyanilyen körülmények között értékesített háziipari termékek, valamint a mezőgazdasági termelők saját szükségleteire szánt cikkek. A forgalmi adót közvetlen befizetés után kell leróni, éspedig a hónap 20-ig, a hónap első felében esedékessé vált adóösszeget, a következő hónap 5-ig pedig az előző hónap második felében esedékes forgalmi adót. A törvény részeletes alkalmazására a pénzügyminisztérium külön rendeleteket bocsát ki. Végül a törvény a büntetéseket állapítja meg és hatálytalanítja az 1943 április 1-én életbeléptetett adótörvényt, okmányok, bűnügyi perekben benyújtott fellebbezések, nyugdíjfellebbezések, munkaszerződésekből származó követelékkel kapcsolatban a munkások vagy alkalmazottak által benyújtott kérések és fellebbezések, tartásdíjak tárgyában benyújtott fellebbezések vasúti szabad jegyek, iskolai bizonyítványok, stb. Bélyegmentesek azok a falusi örökségek amelyeket közvetlen leszármazottaknak és a házastársak egykének juttatnak és amelyek legfeljebb három lakószobából, melékheyiségekből, a szükséges háziállatokból és mezőgazdasági szerszámokból, valamint három hektárig terjedő földterületből állanak, amennyien ezeknek az értéke nem haladja meg a 120 ezer lejt. Amennyiben az érték több volna, úgy csak a különbözet után kell az örökösödési adót megfizetni. Ugyancsak adómentes a lakóházban talált bútor, ruha stb. 100 ezer lej értékig. Az ilyen nagyságú városi örökségeknél, ha az ingatlan jövedelme nem haladja meg az évi 40 ezer lejt, az örökösödési adót felére csökkentik. Amennyiben az ilyen örökség két év után újabb örökségadó alá esne, az adót 25 százalékkal csökkentik. A továbbiakban a törvény meghatározza az örökösök bejelentési kötelezettségeit, a bélyegilletékek alkalmazásának módját, valamint a bélyegilletéknek készpénzben való lerovásának módozatait. A látványossági adótörvény jelentősen csökkenti az eddigi látványossági adók számát és egyszerűsíti a befizetés módját. Látványosság: adót kell fizetni mindenfajta előadás, művészi, szórakoztató, sport és más hasonló rendezvények után, valamint a lóversenyekből származó fogadások után az eladott jegyek értéke szerint. Hangverseny-rendezvényeknél 5 százalék színházi, operai, táncművészeti és más hasonló előadásoknál 10 százalék, sportversenyeknél és lóversenyeknél 16 százalék,mozielőadásoknál 32 százalék és bármilyen más látványossági elő-adásoknál 15 százalék az illeték Napi legtöbb 100 lejes általányadót kell fzetni a népi jellegű rendezvények után. A törvény értelmében mentesek a látványossági adó fizetése alól, a kultúrünnepélyek, a szakszervezeteknek az alkalmazottak számára rendezett rendezvényei, iskolai ünnepségek ismeretterjesztő előadások, falusi táncok, stb. A jövőben külön, törvény szabályozza majd a munkaszolgáltatmányok és szállítási műveletek után járó adórendszert. A megszavazott törvény felsorolja azokat a munkálatokat, amelyeknek bére után adót kell fizzetni. Ilyenek többek között a gépszerelési, festési, apróbás á.-a. nikkelezési, krómozási, csiszolási, valamint olyan munkák, amelyeket forgalmi adónak alávetett tárgyak javításával végeznek. Adómentesek azok a javítási munkák, amelyeknél nyersanyagot dolgoznak fel, hogy forgalmi adónak alávetett készárut gyártsanak; saját célra végzett javítási munkálatok és olyan kisiparosok munka* szolgáltatmányai, akik egyedül, vagy legfeljebb egy tanonccal dolgoznak nem használnak két lóerő* nél több hajtóenergiát és nem dolgoztatnak idegenekkel műhelyükön kívül; azok a személyszállások, amelyek a község területén törtértnek, valamint a saját munkaeszközökkel és munkaerejükkel dolgozó kis fuvarosok szállítmányai. Adó alá eső jö- ÉV 1 A D Ó vedelem lejben 1— 10.000 30 lej minden 100 lej után 10.000— 20.000 3.000 + 32 lej minden 100 lej után amely 10.000 lejt meghaladja 20.000— 50.000 6.200 + 35 lej minden 100 lej után amely 10.000 lejt meghaladja 50X 100—100.000 16.700 + 40 lej minden 100 lej után amely 10.000 lejt meghaladja 100 000 felül 36.700 + 45 lej minden 100 lej után amely 10.000 lejt meghaladja A községi adók és illetékek Külön törvény szabályozza a jövőben a helyi közigazgatási szervek által megállapítandó illetéket és adókat. A törvény I. szakasza kimondja, hogy az államhatalom községi szerveinek, a helyi általános jelentőségű gazdasági tevékenység finanszírozására, a helyi tanügyi, politikai és kulturális, közegészségügyi, népjóléti, társadalombiztosítási, testedzési és sportintézmények, valamint az államhatalom helyi szerveinek fenntartására, jogukban áll illetékeket szedni. A javaslat részletesen felsorolja azokat az illetékeket, amelyeket a helyi hatóságok állapítanak meg. A rendes községi adók mellett a helyi hatóságoknak jogukban áll a községi utak újjáépítésére és karbantartására, munkában megállapított hozzájárulást létesíteni, amelynek módozatait a minisztertanács állapítja meg. Jogukban áll továbbá a helyi hatóságoknak a falvak lakosságától önkéntes pénzbeli támogatást kérni a közösséget érdeklő beruházások elvégzésére: iskola, kórházak, csecsemőotthonok, utak, istállók, kutak, hidak, stb. építésére. Az ilyen támogatást évente egyszer lehet kérni és csak abban az esetben ha a lakosság kétharmada azt jóváhagyja. Ebben az esetben a hozzájárulás kötelezővé válik. Az önkéntes támogatás összegét gazdaságonként állapítják meg, az adójövedelem arányában. A Nagy Nemzetgyűlés új vámtörvényt is megszavazott, amely teljesen új alapokra helyezi az eddigi vámrendszert. A vámtörvény részletesen előírja a vámolási eljárást a Román Népköztársaság új szeremben megkötött nemzetközi egyezményeinek figyelembe vételével. A törvény szabályozza továbbá az országból kiutazó, vagy bejövő személyek birtokában levő tárgyak vámolásának módozatait a határszéli legelők kérdését, valamint a határszéli birtokokkal kapcsolatos vámkérdéseket. A törvény szigorú büntetéseket ír elő a vámkihágásokra, valamint a csempészésre. Az új forgalmi adótörvény A Nagy Nemzetgyűlés által megszavazott törvények egyik legfontosabbja az új forgalmi adótörvény. A jövőben forgalmi adót egyszer kell fizetni mindenfajta ipari vagy mezőgazdasági cikk után, amikor forgalomba hozzák azokat, valamint alkalmi tárgyak után, azok értékesítésénél, vagy nyilvános helyeken való elfogyasztásánál. A törvény második szakasza azt szabályozza, hogy a mezőgazdasági termékek után, mkor kell a forgalmi adót leróni. Az ipari termékek után a termelő köteles forgalmi adót fizetni, amikor azárucikket kihozza a termelési helyről. Az üzletek, vagy saját lerakatok által forgalomba hozott mezőgazdasági termékek után a forgalmi adót a termékek forgalomba hozatalának pillanatában kell leróni. Azok után a mezőgazdasági termékek után, amelyeket az őstermelők kereskedőknek, vagy lerakatnak adnak át értékesítés végett, a szereskedők a továbbadás alkalmával kell leróják a forgalmi adót, a gyáros pedig a termelvény megvételénél kell megfizesse azt. A falvakról beszerzett háziipari cikkek árusításánál, az eladás pillanatában esedékes a forgalmi adó. Forgalmi adót kötelesek fizetni azok a kereskedők vagy gyárosok, vagy volt kereskedők és gyárosok, akik nem tudják bizonyítani, hogy a raktárukon levő áruk megfizették a forgalmi adót. A forgalmi adó alkalmazása szempontjából az összes árucikkeket és termelvényeket csoportokba osztják és a forgalmi adó nagyságát az egyes árucsoporokra a minisztertanács állapítja meg. A törvény külön szakasza intézkedik a vámáru után fizetendő forgalmi adóról. 6 Az adóeltitkolás megtorlásáról szóló törvény A megszavazott törvény indokolása megalapítja hogy az 1947 december 29-én életbe léptetett 341-es számú törvény, amely szigorúan büntette az adóeltitkolást, hathatós fegyvernek bizonyult az adócsalások kirtásáért folytatott harcban. Miután azonban az 1947. évi megtorló törvény a régi adóügyi törvénykezés szem előtt tartásával készült el, új törvényre volt szükség, amely adóügyi szabotázs bűntettének minősít bármilyen adó vagy iletékcsalást, amelynek értéke több mint 50.000 lej és adóügyi kihágásnak tekinti azokat a viszaéléseket, amelyeknek értéke nem haladja meg az 50.000 lejt. Az új törvény első szakasza kimondja, hogy az adóügyi bűncselekményeket és kihágásokat az 1945. évi 351 számú üzérkedési és szabotázstörvény alapján büntetik. Adószabotázs alatt értik azt a bűncselekményt, ha az adófizető nem fizeti be idejében az államkincstár részére levont különböző adókat és illetékeket, nem alkalmazza a törvényesen előírt bélyegilletékeket, nem vezeti a kereskedelmi könyveket és nyilvántartási jegyzékeket, valamint az esedékes adók kiegyenlítésének rendszeres és rosszindulatú elmulasztását. Köztiztviselők esetében és állami vállalatok, vagy szövetkezetek vezetőinél csak akkor alkalmazzák a szabotázstörvény intézkedéseit, ha ezek a rosszindulatú késedelmek a pénzügyi hatóságok figyelmeztetése ellenére is megismétlődnek. Szigorú büntetéssel sújtják a tisztviselőket, akik a vámolás alkalmával megkárosítják az államot továbbá a bélyeghamisítási kísérletet, a bélyeghamisítókat, azok cinkosait, a hamis bélyegek forgalmazóit, stb. Az új bélyegtörvény A Nagy Nemzetgyűlés által megszavazott törvény mindenek előtt hatálytalanítja az 1927 április 29-én életbe léptetett bélyegtörvényt. Az új törvény kimondja, hogy bélyegilletéket kell leróni a hatóságokhoz és közintézményekhez valamint a közjegyzőkhöz benyújtott kérvények, vámolási nyilatkozat, adókivetési és adófzetési nyatkoztak, valamint a jövedelem alá eső adókkal kapcsolatos bármilyen okirat bíróságoknak benyújtott mindenfajta irat, felszólítás örökösödési, vagy ajándékozási okirat, a fenti hatóságok által kibocsátott másolatok, kivonatok, nyugták, valamint magánosok által k bocsátott elismervények után. Az új törvény a továbbiakban felsorolja a különböző okmányokat, amelyekre szintén bélyeget kell ragasztani. 17 százalékos proporcionális bélyegilletéket kell leróni bármilyen ingatlan eladásánál vagy tulajdonjogok átruházásánál, továbbá örökösödési jogok átruházásánál. Az örökösödési illetéket progreszszív adókulcs alapján kell leróni. A törvény részletes utasításokat tartalmaz az örökösödési illeték lerovásával kapcsolatban. Az új bélyegtörvény lemondja, hogy mentesülnek a bélyegilleték lerovása alól a Nagy Nemzetgyűlés Elnök Tara»'"u* b---- H -kérvények, a választási ügyekre vonatkozó beadványok, katonai Sfc Qudbal, 1949. január 1 . ra kell jelenteni az 1949 január 1-i raktérkészletet A Nagy Nemzetgyűlés a többek között rövid, 8 szakaszos törvényt is megszavazott, amelynek első szakasza kimondja, hogy az adóügyi kihágásokat, vagy bűncselekményeket azon törvények alapján büntetik, amelyek a bűncselekmény megállapításának napján érvényben voltak. Amennyiben az 1949 január 1-én életbe léptetett új adóügyi törvények nem írnának elő büntetéseket a régebben elkövetett adóvétségekre, ebben az esetben az 1948 december 31. előtti adótörvények előírásait alkalmazzák. Az államosított vállalatoknak az államosítás előtti időszakból származó adóhátralékait, késedelmi kamatait, adóbírságán a kártalanítási összeg terhére írják. Az 1948—49 évre megállapított ideiglenes adókivetéseket 1948 december 31 -i hatállyal egészükben, vagy részlegesen véglegesíteni lehet, az akkor érvényben levő adóügyi törvények intézkedései alapján. A részvénytársaságok adóiért korlátlanul felelősek az adminisztrátor delegyek, az igazgatóságok tagjai, a vezérigazgató, vagy a vállalat igazgatója is. A pénzügyminisztériumnak jogában áll bármilyen késedelmi adóösszeget csökkenteni. A kereskedők és iparosok, akik saját eladási üzleteik útján forgalmazzák árucikkeiket, kötelesek a jelen törvény kihirdetéséig életben levő 2 százalékos, 4 százalékos, vagy 14 százalékos proporcionális bélyeg-illetéket kiegyenlítetit mindazon árucikkek után, amelyeket 1949 január 1-én 0 órakor raktárakon tartottak, vagy bármilyen formában birtokoltak. Ezek kötelesek 1949 január 15-ig bejelenteni raktárkészleteiket az adóhivataloknál. A bejelentett árucikkek után járó proporcionális adót 3 havi egyenlő részletben kell kiegyenlíteni. borotváló krém HABZÓ ILLATOSÍTOTT ÉS KÖNNYEN KENHETŐ SLOVA-PUBLICITATE Állattenyésztők és tejtermelők figyelem! Bükköny-és konkolymag eredeti és őrölt állapotban ELADÓ C. DAVID (HERDAN) HALOM BUKAREST Sos. Basarab 15. szám.