Romániai Magyar Szó, 1949. január (3. évfolyam, 402-424. szám)

1949-01-01 / 402. szám

Romániai Magyar Szó A házadók ki új törvény kimondja, hogy nz esnek. Amenynyiben saját maguk , lázai szerint kötelesek adót és­­háztulajdonosok jövedelmei, adó alá­­ használják a házat az alábbi táb-­­zetni: A bérbeadott házak jövedelmei után a fenti adókvóták kétszeresét kell fizetni. Épületjövedelemnek tekint­i a bérbeadott épületek lakbérét, a tu­u­lajdonos és családtagjaik által la­kott házak lakh­ézi értékét, to­vábbá a városi és elővárosi, be nem épített telkek jövedelmét, amelye­ket parcellázással, vagy más után építkezésre szánnak, továbbá bár­­miyen más épület jövedelmét, a­­m­elynek nincs mezőgazdasági jel­lege. A törvény kimondja, hogy a lak­bérérték megalapítására a pénz­ügyminisztérium külön bizottságo­kat nevez ki, majd részletesen le­írja a törvény a lakbérek kiszá­mításának módozatait. A törvény 36-i szakasza köte­lez: a lakókat, illetve a bérlőket, hogy a lakbérből levonják és a háztulajdonos nevében befizessék az adóhivatalnak a fentebbi táblá­zat alapján kiszámított adókat. Ezeket az adókat negyedévenként és ped­ig február, május, augusz­tus és november hónapokban kell a lakbérekből levonni és az adóhi­vatalhoz befizetni. A lakó ezirányú kötelezettsége megszűnik akkor, ha a házigazda maga befizette az adót. A háztulajdonos a bérlővel együtt kölcsönösen tetet az adó befizetéséért, köteles azt ellenőriz­ni és idejében jelenteni az adóhi­vatalnak, ha a bérlő elmulasztaná az adót befizető. Ugyanez a törvény intézkedik arról, hogy a különböző jövedel­mek megadóztatása mikor törté­nik, valamint arról, hogy milyen időszakonként kell az adókat fi­zetni. Végül pedig a törvény a szabo­tázs törvény alapján szigorú bün­tetéseket ír elő a törvény meg­szegője. A közfogyasztási helyeken fo­gyasztott ételek és italok után általában 7 százalékot, az első­­osztályú luxus étteremben 11 százalékot, a bárok és éjszakai mulatókban pedig 21 százalékos forgalmi adót kell fizetni. A ze­nés helységek forgalmi adója 5 százalékkal nagyobb. Az alkalmi árukat 20 százalék­é­kos forgalmi adó terheli. A forgalmi adót a belföldi ter­melésnél a számlázási áru után számítják ki, amelyhez a csoma­golási költség is hozzászámítan­dó, m­íg a mezőgazdasági termé­keknél a termékek tényleges forgalmi értéke után állapítják meg a forgalmi adót. Mentesek a forgalmi adó fi­zetésének kötelezettsége alól: a mesterkönyvvel rendelkező kis­iparosok, akik egyedül, vagy legfeljebb egy tanulóval dol­goznak, nem használnak két ló­­erővel" nagyobb hajtóenergiát nem dolgoztatnak műhelyükön kívül és közvetlenül adják el termelvényeiket a fogyasztók­nak. Mentesek továbbá a kü­lönböző gyáriakban feldolgozott mezőgazdasági termékek, ame­lyeket a falusiak hoztak be sa­ját használatukra való feldolgoz­­tatás végett, az iskolák termel­­vényei, a képzőművészeti szak­­szervezet tagjai által készített festmények, szobrok, és dombor­­művek. Mentesülnek továbbá a kiviteli célokra bevásárolt árucikkek, az őstermelők által közvetlenül a fogyasztóknak eladott mező­gazdasági termékek, a bor ki­vételével, az ugyanilyen körül­mények között értékesített házi­ipari termékek, valamint a me­zőgazdasági termelők saját szük­ségleteire szánt cikkek. A forgalmi adót közvetlen be­fizetés után kell leróni, éspedig a hónap 20-ig, a hónap első fe­lében esedékessé vált adóössze­get, a következő hónap 5-ig pe­dig az előző hónap második fe­lében esedékes forgalmi adót. A törvény részeletes alkalma­zására a pénzügyminisztérium külön rendeleteket bocsát ki. Végül a törvény a büntetéseket állapítja meg és hatálytalanítja az 1943 április 1-én életbeléptetett adótörvényt, okmányok, bűnügyi perekben be­­nyújtott fellebbezések, nyugdíjfel­­lebbezések, munkaszerződésekből származó követelékkel kapcsolat­ban a munkások vagy alkalmazot­tak által benyújtott kérések és fellebbezések, tartásdíjak tárgyá­ban benyújtott fellebbezések vasúti szabad jegyek, iskolai bizonyít­vá­­nyok, stb. Bélyegmentesek azok a falusi örökségek amelyeket közvetlen leszármazottaknak és a házastár­sak egy­kének juttatnak és ame­lyek legfeljebb három lakószobá­ból, melékheyiségekből, a szük­séges háziállatokból és mezőgaz­dasági szerszámokból, valamint három hektárig terjedő földterü­letből állanak, amenny­ien ezeknek az értéke nem haladja meg a 120 ezer lejt. Amennyiben az érték több volna, úgy csak a különbö­zet után kell az örökösödési adót megfizetni. Ugyancsak adómentes a lakóházban talált bútor, ruha stb. 100 ezer lej értékig. Az ilyen nagyságú városi örök­ségeknél, ha az ingatlan jövedelme nem haladja meg az évi 40 ezer lejt, az örökösödési adót felére csökkentik. Amennyiben az ilyen örökség két év után újabb örök­ség­­adó alá esne, az adót 25 százalékkal csökkentik. A továbbiakban a törvény meg­határozza az örökösök bejelentési kötelezettségeit, a bélyegilletékek alkalmazásának módját, valamint a bélyegilletéknek készpénzben va­ló lerovásának módozatait. A látványossági adótörvény jelentőse­n csökkenti az ed­­digi látványossági adók számát és egyszerűsíti a befizetés módját. Látványosság: adót kell fizetni mindenfajta előadás, művészi, szó­rakoztató, sport és más hasonló rendezvények után, valamint a ló­versenyekből származó fogadások után az eladott jegyek értéke szerint. Hangverseny-rendezvényeknél 5­ százalék színházi, operai, táncmű­vészeti és más hasonló előadások­­nál 10 százalék, sportversenyeknél és lóversenyeknél 16 százalék,­­mozielőadásoknál 32 százalék és bármilyen más látványossági elő-­­adásoknál 15 százalék az illeték­ Napi legtöbb 100 lejes általány­­adót kell f­zetni a népi jellegű rendezvények után. A törvény értelmében men­tesek a látványossági adó fi­zetése alól, a kultúrünnepélyek, a szakszervezeteknek az alkalmazot­­tak számára rendezett rendezvé­nyei, iskolai ünnepségek ismeret­­terjesztő előadások, falusi táncok, stb. A jövőben külön, törvény sza­­­bályozza majd a munkaszolgáltat­­mányok és szállítási műveletek­ után járó adórendszert. A megszavazott törvény fel­­sorolja azokat a munkálatokat, a­­melyeknek bére után adót kell fiz­­zetni. Ilyenek többek között a gépszerelési, festési, apróbás á.-a. nikkelezési, krómozási, csiszolási, valamint olyan munkák, amelyeket­ forgalm­i adónak alávetett tárgyak javításával végeznek. Adómentesek azok a javítási mun­kák, amelyeknél nyersanyagot dol­goznak fel, hogy forgalmi adónak alávetett készárut gyártsanak; sa­ját célra végzett javítási munká­latok és olyan kisiparosok munka* szolgáltatmányai, akik egyedü­l, vagy legfeljebb egy tanonccal dol­goznak nem használnak két lóerő* nél több hajtóenergiát és nem dol­goztatnak idegenekkel műhelyükön kívül; azok a személyszáll­­ások, amelyek a község területén tör­­­tértnek, valamint a saját munka­eszközökkel és munkaerejükkel dolgozó kis fuvarosok szállítmá­nyai. Adó alá eső jö- É­V 1 A D Ó vedelem lejben 1— 10.000 30 lej minden 100 lej után 10.000— 20.000 3.000 + 32 lej minden 100 lej után amely 10.000 lejt meghaladja 20.000— 50.000 6.200 + 35 lej minden 100 lej után amely 10.000 lejt meghaladja 50X 100—100.000 16.700 + 40 lej minden 100 lej után amely 10.000 lejt meghaladja 100 000 felül 36.700 + 45 lej minden 100 lej után amely 10.000 lejt meghaladja A községi adók és illetékek Külön törvény szabályozza a jövőben a helyi közigazgatási szervek által megállapítandó il­letéket és adókat. A törvény I. szakasza kimond­ja, hogy az államhatalom köz­ségi szerveinek, a helyi általá­nos jelentőségű gazdasági tevé­kenység finanszírozására, a helyi tanügyi, politikai és kulturális, közegészségügyi, népjóléti, társa­­dalombiztosítási, testedzési és sport­intézmények, valamint az államhatalom helyi szerveinek fenntartására, jogukban áll ille­tékeket szedni. A javaslat rész­letesen felsorolja azokat az ille­tékeket, amelyeket a helyi hatósá­gok állapítanak meg. A rendes községi adók mellett a helyi ha­tóságoknak jogukban áll a köz­ségi utak újjáépítésére és kar­bantartására, munkában megál­lapított hozzájárulást létesíteni, amelynek módozatait a miniszter­tanács állapítja meg. Jogukban áll továbbá a helyi hatóságoknak a falvak lakossá­gától önkéntes pénzbeli támo­gatást kérni a közösséget érdek­lő beruházások elvégzésére: is­kola, kórházak, csecsemőottho­nok, utak, istállók, kutak, hidak, stb. építésére. Az ilyen támoga­­tást évente egyszer lehet kérni és csak abban az esetben ha a lakosság kétharmada azt jóvá­hagyja. Ebben az esetben a hoz­zájárulás kötelezővé válik. Az önkéntes támogatás összegét gazdaságonként állapítják meg, az adójövedelem arányában. A Nagy Nemzetgyűlés új vám­törvényt is megszavazott, a­­mely teljesen új alapokra he­lyezi az eddigi vámrendszert. A vámtörvény részletesen előírja a vámolási eljárást a Román Nép­köztársaság új szeremben meg­kötött nemzetközi egyezményei­nek figyelembe vételével. A törvény szabályozza továbbá az országból kiutazó, vagy bejövő személyek birtokában levő tárgyak vámolásának mó­dozatait a határszéli legelők kér­dését, valamint a határszéli bir­tokokkal kapcsolatos vámkérdé­seket. A törvény szi­gorú bünte­téseket ír elő a vámkihágások­ra, valamint a csempészésre. Az új forgalmi­ adótörvény A Nagy Nemzetgyűlés által megszavazott törvények egyik leg­­fontosabbja az új forgalmi adótör­vény. A jövőben forgalmi adót egy­szer kell­­ fizetni mindenfajta ipari vagy mezőgazdasági cikk után, amikor forgalomba hoz­zák azokat, valamint alkalmi tárgyak után, azok értékesítésé­nél, vagy nyilvános helyeken való elfogyasztásánál. A törvény második szakasza azt szabályozza, hogy a mezőgazda­­sági termékek után, mkor kell a forgalmi adót leróni. Az ipari termékek után a ter­melő köteles forgalmi adót fi­zetni, amikor az­­árucikket ki­hozza a termelési helyről. Az üzletek, vagy saját leraka­tok által forgalomba hozott me­zőgazdasági termékek után a for­galmi adót a termékek forga­lomba hozatalának pillanatában kell leróni. Azok után a mezőgazdasági termékek után, amelyeket az ős­termelők kereskedőknek, vagy lerakatnak adnak át értékesítés végett, a szereskedők a tovább­adás alkalmával kell leróják a forgalmi adót, a gyáros pedig a termelvény megvételénél kell megfizesse azt. A falvakról beszerzett házi­ipari cikkek árusításánál, az el­adás pillanatában esedékes a for­galmi adó. Forgalmi adót kötelesek fizet­ni azok a kereskedők vagy gyá­rosok, vagy volt kereskedők és gyárosok, akik nem tudják bizo­nyítani, hogy a raktárukon levő áruk megfizették a forgalmi adót. A forgalmi adó alkalmazása szempontjából az összes árucik­keket és termelvényeket cso­portokba osztják és a forgalmi adó nagyságát az egyes árucsop­­or­okra a minisztertanács álla­pítja meg. A törvény külön szakasza in­tézkedik a vámáru után fizeten­dő forgalmi adóról. 6 Az adóeltitkolás megtorlásáról szóló törvény A megszavazott törvény in­dokolása megalapítja hogy az 1947 december 29-én életbe léptetett 341-es számú törvény, amely szi­gorúan büntette az adóeltitkolást, hathatós fegyvernek bizonyult az adócsalások k­irtásáért folytatott harcban. Miután azonban az 1947. évi megtorló törvény a régi adóügyi törvénykezés szem előtt tartásával készült el, új törvényre volt szükség, amely adóügyi szabotázs bűntettének minősít bármilyen adó vagy iletékcsalást, amelynek ér­téke több mint 50.000 lej és adó­ügyi kihágásnak tekinti azokat a viszaéléseke­t, amelyeknek értéke nem haladja meg az 50.000 lejt. Az új törvény első szakasza kimondja, hogy az adóügyi bűn­­cselekményeket és kihágásokat az 1945. évi 351 számú üzérkedési és szabotázstörvény alapján büntetik. Adószabotázs alatt értik azt a bűncselekményt, ha az adófizető nem fizeti be idejében az állam­­kincstár részére levont különböző adókat és illetékeket, nem alkal­mazza a törvényesen előírt bélyeg­­illetékeket, nem vezeti a kereske­delmi könyveket és nyilvántartási jegyzékeket, valamint az esedékes adók kiegyenlítésének rendszeres és rosszindulatú elmulasztását. Közt­iztviselők esetében és ál­lami vállalatok, vagy szövetkeze­tek vezetőinél csak akkor alkal­mazzák a szabotázstörvény intéz­kedéseit, ha ezek a rosszindulatú késedelmek a pénzügyi hatóságok figyelmeztetése ellenére is meg­ismétlődnek. Szigorú büntetéssel sújtják a tisztviselőket, akik a vámolás al­kalmával megkárosítják az álla­mot továbbá a bélyeghamisítási kísérletet, a bélyeghamisítókat, a­­zok cinkosait, a hamis bélyegek forgalmazóit, stb. Az új bélyegtörvény A Nagy Nemzetgyűlés által megszavazott törvény mindenek előtt hatálytalanítja az 1927 ápri­lis 29-én életbe léptetett bélyeg­­törvényt. Az új törvény kimondja, hogy bélyegilletéket kell leróni a hatóságokhoz és közintézmények­hez valamint a közjegyzőkhöz be­nyújtott kérvények, vámolási nyi­latkozat, adókivetési és adóf­zetési ny­­atkoztak, valamint a jövedelem alá eső adókkal kapcsolatos bár­milyen okirat bíróságoknak be­nyújtott mindenfajta irat, felszólí­tás örökösödési, vagy ajándéko­zási okirat, a fenti h­atóságok ál­tal kibocsátott másolatok, kivona­tok, nyugták, valamint magánosok által k bocsátott elismervények után. Az új törvény a továbbiak­ban felsorolja a különböző okmá­nyokat, amelyekre szintén bélye­get kell ragasztani. 17 százalékos proporcionális bé­lyegilletéket kell leróni bármilyen ingatlan eladásánál vagy tulajdon­jogok átruházásánál, továbbá örökösödési jogok átruházásánál. Az örökösödési illetéket progresz­­szív adókulcs alapján kell leróni. A törvény részletes utasításokat tartalmaz az örökösödési illeték lerovásával kapcsolatban. Az új bélyegtörvény lemondja, hogy mentesülnek a bélyegilleték lerovása alól a Nagy Nemzetgyű­lés Elnök Tara»'"u* b---- H -kérvények, a választási ügyekre vonatkozó beadványok, katonai Sfc Qu­dbal, 1949. január 1 . ra kell jelenteni az 1949 január 1-i raktérkészletet A Nagy Nemzetgyűlés a többek között rövid, 8 szaka­szos törvényt is megszavazott, amelynek első szakasza ki­mondja, hogy az adóügyi ki­hágásokat, vagy bűncselekmé­nyeket azon törvények alap­ján büntetik, amelyek a bűn­cselekmény megállapításának napján érvényben voltak. Amennyiben az 1949 január 1-én életbe léptetett új adó­ügyi törvények nem írnának elő büntetéseket a régebben elkövetett adóvétségekre, eb­ben az esetben az 1948 decem­ber 31. előtti adótörvények előírásait alkalmazzák. Az államosított vállalatok­nak az államosítás előtti idő­szakból származó adóhátralé­kait, késedelmi kamatait, adó­bírságán a kártalanítási összeg terhére írják. Az 1948—49 évre megálla­pított ideiglenes adókivetése­ket 1948 december 31 -i ha­tállyal egészükben, vagy rész­legesen véglegesíteni lehet, az akkor érvényben levő adóügyi törvények intézkedései alap­ján. A részvénytársaságok adói­ért korlátlanul felelősek az adminisztrátor delegyek, az i­­gazgatóságok tagjai, a vezér­­igazgató, vagy a vállalat igaz­gatója is. A pénzügy­min­iszt­éri­umnak jogában áll bármilyen kése­delmi adóösszeget csökkenteni. A kereskedők és iparosok, akik saját eladási üzleteik út­ján forgalmazzák árucikkei­ket, kötelesek a jelen törvény kihirdetéséig életben levő 2 százalékos, 4 százalékos, vagy­ 14 százalékos proporcionális bélyeg-illetéket kiegyen­lítetit mindazon árucikkek után, a­­melyeket 1949 január 1-én 0 órakor raktárakon tartottak, vagy bármilyen formában bir­tokoltak. Ezek kötelesek 1949 január 15-ig bejelenteni raktárkész­leteiket az adóhivataloknál. A bejelentett árucikkek u­­tán járó proporcionális adót 3 havi egyenlő részletben kell kiegyenlíteni. borotváló k­rém HABZÓ ILLATOSÍTOTT ÉS KÖNNYEN KENHETŐ SLOVA-PUBLICITATE Állattenyésztők és tejtermelők figyelem! Bükköny-és konkolymag eredeti és őrölt állapotba­n ELADÓ C. DAVID (HERDAN) HALOM BUKAREST Sos. Basarab 15. szám.

Next