Előre, 1953. augusztus (7. évfolyam, 1807-1832. szám)

1953-08-01 / 1807. szám

4 _ BERLIN. (Agerpres.) — Az ADN hír­ügynökség közzétette azt a határozatot, a­­mmelyet Németország Szocialista Egységpárt­jának Központi Bizottsága 1953 július 24—26 között megtartott XV. plenáris ülésén a párt új irányvonalának és feladatainak kérdésében elfogadott. Az új irányvonal lényege — mutat rá a ha­tározat — abban áll, hogy a legrövidebb időn belül meg kell valósítani a Német De­mokratikus Köztársaság gazdasági helyzeté­nek és politikai viszonyainak jelentős meg­javítását. Ezen az alapon érezhetően emelni kell a munkásosztály és az összes dolgozók életszínvonalát. Az élelmiszeripari és köny­­nyűipari termelés növelésével, a nehézipar terhére, a kezdeményezés fejlesztésével a magánkereskedelemben és magániparban, va­lamint a parasztgazdaságok támogatásával meg kell javítani a lakosság anyagi helyze­tét.­­Még jobban demokratizálni kell az egész társadalmi életet és egyben meg kell köny­­nyíteni a keleti és nyugati németek közötti közlekedést. Ez intézkedések egyben azt a nagy nemzeti célt követik, hogy megszilárdít­sák a béke erőit és elősegítsék Németország egyesítésének ügyét. Németország Szo­cialista Egységpártjának Központi Bi­zottsága megállapítja, hogy az új irányvo­nal valóraváltása már eddig is egész sor igen fontos eredményre vezetett. A határozat kifejti a Német Demokratikus Köztársaság kormányának a munkások, pa­rasztok, értelmiségiek és a társadalom más rétegei életszínvonalának emelésére hozott in­tézkedéseit. A határozat rámutat arra, hogy ez intézkedések következtében a Német De­mokratikus Köztársaság lakosságának­­ vá­sárlóereje 1953-ban mintegy kétmilliárd már­kával növekedik. A határozat a továbbiakban kifejti, hogy a kormány intézkedéseket tett „az állam és az egyház kapcsolataiban fennálló feszültség felszámolására, megszilárdult a demokrati­kus törvényesség, kiszabadult több, kisebb vétségért elítélt személy. A határozat kiemeli, hogy ezek az intéz­kedések az első lépést jelentik a párt és a kormány új irányvonalának megvalósítása útján. Ez az új irányvonal a párt hosszú időre érvényes politikája és az a célja, hogy a békéért, az egységért, a jólétért folytatott harc fokozásához vezessen. Németország Szocialista Egységpártjának Központi Bizottsága rámutat arra, hogy az új irányvonal kihirdetése és valóraváltása a Német Demokratikus Köztársaságban, meg­zavarta és feldühítette a háborús uszítókat és a német egység ellenségeit. Ezek megér­tették, hogy az új irányvonal veszélyezteti bűnös terveik véghezvitelét, a militarista ál­talános szerződés megkötését és ezért az új irányvonal megvalósításának meghiúsítá­sára elhatározták, hogy minél­ gyorsabban ki­­tűzik a már régóta előkészített „X-nap“ ki­­robbantásának időpontját. A határozat elemzi a június 17-i fasiszta provokáció körülményeit. Berijának, ennek az imperialista ügynöknek a leleplezése — mond­ja a határozat — szintén ennek a széleskörű­en kidolgozott provokációnak a nemzetközi kapcsolatait bizonyítja. Németország Szoci­alista Egységpártjának Központi Bizottsága köszönetét fejezi ki a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának azért, hogy idejében leleplezte az áruló, Beriját. Az NSZKP-nek KB kifejezi rendíthetetlen bizal­mát az SZKP KB iránt és kimondja, hogy megbonthatatlan kapcsolat fűzi Lenin és Sztálin pártjához. A határozat kiemeli, hogy a június 17-i fasiszta puccs-kísérlet meghiúsult. A Német Demokratikus Köztársaság lakosságának több­sége, legfőképpen a munkásosztály többsége erélyesen visszavágott nekik. A tervezett és a puccs szervezői által nagy hangon kikül­­dött általános sztrájkra nem került sor, mert a munkások többsége nem vett részt benne. A köztársaság munkásainak mindössze mintegy 5 százaléka vett részt a sztrájkok­ban. A dolgozó értelmiségiek többsége szin­tén szilárdan a Német, Demokratikus Köz­társaság kormánya mellett állt. A provokáto­­rok a parasztok tömegeinél is ellenállásba ütköztek. A legtöbb városban és vállalatban az NSZEP-nek pártszervezetei erélyesen a munkások élére álltak a provokátorok ellen és szétzúzták a puccsot. A június 17-i fa­siszta puccs szervezői vereségének fő oka az, hogy a lakosság többsége lesújtott a provo­kátorokra. A köztársaság állami szervei és főként a szovjet megszálló csapatok döntő módon hozzájárultak a fasiszta háborús provokáció meghiúsításához. A június 17-i kudarcba ful­ladt fasiszta puccskísérlet bebizonyította, hogy a demokratikus rendszer a Német De­mokratikus Köztársaságban szilárd és meg­dönthetetlen, mert a dolgozók többsége tá­mogatja. „Mégis — mondja a határozat — a június 17-i eseményekből a pártnak le kell vonnia a komoly tanulságot és mielőbb fel kell szá­molnia a munkában mutatkozó hiányosságo­kat, amelyek ezekben a napokban kerültek felszínre. Június 17-e bebizonyította, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban létezik egy megszervezett fasiszta felforgató mozgalom, amelyet az amerikaiak támogatnak. Ezen a napon néhány városban (Magdeburg, Halle, Görlitz és más városokban) a nép rejtett ellenségeinek egész csoportja bújt elő rej­tekhelyéről és idézett elő zavargásokat. Fel­fedeztek illegális fasiszta szervezeteket, a­­melyeknek saját központjuk, saját alakulatuk és állandó kapcsolatuk volt a nyugatberlini kémügynökségek szervezeteivel. E szerveze­tekben a vezetőszerepet aktív hitleristák ját­szották." Ezenkívül — mint a határozat mondja — néhány városban (Magdeburg, Leipzig és más városokban) voltak olyan illegális szer­vezetek, amelyek a Németországi Szociálde­mokrata Párt volt tagjaiból alakultak, akik még most is fenntartják a szociálde­­mokratizmus munkásellenes szempontját és ezért könnyen „a keleti irod­a“ ügynökeinek áldozatául estek, akik fasiszta jelszavakat terjesztettek a munkások soraiban és sztráj­kokat szerveztek. Az NSZEP soraiból kizárt ellenséges ele­mek szintén aktív részt vettek a provoká­ciókban. ★ Németország Szocialista Egységpártja KB XV. plenáris ülésének határozata ★ ★ Mint a határozat rámutat: A június 17-i események a politikában, az ideológiában és a gazdaságban az antidemokratikus ellensé­ges elemek aktivizálódásához vezettek; ezek az elemek különböző formában olyan követe­léseket fogalmaztak meg, amelyek a Német Demokratikus Köztársaságban a demokratikus rendszer gyengítésére, végső fokon pedig annak felszámolására irányultak. A párt feladata, hogy erélyesen állást foglaljon ez ellenséges elemek aktivizálódása ellen és hogy az egész lakosság előtt leleplezze anti­demokratikus jellegüket. Miután a provokáció kudarcot vallott, az ellenség arra törekedett, hogy megvéd­je ügynökeit, akik elárulták magukat — az állam demokratikus szervei részéről történő beavatkozás ellen. Fechner, volt igazságügyminiszter, akinek államellenes tevékenységét leleplezték, arra használta ki pozícióját, hogy megmentse a fasiszta provokátorokat a megérdemelt bün­tetéstől. Fechner parancsára kiszabadították az ellenséges akciók aktív megszervezőinek egész sorát. Fechner utasítást adott a bíró­sági szerveknek is, hogy mentsék fel kivétel nélkül az összes amerikai ügynököket. Ez közvetlen és tudatos segítség volt az ellenség számára — az amerikai és nyugat­német szabotázs-szervezetek és a fasiszták számára. Ugyanakkor, igazságügyminiszteri minősé­gében Fechnerre hárul a felelősség­ számos törvényellenességért és a köztársaság dolgo­zói ellen alkalmazott indokolatlanul szigorú büntetésekért. A Központi Bizottság elhatározta, hogy Fechnert, mint a párt és az állam ellensé­­gét, kizárja NSZEP-jának Központi Bizott­ságából és az NSZEP soraiból. Az NSZEP Központi Bizottsága határoza­tában a szükséges intézkedések sorozatát je­lölte ki az új politikai irányvonal feladatai­nak megvalósítása érdekében. Ezek az intéz­kedések előirányozzák a többi között az öt­éves terv és az 1953. évi népgazdasági terv módosítását, olyan irányban, hogy a közfo­gyasztási árucikkek termelésének növelése érdekében csökkentik a nehézipari főberuhá­zásokat. Előirányozzák a lakásépítkezések kiszélesí­tését, a hektáronkénti termelés növelését, a szarvasmarhák számának emelését majdnem az ötéves tervben előirányzott mennyiségig, a sertések számának pedig túl kell szárnyal­nia az ötéves terv előirányzatát. Előirányoz­zák továbbá a gép- és traktorállomások el­látását nagyobb mennyiségű traktorral és mezőgazdasági felszereléssel. A lakosság­­ vásárlóerejének növekedésé­vel s az árukínálat növekedésével pár­huzamosan — hangzik a határozat — az ötéves terv előirányzatához képest nö­velni kell a kicsinyben­ kereskedelmi árufor­galmat. Jelentősen fokozni kell az árufor­galmat a magánkereskedelemben is. Az NSZEP Központi Bizottsága szüksé­gesnek tartja a harc megszervezését a nem­zetgazdasági terv teljesítéséért, a munkater­melékenység növeléséért és a termelési fe­gyelem megerősítéséért. A legjobb eszköz erre — amint a határozat rámutat — a ver­senyek­­széleskörű kibontakozása a nemzet­­gazdaság minden ágában. A mezőgazdaság terén — hangzik a hatá­rozat — az új irányvonal megvalósítása ér­dekében az a feladat, hogy minden eszközzel segíteni és támogatni kell az egyéni paraszt­­gazdaságokat, amelyeknek az állam máris nagy segítséget nyújt. Ebben a segélyben mindenekelőtt a kis- és középparaszt-gazda­­ságok­at kell részesíteni, de a jómódú pa­rasztoknak is lehet hiteleket és más természe­tű állami segélyeket folyósítani, hogy fejleszt­­hessék gazdaságukat. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek ezen túl is állami támogatásban részesülnek; ezen a téren a legnagyobb gondot a mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek szervezeti és gaz­dasági megerősítésére kell fordítani. Ezeknél a legszigorúbban be kell tartani az önkén­tesség elvét. A határozatban rámutatnak arra, hogy „a demokratikus rend állandó erősítése és a de­mokratikus törvényesség szigorú tisztelet­ben tar­tása szerves része az új irányvonal­nak.“ Ezen a téren az a legfontosabb feladat, hogy az egész közigazgatási apparátust mi­nél közelebb hozzuk a néphez és megerősít­sük annak tömegkapcsolatait. A bírálat és ön­­bírálat bátorításával tovább fejlődik majd a tömegek kezdeményezése az állami szervek munkája megjavításának tekintetében. Ezzel párhuzamosan tovább kell folytatni az államhatalom megerősítésére irányuló te­vékenységet, hogy az az állampolgári jogok és a törvényesség megvédésének erős fegyve­révé váljék. Fokoznunk kell éberségünket a demokratikus építőmunka ellenségeivel szem­ben. A kultúra terén — hangzik a határozat — az új irányvonal a nemzeti kultúra állandó fejlesztésére irányuló gondoskodásból áll. A haladó szellemű tudomány és művészet fejlő­désének csak úgy adhatunk megkülönböztetett támogatást, ha a tudósoknak és művészeknek szabad alkotási lehetőséget biztosítunk. Meg kell őriznünk a német kultúra hagyományait és nemzeti érdekeit. Ápolnunk kell a barátsá­got a Szovjetunió és a népi demokratikus or­szágok tudósaival és művészeivel. A szovjet tudomány és művészet hatalmas megvalósítá­sait nagy gonddal kell tanulmányoznunk és alkalmaznunk kell azokat Németország sajá­tos körülményeihez. Szükséges az is, hogy ápoljuk a kulturkapcsolatokat az NDK és Nyugat-Németország tudósai és művészei kö­zött. A határozat hangsúlyozza­ „az új irányvo­nalnak ugyanakkor az is a célja, hogy meg­szilárdítsa a■ béke­erőit és hogy hozzájárul­jon Németország egyesítéséhez. Németország egysége megteremtésének egyik legfontosabb előfeltétele a Keleten és Nyugaton élő néme­tek megegyezése az egységre vonatkozó kon­krét intézkedések tekintetében. Ezért Német­ország Szocialista Egységpártja és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya „Néme­tek üljetek le a tárgyalóasztalhoz“ jelszóval még keményebb harcot fog folytatni e meg­egyezés létrehozása érdekében. Németország Szocialista Egységpártja — mondja a határozat — még nagyobb erőfeszí­tést fog tenni, hogy minden szempontból meg­erősítse a Demokratikus Németország Nem­zeti Frontját és hogy ily módon hozzájáruljon az egységért és békéért folyó nagyszabású hazafias mozgalomhoz. Minthogy a munkásosztály hivatása, hogy vezető szerepet töltsön be a nemzeti harcban a párt minden lehetőt meg fog tenni, hogy hoz­zájáruljon egész Németország munkásosztá­lyának akcióegységéhez. A Keleten és Nyugaton lakó németek meg­egyezése meggyorsítja a német békeszerző­dés demokratikus alapon történő megkötését, ami már régóta égetőn időszerűvé vált. A párt követeli a Béke Világtanács buda­pesti ülésszakán hozott határozatok alkalma­zását, amelyek szerint a nemzetközi viszályo­kat és nézeteltéréseket tárgyalások és kölcsö­­nös megegyezés útján rendezzék. Németország Szocialista Egységpártja rö­vid története során nagy történelmi sikereket ért el. Pártunk az évtizedes harc folyamán kivívott munkásegységre támaszkodva veze­tő szerepet foglalt el, megteremtette az új de­mokratikus államot, amelyben a munkásosz­tály döntő befolyással bír. A párt megkezdte egy új gazdasági rendszer megteremtését, amelyben nincs többé hely a kapital st.a ki­zsákmányolás számára. A pártnak vezető sze­repe volt a junkerek földbirtokainak kisa­játításában és ezek hatalmának megsemmisí­tésében, így a párt új, demokratikus életet teremtett a falun és a német munkásmozga­lom történetében első ízben lerakta a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság szilárd szövetségének alapját. Pártunk kezdeménye­zésről tett tanúbizonyságot, am­kor megvetet­te az új kulturális fejlődés alapjait, ami a né­met tudomány és művészet újabb felvirágzá­sához vezet. Senki és semmi sem vonhatja kétségbe Németország Szocialista Egységpártjának ér­demeit ezekben a valóban óriási megvalósí­tásokban, amelyek örökre bevonulnak a német nép történelmébe. Pártunk Németo­rs­zágban a béke megőrzé­séért folyó harc élére állt. Kezdeményezésről tett tanúságot a Németország egységéért fo­lyó óriási mozgalom megszervezésében. Pár­tunk javaslatára és vezetésével megalakult a Demokratikus Németország Nemzeti Front­ja. Pártunk ismételten konkrét javaslatokat tett a német nép nagy nemzeti problémájának megoldására és a német Demokratikus Köz­társaságban megerősítette a németek nem­zeti harcának alapját. Megkezdte a német nép nevelését a hazafiság szellemében és magas­ra emelte a nemzeti harc zászlaját. A határozat hangsúlyozza, hogy „Német­ország Szocialista Egységpártja a német nép valóban nemzeti pártja“ s hogy „a párt ál­talános irányvonala helyes volt és marad“. Az NSZEP Központi Bizottsága ugyanakkor felsorolja azokat a hibákat, amelyeket az utóbbi időben követtek el a párt gyakorlati tevékenységében. „A párt, amely a Német Demokratikus Köztársaságban meghonosította a szocializ­mus alapjai felépítésének helyes irányvonalát — hangzik továbbá a határozat — helytelen útra lépett, mert elsiette e feladatok megoldá­­sát, nem vetett számot a reális belső és külső előfeltételekkel."" Ez a gazdasági fejlődés igen gyors üteméhez vezetett, főként a nehézipar­ban; helytelen kísérletekhez vezetett városon a közép- és kisburzsoázia, falun pedig a nagy parasztgazdaságok eltávolítását és fel­számolását illetően.“ „A Német Demokratikus Köztársaságban az új élet felépítése — hangzik a határozat — az ország széttagoltságának feltétele közepette történik. Ebből erednek az építés sajátosságai és sajátos nehézségei; a Nyugat-Németor­­szágban hatalmon lévő monopolisták illegális aláaknázó tevékenységet folytatnak a Német Demokratikus Köztársaság ellen. A monopo­listáknak, az amerikai imperialisták támoga­tásával, széleskörű lehetőségeik vannak, hogy aknamunkájukat éppen a Német Demokra­tikus Köztársaság szívében — Nyugat-Berlin­­ben — szervezzék meg. A kettéosztottság következtében az ország belsejében megszakadtak a régi kereskedelmi kapcsolatok; ennek a körülménynek kedvezőt­len kihatásai voltak az NDK gazdasági hely­zetére is. Ezeket a gazdasági nehézségeket azonban a Szovjetunió és a demokratikus vi­lágpiac segítségével le tudjuk győzni. Németország kettéosztottsága nagy szeren­csétlenséget jelent a német nép számára és egyben nagy veszedelmet az európai békére. Ezért a párt legfőbb feladata a Németország demokratikus és békés alapon történő egyesí­téséért vívott harc kell hogy legyen. A határozat hangsúlyozza, hogy az NSZEP KB Politbürójában pártellenes frakció ütötte fel a fejét, amely defetista, a párt egysége el­len irányuló politikai vonalat tett magáévá és amelynek platformja diszkreditálta a pártot, célja pedig az volt, hogy szakadást idézzen elő a párt vezetésében (Zeisser és Hernstadt.) A Központi Bizottság elhatározta, hogy Zeissert és Hernstadtot kizárja az NSZEP Központi Bizottságából. A továbbiakban a határozat egész sor fel­adatot jelöl ki, amelyek célja a párt sorainak állandó szervezeti megerősítése, a párt belső demokráciájának továbbfejlesztése, a propa­gandamunka fokozása, stb. „Pártunk — hangzik a határozat befejező része — története új fejezetének kezdetén áll. Marx, Engels, Lenin és Sztálin győzelmes ta­­naira támaszkodva, szoros kapcsolatban a Szovjetunió dicsőséges Kommunista Pártjá­val és annak Központi Bizottságával tartós barátságban a béke, szocializmus és demokrá­cia táborával, — a párt megkezdi új irányvo­nalának megvalósítását... A párt erős elhatá­rozása, hogy minden ellenállás ellenére ér­vényre juttatja ezt az új irányvonalat.“ Az NSZEP új irányvonala és feladatai Sre’­k'd'kft's'56 és k'adóklyal al Buk­krest­. P­ata Szántei! No I. — Telefon 7 42 29 — Titkárság- 7­ 65 27 ELŐRE 1953. augusztus 1., szombat A szovjet kormány jegyzéke Franciaország kormányához MOSZKVA. (Agerpres.) A TASZSZ közli : A Szovjetunió külügyminisztériuma július 30-án a szovjet kormány következő jegyzékét továbbította Franciaország moszkvai nagykö­vetségének az osztrák államszerződés ügyé­ben. „A Szovjetunió külügyminisztériuma iga­zolja a francia kormány június 11 -i, a­z oszt­rák államszerződéssel kapcsolatos jegyzékét és szükségesnek tartja kijelenteni a követke­zőket : A fent említett jegyzékből kitűnik, hogy Franciaország kormánya, valamint az USA és Anglia kormánya továbbra is ragaszkodik az úgynevezett „rövidített szerződés“ terve­zetéhez, amelyet 1952 március 13-án dolgoztak ki. De mint a szovjet kormány ismételten ki­jelentette, ez a tervezet nem egyezik a négy hatalomnak Ausztriára vonatkozó potsdami határozataival; ellenkezik azokkal a határo­zatokkal, amelyeket az Ausztriára vonatkozó fontos politikai és gazdasági kérdésekben hoztak, s amely kérdések felett megegyezés jött létre Franciaország, az USA, Anglia és a Szovjetunió külügyminisztereinek Párisban 1949 júniusában megtartott értekezletén. Ez a tervezet szembeszökően sérti a Szovjet­unió érdekeit és nem járulhat hozzá a való­ban független és demokratikus osztrák ál­lam megteremtéséhez. Franciaország, az USA és Anglia kormányai a Szovjetunió rész­vétele nélkül dolgozták ki ezt a „rövidített szerződés“-tervezetet és azt az államszerző­dés-tervezet helyett javasolták, amely felett a négy hatalom lényegében már megegyezett s amelyet a négy hatalom együttesen készített elő az Ausztriára vonatkozó fent említett ha­tározatok alapján. 1952 augusztus 14-i és szeptember 27-i, va­lamint 1953 január 27-i jegyzékeiben a szov­jet kormány késznek nyilatkozott arra, hogy befejezze az osztrák államszerződés-tervezet előkészítését. Ugyanakkor szükségesnek tar­totta előzőleg tisztázni, hogy Franciaország, az USA és Anglia kormánya kész-e vissza­vonni a „rövidített szerződésre“ vonatkozó ja­­vaslatát. A szovjet kormány nem kapott válasz­­ Franciaország, az USA és Anglia kormányá­tól arra, hogy beleegyezik-e a „rövidített szerződés“ kivonásába a vitából. A három hatalom által a Szovjetunió rész­­vétele nélkül az osztrák államszerződés he­­ lyettesítésére kidolgozott „rövidített szerző* dés“-tervezet kivonása a vitából, lehetőséget nyújtana a négy hatalomnak az osztrák ál­­lamszerződés-kérdés vitájának újramegkezdé­­sére, hogy megegyezésre jusson e szerződési megkötéséhez kapcsolódó megoldatlan kérdé­­sekben“. A szovjet kormány hasonló szövegű jegy­­zéket küldött az USA és Nagy-Britannia kor­­mányának is. külügyminisztériumának közleménye A Szovjetunió MOSZKVA. (Agerpres.) — A TASZSZ je­lenti: A Szovjetunió külügyminisztériuma július 30-án a következő jegyzéket adta át az USA moszkvai nagykövetségének: „A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szö­vetségének kormánya szükségesnek tartja tu­domására hozni az Amerikai Egyesült Álla­mok kormányának a következőket: Ellenőrzött adatok szerint ez év július 29-én 7 óra körül (vladivosztoki időszámítás sze­rint) egy amerikai jelzésű ,­B—50“ típusú, négym­otoros bombavető megsértette a Szov­jetunió határát. Kezdetben a Gamov-fok vidé­kén, majd nem messze Vladivosztoktól, az Ascord-sziget körzetében a Szovjetunió terü­lete felett repült. Amikor két szovjet vadász­gép közeledett, hogy jelezze az amerikai re­pülőgépnek, a Szovjetunió határain belül van és hogy felszólítsa az amerikai gépet, hagyja el a Szovjetunió légiterét, az amerikai gép tüzet nyitott a szovjet vadászgépekre és az egyiket komolyan meg­rongálta, a golyók kilyukasztották a szov­jet gép alvázát és balszárnyát, a lövések kö­vetkeztében megsérült a pilóta kabinjának tö­mítése. A szovjet gépek kénytelenek volltak visszatüzelni. Ezután az amerikai gép a ten­­ger irányában eltávozott. A szovjet kormány határozottan tiltakozik az amerikai kormánynál, az amerikai­ kato­nai repülőgép nyílt határsértése miatt. A szovjet kormány nyomatékosan kéri, hogy a határsértést elkövető személyeket szigorúan vonják felelősségre. A szovjet kormány el­várja, hogy az amerikai kormány haladéktala­nul tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben amerikai repülőgépek ne sért­hessék meg a Szovjetunió határait.“ A békeszerető népek ünneplik a koreai fegyverszünetet BERLIN A békeszerető német közvélemény mély megelégedéssel szerzett tudomást a koreai fegyverszünet megkötéséről. A NEUES DEUTSCHLAND „A béke erőinek nagy győ­zelme“ című vezércikkében ezt írta: A ko­reai-kínai fegyverszüneti küldöttség követ­kezetes magatartásának köszönhető, hogy vé­gül sikerült a koreai-kínai fél új javaslatai alapján ismét megkezdeni a tárgyalásokat és létrehozni a fegyverszüneti egyezményt. A koreai Háború megmutatta az egész vi­lágnak, hogy az a nép, amelyet nem lehet fenyegetésekkel megfélemlíteni, az a nép, amely elszántan harcol igaz ügyéért , le­győzhetetlen. Ez egyben figyelmeztetés az összes agresszorok felé. A lap hangsúlyozza, hogy a koreai fegy­verszünet megkötése annak az elvnek a győ­zelmét jelenti, amely szerint az összes vi­tás kérdések békés úton rendezhetők. A panmunzsoni fegyverszünet megkötéséből a németek a következő tanulságot vonhatják le — írja a lap —: A tárgyalások útján való megegyezés az a mód, amely elvezethet az egységes, demokratikus és békeszerető Németország megteremtéséhez. Ezen az úton kell haladnunk minél gyor­sabban. Éppen ezért, németek üljetek le a tárgyalóasztalhoz! A koreai hadműveletek megszűntek — írj­a a BERLINER ZEITUNG. — Ez kitartó harc­ra lelkesíti a németeket a hidegháború ellen és Németország helyreállításáért. A NATIONAL ZEITUNG, a németországi nemzeti demokrata párt sajtószerve megelé­gedését fejezi ki a koreai fegyverszünet alá­írásával kapcsolatban és ezt a béke erős győ­zelmének tekinti a háború erői felett, a vi­tás kérdések békés megoldása elve győzel­mének az erőszak elve felett. A lap állást foglal amellett, hogy a né­metek minél sürgősebben kezdjék meg a tár­gyalásokat egymás között és hogy a négy nagyhatalom mielőbb üljön össze a német kérdés békés m­gondására. BBCS A koreai fegyverszünet megkötése alkal­mából a bécsi dolgozók nagygyűlést rendez­tek. A gyűlésen felszólalt Brandweiner, a grázi egyetem professzora, a Béke Világta­nács tagja. A jelenlévők viharos tapsa köze­pette kijelentette: „A koreai fegyverszünet megkötése azt mutatja, hogy nincs olyan vitás kérdés, a­melyet békés után, tárgyalások útján ne le­hetne megoldani. A koreai fegyverszünet megteremtette a távolkeleti béke megszilárdí­tásának előfeltételeit.“ Ezután felszólaltak a bécsi tömegszerveze­tek küldöttei. Kifejezték, hogy az osztrák nép békére, az összes népek barátságára és a kölcsönös megegyezésre törekszik. Az ülés részvevői egyhangú határozatot fogadtak el, amelyben hangsúlyozzák, hogy a koreai fegyverszünet megkötése a béke erőinek győzelme és fontos hozzájárulás a világbéke fenntartásához és megszilárdításá­hoz. ROMA A koreai fegyverszünet aláírásának hírét nagy örömmel fogadta az olasz lakosság. Az olasz békeharcosok bizottsága üzenetet küldött Joliot­ Curienek. Az üzenetben­­ rá­mutat arra, hogy a fegyverszünet megvaló­sítása, a béke erőinek nagy sikere. „Tudjuk, hogy még vannak olyan embe­rek, akik megkísérlik megakadályozni a ko­reai viszály békés rendezését és a nemzet­közi feszültség enyhítését. Tudjuk, hogy most inkább, mint valaha szükséges az éberség és a harc. A béke megmentése a népek ke­zében van. Az egész olasz néppel együtt fogadalmat teszünk, hogy még jobban, mint a múltban, hozzájárulunk e magasztos ügy diadalához.“ Az UNITA című lap vezércikkében ezeket írta: „Az amerikai hatalom vereséget szenve­dett a 38. szélességi foknál levő lövészárkok­ban ... Nem fér hozzá kétség, hogy a ko­reai fegyverszünet nagy lépést jelent előre a nemzetközi feszültség enyhítésének útján.“ A koreai fegyverszünet aláírása alkal­mából valamennyi olasz városban népgyű­­lések voltak. A tarantói hajógyárban, Pa­lermo, Nápoly, Terni, Foggia, Brindisi és más városok vállalataiban a dolgozók gyű­léseket tartottak és határozati javasatokban fejezték ki akaratukat, hogy folytatják a har­cot a békéért, egy olyan olasz kormány megalakításáért, amely szem előtt tartja a belső és külső feszültség enyhítését. LONDON Dr. Donald Roper, a metodista egyház feje felhívást adott ki annak érdekében, hogy a Kínai Népköztársaságot vegyék fel az ENSZ-be. Dr. Roper a koreai fegyverszünet megkötése alkalmából adott nyilatkozatában egyebek között kijelentette: „A koreai fegyverszünet mindenütt feléb* resztette a béke reményét. Most ragaszkod* nunk kell hozzá, hogy a Kínai Népköztár*­saságot bebocsássák a világ parlamentjébe. Különösképpen ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy az ENSZ ismerje el a kínai kormányt. Fel kell hívnunk amerikai barátaink fi* gyelmét arra, hogy ez az intézkedés, in­ kább mint bármi más, módot nyújtana a hi* degháború megszüntetésére. NEW YORK Az amerikai békeharcosok szervezete üze* netet küldött Eisenhower elnöknek. Az üze* net így hangzik: „Köszöntjük a koreai fegyverszünetet* mint a tárgyalások módszerének győzel*­mét az erőszak módszere felett az ál­­lamok közötti kapcsolatokban. A koreai fegy­verszünet konkrét bizonyíték arra, hogy a kérdéseket tárgyalások útján békésen lehet rendezni... Felkérjük, járjon közbe annak érdekében, hogy a hidegháborút személyes tárgyalások útján békésen rendezzék. Felkér­jük, hogy azonnal tegyen lépéseket arra, hogy az ország anyagi forrásait az ameri­kai nép és a többi nép békés szükségletei­ nek kielégítésére fordítsák. BEJRUT ^ Az AS-SARHA című libanoni lap a követ­­kező címmel közölt vezércikket: „A koreai fegyverszünet megkötése a béke erőinek és annak az elvnek a nagy győzelme, amely szerint a nemzetközi problémák tárgyalások útján megoldhatók.“ A cikk egyebek között ezeket írja: „A koreai vérontás megszüntetésének fő eredménye az, hogy a fegyverszünet meg­kötése konkrét bizonyíték: bármely bonyo­lult nemzetközi problémát tárgyalások útján és békés eszközökkel meg lehet oldani. Ez a nagy győzelem érezhetően csökken­teni fogja a nemzetközi feszültséget és új le­hetőségeket fog teremteni annak felszámo­lására, és valamennyi fontos nemzetközi kér­­dés rendezésére, tárgyalások útján.“ A lap rámutat arra, hogy a koreai fegy­verszünet megkötése új erőt adott az arab és a közelkeleti népeknek az idegen csapa­tok eltávolításáért, szuverenitásukért és nemzeti függetlenségükért vivőit harcukban­. A koreai katonai fegyverszüneti bizottság ülése KAJSZUNG. (Agerpres.) — Az ÚJ KÍNA hírügynökség jelenti: A katonai fegyverszüneti bizottság július 30-án tartotta meg harmadik ülését. A koreai-kínai fél az ENSZ-parancsnokság küldöttségének tudomására hozta, hogy a semleges országok megbízotta­iból álló fegy­verszüneti­ felügyelő bizottság csehszlovák és lengyel tagjainak első csoportja Koreába ér­kezett és útban van Panmunzson felé. Ez a csoport két vagy három nap múlva találko­zik Panmunzsonban a fegyverszüneti fel­ügyelő bizottságban részt vevő svéd és svájci küldöttekkel. Li Szün Cse altábornagy az ENSZ-parancs­nokság küldöttségének tudomására hozta, hogy a koreai-kínai fél Kim Mak Szik és Pak Lion Pal ezredeseket nevezte ki abba a bi­zottságba, amely az áttelepített polgári sze­mélyek hazatelepítésének megkönnyítésével foglalkozik. Az ENSZ-parancsnokság küldött­sége annak az óhajának adott kifejezést, hogy ebben a bizottságban az ENSZ-parancs­­nokság képviselői is vegyenek részt. A fegy­verszüneti egyezmény előírásai szerint az át­telepített polgári személyek hazatérítésének megkönnyítésével foglalkozó bizottság a ka­tonai fegyverszüneti bizottság felügyelete és vezetése alatt áll. A katonai fegyverszüneti bizottság felel azon polgári személyek haza­térésének megkönnyítéséért, akiket a háború folyamán áttelepítettek. Li Szün Cse altábornagy a július 30-i ülé­sen felhívta az ENSZ-parancsnokság kül­­döttségének figyelmét a július 29-én ,­ három­ órakor, valamint 4,15 és 4,20 óra között tör­­tént incidensre, amelynek során az ENSZ* parancsnokság katonai repülőgépe a fegyver­­szüneti egyezmény megszegésével Un Szong­ban és Gan­g Bonban a koreai-kínai fél állá­­sai fölé repült és 10 percen át felderítő repü­lést végzett. . Ugyanezen az ülésen a rangidős küldötteit jóváhagyták a két fél vezérkari tisztjeinek megegyezését azokra a konkrét módozatokra vonatkozólag, amelyek szerint a megfigyelők vegyes csoportjai feladataikat teljesíteni fogják. Mind a tíz megfigyelő csoport július­ 30-án megkezdte működését. A 8. amerikai hadsereg vezérkarának közleménye LONDON. (Agerpres.) — A REUTER hír­ügynökség Szöulból jelenti. A 8. amerikai hadsereg vezérkara július 30-án este közölte, hogy július 30-án 22 óráig (helyi időszámítás szerint), az Egyesült Nem­zetek csapatainak valamennyi egysége a fegy­verszüneti egyezmény előírásainak megfele­lően befejezte a visszavonulást a demilitari­­zált övezetből. A vezérkar egyik képviselője kijelentette, hogy a visszavonulás incidensek nélkül tör­tént. Panmunzsonba érkezett a svéd küldöttség STOCKHOLM. (Agerpres.) — A TASZSZ közli: Svéd sajtótudósítók Koreából jelentik, hogy a semleges fegyverszüneti felügyelő bizott­ságban részvevő svéd küldöttség 70 tagja, élén Grafstroen vezérőrnaggyal, a svájci megbízottakkal együtt Koreába érkezett és a Panmunzsontól délre fekvő körzetben he­lyezkedett el. Augusztus 2-án indul el Korea felé a sem­leges bizottság további két svéd tagja.­ Ezek megérkezése után a svéd küldöttség létszáma teljes lesz. A koreai és kínai népi erők kivonultak a demilitarizált övezetből KOREAI FRONT. (Agerpres.) — Az ÚJ KÍNA hírügynökség jelenti: Kim Ir Szen marsallnak, a koreai néphad­sereg legfelső parancsnokának és Peng Teh­­huaj tábornoknak, a kínai önkéntesek pa­rancsnokának fegyverszüneti parancsa ér­telmében, a koreai néphadsereg összes egy­ségei és a kínai önkéntes alakulatok a fegy­verszüneti egyezmény hatálybalépése utáni 72 órán belül visszavonultak a demilitarizált övezetből. Július 27-én 22 órától kezdve a néphad­sereg összes egységei és a kínai önkéntes alakulatok az egész frontvonal hosszán rész­letes előkészületeket kezdtek a visszavonulás­ra. A front vonalán lévő különböző egységek már július 28-án hajnalban megkezdték a visszavonulást. A koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek gyalogosai, tüzérségi és harckocsi egységei, valamint hidászai a legtökéletesebb rendben vonultak vissza. A demilitarizált övezetből ugyanakkor óriási mennyiségű élelmiszert és lőszert szállítot­tak el. A visszavonulási műveletek július 30-án még 22 óra előtt befejeződtek. A fegyverszüneti egyezményben előírt ha­táridőn belül tehát a koreai és kínai népi erők két kilométerrel visszavonultak a két fél által megállapított katonai demarkációs vonaltól és új állásokat foglaltak el a de­militarizált övezet északi határa mentén. Az új vonal a 38. szélességi fok szomszédságá­ban fekszik. A jelen pillanatban a koreai és kínai népi erők éberen őrködnek új állásaikon, hogy megvédjék a másik fél bármely támadása vagy szabotázsakciója ellen. A népi erők valamennyi parancsnoka és katonája annak az elhatározásának adott kifejezést, hogy szi­­gorúan tiszteletben tartja a fegyverszüneti egyezményt s egy lépésnyire sem hatol be a demilitarizált övezetbe. Tovább tart az olasz kormányválság ROMA. (Agerpres.)­­ A TASZSZ közli: Einaudi, olasz köztársasági elnök július 30-án megkezdte a tanácskozásokat a kor­mányválság megoldására. Fogadta Gronchit, a képviselőkamara elnökét, Merzzagorát, a szenátus elnökét, Saragatot és Terracinit, az alkotmányozó nemzetgyűlés volt elnökeit, va­lamint a kommunista parlamenti csoportok képviselőkamarái és szenátusi elnökeit — Togliattit és Scoccimarrot. Togliatti, a köztársasági elnökkel folytatott megbeszélése után kijelentette, hogy a leg­­utóbbi De Gasperi-kormány nem felelt meg az olasz állampolgárok június 7-i választá­son kifejtett akaratának és ezért bukott meg. „Az az óhajunk — mondotta Togliatti —, hogy a kormányválság után olyan kormány alakuljon, amely figyelembe veszi a néptömés­zek akaratát, törekvései és követeléseit.“ I Nyomda : Combinatul Poligrafic Casa Scântei­ „J. V. STALIN“* n

Next