Előre, 1954. január (8. évfolyam, 1937-1961. szám)
1954-01-03 / 1937. szám
4 ELŐRE 1954. január 3., vasárnap (Folytatás az 5-ik oldalon) a Román Népköztársaság állattenyésztésének fejlesztését szolgáló intézkedésekről az 1954-1956. évekre (Folytatás a 3-ik oldalról.'' a tartományi néptanácsok végrehajtó bizottságai kötelesek: a) Növelni a keltető berendezések teljesítőképességét, hogy azok 1954-ben legalább 1.800.000, 1955-ben legalább 2.200.000, 1956- ban pedig körülbelül 3.000.000 tojást tudjanak kikölteni. b) Megszervezni 1954-ben a rajoni néptanácsok mellett mintegy 90 állandó mesterséges keltetőállomást. c) Baromfikeltető központokat szervezni, úgyhogy 1956-ban 12 központ működjék, ellátva megfelelő épületekkel, felszereléssel, keltetőgépekkel és személyzettel. 26. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak 1954-ben üzemegységet kell szerveznie keltetőgépek és alkatrészek gyártására. 27. SZAKASZ. — A keltető állomások és központok sajtolással való ellátásának biztosítására a földművelésügyi és erdészeti minisztérium, valamint a néptanáosok irányítsák a kollektív gazdaságokat válogatott elitalanyokkal ellátott baromfitenyésztő farmok létesítésére. A keltető állomásokra és a baromfikeltető központokra hárul az a feladat, hogy a működési körzetükben lévő kollektív gazdaságokban és egyéni gazdaságokban irányítsák a baromfitenyésztést. 28. SZAKASZ. — A keltető állomások és a baromfikeltető központok 1954-ben 450.000, 1955-ben 625.000, 1956-ban pedig 1.400.000 egynapos csibét adnak át fizetés ellenében a kollektív gazdaságoknak, kollekti 32. SZAKASZ. — A Román Népköztársaság természeti adottságainak széleskörű felhasználására nagy jövedelmet hajtó méhészet kifejlesztése érdekében, a földművelésügyi és erdészeti minisztérium és a néptanácsok kötelesek intézkedni, hogy a kollektív gazdaságok és az állami gazdaságok megszervezzék a meglévő méhészeteket és újakat létesítsenek, kötelesek segítséget nyújtani a méhészet fejlesztéséhez az egyéni parasztgazdaságoknak, a kollektivisták, a munkások és a tisztviselők személyes gazdaságainak oly módon, hogy a méhcsaládok száma az egész országban 1956 végéig legalább 1.100.000-re emelkedjék. A földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak és a néptanácsoknak az 1954-1956 években minden egyes állami gazdaságban méhészetet kell létesíteniük legalább 100 méhcsaláddal és támogatatok kell minden több mint 2 éve fennálló kollektív gazdaságot, hogy legalább 50 méhcsaláddal méhészetet létesítsen. 33. SZAKASZ. — A méztermelés növelése, továbbá annak érdekében, hogy a méheket felhasználják a növényültetvények és a gyümölcsösök beporzása által a növényi hektárhozam növelésére, a földművelésügyi és erdészeti minisztérium, valamint a néptanácsok kötelesek széles körben alkalmazni a méhek méhlegelőkben gazdag vidékeken való vándoroltatását. 34. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztérium, valamint a néptanácsok kötelesek az 1954-1956 években 4 nagyterme39. — SZAKASZ. — Az egyéves és évelő füvek, a gyökértakarmány, a kobakostakarmányfélék és a kilótakarmánynövények egész vetésterületének rögzítése és kiterjesztése, valamint hektárhozamának növelése érdekében,— amint azt az I. fejezet (Az állattenyésztés alapvető feladatai) előírja; — a földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak és a néptanácsoknak intézkedniük kell, hogy széleskörűen alkalmazzák a fejlett agrotechnikát, végezzék el a talajelőkészítést, trágyázást, a takarmánynövények vetését és gondozását Abban az esetben, ha a régi évelő füvek termesztési területeire vonatkozó tervet nem teljesítették, megfelelő mértékben növelni kell az egyéves füvekkel és más takarmánynövényekkel bevetett területeket. A sztyeppés és erdős-sztyeppes vidékeken növelni kell a lucernával, szudáni füves, bükkönnyel bevetett területeket szénatermelés céljára, valamint a kukoricával, napraforgóval, tökkel, kukorica- és napraforgókeverékkel bevetett területeket silózás céljára. A hegyvidéken ki kell terjeszteni a szemeskukorica, a baltacím és baltacímmel kevert kalászosok termesztését, a nedvdús takarmány céljaira pedig ki kell terjeszteni a takarmányburgonya vetésterületét. 40. SZAKASZ. — Az állandó takarmányalap megteremtése, valamint az évelőfüves vetésforgónak az állami gazdaságokban és kollektív gazdaságokban való bevezetése érdekében, a földművelésügyi és erdészeti minisztérium és a néptanácsok intézkedni kötelesek, hogy minden gazdaságban biztosítsák a vetőmagvak és az egyéves és évelő hüvelyes és kalászos füvek termelését, e füvek vetőmagtartalékalapjának megteremtését; rendkívül nagy gondot kell fordítaniuk a nagy hektárhozamú aszály- és fagyálló helyifajták elszaporítására, hogy az éves és évelő füvek vetőmagtermesztési területe 1954-ben legalább 170.000 hektárra növekedjék. Ebből 110.000 hektáron évelő füvek vetőmagvait, 60 ezer hektáron pedig éves füvek vetőmagvait kell termeszteni. 1955-re a vetésterületet legalább 195 ezer hektárra kell növelni, amelyből 125 ezer hektáron évelő füvek vetőmagvait és 70 ezer hektáron éves füvek vetőmagvait kell termeszteni. 1956-ban ezt a területet legalább 230 ezer hektárra kell növelni s ebből 150 ezer hektáron évelő füvek vetőmagvait, 80 ezer hektáron éves füvek vetőmagvait kell termeszteni. Az évelő és egyéves fűmagok termesztésénél rendkívül nagy figyelmet kell fordítani a lucerna, lóhere, szudáni fű, baltacím, komócsin, édes cirok, bükköny és a többi értékes takarmánynövény magvainak termesztésére. A természetes legelők és kaszálók felerősítése érdekében a földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak és a néptanácsoknak 1954- től kezdve 200 hektárig terjedő magtermesztő parcellákat kell létesíteniök minden sztyeppés és dombos vidéken fekvő rajonban, hogy évelő és egyéves füvek magvait termesszék legelők és kaszálók céljaira. 1954-ben 68, továbbá 1955-ben 100, 1956-ban tivistáknak, munkásoknak, tisztviselőknek és egyéni parasztgazdaságoknak. 29. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak, valamint a néptanácsoknak intézkedniük kell, hogy az állattenyésztő telepek, az állami gazdaságok és kollektív gazdaságok egész baromfiállománya számára biztosítsák a szükséges táplálékot és helyiségeket s ugyanakkor gondoskodjanak szállítható ketrecek készítéséről, hogy a növendék és felnőtt baromfikat tavasszal és nyáron a mezőn tarthassák s igy felhasználják a mezei kártevők irtására és az aratás idején kipergett magvak maradéktalan hasznosítására. 30. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztérium, valamint a néptanácsok kötelesek intézkedni, hogy az állami gazdaságokban, továbbá a vállalatok és intézmények kisegítő gazdaságaiban kifejleszszék a házinyúltenyésztést és kötelesek támogatni a kollektív gazdaságokat, az egyéni parasztgazdaságokat, a kollektivisták, a munkások és tisztviselők személyes gazdaságait a házinyulak tenyésztésében, hogy a jó hús-, bőr- és szőrhozamú nyulak száma 1954 végére elérje legalább a 350.000, 1955 végére az 500.000, 1956 végére pedig legalább az 1.000.000 darabot. 31. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak intézkednie kell, hogy az állami gazdaságokban és a kollektív gazdaságokban a helyi természeti adottságoknak megfelelően tenyésszenek nemesszőrméjű állatokat (ezüstrókát, nyestet, nyércet, nutriát.), főképességű anyanevelő telepet létesíteni az állami gazdaságokban és egy-egy mintaméhészetet minden rajon valamelyik kollektív gazdaságában az élenjáró méhészek tapasztaltatáinak népszerűsítése és alkalmazása erdei kőben 35. SZAKASZ. — A méhek táplálékának biztosítására az állami gazdaságok kötelesek, a kollektív gazdaságoknak pedig ajánlatos, hogy tartsanak fenn minden egyes méhészet számára legalább 3 hektárnyi külön parcellát mézelő növények termesztése céljából. 36.SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztérium, valamint a néptanácsok kötelesek intézkedéseket tenni a méhbetegségek leküzdése érdekében és különleges gondot fordítani a költésrothadás megszüntetésére, továbbá a méhek észszerű gondozására e különböző évszakokban. 37. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak 1954 folyamán országos vállalatot kell létesítenie a méhészetek agro-zootechnikai támogatására, továbbá az állami gazdaságok, a kollektív gazdaságok és az egyéni parasztgazdaságok kaptárakkal, felszerelési tárgyakkal és műléppel való ellátására 38. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztérium 1954 május 1-ig köteles előterjeszteni a Minisztertanácsnak: a) Javaslatokat méhészetben szakosított állami gazdaságok létesítésére a méhlegelőkben gazdag vidékeken. b) Termelési és beszerzési tervet kellő mennyiségű kaptár s mülép és méhészeti felszerelés gyártására, pedig 150 magtermesztő parcellát kell létesíteni. 41. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak és a néptanácsoknak intézkedniök kell, hogy a szarvasmarhák számára nedvdús takarmányt termesszenek és erjesztett takarmányt készítsenek. Különös gondot kell fordítani a különböző takarmányfélék idejében történő besilózására. A silózásra nagymértékben fel kell használni a közvetlenül erre a célra termesztett takarmányféléket, valamint a vadontermő füvet, gyomot, a sarját és a takarmány- és ipari növények, valamint zöldségfélék maradványait (cukorrépa és más gyökeresek leveleit, a zöldségfélék és burgonya levelét stb.) Nagyobb mennyiségű silótakarmány biztosítása érdekében az állami mezőgazdasági vállalatokat kötelezzük, a kollektív gazdaságoknak és egyéni gazdaságoknak pedig tanácsoljuk, hogy a tarlóba kukoricát, napraforgót és más, silózásra alkalmas takarmánynövényt vessenek. 42. SZAKASZ. — Az állatoknak jó minőségü nedvdús takarmánnyal való ellátása érdekében, a földművelésügyi és erdészeti minisztérium, a néptanácsok és az állami gazdaságok 1954-től kezdve kötelesek gondoskodni arról, hogy minden fejőstehén számára legalább 3-4 tonna takarmányt silózzanak be, valamint olyan egyszerű és bélelt silók építéséről, amelyekben az egész szükséges takarmánymennyiséget be lehet silózni. Ajánlatos, hogy a kollektív gazdaságok is hasonló módon járjanak el. Az állami gazdaságok és kollektív gazdaságok igénylése alapján az Állami Tervbizottság az évi állami tervekben megállapított arányokhoz mérten évenként kiutalja az ilyen építkezésekhez szükséges anyagokat. 43. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak és a néptanácsoknak 1954-től kezdve intézkedniök kell a természetes kaszálók és legelők megjavításáról. A kaszálók és legelők feljavítására az alábbi minimális intézkedési tervet állapítják meg: Ezer hektárban 1954 1955 1956 Réttrágyázás 200,0 225,0 250,0 A kevésbbé termelékeny kaszálók és legelők felszántása és takarmánynövénnyel való bevetése 235,0 250,0 275,0 Az elmocsarasodott kaszálók és legelők lecsapolása 10,0 15,0 20,0 A kaszálók és legelők bozótirtása és tisztítása 55,0 65,0 75,0 A legelők észszerű felhasználása és hozamuk további növelése érdekében tilos a néptanácsoknak évenként változtatni a falvaknak kijelölt legelőket. Úgyszintén tilos a legelők céljaira szolgáló területek bármilyen más célra való felhasználása a földművelésügyi és erdészeti minisztérium esetről-esetre beszerzendő előzetes jóváhagyása nélkül. Az Állami Tervbizottság és a földművelésügyi és erdészeti minisztérium, a községi néptanácsok végrehajtó bizottságaival és a kollektív gazdaságokkal kötött szerződéseknek megfelelően, 1954-től kezdődőleg minden évben köteles felvenni a gép- és traktorállomások traktoraival elvégzendő munkálatok tervébe a községi kaszálók és legelők és a kollektív gazdaságok kaszálóinak és legelőinek megjavítását célzó intézkedéseket. A legelő marhák itatásának biztosítása érdekében a földművelésügyi és erdészeti minisztérium, valamint a néptanácsok végrehajtó bizottságai az 1954—1956. évek folyamán kötelesek elegendő számú kutat ásatni, hogy biztosítsák az állatok itatását a nyári istállóban való tartás, s a legeltetés idején. 44. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztérium, valamint a néptanácsok kötelesek gondoskodni arról, hogy idejében elvégezzék a széna kaszálását és betakarítását (beleértve a boglyába rakást) a gabona aratásának megkezdéséig befejezzék, továbbá, hogy a takarmánynövényekkel bevetett területekről a legkedvezőbb időben takarítsák be a szénát. 45. SZAKASZ. — A természetes kaszálók és legelők állandó javítása és észszerű felhasználása érdekében, a földművelésügyi és erdészeti minisztérium és a néptanácsok kötelesek 1954—1955-ben a kaszálókat és legelőket felmérni, a pénzügyminisztérium pedig köteles biztosítani az erre irányuló munkálatok végrehajtásához szükséges alapokat. 46. SZAKASZ. — A takarmányalap növelése céljából és különösen az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, a kollektív gaz'48. SZAKASZ. — Az állami állattenyésztési vállalatok állattenyésztésének gyors fejlesztése érdekében a földművelésügyi és erdészeti minisztérium, az állami mezőgazdasági vállalatokat irányító más minisztériumok és a néptanácsok intézkedni kötelesek az állami gazdaságok állat- és baromfiálla-49. SZAKASZ. — Az állami mezőgazdasági vállalatoknak az 1954—1956. évek folya-Legalább 18 hónapos tenyészbikák Legalább 15 hónapos tenyészkasok Legalább 6 hónapos finom és félfinom gyapjú Legalább 9 hónapos tenyészkanok Legalább 4 hónapos kocamalacok Az állami szektor állattenyésztési vállalatainak oly mértékben kell biztosítaniuk a baromfinevelést, hogy 1956 végére minden 100 hektárnyi szemes gabonával bevetett területre legalább 200 baromfi jusson. 50. SZAKASZ. — Növelni kell az állami mezőgazdasági vállalatok vezetőszerveinek A termelés megjelölése 1. Átlagos tejtermelés abrakolt tehenenként 2. Átlagos gyapjutermelés juhonként (kg) finom és félfinom gyapjas fajú juhoktól durvagyapjas fajú juhoktól 3. Átlagos tojástermelés tojótyúkonként 52. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak és a többi minisztériumnak engedélyezzük, hogy a borjaknak lefölözött tejjel való táplálása érdekében a megfelelő berendezéssel rendelkező állattenyésztési vállalatokban lefölözhessék a tejet, a megfelelő egyenértékben átszámítva a tejfelt vagy vajat adják át a begyűjtő szerveknek a begyűjtési terv keretében. 53. SZAKASZ. — Az állami szektor gazdaságaiban a takarmánynövényekkel bevetett területeket 1956-ban az alábbiak szerint kell kibővíteni: Takarmánynövényekkel bevetett összterület hektárokban 420.000 ebből: — évelőfüvek, magtermesztéssel együtt 200.000 — egyéves füvek 30.000 — gyökértakarmány 30.000 — silótakarmány 40.000 — zöldtakarmány tartósításra 120.000 Az állami gazdaságokban a takarmánynövények átlagos hektárhozamát az alábbiak szerint állapítjuk meg: kg hektáronkint — évelőfüvek 4.200 — egyéves füvek 3.200 — gyökértakarmány 24.000 — természetes kaszálók 2.500 — zöldtakarmány tartósításra 16.000 — silótakarmány 25.000 54. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztérium és az állattenyésztési vállalatokat irányító többi minisztérium, valamint a néptanácsok intézkedni kötelesek, hogy az állami gazdaságokba bevezessék a következő munkálatok gépesítését: a gyökértakarmányok, a kobakos takarmányok, a silótakarmányok vetése és kapálásai, a négyzetes fészekbevetés, a silókukorica és napraforgó kapálása, a szénakaszálás, a széna összegyűjtése és boglyába rakása, a takarmány silózása, a szalma összegyűjtése és kazalba rakása a kombájnnal való aratás után, valamint az állattenyésztés nagy munkaigényes folyamatainak (vízhordás, önműködő itatás, tehénfejés, juhnyirás, a takarmány előkészítése és beszállítása a gazdaságba) a gépesítését. A földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak, valamint a többi érdekelt minisztériumnak 1954 március 1-ig a minisztertanács elé kell terjeszteniök vállalataik állattenyésztési munkálatainak gépesítési programmját. 55. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztérium és a többi minisztérium kötelesek az állami gazdaságaikban lévő egész állatállomány számára jól berendezett istállókról, a telepek vízellátásáról, a silókhoz szükséges tornyokról és más felszerelésekről, valamint a takarmány gépi előkészítéséhez szükséges helyiségekről gondoskodni. Erre a célra állattenyésztési építkezési tervet kell készíteni, amelyet beleillesztenek az évi állami tervbe. haságok és állami gazdaságok állatainak nagyobb legeltetési lehetőségeinek biztosítása érdekében, a földművelésügyi és erdészeti minisztérium köteles a néptanácsok végrehajtó bizottságaival együtt minden évben legkésőbb május 1-ig kijelölni azokat a tisztásokat, újra be nem ültetett vágterületeket, irtásokat, öreg erdőket, ahol legeltetni lehet anélkül, hogy kárt okoznának az erdőgazdál- l kodásnak 47. SZAKASZ. — Az Állami Mezőgazdasági Termékbegyűjtő Bizottság és az élelmiszeripari minisztérium kötelesek növelni az állatok táplálására alkalmas takarmánypogácsák termelését s erre a célra fel kell haználni az élelmiszeripar hulladékanyagait. Az Állami Mezőgazdasági Termékbegyűjtő Bizottság és a Centrocoop kötelesek a kollektív gazdaságoknak és az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságainak az államinak a kötelező állami kvótán felül eladott minden 100 kiló napraforgómag után tíz kiló olajpogácsát hivatalos állami áron eladni. Az Állami Mezőgazdasági Termékbegyűjtő Bizottság és az élelmiszeripari minisztérium, a földművelésügyi és erdészeti minisztériummal együtt kötelesek legkésőbb 1954 május 1-ig a Minisztertanács elé javaslatot terjeszteni a takarmánypogácsák, az élelmiszeripari hulladékokból készült takarmányok és a takarmányozásra használt üledékek előállítási kapacitásának fokozásáról, bámjának szüntelen fejlesztéséről, az állatok minőségi feljavításáról és hozamuk fokozásáról. Az állat- és baromfiállománynak az állami szektorban 1954—1956-ban az alábbiak szerint kell növekednie: már az alább megjelölt számú állatot kell nevelniök és eladásra átadniuk, és szakembereinek felelősségét az állattenyésztés és tartás fejlesztését és a hozam fokozását célzó terv teljesítése érdekében. 51. SZAKASZ. — Az állami mezőgazdasági vállalatok számára az állatok hozamának növelése tekintetében az alábbi tervet állapítjuk meg: A minisztériumoknak az állami alapból kiutalt anyagok mellett a helyi építőanyagokat is fel kell használniuk. . A földművelésügyi és erdészeti minisztérium és az élelmiszeripari minisztérium 1954 február 1-ig tervet köteles kidolgozni a zöld nádasok levágására a Duna deltájában és a Duna lápterületein. . A földművelésügyi és erdészeti minisztérium köteles a Duna deltájában és a Duna árterületén a szomszédos községek lakosságának tulajdonát képező marhák, juhok, sertések legeltetéséhez szükséges legelőket biztosítani. 56. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztérium és az élelmiszeripari minisztérium köteles a néptanácsokkal együtt a minisztertanácsnak 1954 április 1-ig javaslatokat előterjeszteni a következőkre: a) a munkaszervezés megjavítására és a dolgozók fizetési rendszerének megjavítására az állami gazdaságok, ménesek és állami farmok állattenyésztési ágában. b) A pótjavadalmazás és jutalmazás bevezetésére az állami gazdaságok, méntelejtek, állami farmok, községi fedeztető állomások és mesterséges , megtermékenyítő állomások munkásai számára ez állatállomány és az állatok hozamának növelésére vonatkozó mutatószámok túlteljesítéséért. c) Kedvezményes rendszer bevezetésére, hogy a zootechnikai és állatorvosi kádereket foglalkoztató intézmények, lakás, szállítóeszközök stb. biztosításával megfelelő élet- és munkafeltételeket teremtsenek e káderek számára. 57. — SZAKASZ. — Az Iparvállalatok és állami Intézmények közvetlen irányításuk és a földművelésügyi és erdészeti minisztérium szakellenőrzése alatt létesíthetnek és kifejleszthetnek állattenyésztési mellékgazdaságokat. Az első időszakban ezeket a farmokat felszerelheti és támogathatja az a felettes vállalat vagy intézmény, amelyet a farm kiszolgál, két-három év múlva azonban a farmnak át kell térnie a szocialista gazdálkodásra (hozraszcsot). Az állattenyésztő gazdaságokat olyan helyen kell létesíteni, ahol helyi eszközökkel, a mellékgazdasághoz tartozó területeknek takarmánynövényekkel való bevetésével, a kantinók és éttermek ételmaradékainak felhasználásával biztosítani lehet a takarmányalapot. Az állattenyésztő mellékgazdaságok állati termékekre vonatkozó termelési volumenét a vállalat, vagy Intézmény tervében kell előirányozni, mégpedig a globális termelés érdekében és a takarmányozási és élelmezési lehetőségek arányában. Ha az állattenyésztő mellékgazdaság termelése nagyobb, mint az illető vállalat, vagy intézmény kaotinjának szükséglete, a farm több vállalatot is elláthat. Az állattenyésztő mellékgazdaságok a hús-, zsiradék- stb. termelés biztosítása és növelése céljára rövidlejáratú hitelt kaphatnak a Román Népköztársaság Állami Bankjától. 58. SZAKASZ. — A városok és munkásiközpontok állati termékekkel való ellátásának növelése érdekében, a tartományi néptanácsok, a fennálló technikai és takarmányozási feltételekhez mérten állattenyésztő vállalatokat kötelesek létesíteni. A cél elérése érdekében a tartományi néptanácsok 1954 első negyedétől kezdve a szarvasmarha-, juh-, sertés-, házinyúltenyésztésben és más állattenyésztési ágazatokban szakosított állattenyésztő vállalatokat, valamint e gazdaságok termékeinek feldolgozására szolgáló vállalatokat kötelesek létesíteni A tartományi néptanácsok kérésére, a földművelésügyi és erdészeti minisztérium, a Minisztertanács jóváhagyásával egyes állami gazdaságokat teljesen vagy részben átadhat az illető néptanácsok használatába. A földművelésügyi és erdészeti minisztérium ezeket az állami gazdaságokat egész élő- és holt leltárukkal együtt adja át a tartományi néptanácsoknak. Ugyanakkor az állami gazdaságok kádereit is a néptanács rendelkezésére bocsátja. A néptanácsoknak állattenyésztő vállalatokat kell létesíteniök ott is, ahol jó gazdálkodó. SZAKASZ. — A kollektív gazdaságok közös tulajdonban levő állatállományának növelése és az állatok hozamának fokozása érdekében a földművelésügyi és erdészeti minisztérium és a néptanácsok kötelesek sokoldalú segítséget nyújtani a kollektív gazdaságoknak, hogy 1954—1956-ban minden két évnél hosszabb ideje fennálló kollektív gazdaság, a helyi feltételekhez képest, 2—4 szarvasmarha-, juh-, sertés- és baromfitenyészetet létesítsen. Azok a kollektív gazdaságok, amelyeknek A sztyeppes rajonokban levő kollektív gazdaságokban növelni kell a pulykaállományt, azokban a kollektív gazdaságokban pedig, amelyek kaszálókkal, legelőkkel, valamint vízmedencékkel rendelkeznek, a tyúkokon kívül libákat és kacsákat is kell tenyészteni olyképpen, hogy a fentjelzett minimális tojótyúk-állományba beleszámítanak egy kacsát két tyúk helyett és egy pulykát vagy libát négy lyuk helyett. 64. — SZAKASZ. — Az Állami Mezőgazdasági Termékbegyűjtő Bizottság a következő évtől kezdődően köteles 10 százalékkal leszállítani a kötelező hús-, tej- és gyapjúkvótákat mindazoknak a kollektív gazdaságoknak, amelyeknek három-négy állattenyésztő telepük van az előírt minimális állat- és szárnyasállománnyal — beleértve az anyaállatokat is — és amelyek beszolgáltatták a hús-, tejes gyapjukvótát s teljesítették a szerződéskötés alapján vállalt kötelezettségeiket is. 65. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztérium, a néptanácsok és a kollektív gazdaságok vezetőségei kötelesek intézkedéseket tenni a kollektív gazdaságok közös tulajdonban levő állatai hozamának növelésére oly módon, hogy a kollektív gazdaságok minden közös tulajdonban levő állatának hozama 1956-ban a következő átlagos mutatószámokat érte el: Átlagos tejhozam abrakolt tehenenként: — Simmenthali fajtától kb 1600 — Borzderes fajtától m 1500 — Pritzgaui és sztyeppel vörös fajtától s 1400 — Sztyeppel szürke fajtától m 1050 Átlagos gyapjúhozam juhonként: — Merinól fajtától „ 4,2 — Szpánka fajtától „ 2,6 — Cigája fajtától „ 2,2 — Curkána és karakül fajtától , 1,9 Átlagos tojáshozam: — 1 tyúktól „ 100 drb Átlagos globális méztermelés: — 1 méhrajtól „ 27 kg 66. SZAKASZ: — A tehéntejtermelés növelése érdekében a földművelésügyi és erdészeti minisztérium, a néptanácsok és a kollektiv gazdaságok vezetőségei kötelesek bevezetni, hogy a szarvasmarhákat nyáron legelős szállásokon — táborokban — tartsák, a teheneket szakaszos rendszer szerint legeltessék s ugyanakkor pótlólag a zöld és nedv-* dús takarmányokkal etessék. 67. SZAKASZ. — A kollektív gazdaságok állattenyésztésből származó jövedelmeinek növelése és a kötelező húskvóta-beadási terv jobb teljesítése érdekében ajánlatos, hogy a kollektív gazdaságok 1954-től kezdve szervezzék meg minden évben a sertéshizlalást, valamint a szarvasmarhák és juhok istállókban és legelőkön való hizlalását 68. SZAKASZ. — Ajánlatos, hogy a kollektív gazdaságok az állattenyésztő telepek mellett tartsanak fenn legalább 3—5 hektárnyi területet a takarmányozáshoz szükséges gyökérnövények, a burgonya és más takarmánynövények termesztésére. Az e területekről betakarított gyökértakarmányt, adásra alkalmas telekkel, épületekkel, takarmányalappal stb. rendelkeznek. 59. SZAKASZ. — A jelen törvény alapján létesített állattenyésztő vállalatok a szocialista gazdálkodás elve alapján, az illetékes néptanácsok mezőgazdasági osztályainak műszaki irányításával fejtik ki tevékenységüket és 1954—56-ban mentesülnek mindennemű állami adó és illeték alól. 60. SZAKASZ. — A fent említett állattenyésztő vállalatok árutermelése teljes egészében a tartományi néptanácsok rendelkezésére áll, hogy azt az illető tartományban levő városok és munkásközpontok dolgozói ellátásának megjavítására használják fel. 61. SZAKASZ. — Az Állami Tervbizottságnak és a pénzügyminisztériumnak gondoskodnia kell e vállalatok technikai-anyagi ellátásáról s a felszerelésükhöz és működésükhöz szükséges alapokról. A szükséges technikai káderekről, agro-zootechnikai és állategészségügyi szolgálatról a földművelésügyi és erdészeti minisztérium köteles gondoskodni, állományában legalább 10, tenyészcélokra alkalmas kanca van, lótenyésztőtelepet kötelesek létesíteni, míg a lótenyésztőteleppel nem rendelkező kollektív gazdaságok csikónevelési brigádokat kötelesek szervezni. 63. SZAKASZ. — Ajánlatos, hogy a kollektív gazdaságok minden száz hektárnyi mezőgazdasági terület (szántóföld, kaszáló, legelő) után, tartományonként legalább a következő közös tulajdonban levő állatállománnyal rendelkezzenek: burgonyát és más takarmánynövényeket kizárólag a közös tulajdonban levő állatok etetésére kell felhasználni. 69. SZAKASZ. — Ajánlatos, hogy a kollektív gazdaságok, a kötelező állami kvótákra vonatkozó beadási terv teljesítése, a GTA-k által végzett munka természetbeni megfizetése és a vetőmagalop biztosítása után, tegyék félre az állatok és szárnyasok táplálására szükséges mennyiségű abraktakarmányt és szénaféléket, s ellenőrizzék szigorúan, hogy az abraktakarmányt kizárólag az állatok etetésére használják fel. 70. SZAKASZ. — A kollektív gazdaságoknak a szükséghez képest takarmánytermesztési brigádokat, vagy csoportokat kell szervezniük. Ezekre a brigádokra vagy csoportokra kell bízni a takarmánynövények termesztésére szánt területek vetési és gondozási munkálatainak elvégzését, a nedvdús takarmányok termelését és biztosítását arra az időszakra, amikor az állatállományt nyári táborokban a legelőkön tartják, a természetes kaszálók és a füvekkel bevetett területek termésének kellő időben történő betakarítását, a takarmány silózását, a kaszálók és legelők megjavítására irányuló munkálatokat, valamint az évelő és egyéves füvek, gyökérnövények, takarmánynövények és silónövények vetőmagjainak termesztésével kapcsolatos munkálatokat. Ajánlatos, hogy a kollektív gazdaságok a szénakaszálás időszakában az első kaszálásból eredő szénatermés begyűjtése után, a begyűjtött szénamennyiség 10 százalékának erejéig adjanak előleget tagjaiknak, a teljesített munkaapegységek alapján. A második kaszálás után és az állam iránti kötelezettségek teljesítése, valamint az alapszabályzatban meghatározott alapokra szolgáló mennyiségek tartalékolása után, adjanak a tagoknak a munkanapegységenként szétosztandó szénamennyiség 40 százalékáig terjedő előleget 71. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztériuminak, a néptanácsoknak és a kollektív gazdaságok vezetőségeinek meg kell javítaniok a kollektivisták személyes tulajdonában levő állatok és baromfik zootechnikai és állategészségügyi ellátását és támogataiok kell a kollektivistákat az állat- és baromfitenyésztésben azzal, hogy a teljesített munkanapegységek arányában takarmányt juttatnak ezeknek az állatoknak az etetésére, valamint azzal, hogy legelőket jelöljenek ki nekik. 72. SZAKASZ. — Az állattenyésztés ösztönzése és a kollektivisták anyagi helyzetének megjavítása érdekében az állam hitelt fog nyújtani tejelő tehenek vásárlására, hogy fokozatosan minden kollektivista háztáji gazdaságának egy-egy tejelő tehene legyen. Hasonlóképpen minden kollektivista háztáji gazdaságát mentesíteni kell az 1954—1956. években a hús- és tejkvóták alól. 73. SZAKASZ. — Abból a célból, hogy a kollektív gazdaságokat az állattenyésztés fejlesztése terén magas mutatószámok elérésére VII. FEJEZET A méhészet fejlesztése VIII. FEJEZET A takarmányalap megszilárdítása és kibővítése IX. FEJEZET Állattenyésztés az állami állattenyésztési vállalatokban X. FEJEZET Állattenyésztés a kollektiv gazdaságokban T. Szarvasmarhák — összesen ebből tehenek 2. Juhok — összesen ebből nőstény juh ebből: _ finom és félfinom gyapjas juhok ebből nőstény juhok és nőstény bárányok I. Sertések — összesen ebből kocák. 4. Lovak — összesen ebből kancák 1956 250.000- re 120.000- re 1.250.000-re 750.000- re 1.000. 000-ra 650.000- re 1.000. 000-ra 120.000- re 75.000- re 30.000- re 1954 1955 1956 2.500 3.000 5.000 26.000 32.000 36.000 saimbárányok 20.000 25.000 30.000 6.500 7.000 8.000 50.000 100.000 150.000 1954 1955 1950 (liter) 2.200 2.250 2.300 2.6 2,8 3,0 2,1 2,1 2 1 darab) 110 115 120 I. kategória II. kategória ® III. kategória Suceava, Arad, Hunyad, Bacau, Ploesti, Pitesti Iasi, Barlad, Ga- Kolozsvár, Temesvár, Craiova tartományok lati, Constanta, Nagybánya, Sztálin, Bukarest tarto-Nagyvárad tartományokmányok és a Magyar Autonóm Tartomány Szarvasmarha összesen * 14 12 10 Ebből tehén 7 6 5 Juh — összesem 65 60 55 Ebből nőstényjuh 45 42 38 Minden 100 hektár I. kategória II. kategória III. kategória után Lasi, Barlad, Galati, Hunyad, Nagybánya Bacau, Ploesti, Constanta, Bukarest, Te- Sztálin, Kolozsvár, Pitesti tartomámesvár, Craiova, Arad, Nagyvárad tartományok Suceava tartományok nyolc és a Magyar Autonóm Tartomány Sertése összesen 25 20 15 Ebből: koca 5 4 3 I. kategória II. kategória Minden 100 hektárnyi gabonával bevetett Bukarest, Craiova Arad, Nagyvárad, terület után Constanta, Galati, Bacau, Temesvár, Iasi,Barlad tartó- Nagybánya tartományokmányok, a Magyar Autonóm Tartomány, Sztálin, Ploesti, Kolozsvár tartományok összes tyúkállomány 150 100 kg 1956