Előre, 1954. január (8. évfolyam, 1937-1961. szám)

1954-01-03 / 1937. szám

4 ELŐRE 1954. január 3., vasárnap (Folytatás az 5-ik oldalon) a Román Népköztársaság állattenyésztésének fejlesztését szolgáló intézkedésekről az 1954-1956. évekre (Folytatás a 3-ik oldalról.'' a tartományi néptanácsok végrehajtó bizott­ságai kötelesek: a) Növelni a keltető berendezések teljesí­tőképességét, hogy azok 1954-ben legalább 1.800.000, 1955-ben legalább 2.200.000, 1956- ban pedig körülbelül 3.000.000 tojást tudja­nak kikölteni. b) Megszervezni 1954-ben a rajoni népta­nácsok mellett mintegy 90 állandó mestersé­ges keltetőállomást. c) Baromfikeltető központokat szervezni, úgyhogy 1956-ban 12 központ működjék, el­látva megfelelő épületekkel, felszereléssel, keltetőgépekkel és személyzettel. 26. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak 1954-ben üzem­egységet kell szerveznie keltetőgépek és al­katrészek gyártására. 27. SZAKASZ. — A keltető állomások és központok sajtolással való ellátásának biz­tosítására a földművelésügyi és erdészeti minisztérium, valamint a népta­ná­osok irá­nyítsák a kollektív gazdaságokat válogatott elitalanyokkal ellátott baromfitenyésztő far­mok létesítésére. A keltető állomásokra és a baromfikeltető központokra hárul az a feladat, hogy a műkö­dési körzetükben lévő kollektív gazdaságok­ban és egyéni gazdaságokban irányítsák a baromfitenyésztést. 28. SZAKASZ. — A keltető állomások és a baromfikeltető központok 1954-ben 450.000, 1955-ben 625.000, 1956-ban pedig 1.400.000 egynapos csibét adnak át fizetés ellenében a kollektív gazdaságoknak, kollekti 32. SZAKASZ. — A Román Népköztársa­ság természeti adottságainak széleskörű fel­­használására nagy jövedelmet hajtó méhészet kifejlesztése érdekében, a földművelésügyi és erdészeti minisztérium és a néptanácsok kö­telesek intézkedni, hogy a kollektív gazdasá­gok és az állami gazdaságok megszervezzék a meglévő méhészeteket és újakat létesítse­nek, kötelesek segítséget nyújtani a méhé­szet fejlesztéséhez az egyéni parasztgazdasá­goknak, a kollektivisták, a munkások és a tisztviselők személyes gazdaságainak oly mó­don, hogy a méhcsaládok száma az egész országban 1956 végéig legalább 1.100.000-re emelkedjék. A földművelésügyi és erdészeti miniszté­riumnak és a néptanácsoknak az 1954-1956 években minden egyes állami gazdaságban méhészetet kell létesíteniük legalább 100 méhcsaláddal és támogatatok kell minden több mint 2 éve fennálló kollektív gazdasá­got, hogy legalább 50 méhcsaláddal méhésze­tet létesítsen. 33. SZAKASZ. — A méztermelés növelése, továbbá annak érdekében, hogy a méheket fel­használják a növényültetvények és a gyümöl­csösök beporzása által a növényi hektárho­zam növelésére, a földművelésügyi és erdé­szeti minisztérium, valamint a néptanácsok kötelesek széles körben alkalmazni a méhek méhlegelőkben gazdag vidékeken való ván­doroltatását. 34. SZAKASZ. — A földművelésügyi és er­dészeti minisztérium, valamint a néptanácsok kötelesek az 1954-1956 években 4 nagyterme­39. — SZAKASZ. — Az egyéves és évelő füvek, a gyökértakarmány, a kobakostakar­­mányfélék és a kilótakarmánynövények egész vetésterületének rögzítése és kiterjesztése, valamint hektárhozamának növelése érdeké­ben,— amint azt az I. fejezet (Az állattenyész­tés alapvető feladatai) előírja; — a földműve­lésügyi és erdészeti minisztériumnak és a néptanácsoknak intézkedniük kell, hogy szé­leskörűen alkalmazzák a fejlett agrotechni­kát, végezzék el a talajelőkészítést, trágyá­zást, a takarmánynövények vetését és gon­dozását Abban az esetben, ha a régi évelő füvek termesztési területeire vonatkozó tervet nem teljesítették, megfelelő mértékben növelni kell az egyéves füvekkel és más takarmánynövé­nyekkel bevetett területeket. A sztyeppés és erdős-sztyeppes vidékeken növelni kell a lucernával, szudáni füves, bük­könnyel bevetett területeket szénatermelés céljára, valamint a kukoricával, napraforgó­val, tökkel, kukorica- és napraforgókeverékkel bevetett területeket silózás céljára. A hegy­vidéken ki kell terjeszteni a szemeskukorica, a baltacím és baltacímmel kevert kalászosok termesztését, a nedvdús takarmány céljaira pedig ki kell terjeszteni a takarmányburgonya vetésterületét. 40. SZAKASZ. — Az állandó takarmány­­alap megteremtése, valamint az évelőfüves vetésforgónak az állami gazdaságokban és kollektív gazdaságokban való bevezetése ér­dekében, a földművelésügyi és erdészeti mi­nisztérium és a néptanácsok intézkedni köte­lesek, hogy minden gazdaságban biztosítsák a vetőmagvak és az egyéves és évelő hüve­lyes és kalászos füvek termelését, e füvek ve­tőma­gt­a­rta­léka­lapjának megteremtését; rend­kívül nagy gondot kell fordítaniuk a nagy hektárhozamú aszály- és fagyálló helyifajták elszaporítására, hogy az éves és évelő füvek vetőmagtermesztési területe 1954-ben lega­lább 170.000 hektárra növekedjék. Ebből 110.000 hektáron évelő füvek vetőm­agva­it, 60 ezer hektáron pedig éves füvek vetőmagvait kell termeszteni. 1955-re a vetésterületet leg­alább 195 ezer hektárra kell növelni, amelyből 125 ezer hektáron évelő füvek vetőmagvait és 70 ezer hektáron éves füvek vetőmagvait kell termeszteni. 1956-ban ezt a területet legalább 230 ezer hektárra kell növelni s ebből 150 ezer hektáron évelő füvek vetőmagvait, 80 ezer hektáron éves füvek vetőmagvait kell ter­meszteni. Az évelő és egyéves fűmagok termesztésé­nél rendkívül nagy figyelmet kell fordítani a lucerna, lóhere, szudáni fű, baltacím, komó­csin, édes cirok, bükköny és a többi értékes takarmánynövény magvainak termesztésé­re. A természetes legelők és kaszálók felerősí­tése érdekében a földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak és a néptanácsoknak 1954- től kezdve 200 hektárig terjedő magtermesztő parcellákat kell létesíteniök minden sztyeppés és dombos vidéken fekvő rajonban, hogy éve­lő és egyéves füvek magvait termesszék lege­lők és kaszálók céljaira. 1954-ben 68, továbbá 1955-ben 100, 1956-ban tivistáknak, munkásoknak, tisztviselőknek és egyéni parasztgazdaságoknak. 29. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak, valamint a nép­­tanácsoknak intézkedniük kell, hogy az állat­­tenyésztő telepek, az állami gazdaságok és kollektív gazdaságok egész baromfiállomá­nya számára biztosítsák a szükséges táplálé­kot és helyiségeket s ugyanakkor gondoskod­janak szállítható ketrecek készítéséről, hogy a növendék és felnőtt baromfikat tavasszal és nyáron a mezőn tarthassák s igy felhasz­nálják a mezei kártevők irtására és az ara­tás idején kipergett magvak maradéktalan hasznosítására. 30. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztérium, valamint a néptaná­csok kötelesek intézkedni, hogy az állami gazdaságokban, továbbá a vállalatok és in­tézmények kisegítő gazdaságaiban kifejlesz­­szék a házinyúltenyésztést és kötelesek tá­mogatni a kollektív gazdaságokat, az egyéni parasztgazdaságokat, a kollektivisták, a munkások és tisztviselők személyes gazdasá­gait a házinyulak tenyésztésében, hogy a jó hús-, bőr- és szőrhozamú nyulak száma 1954 végére elérje legalább a 350.000, 1955 végére az 500.000, 1956 végére pedig lega­lább az 1.000.000 darabot. 31. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak intézkednie kell, hogy az állami gazdaságokban és a kollektív gazdaságokban a helyi természeti adottság­­oknak megfelelően tenyésszenek nemesszőr­­méjű állatokat (ezüstrókát, nyestet, nyércet,­ nutriát.), f­­őképességű anyanevelő telepet létesíteni az állami gazdaságokban és egy-egy mintamé­­­hészetet minden rajon valamelyik kollektív gazdaságában az élenjáró méhészek tapaszta­l­tatáinak népszerűsítése és alkalmazása erde­i kőben 35. SZAKASZ. — A méhek táplálékának biztosítására az állami gazdaságok kötelesek, a kollektív gazdaságoknak pedig ajánlatos, hogy tartsanak fenn minden egyes méhészet számára legalább 3 hektárnyi külön parcellát mézelő növények termesztése céljából. 36.­­SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztérium, valamint a néptaná­­csok kötelesek intézkedéseket tenni a méhbe­­tegségek leküzdése érdekében és különleges gondot fordítani a költésrothadás megszünte­tésére, továbbá a méhek észszerű gondozására e különböző évszakokban. 37. SZAKASZ. — A földművelésügyi és er­dészeti minisztériumnak 1954 folyamán orszá­gos vállalatot kell létesítenie a méhészetek agro-zootechnikai támogatására, továbbá az állami gazdaságok, a kollektív gazdaságok és az egyéni parasztgazdaságok kaptárakkal, felszerelési tárgyakkal és műléppel való el­­lát­á­sára 38. SZAKASZ. — A földművelésügyi és er­dészeti minisztérium 1954 május 1-ig köteles előterjeszteni a Minisztertanácsnak: a) Javaslatokat méhészetben szakosított ál­lami gazdaságok létesítésére a méhlegelők­ben gazdag vidékeken. b) Termelési és beszerzési tervet kellő mennyiségű kaptár s m­ülép és méhészeti felszerelés gyártására, pedig 150 magtermesztő parcellát kell létesí­teni. 41. SZAKASZ. — A földművelésügyi és er­dészeti minisztériumnak és a néptanácsoknak intézkedniök kell, hogy a szarvasmarhák szá­mára nedvdús takarmányt termesszenek és erjesztett takarmányt készítsenek. Különös gondot kell fordítani a különböző takarmány­félék idejében történő besilózására. A silózás­ra nagymértékben fel kell használni a közvet­lenül erre a célra termesztett takarmányfélé­­ket, valamint a vadontermő füvet, gyomot, a sarját és a takarmány- és ipari növények, va­lamint zöldségfélék maradványait (cukorré­pa és más gyökeresek leveleit, a zöldségfélék és burgonya levelét stb.) Nagyobb mennyisé­gű silótakarmány biztosítása érdekében az állami mezőgazdasági vállalatokat kötelez­zük, a kollektív gazdaságoknak és egyéni gazdaságoknak pedig tanácsoljuk, hogy a tar­lóba kukoricát, napraforgót és más, silózásra alkalmas takarmánynövényt vessenek. 42. SZAKASZ. — Az állatoknak jó minősé­­gü nedvdús takarmánnyal való ellátása érde­kében, a földművelésügyi és erdészeti mi­nisztérium, a néptanácsok és az állami gazda­ságok 1954-től kezdve kötelesek gondoskodni arról, hogy minden fejőstehén számára lega­lább 3-4 tonna takarmányt silózzanak be, va­lamint olyan egyszerű és bélelt silók építésé­ről, amelyekben az egész szükséges takar­mánymennyiséget be lehet silózni. Ajánlatos, hogy a kollektív gazdaságok is hasonló módon járjanak el. Az állami gazdaságok és kollektív gazda­ságok igénylése alapján az Állami Tervbi­zottság az évi állami tervekben megállapí­tott arányokhoz mérten évenként kiutalja a­z ilyen építkezésekhez szükséges anyagokat. 43. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak és a néptanácsok­nak 1954-től kezdve intézkedniök kell a ter­mészetes kaszálók és legelők megjavításáról. A kaszálók és legelők feljavítására az alábbi minimális intézkedési tervet állapítják meg: Ezer hektárban 1954 1955 1956 Réttrágyázás 200,0 225,0 250,0 A kevésbbé termelékeny kaszálók és legelők fel­szántása és takarmány­növénnyel való bevetése 235,0 250,0 275,0 Az el­mocsarasodott ka­szálók és legelők lecsa­­polása 10,0 15,0 20,0 A kaszálók és legelők bo­zótirtása és tisztítása 55,0 65,0 75,0 A legelők észszerű felhasználása és hoza­muk további növelése érdekében tilos a nép­tanácsoknak évenként változtatni a falvak­nak kijelölt legelőket. Úgyszintén tilos a le­gelők céljaira szolgáló területek bármilyen más célra való felhasználása a földművelés­ügyi és erdészeti minisztérium esetről-esetre beszerzendő előzetes jóváhagyása nélkül. Az Állami Tervbizottság és a földművelés­ügyi és erdészeti minisztérium, a községi néptanácsok végrehajtó bizottságaival és a kollektív gazdaságokkal kötött szerződések­nek megfelelően, 1954-től kezdődőleg minden évben köteles felvenni a gép- és traktorállo­mások traktoraival elvégzendő munkálatok tervébe a községi kaszálók és legelők és a kollektív gazdaságok kaszálóinak és legelői­nek megjavítását célzó intézkedéseket. A legelő marhák itatásának biztosítása ér­dekében a földművelésügyi és erdészeti mi­nisztérium, valamint a néptanácsok végre­hajtó bizottságai az 1954—1956. évek folya­mán kötelesek elegendő számú kutat ásatni, hogy biztosítsák a­z állatok itatását a nyári istállóban való tartás, s a legeltetés idején. 44. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztérium, valamint a néptaná­csok kötelesek gondoskodni arról, hogy ide­jében elvégezzék a széna kaszálását és be­takarítását (beleértve a boglyába­ rakást) a gabona aratásának megkezdéséig befejezzék, továbbá, hogy a takarmánynövényekkel be­vetett területekről a legkedvezőbb időben ta­karítsák be a szénát. 45. SZAKASZ. — A természetes kaszálók és legelők állandó javítása és észszerű fel­­használása érdekében, a földművelésügyi és erdészeti minisztérium és a néptanácsok kö­telesek 1954—1955-ben a kaszálókat és lege­lőket felmérni, a pénzügyminisztérium pedig köteles biztosítani az erre irányuló munkála­tok végrehajtásához szükséges alapokat. 46. SZAKASZ. — A takarmányalap növe­lése céljából és különösen az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok, a kollektív gaz­'48. SZAKASZ. — Az állami állattenyész­tési vállalatok állattenyésztésének gyors fej­­­lesztése érdekében a földművelésügyi és er­dészeti minisztérium, az állami mezőgazda­­sági vállalatokat irányító más minisztériu­mok és a néptanácsok intézkedni k­ötelesek az állami gazdaságok állat- és baromfiálla-49. SZAKASZ. — Az állami mezőgazdasá­gi vállalatoknak az 1954—1956. évek folya-Leg­alább 18 hónapos tenyészbikák Legalább 15 hónapos tenyészkasok Legalább 6 hónapos finom és félfinom gyapj­ú Legalább 9 hónapos tenyészkanok Legalább 4 hónapos kocamalacok Az állami szektor állattenyésztési vállala­tainak oly mértékben kell biztosítaniuk a ba­romfinevelést, hogy 1956 végére minden 100 hektárnyi szemes gabonával bevetett terület­re legalább 200 baromfi jusson. 50. SZAKASZ. — Növelni kell az állami mezőgazdasági vállalatok vezetőszerveinek A termelés megjelölése 1. Átlagos tejtermelés abrakolt tehenenként 2. Átlagos gyapjutermelés juhonként (kg) finom és félfinom gyapjas fajú juhoktól durvagyapjas fajú juhoktól 3. Átlagos tojástermelés tojótyúkonként 52. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak és a többi minisz­tériumnak engedélyezzük, hogy a borjak­nak lefölözött tejjel való táplálása érdekében a megfelelő berendezéssel rendelkező állat­­tenyésztési vállalatokban lefölözhessék a te­jet, a megfelelő egyenértékben átszámítva a tejfelt vagy vajat adják át a begyűjtő szerveknek a begyűjtési terv keretében. 53. SZAKASZ. — Az állami szektor gaz­daságaiban a takarmánynövényekkel beve­tett területeket 1956-ban az alábbiak szerint kell kibővíteni: Takarmánynövényekkel bevetett összterület hektárokban 420.000 ebből: — évelőfüvek, magtermesztéssel együtt 200.000 — egyéves füvek 30.000 — gyökértakarmány 30.000 — silótakarmány 40.000 — zöldtakarmány tartósításra 120.000 Az állami gazdaságokban a takarmánynö­vények átlagos hektárhozamát az alábbiak szerint állapítjuk meg: kg hektáronkint — évelőfüvek 4.200 — egyéves füvek 3.200 — gyökértakarmány 24.000 — természetes kaszálók 2.500 — zöldtakarmány tartósításra 16.000 — silótakarmány 25.000 54. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztérium és az állattenyésztési vállalatokat irányító többi minisztérium, va­lamint a néptanácsok intézkedni kötelesek, hogy az állami gazdaságokba bevezessék a következő munkálatok gépesítését: a gyö­­kértakarmá­nyok, a kobakos takarmányok, a silótakarmányok vetése és kapálásai, a négy­zetes fészekbevetés, a silókukorica és napra­forgó kapálása, a szénakaszálás, a széna összegyűjtése és boglyába rakása, a takar­mány silózása, a szalma összegyűjtése és kazalba rakása a kombájnnal való aratás után, valamint az állattenyésztés nagy mun­kaigényes folyamatainak (vízhordás, önmű­ködő itatás, tehénfejés, juhnyirás, a takar­mány előkészítése és beszállítása a gazda­ságba) a gépesítését. A földművelésügyi és erdészeti miniszté­riumnak, valamint a többi érdekelt miniszté­riumnak 1954 március 1-ig a minisztertanács elé kell terjeszteniök vállalataik állattenyész­tési munkálatainak gépesítési programmját. 55. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztérium és a többi miniszté­rium kötelesek az állami gazdaságaikban lévő egész állatállomány számára jól beren­dezett istállókról, a telepek vízellátásáról, a silókhoz szükséges tornyokról és más fel­szerelésekről, valamint a takarmány gépi elő­készítéséhez szükséges helyiségekről gondos­kodni. Erre a célra állattenyésztési építkezési ter­vet kell készíteni, amelyet beleillesztenek az évi állami tervbe. haságok és állami gazdaságok állatainak na­gyobb legeltetési lehetőségeinek biztosítása érdekében, a földművelésügyi és erdészeti minisztérium köteles a néptanácsok végre­hajtó bizottságaival együtt minden évben legkésőbb május 1-ig kijelölni azokat a tisz­tásokat, újra be nem ültetett vágterületeket, irtásokat, öreg erdőket, ahol legeltetni lehet anélkül, hogy kárt okoznának az erdőgazdál- l kod­ásnak 47. SZAKASZ. — Az Állami Mezőgazda­sági Termékbegyűjtő Bizottság és az élel­miszeripari minisztérium kötelesek növelni az állatok táplálására alkalmas takarmánypogá­­csák termelését s erre a célra fel kell haz­­nálni az élelmiszeripar hulladékanyagait. Az Állami Mezőgazdasági Termékbegyűjtő Bizottság és a Centrocoop kötelesek a kol­lektív gazdaságoknak és az egyénileg dol­gozó parasztok gazdaságainak az államinak a kötelező állami kvótán felül eladott minden 100 kiló napraforgómag után tíz kiló olajpo­gácsát hivatalos állami áron eladni. Az Állami Mezőgazdasági Termékbegyűj­tő Bizottság és az élelmiszeripari miniszté­rium, a földművelésügyi és erdészeti minisz­tériummal együtt kötelesek legkésőbb 1954 május 1-ig a Minisztertanács elé javaslatot terjeszteni a takarmánypogácsák, az élelmi­­szeripari hulladékokból készült takarmányok és a takarmányozásra használt üledékek elő­állítási kapacitásának fokozásáról, b­ámjának szüntelen fejlesztéséről, az állatok minőségi feljavításáról és hozamuk foko­zásáról. Az állat- és baromfiállománynak az állami szektorban 1954—1956-ban az alábbiak sze­rint kell növekednie: már az alább megjelölt számú állatot kell nevelniök és eladásra átadniuk, és szakembereinek felelősségét­ az állat­­tenyésztés és tartás fejlesztését és a hozam fokozását célzó terv teljesítése érdekében. 51. SZAKASZ. — Az állami mezőgazdasá­gi vállalatok számára az állatok hozamának növelése tekintetében az alábbi tervet álla­pítjuk meg:­­ A minisztériumoknak az állami alapból kiutalt anyagok mellett a helyi építőanyago­kat is fel kell használniuk. . A földművelésügyi és erdészeti miniszté­rium és az élelmiszeripari minisztérium 1954 február 1-ig tervet köteles kidolgozni a zöld nádasok levágására a Duna deltájában és a Duna lápterületein. . A földművelésügyi és erdészeti miniszté­rium köteles a Duna deltájában és a Duna árterületén a szomszédos községek lakossá­gának tulajdonát képező marhák, juhok, ser­tések legeltetéséhez szükséges legelőket biz­tosítani. 56. SZAKASZ. — A földművelésügyi és er­dészeti­­ minisztérium és az élelmiszeripari minisztérium köteles a né­ptaná­csokkal együtt a minisztertanácsnak 1954 április 1-ig javas­latokat előterjeszteni a következőkre: a) a munkaszervezés megjavítására és a dolgozók fizetési rendszerének megjavításá­ra az állami gazdaságok, ménesek és állami farmok állattenyésztési ágában. b) A pótjavadalmazás és jutalmazás beve­zetésére az állami gazdaságok, méntelejte­k, ál­lami farmok, községi fedeztető állomások és mesterséges , megtermékenyítő állomások munkásai számára ez állatállomány és az állatok hozamának növelésére vonatkozó mu­­tatószámok túlteljesítéséért. c) Kedvezményes rendszer bevezetésére, hogy a zootechnikai és állatorvosi kádereket foglalkoztató intézmények, lakás, szállítóesz­közök stb. biztosításával megfelelő élet- és munkafeltételeket teremtsenek e káderek szá­mára. 57. — SZAKASZ. — Az Iparvállalatok és állami Intézmények közvetlen irányításuk és a földművelésügyi és erdészeti minisztérium szakellenőrzése alatt létesíthetnek és kifej­leszthetnek állattenyésztési mellékgazdasá­gokat. Az első időszakban ezeket a farmokat felszerelheti és támogathatja az a felettes vállalat vagy intézmény, amelyet a farm ki­szolgál, két-három év múlva azonban a farm­nak át kell térnie a szocialista gazdálkodás­ra (hozraszcsot). Az állattenyésztő gazdaságokat olyan he­lyen kell létesíteni, ahol helyi eszközökkel, a mellékgazdasághoz tartozó területeknek ta­karmánynövényekkel való bevetésével, a kan­­tinók és éttermek ételmaradékainak felhasz­nálásával biztosítani lehet a takarmányala­pot. Az állattenyésztő mellékgazdaságok állati termékekre vonatkozó termelési volumenét a vállalat, vagy Intézmény tervében kell előirá­nyozni, mégpedig a globális termelés érde­kében és a­ takarmányozási és élelmezési le­hetőségek arányában. Ha az állattenyésztő mellékgazdaság termelése nagyobb, mint az illető vállalat, vagy intézmény kaotinjának szükséglete, a farm több vállalatot is ellát­hat. Az állattenyésztő mellékgazdaságok a hús-, zsiradék- stb. termelés biztosítása és növe­lése céljára rövidlejáratú hitelt kaphatnak a Román Népköztársaság Állami Bankjától. 58. SZAKASZ. — A városok és munkásiköz­­pontok állati termékekkel való ellátásának növelése érdekében, a tartományi néptanácsok, a fennálló technikai és takarmányozási felté­telekhez mérten állattenyésztő vállalatokat kötelesek létesíteni. A cél elérése érdekében a tartományi nép­tanácsok 1954 első negyedétől kezdve a szarvasmarha-, juh-, sertés-, házinyúltenyész­­tésben és más állattenyésztési ágazatokban szakosított állattenyésztő vállalatokat, vala­mint e gazdaságok termékeinek feldolgozásá­ra szolgáló vállalatokat kötelesek létesíteni A tartományi néptanácsok kérésére, a föld­művelésügyi és erdészeti minisztérium, a Mi­nisztertanács jóváhagyásával egyes állami gazdaságokat teljesen vagy részben átadhat az illető néptanácsok használatába. A földművelésügyi és erdészeti miniszté­rium ezeket az állami gazdaságokat egész élő- és holt leltárukkal együtt adja át a tar­tományi néptan­ácsoknak. Ugyanakkor az ál­lami gazdaságok kádereit is a néptanács ren­delkezésére bocsátja. A néptanácsoknak állattenyésztő vállalato­kat kell létesíteniök ott is, ahol jó g­azdálko­dó. SZAKASZ. — A kollektív gazdaságok közös tulajdonban levő állatállományának növelése és az állatok hozamának fokozá­sa érdekében a földművelésügyi és erdészeti minisztérium és a néptanácsok kötelesek sok­oldalú segítséget nyújtani a kollektív gazda­ságoknak, hogy 1954—1956-ban minden két évnél hosszabb ideje fennálló kollektív gaz­daság, a helyi feltételekhez képest, 2—4 szarvasmarha-, juh-, sertés- és baromfitenyé­szetet létesítsen. Azok a kollektív gazdaságok, amelyeknek A sztyeppes rajonokban levő kollektív gaz­daságokban növelni kell a pulykaállományt, azokban a kollektív gazdaságokban pedig, amelyek kaszálókkal, legelőkkel, valamint vízmedencékkel rendelkeznek, a tyúkokon kí­­vül libákat és kacsákat is kell tenyészteni olyképpen, hogy a fentjelzett minimális tojótyúk-állományba beleszámítanak egy ka­csát két tyúk helyett és egy pulykát vagy li­bát négy lyuk helyett. 64. — SZAKASZ. — Az Állami Mezőgaz­dasági Termékbegyűjtő Bizottság a következő évtől kezdődően köteles 10 százalékkal leszál­lítani a kötelező hús-, tej- és gyapjúkvótákat mindazoknak a kollektív gazdaságoknak, amelyeknek három-négy állattenyésztő tele­pük van az előírt minimális állat- és szár­­nyasállománnyal — beleértve az anyaállato­kat is — és amelyek beszolgáltatták a hús-, tej­es gyapjukvótát s teljesítették a szerződéskö­tés alapján vállalt kötelezettségeiket is. 65. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztérium, a néptanácsok és a kollektív gazdaságok vezetőségei kötelesek intézkedéseket tenni a kollektív gazdaságok közös tulajdonban levő állatai hozamának nö­velésére oly módon, hogy a kollektív gazda­ságok minden közös tulajdonban levő álla­tának hozama 1956-ban a következő átlagos mutatószámokat érte el: Átlagos tejhozam abrakolt tehenenként: — Simmenthali fajtától kb 1600 — Borzderes fajtától m 1500 — Pritzgaui és sztyeppel vörös fajtától s 1400 — Sztyeppel szürke fajtától m 1050 Átlagos gyapjúhozam juhonként: — Merinól fajtától „ 4,2 — Szpánka fajtától „ 2,6 — Cigája fajtától „ 2,2 — Curkána és karakül fajtától , 1,9 Átlagos tojáshozam: — 1 tyúktól „ 100 drb Átlagos globális méztermelés: — 1 méhrajtól „ 27 kg 66. SZAKASZ: — A tehéntejtermelés nö­velése érdekében a földművelésügyi és erdé­szeti minisztérium, a néptanácsok és a kol­lektiv gazdaságok vezetőségei kötelesek be­vezetni, hogy a szarvasmarhákat nyáron le­gelős szállásokon — táborokban — tartsák, a teheneket szakaszos rendszer szerint legel­tessék s ugyanakkor pótlólag a zöld és nedv-* dús takarmányokkal etessék. 67. SZAKASZ. — A kollektív gazdaságok állattenyésztésből származó jövedelmeinek növelése és a kötelező húskvóta-beadási terv jobb teljesítése érdekében ajánlatos, hogy a kollektív gazdaságok 1954-től kezdve szervez­zék meg minden évben a sertéshizlalást, va­lamint a szarvasmarhák és juhok istállókban és legelőkön való hizlalását 68. SZAKASZ. — Ajánlatos, hogy a kol­lektív gazdaságok az állattenyésztő telepek mellett tartsanak fenn legalább 3—5 hektár­nyi területet a takarmányozáshoz szükséges gyökérnövények, a burgonya és más takar­mánynövények termesztésére. Az e területek­ről betakarított gyökértakarmányt, a­dásra alkalmas telekkel, épületekkel, takar­mányalappal stb. rendelkeznek. 59. SZAKASZ. — A jelen törvény alapján létesített állattenyésztő vállalatok a szocia­­lista gazdálkodás elve alapján, az illetékes néptanácsok mezőgazdasági osztályainak mű­szaki irányításával fejtik ki tevékenységüket és 1954—56-ban mentesülnek mindennemű állami adó és illeték alól. 60. SZAKASZ. — A fent említett állatte­nyésztő vállalatok árutermelése teljes egészé­ben a tartományi néptanácsok rendelkezésére áll, hogy azt az illető tartományban levő vá­rosok és munkásközpontok dolgozói ellátásá­nak megjavítására használják fel. 61. SZAKASZ. — Az Állami Tervbizottság­­nak és a pénzügyminisztériumnak gondos­kodnia kell e vállalatok technikai-anyagi el­látásáról s a felszerelésükhöz és működésük­höz szükséges alapokról. A szükséges techni­kai káderekről, agro-zootechnikai és állat­egészségügyi szolgálatról a földművelésügyi és erdészeti minisztérium köteles gondos­kodni, állományában legalább­ 10, tenyészcélokra alkalmas kanca van, lótenyésztőtelepet kötele­sek létesíteni, míg a lóten­yész­tőteleppel nem rendelkező kollektív gazdaságok csikóneve­lési brigádokat kötelesek szervezni. 63. SZAKASZ. — Ajánlatos, hogy a kol­lektív gazdaságok minden száz hektárnyi me­zőgazdasági terület (szántóföld, kaszáló, le­gelő) után, tartományonként legalább a következő közös tulajdonban levő állatállo­mánnyal rendelkezzenek: burgonyát és más takarmánynövényeket kizá­rólag a közös tulajdonban levő állatok ete­tésére kell felhasználni. 69. SZAKASZ. — Ajánlatos, hogy a kollek­tív gazdaságok, a kötelező állami kvótákra vonatkozó beadási terv teljesítése, a GTA-k által végzett munka természetbeni megfizeté­se és a vetőmagalop biztosítása után, tegyék félre az állatok és szárnyasok táplálására szükséges mennyiségű abraktakarmányt és szénaféléket, s ellenőrizzék szigorúan, hogy az abraktakarmányt kizárólag az állatok ete­tésére használják fel. 70. SZAKASZ. — A kollektív gazdaságok­nak a szükséghez képest takarmánytermesz­­tési brigádokat, vagy csoportokat kell szer­vezniük. Ezekre a brigádokra vagy csoportok­ra kell bízni a takarmánynövények termesz­tésére szánt területek vetési és gondozási munkálatainak elvégzését, a nedvdús takar­mányok termelését és biztosítását arra az időszakra, amikor az állatállományt nyári táborokban a legelőkön tartják, a természe­tes kaszálók és a füvekkel bevetett területek termésének kellő időben történő betakarítá­sát, a takarmány silózását, a kaszálók és le­gelők megjavítására irányuló munkálatokat, valamint az évelő és egyéves füvek, gyökér­növények, takarmánynövények és silónövé­­nyek vetőmagjainak termesztésével kapcsola­tos munkálatokat. Ajánlatos, hogy a kollektív gazdaságok a szénakaszálás időszakában az első kaszálás­ból eredő szénatermés begyűjtése után, a be­gyűjtött szénamennyiség 10 százalékának ere­jéig adjanak előleget tagjaiknak, a teljesí­tett munka­­apegységek alapján. A második kaszálás után és az állam iránti kötelezettségek teljesítése, valamint az alap­­szabályzatban meghatározott alapokra szol­gáló mennyiségek tartalékolása után, adjanak a tagoknak a munkanapegységenként szét­osztandó szénamennyiség 40 százalékáig terjedő előleget 71. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztériuminak, a néptanácsok­nak és a kollektív gazdaságok vezetőségei­nek meg kell javítaniok a kollektivisták sze­mélyes tulajdonában levő állatok és barom­­fik zootechnikai és állategészségügyi ellátá­sát és támogataiok kell a kollektivistákat az állat- és baromfitenyésztésben azzal, hogy a teljesített munkanapegységek arányában takarmányt juttatnak ezeknek az állatoknak az etetésére, valamint azzal, hogy legelőket jelöljenek ki nekik. 72. SZAKASZ. — Az állattenyésztés ösz­tönzése és a kollektivisták anyagi helyzetének megjavítása érdekében az állam hitelt fog nyújtani tejelő tehenek vásárlására, hogy fo­kozatosan minden kollektivista háztáji gaz­daságának egy-egy tejelő tehene legyen. Ha­sonlóképpen minden kollektivista háztáji gazdaságát mentesíteni kell az 1954—1956. években­ a hús- és tejkvóták alól. 73. SZAKASZ. — Abból a célból, hogy a kollektív gazdaságokat az állattenyésztés fej­lesztése terén magas mutatószámok elérésére VII. FEJEZET A méhészet fejlesztése VIII. FEJEZET A takarmányalap megszilárdítása és kibővítése IX. FEJEZET Állattenyésztés az állami állattenyésztési vállalatokban X. FEJEZET Állattenyésztés a kollektiv gazdaságokban T. Szarvasmarhák — összesen ebből tehenek 2. Juhok — összesen ebből nőstény juh ebből: _ finom és félfinom gyapjas juhok ebből nőstény juhok és nőstény bárányok I. Sertések — öss­zesen ebből kocák. 4. Lovak — összesen ebből kancák 19­5­6 250.000- re 120.000- re 1.250.000-re 750.000- re 1.000. 000-ra 650.000- re 1.000. 000-ra 120.000- re 75.000- re 30.000- re 1954 1955 1956 2.500 3.000 5.000 26.000 32.000 36.000 s­aimbárányok 20.000 25.000 30.000 6.500 7.000 8.000 50.000 100.000 150.000 1954 1955 1950 (liter) 2.200 2.250 2.300 2.6 2,8 3,0 2,1 2,1 2 1 darab) 110 115 120 I. kategória II. kategória ® III. kategória Suceava, Arad, Hunyad, Bacau, Ploesti, Pitesti Iasi, Barlad, Ga- Kolozsvár, Temesvár, Craiova tartományok lati, Constanta, Nagybánya, Sztálin, Bukarest tarto-Nagyvárad tartományok­mányok és a Magyar Autonóm Tartomány Szarvasmarha összesen * 14 12 10 Ebből tehén 7 6 5­­ Juh — összesem 65 60 55 Ebből nőstényjuh 45 42 38 Minden 100 hektár I. kategória II. kategória III. kategória után Lasi, Barlad, Gala­ti, Hunyad, Nagybánya Bacau, Ploesti, Constanta, Bukarest, Te- Sztálin, Kolozsvár, Pitesti tartomá­­mesvár, Craiova, Arad, Nagyvárad tartomá­­nyok Suceava tartományok nyolc és a Magyar Autonóm Tartomány Sertés­e összesen 25 20 15 Ebből: koca 5 4 3 I. kategória II. kategória Minden 100 hektárnyi gabonával bevetett Bukarest, Craiova Arad, Nagyvárad, terület után Constanta, Gala­ti, Bacau, Temesvár, Iasi,­­Barlad tartó- Nagybánya tarto­mányok­mányok, a Magyar Autonóm Tarto­mány, Sztálin, Plo­esti, Kolozsvár tar­tományok összes tyúkállomány 150 100 kg 1956

Next