Előre, 1954. április (8. évfolyam, 2009-2034. szám)
1954-04-01 / 2009. szám
2 A BESZERZŐ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETEK A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI KAMPÁNY SIKERÉÉRT Az RNK Minisztertanácsának és az RMP Központi Vezetőségének határozata a tavaszi mezőgazdasági kampány előkészítésével és lefolyásával kapcsolatban, konkrét feladatokat tartalmaz a fontosabb mezőgazdasági termékek hektárhozamának érezhető növelésére. A határozatban megjelölt feladatok teljesítésében jelentős szerep hárul a beszerző és értékesítő szövetkezetekre is. Elsőrendű feladatuk idejében ellátni a dolgozó parasztokat a mezőgazdasági felszerelés kijavításához és karbantartásához szükséges anyagokkal és alkatrészekkel, valamint kisebb mezőgazdasági szerszámokkal. A szövetkezeti gépkölcsönző központok szintén nagy segítséget jelentenek a falu dolgozó népének a tavaszi mezőgazdasági kampányban. Jutányos áron mezőgazdasági szerszámokat és gépeket kölcsönöznek a dolgozó parasztoknak. Ezen a téren a Magyar Autonóm Tartomány szövetkezeti egységei értek el például szép eredményeket. Már február első napjaiban befejezték a szerszámok és gépek kijavítását és azokat a vetés megkezdésekor jó állapotban a dolgozó parasztok rendelkezésére bocsátották A dicsőszentmártonrajoni szövetkezetek jól felkészültek a tavaszra. Üzlethelyiségeikben elegendő mennyiségben található: ekevas, patkóvas, gereblye lapát és egyéb elengedhetetlenül szükséges mezőgazdasági szerszám. A rajoni szövetkezeti szövetség idejeben biztosított 70 tonna szuperfoszfátot, 10 tonna káliumsót és melegágyakhoz szükséges nagymennyiségű fa- és üveganyagot. A tartományi és rajoni szövetkezeti szövetségek egy része azonban keveset vagy éppen semmit sem tett a mezőgazdasági szerszámok és kisgépek kijavításáért és karbantartásáért, nem látta el a falusi szövetkezeteket a tavaszi vetéshez szükséges gépekkel, és felszerelésekkel Caracal rajonban például teljesen, hiányzanak a falusi szövetkezetekből a melegágyakhoz szükséges anyagok. Súlyos hibák észlelhetők Nagyvárad rajonban is A rajoni szövetkezeti szövetség szétosztotta falusi szövetkezeteknek 10.000 kapát. Ez a mennyiség több évi szükségletet fedez, de nem gondoskodott arról, hogy a dolgozó parasztok ekevasat és ekealkatrészeket vásárolhassanak a szövetkezetekben Hasonló a helyzet Rosiori de Vede rajonban is. Itt az történt, hogy nagymennyiségű 3-as és 4-es számú ekevasat osztottak szét a falusi szövetkezeteknek noha a dolgozó parasztok 5-ös számú ekevasat használnak, amiből viszont egy darabot sem szereztek be a szövetkezetek. Ezek az esetek azt bizonyítják, hogy egyes tartományi és rajoni szövetkezeti szövetségek nem ismerik tartományuk vagy rajonuk helyi sajátosságait, így aztán olyan mezőgazdasági szerszámokkal, felszerelésekkel látják el a falusi szövetkezeteket, amelyeket az illető vajonban nem használnak. Az ilyen bürokratikus, terepismeret hiányában történő eljárások a mezőgazdasági munkák sikerét veszélyeztetik. A szövetkezeti egységek vezetői tekintsék legsürgősebb feladatuknak e hibák megszüntetését. Nem szabad elfelejteniük egy pillanatra sem, hogy a vetési csata sikere függ tőlük is. A szövetkezeti egységeknek lehetőségük volna arra, hogy nagymértékben kielégítsék a mezőgazdasági felszerelések iránti keresletet. Hiszen a falusi szövetkezetek az idén — többek között — a következő mezőgazdasági szerszámokat és iparcikkeket hozzák forgalomba: 7.500 tonna kovácsszenet, 1962 tonna hengerelt vasárut (kerék és patkóvas), 1262 ekevasat, 170 tonna eke alkatrészt, 12.400 köbméter faanyagot melegágyak készítéséhez, 348.000négyzetméter üveganyagot stb. Ezenkívül 200 tonna káliumsót, 3000 tonna szuperfoszfátot, 120 tonnányi gereblyét, 582 tonnányi kapát és egyebeket. Ezzel az intézkedéssel párhuzamosan a Beszerző és Értékesítő Szövetkezetek Központi Szövetsége utasította alsóbb szerveit hogy a szövetkezetek legjobb aktivistái vegyenek részt a tavaszi mezőgazdasági kampányban. Ezen a téren ugyanis hibák voltak észlelhetők Előfordult, hogy az aktivisták nem ismerték annak a szövetkezetnek a feladatait, amelyet ellenőriztek Ilyenformán nem hogy segítséget adtak volna, hanem megnehezítették az illető szövetkezeti egység tevékenységét. Ne történjék meg ,az sem hogy az aktivisták felkészületlenül menjenek a terepre, mert így nem tudnak gyakorlati útmutatást és támogatást adni a beszerző és értékesítő szövetkezetek vezetőségének Ezekben a napokban, amikor hazánk több tartományában már javában folynak a tavaszi vetési munkák és más helyeken is rövid időn belül megkezdődnek, a CENTROCOOP-nak, valamint a tartományi és rajoni szövetkezeti szövetségeknek gondoskodniuk kell arról, hogy az áruk folyamatosan kerüljenek a falvakra A tartományi és rajonszövetkezeti szövetségek ne tartsák hosszú ideig raktáron azokat a szerszámokat és árukat amelyek előmozdíthatják a mezőgazdasági kampány sikerét. Gondoskodni kell az ilyen áruk rögtöni szétosztásáról Semmiféle formalitást ne tűrjünk meg, amely késlelteti az áruk gyors szétosztását. A falusi szövetkezetek vezetői pedig késlekedés nélkül értesítsék a dolgozó parasztokat a hiányzó szerszámok érkeztéről, hogy idejében kiegészíthessék mezőgazdasági felszereléseiket, így biztosítható a dolgozó parasztok zavartalan munkája és az, hogy ne veszítsenek értékes munkanapokat a városba menéssel. Különös figyelmet szenteljenek arra, hogy a vidék sajátosságainak megfelelő iparcikkekkel és mezőgazdasági szerszámokkal lássák el a falusi szövetkezeteket. Ne forduljon elő, hogy némely szövetkezetnél olyan árukat halmozzanak fel, amelyeket ott nem keresnek meg más tartományban vagy vajonban nagy hiányát érzik ennek az árunak. A tavaszi mezőgazdasági kampány sikere érdekében a szövetkezeteknek meg kell gyorsítaniuk a zöldség és ipari növények termesztésére irányuló szerződések megkötését. Ugyanakkor mindent el kell követniök, hogy a szerződést kötő dolgozó parasztok idejében és hiánytalanul megkapják a nekik járó iparcikkeket, előleget, a szükséges fa- és üveganyagot és egyebeket. A vasúti dolgozókra is nagy felelősség hárul. Biztosítaniuk kell a tavaszi mezőgazdasági munkához szükséges szerszámok, alkatrészek és, gépek gyors szállítását. A néptanácsok végrehajtó bizottságai felelnek azért, hogy a hozzájuk tartozó szövetkezeti egységek, kifogástalanul végezzék munkájukat. Éppen ezért szüntelenül ellenőrizniük kell a szövetkezetek tevékenységét felelősségre kell vonniok azokat a szövetkezeti vezetőket, akik nemtörődöm magatartásukkal hátráltatják a vetési kampányt A jelenlegi időszakban a szövetkezeti egységeknek lényegesen fokozniuk kell tevékenységüket és meg kell tenniük mindent hogy előmozdítsák a tavaszi mezőgazdasági kampány teljes sikerét. Fellendülőben az ipari növények termesztése a Magyar Autonóm Tartományban A Magyar Autonóm Tartomány cukorrépatermesztői tavaly gondosan alkalmazták az agrotechnikai szabályokat. Ennek eredményeként nagy hektárhozamot értek el A kollektív gazdaságok tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok mindjobban elsajátítják a fejlett munkamódszereket, gyarapítják szakmai tudásukat, tapasztalatokra tesznek szert. Ezek alkalmazásával szüntelenül növelik a cukorrépa terméshozamát 1951ben 190 mázsás termést takarítottak be hektáronként, 1952- ben már 247 mázsát, 1953-ban elérték a 350 mázsát hektáronként Szabados Pál beresztelki egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt, az élenjáró kukorica-, cukorrépaés burgonyatermesztők országos értekezletének egyik részvevője 350 mázsás cukorrépa termést takarított be hektáronként Nagy hektárhozamot, ért el cukorrépából a többi kollektív gazdaság, vé mezőgazdasági társulás és igen sok egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt is, tavaly 25 százalékkal haladta túl a takarmánytermesztés számára megállapított hektárhozamot. Minthogy az ipari növényeknél nagy terméshozamot sikerült elérni és ugyanakkor az állam is jelentős előnyöket biztosít az ipari növények, gyógynövények és aromatikus növények termesztőinek, mind több kollektív gazdaság, mezőgazdasági társulás és egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt kötött szerződést az utóbbi időben cukorrépa és más ipari növények termesztésére. A cukorrépa szerződéskötési tervet már eddig 78 százalékra teljesítették a tartományban Ezen a téren az erdőszentgyörgyi rajon jár az élen, ahol a szerződéskötési tervet 99 százalékra teljesítették Mezőbándon 235 hektárra kötöttek szerződést. Nagyon sokan kötnek szerződést rostlén termesztésére is. A makkfalvi lenfeldolgozó már eddig 80 százalékra teljesítette szerződéskötési tervét. Makkfalván, Farcádon, Eteden, Hármasfaluban, Firtosmartonoson és több más községben a szerződéskötési tervet teljesítették. A dohánytermesztésre kötött szerződési tervet Marosvásárhely és Régen rajonokban 63,3 százalékra teljesítették. Sokan kötnek szerződést zöldségtermesztésre a falusi szövetkezetekkel és az Aprózárral. A legtöbb zöldségtermesztési szerződést eddig Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Kézdivásárhely rajonban kötötték A szerződéskötések jó lebonyolítása érdekében szükséges, hogy a Magyar Autonóm Tartomány szerződéskötő vállalatai és intézményei alaposan megszervezzék a terepmunkát, jó együttműködést teremtsenek egymással és fordítsanak nagy gondot arra, hogy rrenden kollektív gazdaságban és mezőgazdasági társulásban növekedjék a hektárhozam. (Agerpres) KIVIRRADT. A hegyek gerince fölött feltűnnek az első rózsaszínű sugarak, aztán felbukkan a nap izzó korongja is. A hermányi kollektív gazdaság udvara olyan tőle, mintha valami nagy ünnep tiszteletére pirosba öltöztették volna. Vörösen veri vissza a fényt a székház fehér fala, az itatóvályu vize Az udvaron nagy a lárma A vetéshez készülődnek a brigádok. Szekerek, vetőgépek zörögnek, traktorok zakatolnak s mindebbe belevegyül az állatok reggelt üdvözlő hangja. Még egy félóra sem telt bele s az első, vetőmaggal megrakott szekerek már el is indultak a mező felé A traktorok hangját is valahonnan mész szívöl hozza a szél. Mire felébred az egész falu, a kollektív gazdaság portája megint üres Az udvar szépen felseperve, a székház ablakai tárva-nyitva, hadd ömöljön be rajta a tavasz éltető melege Az irodákban csak két ember van Karcsú, feketeszemű 15 év körüli lány port törölget, rendet csinál, a könyvelő meg a kimutatásokat rakja el. Utána gyorsan bezárja a fiókot, veszi a kalapját és máris megy. Mert elvégre, ha az ember könyvelő, ez még nem jelenti azt, hogy az asztalhoz van kötve — filozofálgat útközben. Senki sem kötelezte őt arra, hogy akkor is az irodában üljön mikor nincs semmi munkám, a mezőn meg szükség van minden munkáskézre , még ha nem is jut már neki munka, akkor is kimegy Mert annál nagyszerűbb érzést, mint mikor az ember a, végeláthatatlan szántóföldeken dolgozó traktorokat, fogatos vető gépeket nézi — el sem lehet képzelni. S ettől a gyönyörűségtől a könyvelőt sem foszthatja meg senki. NYOLCSZÁZÖTVEN HEKTÁR FÖLDJE van a kollektív gazdaságnak, ebből 730 szántó. Hatalmas darab földet nézni is, hát még megművelni. De a hermányi kollektivisták győzik Ha széttekintesz a mezőn, mindenütt gépeket és embereket játsz Dolgoznak, s nyomukban egyre nagyobb lesz a bevetett földdarab Brenndorfer Ede, az I brigád vezetője, az egyik traktor mellett megy. Figyeli a gép munkáját. Tekintetében megelégedés sugárzik — Szó ami szó — morfondírozik magában — jól dolgoznak ezek a traktoristák. Dehát nem csoda, közülünk kerültek ki, meg kell, becsüljék magukat. A vebgép mögé kisebbszerű magtakarót (srmdót) kapcsoltak Brenndorfer lehajol. Egy magot sem lát takaratlanul. Traktor halad el mellette — Ma befejezzük az árpavetést — kiáltja a traktorista Brenndorfer árján megint átsuhan a megelégedés. Mert nem kicsi dolog ám az, hogy ilyen hamar befejezték az első sürgősségi szakasz növényeinek vetését. Március 16-án kezdtek neki s alig 10 nap alatt el is végezték Hogy hogyan? — Szervezés dolga az egész... — szokta mondani Brenndorfer. Igen. Jó szervezéssel sok mindent el lehet érni ék bebizonyították. S hogy a brigádtagok — néhány kivételével — minden nap rendesen bejárnak dolgozni, az már öntudat dolga is Tohonean Emílián Tonisch Herman, Zerbes Otillia, a brigád lelke. Még soha nem fordult elő, hogy igazolatlanul hiányoztak volna. S ilyenek mint ők, rég sokan vannak a brigádban. A legtöbben. Brenndorfer hosszú léptekkel rója a szántóföldet, ellenőrzi a munkát és közben egyre újabb arcok villannak fel emlékezetében , hogy kikre gondol, meglátszik rajta. Mikor Tohoneanu Emiliánt idézi, megelégedés s a megbecsülés mosolya bújik meg ajka szögletében. — Corus a lánca... — a brigádjelölés arcán haragos ránc jelenik meg. — Menynyit vesződött vele, hány estét áldozott arra, hogy megmagyarázza neki: a gazdaságnak is, saját magának is kárt okoz azzal, hogy nem jár dolgozni. Hát nem szégyen az, hogy fiatal ember létére ebben az évben csak három munkanapegysége van? Szégyen bizony De Comsa erre csak azt mondta, tudja ő mit csinál De ez közel sem úgy van. Comsa csak majd a zárszámadásnál fog rájönni eza hogy mit csinált Amikor a többiek megrakott szekereket hajtanak haza, ő meg a vállán egy zsákban hazaviheti a járandóságát. S ugyanígy fog járni Toma Vasile is, ha nem rosszabbul, mert ő még ki se szagolt a mezőre ebben az évben. Hangos adj'isten zökkenti ki gondolataiból Alexe Bularca magángazdálkodó köszönti — Hogy álltok a vetéssel testvér — kérdezi Mert Bularca éppen úgy mint még számos dolgozó paraszt a községből, élénk összeköttetést tart a kollektiv gazdasággal. A vetőmagját a kollektiv gazdaság jóminőségű gabonájára cserélte be, tanácsokat kér s egyáltalán igyekszik úgy rendezni a dolgot, hogy minden munkát a kollektivistákkal egyidőben végezzen, mert már megszokta, hogy akkor jó termésre számíthat. Most is élénken bólogat, mikor hallgatja, hogy a gazdaság amellett, hogy az első sürgősségi növényeket elvetette, még 85 hektáron tárcsázást is végzett, meg 180 hektár őszi vetésen hengerezést — mert ő is jól halad ezekkel a munkákkal. — Hát most már majd nekikezdünk a krumpli meg a cukorrépa vetésének. Hanem figyelj csak ide, Bularca — inti közelebb az embert — te hogy veted ezeket a növényeket? Bularca értetlenül néz rá. — Miket nem kérdezel... Ahogy már szokás. Sorjában. — Mert mi négyzetesen vetjük az egészet — így Brenndorfer. Néhány perc múlva már mély tárgyalásban vannak. Bularca úgy figyel, ahogy csak bir Egy szól sem akar elmulasztani A brigádfelelős megszakadatlanul magyaráz Türelemmel, ha kell kétszer is. Mert azt tartja, hogy nemcsak a kollektív gazdaságnak kell jó termést elérnie, hanem az ország minden dolgozójának. A MELEGÁGYAKNÁL is élénk munka folyik. Itt inkább öregek dolgoznak, a fiatalokat nehezebb munkára osztották be Mirzea Teodor a zöldelő palántákat locsolja Fejét lehajtja, úgy nézi, nehogy a kelleténél több víz menjen egy helyre. Hófehér haján fényesen akad meg a napsugár. Guci Róza Thir Ágnessel az új melegágyakhoz szitálja a portrágyát, Craciun Ion, meg a többiek vetnek, gyomlálnak, mert a gaz máris felütötte a fejét Popa Avrám — a brigád felelőse — embertől emberhez megy, figyeli a munkájukat. Ahol kell, ő maga is nekilát dolgozni Mert van ám munka rengeteg egy ilyen nagy kertészetben Csak a melegágy több mint ezer négyzetméter vétőterület meg negyven hektár De a Popa Avram emberei nem sokalják a dolgot. Mert hasznot hajt a kertészet a kollektív gazdaságnak. A múlt évben pénzre átszámítva 40 lej volt egy munkanapegység értéke s ebben jócskán volt érdeme a kertészetnek A terv szerint nyolcvanezer lejt kellett volna áruljanak zöldségfélékből s ők közel háromszázezret árultak. Ezenkívül még természetben is oszlottak a kollektivistáknak a munkanapegységek arányában. S Popa Avram még így sincs megelégedve Azt mondja, hogy négyszázezret is ki tudott volna hozni ebből a kertészetből, ha öntözték volna. — Dehát a maga kárán is tanul az ember — szűri le a tanulságot. Az idén már öntözéses a kertészetünk Bízom abban, hogy összehasonlíthatatlanul jobb eredményeket érünk el mint tavaly Mert a kapálással nincs nehézségünk Van néhány Schmotzerünk s ahányszor csak kell, annyiszor tudjuk elvégezni a kapálást velük. Nagyszerű kis gépek ezek. A jó termés mellett van még valami, amire büszke lehet Popa Avram. A múlt évben többféle kísérletet végzett. A többi között megpróbálta a paradicsom és a káposzta szabad földbe való vetését. Olyan jól sikerült, hogy ebben az évben már nagyobb területet vetnek így Azonkívül a tartományban elsőknek póréhagyma termesztésével is kísérletezett. Sokan kinevették. Azt mondták, hogy ilyen éghajlaton s ilyen földben nem terem meg, hiába is próbálkozik vele. De ő bebizonyította hogy megterem méghozzá jól terem Kétszáz mázsát takarított be egy hektárról A kertészeti brigád ebben az évben is jól indult A borsót, hagymát, spenótot, zöldséget, salátát már régen elvetették. Úgy számítják, hogy április közepe táján már beülhetik az első szekér friss zöldséget a sztálinvárosi piacra — Majd elfelejtettem — it a homlokára Popá Avram —, van még itt valami, ami sokat hoz majd a konyhára Táphengerekbe neveljük a palántákat s ezzel korábban is beérnek és több termést is hoznak Ha számításba vesszük ezt, meg hogy berendezkedtünk öntözésre is hát nyugodtan mondhatom meg lesz az a százezer, ami a múlt évben hibádzott ★ ESTELEDIK ,4 földekről jönnek be az emberek, a fogatok, gépek, traktorok. Ütött ének csendül. .4 fiatalok énekelnek A tisztára meszelt házak ablakai kivilágosodnak Étvágygerjesztő illatokat hoz a langyos szellő az utcára ló vacsorával várják haza a szorgalmas magvetőket. Béke, nyugalom borítja be a kis községet A jól végzett munka s a jövőbe vetett hit biztonságos nyugalma, BÚZA ROZÁLIA Árpát vetnek a hermányi kollektív gazdaság telejein ELŐRE Szántanak, vetnek a bordosi dolgozó parasztok A bordosi dolgozó parasztok egy része már mezőgazdasági társulásba tömörült. A tagok hagy szeretettel gondozzák földjüket idejében megtisztították a tavaszi vetésre szánt magvakat és a szerszámokat is rendre kijavították. Most aztán zavartalanul halad a mezei munka Kihasználják a nap minden óráját, minden percét, hogy idejében a földbe kerüljön a vetőmag. Aki mostanában az erdőszentgyörgyrajoni Bordos határában jár, szántó-vető emberek tucatjait látja mindenfelé. Nemcsak Bordoson, hanem a hozzá tartozó falvakban is jól halad a mezei munka. Csebfaluban is már többen elvetették a tavasziak egy részét. Orbán András 42 új területet vetett be árpával Fülöp Árpád rávai középparaszt szintén az elsők között látott hozzá a szántáshoz, vetéshez. BARABÁS JÓZSEF levelező Minél több cserealkatrészt a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeréért Az ipari üzemek dolgozói hazafias kötelességüknek tekintik a tavaszi mezőgazdasági munkák meggyorsítását A mezőgazdasági gépeket és pótalkatrészeket gyártó vállalatok dolgozói szakszervezeti csoportonként, műhelyenként vagy osztályonként megtartott termelési értekezleteken vitatták meg, hogyan segíthetnék minél hatékonyabban a mezőgazdaságot. Az IOR termelési értekezletein különösen a pótalkatrészek gyártási ideje megrövidítésének és a minőség megjavításának fontosságát hangsúlyozták. A mezőgazdaság számára pótalkatrészeket készítő részleg március 6-án befejezte havi tervét. Két hét alatt háromszor annyi pótalkatrészt gyártottak, mint amennyit a terv előírt. A gyár dolgozói a szakszervezeti választások tiszteletére megfogadták, hogy március végéig a különféle mezőgazdasági gépekhez szükséges cserealkatrészek évi gyártási tervének 62 százalékát elvégzik. Az „Augusztus 23" üzemi bizottsága több ízben feldolgozta a mezőgazdasági gépek és pótalkatrészek idejében történő átadásának fontosságát. Vándorzászlót létesítettek, amelyet négyóránként adnak át az élenjáró osztálynak. A gyár faliújságja és rádiója állandóan népszerűsíti az élmunkásokat, különösen a k kovácsosztály dolgozóit, akik már terven felül gyártanak főtengelyeket. A traktor- és mezőgazdasági gépalkatrészek szállítási tervének teljesítése terén élenjár a sinaiai I. C Frimu vállalat. Dolgozói március első napjaiban már 115 százalékra teljesítették az IAR traktor alkatrészeinek gyártási tervét. A nagyszebeni Independents és a bukaresti gépkocsijavító központ is teljesítette gyártási tervét. A vajdahunyadi ECS fémvázépítő vállalat a szakszervezeti választások tiszteletére önkéntes munkával sok mezőgazdasági szerszámot készített a szentandrási kollektív gazdaságnak. A fővárosi Tudor Vladimirescu gyárban dolgozó Nedelcu Filip festőmunkás a szakszervezeti választások tiszteletére megfogadta, hogy két cséplőgép helyett naponta hármat fest le. Ugyanebben a gyárban Vasile Oprea és Florea Fistic esztergályosok 10 százalékkal csökkentették a csavarmenetvágók gyártási idejét. Magyar költő könyve a román olvasók kezében Hazánk irodalmi életének örömteli eseménye volt néhány héttel ezelőtt. Horváth Imre állami díjas költő válogatott verseinek megjelenése román nyelven A magyar olvasók által jól ismert és szeretett költő pályája irodalmunk felemelkedését jelképezi a népi demokratikus rendszer éveiben. A halkszarú dalnok, aki a felszabadulás előtt inkább vállalta a kietlen nyomort, a magányt és kivetettséget, semminthogy énekét beszennyezze a fasizmus, a háború s a gyűlölet dicséretével, a felszabadulás óta virágzásnak indult. Magára talált, mert rátalált ihletőjére és közönségére, a felszabadult dolgozó népre. A humanizmus és békevágy hangja, amely egykor a fasizmus hadi harsonáinak ricsajában alig hallhatóan, egy-egy magányos húron pendült Horváth Imre egyre csendesebb lantján, — ma ércesen és messzehangzón zeng az összes húrokon, mert hangerőt és szárnyalást adott neki a tömegek s a párt teremtő erejébe vetett bizalom. Az egykori elhagyatott, visszhangtalan költő a tömegek, az uj szabad történelem énekese lett, akit méltán tüntetett ki többizben a répi hatalom és akit méltán zárt szívébe a nép. A Ioanichie Orteanu és Petre Solomon válogatásában és fordításában megjelent románnyelvű Horváth Imre-kötet most közvetlenül megismerteti a román dolgozókat is a költővel, akit eddig csak magyar dolgozó társaik szeretetén keresztül ismertek és becsültek. A két fiatal költő szerkesztői és műfordítói munkája méltó színvonalon szolgálja azt a célt, hogy Horváth Imre költészete valóban közel férkőzzön a román olvasók szívéhez. A fővárosi román sajtó nagy szeretettel és megbecsüléssel köszönti Horváth Imre románnyelvű kötetének megjelenését. A Scinteia tájékoztató cikkén kívül, a Contemporanulban Aurel Martin háromhasábos cikke, a Viata Capitaleibam Ion Horea, a Rominia Liberaban pedig Dumitru Micu tárcája méltatta Horváth Imre művét, fejlődését és bő idézetekkel alátámasztva ismerteti meg az olvasót a kötet tartalmával. Mindkét kritikus melegen méltatja Horváth Imre békeharcos költészetének forró szenvedélyét, művészi erejét s azt a hatalmas, felfelé ívelő utat, amit a költő megtett a magányos bánat halk sóhajaitól a milliók örömének és harci akaratának eldalolásáig Hadd idézzük végezetül a Viata Capitalei és a Rominia Libera cikkírójának egy-egy mondatát: „E versek román fordítás alkalmat nyújt nekünk arra, hogy még közelebbről megismerjünk egy jóbarátot, népünk életének és törekvéseinek mesteri énekesét." (Viata Capitalei) „Azoknak az idősebb és fiatalabb költőknek a számára, akik bizonyos félénkséget tanúsítanak napjaink legégetőbb kérdéseinek megéneklése iránt, Horváth Imre versei példát mutatnak, megmutatják, hogyan kell igazi művészettel szolgálni ezeket a nagy eszméket". (Rominia Liberal A Magyar Zene Hete a rádióban Magyarország felszabadulásának kilencedik évfordulóját, április negyedikét megelőzően a bukaresti rádió egy héten keresztül estérőlestére közvetíti a magyar zene hetének műsorszámait. A magyar zene hetének keretében magyar népzenét és szimfonikus, illetve operazenét, közvetítenek Többek között sok Erkel-muzsikát, Bartókot, valamint a mai magyar zeneművészet vezéralakjának, a Kossuth-díjas Kodály Zoltánnak a műveit. A magyar zenei hét kiemelkedő műsorszáma volt hétfőn este Kodály „Psalmus Hungaricus“ című művének közvetítése Nemzetközi filmverseny Cannesban A francia Riviérán, Cannesban néhány napja megkezdődött a nemzetközi filmfesztivál, amely az idén a barátság jegyében zajlik. A nemzetközi versenyen harminchat ország vesz részt, összesen negyvenöt teljes műsort betöltő játékfilmmel és hetven rövidfilmmel. A cannesi filmfesztiválnak az idén nagy jelentőséget ad az a tény, hogy a különböző tőkés országokon — a cannesi fesztiválok eddigi részvevőin — kívül részt vesz a Szovjetunió és három népi demokratikus ország: Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország filmművészete is. De ezen kívül, az egyes nyugateurópai országok filmművészeinek sorain belül is különböző művészi és világnézeti irányok képviselői versenyeznek, a maguk filmjeivel. A fejlett, komoly filmiparral rendelkező országok mellett az idén versenyre kel Cannesban India fiatal nemzeti filmipara is. A verseny zsűrijének elnöke Jean Cocteau, az ismert francia író, aki a megnyitáskor kijelentette, hogy „a fesztiválnak egyszerűen baráti találkozónak kell lennie“. Ezt a meggyőződését fejezte ki Alekszandrov szovjet filmrendező is, a szovjet küldöttség vezetője, aki a l‘Humaniténak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy a fesztivál alkalmat teremt a személyes baráti kapcsolatok kifejlődéséhez és a különböző országok művészeinek együttműködéséhez. „Minél jobban megismerik egymást a* emberek, minél jobban megerősödik a ba* rátságuk — mondotta Alekszandrov —, an* nál kevésbbé fognak hadakozni egymással“. A fesztivál első nagy sikerét a „Szkanderl bég“ című nagy, színes szovjet történelmi film aratta. A film hőse Szkander bég, az albán nép nagy nemzeti hőse, aki a XV. századnak Hunyadi János mellett a legnagyobb törökverő hadvezére volt. Ha figyelembe vesszük, hogy a cannesi filmfesztiválon a jegyek megfizethetetlenül magas ára miatt nem munkásközönség ül a nézőtéren, (mint ahogyan az a Csehszlovák Köztársaságban, a karlovy-varyi nemzetközi filmversenyeken történni szokott) akkor tudjuk csak felmérni, hogy az előítéleteknek és rideg, bizalmatlan fenntartásnak micsoda bástyáját töri át egy ilyen bemutatón a vitathatatlan magas művészi színvonalú szovjet film sikere. Egy íróról, aki már életében halott volt Kilencvenegy éves korában meghalt Budapesten Herczeg Ferenc, Ferenc József és Horthy Magyarországának írófejedelme. A közismert próza- és drámaíró halála alkalmával a budapesti Irodalmi Újság közli Rajtsai Mihály András cikkét Herczeg Ferenc tevékenységéről. „Herczeg Ferenc megérti saját utókorát" — írja a cikk, s ennek az utókornak az ítéletét boncolgatva megállapítja: „ha e sorok most kegyeletesen és lovagiasan hallgatnának mindarról, ami e hosszú élet számadásában nem mellőzhető, a „lovagiasság", mely mindezt megkerülné, századunk magyar halhatatlanjaival szemben volna kegyelettelen és lovagiatlén, — azokkal szemben, akik helyett s akik felé provokáció gyanánt ő kapott és viselt félévszázadon át minden hivatalos magyar koszorút.“ A cikk, mielőtt rátérnek Herczeg Ferenc írói képessé* geinek és magatartásának elemzésére, leszö* gezi, hogy a Herczeg írófejedelemségéne „eredendő hibája volt az, hogy az irodalom igazi fejedelmeivel, a Homéroszokkal, a Petőfikkel ellentétben, „rangját Herczeg nem az egyedül illetékes jogforrástól, nem a néptől, közönségtől kapta“, hanem „attól a magyar úri rendtől, amelynek ő bámuló igricévé szegődött”. S ez az „illetéktelenül adományozott irófejedelemség még a Herczeg valódi írói értékelésének is megártott". Akkor tanították katedráról és hirdették hivatalosan, hogy Herczeg a legnagyobb magyar író, amikor még élt Móricz Zsigmond, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Móra Ferenc, Ambrus Zoltán s még annyi más... „Belső igazolásnak is mily kevés lehetett az a hivatalos koszorú ! — állapítja meg a cikkíró. Ezután pedig részletekbe menően foglalkozik Herczeg írói és emberi pályájával valamint életművével és elmondja, hogy Herczeg olyan „nem is mindennapi tehetség" volt, akiben megvolt a képesség, hogy igazán nagy íróvá váljék, Herczeg azonban üzleti érzékkel gyümölcsöztette tehetségét, személyes társadalmi érvényesülésének eszközévé sülylyesztette, a társadalmi és politikai reakció szolgálatába állította azt. Ezért nem válhatott igazán nagy alkotóvá. Magyarországon „ egy egész irodalmi megújhodással szem* ben, — írja a cikkíró. — Herczeg Ferenc volt az egyetlen jelentős irói talentum, akit a ve* szenyő úri rendszer maga elé pajzsnak tart* hatott. Ez volt az, ami irói erejét is tönkre* tette, még maradék jelentőségét is nemzedé* kek szemében deformálta." Ezek után a cikk Herczeg több sikeres mü* vének, s köztük a „Pogányok“-nak és „Bi* zánc"-nak a részletes elemzése alapján bizo* nyitja be, hogyan tette tőnk-e a reakció szolgálatába szegődés, az adyk és móriczok rovására csinált karrier Herczegben az, hóis végül erre a következtetésre jut: „Ami e két műből (a Pogányokból s a Bizáncból) lehetett volna, sírva néz arra, ami belőle lett. M így néz Herczeg Ferencre is, arra, aki lehetett volna Herczeg Ferencből “ Végül pedig a cikkíró mértéktartással ugyan, de kitér Herczeg haladásellenes irodalmi és politikai álláspontjának, reakciós voltának, sovinizmu* sának felelősségére a magyar nép két pusztító háborúban megélt szenvedéseiért, amelybe Herczegék jóváhagyása és támogatása mellett hurcolta bele a dolgozókat a reakciós ural* kodóosztály. „Ami Herczeg Ferencre várt egy hosszú élet alkonyán, csődtömeg volt. Egyénileg nem kis tragikum ha valaki egy csaknem százados élet eszményeinek — ha hamis eszmények voltak is — másodszori s immár végleges bukását éli meg Magatartását a felszabadulás után, noha kilenc évvel élte túl, kifejezi két szó, ittmaradt és hallgatott" De a cikkíró szükségesnek tartja elmondani azt is, hogy „úgy halt meg, mint aki kimondta már végakaratát, hogy megszólal. Mikor életének kilencedik deceniumába lépett, kiadásra ajánlotta fel művéből mindazt, ami a haladást is szolgálhatja." A népköztársaság segítségét kérte ahhoz, hogy önéletírását befejezhesse, s a népi hatalom megadta a kért segítséget. Az önéletírás befejezésére azonban már nem került sor. „Csak egy ellentmondásos élet befejezését szépítette meg. — írja Rónai Mihály Andris, —iró volt s munka közben érte a halál.“ Szmiszlov győzött a Botvinnik-Szmiszlov párosmérkőzés VII. játszmájában A Botvinnik— Szmiszlov páros mérkőzés függőben maradt, hetedik játszmáját szerdán folytatták. Szmiszlovnak sikerült előnyösebb helyzetét kihasználni és így Botvinnik az 50. lépésnél feladta a játszmát. A világbajnoki címért folyó párosmérkőzés eddigi eredménye: 4 és fél,2 és fél pont Botvinnik javára. 1954., április 1., csütörtök. Felekezetközi értekezlet Nagyváradon A nagyvárad tartományi békeharcbizottság kezdeményezésére Nagyváradon felekezetközi értekezletet tartottak. Az értekezleten a különböző felekezetek több mint 200 képviselője volt jelen. Valerian Zaharia, Nagyvárad ortodox püspöke, beszámolt a Béke Világtartács bécsi ülésszakának határozatairól és a négy hatalom külügyminiszterei berlini értekezletének jelentőségéről A szónok kiemelte az egyházak lelkészeinek feladatait a nemzetközi feszültség enyhítéséért folyó harcban. A következő felszólaló, Arday Aladár református püspök, szintén ismertette a világ népeinek békeharcát. Az értekezleten felszólaltak még: dr. Lestyán András, a római katolikus egyház részéről, Pollák Wolf rabbi, Deák Ödön az evangélikus egyház részéről, Bokor Bonbás baptista lelkész. Czédula István adventista lelkész és mások. Valamennyien megfogadták hogy népszerűsítik a Béke-Világtanács bécsi ülésszakának dokumentumait és felhívják a hívőket, hogy vegyenek aktív részt a világbéke megvédéséért folyó harcban Valerian Zaharia püspök végül felolvasta a nagyvárad tartományi vallásfelekezetek képviselőinek üzenetét az RNK Állandó Békevédelmi Bizottságához. A vallásfelekezetek lelkészei megfogadják üzenetükben, hogy harcolni fognak, az emberiség haladásáért, a népek közötti béke megvédéséért. Időjárás A Meteorológiai Intézet közli: Bizonytalan, ködös, párás idő, éjjel csillagos égboltozat, az ország nyugati részén általában derült idő várható. Az ország nyugati részén helyenként futó esők. Gyenge déli-délnyugati légáramlat, ,az ország délkeleti részén gyenge keleti szél. Alig változó hőmérséklet, nappal plusz 8 és 18 fok, éjjel mínusz 4 és plusz 4 fok kő.