Előre, 1954. augusztus (8. évfolyam, 2113-2137. szám)
1954-08-01 / 2113. szám
Vikigrorefórjai egyesüljétek ! Tegyük minél kellemesebbé a dolgozók üdülését A tőkés világban a munkásember számára ismeretlen fogalom volt a mai értelemben vett pihenőszabadság. Még álmaiban se igen gondolhatott arra, hogy a fenyvesek ölén vagy a tengerparton üdüljön vagy gyógyíttathassa magát. A fürdő- és üdülőhelyek tiltott helyek voltak számára, bár ez a tilalom nem volt törvények paragrafusaiba iktatva. De a társadalmi korlátok, az anyagi előfeltételek minden tilalomnál szigorúbban lezárták előtte a fürdőhelyek kapuját. Szépséges fürdőhelyeink és üdülőtelepeink a hőerszényü kiváltságosak számára voltak fenntartva. Azoknak a számára, akiknek a legkevésbbé volt jussuk hozzá, mert a dolgozó nép nyakán élősködtek s a munkásember verejtékezéséből, életerejének kiszipolyozásából szerezték a pénzt a renyhe, dologtalan élethez. Talán semmi sem szemlélteti kirívóbb élességgel a kizsákmányoláson alapuló társadalmi rend bűnös, erkölcstelen voltát, mint az a körülmény, hogy az ingyenélés, a léhűtés még a pihenés jogát is elorozta, bitorolta a teremtő munkától. A tőke igája alóli felszabadulás ezen a téren is új rendet teremtett, a népi demokrácia lehetővé tette, hogy itt is bekövetkezzék a nagy változás. Alkotmányunk, a népi hatalom uralmát szentesítő alaptörvény, nemcsak a pihenés jogát adta meg a dolgozónak, hanem a lehetőséget is, hogy éljen ezzel a jogával. Fürdőhelyeinken és üdülőtelepeinken a munkásemberek már jó néhány éve élvezik a munkával jól kiérdemelt pihenés jutalmát. Nagy vívmány ez ! Méltán sorakozik a többi sok vívmány mellé, amelyeknek valóraváltásáért a dolgozó parasztsággal szövetkezett munkásosztály, forradalmi pártja vezetésével minden megpróbáltatással szembenézve, minden áldozatot vállalva évtizedeken át harcolt. És nagy igazság ez, amelytől soha többé nem lehet dolgozó népünket elütni ! Nyaralóhelyeink villái ma üdülő vendégekkel vannak teli. Bányászokkal és fémipari munkásokkal, szövőgyári dolgozókkal és vasutasokkal, tisztviselőkkel és más értelmiségi dolgozókkal. Ebben az évben nem kevesebb, mint 375.000 dolgozó és 125.000 gyermek pihen és szórakozik a fürdő- és üdülőhelyeken. Államunk — a dolgozók állama — hatalmas összegeket költ, hogy a munkásember számára minél kellemesebb, hasznosabb és vidámabb nyaralást biztosítson. Pihenőotthonaink és fürdőhelyi szanatóriumaink kitatarozva, megszépítve, az eddiginél is gondosabban berendezve várták vendégeiket. Legtöbb helyen nagyobb a rend, a tisztaság, gondosabb a kiszolgálás is. A néptanácsok végrehajtó bizottságai is sokkal nagyobb segítséget adnak a fürdőigazgatóságoknak, hogy jobban megszervezhessék az ellátást, jobban kielégíthessék a sokoldalú igényeket. Figyelmesebben meghallgatják az üdülővendégek kívánságait és iparkodnak is kielégíteni ezeket. Tavaly még sok volt a panasz, hogy a fürdőhelyeken működő kereskedelmi és szövetkezeti boltok hiányosan vannak felszerelve egész csomó olyan árucikkel, amelyekre a pihenő vendégeknek szükségük van. A tengerparton nyaralók az idén már üdítő ásványvízzel csillapíthatják szórájukat s bőségesebb választékban vásárolhatják meg a fürdőzéshez szükséges felszereléseket. Legtöbb hegyvidéki nyaraló is inkább beszerezheti a kiránduláshoz vagy a halászathoz szükséges kellékeket. Valamivel könnyebben hozzá lehet jutni újságokhoz és más sajtótermékekhez is, habár e tekintetben még korántsem sikerült kiküszöbölnünk a komoly, nagy hiányosságokat. Egyöntetű az a megállapítás is, hogy a legtöbb helyen ez idén a kultúrprogrammok és a sportolási lehetőség terén is nagyot javult a helyzet. A klubok is jobban el vannak látva szórakozási lehetőségekkel, a könyvtárak állományát is felfrissítették. A tartományi filmvállalatokkal kötött megállapodás alapján a fürdőhelyi mozik is jobban működnek. Persze mindez még korántsem jelenti azt, hogy ne lenne még sok, igen sok teendő, kielégítetlen jogos kívánság. Van még olyan hiba és hiányosság, amit kellő felelősségtudattal és igyekezettel már rég meg lehetett volna szüntetni. Különösen ha olyan bajokról és fogyatékosságokról van szó, amelyek az idén is következetesen megismétlődnek. De vegyünk egy konkrét esetet. Ott van például Borszék fürdő. A pihenő dolgozó örömmel állapítja meg, hogy a villák tiszták, rendesek és az étkezdei ellátás eíjén is nehezen lehet komoly panaszt emelni. Ezzel szemben az étkezéseknél felszolgált kenyér gyakran sületlen, élvezhetetlen. A gyergyószentmiklósi kenyértröszt azonban a hozzá továbbított panaszokra a füle botját se mozdította sokáig. A Borszéken nyaralófürdővendégek számára pompás kirándulásokat rendeznek a környező szép kiránduló helyekre. Viszont a fürdőtelep parkja elhanyagolt, rendezetlen, a padok száma távolról sem elegendő. Mit bizonyít a borszéki példa? Azt, hogy lehet a dolgokat jól és lehet rosszul is intézni, megszervezni. Pedig igazán nincs szükség ördöngösségre, hogy minden rendben menjen, hogy a hibákat idejében orvosoljuk. Hallgassuk meg csak figyelmesen a dolgozó nyaralók kívánságait, észrevételeit, javaslatait, már csak azért is, mert vannak közülük sokan, akik az előző, években más fürdőhelyeken jártak, ahol látták, hogyan küzdöttek le egyes szervezési nehézségeket ügyes és talpraesett megoldásokkal. Hassznos dolog volna, ha például a Magyar Autonóm Tartomány néptanácsának végrehajtó bizottsága is gondosabban figyelemmel kísérné a tartományban a fürdőhelyek életét és ,a jó tapasztalatok kicserélésével, továbbadásával támogatná azokat a nyaralóhelyeket, ahol akadoznak a dolgok. Most a nyári idényben különösen fontos a jó és szoros együttműködés a szakszervezetekkel és minden olyan szervvel, amelynek feladatai vannak az üdültetés megszervezésében. Nyújtsanak támogatást az üdülők vezetőinek, dolgozóinak, hogy jól végezzék munkájukat, keressenek közösen megoldást a felmerült nehézségekre. Fürdőhelyeinnk élete nemcsak abban különbözik a tőkés idők nyaralóhelyeitől, hogy a kiváltságos „úri közönség“ léhütőimek helyét pihenő dolgozók foglalták el. Megváltozott az üdülés lényegével, értelmével együtt a nyaralás jellege is. Egyre inkább az egészséggondozás, az új népi kultúra, a sportolás, a vidám szórakozás központjaivá válnak a fürdőhelyek. Ezekké kell válniuk, hogy a pihenő dolgozók friss erőket gyűjtve, de ugyanakkor általános tudásukat gyarapítva, új hasznos élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodva térjenek vissza a pihenőszabadságról. Kivételes jelentősége van tehát annak, hogy a kulturált szórakozás, a sportolás legváltozatosabb lehetőségeit bocsássuk az üdülők rendelkezésére s minél jobban kielégítsük a kultúrigényeket. Ezen a téren még meglehetősen sok a tennivaló. Fontos követelmény, hogy a kulturelőadások legyenek változatosak, színvonalasak, élvezetesek. Irodalmi esték, hangversenyek, ismeretterjesztő előadások, szakmai megbeszélések, sportversenyek, kirándulások, filmbemutatók és még annyi más hasznos és élvezetes formája kínálkozik a kulturális és sporttevékenységnek. A jó szervezésen, a kultúrfelelősök rátermettségén, kezdeményező képességén múlik jórészt, hogy jól kihasználjuk a lehetőségeket. Ebben az évben a művelődésügyi minisztérium a Szakszervezetek Központi Tanácsával és az egészségügyi minisztériummal karöltve aprólékos tervet dolgozott ki a művészegyüttesek fürdőhelyi vendégszereplésének irányítására. Ugyanakkor Szinaján, Predeálon, vasile- Roaitáil és még más helyen képzőművészeti és szépművészeti kiállításokat is rendeznek. Emellett a néptanácsok kulturosztályai is fokozottabb mértékben közreműködnek a műsorprogrammak összeállításában. A kulturális és sporttevékenység jó lebonyolítása azonban nagymértékben függ attól is, hogyan támogatják a néptanácsoik e célkitűzések valóraváltását. Bár nem tartozik a szorosan vett kultúrkérdésekhez, mégis feltétlenül fontos, hogy a fürdőhelyek külső képe is megnyerő, gondozott és rendezett legyen. Nem szabadna előfordulnia a tusnádi esetnek: a néptanács végrehajtó bizottsága itt engedélyt adott, hogy a helybeli lakosok a parkban fákat vágjanak ki és a fürdőtelep összképét megbontó, oda nem illő házakat építsenek. Semmi sem kelt kedvezőbb benyomást, mint az, ha a fürdőhely utcái, sétányai, parkjai tisztáik és jól ápoltak, ha sok a virág és a fa. A nagyvárad melletti „Május 1“ fürdőtelepen például az idén szépen gondozzák a parkot, sohasem fogy ki a sokféle virág. Meglátszik, hogy a néptanács gondját viseli a fürdőhelynek, szépíteni, csinosítani igyekszik a környezetet. A dolgozók pihenőjének, üdültetésének gondosmegszervezése sokoldalú, messze szétágazódó feladat. Éppen ezért ezt a feladatot csak akkor végezhetjük el a kellő körültekintéssel, ha a szakszervezetek mellett minden közvetlenül vagy közvetve érdekelt hatóság és szervezet összefog a dolgozók kellemes üdültetése, az ügy érdekében. Szívleljék meg tehát a nyaraló dolgozók észrevételeit, javaslatait s kövessenek el mindent, hogy a dolgozók szabadsága minél több örömteljes, vidám napot jelentsen, minél nagyobb haszonnal járjon. Mutassuk ki ezzel is megbecsülésünket, elismerésünket az alkotó munka sok-sok derék harcosa iránt. Hassa át cselekedeteinket az emberről való gondoskodás szelleme, az a törekvés, hogy a pihenéshez való jog eredményes felhasználásából minél több új munkahőstett, országépítő nagy cselekedet, alkotás szülessen. Biztosítsuk a jó és kellemes üdülést az új élet építőinek. A Román Népköztársaság fegyveres erői miniszterének M. 6. számú parancsa Bukarest, 1954. augusztus 1. Matróz és katona, tengerésztisztes és tisztes elvtársak! Tiszt, admirális és tábornok elvtársak! Dolgozó népünk és fegyveres erői ma ünnepüik a Román Népköztársaság tengerészeinek napját. Köszöntelek és üdvözöllek benneteket a Román Népköztársaság tengerészeinek napja alkalmával. Újabb sikereket kívánok a haditengerészeknek és a hajóépítő telepek dolgozóinak népi demokratikus államunk haditengerészeti erőinek további megszilárdításához. A szovjet katonai tengeri flotta dicsőséges tengerészeinek és technikusainak nagy katonai tudása és a harci technikában való tökéletes jártassága álljon előttetek példaként amidőn felkészültek drága hazánk tengeri és folyami határainak védelmére. A Román Népköztársaság tengerészei napjának tiszteletére ELRENDELEM, hogy ma, 1954 augusztus 1-én 21 üdvlövést adjanak le a konstancai és a galaci hadihajókról és parti ütegekről. Éljen a Román Népköztársaság tengerészeinek napja! Éljen dolgozó népünk és fegyveres erői! Éljen a Román Népköztársaság kormánya! Éljen a Román Munkáspárt! EMIL BODNARAS hadseregtábornok, a Román Népköztársaság fegyveres erőinek minisztere Vili. évf., 2113. sz. 4 oldal, ára 20 báni 1954 augusztus 1., vasárnap LAPUNK TARTALMÁBÓL, A szovjet vasutasok napja (2. oldal) DÁNOS MIKLÓS: Megkezdődött a XII. Főiskolai Világbajnokság (3. oldal) CRISAN MIHAI: Az RNK tengerészeinek napja (3. oldal) ORBÁN LAJOS: Az aratás (3. oldal) TATÁR JULIA: Az első 150 lóerős hazai gyártmányú Diesel motor (3. oldal) Az Orosz SZSZSZK Statisztikai Igazgatóságának első félévi tervjelentése (4. oldal) Csu En-láj hazautazott Moszkvából (4. oldal) FEHÉR OSZKÁR: A Kínai Felszabadító Néphadsereg napja (4. oldal) Az európai kollektív biztonság kérdése a közérdeklődés előterében (4. oldal) A Román Népköztársaság kormányának nyilatkozata a genfi értekezlet eredményeiről A külügyminiszterek genfi értekezlete július 21-én az indokinai fegyverszünetre és az indokinai béke helyreállítására vonatkozó megegyezésekkel zárult. Kivételes fontosságuk van a genfi értekezlet eredményeinek s közelről érdeklik az összes népeket, mert minden nép békére s az államok közötti normális együttműködés és jóviszony megteremtésére törekszik. Az aláírt egyezmények véget vetettek annak a háborúnak, amelyben nyolc éve véreznek Indokína és Franciaország népei , amely egyik okozója volt a nemzetközi feszültségnek. Az egyezmények elismerték az indokínai népek hősies harcát a szabadságért és nemzeti függetlenségért, megteremtették az előfeltételeit annak, hogy a vietnami nép törekvéseinek megfelelően oldhassák meg az ország egyesítésének kérdését s ugyanakkor megakadályozták az Amerikai Egyesült Államok agresszív köreinek terveit, hogy más ázsiai népekre és országokra is kiterjesszék a háborút. A román kormány és a román nép őszinte örömmel köszönti az indokínai béke helyreállítását. Nagy győzelme ez a békéért, szabadságért és nemzeti függetlenségért harcoló indokinai népeknek. A román kormány és a román nép teljes sikert kiván a hős vietnami népnek hazája gyors újjáépítéséhez s ahhoz, hogy békében fejleszthesse gazdasági és kulturális életét. A román kormány és a román nép ama elvek nagy sikerét látja a genfi értekezlet eredményeiben, amelyeket a Szovjetunió honosított meg a nemzetközi kapcsolatokban. Ennek az elvnek az alapja az államok közötti összes vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése s a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése. Életbevágó fontosságú elvek ezek az egész emberiség számára és a Román Népköztársaság külpolitikája szintén ezek után az elvek után igazodik. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság küldöttségeinek erőfeszítései nyomán a genfi értekezlet nagy horderejű határozatokat hozott ezen elvek alapján. Jelentős győzelme ez a béke erőinek, komoly veresége a háború erőinek. A francia kormány elősegítette az értekezlet munkálatainak sikerét azzal, hogy állásfoglalásában Franciaország nemzeti érdekeit tartotta szem előtt és tekintetbe vette az indokínai népek érdekeit. A genfi értekezlet azt bizonyítja, hogy fokozódott az Amerikai Egyesült Államok agresszív köreinek nemzetközi elszigetelődése. Ezek a körök nem arra törekedtek, hogy siker koronázza a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Franciaország, Anglia és a Vietnami Demokratikus Köztársaság közös erőfeszítését az indokínai vérontás megszüntetésére, hanem éppen a béke helyreállítása ellen mesterkedtek. A megkötött egyezmények arról tanúskodnak, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok sikeresen megoldhatják felmerülő vitás kérdéseiket, ha a megértés szelleme hatja át őket , ha ténylegesen elismerik kölcsönös érdekeiket. A genfi értekezlet bebizonyította, hogy mennyire szükségszerű és hasznos lenne a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak elismerése az Egyesült Nemzetek Szervezetében, bebizonyította, hogy milyen fontos szerepet tött be a nagy kínai nép a nemzetközi kérdések megoldásában és a világbéke megszilárdításában. Az emberiség döntő többsége ma már elismeri a kínai nép e nagy szerepét. Még inkább nyilvánvalóvá válik tehát, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak a nagy Kínai Népköztársasággal szembeni politikája a béke aláaknázására irányuló politika s ellentétben áll, az emberiség alapvető érdekeivel. A genfi értekezlet eredményeinek tükrében még világosabbá válik, hogy ideje már véget vetni annak a megkülönböztetési politikának, amelyet az Amerikai Egyesült Államok a nemzetközi kapcsolatok terén folytat és amely megakadályozta azt, hogy jó néhány ország, köztük a Román Népköztársaság is, az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjává válhasson. A Román Népköztársaság kormánya úgy véli, hogy a genfi értekezlet eredményei , amelyek előmozdították a nemzetközi feszültség enyhülését , új lehetőségeket teremtettek arra, hogy pozitíven, kielégítő módon rendezzék a még megoldatlan kérdéseket, köztük a fegyverkezési hajsza csökkentését, a tömegpusztító atom- és hidrogénfegyverek megtiltását, s a koreai és a német kérdés megoldását. A Román Népköztársaság kormánya azt tartja, nemcsak szükséges, hanem lehetséges is a Korea békés egyesítésére vonatkozó kérdés mielőbbi rendezése, amelyre a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Demokratikus Köztársaság küldöttségei törekedtek, de amelyet más kormányok és főként az USA kormánya elgáncsoltak. Még inkább megnövekedtek az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének és a német kérdés békés, demokratikus alapon történő megoldásának lehetőségei. Igen nagyjelentőségű lépést jelent e tekintetben a szovjet kormány Franciaország, Anglia és az USA kormányaihoz intézett július 24-i jegyzéke, amelybena Szovjetunió javasolta, hogy hívják össze értekezletre az összes európai országokat, amelyek részt akarnak venni ezen, abból a célból, hogy eszmecserét folytassanak az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséről. A Román Népköztársaság kormánya kijelenti, hogy teljesen egyetért ezzel a javaslattal, s az a meggyőződése, hogy e javaslat megvalósítása újabb lépést jelenthet a világbéke megszilárdítása felé. . A Román Népköztársaság kormánya biztos léptekkel halad továbbra is a nemzetközi együttműködés útján, s kijelenti, hogy minden tőle telhetőt megtesz a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a kollektívbiztonság megvalósításáért és a béke megerősítéséért. (Agerpres) Befejeződött az IMSZ országos konferenciája Szombaton befejeződött az Ifjúmunkás Szövetség országos konferenciája. A délelőtti ülésen Cornel Fulger elvtárs elnökölt. Az ülésen megjelentek: M. Dalea és Fazekas János elvtársak, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének titkárai. A konferencia részvevői határozatot fogadtak el s ebben jóváhagyják az Ifjúmunkás Szövetség Központi Bizottságának beszámolójátra, az Ifjúmunkás Szövetség új Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának megválasztására. A jelölő bizottság javaslatait a küldöttek külön-külön megvitatták, majd megkezdték a szavazást. A délutáni ülésen Virgil Trofin elvtárs elnökölt. . . Megjelent az ülésen N. Ceausescu elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének titkára. A szavazatszámláló bizottság bejelentette, hogy megválasztották az Ifjúmunkás Szövetség 116 tagból és 20 póttagból álló Központi Bizottságát. Ugyancsak megválasztották a 9 tagú Központi Ellenőrző Bizottságot. A konferencia záróbeszédét Cornel Fulger elvtárs mondotta. Javasolta, hogy a konferencia küldjön üdvözletet a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének. A javaslatot kitörő lelkesedéssel fogadták. Az üdvözlet felolvasása után a küldöttek hosszú és nagy tapssal fejezték ki határtalan hűségüket és szeretetüket a Román Munkáspárt és Központi Vezetősége iránt. A küldöttek és meghívottak hosszasan éltették a Szovjetuniót, a Szovjetunió, dicső Kommunista Pártját és a Lenini Kommunista Ifjúmunkás Szövetséget. A konferencia az Internacionálé" elérteké-'lésével ért véget. Ezután rátértek a második napirendi pont Az Ifjúmunkás Szövetség országos konferenciájának üdvözlete a Román Munkáspárt Központi Vezetőségéhez Az Ifjúmunkás Szövetség országos konferenciája, az IMSZ-tagok és hazánk egész dolgozó ifjúsága nevében forró üdvözletét küldi szeretett pártunknak és Központi Vezetőségének. Országunk ifjú nemzedéke határtalan szeretetet és hűséget érez a Román Munkáspárt iránt, dolgozó népünk vezetőereje, hazánk ifjúsága forradalmi szervezetének megalkotója, vezetője és nevelője iránt. Ma, tíz évvel, 1944 augusztus 23-a után hazánk ifjai új, szabad életet élnek s ragyogó távlatok nyíltak meg előttük. Vállvetve az egész dolgozó néppel, az ifjúság kiveszi részét a szocialista építés művéből, ifjainknak ma olyan szabadságjogaik vannak, amelyek elképzelhetetlenek egy kapitalista országban. A Román Népköztársaság dolgozó ifjúsága számára a párt ügye a legdrágább ügy a világon, mert a párt a dolgozó nép jólétéért, az ifjúság boldog életéért harcol. Az Ifjúmunkás Szövetség minden sikerének forrása s a szervezetre váró feladatok sikeres teljesítésének kezessége az IMSZ párt általi vezetése. Az IMSZ-tagok szívvel-lélekkel hűségesek az Ifjúmunkás Szövetség alapelvéhez, a párt általi vezetés elvéhez és legdrágább kincsükként őrködnek felette. A konferencia küldöttei s hazánk összes IMSZ-tagjai a pártnak a kommunista ifjúsági szervezet által kifejtett tevékenység megjavításáról való gondoskodását látják a Román Munkáspárt Központi Vezetősége Politbürójának, az Ifjúmunkás Szövetség tevékenységéről szóló határozatában és a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének üdvözletében. A konferencia küldöttei és az összes IMSZ-tagok nagy harci programmnak tekintik a párt határozatát és üdvözletét. Az Ifjúmunkás Szövetség tevékenységében —, amint arra a Román Munkáspárt Központi Vezetősége Politbürójának határozata rámutatott — komoly fogyatékosságok voltak. Az IMSZ nem fejtett ki kellő munkát, hogy bevonja soraiba a falusi ifjak tömegeit. Áthágták a szervezeti élet belső demokráciáját, gyengeségek mutatkoztak a nevelőmunkában. A párt útmutatásait követve lankadatlanul fogunk dolgozni a fennálló hiányosságok és gyengeségek leküzdéséért. A konferencia biztosítja a Román Munkáspárt Központi Vezetőségét, hogy az IMSZ-tagok tömegei minden erejüket latba vetve harcolnak majd az IMSZ politikai és szervező munkájának megjavításáért, az ifjúság kommunista nevelésének fokozásáért, az IMSZ és az ifjúsági tömegek kapcsolatainak szorosabbra fűzéséért, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége Politbürójának határozatában kijelölt feladatok teljesítéséért. Az Ifjúmunkás Szövetségnek az a magasztos célkitűzése, hogy a párt legfőbb támaszává váljék az ifjúság kommunista nevelésében. Megfogadjuk, hogy határtalan hűségre neveljük az ifjakat édes hazánk, a Román Népköztársaság iránt, a dolgozó nép és a párt iránt. Népünk szabadságharcának nagyszerű hagyományai, a munkásosztálynak és a dolgozó parasztságnak a párt vezetésével vívott hősi harcai kiapadhatatlan forrásjaink számára, amely arra tanítja őket, hogy küzdjenek a Román Népköztársaság szakadatlan erősítéséért, hogy szívvel létekkel védelmezzék népünk forradalmi vívmányait, hazánk szabadságát és függetlenségét Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy elsajátítsuk Marx, Engels, Lenin, Sztálin zseniális tanításait, mert világossá teszik előttünk a követendő célt s megacélozzák a jövőbe vetett hitünket. Az Ifjúmunkás Szövetség a forró szeretet és hala szellemében neveli az ifjúságot a nagy Szovjetunió iránt, népünk felszabadítója és támasza iránt, arra neveli őket, hogy ápolják a barátságot a Kínai Népköztársasággal és a szocialista tábor összes országaival. Az Ifjúmunkás Szövetség a kommunisták magasztos erkölcsi és jellembeli tulajdonságait oltja az ifjakba, az éberséget, az osztályellenséggel szembeni gyűlöletet és harckészséget, a szocializmus ügyébe vetett hitet, a nehézségek legyőzéséhez szükséges bátorságot. Az Ifjúmunkás Szövetség kifejleszti az Újakban a becsületességet és az őszinteséget, a szerénységet, az elvtársiasságot s a család szeretetét. Az Ifjúmunkás Szövetség leleplezi és elszántan küzd az osztályellenség mesterkedései ellen, az idegen ideológia bármilyen megnyilvánulása: a polgári nacionalizmus, a kozmopolitizmus és a miszticizmus ellen. Az Ifjúmunkás Szövetség tevékenyen elősegíti a román ifjúság és a nemzeti kisebbségi ifjúság testvériségének és együttműködésének szüntelen erősödését a szocializmus építéséért és a népi demokratikus állam megszilárdításáért folytatott közös harcban. Az IMSZ országos konferenciája hazánk dolgozó, ifjúsága nevében fogadalmat tesz, hogy minden hozzáértését, energiáját és ifjúi lendületét latba veti a Román Munkáspárt Központi Vezetősége 1953 augusztusi bővített plenáris ülésén hozott határozatok valóraváltásáért, a népgazdaság fejlesztéséért és a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emeléséért. Az Ifjúmunkás Szövetség arra mozgósítja a gyárak és az üzemek ifjúmunkásait, hogy vegyenek mind aktívabb részt a szocialista versenyben, növeljék az ifjúsági brigádok és az IMSZ-őrhelyek számát, fokozzák a közszükségleti cikkek termelését, harcoljanak a nagyobb munkatermelékenységért, az önköltség csökkentéséért, a takarékoskodásért, s a termékek minőségének megjavításáért. Az Ifjúmunkás Szövetség elsőrendű feladatának tekinti a falusi IMSZ szervezetek munkájának megjavítását. Az IMSZ szervezetek nagy ügyeimet fognak fordítani a politikai munkára, hogy harcra mozgósítsák a dolgozó parasztifjak tömegeit a mezőgazdasági termelés növeléséért, az állattenyésztés fejlesztéséért, a mezőgazdaság szocialista szektorának megszilárdításáért és kibővítéséért, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megerősítéséért, a munkásosztály vezetésével. A gép- és traktorállomások s az állami gazdaságok IMSZ-tagjai az elsők között lesznek szakmai színvonaluk emelésében, a mezőgazdasági gépek jó gondozásában és kapacitásuk teljes kihasználásában s abban, hogy idejében és alaposan végezzék el az összes mezőgazdasági munkákat. A kollektív gazdaságokban, mezőgazdasági társulásokban és egyéni gazdaságokban dolgozó IMSZ-tagok és ifjak fáradhatatlanul fognak munkálkodni az agro-zootechnikai ismeretek elsajátításáért és elterjesztéséért s azon lesznek, hogy az élre kerüljenek a szocialista és hazafias versenyekben, hogy kiváló termelőkké váljanak, hogy szaporítsák és erősítsék a mezőgazdaság szocialista szektorában dolgozó ifjúsági brigádokat. A falusi IMSZ-tagok alapos politikai munkát fognak végezni a dolgozó parasztinak körében s népszerűsíteni fogják a párt politikáját, amely arra irányul, hogy a dolgozó parasztokat érdekeltté tegye a mezőgazdasági termelés növelésében. Fel fogják világosítani az ifjú dolgozó parasztokat a szocialista mezőgazdaság fölényéről és meg fogják győzni szüleiket arról, hogy lépjenek be kollektív gazdaságokba és mezőgazdasági társulásokba. Az RMP KV 1953 augusztusi bővített plenáris ülésén elhatározott intézkedések megvalósítása érdekében, az Ifjúmunkás Szövetség az agronómus, zootechnikus, gépkezelő, számvető és egyéb mesterségek kitanulására és arra irányítja az ifjúságot, hogy forduljon a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a könnyűipar, az építkezések felé, s így minél nagyobb mértékben vegye ki részét a dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonalának emeléséből. Az Ifjúmunkás Szövetség irányítani fogja az iskolák és egyetemek IMSZ-szervezeteit, hogy küzdjenek a tanulók és diákok jó tanulmányi előmeneteléért, a magasfokú szakképzettség megszerzéséért, hogy uralják a fejlett ipari és mezőgazdasági technikát és a nép önzetlen szolgálatában gyakorlatilag hasznosítsák ismereteiket. Az Ifjúmunkás Szövetség küzdeni fog, hogy megjavítsa a nevelő munkát, hogy megszilárdítsa a tanulmányi fegyelmet és a fegyelmezettséget a magánéletben, hogy kiirtsa a diákok és főiskolai hallgatók körében a burzsoá ideológia és erkölcs csökevényeit. Az Ifjúmunkás Szövetség a legnagyobb szeretettel és hozzáértéssel fog foglalkozni a pionírmozgalom erősítésével és fejlesztésével, hogy minden pionír gyakorlati tudással biró éltanulóvá váljék s az iskolában, a családban és a mindennapi életben tanúsított magatartása példakép legyen. Az Ifjúmunkás Szövetség ápolni fogja az ifjúság széles tömegeiben a szivünkhöz nőtt néphadsereg iránti szeretetet és még jobban támogatni fogja a Román Népköztársaság hadseregében szolgáló ifjak nevelését, hogy mindenkor készen álljanak szocializmust építő hazánk szabadságának megvédésére. Az Ifjúmunkás Szövetség szüntelenül foglalkozni fog az ifjúság fizikai megacélosításával és a munkára és a haza védelmére való előkészítésével. Az Ifjúmunkás Szövetség nagy gondot fog fordítani a fiatal lányok soraiban végzendő munkára s bevonásukra a társadalmi tevékenységbe. Az Ifjúmunkás Szövetség a legtehetségesebb fiatal nőket felelősségteljes munkahelyek betöltésére fogja előléptetni és a legnagyobb határozottsággal lép fel a nőkkel szemben megnyilvánuló burzsoá, maradi felfogások ellen. Az Ifjúmunkás Szövetség eltökélt harcot fog folytatni tevékenységi módszereinek és formáinak megjavításáért, a szektarizmus, a kancellarista-bürokratikus módszerek kiirtásáért, a munkásifjúság széles tömegeivel való kapcsolatainak szüntelen kiterjesztéséért, a termelésben és a tanulmányokban élenjáró ifjaknak az IMSZ-be való befogadásáért. Az IMSZ-szervezetek — az ifjak korának és foglalkozásának megfelelő — vonzó szervezési és nevelési módszereket fognak alkalmazni. Sportversenyeket, művészi előadásokat, tábortüzeket, játékokat, népünnepélyeket rendeznek, a legnagyobb mértékben felhasználják a klubokat, a vörös sarkokat, kultúrotthonokat, előadó termeket és mindent el fognak követni, hogy az ifjúság a kulturális tömegmunka tevékeny tényezőjévé váljon. Az Ifjúmunkás Szövetség a legnagyobb mértékben felhasználja a Komszomol dicsőséges tapasztalatait, s országunk ifjúságát a jövőben is az egész világ demokratikus ifjúsága szeretetének és megbecsülésének örvendő szovjet ifjúság iránti testvériség szellemében fogja nevelni. A párt hazánk ifjúságát a népek közötti testvériség és a világ demokratikus ifjúságának harcával való nemzetközi szolidaritás szellemében neveli. A Román Népköztársaság ifjúsága önfeláldozóan harcol azért, hogy felépüljön népköztársaságunkban a szocializmus és egyre szorosabbra fűzi baráti kapcsolatait az egész világ ifjúságával. Mind nagyobb mértékben veszi ki részét az imperializmus agresszív mesterkedéseinek leleplezéséért és meghiúsításáért, a béke megvédéséért folyó nemzetközi ifjúsági mozgalomban. Az Ifjúmunkás Szövetség a legjobb és legodaadóbb IMSZ-tagokat politikai és ideológiai szempontból megacélozob párttagokká fogja nevelni, olyan párttagokká, akiknek ismeretei magas színvonalat érnek el, akiknek széles kulturális látókörük van s jól felkészült káderei lesznek a pártnak és államnak a politikai, gazdasági és kulturális tevékenység minden területén. Rövidesen tizedik évfordulóját ünnepeljük annak a napnak, amikor a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította országunkat. Nagy nemzeti ünnepünk, valamint a Román Munkáspárt kongresszusának köszöntésére az Ifjúmunkás Szövetség fokozott részvételre fogja mozgósítani az ifjúságot, a szocialista és hazafias versenyben— a közszükségleti cikkek termelésének növelésére, a termés kellő időben és szemveszteség nélküli betakarítására, a dolgozó nép jólétének növelésére, a munkásifjúság anyagi és kulturális színvonalának emelésére. A Román Munkáspárt kongresszusának köszöntésére az Ifjúmunkás Szövetség fokozott munkát fejt ki az ifjúság kommunista nevelésében, mégpedig a párt harcának , a nép szabadságáért és hazánknak a kizsákmányolt osztályok és az idegen imperialisták igája alóli felszabadításáért vívott harcának dicsőséges forradalmi hagyományai szelemében s annak a hősiességnek a szellemében, amelyről a Kommunista Ifjak Szövetsége tett tanúságot a párt ügyének győzelméért vívott harcában. A párt iránti határtalan odaadás szellemé-' ben, az összes párthatározatok pontos valóraváltásának szellemében fogjuk növelni az IMSZ-tagok százezreit, hazánk egész ifjuságát. •»'.» Éljen a Román Munkáspárt, a dolgozó nép vezető ereje országunk szocialista építésiben, az ifjúság vezetője és nevelője! Éljen szeretett hazánk, a Román Népköz-« társasági