Előre, 1959. december (13. évfolyam, 3761-3787. szám)
1959-12-01 / 3761. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! MA ROMAN, NEPKÖZTARSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA A Kolozsvár tartományi kisipari termelőszövetkezetek kantinjában ízletes és tartalmas étel kerül a dolgozók asztalára. Meg is van mindenki elégedve Gáli János főszakács, Gebe Márta, Hegyes Karola, Serbak Mária és Knáll Ida ízletes föztjével (Botco Traian felvétele) Minél több olcsó mezőgazdasági terméket Tanulságos év a Nagyvárad tartományi állami gazdaságokban Az ország központosított terményalapjának legjelentősebb szállítói közé tartoznak a Nagyvárad tartományi állami gazdaságok is. Hatalmas kiterjedésű területeken termelik itt a kenyérgabonát, kukoricát, cukorrépát, ezerszámra a szarvasmarhákat, tízezrével a sertéseket, juhokat. A kedvező természeti adottságok minden gazdaságban párosulnak az állam biztosította jó műszaki-anyagi feltételekkel. Hogyan gyümölcsöztették ezeket a Nagyvárad tartományi állami gazdaságok ebben az esztendőben ? Kérdéseinkre Fedor Gheorghe az állami gazdaságok tartományi trösztjének főmérnöke válaszolt. - Eleget tettek-e az állami gazdaságok idei leszállítási tervüknek ? Az elmúlt évhez képest állami gazdaságaink feladatai ebben az esztendőben természetesen igencsak megnövekedtek, jóval több terméket kellett átadnunk, mint eddig bármikor. Meg kell mondanom, hogy a terményféleségek többségénél sikeresen tettünk eleget megnövekedett feladatainknak is, így például szalmásgabonából a leszállítási tervet túlszárnyaltuk. Az átvevő központoknak 1767 tonnával többet adtunk el, mint amennyit tulajdonképpen vártak tőlünk. Hasonló eredményeket értünk el a gyapjútermelésben is. Hat tonnával több finom és félfinom gyapjút adtunk át, mint amennyit tervünk előírt. Állami gazdaságaink jól állnak a tejtermelési terv teljesítését illetően is. Jó néhány ezer hektoliterrel több tej jut tőlük a városokba, mint az elmúlt esztendőben. Sajnos nem sikerült teljesíteni a leszállítási terv minden követelményét. Sokezer kiló gyümölccsel, zöldséggel, meg hússal maradtunk adósak az államnak. — Mi ennek az oka ? Zöldségnek, gyümölcsnek sokat ártott idén a korai fagy, de a mulasztást egyes gazdaságok hiányos tevékenysége is fokozta. A húsleszállítási tervet ezideig nem teljesítettük elsősorban azért, mert tulajdonképpen kisebb állatállománnyal rendelkeztünk, mint amennyit az eredeti terv előírt. Persze a lemaradást elősegítette, hogy nagy állattenyésztési gazdaságaink sem tettek meg mindent az állomány megfelelő fejlesztése és hozama növelése érdekében. A hibás tervezést Utólag helyreigazították, intézkedések történtek a tenyésztési munka megjavítására s így most már meg van minden remény arra, hogy az esztendő végéig teljesítsük a hústermelési tervet is. Ez annál is fontosabb, mivel a Nagyvárad tartományi állami gazdaságoknak kell fedezniök az ország hússzükségletének több mint 11 százalékát. Mennyire sikerült meghonosítani a takarékos gazdálkodást ? Az elmúlt évben bizony a tartomány állami gazdaságainak egy része veszteséggel dolgozott. Meglehetősen magas volt a termékek önköltségi ára, helytelen munkaszervezés folytán sok volt az indokolatlan kiadás. Ezzel kapcsolatban az idén kedvezőbb a helyzet. Intézkedések történtek mindenütt a gazdaságosabb termelés biztosítására, a fölösleges kiadások megakadályozására. Gazdaságaink úgyszintén mind csatlakoztak az országos takarékossági mozgalomhoz és tekintélyes felajánlásokat tettek. Vállalták, hogy az esztendő végéig mintegy 5.500.000 lejt takarítanak meg. November köze(Folytatás a 2. oldalon) Üzemi szaktanfolyam A sztálinvárosi Ernst Thälmann traktorgyár mérnökei. felkarolták a vajdahunyadi kohászati kombinát mérnökeinek kezdeményezését, elhatározták, hogy szervezetten segítik a munkásokat szakmai és általános ismereteik gyarapításában. Az acélöntőde mérnökei például 47 acélöntő munkás részére tartanak szakelőadásokat. Az első előadást A villamos kemencék karbantartása címmel Vladimir Kovacevics mérnök tartja. A következő előadások címe: ,,Az acél olvasztása és öntése“, valamint „A műszaki-gazdasági mutatószámok betartása.A szerelő részlegen az öntött acélalkatrészek hőkezeléséről, a formázó részlegen pedig az öntödei technológiáról, a formázásról és az öntödei selejt okairól szól majd a szaktanfolyam előadás sorozata. Bővül a buhusi posztógyár A buhusi posztógyárban részben üzembe helyezték az új műrési fonodát, amely évente átlag 450 tonna műfonalat állít elő. Az új üzem berendezése hazai gyártmányú részben pedig a Német Demokratikus Köztársaságból importált felszerelés. Egyidejűleg fésűs fonoda is épül, amely gyapjút, műgyapjút, valamint a Savinestiben gyártott rolan műrostokat dolgoz majd fel- A fésűs fonodát a jövő évben helyezik üzembe s teljesítőképessége évente mintegy 1200 tonna fonal lesz. Követésre méltó példamutatás A Craiova tartományi kollektivisták terményfeleslegeikből nagy mennyiségű kukoricát adnak el az államnak Nemrégiben a catane-vechibeli „1933 február 16’’ kollektív gazdaság (Bailesti rajon) felhívást intézett a többi kollektív gazdaság dolgozóihoz, mely szerint vállalták, hogy a leszerződött kukoricamennyiségen felül nagy menynyiségű termést adnak át az államnak felvásárlás útján, hogy ezzel is minél jobban hozzájáruljanak az ország közellátásához. A felhívás nagy visszhangot keltett s a kezdeményezők példáját máris sok gazdaság követi. Így például a Pristol községbeli „Vasile Roaita“ kollektív gazdaság tagjai (Cujmir rajon), úgy határoztak, hogy a leszerződött kukoricán kívül még 333 ezer kilót adnak el az államnak felvásárlás útján. Ugyanilyen lelkes, igazi kollektivistákhoz és hazafiakhoz méltó vállalást tettek a Vrata községbeli kollektivisták (Cujmir rajon), akik elhatározták, hogy a leszerződött 212 ezer kiló búzán, 207 ezer kiló kukoricán és 35 ezer kiló napraforgón kívül még eladnak felvásárlás útján az államnak 90 ezer kiló kukoricát, 10 ezer kiló búzát és 15 ezer kiló napraforgót. Hasonlóképpen cselekednek a maglaviti kollektivisták (Calafat rajon), akik úgy döntöttek, hogy az eddigi mennyiségeken kívül még 80 ezer kiló kukoricát adnak el az államnak. Ez volna tehát a példa, a hazafiság, a kollektivisták államunk iránt táplált önzetlenségének példája, amely minden bizonnyal nemcsak Craiova tartományban kerül általános követésre, hanem az egész országban. Megnyílt a Magyar Szocialista Munkáspárt VIl. kongresszusa , N. Sz. Hruscsov vezetésével szovjet pártküldöttség érkezett Budapestre BUDAPEST. Az Agerpres tudósítója jelenti: Budapesten, az építők Rózsa Ferenc Kultúrpalotájában november 30-án délelőtt megnyílt a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa. Az ülésteremben elfoglalják helyüket a kongresszusi küldöttek — munkások, parasztok, értelmiségiek —, a Magyarország minden táján élő párttagok képviseletében. Jelen vannak a kongresszusra érkezett külföldi küldöttek, a testvéri országok nagykövetei, meghívott vendégek. Kilenc órakor megérkezik Kádár János az MSZMP KB első titkára, dr. Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, az SZKP küldöttségének vezetője. Megérkeznek az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kongresszusra érkezett kommunista és munkáspártok küldöttségeinek vezetői. A jelenlévők helyükről felállva hosszas tapssal köszöntik és éljenzik az MSZMP vezetőit, N. Sz. Hruscsovot valamint a testvéri kommunista és munkáspártok képviselőit. Dr. Münnich Ferenc, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja megnyitja a kongresszust, majd megadja a szót az egyik küldöttnek, aki javaslatot tesz a kongresszus elnökségének megválasztására- Az elnökségbe beválasztották az MSZMP KB Poltikai Bizottságának tagjait és póttagjait, vállalati és falusi pártszervezetek képviselőit, állami intézmények t, tömegszervezetek vezetőit, művészeket, kulturális dolgozókat- Beválasztották továbbá az elnökségbe N. Sz. Hruscsovot, Tan Csizsen-lint, Walterbrichtot, Jacques Duckst, Emil Bodrrarast, Giancarlo Parettát, D. N. Aidic-ot, valamint a kongreszszusra érkezett többi 45 külföldi pártküldöttség vezetőjét-Dr. Münnich Ferenc ezután köszöntötte a küldötteket és a vendégeket. Javasolta hogy adózzanak a nemzetközi munkásmozgalom egyes kiváló aktivistái, egyes jeles magyarországi pártaktivisták emlékének, valamint azon magyar és szovjet hősök emlékének, akik 1956 őszén életüket áldozták a magyarországi ellenforradalom ellen vívott harcban. A egész hallgatóság feláll helyéről és egy percnyi hallgatással tiszteleg. Dr. Münnich Ferenc megnyitó beszédében kidomborította az MSZMP VII. kongresszusának nagy jelentőségét és sikert kívánt a kongresszusi küldöttek munkájához A kongresszusi szervek megválasztása után Kádár János, az MSZMP KB első titkára lép a szónoki emelvényre és előterjeszti az MSZMP KB tevékenységére vonatkozó jelentést. A jelenlevők nagy figyelemmel hallgatták végig a jelentést, amelynek felolvasása közben többször is hosszantartó viharos taps zúgott fel. A kongresszus délutáni ülésén Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP KB titkára terjesztett elő jelentést a gazdasági feladatok irányelveiről és a népgazdaság második ötéves tervének előkészítésével kapcsolatos irányelvekről. (KADAR JÁNOS ELVTÁRS JELENTÉSÉT A 3. OLDALON ISMERTETJÜK) Budapest A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Budapestre érkezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, amely részt vesz az MSZMP VII. kongresszusán. A szovjet pártküldöttséget N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vezeti. A szovjet pártküldöttség tagjai: A. P. Kirilenko, az SZKP KB Elnökségének póttagja, az SZKP Szverdlovszk tartományi bizottságának első titkára; P. N. Demicsev, az SZKP Moszkva tartományi bizottságának első titkára; I. P Kazanyec, Ukrajna Kommunista Pártja Sztalino tartományi bizottságának első titkára; J. Sz. Naumova, az SZKP Moszkva város Leningrád rajoni bizottságának második titkára; T. F. Stikov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségének fogadására a repülőtéren megjelentek: Kádár János, az MSZMP KB első titkára; Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Marosán György, Kállai Gyula, Fehér Lajos, és Fock Jenő, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagjai; Gáspár Sándor, az MSZMP Budapest városi bizottságának első tikára. N. Sz. Hruscsov és a szovjet pártküldöttség többi tagja november 29-én részt vett azon a díszebéden, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága adott a párt VII. kongresszusára érkezett külföldi pártküldöttségek tiszteletére. Az ebéd meleg elvtársi légkörben zajlott le. Dubnában a napokban tartották meg az Egyesített Atomkutató Intézet 7. ülésszakát. — Képünkön: D. Blohincev, az Egyesített Atomkutató Intézet igazgatója beszél. (TASZSZ felvétel.) XIII. évfolyam 3761. sz. 4 oldal ára 20 iráni 1959. december 1. kedd Az Albán Népköztársaság nagykövetségének fogadása Haszan Alimerko, az Albán Népköztársaság bukaresti nagykövete vasárnap este a Hadsereg Központi Házában fogadást adott Albánia felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából. A fogadáson részt vettek a következő elvtársak: Gheorghe Gheorghiu-Dej, Chivu Stoica, Gheorghe Apostol, Nicolae Ceausescu, Alexandru Draghici, Constantin Pirvulescu, Dumitru Coliu, Leonte Rautu, Leontin Salajan hadseregtábornok, Stefan Voitec, Ion Gheorghe Maurer, Vladimir Gheorghiu, Popa Gherasim, Gheorghe Stoica, Avram Bunaciu, az RMP KV, a kormány és a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa számos tagja, közzponti intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, élmunkások, a művészeti és kulturális élet képviselői, tábornokok és törzstisztek, román és külföldi újságírók. Jelen voltak továbbá a Bukarestben akkreditált diplomáciai kirendeltségek vezetői és a diplomáciai testület más tagjai. Haszan Alimerko nagykövet és Chivu Stoica elvtárs, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke pohárköszöntőt mondott. A fogadás meleg, baráti légkörben zajlott le. Az Albán Népköztársaság nagykövete pohgárköszöntőjében üdvözölte a vendégeket és köszönetét fejezte ki jelenlétükért. A továbbiakban rámutatott arra, hogy Albánia története annak a harcnak a története, amelyet az albán nép az idegen leigázók és a belső elnyomók ellen, a szabadságért és nemzeti függetlenségért vívott. E törekvések valóra válása csakis a kommunista párt vezette albán nép hősies nemzeti felszabadító harcának köszönhető, s annak a döntő felszabadító szerepnek, amelyet a szovjet hadsereg a fasizmus elleni háborúban betöltött. 1944 november 29-én — mondotta a szónok — az albán nép kivívta a szabadságot és az igazi nemzeti függetlenséget, megteremtette a népi demokratikus rendszert, kivált az imperialista rendszerből és rálépett a demokratikus fejlődés útjára — a szocializmus útjára. A nagykövet a továbbiakban elmondotta, hogy e történelmi esemény óta eltelt 15 év alatt Albániában nagy átalakulások mentek végbe. Albánia, Európa egykor legelmaradottabb országa — amelynek nem volt saját ipara s kezdetleges mezőgazdasággal rendelkezett —, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok sokoldalú segítségével fejlett agráripari országgá változott. Ezek az eredmények — hangsúlyozta a szónok — ismételten beigazolják a szocialista rendszer vitathatatlan felsőbbrendűségét a kapitalista rendszerrel szemben, bizonyítják az Albán Munkapárt helyes irányvonalát, a marxizmus-leninizmus és a proletár nemzetköziség életet adó erejét. Pártunk és kormányunk — mondotta a továbbiakban Haszan Alimerko nagykövet — állandóan a népek közötti barátság és egyetértés szellemében neveli a dolgozókat. Kormányunk következetes békepolitikát, a nemzetközi feszültség enyhülésére irányuló politikát folytat, s támogatja a tartós békét biztosító javaslatokat. Az albán kormány mindig a béke és jószomszédság poltikáját követte. Több ízben javaslatot tett a szomszédos országokkal való kapcsolatok rendezésére és megerősítésére, helyeselte és támogatta Chivu Stoica elvtárs javaslatait, s N. Sz. Hruscsov elvtárs albániai látogatása alkalmával tett javaslatait, amelyek célja a balkáni országok közötti jó megértés és együttműködés légkörének létrehozása, a Balkán-félsziget és az Adriai-tenger térségének átalakítása atomfegyver-mentes békeövezetté. Befejezésül az albán nagykövet emelte poharát a Román Népköztársaságra, a szorgalmas és tehetséges román népre, a román—albán barátságra, a Román Munkáspártra és Központi Vezetőségére, élén első titkárával, Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárssal, a Román Népköztársaság kormányára és Chivu Stoica elvtárs, a Minisztertanács elnökének egészségére, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnöki Tanácsára, az Elnöki Tanács elnöke, Ion Gheorghe Maurer elvtárs egészségére, a nagy szocialista tábor egységére és legyőzhetetlen erejére, élen a Szovjetunióval, a békére és a népek közötti barátságra. Ezután Chivu Stoica elvtárs emelkedett szólásra. A Román M Munkáspárt Központi Vezetősége, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa és a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa nevében forró testvéri üdvözletét és legőszintébb jókívánságait tolmácsolta az Albán Munkapárt Központi Bizottságának, az Albán Népköztársaság (Folytatás a 2. oldalon) Számos Sztálin tartományi helyiipari vállalat teljesítette évi tervét szegeiket fordított a helyiipar fejlesztésére. Victoria városban és Nagydisznódon kenyérgyárat helyeztek üzembe. Szebenben, Törcsváron és Keresztényfalván kisebb gyárnak is beillő kenyérsütödéket létesítettek. A tartomány bőséges gyümölcstermésének hasznosítására Sztálinvárosban, Szebenben és Medgyesen gyümölcskonzerváló központ épült. A helyiipari vállalatokat átszervezték, profilírozták, új egységekkel bővítették, a meglevőket korszerűsítették. Alig van olyan üzem, amely ebben az évben ne kapott volna modern gépeket. A beruházási összegből 48 millió lejt fordított a néptanács az építőanyagipari üzemek fejlesztésére. A szeben—bustericai téglagyárban mesterséges szárítókat és új kemencét építettek, ami lehetővé tette ebben az üzemben 1.400.000 darabbal több tégla termelését. A báznai téglagyár évi termelési kapacitása három új kemence beállítása révén másfél millió cseréppel és 300.000 téglával növekedett. Legutóbb a Fogaras rajon a helyiipari vállalat adott jelentést arról, hogy egységei november 26-ig teljesítették ez évi tervfeladatuk összes mutatószámait. A vállalat vezetősége hangsúlyoztaaz újítómozgalom jelentős szerepét. Az év folyamán az újítók, akik a munkások és technikusok soraiból kerültek ki, 31 újítási javaslatot nyújtottak be, amiből 23-at alkalmaznak is. Ezek az újítások több mint 800 ezer lej hasznot hajtottak a vállalatnak. (Tudósítónktól.) A Sztálin tartomány helyiipari vállalatainak működése ebben az évben sokkal eredményesebb, mint az előző esztendőkben volt. Míg azelőtt több vállalat adós maradt feladatainak teljesítésével, most a termelési terv határidő előtti befejezésének örvendetes tényéről adnak hírt egyes vállalatok. A tartományi néptanács milliós ősze 6500 új lakásba költöznek be ez év végéig a fővárosban Az 500 éves Bukarestben soha ilyen tömeges méretű lakásépítkezés nem folyt, mint a legutóbbi két év során. A főbb útvonalak foghíjait jórészt már „beplombálták“, s most újabb területek kerülnek beépítésre. A Simu múzeum és a Kujbisev utca közötti park helyén a napokban fogtak hozzá egy 8 emeletes, 420 lakásos tömbház alapjainak ásásához. A Szuvorov marsall úton tíz, egyenként 314 emeletes ház ép ül 334 lakással. Ezt a tíz tömbházat két hőellátó központ szolgálja ki fűtéssel és meleg vízzel. Minthogy ez az utca nem központi fekvésű, a tömbházak környékét zöld övezettel veszik körül. Az új építkezések tervezésénél új szempontok is érvényesültek. A lakások gazdaságos beosztása mellett most már igen nagy gondot fordítottak a lakók kényelmére. A Dúca utcai tömbházban például hálófülkével épített legénylakások is lesznek. A nagyobb, két és három szobás lakásokban a szekrényeket a falba építik, s ezzel sok helyet takarítanak meg. Valamennyi új lakásnak tágas erkélye is lesz. Nagyobbak lesznek a fürdőszobák, többé nem készülnek szűk ülők, hanem kényelmes fürdőkádak. A konyhákat is akkorára tervezték, hogy a család étkezni is tudjon benne. A Szuvorov úti lakásokat úgy építik, hogy azokban jó helye legyen a villamos hűtőszekrénynek és mosógépnek. A szemetet sem kell lehordani, mivel minden lépcső mellett szemétcsatorna is lesz. A nagyobb tömbházakban külön mosodákat is terveztek. Az építkezések méreteire jellemző, hogy legutóbb több mint 5000 lakás építéséhez kezdtek hozzá a főváros területén, ez év végéig pedig nem kevesebb, mint 6.500 lakásba költözhetnek be az új lakók. SOLISTOR Az első hazai gyártmányú tranzisztoros rádiókészülék Csupán egy héttel a „Junior“ rádiókészülék sorozatgyártásának bevezetése után, a Radio Popular gyár megkezdte egy új készülék, a „SOLISTOR“ gyártását, amelyben a szokásos elektroncsöveket tranzisztorokkal helyettesítették. A két tranzisztoros és két germániumdiódás Solistor két hullámhosszon működik mágneses antennával. A szükséges áramot három közönséges zseblámpa-elem szolgáltatja, melyeknek átlagos élettartama három hónap. A készülék gyártásának megkezdéséhez különleges intézkedésekre volt szükség. A gyár legjobb szerelőmunkásait tanfolyamon képezték ki s a legjobb eredménnyel vizsgázott szerelőket bízták meg a tranzisztoros gépek összeállításával. A jövő hét elején már forgalomba hozzák az első hazai tranzisztoros rádiókészülékeket. Súlyosan, tömören sorakoznak a polcon a könyvek, s valami meghitt, családias a légköre mégis ennek a nagyüzemi könyvtárnak. Két-három fiatal fiú meg leány tesz-vesz, rendezgetia könyvtárosnő önkéntes segítőtársai ők, s természetesen a leghűségesebb könyv, barátok közül valók. Hiszen Kovács Lászlónak még legénytoll is alig pelyhedzik az állán, de már tíz éve annak, hogy itt tölti szabadideje jelentős rétjét. Világos, nagy terem, 20 ezer kötet a polcokon, süppedő fotelek, állandó forgalom. Jelentős az olvasók száma is: 3070. Nyílik az ajtó, s kipirult arcú kis ember viharzik be lihegve. Korához képest ugyan nem is kicsi, inkább jólfejlett, tömzsi. Amolyan szöszke sörtehajas, miniatűr Botond. Tíz év körüli lehet. Nagy irama az asztal előtt csökken, kicsit el is bátortalanodik, amint felnéz. — Ilonka néni... most már szabad kivennem könyvet.. . Édesapám is azt mondta. Idős, jó tanítónénire emlékeztet ebben a pillanatban Virágh Ilona könyvtárosnő, fekete klót-védő ruhájában, őszülő hajával, szigorkás-komoly pillantásával. — S a cipőddel mi van, fiacskám ? Szabad ilyen rendetlenül mászkálni ? A gyerek megszeppenve kap a kioldódott cipőfűzőhöz. — Nagyon siettem — mentegetőzik. — Hát lássuk csak. .. Javítottál ? A gyerek szaporán bólogat, bizonykodik, ellenőrző könyvére hivatkozik. Végül átveszi s hóna alá csapja a kincset, egy keménykötésű mesegyűjteményt, és gyorsan-gyorsan elinal, nehogy közbejöjjön valami. _— Az én kis segítőim közé tartozik — néz utána mosolygós szeretettel a könyvtárosnő. •— Olyan kis talpas, ahogy én nevezem őket. Tudja, a legnagyobb gondot talán a kiadott könyvek visszaszerzése okozza. Kiveszik az emberek a könyvet, elolvassák többen is a családban, aztán tovább adják rokonnak, szomszédnak. Amolyan fiók-kölcsönzőt nyitnak. Ilyenkor azután a gyerekeim talpalnak, loholnak a könyvek után. Nem is tudom, mit kezdenék nélkülük. Képzelje hát, milyen szívvel vontam el egyik-másikától az olvasnivalót... Különös dolog ez, valóban. Felfüggeszteni az olvasás jogát 71... S volt valami szokatlan az iménti párbeszédben is. Mi az, hogy „most már szabad kivennem könyvet“? S miben mit javított a tömzsi kisember ? Sajátságos dolog derült ki néhány perc alatt. Módszer féle, melyet a könyvtárosnő, saját szavai szerint, Horváth Bandival sütött ki annak idején. ...Egy napon Horváth Bandi édesapjapanaszolta a könyvtárban, hogy fia rossz jegyet vitt haza az iskolából, elhanyagolja a tanulást. Mert folyton olvas. Tenni kellene valamit. Másnap a túlontúl szenvedélyes könyv, barát elszontyolodva ült Virágh Ilonával szemközt. Hát kicseppenhet ebből a paradicsomból éppen ő, akinek akkora gyönyörűség az olvasás ? Aki annyit szaladgált kinnlevő könyvek után ? — Nem tanulsz. Bandi, rossz a bizonyítványod. Nem lehet folyton csak olvasni. Kötelezettségek is vannak. — És ha javítok ? — pislákolt a reménysugár a gyerek szemében. — Ilonka néni... Ha kijavítom a négyest ? — Ha kijavítod, ismét jöhetsz. S kapsz könyvet. Horváth Bandi rövidesen az ellenőrző könyvével jelentkezett s boldogan szorította magához a kapott olvasnivalót, így született meg egy gyereknevelési rendszer a Herbák gyár könyvtárában. Azóta sok gyerek jelentkezett ellenőrző könyvét lobogtatva. Aki beszél bundázott, nem érdemli meg a könyvet, míg nem javít. De jöttek más kategóriájú tanulók is könyvecskéikkel. Készült például egy tisztelettábla, a színjeles gyerekolvasók fényképeivel. Már éppen ki akarták függeszteni, amikor lélekszakadva nyitott be a könyvtárába a kis Rostás Judit. — Ne tegyék még ki, Ilonka néni. Csak egy keveset vár* te,janak vele. Én is javíthatok még... Egyedül rajzból volt tízesnél gyengébb osztályzata. A szülei mesélték később, hogy éjjel-nappal rajzol. Ki is került a tisztelettáblára, harmincketted magával. Csak színjeles is ennyi volt a könyvtár legfiatalabb olvasói között. Az olvasás joga, mint jutalom, a könyv megvonása, mint büntetés... ígyhát nem a rongylabda, csúzli vagy gombfoci a „legfőbb jó“ egész kis hadseregnyi munkás-gyerek szemében, hanem egy izgalmas-szép olvasmány — ehhez aligha szükséges magyarázatot fűzni. Új épületben van maga a könyvtár is, köröskörül számtalan új termelő vagy szociális-kulturális rendeltetésű építmény magasodik — ezek nyomban szembetűnnek, be lehet járni, meg lehet tapogatni őket. Anyaggal, pénzzel, munkaidővel ki lehet fejezni értéküket. De van-e mértékegysége annak a rejtettebb, kevésbé szembetűnő, nehezebben kitapintható nagy-nagy kincsnek, mely a mindenféle korú ember öntudatába épül be, napról napra ? ORBÁN LAJOS Olvasó gyermekek A fővárosi Tricotajul Rosu gyárban új, nagy teljesítményű gépeket helyeztek üzembe. A kötszövő gépeken jelen szálakat dolgoznak fel. Képünkön: Popescu Petri, az üzem élmunkása. (Agerpres felvétel)