Előre, 1962. július (16. évfolyam, 4563-4588. szám)
1962-07-01 / 4563. szám
1962. július 1., vasárnap 24 ÓRA A NAGYVILÁGBAN MOSZKVA, N.SZ. HRUSCSOV : A Szovjetunióban az idén reális lehetőségek adódnak 9—10 milliárd pad gabona betakarítására A Pravda június 30-i számában közölte N. Sz. Hruscsov beszédét, amelyet a szovjet kormányfő az OSZSZSZK központi tartományaiban működő területi mezőgazdasági igazgatóságok dolgozóinak tanácskozásán mondott. A beszéd három újságoldalon jelent meg. N. Sz. Hruscsov kijelentette, hogy előreláthatólag — amennyiben nem áll be semmi zavaró körülmény a gabona érési folyamatában — a Szovjetunióban az idén reális lehetőségek adódnak mintegy 9—10 milliárd pud (1 pud , 16,38 kg — szerk. megj.) gabona betakarítására. „Még sohasem arattunk ilyen nagymenynyiségű gabonát“ — mondotta N. Sz. Hruscsov. N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta, hogy „a vetések állapota jelenleg kielégítő“. Leszögezte, hogy az idén a tavaszi vetési tervet 103 százalékra teljesítették. A kolhozok és szovhozok együttvéve 148.081.000 hektáron vetettek tavaszi növényeket, vagyis a tavalyinál 14.728.000 hektárral nagyobb területen. A szovjet kormányfő rámutatott, hogy a búza vetőterülete 3.500.000 hektárral bővült. Kukoricát 34 millió 926.000 hektáron vetettek, vagyis 11 millió hektárral nagyobb területen mint tavaly .Bővült a borsó, köles, komló, bab, szója, nemkülönben a takarmány-cukorrépa vetésterülete. Ezt a növényt 2.660.000 hektáron vetették el, 1.460.000 hektárral nagyobb területen mint az elmúlt évben. Nyikita Hruscsov rámutatott, hogy a múlt évhez képest a hús- és tejfelvásárlás is növekedett valamelyest. Ez év június elsején a szarvasmarhák állománya 5.600.000 darabbal növekedett 1961-hez viszonyítva (a teheneké 1.918.000 darabbal), a sertéseké 4.370.000, a juhoké 2.218.000 darabbal. N. Sz. Hruscsov kidomborította az anyagi érdekeltség elve alkalmazásának jelentőségét, mint olyan tényezőjét, amely erősen fellendíti az állattenyésztést. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a hús felvásárlási árának felemelése növelte a mezőgazdasági dolgozók érdekeltségét az állattenyésztés fellendítésében. „Jól meg kell érteni, hogy ha ma felemeltük a hús- és a vaj felvásárlási és kiskereskedelmi árát, ennek célja az állati termékek előállításának számottevő növelése. Ezzel ugyanakkor jelentős lépést tettünk előre a szovjet emberek növekvő élelmiszer-szükségletének teljes kielégítése felé, így tehát ez a szükséges és fontos intézkedés megfelel az egész nép érdekeinek“ — mondotta N. Sz. Hruscsov. N. Sz. Hruscsov a továbbiakban elemezte a területi termelési igazgatóságoknak, ezeknek az elvileg új mezőgazdasági vezető szerveknek a feladatait. „Az új és a régi mezőgazdasági szervek közötti gyökeres különbség az, hogy az új szerveket kizárólag a kolhoz- és szevházbeli termelés vezetésére létesítették". Ugyanakkor a szónok hangsúlyozta : Ha az iparvezetés szervezési formájához hasonlítjuk, a mezőgazdasági termelési igazgatóságnak sajátos jellegű gazdasági tanácsnak , egy csoport gazdaság gazdasági tanácsának kell lennie. N. Sz. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunióban reális lehetőségek adódnak a rajonok összevonására, majd így folytatta : „A jelek arra mutatnak, hogy éppen a termelési igazgatóságok lesznek az alapjai a tartományok, területek, köztársaságok új közigazgatási beosztásának“. Nyikita Hruscsov rámutatott, hogy a rajonok jelenlegi formájukban az átmeneti időszak jelenségei, majd kijelentette, hogy „a jelenlegi rajonbeosztás már elavult“. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kifejtette, hogy nagyobb felelősségérzettel kell alkalmazni a fejlett tudomány vívmányait és a bevált módszereket a termelésben. „A termelési igazgatóságok jelenlegi feladata komolyan tanulmányozni a mezőgazdasági vezetés fejlett módszereit a tudomány vívmányainak és a fejlett tapasztalatoknak az alkalmazását a kolhoz, és szovhoztermelésben.“ N. Sz. Hruscsov kijelentette, hogy a mezőgazdasági termelés növeléséért vívott harcban döntő szerepe van a munkatermelékenység fokozásának a kolhozokban és a szovhozokban. A szovjet kormányfő hangsúlyozta ezzel kapcsolatban, hogy egész sor iparág sok élenjáró üzemében a munkatermelékenység túlszárnyalja a fejlett tőkésországokban elért legjobb eredményeket. „Összességében azonban még sok a tennivaló mind az iparban, mind pedig — főként — a mezőgazdaságban, hogy a munkatermelékenység tekintetében túlszárnyaljuk a legfejlettebb tőkésországokat — mondotta N. Sz. Hruscsov. Csak kemény munkával, a munkálatok hozzáértő megszervezésével vívhatjuk ki a győzelmet a kapitalizmussal folytatott versenyben. Keményen dolgozni nem azt jelenti, hogy a földet egyik helyről a másikra hányjuk, hanem, hogy állhatatosan elsajátítjuk a legjobb eljárásokat, a mezőgazdaság vezetésének új, fejlettebb módszereit“ — mondotta N. Sz. Hruscsov. A szovjet kormányfő hangsúlyozta : „Több jó minőségű terméket előállítani kevesebb munka és eszköz ráfordításával — íme ez a lényeges a kolhozok és szovhozok termelésének vezetésében“. Nyikita Hruscsov rámutatott: rendkívül fontos mindent megtenni, hogy a legrövidebb időn belül meghódítsuk az állattenyésztési szektor első erődítményét, nevezetesen, hogy 7500 kiló húst termeljünk 100 hektár szántóterületre és 1600 kilót 100 hektár másfajta földterületre számítva. „Ezeknek az erődítményeknek a meghódítása után még tovább kell mennünk, fel kell készülnünk még nehezebben meghódítható más erődítmények megrohamozására. S ehhez minden lehetőségünk megvan.“ A szovjet kormány jegyzéke Japánhoz Moszkvában közzétették a szovjet kormánynak a japán kormányhoz intézett jegyzékét. A szovjet kormány jegyzékében kifejezi azt a reményét, hogy a japán kormány „minden rendelkezésére álló lehetőséget felhasznál majd amerikai szövetségesének befolyásolására, hogy mielőbb megegyezés jöjjön létre bármilyen nukleáris fegyverkísérlet beszüntetésére.“ A szovjet kormányjegyzék válasz a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásának kérdésében küldött május 5-i japán kormányjegyzékre, amely a többi közt kifejezésre juttatja a japán kormánynak azt az óhaját, hogy a Szovjetunió ne kezdje újra nukleáris robbantásait. A szovjet kormány jegyzéke kifejti ,jA japán kormánynak a Szovjetunióhoz intézett kérését az USA kormányához és csakis az USA kormányához kellett volna intéznie, mivel reáhárul a teljes felelősség a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésére vonatkozó egyezmény megkötésének elutasításáért“. „Kénytelenek vagyunk megállapítani— hangsúlyozza a szovjet kormányjegyzék — hogy a Szovjetunió és más békeszerető országok erőfeszítései ellenére, a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének kérdése még mindig nincs megoldva. Sőt, mi több, az USA és Nagy-Britannia olyan intézkedéseket tesz, amelyek nyilvánvalóan megnehezítik e kérdés megoldását és súlyosbítják a nemzetközi helyzetet“. „A szovjet kormány sajnálattal állapítja meg, hogy a japán kormány május 5-i jegyzéke megkíséreli kétségbe vonni a nyolc semleges állam javaslatait. Ugyanakkor a japán kormány támogatni próbálja katonai szövetségesét, s valójában a nemzetközi ellenőrzésre vonatkozó amerikai terv mellett száll síkra“. A jegyzék rámutat arra, hogy az USA magaslégköri robbantásai „vala-------------------------0*0------------------mennyi állam s az egész emberiség érdekeit érintik“ és méginkább fokozzák majd a nukleáris fegyverkezési hajszát. A jegyzék felhívja a japán kormány figyelmét arra, hogy milyen veszélyt jelentenek az amerikai nukleáris fegyverkísérletek a Csendes-óceán medencéjében elterülő országok normális életére. A Csendes-óceán térségében végzett kísérletek közvetlenül veszélyeztetik azon embermilliók életét, akik a japán szigetek déli vidékein kifogott halakkal táplálkoznak. Az amerikai kormány ezen akcióival lábbal tiporja minden szuverén állam nemzeti méltóságát, függetlenül attól, hogy melyik politikai táborhoz tartozik az. A szovjet jegyzék hangsúlyozza, hogy a nukleáris töltetű amerikai rakéták sikertelen kilövése, e tölteteknek az óceánba zuhanása, ahol időzített nukleáris bombákká változhatnak, nagy veszélyt jelent azokra az országokra, amelyek, mint Japán is, viszonylag kis távolságra vannak az amerikai atomrobbantások színhelyétől. AZ AMERIKAI külügyminiszter csütörtökről péntekre virradó éjjel visszatért az Egyesült Államokba. Bush igyekezett, hogy találkozzék Kennedyvel és tájékoztassa őt útjáról, még mielőtt az elnök Mexikóba utazott volna- Az amerikai sajtó érdemben még keveset írt az amerikai külügyminiszter európai körútjának eredményeiről. De a közzétett dokumentumok, az elhangzott beszédek és a megjelent kommentárok alapján ítélve bizonyos következtetések máris levonhatók. Amerikai hírügynökségi jelentések szerint bár Bush azért utazott Nyugat-Európába, hogy betömje az északatlanti tömb falán keletkezett „repedéseket”, az agresszív NATO- ban elfoglalt vezető szerep kérdésében azonban az USA és egyes nyugat-európai partnerei között továbbra is nézeteltérések állanak fenn. Jellemző, hogy útban Washington felé Bush már a repülőgépről közölte a Külügyminisztériummal, hogy „megérkezésekor nem tesz semmiféle nyilatkozatot és nem válaszol az újságírók kérdéseire“. A New York Herald Tribune londoni tudósítójának véleménye szerint az amerikai külügyminiszter nyugat-európai körútja „Bush viszszavonulásával járt a Kennedy-kormány előzetesen kifejtett európai diplomáciájához viszonyítva.“ Amerikai hivatalos körökből származó értesülések szerint ez a viszszavonulás lényegében abban áll, hogy az USA elfogadja nyugat-európai partnereinek (különösképpen Franciaországnak) a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos álláspontját, pontosabban — amerikai megfigyelők szerint — „Bush külügyminiszter azzal a meggyőződéssel tért viszsza az USA-ba, hogy az Egyesült Államok nem ellenezheti tovább Párizs és Bonn követelését a saját„nukleáris erő megteremtését illetőleg”. Ez pedig azt jelenti, hogy megszűnik az a monopólium, amelyet az USA a nukleáris fegyver terén a nyugati tömbben mostanáig fenntartott. .. Bush útja tehát a tengerentúli és a nyugateurópai hidegháborús körök kudarcra ítélt terveit szolgálta. S. V. ATHÉN: A Karamantisz kormány újabb reakciós törvényt terjesztett a parlament elé A Karamantisz kormány reakciós törvénytervezetet terjesztett a parlament elé. E törvény célja fokozni a kommunista párt és más görögországi demokratikus erők üldözését. Az új törvénytervezet továbbra is tiltja a Görögországi Kommunista Párt tevékenységét és újabb intézkedéseket irányoz elő a „kommunizmus elleni harcra“ és azon személyek ellen, akik „nemzetellenes szubverzív tevékenységgel foglalkoznak.“ Mint ismeretes, a hivatalos propaganda ilyen személyeknek nyilvánítja mindazokat, akik ellenzik a kormánypárt politikáját. Az új törvénytervezet értelmében azt a törvényt, amely rendkívüli állapot bevezetését és az alkotmány hatályának megszűnését írta elő kívülről jövő veszedelem esetére, úgynevezett „belülről jövő veszélye esetére is alkalmazni fogják Hogy ez a veszély mikor áll fenn, azt maga a kormány állapítja meg. Mint a demokratikus sajtó hangsúlyozza, az új törvény feljogosítja a kormányt, hogy bármilyen okból és bármikor diktatórikus rendszert vezessen be, ami súlyos veszélybe sodorja a görögországi demokráciát. LENINGRÁD: Ausztria kancellárjának látogatása Június 30-án Leningrádba érkezett Alfons Gorbach osztrák szövetségi kancellár, aki hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. „Adenauer nyugat- németországi uralma a végéhez közeledik“ — írja Renate Riemeck, a Német Békeunió párt vezetőségi tagja BONN (Agerpres). — „Adenauer nyugat-németországi uralma a végéhez közeledik, mivel Bonn kül- és belpolitikai nézetei kudarcba fulladtak“ — ezt a következtetést vonja le Renate Riemeck, a Német Békeunió nyugatnémet párt vezetőségi tagja a Die Andere Zeitung című lapban közölt cikkében. A szerző hangsúlyozza, hogy a Német Szövetségi Köztársaság egész politikája a bonni állam létesítésének pillanatától kezdve a Szovjetunió elleni hidegháborúra épült. „A bonni politikusok — írja Riemeck — nem akarják figyelembe venni a Németország által kirobbantott és elvesztett második világháború eredményeit. Ezért sorolták be Nyugat- Németországot a Nyugat katonai rendszerébe. A bonni politikusok kiadták a jelszót: «minden áron leegyünk erősebbek», hogy elkerüljék a tárgyalásokat és a békeszerződés megkötését“. Annak a politikusnak, aki görcsö-sen ragaszkodik ezekhez, a valóság- tól távol álló elvekhez, természetsze-rűleg kudarcot kellett vallania. „Más szóval — folytatja a cikk — az erőpolitika csupán illúzió volt, nem vezetett semmiféle eredményre és ily módon alapjaiban megrendítette Adenauer politikáját. A lassú infláció, a tőzsdei árfolyamok zuhanása, az áremelkedések, a munkások harca a bérek növeléséért, a szakszervezetekben uralkodó izgatott hangulat — Íme Adenauer politikájának gyümölcse.“ De „a bonni politika célja — folytatja a szerző — megszerezni az atomfegyvert. Ezek a politikusok nem tudják, hogy miként érhetik el e céljukat minél előbb: az USA segítségével vagy nélküle, de Gaulle segítségével vagy nélküle... Bonn tovább szándékszik folytatni az elvesztett hidegháborút.“ A bonni politikai körök megkísérelik félreállítani Adenauert, hogy ily módon megmentsék politikai programját. A ciemista csapatok újabb vereségei Sajtótudósítók jelentése szerint a ciemista csapatok az utóbbi napokban komoly vereséget szenvedtek az amerikai tisztek támogatásával és közvetlen vezetésével végrehajtott „tisztogatási“ műveletek során. Amerikai sajtóügynökségek írják, hogy június 24 és 27 között 2300 diemista katona hadműveletet hajtott végre a Saigontól délre elterülő Kien Hoa tartományi hazafias erők ellen. Noha a négy napig tartó támadást 50 amerikai katonai tanácsos vezette, a diemista csapatok képtelenek voltak megtörni a hazafias erők ellenállását. A chemista csapatok sok embert és hadianyagot vesztettek. Nagyarányú költségvetési deficit az USÁ-ban WASHINGTON (Agerpres). Július elsején új pénzügyi évbe lép az Egyesült Államok. Az Associated Press hírügynökség washingtoni tudósítója ezzel kapcsolatos kommentárjában, hangsúlyozza : nem vált valóra a Kennedy-kormánynak az az elképzelése, hogy költségvetési fölösleggel zárja az 1961—1962 évi pénzügyi esztendőt, sőt jövőre ismét nagy arányú deficitre lehet számítani. „Az amerikai szövetségi kormány új pénzügyi évbe lép vasárnap — szögezi le a hírügynökség — s ez minden bizonnyal legalább négy milliárd dolláros deficittel zárul majd. A most zárult 1961—1962-es pénzügyi évben hivatalosan hét milliárd dolláros deficitre számítanak, ami békeidőben az USA történetében nagyság szempontjából a második helyet foglalja el. A kormánykörök jelenleg semmi lehetőségét sem látják annak, hogy jövőre egyensúlyba hozzák a költségvetést — jegyzi meg az Associated Press hírügynökség. ELŐRE Október 9-én Uganda is függetlenné válik Az Uganda alkotmányos kérdéseivel kapcsolatban Londonban megtartott konferencia után közleményt adtak ki, amely kifejti, hogy október 9-én Uganda függetlenné válik. A közlemény rámutat, hogy a konferencián, amelyen részt vettek az ugandai lakosság képviselői és az angol kormány megbízottai, határozatokat fogadtak el pénzügyi kérdésekről, az Ugandát alkotó fejedelemségek és az ország központi kormányának kapcsolatairól, valamint más kérdésekről. Bugandának, Uganda leggazdagabb tartományának autonómiája lesz a központi kormánnyal való szövetségi kapcsolatok keretében. A két úgynevezett „elveszett területet”6 illetőleg, amelyeket az angol kolonialisták több mint 60 évvel ezelőtt elszakítottak Bunyoro fejedelemségtől és Bugandához csatoltak, hogy egyenetlenséget szítsanak az afrikaiak között, a konferencián elhatározták, hogy ezek továbbra is Bugandához tartoznak, de ugyanakkor a központi kormány közigazgatása alá kerülnek. Terv szerint, legalább két év elteltével népszavazást tartanak majd, e területek hovatartozásának végleges eldöntésére. Uganda a függetlenség kikiáltása után is tagja marad a Brit Nemzetközösségnek. Az ENSZ kongói tanácskozó bizottságának ülése Az ENSZ kongói tanácskozó bizottsága, amelyben részt vesznek a Kongóba csapatokat küldött országok képviselői, pénteken megvitatták az országban előállt helyzetet azután, hogy kudarcba fulladtak a tárgyalások Adoula miniszterelnök és Csembe, a katangai szakadárok vezetője között. U Thant ideiglenes ENSZ-főtitkár tájékoztatót terjesztett a bizottság elé, s ebben rámutat, hogy a tárgyalások megszakítása ismét válságos helyzetet idézett elő Kongóban. U Thant kijelentette, hogy a következő hetekben szükségessé válhat a Biztonsági Tanács összehívása, hogy ismét megvitassa a kongói helyzetet. U Thant bejelentette, hogy Robert Gardinert, a kongói ENSZ-műveletek vezetőjét New Yorkba hívták tanácskozásra. A főtitkár szavai szerint a kongói ENSZ-hatóságokat készültségbe helyezték arra az esetre, ha a tárgyalások meghiúsulása nyomán újabb események következnének be. A Thant ismertette a katangai hatóságoknak azt a szándékát is, hogy újabb csendőregységeket vezényelnek Elisabethvillebe, hogy július 11-én részt vegyenek a „Katanga függetlensége“ évfordulója alkalmából rendezendő parádén. Noha a főtitkár azt állította, hogy az ENSZ- hatóságok helytelenítették a Csombe-klikknek ezt az akcióját, nem irányoztak elő tényleges intézkedéseket ennek megakadályozására, mint ahogy nem tettek semmiféle tényleges intézkedést az irányban sem, hogy végül valóra váltsák a Biztonsági Tanács határozatait a Kongói Köztársaság egységének helyreállítására. HENRI KREÁ (Algéria) BUDA -A RÓZSÁK VÁROSA*) Te, égő rózsák városa, Lángra gyújtod öntudatunkat S a tűz szétárad mint a tenger, Ha felszítod forró szavaddal. Oh, rózsák városa, De véráztatta rózsaszirmoké, Te vagy az a hely, Ahol maholnap újjászületünk. Oh, rózsák városa, Magvad, mint a jövő szabadság tiszteletére Darabokra zúzott, szerte hintett gránát, Csírázni, nőni fog. Oh, rózsák városa, Te vagy legelső igazságunk, Melyet könyv nélkül megtanultunk És szomjas ajkakkal idéztük Igazságod szavait. Oh, rózsák városa, A napsugár vagy, Amely fölkelti a hajadon csókját, Rózsa — te vagy felszabadulásunk, Oh, rózsák városa, A kezdet kezdete vagy, A harci korszak kezdete vagy! Oh, rózsák városa, Eszméink fővárosa vagy, Egyesült rózsák Városa — A pompás város, Algír rózsacsokra, Rózsák városa, Jelképes város, Rózsa anyánk vagy, Világ rózsája, A hős Algéria rózsacsokra. Fordította FRANYÓ ZOLTÁN *) Részletek egy hosszabb költeményből, amelyet a függetlenségi harc ihletett. Ezekben a napokban Tunéziából és Marokkóból tízezrével térnek vissza hazájukba az algériai menekültek; arról a több kilométeres mélységű határsávról menekültek el annak idején, amelyet a gyarmatosítók hadserege a „senki földjévé“ tett, a lakosság nagy részét pedig gyűjtőtáborokba internálta. Most visszatérnek azok, akik annak idején Tunéziába, vagy Marokkóba menekültek. Képünkön: A visszatérők egyik „átkelő“ pontján, munkában a menekültekből alakult bizottság, amely a határon élelmiszer-segélyt oszt a hazatérőknek, hiszen azoknak a volt „senki földjén“ kell ismét otthont teremteniük. é -t Algériában, ma, július elsején ■•■•tartják meg az eviani egyezményekben előirányzott népszavazást. Senki sem kételkedik abban, hogy a referendumon Algéria népe szentesíteni fogja azt, amiért több mint másfél évszázados gyarmati rabsága alatt szinte egy napig sem szűnt meg küzdeni, s amiért az utolsó hét esztendőben hősi fegyveres harcot vívott: a függetlenséget. Mondhatni az utolsó pillanatban, pontosabban a népszavazás időpontja előtt négy nappal, egész Algériában helyreállt a rend, az OAS banditák Oranban még garázdálkodó utolsó csoportja is beszüntette terrorcselekményeit, vezetői, Gardy volt tábornok és társai elmenekültek. Aránylag rövid ideig tartó, de rendkívül lelkes és mozgalmas választási kampány előzte meg a szavazást. Szerte az országban, városokban és távoli falvakban megjelentek a hazafias erők falragaszai, amelyek szavazásra hívják a lakosságot. A tömeg özönlött a gyűlésekre, s nagy érdeklődéssel hallgatta a szónokokat. A referendumban feltett kérdés — az eviani egyezmények értelmében — így hangzik: „Akarja-e, hogy Algéria független állammá váljon, amely az 1962 március 19-i nyilatkozatban foglalt feltételek között együttműködik Franciaországgal ?“ Mint mondottuk, senki sem kételkedik benne, hogy Algéria népe „IGEN“-nel válaszol erre a kérdésre. A „március 19-i nyilatkozat" ugyanis az eviani egyezmények lényegét foglalja magában, amely szerint a népszavazás után Algéria mint független állam, teljes szuverenitással maga intézi összes ügyeit, mind bel-, mind külpolitikai vonatkozásban, beleértve a hadsereget, idegen államokkal való kapcsolatait, stb. A továbbiakra nézve — hír szerint — az algériai politikai vezetők megállapodtak abban, hogy július 5-én hirdetik ki ünnepélyes külsőségek között a függetlenséget, és július utolsó napjaiban tartják meg az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat. A francia főbiztos megbízatása azonban már a népszavazás utáni napon megszűnik. Ami a Franciaországgal való kapcsolatokat illeti, ezekre nézve az eviani egyezmények előírásai lesznek mérvadók. Ezek szerint a népszavazás eredményének megfelelően Franciaország nyomban elismeri Algéria függetlenségét, s a két ország az eviani egyezményben foglaltak szerint tartja fenn gazdasági, pénzügyi, kulturális kapcsolatait. Az Algériában élő európai származású lakosok három éven belül optálhatnak a francia, vagy az algériai állampolgárságra. Addig is megilletik mindazok a jogok, mint a többi algériai állampolgárt. Végül: a francia haderőket fokozatosan kivonják Algériából. Egy éven belül létszámuk 80 000 főre csökken, s további két éven belül egyetlen francia katona sem marad Algéria területén, kivéve a Mers el Kabiri helyőrséget és néhány katonai repülőteret. Mers el Kabirra mint katonai bázisra Franciaország 15 évre koncessziót kap Algériától. ★ Július elsejével tehát új, jelentős független állam jelenik meg Afrika térképén, újabb számottevő terület szakad le a kolonializmus omladozó birodalmáról : az Algériai Köztársaság. 2 Moszkva, Rozsgyesztvenszkij-sétány 12 — sokat emlegetett cím ez. Itt székel a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus előkészítő bizottsága. Az e cím alatti csendes, egyemeletes villa ezekben a napokban valósággal a „világ közepe“. Rengeteg levél, távirat érkezik ide. A föld minden tájáról ide futnak össze a kongresszusi előkészületek hírei, s jelzik, hogy a július 9-én megkezdődő tanácskozás a békeszerető emberiség eddigi legnagyobb, legátfogóbb közös megnyilvánulása lesz. Tavaly decemberben a stockholmi ülésen határozta el a Béke-Világtanács, hogy egy minden eddiginél szélesebb körű világkongresszust hív össze a leszerelés problémáinak megvitatására. A Szovjetunió béketanácsa vállalkozott arra, hogy ezt a világtalálkozót vendégül látja. Július 9 és 14 között a világ minden tájáról 2500—3000 küldöttet és vendéget várnak Moszkvába, a Béke-Világtanács kebelébe tartozó békemozgalmakon kívül más, ettől független békemozgalmak képviselőit is. Döntő szakaszba érkeztek az előkészületek. Útra készen állnak a küldöttségek . .. A Rozsgyesztvenszkij-bulvár 12 szám alá érkező levelek, táviratok tanúsítják, hogy százmilliók támogatják a moszkvai béke-világparlament törekvéseit. Százmilliók küldik el képviselőikkel üzenetüket Moszkvába. Eddig több mint 160 kiemelkedő közéleti személyiség nyilatkozott a kongresszus célkitűzései mellett. A 90 éves lord Bertrand Russel angol fizikus és filozófus levélben értesítette az előkészítő bizottságot, hogy noha orvosi tanácsra nem utazhat Moszkvába, magnetofonszalagon elküldi felszólalását. Pablo Picasso neves festő plakátot készít a kongresszusra. Cyrus Eaton amerikai üzletember, Jean-Paul Sartre francia író, Virinte Cruz, az angolai felszabadító mozgalom főtitkára, Juszuf Dadu 12 millió színesbőrű délafrikai vezetője, az indiai parlament több száz tagja, az atom- és hidrogénfegyver elleni japán nemzeti bizottság vezetősége. Dzsomo Kenyatta kenyai miniszter, Albert Schweitzer professzor szintén a kongresszus eszméje mellett foglalt állást. Az európai országokból 20—30 tagú delegációkat jelentettek be, amelyeknek összetétele jóval túlterjed az egyes országok béketanácsainak keretein. Különösen nagy küldöttségeket várnak Latin-Amerikából, és természetesen Ázsiából is. Afrikából is szinte naponta érkeznek hírek, amelyek pontosan körvonalazzák az afrikai részvétel nagyságát és összetételét. A különböző országok béketanácsai széleskörű előkészítő munkát végeztek. A Rozsgyesztvenszkij sétány 12 szám alatti villában a leszerelési és békevilágkongresszus vezérkara azon munkálkodik, hogy két hét múlva gyümölcsöző, eredményes munkát végezhessen a békeszerető emberiség világfóruma, hogy a moszkvai világkongresszus a békeszerető emberiség hatalmas világparlamentjévé váljék. ' Több mint két hét telt el '■'* azóta, hogy Laoszban Szuvanna Fumma vezetésével koalíciós kormány alakult. Ezt a jelentős eseményt a világ közvéleménye számottevő lépésnek tekinti a laoszi válság megoldása felé és a semleges békeszerető Laosz megteremtése felé. Néhány nappal ezelőtt a kormányt hivatalosan is beiktatták és Szuvanna Fumma miniszterelnök körvonalazta programját. Ez a program a többi között a következőket tartalmazza : nemzetközi kapcsolataiban Laosz a békés egymás mellett élés elveit alkalmazza; a baráti kapcsolatok fejlesztése az összes szomszédos államokkal az egyenlőség, a függetlenség és a szuverénítás tiszteletben tartásának alapján ; Laosz nem csatlakozik egyetlen katonai tömbhöz vagy szövetséghez sem ; nem engedi meg, hogy az ország területén idegen katonai támaszpontokat létesítsenek vagy hadászati célokra használják fel Laosz területét , vonják ki az összes idegen katonai személyzetet Laoszból. Egy szóval: az új kormány programja a békés semlegességi politikát hirdeti meg. Hátra van még, hogy az elkövetkező napokban a laoszi politikai irányzatok között megkötött egyezség betartását a 14 hatalmi Laoszértekezlet is garantálja. A konferencia július 2-án ül össze Genfben. A laoszi kérdés tehát, ha nehezen is, de kimozdult a holtpontról. Megtörtént az első nagy jelentős lépés a semleges Laosz megteremtése felé vezető úton. Akadályok még vannak ezen az úton. A Pentagon urai például mindent elkövetnek, hogy az országban ismét kiélezzék a helyzetet, hogy Laoszt agresszív terveikhez kössék. Ezt a cél szolgálják csapatszállításaik Thaiföldre... Ám mint Szufanuvong, a Neo Lao Hakszat vezetője mondotta, a laoszi nép a világ békeszerető közvéleményétől támogatva éberen őrködik, hogy a jó kezdet,utána további jó folytatás ne maradjon el. HEGYI KÁROLY Kubai plakát a moszkvai béke-világ kongresszusra Július elsején az algériai népszavazás mellett más jelentős esemény is lezajlik Afrikában Mint ismeretes, az ENSZ közgyűlés határozata értelmében függetlenné válik Ruandi és Burundi, amely Ruanda-Urandi néven hosszú ideig belga gyámsági terület volt. Ruanda és Burundi területe együttvéve 54,17 négyzetkilométer, lakásainak száma pedig 4.350.000 fő. A gyarmatosítók mesterkedései ellenére, az ENSZ közgyűlés határozata értelmében augusztus elsején teljesen ki kell vonni a két területről a belga csapatokat. Ruanda és Burundi is gyengén fejlett állam. Jelentős az állattenyésztés, a gyapot, kávé- és dohányültetvény, valamint a wolfram bányászat.