Előre, 1963. február (17. évfolyam, 4745-4768. szám)
1963-02-01 / 4745. szám
2 (Folytatás az X. oldalról) főigazgatóság, a malomipari főigazgatóság. Az állami terv előirányzata szerint 1962-ben az iparban a munkatermelékenységnek 8,5 százalékkal kellett volna növekednie. Ezzel szemben csak 6,6 százalékos növekedést értünk el, ami megköveteli, hogy a minisztériumok és a vállalatok vezetőségei, a szakemberek és az összes dolgozók elsődleges feladatként figyelmük középpontjába állítsák az 1963. évi tervelőirányzatok teljesítését, s az elkövetkező években pedig a munkatermelékenység még fokozottabb növelését, mivel ez 1962-ben befejeztük a mezőgazdaság kollektivizálását, s így csaknem négy esztendővel határidő előtt teljesítettük a 111. Pártkongresszus célkitűzését a mezőgazdaság szocialista átalakítása terén. Szentesítettük a szocializmus végérvényes diadalát hazánkban. Megerősödött a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapja, újabb 9200 traktorral, 9100 vetőgéppel, 5000 gabonakombájnnal, valamint jelentős számú új és tökéletesített más mezőgazdasági géppel. Hat új gép- és traktorállomást létesítettünk. 1962 végén a mezőgazdaság 56 500 traktorral, 52 600 vetőgéppel, 28 400 gabonakombájnnal és számos más géppel rendelkezett. Az egy traktorra jutó átlagos szántóterület az 1959. évi 270 hektárról 1962-ben 170 hektárra csökkent. Folytatódott a kollektív gazdaságok gazdasági-szervezeti megszilárdulása. Az egy kollektív gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület az 1961. évi 930 hektárról 1962-ben 1611 hektárra növekedett, ezzel egyidejűleg pedig jelentősen gyarapodott a gazdaságok állóalapja. Ily módon kedvező feltételek jöttek létre az 5626 kollektív gazdaság fejlesztésére. Ezek a gazdaságok több mint 3,2 millió családot és több mint kilenc millió hektár mezőgazdasági területet ölelnek fel. Az állami gazdaságokban kizárólag géppel szántottak, vetettek és takarították be a kalászosokat, a kollektív gazdaságokban pedig ezeket a munkákat kétharmad részben gépesítették, a kollektív gazdaságok területe jelentős növekedésének körülményei között. A gép- és traktorállomások több mint 27 millió normálhektár munkát végeztek, s a tervet 114 százalékban teljesítették. A munkálatok volumene a megelőző évhez viszonyítva 32 százalékkal, 1959-hez viszonyítva pedig csaknem háromszorosan növekedett. A gép- és traktorállomások a normálhektár önköltségét 1,6 százalékkal csökkentették a tervelőirányzathoz viszonyítva és négy százalékkal az 1961. évi eredményekhez képest. Ez elsősorban a gépállomány jobb kihasználásának tulajdonítható. A mezőgazdaságban felhasznált műtrágya mennyiség 1961-hez viszonyítva növekedett, ugyanakkor jelentősen nagyobb mennyiségű rovar- és gombaírtó szert használtak. A búzatermés nagyobb, a kukoricatermés viszont a szárazság miatt kisebb volt, mint 1961-ben, összesen döntő tényezője a szocialista gazdaság fejlesztésének és az életszínvonal emelésének. Ebből a célból a népgazdaság valamennyi ágának rendszeres műszaki fejlesztésével egyidejűleg a műszaki-szervezési intézkedéseket a vállalatoknak juttatott új technika minél teljesebb kihasználására, a vállalatok szakosításának elmélyítésére és ezen az alapon a termelési folyamatok szakosítására, gépesítésére és automatizálására kell irányítani. Ez feltétele a káderek szakképzettségi foka szüntelen emelésének, annak biztosítására, hogy a munkatermelékenység a hatéves tervben előirányzott feladatok színvonalának megfelelően emelkedjék. 1,7 millió tonnával több gabona termett, mint 1934—1938 években ; ez biztosítja a lakosság növekvő fogyasztását és a népgazdaság más szükségleteit. 1962 őszén 2850 ezer hektárt vetettünk be búzával, csaknem teljesen gépi eszközökkel és optimális időszakban . 1962-ben a fajta és a kor szempontjából tovább javult az állatállomány struktúrája, az állomány körülbelül az 1961. évi színvonalon maradt, noha az ország egyes vidékein a szárazság miatt nehezek voltak a takarmányozási körülmények. Az állami gazdaságok szarvasmarha állománya elérte a 429 ezer főt, ami 87 000-rel több, mint 1962 elején ; a sertésállomány az 1050 ezer főt 83 000-rel többet ; a juhállomány az 1387 ezer főt, 116 ezerrel többet. A kollektív gazdaságokban gyarapodott a közös tulajdont képező állatok száma, főképpen állatvásárlás, valamint saját tenyésztésű szaporodás formájában. Az állam csaknem egy milliárd lej hitelt nyújtott a kollektív gazdaságoknak az állattenyésztés fejlesztésére. Az állami alaphoz beérkezett mezőgazdasági termékek mennyisége 1961-hez viszonyítva búzából-rozsból 15 százalékkal, kukoricából 8 százalékkal, zöldségféléből 22 százalékkal, szőlőből 59 százalékkal, húsból 16 százalékkal, tejből 11 százalékkal, gyapjúból összesen 15 százalékkal, — ebből a finom- és a félfinom gyapjú 24 százalékkal — tojásból 11 százalékkal növekedett. Az állami alaphoz beérkezett termékmennyiségből az állami gazdaságok hozzájárulása a következő: búza-rozs 38 százalék, napraforgó 14 százalék, zöldség 26 százalék, hús 27 százalék, gyapjú összesen 17 százalék, finom és félfinomgyapjú 27 százalék, tehéntej 41 százalék. A mezőgazdasági káderek újrabeosztásának következtében az összes szocialista gazdaságok főiskolai képzettségű szakemberekkel rendelkeznek. 1962-ben körülbelül 800 000 kollektivista, állami gazdasági és gép- és traktorállomási dolgozó vett részt a hároméves agro-zootechnikai oktatás első évének tanfolyamain. Az erdőgazdálkodásban 75 600 hektárt erdősítettünk, ebből 8200 hektár leromlott területet. A tervelőirányzatokat túlszárnyaltuk. A melléktermékekből származó faanyag hasznosítása fokozódott, s 13 százalékát tette ki az 1962-ben kitermelt faanyagnak: vegyiparba, a cellulóz, és papíriparba ruházták be. A hatéves terv első három éve alatt az állami alapokból eszközölt beruházások összege meghaladja a 82 milliárd lejt, 77 százalékkal nagyobb mint az 1957—1959 időszakban és körülbelül egyenlő az 1960 előtti hat évben elért volumennel. Az 1962-ben üzembehelyezett állóalapok volumene meghaladta a 27 milliárd lejt és 14 százalékkal nagyobb volt mint az előző évben. Számos nagyjelentőségű ipari objektumot helyeztünk üzembe, mégpedig : A villamos- és hőenergia-iparban 1962-ben új áramfejlesztő gépcsoportokat helyeztünk üzembe 220 MW összteljesítménnyel. 100 MW üzembehelyezésével a békási V. I. Lenin vízierőmű most teljes tervszerű kapacitásával (210 MW) termel áramot. A kohászati iparban egy évi 485 000 tonna termelőképességű nagyolvasztót, egy évi 270 000 tonna termelőképességű Martin-kemencét, egy évi 240 000 tonna teljesítőképességű sodronyhengerművet és egy évi 300 000 tonna termelőképességű könnyű idomhengerművet a vajdahunyadi kohászati kombinátban. Az évi 220 000 tonna termelőképességű 2. számú nagyolvasztót és az évi 450 000 tonna termelőkapacitású ércdúsítót a resicai fémipari kombinátban, a második évi 20 000 tonna termelőképességű gépsort a Bucuresti hegesztett csőgyárban. A gépgyártó és fémfeldolgozó iparban : a baneasai rádióalkatrész- és félvezető gyárat, a Bucuresti szerszámgépgyárat (részben) és a Bucuresti öntöttvas-fűtőtest és fürdőkád gyárat (részben). A vegyiparban, a cellulóz- és papíriparban , a roznovi nitrogénes műtrágyakombinátot 210 000 tonna ammóniumnitrát, 73 000 tonna ammóniák és 10 000 tonna karbamid évi termelőképességgel, évi 300 000 tonna szemcsézett szuperfoszfáttal növeltük a novodari szuperfoszfát- és kénsavgyár termelőképességét; az évi 1 millió gépkocsi-traktor-repülőgép-abroncsot gyártó Popesti-Leordeni-i Danubiana gumiabroncsgyárat. A suceavai cellulóz-papír- és papírzsák kombinátot 150 millió darab papírzsák, 50 000 tonna cellulóz- és 60 000 tonna papír évi termelőképességgel ; a kiskapusi Nicolae Teclu évi 5000 tonna termelőképességű füstfekete gyárat; a borzesti vegyipari kombinát zsíros alkoholt gyártó berendezését 3000 tonna évi termelőképességgel. A kőolajiparban: a brazi kőolajfinomító központi gázabszorpciós és frakcionáló berendezését évi 250 000 tonna termelőképességgel ; évi 22 000 tonna kapacitású biturrrberendezést a cimpinai kőolaj finomítóban. A faiparban nagyfontosságú részlegeket helyeztünk üzembe a suceavai, pitesti, comanesti és focsani új faipari komplexumok keretében, üzembehelyeztük az aradi és rédánsi bútorgyárakat és továbbfejlesztettük a szamosújvári, brailai, galócáéi és Tirgu Jiu-i komplexumok termelőkapacitását. Az építőanyagiparban, új cementsorokat a fieni és békási gyárakban évi 640 000 tonna össztermelő képességgel, további 50 500 köbméter évi termelőképességgel növeltük a brassói és a bukaresti épületelem-gyár termelőkapacitását. Az élelmiszeriparban új korszerű egységek létesültek mint : a konstancai malom- és sütőipari, valamint kekszgyártó komplexum, a bukaresti csokoládégyár, a nagybányai, tordai és brassói tejtermékgyárak, a iasi Unirea olajgyár finomító részlege. Nagyszabású munkálatok folytak 1962-ben a hatéves terv egyes nagyjelentőségű ipari létesítményeinek építőtelepein .Ilyenek a galaci kohászati kombinát, az Argesen épülő 16 Februári vízierőmű, a marosludasi hőerőmű, a craiovai villamossági- és hőellátó központ, a bráilai műréstgyár, a craiovai földgáz- kémizálási ipari komplexum, a brazi petrokémiai kombinát, a Turnu Magurele-i műtrágya kombinát, a bráilai műselyem- kordháló-gyár, a iasi műanyaggyár, a cálárasi szalmacellulóz- és papírgyár, a bukaresti armatúra és vasárugyár, a máramarosszigeti faipari komplexum, a bákói bútorgyár, a bicsesti cementgyár és mások Lakásépítési beruházások volumene 2,1 milliárd lej volt, az összes beruházások 6,7 százaléka, 13 százalékkal több mint 1961-ben. Az építő- és szerelőipar termelése 1962-ben 1961-hez viszonyítva 13,2 százalékkal növekedett, ami jelentős részben az építő-szerelő ipar tevékenysége megjavításának köszönhető Az építkezéseknél felhasznált előregyártott betonelemek volumene 49 százalékkal nagyobb volt mint 1961-ben és a felhasznált betonmennyiség 12 százalékát tette ki. Tovább bővítettük a nehéz- és munkaigényes munkák gépesítését, megjavult a tervezőmunka azáltal, hogy ésszerűbb műszaki és gazdasági megoldásokat alkalmaztunk, újabb haladást értünk el az építkezések iparosításában. Eredményeket értünk el az építkezések minőségének megjavítása 1962-ben a nemzeti jövedelem körülbelül 7 százalékkal növekedett 1961-hez képest és 30 százalékkal túlszárnyalta az 1959. évi színvonalat. A népgazdaságban foglalkoztatott alkalmazottak száma 3 745 000 volt, csaknem 260 000-rel több mint 1961- ben és 690 000-rel több mint 1959- ben. 1962-ben a népgazdaság minden ágában befejeződött az RMP KB és a Minisztertanács 1961 júliusi határozatának alkalmazása a munkások Társadalmi-kulturális létesítményekre állami pénzalapokból több mint 1 milliárd lejt fordítottunk, ebből 560 millió lejt oktatásra és csaknem 400 millió lejt egészségvédelemre. A hatéves terv első három évében állami alapokból több mint 112 000 lakás épült, ebből 42 999 1962-ben Ugyanebben az időszakban a lakosság saját pénzeszközeiből, főleg a falvakon mintegy 300 000 lakást épített. Továbbfejlődött az oktatás és a művelődés anyagi alapja .Az általános oktatás számára több,mintt 3800 tanterem épült. A bukaresti, temesvári, galaci, iasi, craiovai, marosvásárhelyi, bákói, konstancai főiskolások számára diákotthonokat adtak használatba mintegy 4500 férőhellyel, továbbá étkezdéket egyegy sorozatban mintegy 2000 személyes kiszolgáló képességgel. Az 1962/1963-as tanévben az oktatás valamennyi fokozatába 3 360 000 tanuló és főiskolai hallgató iratkozott be, 8 százalékkal több mint az előző tanévben. A szakmai oktatásba beiratkozott tanulók száma elérte a 170 000-et és 6 százalékkal nagyobb mint az előző tanévben, a műszaki oktatásban és a műszaki mesteriskolákban a tanulók száma elérte a 64 500-at, vagyis 37 százalékkal nagyobb mint az 1961/1962 tanévben. A felsőfokú tanintézetekben 98 000 diák tanul, 17 százalékkal több mint az 1961/1982 egyetemi évben. 1962 folyamán 69 350 káder végezte el a szakmai és műszaki iskolákat, 11 000 káder a felsőfokú tanintézeteket. 1962-ben 14 városi mozit helyeztek működésbe 9500 férőhellyel és 670- nel növekedett a falusi filmvetítő berendezések száma. A mozilátogatók száma 1981-hez viszonyítva csaknem 17 millióval, vagyis 10 százalékkal gyarapodott. A színházak és zenei intézmények látogatóinak száma elérte a 13,6 milliót. terén, kivált a lakásépítkezéseknél, a befejező munkálatok és a szerelőmunkák minősége tekintetében. Egyes külföldi és hazai gépi berendezések késedelmes leszállítása, valamint a műszaki dokumentációs munkálatok idejében való biztosítása tekintetében mutatkozó fogyatékosságok következtében az építő- és szerelőipari termelési tervet 94 százalékra teljesítettük. Hozzávetőleges adatok szerint 3,5 százalékkal csökkent az építő-szerelő ipar tényleges termelési önköltsége a költség előirányzat szerinti árakhoz viszonyítva, és más alkalmazott kategóriák munkabérének növelésére vonatkozólag. A reálbér 1961-hez viszonyítva 4 százalékkal emelkedett. A lakosság pénzjövedelmének növekedése nyomán, a CEC takarékbetétek egyenlege 33 százalékkal nagyobb volt mint 1961-ben, a betétesek száma pedig 19 százalékkal növekedett. Az állami költségvetésből 17,6 milliárd lejt fordítottunk szociális-kulturális akciókra, 12,8 százalékkal többet mint 1961-ben. Ebből az öszszegből: A rádió és a vezetékes rádió előfizetőinek száma elérte a 2 372 000-et, ami 10 százalékkal több mint 1961- ben volt, a televízió előfizetőinek száma pedig 149 000, ami 1961-hez képest 69 százalékos növekedést jelent. A napilapok évi példányszáma meghaladta az 1 milliárdot, vagyis négy százalékkal több, mint volt 1961-ben, a folyóiratoké a 82 milliót, ami 5 százalékkal több. Tovább javult a lakosság orvosiegészségügyi ellátása. A kórházi ágyak száma az év végén elérte a 138 700-at, az orvosi-egészségügyi körzetek száma a 3775-öt (ebből falusi körzet 2823) a szülőotthonoké a 2030-at. 12 rájoni és városi poliklinika nyílt meg. 1962-ben körülbelül 700 lakosra jutott egy orvos. Tovább fejlődött a fürdő- és üdülőhelyek hálózata és tevékenysége. Újabb 5400 hellyel növekedett a tengerparti fürdőhelyek befogadóképessége. 1962-ben 700 000 személy üdült vagy kapott gyógykezelést a fürdő- és üdülőhelyeken, a gyermektáborokban és gyermekkolóniákban. Javult a községgazdálkodási tevékenység. Több mint 380 kilométerrel bővült a vízvezetékhálózat, több mint 400 kilométerrel a gázvezetékek hálózata. Jó eredményeket értünk el a városi utasszállítás fejlesztése terén, azáltal, hogy további 58 trolibusszal és 390 autóbusszal növekedett a járműállomány és megjavultak a szállítási körülmények. 1983 január elsején az országnak 18 759 009 lakosa volt. ★ A dolgozók jelentős sikerei, amelyeket az 1962. évi terv teljesítésével és túlszárnyalásával kivívtak, a hatéves terv első két évének megvalósításaihoz hozzájárulva biztosítékul szolgálnak arra, hogy teljesíteni fogjuk az RMP III. kongresszusa által kijelölt nagyszerű feladatokat a szocialista építés kiteljesítéséért hazánkban. A Központi Statisztikai Igazgatóság KÖZLEMÉNYE a Román Népköztársaság 1962. évi állami tervének teljesítéséről is. Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás VI. A dolgozók életkörülményeinek javításában elért eredmények — oktatásra 5,0 milliárd lejt, 17,6 %-kal többet, mint 1961-ben — kulturális és tudományos célokra 1,3 „ — egészségügyi és népjóléti célokra 4,9 „ — társadalombiztosításra 4,2 „ — állami gyermekpótlékra • .2,2 „ »* 8,1 . H « » 11,4 n M H ,, 8-1 » * *• „ 16,0 ,1 m I. III. Szállítás 1982-ben az általános eszközökkel történő áruszállítási tervet 103,0 százalékra, az áruforgalom tervét 103,8 százalékra, a személyszállításét 101,6 százalékra teljesítettük. 1961-hez viszonyítva a szállított áruk volumene 9,3 százalékkal, az áruforgalom 13,5 százalékkal, a személyszállítás 9,3 százalékkal növekedett. A vasúti szállításban a tervet 101,1 százalékban teljesítettük az áruszállítás tekintetében, 104,3 százalékra az áruforgalom és 102,7 százalékra a személyszállítás tekintetében, s az előző évhez képest 7,9, 10,0, illetőleg 7,6 százalékos növekedést értünk el. Befejeztük az új brassói személypályaudvar építését. Növekedett a vasúti szállítás kapacitása ; a vasúti hálózat 35 Diesel-villamosmozdonyt 3088 tehervagont kapott. 400 kilométeren nehéz síntípusokkal helyettesítették a meglévő vonalat, központosítási és rendszerezési munkálatokat végeztek Filias, Csicsó Petrozsény, Lugos, Suceava, Pascani állomásokon. Javultak a gördülőanyag kihasználási mutatószámai , növekedett a tehervonatok átlagos kereskedelmi sebessége, csökkent a veszteglési idő a műszaki állomásokon. A vasúti szállításban a munkatermelékenység 7,2 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva, az önköltség pedig 6,8 százalékkal csökkent. (Ideiglenes adatok) A gépkocsikkal történő szállítási tervet az áruszállításnál 103,7 százalékra, az áruforgalom tekintetében pedig 104,6 százalékra teljesítettük. 1961-hez viszonyítva az áruszállítás volumene 9 százalékkal, az áruforgalom 10,3 százalékkal, a személyszállítás pedig 20,7 százalékkal növekedett. Az általános célokat szolgáló gépkocsi állományt 2360 tehergépkocsival, 925 billenő tehergépkocsival, 432 autóbusszal, 1100 pótkocsival egészítettük ki. 332 kilométer országutat korszerűsítettünk, s így 1962 végére a jelenlegi országutak több mint fele modern. A hajóval történő áru- és személyszállítási tervet teljesítettük és túlszárnyaltuk. A Román NK tengeri flottájával lebonyolított áruforgalom 1961-hez viszonyítva 55,6 százalékkal növekedett, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy a flotta három teherhajót kapott, összesen 19 800 regiszter-tonna űrtartalommal, két kőolajtartályhajót, összesen 38 000 regiszter-tonna űrtartalommal. A folyami flotta 7 vontató hajót kapott, összesen 6400 lóerő kapacitással, 10 uszályt, összesen 10 000 tonna kapacitással, 9 bárkát, összesen 9000 tonna kapacitással és egy 1350 férőhelyes személyszállító hajót. IV. Beruházások-építkezések Az 1962-ben népgazdaságunkba eszközölt beruházások össz-volumene megközelítette a 32 milliárd lejt s (a kollektív gazdaságok saját alapjaiból eszközölt beruházásokon kívül) 3,5 milliárd lejjel, vagyis 12 százalékkal több volt mint 1961-ben. Az állam alapjaiból az iparba több mint 17 milliárd lejt, a mezőgazdaságba 4,9 milliárd lejt, a szállításba 2,8 milliárd lejt ruháztunk be. Az ipari összberuházások 27,6 százalékát a fém- és gépgyártó iparba, 33,8 százalékát az energetikai és üzemanyag-iparba, 15,4 százalékát a tk. ORE V. Áruforgalom 1962-ben a szocialista kereskedelem útján 53 milliárd lej (folyó árakban) értékű árucikket hoztunk forgalomba, s a tervet 100,4 százalékra teljesítettük. Az előző évhez viszonyítva az árueladás összvolumene 5,9 milliárd lejjel, vagyis 12,5 százalékkal növekedett (összehasonlítható árakban); az élelmiszerek eladása (a közélelmezést is beleértve) 13,8 százalékkal, a nem élelmi cikkek eladása 11,5 százalékkal növekedett. Az 1960—1962 időszakban a növekedés átlagos évi üteme 14,4 százalék volt a III. Pártkongresszus Irányelveiben előirányzott 12,2 százalék helyett. Legfőbb árucikkek eladása 1961- hez viszonyítva a következőképpen növekedett: hús- és húskészítmények 3 százalék, friss hal 29 százalék, olaj 11 százalék, vaj 15 százalék, túró- és sajtfélék 18 százalék, tej 19 százalék, cukor 5 százalék, bor 13 százalék, friss gyümölcs 25 százalék, szövöttáru 10 százalék, kötöttáru- és készruha 17 százalék, bőrlábbeli 6 százalék, kozmetikai cikkek 10 százalék, üveg-, porcelán- és fajanszáru 8 százalék. Jelentős mértékben tovább növekedett a hosszas használatra szolgáló árucikkek eladása. A növekedés a bútornál 20 százalék, a rádiókészülékeknél 30 százalék, a televíziós készülékeknél 82 százalék, a mosógépeknél 20 százalék, a villamos hűtőszekrényeknél 75 százalék, a varrógépeknél 34 százalék, a karóráknál 11 százalék, a fényképezőgépeknél 46 százalék. Továbbfejlesztettük és korszerűsítettük a kicsinyben eladási hálózatot. Számos üzletet nyitottunk és új berendezéssel láttuk el a meglevő üzlethelyiségeket. 1962-ben a Román NK külkereskedelmének volumene 1961-hez viszonyítva 9 százalékkal növekedett. Az 1960—1962 közötti időszakban a növekedés átlagos évi üteme 13,6 százalék volt, a hatéves tervben előirányzott 12,2 százalék helyett. A Román NK Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Igazgatóság 1963. február 1, péntek Gábor Róbert és Türe Anton, a biharpüspöki gép- és traktorállomás két fiatal élmunkása munka közben (Illés Ferenc felvétele) Megjelent a Lupta de Clasa 1963 januári (!) száma A TARTALOMBÓL . GHEORGHE STOICA : Az 1933 februári harcok — a romániai munkásmozgalom fordulópontja. — Minden erővel a népgazdaság további fejlesztéséért. 1. MITRAN : „Vörös Grivica“ 1963. EMIL DRAGANESCU : A román ipar a népi hatalom éveiben. P. FURDUI : Az ifjúság soraiban végzett nevelőmunka tapasztalataiból. P. BERARU : A modern skolasztika munkában. N. IVANCIU : A jelenkori burzsoá gazdasági gondolkodás zsákutcája. A KOMMUNISTA- ÉS MUNKÁSPÁRTOK SAJTÓJÁBÓL —Nagy-Britannia Kommunista Pártjának határozattervezete Anglia jövőjéről. — MAX REIMANN : Németország Kommunista Pártjának feladatai a demokrácia védelméért és a béke megóvásáért vívott harcban KRITIKA ÉS BIBLIOGRÁFIA Mint vidrakés az acélt vékony csíkokban szeli, „eszi" a forgó acéldarabot az esztergakés. Türelmesen, konok állhatatossággal. Apró, rugókhoz hasonló forgácsokat hasít belőle. Az egyik esztergapadon behemót darabot formál, másikon menetet vág. Mellette óriási anyacsavarokat farag, miközben a föléjehajló esztergályos — egy szőke pisze fiú — előre, hátra mozgatja kis forgókerék segítségével. — Hol találhatnám meg Leu Virgilt ? Hirtelen felemeli fejét, mint akit meglepnek, majd gyorsan, gondolkodás nélkül felel. — Amott az irodája. Már a technikai kabinetben megtudtam egyet-mást Leu Virgilről, a temesvári Fémipari Üzemek esztergályos mesteréről. A tavalyi újításokat nyilvántartó dosszárban lapozgatva Gligu Gheorghe technikussal, tizenkétszer találkoztunk nevével. Az ideiben első helyen szerepel, övé az év egyes számú újítása. Nem előzhette meg senki. Az év első munkanapjának reggelén benyitott a technikai kabinetbe, hóna alatt az iratokkal. — Korán keltél pajtás — fogadta Gligu Gheorghe. — Írd be, legyek minél előbb túl rajta. Úgy mondta, mintha kellemetlen dologtól akarna szabadulni. Barátja fürkésző pillantására, aztán még hozzátette: — Tudod hogy van... Míg az egyiken túl nem vagyok, nem tudok a következővel foglalkozni. KÖZÉPTERMETŰ vállas fiatalember Leo Virgil. Halkan, megfontoltan beszél. Mikor az eszterga késekre terelődik a szó, válik csak szenvedélyessé a hangja. — Nem volt valami nehéz rájönni, de csak most „került erre sor“. Ha egy kés helyett kettőt használunk, mindkét végén egyszerre vághatjuk a menetet. Már régebben gondoltam erre, de akkor a belső forgácsolással voltam elfoglalva. Az év egyes számú újításának történetéről áttér a belső forgácsolásra a fiatal mester. Fiókjából előkerül egy egész esztergakés kollekció. Akad köztük egyélű, kétélű, lépcsőzetes, a legkülönbözőbb vágási szögekkel. Ezek Leu Virgil kincsei. Egy-egy indrakés aranyat ér. Különösen büszke arra a kétélűre, melyhez a tavalyi év legjelentősebb újítása fűződik. Felére csökkentette vele a belső forgácsolás időtartamát. A lépcsőzetes a legújabb, amit most „fejébe vett". Ahány lépcsőfok, annyi leesztergált réteg. — Az esztergakésektől sok függ. Persze csakis jó beállítással. Az acélnak a kés dirigál. Ennél a menetvágásnál míg az egyik kés a cső végénél forgácsol, a másik — a túloldalon — a menet belső határán vág. Szakszerűen beszél a fémforgácsolás módszereiről. Meggyőződése, hogy a jó kés az esztergálás lelke. Igaza van. A fémforgácsolás pontossága a késeken múlik. És még valamin. Azon, hogy kinek a kezében vannak. Ő nemcsak jó újító, de kiváló mester is. BRIGÁDJA ELSŐ A SZEKCIÓN. Olyan esztergályosokból áll, akik félévvel ezelőtt még a szakiskola padjaiban tanultak. 17—18 évesek, mint Urdes Anton, Lazarov Atanasiu, Belmustafa Hie, Abotescu Lucian. Néhány hónapja még széjjelszórtan dolgoztak, különböző brigádokban. Legtöbbjük gyengén. Munkájukkal még hátráltatták is a többieket, a fegyelemmel is baj volt. Olykor késtek, társalgásokkal fecsérelték a munkaidőt. Leu Virgil javaslatára külön brigádot verbuváltak belőlük. De Belmustafa Ilié például egyik nap egyszerűen nem ment be dolgozni. Hazulról elindult, de a műhely helyett valahol máshol kötött ki. Leu Virgil felkereste otthon. A fil restelkedve, szorongó érzéssel fogadta. Tekintetét hol édesanyjára, hol mesterére szegezte. — Csak azért jöttem — kezdte Leu Virgil — ...sokszor el szokott késni. Tegnap is... Nem említette, hogy nem volt benn dolgozni, de ez rosszabbul esett a fiatal esztergályosnak, mintha megmondta volna az igazat. Megmozgatta lelkiismeretét, önérzetét. Meggondolkoztatta. Ráeszmélt arra, hogy nem érdemelte meg a brigád, mestere bizalmát. Szőke, pisze fiú, hatalmas anyacsavarokat esztergál. Komikusan áll fején csesztonsapkája. Restelkedve hol előre, hol hátra tolja, míg ezeket a kellemetlen emlékeket idézgetjük. Mostani jó munkájának dicsérete aztán, tiszta, derűs mosolyt csal arcára. Élvonalba tört ő is, akár a brigád többi fiatal tagja. OLYAN GYORSAN FOROG az acéldarab, hogy a szem alig tudja követni. Faragja, formálja a kés. Türelmesen, sziklaszilárd állhatatossággal. Akár Leu Virgil a gyár fiatal nemzedékét. KOVÁCS LAJOS