Előre, 1969. június (23. évfolyam, 6711-6735. szám)
1969-06-01 / 6711. szám
XXIII. évfolyam 6711 sz. 8 oldal ára 30 iáni 1969. június 1., vasárnap wiaZabüyunjsi wonyvtar BUDAPEST V Kossuth L.tér \~J>. Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság Világ proletárjai, egyesüljetek! A Román Kommunista Párt X. kongresszusának IRÁNYELVEI az 1971-1975-ös ötéves tervről és az 1976 és 1980 közötti nemzetgazdaságfejlesztés irányvonalairól . Az utóbbi négy évben népünk alkotó energiája és erőfeszítései arra irányultak, hogy valóra váljon a termelőerők fejlődésének, a szocialista viszonyok s az ország gazdasági és társadalmi élete tökéletesítésének a Román Kommunista Párt IX. kongresszusán leszögezett nagyszabású programja. Az 1966—1968 közötti évek eredményeinek mérlege azt mutatja, hogyha kongresszusi irányelvek alapján kidolgozott s azoknak előirányzatait túllépő ötéves terv sikeresen teljesül és jelentős haladást érünk el a tevékenység minden területén. Az ipar fejlődési ütemének évi átlaga az 1966—68-as időszakban 12,3 százalék volt az ötéves tervben erre a három évre előirányzott 11,8 százalékkal szemben, a terméktöbblet értéke pedig körülbelül 20 milliárd lej. Az 1968-as év ipari termelése több mint az 1931—55 közötti első ötéves terv össztermelése. Minden iparágban jelentős többlettermelést értek el, azokban az ágakban pedig, amelyeknek az egész nemzetgazdaság haladása szempontjából lényeges a szerepe, — a villamosenergia termelésben, a fémiparban, a gépgyártásban és a vegyiparban — az összipari átlagnál is magasabb növekedést értek el. 1968-ban a villamosenergia termelés elérte a 27,8 milliárd kilowattórát, vagyis 62 százalékkal nőtt 1965-höz képest. Fejlődött az ország fémipari alapja, a majdnem ötmillió tonnás acéltermelés 39 százalékkal magasabb mint az ötéves terv kezdetén. A gépgyártó ipar termelése 56 százalékkal nőtt; ez az iparág jelenleg a nemzetgazdaság igényelte gépi felszerelésnek körülbelül a kétharmadát szállítja. A vegyipar, a legdinamikusabb iparág, az ország nyersanyagforrásainak magasabb fokon való hasznosításával 75 százalékkal haladta meg az 1965 évi szintet. A közszükségleti cikkeket gyártó ipar termelése ugyancsak jelentősen megnövekedett, bővült a választéka és nagyobb mértékben járul hozzá a lakosság változatos igényeinek kielégítéséhez. 11,5 százalék volt a könnyűipar termelésének évi átlagos növekedési üteme 1966—68 között, az élelmiszeriparé pedig 7,7 százalék. E három év folyamán biztosítottuk a termelés műszaki színvonalának emelkedését, jelentős számú magasrendű műszaki-gazdasági jellegzetességű termék gyártása indult be, üzemeink növekvő készséggel, sikeresen oldják meg a mind bonyolultabb technológiai problémákat. A mezőgazdaságban hasonlóképpen érezhetően növekedett és intenzívebb lett a termelés, jobban érvényesítette a szocialista szervezési formák előnyeit és e gazdasági ág meglévő tartalékait. Bár a kedvezőtlen időjárási viszonyok, nem tették teljes egészében lehetővé az 1968-ra beütemezett mezőgazdasági termelés megvalósítását, az1966—68-as időszak mezőgazdasági össztermelése mégis több mint 12 milliárd lejjel lépte túl az ötéves tervben erre a három évre előirányzott felső határt, fedezve a lakosság fogyasztási szükségleteit, az ipar nyersanyagellátását s az exportalapot. Gabonából 2 millió tonnával, zöldségből 26,4 százalékkal, cukorrépából, napraforgóból és krumpliból 31—35 százalékkal termeltek többet mint az 1963—65-ös években. Az iparrals a mezőgazdasággal egyidejűleg folytonosan fejlődött a szállítás, az építkezés és az anyagi termelés többi ága, amely hozzájárult hazánk sokoldalú haladásához. Az ország gazdasági potenciáljának növekedését biztosította a fokozott beruházási program valóra váltása. Hozzávetőleg 155 milliárd lett, az előirányzott összegnél 2 milliárddal többet fektettek be a nemzetgazdaságba, 1966—68-ban a központosított állami alapból, ez pedig meghaladja az E50 és 1960 közötti egész időszak beruházásainak volumenét. A IX. kongresszuson megszabott orientációnak megfelelően, a beruházások legnagyobb részét az anyagi termelési ágak felé irányították, főként az ipar s a mezőgazdaság felé. E jelentős mennyiségű beruházás valóra váltása következtében, már az ötéves terv első három évében több mint 700 új termelőkapacitás és fontos ipari objektum lépett működésbe, számos vállalatot az összes gazdasági ágakban korszerűsítettek és új felszereléssel láttak el. bővült a tudományos és társadalmi-kulturális tevékenység anyagi alapja ; javult továbbá a termelőerők elosztása az ország területén, a kevésbé fejlett övezetekben is új ipari objektumokat helyeztek el Az iparban s a többi nem-mezőgazdasági ágban több mint félmillió új munkahelyet teremtettek, biztosítva így a munkaerő jobb kihasználását s a lakosság jövedelmének növekedését. A munkaeszközök s a technológiai folyamatok felújítása és modernizálása, a termelés műszaki színvonalának emelése az összes iparágakban, a káderek felkészültségi színvonalának és tapasztalatának növekedése, a termelőkapacitások s a munkaidő teljesebb kihasználása a vállalatokban növelte a munka termelékenységét, csökkentette a termelési költségeket és gyarapította a pénzalapok felhalmozását. A gazdasági hatékonyság növelésére nézve nagy jelentőségűek a párt által kezdeményezett akciók, a termelés és a munka megszervezésének tökéletesítésére, a termelési költségek csökkentésére, a rentabilitás növelésére amelyek hozzájárultak bizonyos gazdasági tartalékok felfedéséhez és hasznosításához. Az egy alkalmazottra eső termelékenység az iparban majdnem 27 százalékkal növekedett, az átlagos növekedési ütem magasabb az előirányzottnál, ily módon érték el az ipari termelési többletnek több mint kétharmadát. Az eredetileg előirányzottnál a jövedelem körülbelül 6 milliárd lejjel nagyobb. A nemzetgazdaság fejlődése olyan körülmények között ment végbe, amikor Románia sokoldalúbban vett részt a nemzetközi cserékben, a nemzetközi szocialista és a világméretű munkamegosztásban. A külkereskedelem átlagos évi növekedési üteme 1966 és 1968 között több mint 12 százalék volt, megnövekedett az ipari termékek részaránya az ország kivitelében. Szüntelenül fejlődtek a kereskedelmi kapcsolatok a KGST tagországaival, minden szocialista országgal , ugyanakkor pedig kiterjesztettük a gazdasági kapcsolatokat más országokkal. Az iparban és a mezőgazdaságban, az anyagi termelés minden ágában elért eredmények átfogóan tükröződnek a nemzeti jövedelem alakulásában, amely 1968-ban körülbelül 26 százalékkal volt nagyobb mint 1965-ben ; a nemzeti jövedelem növekedésének évi átlaga — 8 százalék — nagyobb volt mint amelyet az ötéves terv első három évére előirányoztak. Ezen az alapon megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy párhuzamosan a felhalmozásra szánt alapok növelésével biztosítsák a szükséges tartalékokat az életszínvonal rendszeres növeléséhez. 1967-től kezdve számos alkalmazott húzott hasznot a kisfizetéseknek a tervezettnél egy évvel korábban történő emeléséből. Az új fizetési rendszer alapján jelen pillanatig mintegy 1,4 millió alkalmazott fizetését növelték. Ebben az esztendőben általánosítják az új fizetési rendszert a gazdasági és a társadalmi-kulturális tevékenység minden ágában, oly módon, hogy 1970-ben minden alkalmazott megnövekedett fizetésben részesüljön. A nyugdíjak átlaga 1905 és 1963 között 39 százalékkal növekedett, az ötéves tervben 1970-re előírt 35 százalékkal szemben ; bevezették a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak nyugdíjrendszerét; az egyetemi hallgatók ösztöndíjait hozzávetőleg 20 százalékkal növelték; 1969 óta megnövekedett az állami gyermekpótlék. Az állami költségvetésből társadalmi-kulturális célokra fordított összeg 37 százalékkal növekedett — az 1965. évi 22,4 milliárd lejről 1968-ban közel 31 milliárd lejre — ami hozzájárult a közvetlen jövedelmek megnövekedése mellett a dolgozók életszínvonalának emelkedéséhez. Ebben az időszakban fejlődött az oktatásügy, a kultúra, az egészségügy anyagi, alapja és javult e téren a tevékenység. Szüntelen erőfeszítéseket tettek a lakosság lakásviszonyainak javítására, az ötéves terv első három évében több mint 159 000 lakás épült állami alapokból , intézkedéseket hoztak a lakásépítkezések változatosabbá tételére és a lakosság támogatására személyi tulajdonban lévő lakások építésében. Noha az ötéves terv folyamán felemeltek egyes díjszabásokat és árakat, mivel az illető tevékenységi ágak jövedelme nem fedezte a kiadásokat. az előirányzatok szerint a reális fizetés színvonala az ötéves terv végéig körülbelül 23 százalékkal növekszik, a párt IX. kongresszusának Irányelveiben meghatározott 20— 25 százalék határai között lesz. Hasonlóképpen előirányozták, hogy 1970-ben megvalósulnak a kongresszus által a parasztság reáljövedelmeinek növekedésével kapcsolatos feladatok. A Román Kommunista Párt IX. kongresszusa és ,1967 decemberi Országos Konferenciája által meghatározott program alapján elfogadtak egy komplex intézkedési tervet, amelynek az alkalmazása most van folyamatban, s amelynek célja társadalmi életünk szüntelen javítása, a nemzetgazdaság vezetésének és tervszerűsítésének tökéletesítése. Az intézkedések elfogadása, óta eltelt rövid időszakban az élet bebizonyította ezek hasznosságát és életképességét azt, hogy ezek jó feltételeket hoznak létre a dolgozó tömegek kezdeményezőkészségének serkentésére, a gazdasági hatékonyság növelésére valamennyi tevékenységi területen. Az 1969-es esztendő első hónapjának gazdasági tevékenysége azt mutatja, hogy az idei terv jó körülmények között teljesül, a dolgozók a pártszervek és -szervezetek vezetésével erőteljesen munkálkodnak a tervfeladatok, a párt X. kongresszusa és a haza felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére tett vállalások valóraváltásán. Minden feltétel megvan rá, hogy már 1969-ben elérjék az 1970-re — az ötéves terv utolsó évére — előirányzott színvonalat egy sor fontos terméknél, mint amilyenek : az aluminium, az ipari gőzkazánok, belsőégésű motorok, elektromos mérő- és ellenőrző műszerek és automatizálási eszközök, fémipari gépelt, építőanyagipari és könnyűipari felszerelések, tehervagonok, cement, gyógyszerek, gyapot-méteráru, cipők, hús-, hal- és zöldségkonzervek, tej és egyebek. A, ötéves terv első három évében elért eredmények és az ez éviterv teljesítésének folyamata meggyőzően bizonyítják, hogy megvannak a feltételek arra, hogy az ipari termelés 1970-ben 1965-höz viszonyítva 66—73 százalékkal növekedjék, 10,6—11,6 százalék évi átlagos növekedéssel, tehát az előirányzott felső határ fölött valósuljon meg. Az eddig elért eredmények azt bizonyítják, hogy a gazdaság fejlődésének ütemére és arányára vonatkozó feladatok az anyagi termelésnek a jelenlegi ötéves tervben előirányzott főbb színt,rei teljes mértékben megvalósíthatók és túlszárnyalhatók. A gazdaság menetének elemzéséből kitűnik azonban, hogy az ezekben az években elért sikerek mellett bizonyos ágakban és szektorokban elégtelenségek is jelentkeztek. Egyes esetekben a beruházások indokolatlanul magas költségekkel, hosszadalmas kivitelezési időben valósulnak meg. A tervek és műszaki dokumentációk késedelmes kidolgozása, a belföldi és az importált berendezések késedelmes megrendelése folytán, számos termelőkapacitást, főként a vegyiparban, a kohászatban, a fafeldolgozó és az élelmiszeriparban nem a tervezett határidőben helyeztek üzembe , némely üzembehelyezett vállalat még nem érte el a tervezett műszaki-gazdasági paramétereket. A műtrágya-, műgumi, forgácslemez- és farostlemez, egyes élelmiszeripari termékeknél elért eredmények az ötéves terv előirányzatai alatt maradtak Jelentős hiányosságok mutatkoztak az anyag- és felszerelésekkel való ellátásterén; ezek hátrányosan befolyásolták a termelés ütemességét, a kapacitás kihasználási fokát, a munkatermelékenység szintjét. Sok vállalatban magasak az anyagi költségek, a jövedelmezőség nem felel meg a termelés műszaki ellátottsági fokának. Szükséges, hogy a vállalatok, az ipari központok, a minisztériumok és a többi központi szervek minden intézkedést megtegyenek ezen hiányosságok kiküszöbölésére, a termelés- és a munkaszervezés tökéletesítésére és a gazdasági tevékenység állandó javítására. Az ország gazdasági, és társadalmi fejlesztése terén az ötéves terv esztendeiben elért vívmányok az egész néptől fokozott erőfeszítéseket követeltek meg. A munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az állampolgárok tömegei, nemzetiségre való tekintet nélkül, gyümölcsöző és lelkes munkát fejtettek, ki,, nekik köszönhető, hogy a szocialista Románia tántoríthatatlanul halad a fejlődés és a jólét útján. A felszabadulás negyedszázados évfordulójára népünk, a Román Kommunista Párt marxista-leninista politikáját valóra váltva, kiemelkedő sikereket mutat fel a gazdaság és a kultúra fejlesztésében, a társadalmi és állami élet minden területén és szilárd elhatározása biztosítani a szocializmus és a kommunizmus győzelmes építését hazánkban. ’ A Román Kommunista Párt továbbra is a korszerű gazdaság építésének magas ütemű folyamatát állítja gazdaságpolitikájának homlokterébe — e modern gazdaság alapja az erős igaz és a fejlett mezőgazdaság, a jelenkori műszaki-tudományos forradalom vívmányainak felhasználása és az ország erőforrásainak magas szintű hasznosítása, a termelőképesség intenzív kihasználása, a társadalmi munka magas fokú termelékenysége , hogy biztosítsa a feltételeket a társadalom tagjai anyagi és szellemi igényeinek mind nagyobb mérvű kielégítéséhez. Ennek döntő jelentősége lesz abban, hogy országunk megközelítse a fejlett gazdasággal rendelkező államok szintjét, hogy a szocializmus sokoldalúan és teljes mértékben megvalósuljon, hogy megteremtsük a kommunizmusra való fokozatos áttérés feltételeit, s növeljük Románia hozzájárulását a szocialista világrendszer erősítéséhez, a szocializmus eszméinek érvényesüléséhez szerte a világon. A nemzetgazdaság fejlesztésének fő célkitűzései és feladatai az 1971—1980 közötti időszakra az alábbiak : 1. Az ország iparosításának kitartó folytatása, növelni a gazdaság vezető ágának, az iparnak hozzájárulását a nemzeti jövedelem gyarapodásához, a termelési és belső fogyasztási szükségletek kielégítéséhez, a más országokkal való kooperálás és kereskedelmi csere bővítéséhez, biztosítva országunk tevékeny részvételét a világgazdasági körforgásban. __ Iparunk fejlődésének alapvető vonása az elkövetkező időszakban struktúrájának javítása, a jelenkori műszaki-tudományos haladáshoz szorosan kapcsolódó modern iparágak fokozott növekedése lesz, hogy biztosítjuk az anyagi erőforrások és a munkaerő műszaki teljesítő képességének magas fokú hasznosítását, a társadalmi munka termelékenységének növelését. Erőteljesebben fejlesztjük az elektrotechnikai és elektronikai ipart, az automatizálási elemek termelését, a magas technicitású szerszámgépek, technológiai felszerelések és komplex berendezések gyártását. Az iparfejlesztés , minőségileg új követelményeivel összhangban , javítjuk a fémtermelés, struktúráját, az elsőrendű minőségű , és ötvözött acélok részarányának növelésére helyezve a hangsúlyt. Gyorsított ütemben fejlődik majd a vegyipar, elsődlegesen növeljük a műszálak és műrostok, a műanyagok, a műtrágya termelését. Bővítjük és korszerűsítjük az energetikai alapot. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a közfogyasztási javak termelésének bővítése, változatossá tétele a lakosság vásárlóerejének növekedésével és szükségleteivel összhangban történjék. (Folytatása a 2. oldalon) A Politikai Könyvkiadó gondozásában tömegpéldányszámban megjelent: A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának TÉZISEI a X. pártkongresszusra I. A nemzetgazdaság fejlesztésének alapvető célkitűzései és feladatai az 1971-1980 közötti időszakra TERVEZET NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA Ali Yatát, a Marokkói Felszabadulás és Szocializmus Pártja főtitkárát A pénteki nap folyamán Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP KB főtitkára, Manea Manescu elvtárssal, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagjával, a KB titkárával együtt találkozott Ali Yata elvtárssal, a Marokkói FSZP főtitkárával aki az RKP KB meghívására látogatást tesz országunkban. Ebből az alkalomból az elvtársi barátság és a kölcsönös megértés légkörében megbeszélés folyt. Véleménycserére került sor a jelenlegi nemzetközi helyzet, a nemzetközi] . ★ Szombat reggel elutazott a fővárosból Ali Yata elvtárs, a Marokkói Felszabadulás és Szocializmus Pártjának főtitkára, aki a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására látogatást tett országunkban. Az elutazó vendéget a következő elvtársak búcsúztatták a Baneasa kommunista és munkásmozgalom fő kérdéseiről. Érintették a Román Kommunista Párt és a Marokkói Felszabadulás és Szocializmus Pártja közötti elvtársi együttműködés fejlesztésének több vonatkozását is. Este Nicolae Ceausescu elvtárs vacsorát adott, a vendég tiszteletét-.. • Romániai tartózkodása során Ali Yata elvtárs megtekintette a bukaresti új építkezéseket, valamint több gazdasági objektumot ★ repülőtéren : Nicolae Ceaușescu, a RománKommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. Manea Manescu, az RKIKB Végrehajtó Bizottságának tagjai a KB titkára. Gheorghe Calin, Vasile Potop és Bujor Sion, az RKP KB osztályvezetői, valamint pártaktivisták. • (Agerpres) a Szakszervezeti Világszövetség elnökét főtitkárát és helyettes főtitkárát Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, Georghe Apostol elvtárssal, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagjával, a Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának elnökével együtt péntek délben fogadta Renato Bitosit, a Szakszervezeti Világszövetség elnökét, Louis Saillant-t, az SZVSZ főtitkárát és Pierre Gensous-t, az SZVSZ helyettes főtitkárát. Ebből az alkalomból megbeszélés folyt a Szakszervezeti Világszövetség tevékenységének egyes vonatkozásairól, valamint a romániai szakszervezeteknek a Szakszervezeti Világszövetség akcióihoz való hozzájárulásáról. A találkozó szívélyes, elvtársi légkörben folyt le. Tran Hoai Namot, a Dél Nicolae Ceausescu elvtárs péntek délután fogadta Tran Hoai Namot, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottságának tagját, a párizsi négyes Vietnamértekezleten részt vevő NFF-küldöttség helyettes vezetőjét, akilátogatást tesz országunkban. A fogadáson részt vett Dumitru Popescu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára. Ott volt Nguyen Duc Van, a Délvietnami NemzetiFelszabadítás, Front romániai állandó képviseletének vezetője. A meleg, baráti légkörben lefolyt beszélgetésen Tran Hoai Nam vázolta a dél-vietnami hazafias erők harcát az imperialista agresszió ellen és ismertette a párizsi négyes értekezlet tárgyalásainak alakulását. A Nemzeti Felszabadítási Front nevében meleg köszönetet mondott vietnami NFF KB tagját a Román Kommunista Pártnak, a román kormánynak és népnek azért az erkölcsi, politikai, diplomáciai és anyagi segítségért, amelyet a vietnami népnek nyújtott és nyújt igaz ügye győzelméhez. Nicolae Ceaușescu elvtárs tolmácsolta a román nép mély szolidaritását és meleg rokonszenvét a hős vietnami nép iránt, amely elszántsággal és önfeláldozással harcol hazája szabadságáért és függetlenségéért Az RKP KB főtitkára ezúttal is kifejezte pártunknak és kormányunknak azt az elhatározását, hogy a jövőben is minden anyagi,politikai, erkölcsi és diplomáciai segítséget megad a vietnami nép igazságos harcához, az NFF erőfeszítéseihez Dél-Vietnam felszabadításáért, a háború megszüntetéséért és a széles néptömegek jogos törekvéseinekmegvalósításáért. India nagykövete bemutatta megbízólevelét Nicolae Ceaușescu, Románia Szó- bukaresti rendkívüli és meghatáldalista Köztársaság Államtanácsa- mázott nagykövetét, aki bemutatta , . . . megbízólevelét, nak elnöke ez év május 30-án, pénteken fogadta Shri S.. Thant, India " (Folytatása a 7. oldalon) TÁVIRATOK RICHARD M. NIXON Őexcellenciájának, az Amerikai Egyesült Államok elnökének FEHÉR HÁZ — WASHINGTON D.C. Elnök Úr ! A román nép és a magam nevében meleg üdvözletemet küldöm Excellenciádnak, John Young, Eugene Cernan, Thomas Stafford űrhajósoknak, azoknak azamerikai tudósoknak, mérnököknek, technikusoknak, munkásoknak akik hozzájárultak az Apollo—10 űrkabin és a holdmodul kimagasló programjának megvalósításához, teljes sikerrel hajtva végre annak a korszakalkotó eseménynek a főpróbáját, amelynek során az első emberek leszállnak majd a Föld kísérőjére. NICOLAE CEAUSESCU Őexcellenciája NICOLAE CEAUSESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének BUKAREST A jordánai néppel együtt őszinte köszönetünket és hálánkat fejezzük ki Excellenciának a Jordánia Függetlenségi Napja alkalmából küldött szívélyes üdvözletéért. Ugyanakkor jó egészséget és boldogságot kívánok Excellenciádnak, további jólétet és haladást az Ön nemzetének. HUSSEIN IHN TALAL, Jordánia királya A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK Kedves elvtársak ! Megkaptuk pártunk IX. országos kongresszusának sikeres megnyitása alkalmából küldött üdvözlő üzenetüket, s kifejezzük Önöknek őszinte köszönetünket. Kívánjuk a román népnek, hogy érjen el újabb győzelmeket a hazája megvédéséért és építéséért folyó harcban. A KÍNAI kommunista párt * KÖZPONTI BIZOTTSÁGA