Előre, 1970. július (24. évfolyam, 7044-7070. szám)

1970-07-15 / 7056. szám

Közlekedés és nemzetgazdaság T­etemesen megnövekedett a szocialista építés éveiben a közlekedés szerepe és jelen­tősége: a nemzetgazdaság je­lentős ágaként, a nemzetgaz­dasággal együtt rohamosan fejlődik, szervesen hozzátartozik, lépést tart vele. S ez természetes is. A párt tudományos szocialista iparosítási politikája megteremtet­te a sokoldalúan fejlett ipart, egy­ben pedig a belterjesen fejlődő, a gépesítés és a kemizálás útját já­ró, kedvezőtlen időjárási viszonyok között is számottevő hozamokat el­érő, szocialista mezőgazdaságot. El­mondhatjuk, hogy nagyszabású gaz­dasági és polgári építkezés folyik csaknem valamennyi városban, hogy ne is beszéljünk a néhány év óta példátlan méretű falusi házépí­tésről. A nemzetközi kooperáció, a külkereskedelmi kapcsolatok fejlő­dése, a városi és falusi kereskede­lem fellendülése, az anyagi és szel­lemi élet színvonalának emelkedé­se szükségképpen magával hozta az árucsere számottevő gyarapodását, az utasforgalom és az áruszállítás, mondhatnánk, robbanásszerű növe­kedését. Érthető tehát, hogy a közlekedés fejlesztésének és korszerűsítésének programja a hazai viszonyok kö­zött szervesen hozzátartozik a nem­zetgazdaság harmonikus fejlesztésé­nek általános tervéhez. Szocialista gazdaságunk erőteljes fejlődése volt a döntő tényező a közlekedés ösz­­szes ágainak gyors fellendülésében. A galaci kohászati kombinát épí­tését például kísérte, sőt megelőzte a korszerű barbosi-i rendezőpálya­udvar kiépítése, a Faures-Barbosi vasútvonal megkettőzése, biztosítani kellett a forgalmat az új ipari léte­sítmény övezetében. A vaskapus hidroenergetikai és hajózási rend­szer szükségessé tette új vasútvo­nal építését Turnu Severin és Va­­lea Cernei között, a Giurgeni-Vadu- Oii Duna-hídat azért kell megépí­teni, mert a tengerpart nagyszabá­sú kiépítése, Dobrudzsa iparosítása és általános gazdasági fejlődése folytán jelentősen növekedett a forgalom a délkeleti országrész felé. Átadtuk rendeltetésének a Bu­­karest-Pitesti autósztrádát, épül a bukarest-ploiesti-i, elkészült az Otopeni nemzetközi repülőtér, h­ogy csupán néhányat említsünk a hazai közlekedés korszerűsítésének mérföldkövei közül. A gazdaság ál­talános fellendülésének és a közle­kedés fejlődésének szoros összefüg­gésére vall, hogy az áruszállítás és az ipari össztermelés dinamiká­ja azonos, az utasszállítás pedig együtt növekszik az alkalmazottak számával. Nemzetgazdaságunk rohamos fej­lődése nemcsak megkövetelte a közlekedés összes ágainak fejlesz­tését és korszerűsítését, hanem meg is teremtette hozzá a műszaki-anya­gi alapot. A gördülőanyag legna­gyobb része hazai gyártmányú, a korszerű diesel-villamos és villa­mos mozdony szocialista iparunk büszkesége. Gyártunk ezenkívül személygépkocsit, hajót és néhány közhasznú repülőgéptípust. A szo­cialista felhalmozások állandó gya­rapodása folytán korszerűsíthettük a vasút- és közúti hálózatot, ultra­modern, nagy befogadóképességű hajókat és repülőgépeket vásárol­hattunk, kibernetikai­ és automati­zálási felszerelést szervezhettünk be a közlekedés összes ágainak kor­szerűsítéséhez, a szállítási sebes­ség és biztonság növeléséhez. Csu­pán 1966 és 1970 között több mint 30 milliárd lejt ruháztunk be, a következő ötéves tervre pedig csak­nem 50 milliárdot irányoztunk elő erre a célra. A közlekedés átfogó fejlesztésé­nek kereteit a Román Kommunis­ta Párt X. kongresszusa szabta meg. A vasúti szállításban 1975-re a gőz­von­tatást gyakorlatilag telje­sen felváltja a diesel, illetve a di­esel-villamos vontatás. Folytat­juk a vasutak villamosítását. A Bukarest-Brassó fővonal villamosí­tása után átadtuk rendeltetésének a Craiova-Turnu-Severin vonal­­szakaszt, a munkálat jelenleg Ka­­ránsebes felé halad. Még több he­lyen megkettőzzük a vonalat, to­vábbi rendező pályaudvarokon, il­letve vonalszakaszokon állítunk be korszerű automatákat, hogy növel­jük a hálózat átbocsátó képességét és a forgalom biztonságát. A közúti utas-és áruszállító gép­kocsiközlekedés már 1934-ben meg­indult, de a Román Államvasutak keretében (CFR) létesített Gépkocsi­­közlekedési Osztály meglehetősen csekély járműállománya a háború idején csaknem teljesen tönkre­ment.. Az általános jellegű állami gépkocsiszállítás csak 1946-ban a RATA (Regia Autonoma a Trans­­porturilor cu Autovehicule) meg­alakulásával vette kezdetét. Majd rohamosan fejlődésnek indult: 1957- ben az interurbán vonalhossz már 16 712 kilométer volt, a 380 vona­lon naponta 807 járat közlekedett, ma pedig a vonalhossz több mint 43 000 kilométer, a vonalak száma körülbelül 4000, a napi járatoké meghaladja a 11000-et. Az elszi­getelt vagy csak kerülő úton hozzá­férhető övezeteket, illetve települé­seket is bekapcsoltak az ország vérkeringésébe. Magyarlápos öve­zetében például 29 járat közleke­dik, Maroshévíz és Borszék kö­zött hét, Rm. Vilcea és Olánesti kö­zött 17. A gépjárműjavító vállalatok és állomások műszaki ellátottsága és üzemszervezése magas színvonalú. A javítás időátlaga az 1956. évi 56 nap helyett jelenleg 18,3. Számos korszerű autóállomás, modern au­tójavító vállalat épült különböző iparközpontokban, bővültek és új felszerelést kaptak a meglevők. A gépkocsiszállítást a jövő ötéves tervben is hangsúlyozottan fejleszt­jük. A X. pártkongresszus irányel­veinek megfelelően 1975-ben 32—45 százalékkal több árut továbbítunk ilyen úton, mint 1970-ben. A sok­rétű szállítási igényeknek megfele­lően a közhasznú gépkocsiállo­mányt 26 000—28 000 különböző teherbírású tehergépkocsival lát­juk el. Ennek több mint fele nagy befogadóképességű Diesel-kocsi lesz, ami növeli a szállítási teljesítményt és csökkenti a költségeket. Különleges jelentőségű a hajózás, a hajó a legolcsóbb transzkonti­nentális szállítóeszköz. A nemzet­­gazdaság szüntelen fejlődése és külgazdasági kapcsolataink bővülé­se nyomán a hajózás erősen fellen­dült. A NAVROM tengeri flotta csaknem 70 országba szállít árut, az öt kontinens több mint 300 ki­kötőjével tartja fenn az összekötte­tést. 1969-ben több mint hússzor annyi árut szállított, mint 1950-ben. Minthogy a továbbiakban román hajókkal akarjuk lebonyolítani a vízi szállítás legnagyobb részét, ten­geri flottánk befogadóképességét 1975-re 1950-hez képest megkétsze­rezzük. Ehhez korszerűsített 4400 tonnás teherhajókat, 7 500 tonnás teherhajókat, 12 500 tonnás ércszál­lító hajókat gyártunk a galaci ha­jógyárban, körülbelül 4000 tonnás tartályhajókat és mintegy 3500 ton­nás hűtőhajókat a Tr. Severin-i ha­jógyárban, további 38 000 tonnás ércszállítókat és 80 000 tonnás tar­tályhajókat, szerzünk be külföldről. Néhány szót a tengeri utasszállí­tásról : a Transilvania motoros hajó számos sétautat tett a Fekete-ten­geren és a Földközi-tengeren. A nemzetközi turisztika további fej­lesztéséhez a NAVROM nemsokára még egy korszerű utasszállítót kap. Fejlődött a folyami hajózás is. Vonatkozik ez elsősorban az áru­­szállításra, ami egyrészt a szállító­­eszközök intenzívebb kihasználásá­nak, másrészt az új hajóknak és hajózási technikának (vontatók he­lyett tolóhajókat használunk) tud­ható be. A Dunán, az áruszállításon kívül növekvő személyforgalmat bonyolítunk le; ez egyrészt a Duna medence jelentős ipari fejlődésé­nek, másrészt a belföldi és a kül­földi turisztika fellendülésének kö­szönhető. A folyami flotta is újabb 200 férőhelyes hajókat, deltas hid­­robuszokat, valamint hordszárnyas hajókat, kapott. Néhány esztendeje jelentősen fel­lendült a légiszállítás. A polgári re­pülés utast, csomagot, árut szállít és postát továbbít, a közhasznú légi­flotta pedig repülőgépekkel és heli­kopterekkel áll a mezőgazdaság és más nemzetgazdasági ágak­ rendel­kezésére. A TAROM rendszeres utasforgalmat bonyolít le 15 vidéki várossal, illetve húsz európai, ázsiai és afrikai ország fővárosával és fon­tosabb városaival. A nyári turiszti­kai idényben a TAROM naponta 16 különjáratot indít külföldi nagyvá­rosokból a tengerpartra. Ezenkívül egész évben vannak különjáratai a személy- és főként külkereskedel­mi áruforgalom lebonyolítására. (Folytatása a 3. oldalon) írta PAVEL STEFAN mérnök, közlekedésügyi miniszter Ha helytörténetről hallunk, be­szélünk, legtöbbször csak a fa­lusi hagyományok ébresztgeté­­sére gondolunk. Legfeljebb egy­­egy tájegységre, folyóvölgyre, fennsíkra, hegyvidékre. Érdemes lenne az utóbbi időben örven­detesen megszaporodott hely­­történeti, önismereti írásokat földrajzi megoszlás szerint át­tekinteni. Kitűnne, hogy apró faluk többször szerepeltek ben­nük olyan nagyvárosoknál, mint Kolozsvár, Galac, Marosvásár­hely, Temesvár és mások. Va­lami olyasféle szemlélet bújik meg emögött, hogy a nagyvá­rosoknak nincsenek életrevaló, megbecsülésre méltó hagyomá­nyaik, vagy legalábbis az, hogy a nagyvárosok jellege elmosó­dott, beleolvadt az ipari fejlő­dés nagy, fortyogó olvasztó- Városok önismerete tégelyébe. Megmaradtak a vi­déki városkák és a falak, ka­paszkodjunk beléjük. Mondanom sem kell, hogy ez a szemlélet tévedésen vagy félreértésen alapszik, táplálója jó adag ké­nyelmesség és felületesség, s mindezek együtt szegényítenek, elkedvetlenítenek, tétlenséget sugallnak. Kényelmesség és felületesség azért, mert futó jelenségeknél nem hatol mélyebbre, a látszat­ból ítél és sajnálja a fárad­ságot a mélyfúrástól, az igazi valóság megismerésétől. Sze­­gényít és elkedvetlenít, mert fe­ledni hagy, elsorvaszt értékes hagyományokat, s többek kö­zött nemzetiségi tudatunkat a perifériára szorítja, a népi táncra és a népviseletre egy­szerűsíti. De az országos hát­rányon túl helyi előnytelenségek is származnak belőle, éppen a nagyvárosok lakói számára : sa­ját történetüket, emlékeiket, tra­dícióikat felejthetik el. Különö­sen, ha tekintetbe vesszük, hogy a városok lakossága gyorsab-Beke György (Folytatása a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7056 sz. 6 oldal­ára 30 báni 1970. július 15., szerda KASZÁT A LEGELŐKRE IS! Új szakvállalatok INDULÁSA elé Egy kicsit jelképes e fogalomtársítás : kaszát a legelőkre is ! Az új szakvállalatok indulása, a legelők karbantartására és kihasználására az­zal kezdődhet, hogy helyenként kaszálni lehet a füvet. Azért is, mert nagy a termés, az állatok különben letipornák, de azért is, mert a téli készlettartalékok egyelőre még szűkösek. Miért ne remélnénk, hogy az új vállalatok munkája elvezet ahhoz a fűbőséghez, amely rendszeresen fölös készletet termel... A vládeni­ i legelőn már tényleg kaszálni lehet a füvet. Olyany­­nyira, hogy a közelmúltban a szak­minisztérium által szervezett tapasz­talatcsere résztvevői úgyszólván „el­vesztek“ a nagy fűben. A brassói szakvállalat itteni egysége a Foga­­rasi-havasok „árnyékában“ igazi mintalegelőt létesített. A sok köz­lésre érdemes tanulságból mi ezút­tal csak egyet emelünk ki. Azt, hogy a gazdálkodás jó megszerve­zése révén valóban olcsó az itteni fű. Ami nem jelenti azt, hogy nem költöttek a termésnövelésre. A le­gelőn elfogyasztott takarmányegy­ségek értéke körülbelül 20 báni, ez­zel szemben a szántóföldön termesz­tett kultúráknál, még jó takar­­mánytermesztéshozam esetében is, az önköltség ennek a háromszorosa, négyszerese... íme, ezért példamu­tató országos viszonylatban is a vlá­deni­ i legelő. De példát mutat abban is, hogy a nagy fűkészletet nem en­gedik elveszni, hanem a parcellák egy részén lekaszálják a termést. K­ovászna megyében július else­jével indult be az új vállalat. Fő célja : az idei legelőf­el­javítási program valóra váltása. Közben pe­dig felkészülnek arra, hogy a lege­lők igazi gazdájaként, a sürgős fel­javítás az igényeknek megfelelően induljon meg. Szóba került itt is a kaszálás lehetősége,­­ remélhetőleg néhány száz hektáron kaszálnak is. Ám a kasza mellé fejsze is szüksé­ges. A bokrosodás megakadályozása, a beerdősödés elleni küzdelem egy percig sem szünetelhet. A vállalat létesítése azonban csak keret. Kovászna megyében arra szá­mítanak, hogy a tulajdonképpeni le­gelőgazdálkodás mellett, illetve ez­zel párhuzamosan nagyszabású ak­ciók bontakozhatnak ki, szövetke­zeti összefogással a takarmányelő­állításra. Az első lépés egy szem­­csézett takarmánykeveréket készítő egység lenne. A felsőbb szervek megígérték, hogy egy nagykapaci­tású takarmányszárítót bocsátanak az új vállalat rendelkezésére, s ez kiindulási alap lehetne a „gyártás“ megkezdéséhez. H­argita megyében július első ■* napjaiban máig nem volt igaz­gatója a szervezés alatt lévő válla­latnak. A megyei mezőgazdasági igazgatóság terve viszont annál konkrétabb formákat­­ölt. Úgy is fo­galmazhatnánk : nagy reményekkel indulnak. Lehet, hogy ezért is aka­dozik a személyzet­biztosítás. A Hargita megyei elképzelések fontos sajátossága, hogy a megye egész legelőgazdálkodásán belül a tájegységeket felölelő legelőőrhelye­ken (kantonokon) a körülmények­hez alkalmazkodó feljavítási mód­szereket honosítanak meg. S ez alig­ha lehetne másként, hiszen a Kele­men-havasok lankáin elterülő pázsi­tok feljavítása (ezer méter körüli magasságban) nyilván más agro­technikát követel, mint a Kalonda már-már modernné varázsolt legelő­je. A megyei vállalatban különben hét egység tevékenykedik s ezen kí­vül Csíkszeredai székhellyel egy munkatelepet is bereődeznek, a be­ruházási teendők végrehajtására. Az új vállalat 43 alkalmazottal 57 ezer hektár legelő gazdája lesz, s tevé­kenységük remélhetőleg a több tej­ben, húsban fog már az elkövetkező években gyümölcsöződni. Flóra Gábor Naponta 30 tonna búzát arat-csé­­pel Stefan Minister, a cocioc-i (Ilfov megye) mezőgazdasági gé­pesítési vállalat kombájnosa VACSORA BOKASSA ELNÖK TISZTELETÉRE Nicolae Ceausescu, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke hétfőn hivatalos vacso­rát adott az Államtanács Palotájá­nak termeiben­, Jean Bedel Bokassa tábornoknak, Közép-Afrika Köztár­saság elnökének és kormányelnöké­nek a tiszteletére. Részt vett Ion Gheorghe Maurer, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Pa­­nu, Gheorghe Radulescu, Virgil Trofin, Ilie Verde­, Emil Draganes­­ cu, Fazekas János, Manea Manescu, Dumitru Popa, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu, Stefan Voitec, Iosif Banc, a Nagy Nemzetgyűlés, a Minisztertanács több alelnök­e, az Államtanács és a kormány számos tagja, központi intézmények vezetői. Részt vett Ange Patasse, Nestor Kombot-Nagueman, Henry-Paul Boundio, Bernard-Christian Ayand­­ho, Jean-Marie Wallot, Marie Jo­sephe Franok — miniszterek és a Közép-Afrika Köztársaság elnö­kének kíséretében levő többi hiva­talos személy. A vacsora előtt elhangzott a két ország állami himnusza. A szívélyes, baráti légkörben le­folyt vacsorán Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke és Jean Be­del Bokassa tábornok, Közép-Afrika Köztársaság elnöke pohárköszöntőt mondott. (Agerpres) IDEJÉBEN ÚJÍTSA az ELŐRE MEG előfizetését! JEAN BEDEL BOKASSA . TÁBORNOKNAK, KÖZÉP-AFRIKA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉNEK LÁTOGATÁSA Miután egy napot töltött a tenger­parton, majd hétfőn délelőtt meg­beszélést folytatott Nicolae Ceausescuval, az Államtanács elnö­kével, Jean Bedel Bokassa, Közép- Afrika Köztársaság elnöke hétfő dél­után megismerkedett fővárosunk iparának, urbanisztikai-városrende-­ zési fejlődésének néhány aspektusá­val. Az afrikai vendéget elkísérte Constan­tin Statescu, az Államtanács titkára, Ion Cosma, Bukarest mu­­nicípium néptanácsának első alelnö­­ke és más hivatalos személyiségek. ...A városnéző körút első állomása a Semanatoarea, a román mező­gazdasági gépgyártás egyik élüzeme. Húsz esztendő alatt több százezer különböző mezőgazdasági gép, na­gyon egyszerűek és nagyon bonyo­lultak, indult útnak innen rendel­tetése felé. Sok közülük számos or­szág szántóföldjein végzi munkáját. Az érkezőket Ion Morega gép­gyártóipari miniszterhelyettes és az üzem vezető , kollektívája fogadta. A vállalat profiljának rövid is­mertetése után a vendégek megte­kintik a főbb üzemrészlegeket. Ion Capasino mérnök, az üzem igazgató­ja ismerteti a gyárudvaron látható gépek üzemi jellemzőit, a vállalat fejlődési távlatait, amelyek termé­szetesen megfelelnek szocialista me­­zőgazadságunk fejlesztési program­jának. A vendégek élénk érdeklődést mu­tatnak a magánjáró gabonakombájn iránt, amely iparunk kimagasló vívmányai közé tartozik. A kombájn 36 féle növényt takarít be, vagyis gyakorlatilag az összes gabonafélé­ket, kukoricát, zöldségfélét, takar­mánynövényeket stb. A gépet egyet­len ember kezeli, napi teljesítménye 15 hektár. Beállítása rendkívül könnyen, hidraulikus vezérlő rend­szerrel történik. A látogatás végén Bokassa elnök­ megköszöni, hogy alkalmat nyújtot­tak számára a nagy ipari egység megismeréséhez és köszönetet mond a meleg fogadtatásért. A városnézés során Bokassa elnök és kísérete elhalad a Dimbovita partján épült modern diákkomple­xum mellett, amely több mint 4000 diáknak nyújt otthont, majd a fővá­ros egyik legszebb új negyedébe, a Drumul Taberei negyedbe érkezik. (Folytatása az 5. oldalon) Nicolae Ceausescu elnök pohárköszöntője Tisztelt elnök úr ! Tisztelt vendégeink ! Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa, kor­mánya és az egész román nép nevében rendkívüli örömmel, szívélyes barátsággal üdvözlöm önöket és e látogatáson kíséretükben levő munkatársaikat, egy­úttal kifejezésre akarom juttatni azt a magas fokú vendégszeretetet, megbecsülést és tiszteletet, amellyel országunk összes honpolgárai fogadják Önöket a szo­cialista Románia földjén. Országaink földrajzilag más és más térségben terül­nek el, sok ezer kilométerre egymástól , és mégis közel érzik magukat egymáshoz, kölcsönösen a tartós barát­ság érzelmeivel viseltetnek egymás iránt, mert mindkét nép a szabadság és az igazság, a béke és a haladás ne­mes eszméinek érvényesítéséért küzd. Az a szívélyes és meleg fogadtatás, amelyben Románia népe részesíti önöket mindenütt, elevenen szemlélteti ezeket az ér­zelmeket, kifejezi azt az óhajt, hogy tovább fejlődjön országaink barátsága és együttműködése mindkét nép érdekében, a béke és a nemzetközi megértés általános ügye érdekében. Ismeretes elnök úr, hogy mindenekelőtt egymás köl­csönös megismerése az a talaj, amelyen fejlődik és vi­rágzik bármilyen barátság. Meggyőződésünk, hogy az Önök látogatása teljes mértékben ezt a célt fogja szol­gálni; az alatt a rövid idő alatt amióta országunkban tartózkodik, alkalma nyílt arra, hogy megtekintsen (Folytatása az 5. oldalon) Jean Bedel Bokassa elnök pohárköszöntője Elnök úr ! Miniszterelnök úr ! Excellenciás urak! Romániai látogatásomat már régen beiktattam a ba­ráti országokba tervezett látogatásaim programjába. Az előre nem látott események ellenére, amelyek miatt csaknem el kellett halasztani, íme szerencsésen megvalósult a terv, amelyet szívből kívántam. Országaink barátságának vitalitása most lehetővé tette számomra, hogy országuk földjére lépjek. Amikor tolmácsolom önöknek kormányom és az egész közép-afrikai nép szívélyes és baráti üdvözletét, nagy öröm tölt el és ezt az örömöt fokozza az a­­meg­­tiszteletés, hogy önnel találkozhatok, az az öröm, hogy elfogadhattam az ön szívélyes meghívását, az őszinte csodálat bátor és szorgalmas népük iránt, ame­lyet alkalmam volt megismerni. Felesleges lenne, elnök úr, teljes földrajzi-történelmi és politikai gazdasági ismertetéssel szolgálnom orszá­gomról, Közép-Afrika Köztársaságról, amelyet egyéb­ként önök jól ismernek. Engedjék meg azonban, hogy néhány szóval vázol­jam azokat az elveket, amelyeken bel- és külpolitikánk egyaránt alapszik. Tekintettel arra, hogy csupán tíz évvel ezelőtt, a füg­getlenség elnyerésekor országom­ minden téren nagyon el volt maradva, szükséges volt, hogy már 1966 ja­nuártól, amikor a hatalmat átvettem, kormányommal (Folytatása az 5 oldalon) MAI SZÁMUNKBAN­­ 2. OLDAL MŰVELŐDÉS • SPORT 3. OLDAL SZÜLŐKNEK - NEVELÉSRŐL LÁTTUK, HALLOTTUK, MEGTUDTUK 4. OLDAL NAGYVILÁG TÁVIRATOK Őexcellenciája GEORGES POMPIDOU úmakr a Francia Köztársaság elnökének Franciaország nemzeti ünnepe kellemes alkalom számomra ahhoz, hogy melegen üdvözöljem önt, elnök úr, és a legjobbakat, személyes bol­dogságot kívánjak önnek, jólétet a baráti francia népnek. A legszebb emlékeket őrzöm nemrég történt franciaországi látogatá­somról, valamint az önnel folytatott gyümölcsöző megbeszélésekről, és szilárd meggyőződésem, hogy Románia és Franciaország baráti együtt­működési kapcsolatai népeink, az európai és a világbéke és megértés javára fejlődni fognak. Fogadja elnök úr, mély nagyrabecsülésem kifejezését. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke Őexcellenciája AHMED HASSAN AL-BAKR úrnak, Irak Köztársaság elnökének Irak Köztársaság nemzeti napja alkalmából Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és a magam nevében szívélyes üdvözletemet küldöm, haladást kívánok az iraki népnek. NICOLAE CEAUȘESCU

Next