Előre, 1970. július (24. évfolyam, 7044-7070. szám)
1970-07-15 / 7056. szám
Közlekedés és nemzetgazdaság Tetemesen megnövekedett a szocialista építés éveiben a közlekedés szerepe és jelentősége: a nemzetgazdaság jelentős ágaként, a nemzetgazdasággal együtt rohamosan fejlődik, szervesen hozzátartozik, lépést tart vele. S ez természetes is. A párt tudományos szocialista iparosítási politikája megteremtette a sokoldalúan fejlett ipart, egyben pedig a belterjesen fejlődő, a gépesítés és a kemizálás útját járó, kedvezőtlen időjárási viszonyok között is számottevő hozamokat elérő, szocialista mezőgazdaságot. Elmondhatjuk, hogy nagyszabású gazdasági és polgári építkezés folyik csaknem valamennyi városban, hogy ne is beszéljünk a néhány év óta példátlan méretű falusi házépítésről. A nemzetközi kooperáció, a külkereskedelmi kapcsolatok fejlődése, a városi és falusi kereskedelem fellendülése, az anyagi és szellemi élet színvonalának emelkedése szükségképpen magával hozta az árucsere számottevő gyarapodását, az utasforgalom és az áruszállítás, mondhatnánk, robbanásszerű növekedését. Érthető tehát, hogy a közlekedés fejlesztésének és korszerűsítésének programja a hazai viszonyok között szervesen hozzátartozik a nemzetgazdaság harmonikus fejlesztésének általános tervéhez. Szocialista gazdaságunk erőteljes fejlődése volt a döntő tényező a közlekedés öszszes ágainak gyors fellendülésében. A galaci kohászati kombinát építését például kísérte, sőt megelőzte a korszerű barbosi-i rendezőpályaudvar kiépítése, a Faures-Barbosi vasútvonal megkettőzése, biztosítani kellett a forgalmat az új ipari létesítmény övezetében. A vaskapus hidroenergetikai és hajózási rendszer szükségessé tette új vasútvonal építését Turnu Severin és Valea Cernei között, a Giurgeni-Vadu- Oii Duna-hídat azért kell megépíteni, mert a tengerpart nagyszabású kiépítése, Dobrudzsa iparosítása és általános gazdasági fejlődése folytán jelentősen növekedett a forgalom a délkeleti országrész felé. Átadtuk rendeltetésének a Bukarest-Pitesti autósztrádát, épül a bukarest-ploiesti-i, elkészült az Otopeni nemzetközi repülőtér, hogy csupán néhányat említsünk a hazai közlekedés korszerűsítésének mérföldkövei közül. A gazdaság általános fellendülésének és a közlekedés fejlődésének szoros összefüggésére vall, hogy az áruszállítás és az ipari össztermelés dinamikája azonos, az utasszállítás pedig együtt növekszik az alkalmazottak számával. Nemzetgazdaságunk rohamos fejlődése nemcsak megkövetelte a közlekedés összes ágainak fejlesztését és korszerűsítését, hanem meg is teremtette hozzá a műszaki-anyagi alapot. A gördülőanyag legnagyobb része hazai gyártmányú, a korszerű diesel-villamos és villamos mozdony szocialista iparunk büszkesége. Gyártunk ezenkívül személygépkocsit, hajót és néhány közhasznú repülőgéptípust. A szocialista felhalmozások állandó gyarapodása folytán korszerűsíthettük a vasút- és közúti hálózatot, ultramodern, nagy befogadóképességű hajókat és repülőgépeket vásárolhattunk, kibernetikai és automatizálási felszerelést szervezhettünk be a közlekedés összes ágainak korszerűsítéséhez, a szállítási sebesség és biztonság növeléséhez. Csupán 1966 és 1970 között több mint 30 milliárd lejt ruháztunk be, a következő ötéves tervre pedig csaknem 50 milliárdot irányoztunk elő erre a célra. A közlekedés átfogó fejlesztésének kereteit a Román Kommunista Párt X. kongresszusa szabta meg. A vasúti szállításban 1975-re a gőzvontatást gyakorlatilag teljesen felváltja a diesel, illetve a diesel-villamos vontatás. Folytatjuk a vasutak villamosítását. A Bukarest-Brassó fővonal villamosítása után átadtuk rendeltetésének a Craiova-Turnu-Severin vonalszakaszt, a munkálat jelenleg Karánsebes felé halad. Még több helyen megkettőzzük a vonalat, további rendező pályaudvarokon, illetve vonalszakaszokon állítunk be korszerű automatákat, hogy növeljük a hálózat átbocsátó képességét és a forgalom biztonságát. A közúti utas-és áruszállító gépkocsiközlekedés már 1934-ben megindult, de a Román Államvasutak keretében (CFR) létesített Gépkocsiközlekedési Osztály meglehetősen csekély járműállománya a háború idején csaknem teljesen tönkrement.. Az általános jellegű állami gépkocsiszállítás csak 1946-ban a RATA (Regia Autonoma a Transporturilor cu Autovehicule) megalakulásával vette kezdetét. Majd rohamosan fejlődésnek indult: 1957- ben az interurbán vonalhossz már 16 712 kilométer volt, a 380 vonalon naponta 807 járat közlekedett, ma pedig a vonalhossz több mint 43 000 kilométer, a vonalak száma körülbelül 4000, a napi járatoké meghaladja a 11000-et. Az elszigetelt vagy csak kerülő úton hozzáférhető övezeteket, illetve településeket is bekapcsoltak az ország vérkeringésébe. Magyarlápos övezetében például 29 járat közlekedik, Maroshévíz és Borszék között hét, Rm. Vilcea és Olánesti között 17. A gépjárműjavító vállalatok és állomások műszaki ellátottsága és üzemszervezése magas színvonalú. A javítás időátlaga az 1956. évi 56 nap helyett jelenleg 18,3. Számos korszerű autóállomás, modern autójavító vállalat épült különböző iparközpontokban, bővültek és új felszerelést kaptak a meglevők. A gépkocsiszállítást a jövő ötéves tervben is hangsúlyozottan fejlesztjük. A X. pártkongresszus irányelveinek megfelelően 1975-ben 32—45 százalékkal több árut továbbítunk ilyen úton, mint 1970-ben. A sokrétű szállítási igényeknek megfelelően a közhasznú gépkocsiállományt 26 000—28 000 különböző teherbírású tehergépkocsival látjuk el. Ennek több mint fele nagy befogadóképességű Diesel-kocsi lesz, ami növeli a szállítási teljesítményt és csökkenti a költségeket. Különleges jelentőségű a hajózás, a hajó a legolcsóbb transzkontinentális szállítóeszköz. A nemzetgazdaság szüntelen fejlődése és külgazdasági kapcsolataink bővülése nyomán a hajózás erősen fellendült. A NAVROM tengeri flotta csaknem 70 országba szállít árut, az öt kontinens több mint 300 kikötőjével tartja fenn az összeköttetést. 1969-ben több mint hússzor annyi árut szállított, mint 1950-ben. Minthogy a továbbiakban román hajókkal akarjuk lebonyolítani a vízi szállítás legnagyobb részét, tengeri flottánk befogadóképességét 1975-re 1950-hez képest megkétszerezzük. Ehhez korszerűsített 4400 tonnás teherhajókat, 7 500 tonnás teherhajókat, 12 500 tonnás ércszállító hajókat gyártunk a galaci hajógyárban, körülbelül 4000 tonnás tartályhajókat és mintegy 3500 tonnás hűtőhajókat a Tr. Severin-i hajógyárban, további 38 000 tonnás ércszállítókat és 80 000 tonnás tartályhajókat, szerzünk be külföldről. Néhány szót a tengeri utasszállításról : a Transilvania motoros hajó számos sétautat tett a Fekete-tengeren és a Földközi-tengeren. A nemzetközi turisztika további fejlesztéséhez a NAVROM nemsokára még egy korszerű utasszállítót kap. Fejlődött a folyami hajózás is. Vonatkozik ez elsősorban az áruszállításra, ami egyrészt a szállítóeszközök intenzívebb kihasználásának, másrészt az új hajóknak és hajózási technikának (vontatók helyett tolóhajókat használunk) tudható be. A Dunán, az áruszállításon kívül növekvő személyforgalmat bonyolítunk le; ez egyrészt a Duna medence jelentős ipari fejlődésének, másrészt a belföldi és a külföldi turisztika fellendülésének köszönhető. A folyami flotta is újabb 200 férőhelyes hajókat, deltas hidrobuszokat, valamint hordszárnyas hajókat, kapott. Néhány esztendeje jelentősen fellendült a légiszállítás. A polgári repülés utast, csomagot, árut szállít és postát továbbít, a közhasznú légiflotta pedig repülőgépekkel és helikopterekkel áll a mezőgazdaság és más nemzetgazdasági ágak rendelkezésére. A TAROM rendszeres utasforgalmat bonyolít le 15 vidéki várossal, illetve húsz európai, ázsiai és afrikai ország fővárosával és fontosabb városaival. A nyári turisztikai idényben a TAROM naponta 16 különjáratot indít külföldi nagyvárosokból a tengerpartra. Ezenkívül egész évben vannak különjáratai a személy- és főként külkereskedelmi áruforgalom lebonyolítására. (Folytatása a 3. oldalon) írta PAVEL STEFAN mérnök, közlekedésügyi miniszter Ha helytörténetről hallunk, beszélünk, legtöbbször csak a falusi hagyományok ébresztgetésére gondolunk. Legfeljebb egyegy tájegységre, folyóvölgyre, fennsíkra, hegyvidékre. Érdemes lenne az utóbbi időben örvendetesen megszaporodott helytörténeti, önismereti írásokat földrajzi megoszlás szerint áttekinteni. Kitűnne, hogy apró faluk többször szerepeltek bennük olyan nagyvárosoknál, mint Kolozsvár, Galac, Marosvásárhely, Temesvár és mások. Valami olyasféle szemlélet bújik meg emögött, hogy a nagyvárosoknak nincsenek életrevaló, megbecsülésre méltó hagyományaik, vagy legalábbis az, hogy a nagyvárosok jellege elmosódott, beleolvadt az ipari fejlődés nagy, fortyogó olvasztó- Városok önismerete tégelyébe. Megmaradtak a vidéki városkák és a falak, kapaszkodjunk beléjük. Mondanom sem kell, hogy ez a szemlélet tévedésen vagy félreértésen alapszik, táplálója jó adag kényelmesség és felületesség, s mindezek együtt szegényítenek, elkedvetlenítenek, tétlenséget sugallnak. Kényelmesség és felületesség azért, mert futó jelenségeknél nem hatol mélyebbre, a látszatból ítél és sajnálja a fáradságot a mélyfúrástól, az igazi valóság megismerésétől. Szegényít és elkedvetlenít, mert feledni hagy, elsorvaszt értékes hagyományokat, s többek között nemzetiségi tudatunkat a perifériára szorítja, a népi táncra és a népviseletre egyszerűsíti. De az országos hátrányon túl helyi előnytelenségek is származnak belőle, éppen a nagyvárosok lakói számára : saját történetüket, emlékeiket, tradícióikat felejthetik el. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a városok lakossága gyorsab-Beke György (Folytatása a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7056 sz. 6 oldalára 30 báni 1970. július 15., szerda KASZÁT A LEGELŐKRE IS! Új szakvállalatok INDULÁSA elé Egy kicsit jelképes e fogalomtársítás : kaszát a legelőkre is ! Az új szakvállalatok indulása, a legelők karbantartására és kihasználására azzal kezdődhet, hogy helyenként kaszálni lehet a füvet. Azért is, mert nagy a termés, az állatok különben letipornák, de azért is, mert a téli készlettartalékok egyelőre még szűkösek. Miért ne remélnénk, hogy az új vállalatok munkája elvezet ahhoz a fűbőséghez, amely rendszeresen fölös készletet termel... A vládeni i legelőn már tényleg kaszálni lehet a füvet. Olyanynyira, hogy a közelmúltban a szakminisztérium által szervezett tapasztalatcsere résztvevői úgyszólván „elvesztek“ a nagy fűben. A brassói szakvállalat itteni egysége a Fogarasi-havasok „árnyékában“ igazi mintalegelőt létesített. A sok közlésre érdemes tanulságból mi ezúttal csak egyet emelünk ki. Azt, hogy a gazdálkodás jó megszervezése révén valóban olcsó az itteni fű. Ami nem jelenti azt, hogy nem költöttek a termésnövelésre. A legelőn elfogyasztott takarmányegységek értéke körülbelül 20 báni, ezzel szemben a szántóföldön termesztett kultúráknál, még jó takarmánytermesztéshozam esetében is, az önköltség ennek a háromszorosa, négyszerese... íme, ezért példamutató országos viszonylatban is a vládeni i legelő. De példát mutat abban is, hogy a nagy fűkészletet nem engedik elveszni, hanem a parcellák egy részén lekaszálják a termést. Kovászna megyében július elsejével indult be az új vállalat. Fő célja : az idei legelőfeljavítási program valóra váltása. Közben pedig felkészülnek arra, hogy a legelők igazi gazdájaként, a sürgős feljavítás az igényeknek megfelelően induljon meg. Szóba került itt is a kaszálás lehetősége, remélhetőleg néhány száz hektáron kaszálnak is. Ám a kasza mellé fejsze is szükséges. A bokrosodás megakadályozása, a beerdősödés elleni küzdelem egy percig sem szünetelhet. A vállalat létesítése azonban csak keret. Kovászna megyében arra számítanak, hogy a tulajdonképpeni legelőgazdálkodás mellett, illetve ezzel párhuzamosan nagyszabású akciók bontakozhatnak ki, szövetkezeti összefogással a takarmányelőállításra. Az első lépés egy szemcsézett takarmánykeveréket készítő egység lenne. A felsőbb szervek megígérték, hogy egy nagykapacitású takarmányszárítót bocsátanak az új vállalat rendelkezésére, s ez kiindulási alap lehetne a „gyártás“ megkezdéséhez. Hargita megyében július első ■* napjaiban máig nem volt igazgatója a szervezés alatt lévő vállalatnak. A megyei mezőgazdasági igazgatóság terve viszont annál konkrétabb formákatölt. Úgy is fogalmazhatnánk : nagy reményekkel indulnak. Lehet, hogy ezért is akadozik a személyzetbiztosítás. A Hargita megyei elképzelések fontos sajátossága, hogy a megye egész legelőgazdálkodásán belül a tájegységeket felölelő legelőőrhelyeken (kantonokon) a körülményekhez alkalmazkodó feljavítási módszereket honosítanak meg. S ez aligha lehetne másként, hiszen a Kelemen-havasok lankáin elterülő pázsitok feljavítása (ezer méter körüli magasságban) nyilván más agrotechnikát követel, mint a Kalonda már-már modernné varázsolt legelője. A megyei vállalatban különben hét egység tevékenykedik s ezen kívül Csíkszeredai székhellyel egy munkatelepet is bereődeznek, a beruházási teendők végrehajtására. Az új vállalat 43 alkalmazottal 57 ezer hektár legelő gazdája lesz, s tevékenységük remélhetőleg a több tejben, húsban fog már az elkövetkező években gyümölcsöződni. Flóra Gábor Naponta 30 tonna búzát arat-csépel Stefan Minister, a cocioc-i (Ilfov megye) mezőgazdasági gépesítési vállalat kombájnosa VACSORA BOKASSA ELNÖK TISZTELETÉRE Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke hétfőn hivatalos vacsorát adott az Államtanács Palotájának termeiben, Jean Bedel Bokassa tábornoknak, Közép-Afrika Köztársaság elnökének és kormányelnökének a tiszteletére. Részt vett Ion Gheorghe Maurer, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Panu, Gheorghe Radulescu, Virgil Trofin, Ilie Verde, Emil Draganes cu, Fazekas János, Manea Manescu, Dumitru Popa, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu, Stefan Voitec, Iosif Banc, a Nagy Nemzetgyűlés, a Minisztertanács több alelnöke, az Államtanács és a kormány számos tagja, központi intézmények vezetői. Részt vett Ange Patasse, Nestor Kombot-Nagueman, Henry-Paul Boundio, Bernard-Christian Ayandho, Jean-Marie Wallot, Marie Josephe Franok — miniszterek és a Közép-Afrika Köztársaság elnökének kíséretében levő többi hivatalos személy. A vacsora előtt elhangzott a két ország állami himnusza. A szívélyes, baráti légkörben lefolyt vacsorán Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke és Jean Bedel Bokassa tábornok, Közép-Afrika Köztársaság elnöke pohárköszöntőt mondott. (Agerpres) IDEJÉBEN ÚJÍTSA az ELŐRE MEG előfizetését! JEAN BEDEL BOKASSA . TÁBORNOKNAK, KÖZÉP-AFRIKA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉNEK LÁTOGATÁSA Miután egy napot töltött a tengerparton, majd hétfőn délelőtt megbeszélést folytatott Nicolae Ceausescuval, az Államtanács elnökével, Jean Bedel Bokassa, Közép- Afrika Köztársaság elnöke hétfő délután megismerkedett fővárosunk iparának, urbanisztikai-városrende- zési fejlődésének néhány aspektusával. Az afrikai vendéget elkísérte Constantin Statescu, az Államtanács titkára, Ion Cosma, Bukarest municípium néptanácsának első alelnöke és más hivatalos személyiségek. ...A városnéző körút első állomása a Semanatoarea, a román mezőgazdasági gépgyártás egyik élüzeme. Húsz esztendő alatt több százezer különböző mezőgazdasági gép, nagyon egyszerűek és nagyon bonyolultak, indult útnak innen rendeltetése felé. Sok közülük számos ország szántóföldjein végzi munkáját. Az érkezőket Ion Morega gépgyártóipari miniszterhelyettes és az üzem vezető , kollektívája fogadta. A vállalat profiljának rövid ismertetése után a vendégek megtekintik a főbb üzemrészlegeket. Ion Capasino mérnök, az üzem igazgatója ismerteti a gyárudvaron látható gépek üzemi jellemzőit, a vállalat fejlődési távlatait, amelyek természetesen megfelelnek szocialista mezőgazadságunk fejlesztési programjának. A vendégek élénk érdeklődést mutatnak a magánjáró gabonakombájn iránt, amely iparunk kimagasló vívmányai közé tartozik. A kombájn 36 féle növényt takarít be, vagyis gyakorlatilag az összes gabonaféléket, kukoricát, zöldségfélét, takarmánynövényeket stb. A gépet egyetlen ember kezeli, napi teljesítménye 15 hektár. Beállítása rendkívül könnyen, hidraulikus vezérlő rendszerrel történik. A látogatás végén Bokassa elnök megköszöni, hogy alkalmat nyújtottak számára a nagy ipari egység megismeréséhez és köszönetet mond a meleg fogadtatásért. A városnézés során Bokassa elnök és kísérete elhalad a Dimbovita partján épült modern diákkomplexum mellett, amely több mint 4000 diáknak nyújt otthont, majd a főváros egyik legszebb új negyedébe, a Drumul Taberei negyedbe érkezik. (Folytatása az 5. oldalon) Nicolae Ceausescu elnök pohárköszöntője Tisztelt elnök úr ! Tisztelt vendégeink ! Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa, kormánya és az egész román nép nevében rendkívüli örömmel, szívélyes barátsággal üdvözlöm önöket és e látogatáson kíséretükben levő munkatársaikat, egyúttal kifejezésre akarom juttatni azt a magas fokú vendégszeretetet, megbecsülést és tiszteletet, amellyel országunk összes honpolgárai fogadják Önöket a szocialista Románia földjén. Országaink földrajzilag más és más térségben terülnek el, sok ezer kilométerre egymástól , és mégis közel érzik magukat egymáshoz, kölcsönösen a tartós barátság érzelmeivel viseltetnek egymás iránt, mert mindkét nép a szabadság és az igazság, a béke és a haladás nemes eszméinek érvényesítéséért küzd. Az a szívélyes és meleg fogadtatás, amelyben Románia népe részesíti önöket mindenütt, elevenen szemlélteti ezeket az érzelmeket, kifejezi azt az óhajt, hogy tovább fejlődjön országaink barátsága és együttműködése mindkét nép érdekében, a béke és a nemzetközi megértés általános ügye érdekében. Ismeretes elnök úr, hogy mindenekelőtt egymás kölcsönös megismerése az a talaj, amelyen fejlődik és virágzik bármilyen barátság. Meggyőződésünk, hogy az Önök látogatása teljes mértékben ezt a célt fogja szolgálni; az alatt a rövid idő alatt amióta országunkban tartózkodik, alkalma nyílt arra, hogy megtekintsen (Folytatása az 5. oldalon) Jean Bedel Bokassa elnök pohárköszöntője Elnök úr ! Miniszterelnök úr ! Excellenciás urak! Romániai látogatásomat már régen beiktattam a baráti országokba tervezett látogatásaim programjába. Az előre nem látott események ellenére, amelyek miatt csaknem el kellett halasztani, íme szerencsésen megvalósult a terv, amelyet szívből kívántam. Országaink barátságának vitalitása most lehetővé tette számomra, hogy országuk földjére lépjek. Amikor tolmácsolom önöknek kormányom és az egész közép-afrikai nép szívélyes és baráti üdvözletét, nagy öröm tölt el és ezt az örömöt fokozza az amegtiszteletés, hogy önnel találkozhatok, az az öröm, hogy elfogadhattam az ön szívélyes meghívását, az őszinte csodálat bátor és szorgalmas népük iránt, amelyet alkalmam volt megismerni. Felesleges lenne, elnök úr, teljes földrajzi-történelmi és politikai gazdasági ismertetéssel szolgálnom országomról, Közép-Afrika Köztársaságról, amelyet egyébként önök jól ismernek. Engedjék meg azonban, hogy néhány szóval vázoljam azokat az elveket, amelyeken bel- és külpolitikánk egyaránt alapszik. Tekintettel arra, hogy csupán tíz évvel ezelőtt, a függetlenség elnyerésekor országom minden téren nagyon el volt maradva, szükséges volt, hogy már 1966 januártól, amikor a hatalmat átvettem, kormányommal (Folytatása az 5 oldalon) MAI SZÁMUNKBAN 2. OLDAL MŰVELŐDÉS • SPORT 3. OLDAL SZÜLŐKNEK - NEVELÉSRŐL LÁTTUK, HALLOTTUK, MEGTUDTUK 4. OLDAL NAGYVILÁG TÁVIRATOK Őexcellenciája GEORGES POMPIDOU úmakr a Francia Köztársaság elnökének Franciaország nemzeti ünnepe kellemes alkalom számomra ahhoz, hogy melegen üdvözöljem önt, elnök úr, és a legjobbakat, személyes boldogságot kívánjak önnek, jólétet a baráti francia népnek. A legszebb emlékeket őrzöm nemrég történt franciaországi látogatásomról, valamint az önnel folytatott gyümölcsöző megbeszélésekről, és szilárd meggyőződésem, hogy Románia és Franciaország baráti együttműködési kapcsolatai népeink, az európai és a világbéke és megértés javára fejlődni fognak. Fogadja elnök úr, mély nagyrabecsülésem kifejezését. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke Őexcellenciája AHMED HASSAN AL-BAKR úrnak, Irak Köztársaság elnökének Irak Köztársaság nemzeti napja alkalmából Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és a magam nevében szívélyes üdvözletemet küldöm, haladást kívánok az iraki népnek. NICOLAE CEAUȘESCU