Előre, 1971. április (25. évfolyam, 7276-7301. szám)
1971-04-08 / 7282. szám
KOVÁSZNA MEGYÉBEN BEFEJEZÉS ELŐTT A VETÉS• MEGKEZDŐDÖTT AZ ÜLTETÉS Szaporodnak a bevetett hektárok, Kovászna megye termelőszövetkezeteiben is egyre több a szépen megmunkált föld. Kedvez az időjárás is (legalábbis a vetéseknek), hiszen e vidéken hetek óta nem volt csapadék Ha most a kampány derekán mégsem teljesen felhőtlen az ég, az a vetőmag problémából adódik. Igaz, nem beszélhetünk tulajdonképpeni vetőmaghiányról, csak helyenként és esetenként nincs — a rossz szervezés miatt — amit a vetőgépekbe tölteni. És ilyenkor megkezdődik a telefonálgatás a szövetkezettől a megyeszékhelyre, innen Bukarestbe és kölcsönösen megoldást keresnek olyan problémákra, amit talán már februárban • Szépmező példát mutat • Meg kell kezdeni az öntözést • Hektárok és grafikonok el kellett volna rendezni. Szóval akad még fejfájás, de az idei kampány jellemzője mégis a viszonylagos gondtalanság. Tény, hogy évek óta nem volt példa a mostani egyenletes teljesítményre. A gazdaságok majdnem egyszerre kezdtek hozzá a vetéshez, és napok kérdése, hogy be is fejezzék. Az ültetés is most van kibontakozóban. A 257 burgonyaültető gép akár napi ezer hektáros teljesítményt is lehetővé tesz. A gépek egyharmadára „helyi erőből“ műtrágyaszórót, műtrágya adagolót kapcsoltak. Fontos, hogy e gépeket olyan területekre csoportosítsák, ahol tervbe iktatták a műtrágyaszórást és hatóanyag is van. A burgonyaültetés megszervezésében különben kiemelkedően jó eredményt értek el az állami mezőgazdasági vállalatok farmjai. Bizonyítja ezt a számszerű teljesítmény is, hiszen az 1700 hektáros terület jó egyharmadát már beültették. Nem kevésbé fontos viszont a termelési technológia. A magágy és az ültetőanyag előkészítése a szövetkezeti gazdaságok előtt valóban példa lehet. Hogy mennyi az, arról most, kampánykezdéskor még korai lenne beszélni, tény viszont, hogy a szépmezői farm és a vele szomszédos,közvetlen határos rétyi gazdaság felfogása között létezik különbség. S ez a különbség nem csupán abban nyilvánul meg, hogy Almási Gábor (Folytatása az 5. oldalon) a pirosra akarsz befizzetni ? Várd meg, te amíg megkezdődik a Monostori negyed építése ! Ez a jó tanács számtalanszor elhangzott az utóbbi években Kolozsváron. A Monostori negyed építésétől lakos és tervező egyaránt sokat várt. A tervezők úgy érezték, hogy itt felhasználhatják mindazt a tapasztalatot, amit a másik két negyed — a Donáth és Györgyfalvi — tervezése és a tervek megvalósítása során szereztek, vagyis itt jobb munkát végezhetnek. Erre a javulásra számítottak azok is, akik itt szeretnének új otthont alapítani. Mi valósult meg ezekből a törekvésekből, mennyiben felelnek meg a tervek a műépítészek országos értekezletén elhangzott útmutatásoknak ? Erről tájékozódtunk a kolozsvári helységrendezési és építkezési tervezőintézet műszaki igazgatójánál, POPOVICIU DRAGOS műépítésznél. Az új városnegyed -amelynek építése már meg is kezdődött, a Kálvária-dombbal szemben terül el, amelynek tőszomszédságában egykor Budai Nagy Antal hadai táboroztak. A történelmi jelentőségű hely kiválóan alkalmas városnegyed építésére — magyarázza a kiterített tervrajz mellett Popoviciu műépítész. Megfelelő a domborzata, a terület maga nem alkalmas mezőgazdasági művelésre. Mellette vezet el az E-15-ös nemzetközi műút, itt érkezik a városba a gyalui vízgyűjtőből jövő ivóvíz. Hátulról a Bükk karolja át a vidéket, a kedvelt kirándulóhelyek - a Szent János kút, az Erzsébet és a Cérna forrás is közel fekszenek ide. A Váradról Kolozsvárra érkező utas néhány év múlva nem falusias külsejű házikók, hanem pasztellszínű toronyblokkok, korszerű üzletházak mellett fog berobogni a városba. A Donáth és a Györgyfalvi negyed tervezésével kapcsolatban sok bírálat hangzott el a városban állampolgári gyűléseken és a helyi sajtóban. Főleg a helykihasználás körül folyt a vita. A Györgyfalvi negyed első mikrorajonjában például anynyira pazarlóan bántak a rendelkezésre álló területtel, hogy utólag - a helyzet javítása érdekében - még jónéhány tömbházat kellett építeniük az először felhúzottak közé. A Monostori negyedet már eleve úgy tervezték, hogy a helykihasználás lényegesen jobb legyen. Ez látszik a terven is, az egyenes utcák, a jól elhelyezett épületek könynyen áttekinthetővé, egyöntetűvé teszik a negyed képét. A másik két negyed lakosai gyakran vitatkoznak azon, hol is van negyedük központja. A tervezéskor gondoltak ugyan erre, de a lakosok szerint nagyon is vitatható, hogy most már melyik kereskedelmi komplexum tekinthető központinak. Nos, a Monostori negyedben a tervezők annyira világosan kijelölték a központ helyét, hogy itt nem lesz ok vitára. A központot a negyed bejáratánál építik fel, a Kálvária dombbal szemben, itt nemcsak üzleteket és szolgáltatási egységeket, hanem filmszínházat és klubépületet is emelnek. A központ mind a három mikrorajontól egyforma távolságra fog feküdni, és könnyen elérhető lesz. Ezenkívül a mikrorajonokban is nyílnak üzletek és kisipari szolgáltatási egységek. A Monostori negyedben több bölcsőde, napközi otthon és óvoda nyílik. A gyermekintézmények a zajos főúttól távol, a mikrorajonok belsejében épülnek fel. A tömbházak mellé játszótereket terveztek a kisgyermekeknek A negyed szélén pihenő- és sportparkot létesítenek, így az itt futballozó, vagy röplabdázó Hatosok lármája nem fogja zavarni a tömbházak lakóinak nyugalmát. Az idén megkezdték az első mikrorajon építését, a lakások hatvan százaléka azok rendelkezésére áll, akik állami kölcsönnel személyi tulajdonú lakást óhajtanak venni. Az első mikrorajonban egy líceum, két általános iskola, két bölcsőde, egy napközi otthon, egy óvoda, egy nagyobb és egy kisebb üzletház, több szolgáltatási egység, egy orvosi rendelő és egy filmszínház létesül. A fentiekből kiderül, hogy az új Monostori városnegyed valóban megfelelő lakhelye lesz annak az 55-60 000 embernek, aki itt lel majd otthonra. Egy kérdésünkre azonban nem kaptunk megnyugtató választ Popoviciu Dragos igazgatótól és ez a közművesítésre vonatkozott. Az igazgató azt mondotta, hogy felhasználják és kiegészítik a meglévő hálózatot. Pedig bizonyára jól tudják, hogy a másik két negyedben mennyi probléma adódott utólag, hány lakos panaszkodott a vízellátásra és a fűtésre. Mennyi emberi munkát és anyagot pazaroltak el a közművesítés során a többszöri útfeltöréssel, ismételt árokásással. Okulva a tapasztalatokból, Monostoron a közművesítésre is idejében meg kellene találni a megóvást. Kovács Erzsébet A harmadik— az igazi? Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság ......MIM ■ITT-VT—ara—a————Ilii .....«E XXIV. évfolyam 7282 sz. — 6 oldal ára 30 iráni — 1971. április 8., csütörtök A NÉPI FORRADALOM ÉLÉN 50 ÉVES PÁRTUNK DICSŐSÉGES TÖRTÉNELEMKÖNYVÉNEK Sokoldalúan fejlett, a civilizáció legmagasabb csúcsai felé haladó szocialista társadalmunkat építjük, formáljuk. Új ötéves tervünk ragyogó távlatokat nyit további fejlődésünkhöz. Napjainkban, amikor pártunk megalakulása félévszázados évfordulójának jegyében dolgozunk, jobban érezzük, mint bármikor, hogy eddigi sikereink és jövőbeli perspektíváink forrása és biztosítéka a Román Kommunista Párt tudományos, a marxizmus-leninizmus általános törvényeit hazánk sajátosságaira következetesen alkalmazó politikája. A párt vezetésével nagy utat tettünk meg a felszabadulás óta. Ennek az útnak az első állomásain nehéz harcot vívott pártunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk. A Román Kommunista Párt 1931 decemberében megtartott V. kongresszusa, elemezve az ország akkori nemzetközi és belső helyzetét, a tőkés-földesúri rendszer ellentmondásait, arra a következtetésre jutott, hogy Románia a polgári-demokratikus forradalom kiteljesedése előtt áll. „A forradalom feladata az, hogy erőszakkal megdöntse a burzsoá földesúri államhatalmat... és megteremtse a proletariátus és parasztság forradalmi demokratikus diktatúráját". „Ennek a forradalmi államhatalomnak — mutatott rá a pártkongresszus — az lesz a feladata, hogy fejlessze a polgári demokratikus forradalmat és felszámolja az összes feudális maradványokat. Mindezt nem azért teszi, hogy megtisztítsa a talajt a kapitalista fejlődés számára, hanem azért, hogy a forradalmi erők korlátlan szabadsága útján biztosítsa számukra a további fejlődést a proletárszocialista forradalom felé vezető utakon..." Az RKP V. kongresszusának ezek a megállapításai alapjában érvényesek maradtak, de azok a történelmi körülmények, amelyek között a romániai forradalom megindult és kibontakozott, lényegesen különböztek az V. kongresszus által felvázoltaktól. Időközben ugyanis Európa olyan események színtere lett, amelyek gyökeresen megváltoztatták Románia külső és belső helyzetét is. A fasiszta diktatúra uralomrajutása Németországban és a fasizmus előretörése új helyzetet teremtett. Olyan történelmi helyzet jött létre, amikor a széleskörű antifasiszta népfront megteremtése minden kommunista párt elsőrendű kötelességévé vált. Az RKP, az 1935-ben meghirdetett népfronttaktikájának eredményeként, a munkásosztály köré tömörítette az ország összes demokratikus és hazafias erőit, létrehozta a katonai-fasiszta diktatúra megdöntését biztosító széleskörű fasisztaellenes szövetséget. „A fasiszta diktatúra megdöntése és az ország idegen megszállás alóli felszabadítása — amint arra Nicolae Ceausescu elvtárs rámutatott — a romániai népi, antiimperialista forradalom kezdetét jelentette, új szakaszt nyitva országunk fejlődésében". Az 1944 augusztusi antifasiszta fegyveres felkelés győzelmével megindult népi forradalom bonyolult folyamatként bontakozott ki és valósult meg. Mivel az augusztus 23-i történelmi fordulat nyomán az ország élére egy tábornokokból és „szakemberekből" álló kormány került, Constantin Senetescu tábornok elnökletével, amelyről hamarosan kiderült, hogy valójában nem akarja az ország társadalmi reformok útján történő fejlődését, az RKP vezette demokratikus erők forradalmi harcra mozgósították a dolgozó tömegeket. Az intenzív politikai harcnak ebben az időszakában a kommunista párt a feudális maradványok felszámolásáért és a parasztság földhözjuttatásáért, a köz- és politikai élet demokratizálásáért, a nemzetgazdaság újjáépítéséért, az antihitlerista front minden erővel való támogatásáért,, egy széles, demokratikus tömörülésű kormány létrehozásáért, vagyis a polgári-demokratikus forradalom kiteljesítéséért hívta harcra, szervezte és mozgósította a néptömegeket. Az új történelmi körülmények között az RKP vezetésével az antifasiszta és nemzeti felszabadítási harc átfogó jelleget öltött a polgári-demokratikus forradalom kiteljesítéséért. A népi forradalom kibontakozásának és fejlődésének folyamatában két tábor alakult ki és állt kibékíthetetlen ellentétben egymással. Az egyik oldalon a fegyveres felkelés győzelmével jelentősen meggyengült, de meg nem tört reakció erői, a másik oldalon pedig az RKP vezette demokratikus erők tömörültek. A reakció főerői a népi forradalom kezdeti szakaszában a Iuliu Maniu vezette Nemzeti Parasztpárt és a Dinu Bratianu vezetése alatt állt Nemzeti Liberális Párt köré csoportosultak. Ezek az úgynevezett történelmi pártok a monarchia mögé felzárkózva, elkeseredetten szembeszálltak Románia gazdasági, társadalmi és politikai reformok útján történő fejlődésével, s igyekeztek mindent elkövetni a tőkések és földesurak uralmának fenntartása és a régi rendszer megszilárdítása érdekében. A burzsoázia, amelynek egy része maga is érdekelve volt a demokratikus átalakulások véghezvitelében, a forradalom folyamán nem tanúsított egységes magatartást. Haladóbb elemei felismerték a földosztás és a közélet demokratizálásának szükségességét s — a maguk módján — hajlandóknak is mutatkoztak támogatni a forradalmi átalakulásért folyó harcot, de bizalmatlanok voltak az RKP és a dolgozó tömegek rohamosan növekvő ereje iránt. A népi forradalom egyik alapvető vívmányának, a forradalmi-demokratikus kormánynak a létrehozása után, miután Maniu, Bratianu és pártjaik lelepleződtek, a reakció tömörülési központja megváltozott. Ezúttal a monarchia vált a reakciós erők fő központjává. A polgári-demokratikus forradalom kiteljesítése kíméletlen harcot jelentett a reakció erői ellen. A forradalom fő ereje és egyben vezetője a munkásosztály volt, amely a dolgozó parasztság széles tömegeivel és a városi kispolgárságról szövetkezve, maga köré tömörítette az ország összes haladó erőit és élcsapata, az RKP vezetésével, forradalmi harcot vívott az ország demokratikus átalakításáért, a szocializmus útjára való áttérésért. A dolgozó parasztságnak, mint természetes szövetségesnek a megnyeréséért és mozgósításáért, a munkásosztály elszánt harcot folytatott a „történelmi" pártok köré csoportosult reakciós burzsoáziával, amely igyekezett a parasztságot a maga oldalára vonni. Maniu és hívei a parasztság barátjának és megbízható támaszának próbálták magukat beállítani. A dolgozó parasztság azonban nem hitt a cionistáknak, saját demokratikus szervezetébe, az Ekésfrontba tömörült és szoros szövetségre lépett a munkásosztállyal. Történelmi hivatásának biztosítása érdekében a kommunista párt, nyomban augusztus 23 után, hozzálátott tevékenységének átszervezéséhez az Bunta Péter, a történelemtudományok doktora (Folytatása a 2. oldalon) LAPJAI AZ SZKP XXIV. KONGRESSZUSÁN RÉSZT VEVŐ ■' ' ' ............... 11 '# Román Kommunista Párt küldöttségének látogatása az Azerbajdzsáni SZSZK-ban A Román Kommunista Párt küldöttsége, amely Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának vezetésével részt vesz az SZKP XXIV. kongresszusának munkálatain, kedd délután látogatásra érkezett az Azerbajdzsáni SZSZK-ba. A küldöttséget elkíséri G. Aljev, az Azerbajdzsáni KP KB első titkára, M. A. Leszecsko, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnöke, V. M. Busujev, az SZKP KB osztályvezetője, V. I. Drozgyenko, a Szovjetunió bukaresti nagykövete. A bakui repülőtéren a román nép küldötteit, élükön Nicolae Ceausescu elvtárssal, G. Ibragimov, G. Szejdov, D. Guljev, az Azerbajdzsáni KP KB titkárai, Sz. Rasidzade, az Azerbajdzsáni SZSZK Minisztertanácsának első alelnöke, a Minisztertanács több alelnöke, miniszterek társadalmi szervezeti képviselők üdvözölték. Pionírok csoportja virágcsokrokat nyújt át Nicolae Ceausescu elvtársnak és a küldöttség tagjainak. A repülőtértől a vendégek szálláshelyéig az egész útvonalon a lakosok népes tömege szívélyesen köszöntötte a román nép képviselőit, élen Nicolae Ceausescu elvtárssal. Ugyanaznap a Román Kommunista Párt küldöttsége az Azerbajdzsáni KP KB székházában találkozott G. Aljev elvtárssal, az Azerbajdzsáni KP KB első titkárával, a Központi Bizottság több titkárával, valamint a köztársasági kormány több tagjával. G. Aljev elvtárs röviden ismertetie az azerbajdzsáni nép történetét, a köztársaság gazdasági, társadalmi és kulturális sikereit és hangsúlyozta, a dolgozók szilárd elhatározása teljesíteni az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadásra kerülő programot. Nicolae Ceausescu elvtárs tájékoztatta a vendéglátókat arról, hogy hazánk dolgozói milyen sikereket értek el a gazdaság, a tudomány, a kultúra fejlesztésében, az életszínvonal emelésében, hogy egész népünk lendületesen munkálkodik a Román Kommunista Párt X. kongresszusán kijelölt feladatok valóra váltásán. Ezután a vendégeket felkérik, tekintsék meg Baku városát. A főváros legmagasabb pontján, a nappali fényben fürdő Kirov park bejáratánál Románia és az Azerbajdzsáni SZSZK zászlóit lengeti a szél. Romáin és azerbajdzsáni nyelven a következő felírás olvasható : „Köszöntjük Önöket, kedves vendégeink ! Nicolae Ceausescu elvtárs és a küldöttség tagjai e dombról elgyönyörködnek a város panorámájában, amelynek fényei messzire ellátszanak a Káspi-tenger mentén. A gépkocsisor ezután bejárja a város néhány nagyobb útvonalát. A Román Kommunista Párt küldöttsége folytatja látogatását az Azerbajdzsáni SZSZK-ban. Gazdasági szemle A 3. OLDALON AZ 1972-ES JÉGKORONG VB C-CSOPORTJÁNAK SZÍNHELYE: CSÍKSZEREDAI INTERJÚ VASILE MILITARI! elvtárssal, a Román Jégkorong Szövetség főtitkárával Hazaérkezel! Génfből, a Nemzetközi Jégkorong Liga évi kongresszusáról a BJSZ küldöttsége, amely, amellett, hogy tevékenyen részt vett a VBA-csoportja titkárságának munkálataiban, ügyesen védelmezte érdekeinket a nemzetközi fórumon. — Főtitkár elvtárs, örömmel nyugtáztuk a hírt, hogy 1972-ben hazánk három jelentős jégkorong esemény színhelye lesz. A hírügynökségi jelentések szerint ugyanis Bukarestben tartja jövő évi kongresszusát a Nemzetközi Jégkorong Liga, fővárosunk lesz a házigazdája a B-csoport összecsapásainak, s valamely vidéki városunk a C-csoporténak. Hogyan érték el ezt a hármas sikert ? — A kongresszus rendezési jogát aránylag könnyen megszereztük, nehezebb dolgunk a két világbajnoki tornával volt. Rajtunk kívül ugyanis a franciák is felléptek a rendezés igényével. Hogy őszinte legyek, a tekintélyes konkurrencia csaknem lemondásra késztetett. John Ahearne úr, a liga elnöke ugyanis erősen hajlott arra, hogy a franciáknak ítéljék a házigazdaságot. Azzal érvelt, hogy tavaly mi voltunk a rendezők. Szerencsénkre a franciák végzetes taktikai hibát követtek el. Két nappal a szavazás előtt, lemondták a C-csoportot, amelyet így a csehszlovákoknak kellett volna vállalniuk. Mi kitartottunk előbbi igényünk mellett. Ily módon, amikor a szavazásra került sor, 34:18 arányban szereztük meg a román jégkorong első, 1972-es győzelmét. Ez az arány érthető okokból kellemes meglepetés volt számunkra ... A munkálatok befejezése után Ahearne úr odajött hozzám és tréfásan megjegyezte: Military úr, még mit akarnak megszerezni! Ezzel arra utalt, hogy az A-csoport küzdelmeit nem számítva minden Gyarmath János esemény rendezési jogát magunkénak mondhatjuk. — Nem tisztázódott az, hogy hazánk melyik városai lesznek a rendezők. — Minta hírügynökségek is jelentették, a B-csoport küzdelmeire Bukarestben kerül sor. A C-csoportéra természetesen a Csíkszeredái fedett műjégpályán... — Lehet valamilyen akadálya annak, hogy ne Csíkszereda legyen a házigazda ? — Egy igen, ha nem fejezik be őszig teljesen a jégpályát és a szállót ! — Olyan hírek érkeztek Génfből, hogy a kanadai Amatőr Jégkorong Szövetség kibékül a ligával, s Bukarestbe elküldi csapatát. Mi igaz ebből ? — Minden. De még nem hivatalosan. Earl Dawson elnök véleményének a birtokában, csak annyit mondhatok, hogy 95 százalékban látni fogjuk a kanadaiakat, akiknek ma már fő céljuk nem is az amatőr VB-n való részvétel, hanem a négyes open torna, amelyen a kanadai profi válogatott mellett a szovjet, a csehszlovák, s a svéd csapat száll a jégre. — Ezek szerint szövetségünkre, válogatottunkra rendkívüli feladatok hárulnak. Milyen tervekkel készülünk ezekre ? — Tervezni csak a ‘70—‘71-es idény után fogunk, egyelőre csak annyit : a szövetség május 15-től „rendkívüli állapotot“ hirdet meg ... AZ IRODALOM VALÓSÁGALAPJA K isiparos módjára, hozott anyagból dolgozom, mert a címet a szerkesztő hozta s belőle testhezálló cikket rendelt. Megnéztem volt magamnak a témát s bólintottam is megadóan, hogy el lesz intézve, de csak azért, hogy a meggyőzés kényelmetlenségeitől magamat megkíméljem. Azt ugyanis első pillanatban eldöntöttem, hogy én pedig ilyen cikket nem írok. Mit is írhatnék erről, amikor a címben minden benne van : az irodalom alapja, forrása, kiindulópontja — a valóság. Tökéletes, tankönyvbe illő igazság. Egy tollvonást se kell igazítani rajta. És minthogy a cikkírásról ilyen szerencsésen sikerült magam lebeszélnem, önkéntelenül nyúlok az éjjeliszekrényen sorban álló olvasnivalók felé, s rövidesen nagy élvezettel merülök bele Bethlen Miklós önéletírásába. Épp a XVII. századi hollandus viselettel ismerkedem, amikor eszembe jut, hogy ez aztán tényleg valóság, itt nincs mese, mert amit ez a tiszteletre méltó nemesúr leír, azt ő mind látta, tapasztalta és pont úgy, egy centivel se másképp, és akkor hirtelenében még az is eszembe jut, hogy mióta érdekel engem a hollandiai divat ? A tizenhetedik századról nem is beszélve, már a szónak abban az értelmében, hogy miért pont a tizenhetedik és abban is, hogy engem valójában, a szónak mániákusságig menő értelmében a huszadik századból is csak a második féle izgat, mert azt szeretném megérteni vagy pontosabban : abban szeretném magamat megérteni, és ahogy ezt ilyen bölcsen elgondoltam, le is hanyatlott a könyvet tartó kezem, mert az jutott eszembe, hogy mi lesz a valósággal ? Ugyanis , ha az irodalom alapja, forrása és lényege a közvetlen valóság, engem a XVII. század valósága pedig nem érdekel, akkor mi a fittyfenétől olvasom én Bethlen Miklóst ? Mert olvasom ! No, hát akkor álljunk meg! — vezényelek magamnak, ment itt valami nem stimmel. És mi?!Még fr,az uscás végtelen, hogy a valóság a f forrás. Ezt így tanultam. Ennek tudatában.. írtunk is, jó sokáig, siha később írásközben megfelentkeztünk erről a sorvezetőről, nem azért tettük, mintha — végső tökön — a tételben kételkedtünk volna. Bosszant a dolog, s odapillantok a könyv sora, mintha segítséget várnék, de ott bizony Tamási Áron áll elől s a maga székely rovásaságával ,lökdösi felém a Jégtörő Mátyást. Roszszul áll a szénám a 'valóság " ügyben, mert ez az Áron bá itt’osban* dolgokat mível. Lelket ad a bolhának, póknak, bagolynak, sasnak s úgy beszél az emberrel az egész állatsereglet, mint a pereszlen. A boszorkányról nem is szólva, akinek olyan csodás hatalmat adott, mint a mesében. De ha így van, hogy lesz itt forrás a valóság ? Amikor az életben — filozófiai diplomámra esküszöm — nincs boszorkány-poszt, ha csak esztétikai értelemben nem alkalmazzuk. Nem kell elveszítenünk a kétségbeesésünket ! — biztatom magam : az élet olyan gazdag, hogy mindenre van példa, erre is, meg az ellenkezőjére is... Hanem azt a könyvet, amit azért olvastam vagy olvasnék, hogy a valóságról képet kapjak, sehogyan sem találom. Ellenkezőleg. Alaposan bele is gabalyodom a magam szőtte hálóba, mert eszembe jutnak kezdeti írásaim (meg a máséi is), amiben rusnyán mesterkedik a kulák meg az osztályellenség — meg a sok általam valóban tapasztalt jelenség —, de amely írásokat — isten vétkemet megbocsássa — már magam sem olvasom el, és ezzel elszabadul a pokol s meg se állok az Isteni színjátékig, amelynek szerzőjéről kortársai komolyan gyanították, hogy megjárta a poklot. Tehát úgy Huszár Sándor (Folytatása a 2. oldalon) A VASKAPUI VÍZGYŰJTŐNÉL a szint elérte az 59,40 métert, vagyis a jelenlegi szakaszra előírt maximális színvonalat. Ezzel lehetővé vált a vízierőmű funkcionális teljesítményének további növelése 40 megawattal. A víz jelenlegi szintje lehetővé teszi az aggregátok 110 megawatt teljesítményű működését, ami az év második feléig tart. Ekkor a zsilipek rátérnek a kétlépcsős működésre és befejeződnek a bukógát szerelési munkálatai, ami által elérhető az aggregátok paramétereinek maximális szintje. A gyűjtőtó vizének emelkedése nyomán Ada-Kalem szigete, Vízciorova, Orsová egy része és a Duna-kanyar több más helysége, amelynek lakosságát az övezet más településeibe költöztették, víz alá került.