Előre, 1971. július (25. évfolyam, 7354-7380. szám)

1971-07-24 / 7374. szám

EGYETLEN EGY OKOS ÖTLET, A TERMELÉS GAZDASÁGOSSÁGÁT SZOLGÁLÓ ÚJÍTÁS SE MENJEN KÁRBA „Senki sem érhet el sikereket az új rendszer építésében, ha nem támaszkodik munkásosztá­lyára, saját értelmiségére, népének legjobb tu­lajdonságaira". Nicolae Ceausescu elvtárs az ideológia, a politikai és kulturális­nevelő tevékenység terén dolgozó pártaktíva munkatanácskozásán el­mondott beszédében azokról szólt, akik nem értékelik eléggé a mun­kásosztály, a hazai, értelmiség, dol­gozó népünk felkészültségét, s akik ahelyett, hogy itthon ösztönözték volna sokkal inkább, mint ahogy tették a műszaki-tudományos kutatótevékenység eredményeinek gyakorlati alkalmazását, szíveseb­ben fordultak a külföld vívmányai­hoz, megvásárolták a költséges gé­peket, berendezéseket, s mégis elő­fordult nemegyszer, hogy azokat a mi munkásainknak, technikusaink­nak kellett utólag rendbe tenniük, hogy elérjék a tervezett gazdasági paramétereket. A brassói üzemek újító, ésszerű­sítő tevékenységére nem ez a jel­lemző, előfordult viszont, hogy a külföldhöz való folyamodást el le­hetett volna kerülni, ha jobban kö­rülnéznek saját házuk táján. Ezt az állítást elsősorban a gyárak eddigi eredményeire alapozzuk. Az idén, az első félévben — municípiumi szinten — 1239 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók a gyárak műszaki kabinetjéhez. A jónak mi­nősítettek száma elérte a 602-öt, ebből 552-öt máris hasznosítottak a termelésben, a tényleges megtaka­rítás meghaladja a 98 millió lejt. Az újítók pedig 1,5 millió lej juta­lomban részesültek. Sokatmondó számok ezek. Bizo­nyítják, hogy „amikor feladatokat tűztünk ki a munkások, techniku­sok, a mérnökök és a kutatók elé, számos bonyolult kérdést oldottunk meg"­. A golyóscsapágy-gyár éve­ken át importálta a csapágygolyó megmunkálásához szükséges, kü­lönleges öntvényből készült korong­­reszelőket. Ez a behozatal évi 6 millió lejjel terhelte a gyár imerült olyképpen módosítani az acél­szalag technológiai folyamatát, hogy lehetővé váljék a hazai me­leghengerművek által előállított acélszalag felhasználása a csapágy­perselyek gyártásához. Az előzetes számítások szerint, ez a megoldás évi 1,3 millió lej megtakarításához segítette hozzá a golyóscsapágy-gyár munkaközösségét. Különben, az el­múlt ötéves terv időszakában ez a brassói üzem négy esztendőn át vezetett az országos újító, ésszerű­sítő mozgalomban, egyetlenegy év­ben szorultak a harmadik helyre. Ez a két példa és még számos más, amelyet felhozhatnánk a téi évről és az idei első féleszten­­dőről, köztük nem egy olyan újítás, amely jelentős megtakarításhoz se­gítette volna az üzemet. Ugyanez az egyenleg a traktorgyárban 153, a Hidromecanicában 33, a Rulmentul­­ban 13, municípiumi szinten pedig 1021 újítás és ésszerűsítés vár jobb sorsra, köztük nem egy olyan talál­mány, amelyet, ha gyakorlatilag is, megoldanának a brassói üzemek, le­het ismét lemondhatnának a szürke állomány, a mérnöki munka import­jának újabb jelentős részéről. Az újítások dinamikája a felüle­tes szemlélőt csakis dicsérő szavak­ra késztetné, s meg is érdemük a brassóiak, ha csak azt vesszük fi­gyelembe, hogy míg 1966-ban­­ az 1864 alkalmazott újítás 26,5 millió lejt hozott az üzemeknek, 1970-ben az 1069 alkalmazott újítás több mint 138 millió lejt jelentett. Vagyis 1970-ben az újítók, a feltalálók alapvető, a termelés szempontjából lényeges kérdéseket oldottak meg és olyan színvonalon, ahogy azt a hely­zet megkívánta. Ez az akarat, az emberi hozzáállás milyenségén kí­vül, a műszaki szakembereink ké­pességét­ ,­­érettségét is bizonyosíja. Brassóról van szó, világos, egyik olyan nagy ipari, főleg gépipari vá­rosunkról,­­ ahol az ilyen szakembe­rek legjobbjainak egy része találha­tó, el is várhatja tehát nemzet­­gazdaságunk az ilyen eredményeket. És elvárhatja, el is várja azt is, hogy egyetlenegy okos ötlet, a ter­melés gazdaságosságát befolyásoló elgondolás se menjen kárba, és úgy Barabás Gizella Halász László (Folytatása a 3. oldalon) ..Ugyanez az egyenleg a traktorgyárban 153..." Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7374 sz. 6 oldal­ára 30 báni 1971. július 24., szombat A MŰSZAKI FELKÉSZÜLTSÉG ÉRTÉKESÍTÉSE A BRASSÓI ÜZEMEKBEN porttervét. Jó lenne megoldani­ te­hát, lemondani a behozatalról. So­kakat foglalkoztatott ez a kérdés a gyár műszaki szakemberei közül, és ahogy ez már történik, ha a szak­ember nagyon akarja meg is tudja oldani a feladatot. Először az önt­vényt kellett előállítani. Sikerült. Ebből aztán meglett a reszelőko­rong. Ma, a Rulmentul évi 1,5 mil­lió valutalej értékű­­ exportot bo­nyolít le ebből a termékből, tehát nemcsak lemondtak az importról, hanem valutát is szereznek a nem­zetgazdaságnak, hírnevet a román műszaki iskolának. Ugyancsak az említett gyár szakembereinek sike-sfarimestru­­­ból vagy­­a­ város más gyáraiból, üzemeiből bizonyítják ugyanakkor a még létező, a nem eléggé hasznosított belső, tartaléko­kat, a szakember-potenciál kihasz­nálatlan képességét. Ezt elsősorban arra alapozzuk, hogy még az újító tevékenységükről ismert üzemekben is, mint például a tehergépkocsi­­gyár, túl magas a parlagon heverő, a hasznos időn belül nem értékesí­tett újítások száma. Ebben az üzem­ben a dolgozók az első félévben 176 újítást nyújtottak be, ebből 76-ot minősített jónak a szakkollektíva, a nem hasznosított újítások egyenlege mégis 132. Ennyi maradt el a tava­ A NÉPI EGYETEMEK A POLITIKAI, SZOCIALISTA NEVELÉS INTÉZMÉNYEI A szocialista tudat feltételezi a jelenkori kultúra, tudo­mány és technika értékei­nek elsajátítását, s minde­nekelőtt a párt világnézeté­nek, a dialektikus és törté­nelmi materializmusnak, az ezt sa­játos körülményeikre alkalmazó pártpolitikának, a IX. és X. kon­gresszus dokumentumainak, vala­mint pártunk főtitkára beszédeinek az alapos ismeretét. A tudományos­­műszaki forradalom korában, a sok­oldalúan fejlett szocialista társa­dalom kibontakozásának időszaká­ban, a tömegek tudatos cselekvése a társadalmi élet minden területén, különös jelentőséget kap, hiszen a tömegeknek minél aktívabban és felkészültebben kell részt venniük a társadalom előtt álló összes fel­adatok megoldásában. Éppen ezért a tudat fejlesztésében döntő szere­pet betöltő ideológiai-nevelő munka fokozása előtérbe kerül. A politikai-ideológiai tevékeny­ség, az összes dolgozók marxista-le­ninista nevelésének javítása érdeké­ben tett legfrissebb intézkedések, különös fontosságúak az ismeretter­jesztő bizottságok és népi egyete­mek, a falusi művelődési otthonok, a közművelődést szolgáló összes in­tézmények munkája tekintetében. A Bihar megyei ismeretterjesztő bizottság már évek óta a kísérle­tező — jó értelemben kísérletező — intézmények közé tartozik. A prog­ram évenkénti felújítása, új mód­szerek kikísérletezése és bevezetése, számtalan szimpozion rendezése, fővárosi, kolozsvári, temesvári és nagyváradi egyetemi tanérek felké­rése előadások megtartására — íme, néhány bizonyító tény. A tudomá­nyos és a politikai-ideológiai isme­retterjesztésben döntő a hallgatóság­nak közvetített tudományos tarta­lom, s főként a természeti és társa­dalmi jelenségek filozófiai és poli­tikai magyarázata. A rendezvény­előadás, szimpozion, konzultáció, kerekasztalértekezlet stb. m­érté­két az határozza meg, hogy meny­nyiben felel meg a hallgatóság igé­nyeinek, érdeklődésének, s hogyan válaszol korunk, valamint az adott közönség, csoport lényeges problé­máira. A differenciált érdeklődés kielégítése céljából, a Bihar megyei tudományos ismeretterjesztő bizott­ságban számos szakosztály műkö­dik. A szakbizottságok, illetve osz­tályok összetételében arányosan vannak képviselve, mind a termé­szettudományok, mind a társada­lomtudományok. Bár a szocialista tudat formálása és fejlesztése tulajdonképpen mind­egyik szakbizottság feladata, jelle­güknél fogva a társadalomtudomá­nyokra hárul a politikai-ideológiai, hazafias és internacionalista neve­lés legfőbb gondja. A MUNKÁSOSZTÁLY FORRADALMI HAGYOMÁNYAINAK ÁPOLÁSA A szocialista politikai tudat fej­lesztésének egyik legfontosabb esz­köze a Román Kommunista Párt dicső, forradalmi tevékenységének, a nép társadalmi és nemzeti felsza­badításáért folytatott harcának is­mertetése, a dolgozók, s különösen a fiatalok nevelése a küzdelmes múlt tiszteletének, a románok, ma­gyarok és más nemzetiségű dolgo­zók testvériségének, kölcsönös meg­becsülésének szellemében. „Megbe­csüljük mindazokat, — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs — akik az idegen elnyomatás ellen, a nép füg­getlenségéért, a román nemzeti ál­lam megalakításáért vívott harc élén álltak“. A pártévforduló évében a megyei­­tudományos ismeretterjesztő bizott­ság az évforduló tiszteletére gonddal összeállított programot valósított meg, s a jövőben folytatja a meg­kezdett­ akciókat. A rendezvények közül kiemelkedik A párt — népünk bölcsessége, öntudata és dicsősége című ülésszak, melynek jelentősége abban áll, hogy a helyi történészek filozófusok és társadalmi aktivisták eredeti, tudományos igényességgel, dokumentációval és apparátussal megírt munkákkal jelentkeztek. Ilyen értékű munkának lehet ne­vezni A Bihar megyei munkásmoz­galom kezdetei (Varga B. László), Dr. Rozván és A Bihar megyei munkásmozgalom (Körösi István), A Bihar megyei szocialisták hozzá­járulása az RKP megalakításához (M. Dracin), A városi és falusi dol­gozók blokkjának tevékenysége Bi­har megyében (T. Pavel) című érte­kezéseket. Hasonló jellegű, helyi munkásmozgalmi adatokat, esemé­nyeket ismertető expozékat Mar­­gittán és Szalontán is tartottak. Mindezeken a rendezvényeken aktí­van vettek részt városaink román, magyar és más nemzetiségű dolgo­zói. A megyei tudományos ismeretter­jesztő bizottság a falusi és községi művelődési otthonok részére külön előadásokat dolgozott ki a munkás­­mozgalom Bihar megyei alakjairól, a párt történetének egyes mozzana­tairól és más témákról. A harcos múlt felidézése nagysze­rű alkalom arra, hogy ifjúságunkkal megismertessük a munkásosztály küzdelmét, hősiességét, azt az áldo­zatot, amelyet a közös szocialista hazánk felemelkedéséért és szabad­ságáért hozott. A munkásosztály, a parasztság és az összes dolgozó ré­tegek múltbeli életét dokumen­táltan, meggyőző erővel bemutató rendezvények hozzásegítik a fiatalabb Szilágyi Sándor a Bihar megyei ismeretterjesztő bizottság munkatársa (folytatása a 2. oldalon) MAI SZÁMUNKBAN: • MŰVELŐDÉS • SPORT (2. oldalon) MŰSOR­KALAUZ (4. oldalon) • LÁTTUK, HALLOTTUK, MEGTUDTUK (5. oldalon) A Egy hét a külpolitikában szocializmus tizennégy ország­ban diadalmaskodott, és a földkerekség lakosságának egyharmadát öleli fel. Ez olyan ob­jektív társadalmi valóság, amely rányomja bélyegét az egész jelen­kori fejlődésre. Manapság aligha akad olyan jelentősebb nemzetközi probléma, amelynek rendezése el­képzelhető lenne a fenti objektív tényező figyelembe vétele nélkül. Korunk szellemét, a realista hely­zetfelmérést és gondolkodásmódot tükrözi, hogy a tőkés országokban hovatovább mind több államférfi ismeri fel ezt az igazságot. Az el­múlt napok fölötte jellemző példát szolgáltattak ilyen szempontból : a kapitalista világ legerősebb orszá­ga, az Egyesült Államok elnöke azon óhajának adott kifejezést, hogy meglátogassa a Kínai Népköz­­társaságot. Mint ismeretes, a Csu En-laj, a Kínai NK Államtanácsá­nak elnöke, és Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója között nemrégiben lezaj­lott találkozó során megállapodás született, miszerint az USA elnöke egy alkalmas időpontban, még 1972 májusa előtt ellátogat Kínába. Pártunk és kormányunk fennen hirdette és tettekkel bizonyította, hogy az államközi kapcsolatok nor­malizálásának, a feszültség felszá­molásának, a vitás kérdések megol­dásának egyetlen járható és célra­vezető útja van : a nemzetközi dia­lógus. Éppen ezért hazánk közvéle­ménye, amely örömmel köszönti a kapcsolatok normalizálását és tere­­bélyesedését valamennyi ország kö­zött, függetlenül társadalmi rend­szerüktől, megelégedéssel fogadta a sorra kerülő magasszintű kínai— amerikai megbeszélések hírét. Pár­tunk és államunk vezetői nemegy­szer hangsúlyozták, hogy alapvető szükségszerűség figyelembe venni azt a szerepet, amely a népi Kíná­ra hárul a nemzetközi életben. „Országunk — hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kom­munista Párt főtitkára, az Államta­nács elnöke a Kínai Népköztársa­ságban tett látogatása alkalmából rendezett nagygyűlésen mondott be­szédében — nagy jelentőséget tu­lajdonít annak, hogy a Kínai Nép­­köztársaság részt vegyen az összes nemzetközi kérdések megoldásában. Üdvözöljük a népi Kína más álla­mokkal való kapcsolatainak fejlő­dését ; mi ebben a nemzetközi biz­tonság és a világbéke ügyéhez való hozzájárulást látjuk. Románia úgy véli, elérkezett az idő, hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalja jogos he­lyét az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében és a többi nemzetközi szer­vezetben. Szilárdan támogatjuk a Kínai Népköztársaságnak azt az igazságos követelését, hogy vonják ki az Amerikai Egyesült Államok csapatait Tajvanról, amely Kína szerves része.“ A nemzetközi életben a népi Kí­nára háruló szerep nyílt elismerését jelenti, hogy az utóbbi időben egy­re több ország teremt diplomáciai kapcsolatokat vele és hogy az el­múlt esztendőben az ENSZ-közgyű­­lés ülésszakán a tagállamok több­sége állást foglalt a Kínai Népköz­­társaság törvényes ENSZ-jogainak helyreállítása mellett .Az Egyesült Nemzetek Szervezetének már az el­nevezése is arra emlékeztet — mondotta Nicolae Ceausescu elv­társ az ENSZ jubileumi ülésszakán tartott beszédében —, hogy megala­kításánál szem előtt tartották : a földkerekség összes nemzetei egye­sítsék erőfeszítéseiket a minden egyes nép szabad fejlődését biztosí­tani tudó tartós béke megteremté­séért.“ Ezt azonban nem sikerült elérni, a világszervezet egyetemes­ségét nem sikerült biztosítani. A Kínai NK ENSZ-képviselete körüli vitának több mint húsz éves története van az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Emlékeztetjük olva­sóinkat, hogy 1949 végén Csu En­­laj, aki abban az időben a Kínai Népköztársaság külügyminiszteri tisztségét töltötte be, levelet inté­zett, az akkori ENSZ-főtitkárhoz, s abban kérte­­ , azonnal fosszák meg a csangkajsekistákat az ENSZ-man­­dátumtól és érvényesítsék a Kínai NK törvényes jogait. A külügymi­niszter levele kiemelte, hogy Kína, amely 1945-ben aláírta az ENSZ Alapokmányát, négy esztendővel később — a nagy kínai forradalom győzelmének eredményeként — Kí­nai Népköztársaság lett, az ebből fakadó összes politikai- és jogutód­lásokkal együtt. Ebből következik, hogy a kínai államnak, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapító tagjá­nak jogutódja a népi Kína, s ennek következtében az ENSZ-jogok a pe­kingi kormányt illetik meg. A „két Kína“ elméletnek tehát nincs és nem is lehet semmilyen jogi alapja. A kínai külügyminiszter kérését a Biztonsági Tanácsban megvétózta az Egyesült Államok képviselője. A következő évben a Kínai Népköz­­társaság ismét kérte ENSZ-jogainak helyreállítását s azóta ez a kérdés minden esztendőbe­n szerepel a Székely László (Folytatása a 6. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS LÁTOGATÁSA KONSTANCA MUNICÍPIUM EGYES IPARI EGYSÉGEIBEN, A TENGERI KIKÖTŐBEN ÉS A HAJÓGYÁRBAN Péntek délelőtt Nicolae Ceausescu elvtárs feleségével, Elena Ceausescuval együtt látogatást tett Konstanca muni­­cípium reprezentatív ipari egységeiben — a tengeri kikötőben és a hajógyárban. Észak-Mangáliától Konstancáig az egész útvonalon, valamint a municípium utcáin a párt főtitkárát, Manea Manescu, Paul Niculescu-Mizil, Maxim Berghianu, Florian Dan Vlache, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popescu, Vasile Vilcu, Petre Blajovici, Gere Mihály, Ion Ionita, Vasile Patilinet és Ion Stanescu elvtárs­iakkal együtt, nagyszámú lakos köszön­tötte. A kikötőben a tengeri kikötő­állomás előtt katonákból és a haza­fias gárdák tagjaiból álló díszszá­­zad sorakozott fel és tisztelgett a párt főtitkára, fegyveres erőink fő­­parancsnoka előtt. Elhangzik Ro­mánia Szocialista Köztársaság ál­lami himnusza. Nicolae Ceausescu elvtárs ellép a díszszázad előtt. A tengeri kikötőállomás csarno­kában Nicolae Ceausescu elvtárs vázlatok,, grafikonok és­ fényképek alapján megismerkedik a kikötő és a hajógyár fejlesztésének jelenlegi és távlati stádiumával. A párt főtitkára a többi párt- és államvezetőkkel együtt felszáll a Galacon épített 4500 tonnás Tirgo­­viște teherhajóra, amelynek pa­rancsnoka Stefan Vasiliu, a Szocia­lista Munka Hőse. Ezután megtekintik a kikötő főbb tevékenységi szektorait. Nicolae Zeicu mérnök, a konstancai NAVROM tengerhajózási igazgató­ság igazgatója, ismerteti a munkála­tok jelenlegi stádiumát és azok sza­kaszokra felbontott programját. A többi között rámutat, hogy a múlt ötéves terv során nagyszabású mun­kálatok folytak a kikötőmedence délebbre való kiterjesztésére és a kikötői berendezések korszerűsíté­sére. Elmondta, hogy több mint 5300 méter hosszúságban hullám­törő gátakat, kikötői platformokat, különböző mélységű rakodóhelye­ket, raktárakat, daru-sínpályákat építettek. Ezek a munkálatok lehe­tővé tették, hogy a kikötő rakodó­helyein 60 000 tonnás hajók is ki­köthessenek, s az előző ötéves terv során biztosították azt, hogy a ki­kötői forgalom meghaladja a 6,5 millió tonnát. A kikötői medencében a vendé­gek a hajógyár felé folytatják út­jukat a LANCEA nevű hajó fedél­zetén. Útközben rövid időre meg­állnak a 63. számú rakodóhelyen, ahol a 25 000 tonnás DUNAREA ércszállító hajó horgonyoz. A hajógyárban Nicolae Ceausescu elvtársat és a többi párt- és­ állam­vezetőt viharos tapssal és éljenzés­sel fogadják a hajógyári dolgozók. Jelen van Ioan Avram gépipari mi­niszter. Dumitru Fuiorea mérnök, a hajógyár igazgatója köszönti a vendégeket, és felkéri őket, tekint­sék meg­ a román gépipar e fontos egységét, amely nemrégiben ünne­pelte fennállásának 75. évforduló­ját. A megye iparának összességé­ben a hajógyár jelentős helyet fog­lal el. Ma korszerű berendezésekkel és felszereléssel rendelkezik. Egyéb­ként a jelenlegi ötéves terv során az első szakaszban 60 000 tonnáig terjedő tengerjáró hajók, később pedig 150 000 tonnás hajók gyártására rendezkedik be. Megtekintik a hajógyár főbb ter­melési szektorait. Mind a kikötőben, mind a hajó­gyárban megbeszéléseket folytattak a termelés és a beruházások gazda­sági hatékonyságával, a káderkép­­zéssel kapcsolatos problémákról. A pártfőtitkár konkrét intézkedéseket javasol a szakembereknek tevékeny­ségük javítására. A látogatás idején mindenütt, a dokkokon, a hajókon munkások szá­zai lelkesedéssel üdvözlik a vendé­geket, erőteljesen kifejezésre­ jut­tatják a párt és annak vezetősége iránti szeretetüket és bizalmukat. ...Újból Konstanca utcáin já­runk. Ugyanolyan nagy tömeg tap­sol, ütemesen kiáltozza „RKP — Ceausescu“, „Ceausescu és a nép“. Nicolae Ceausescu elvtárs barátsá­gosan viszonozza a lakosok tisztele­tének és nagyrabecsülésének forró megnyilvánulását. A gépkocsisor ezután a konstan­cai sportpalota felé tart. A sport­palotában gyűlést tartottak a me­gyei pártaktívával. PRÓBATÉTEL KOMMUNISTA ÖNTUDATBÓL ÉS HELYTÁLLÁSBÓL MÉRLEGEN: KOVÁSZNA MEGYE IFJÚSÁGÁNAK HAZAFIAS MUNKÁJA A tanulóifjúságnak ez a nyári vakáció próbatétel hazafias öntu­datból, helytállásból. A tankönyveket a kicsengetés után felváltotta az ásó, a csákány. Naponta érkeznek tudósítások hazánk nagy épí­­tőtelepeiről, a gabonaföldekről, ahol tanulók és egyetemi hallgatók, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek közös hazánk, a szocialista Románia jövője iránti felelősségük tudatában veszik ki részüket az építőmunkából. Kovászna megye ifjúsága is lelkesen válaszolt a KISZ Központi Bizottságának felhívására. DOMOKOS ERNŐT, a KISZ Kovászna megyei bizottságának titkárát kértük meg, ismertesse az eddigi mérleget, s ennek kapcsán először a szervezési keretet. — Az előkészületeket még június elején, a tanév befejezése előtt meg­kezdtük a KISZ Központi Bizott­sága határozatai alapján és a me­gyei pártbizottság irányításával. A vállalati vezetőkkel tartott egyik tanácskozást felhasználtuk arra, hogy megkérjük a gazdasági­ egy­ségek képviselőit, közöljék a megyei statisztikai igazgatósággal munka­erőigénylésüket. Az összesített ada­tok alapján a tanfelügyelőséggel és a megyei pártbizottsággal karöltve osztották be csoportokba a tanuló­kat. Az akciók zöme júniusban, közvetlenül a tanévzárás után zaj­lott le, ebben az időszakban több mint 17 000 tanuló dolgozott a ter­melésben. — A mezőgazdaságban és az épí­tőiparban volt és van a legnagyobb szükség munkaerőre. Legtöbb ta­nuló a zöldségtermesztésben vette ki részét, az V—VIII. osztályosok pedig a gyógynövénygyűjtésben. A falusi tanulókra a növényápolást bízták a téeszek, s különösen a szentkatolnaiak, a kilyéni, a vajna­­falvi, vargyasi, nyujtódi és kökösi iskolások tettek ki magukért. A ko­vásznái diákok a komandói erdé­szeti hazafias munkatáborban a kitermelt területeket gondozták. Külön említeném meg a sepsiszent­györgyi szövetkezeti iskola 80 tagú Barabás István (Folytatása a 3. oldalon) — Hol és milyen eredménnyel dolgoztak legtöbben?

Next