Előre, 1971. július (25. évfolyam, 7354-7380. szám)
1971-07-31 / 7380. szám
A NAGYBÁNYAI BÁNYAFELSZERELÉSEKET GYÁRTÓ ÉS JAVÍTÓ ÜZEM DOLGOZÓINAK KÖZGYŰLÉSÉN ELŐTÉRBEN A FEGYELEM MEGSZILÁRDÍTÁSA ÉS A MUNKA JOBB MEGSZERVEZÉSE A nagybányai bányafelszereléseket gyártó és javító üzemet új ipari egységként tartják számon Máramarosban. Ez azonban nem jelenti a tapasztalat hiányát a fiatal munkaközösség munkájában, hiszen másfél éves tevékenységük alatt számtalanszor bebizonyították hozzáértésüket, határozottságukat. A munkások, mérnökök és technikusok szorgalmáról mi sem tanúskodik jobban, mint az a tény, hogy az idei első félévben teljesítették tervfeladataikat. Az eddigi eredmények számbavétele mellett, a további tennivalók körültekintő meghatározása foglalkoztatta az üzem munkaközösségét a napokban megtartott alkalmazotti közgyűlésen. S hogy sikerült olyan intézkedéseket hozni, amelyek valóban elősegítik a munkát, az annak köszönhető, hogy a közgyűlés részvevői magasra emelték a mércét abban is, amit megvalósítottak és abban is, amit a további eredmények érdekében tenniük kell. A közgyűlés szellemét jellemzi a Jurja Coriolan igazgató által előterjesztett beszámoló igényes, bírálati hangvétele, mely elindította az élénk, kombattív szellemű vitát. És éppen e vita alapján állíthatjuk, hogy a fiatal nagybányai üzem közgyűlése valóban a szocialista munkásdemokrácia egyik kifejező megnyilvánulása volt. Az eredmények számbavételekor szó esett arról, hogy a jórészt fiatalokból álló munkaközösség az első félév össztermelési feladatait 101,4 százalékra teljesítette, a cserealkatrészek gyártási előirányzatát pedig 29 százalékkal túlszárnyalta. A vita részvevői azonban még sem szóltak az önmegelégedés hangján tevékenységükről. Nem hallgatták el többek között azt sem, hogy túlhaladták az 1000 lej értékű árura eső termelési költségeket, nem valósították meg több választék előirányzatát. A műszaki, emberi erőtartalékok jobb kihasználása, a termelés és a munka termelékenységének a szüntelen javítása, a munkafegyelem megszilárdítása, még jobb munkakörülmények megteremtése, az ifjak munka, iránti szeretet és felelősségérzet szellemében történő nevelése c íme, a kérdések, amelyek a viták középpontját képezték. Mind a beszámoló, mind a számos felszólaló utalt arra, hogy: az egyes tervmutatók nemteljesítésének és több elégtelenségnek az oka a hiányos létszámú szakképzett munkás, technikus, a gépek és felszerelések teljesítőképességének elégtelen kihasználása, a gyenge anyagellátás. Többen, köztükVasile Calugaruvil- Hoblea István (Folytatása a 2. oldalon) ■■ A brassói CFR-tartomány területén a vasúti szállítás fejlesztésére és korszerűsítésére az utóbbi években végzett munkálatok lehetővé tették a tehervagonok fordulójának javítását. Annak érdekében, hogy a rakodási és kirakodási munkálatoknál csökkentsék a vagonok veszteglési idejét, a Temelia cementgyár, az épületelemgyár, a Tractorul üzem, az Autocamionul üzem, a fogarasi vegyipari kombinát és a megye más ipari egységei pneumatikus felszereléseket helyeztek üzembe a termékek be- és kirakására, hidraulikus préseket az ócskavas és a fémforgács préselésére és bálázására. A Tractorul üzemben új üzemi állomásokat építettek külön vágányokkal, új rakodó berendezéseket helyeztek üzembe. a Iparvállalatok jelentik fogarasi vegyipari kombinátnál pedig telepet építettek a tartályvagonok mosására és egy berendezést, amely infravörös sugarakkal csökkenti a folyadékok viszkozitását. ■ A temesvári 6 Martie építőipari felszerelés üzem előállított egy, 108 méter magasságnál is nagyobb kapacitású új, anyag- és személyfelvonót, amelyet különösen építőtelepeken alkalmaznak. Megkezdték a félautomata betonkészítő állomásoknál használt ,cement- és vízadagoló sorozat gyártását, továbbá egy vakolatsimító készülék, egy malterszivattyú, és más olyan eszközök előállítását, amelyekkel növelhető az építőtelepi munkálatok gépesítési foka. Az üzem gyártmányainak több mint a fele saját tervezésű új termék. A 4. OLDALON MŰSORKALAUZ Egy hét a külp azánk fővárosa látta vendégül július 27. és 29. között a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXV. ülésszakát, amely a szocialista országok közötti sokoldalú együttműködés fejlesztésének kérdéseiről tárgyalt. A munkálatokon részt vettek a" KGST-tagállamok küldöttségei, élükön az illető országok miniszterelnökeivel, úgyszintén jelen volt a Jugoszláv SZSZK küldöttsége, a Szövetségi Végrehajtó Tanács első alelnökének vezetésével. A csütörtökön befejeződött tanácskozás egyhangúlag elfogadta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországai együttműködése elmélyítésének és további tökéletesítésének komplex programját. Amint Nicolae Ceausescu elvtárs a KGST XXV. ülésszakán részt vevő kormányküldöttségek tiszteletére rendezett ebéden mondotta, hazánk pártjának és kormányának meggyőződése szerint, ennek a programnak az elfogadása fellendíti az országaink közötti együttműködés fejlődését, hozzájárul mindegyik ország szocialista gazdaságának fejlődéséhez, ugyanakkor pedig az összes KGST-tagországok erejének növekedéséhez, s ezáltal a szocializmus világbefolyásának általános növekedéséhez. Természetesen a program elfogadása csak a kezdetet jelenti, mert előirányzatainak gykorlatba ültetése még hátra van. Reméljük, hogy abban a szellemben, ahogyan e program véglegesítése és elfogadása történt, megtaláljuk a program minden tevékenységi területen való alkalmazásának módozatait. Az általános és teljes leszerelés kérdése, mindenekelőtt a nukleáris leszerelésé, közismerten a nemzetközi élet egyik sarkalatos problémája. Napjainkban a népek legfőbb törekvése, a tartós és szilárd világbéke megvalósítása, elképzelhetetlen a gigászi méreteket öltött fegyverkezési hajsza korlátozása nélkül, a klasszikus és nukleáris fegyverekből felgyűlt és állandóan gyarapodó óriási készletek megsemmisítése nélkül. Ugyanakkor az is vitathatatlan tény, hogy bármilyen megegyezés, amely a leszerelés útját egyengeti — legyen az akár részintézkedés — egyúttal a népek vállára nehezedő súlyos hadikiadások csökkentését jelenti, s lehetővé teszi, hogy a felszabaduló mérhetetlen anyagi és szellemi energiát az emberi haladásra, a népek jólétének növelésére fordítsák. Érthető tehát, hogy a földkerekség különböző részein élő népek fokozott érdeklődéssel követik a napjainkban folyó leszerelési tárgyalásokat. A 25 állam képviselőiből álló leszerelési bizottság június 29. óta nyári ülésszakát tartja Genfben, általában heti két munkanappal. Nem célunk bővebb történelmi visszapillantást nyújtani e bizottság tevékenységére, csupán annyit jegyzünk meg, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében alakult meg, idestova kilenc éves múltra tekint vissza. Milyen eredményeketértek el eddig a leszerelés terén ? A genfi bizottságban kidolgoztak néhány nemzetközi egyezményt a leszerelés részletkérdéseire vonatkozóan. Ezek főleg megelőző-korlátozó megállapodások voltak, amelyeknek bár megvolt a maguk jelentősége, lényegében nem sorolhatók a konkrét leszerelési intézkedések közé. Nem lehet elvitatni az atomcsend és az atomsorompó szerződés vagy a tengerfenék és a kozmikus tér atommentesítésére vonatkozó szerződések fontosságát. Köztudomású azonban, hogy ezek a szerződések nem vezettek az államok fegyverkészletének csökkentéséhez, nem irányozták elő a nukleáris fegyverek és más tömegpusztító eszközök betiltását, a létező készletek felszámolását. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a leszereléssel kapcsolatos általános megbeszélésekről rátérjenek a gyakorlati intézkedések útjára. Hogy mennyire elérkezett az ideje az általános és a teljes leszereléshez vezető konkrét lépéseknek, azt az a tanulmány is bizonyíthatja, amely az elmúlt napokban jelent meg Genfben és Washingtonban egyidőben. A World Military Expenditures (A világ katonai kiadása 1970- ben) címet viselő dokumentumból kiderül, hogy földünkön jelenleg több tízezer nukleáris bombát tárolnak, annyit, hogy minden lakosra 15 tonna TNT-nek (dinamitnak) megfelelő robbanóanyag jut ! Íme egy másik beszédes példa is : becslések szerint a meglévő készletek elegendők arra, hogy 140 esztendőn keresztül naponta egy-egy nukleáris bombát robbantsanak fel, s e bombák mindegyikének nagyobb lenne a rombolóereje, mint a második világháborúban használt robbanóanyagoknak együttvéve. Mindenki számára világos, hogy egy újabb világháború, amelyben ilyen borzalmas pusztítóeszközöket használnának, országokat és népeket tüntetne el a föld színéről, súlyosan veszélyeztetné magát az emberiséget is. Joggal állapította meg Nicolae Ceausescu elvtárs a Konstanca megyei pártaktíva előtt mondott beszédében : „Nem vagyunk hívei annak az elméletnek, amely arról próbálja meggyőzni a közvéleményt, hogy a nukleáris fegyver a béke fegyvere. Nincs "békefegyver", a nukleáris fegyver pedig annál kevésbé lehet a béke fegyvere. A nukleáris fegyver a pusztítás fegyvere, amit törvényen kívül kell helyezni". U Thant ENSZ-főtitkár a Gazdasági és Szociális Tanács nemrégi ülésszakához intézett üzenetében hangsúlyozta : „A világon a tavaly 204 milliárd dollárt költöttek katonai célokra. Ez az összeg egyenlő az összes fejlődő országok nemzeti jövedelmével." Ennek az összegnek a 30 százalékát éppen a fejlődő országok fordították fegyverekre és hadseregeik korszerűsítésére. S mindezt akkor, amikor ezen államok erőfeszítéseket tesznek gazdasági előrehaladásukra, amikor földünk egyes vidékein embermilliók éheznek. A fenti adatokhoz még csak egyet kívánunk hozzátenni : a világon a katonai kiadások jelentősen meghaladják az oktatásra és az egészségvédelemre fordított összegeket ... íme, miért szükséges az, hogy a népek, amelyek ezeknek az óriási hadikiadásoknak a terheit viselik, s amelyek egy újabb világégés esetén felmérhetetlen véráldozatokra kényszerülnének, határozott és öntudatos harccal kikényszerítsék a tényleges leszerelést. A népeknek ezirányú fontos szerepéről beszélve Nicolae Ceausescu elvtárs kiemelte : „Szükséges, hogy a közve- Várdai Ferenc (Folytatása a 6. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7380 sz. — 6 oldal ára 30 báni — 1971. július 31., szombat Az RKP Központi Bizottságának a szudáni megtorlásokkal kapcsolatos Nyilatkozata A kommunisták, az egész román nép, akárcsak az egész nemzetközi közvélemény, sajnálkozással és felháborodással szerzett tudomást a szudáni megrendítő eseményekről, a kommunisták és a más haladó és demokratikus erők elleni terrorhullámról, amely a Szudáni Kommunista Párt főtitkárának és a szakszervezetek főtitkárának, valamint a szudáni nép többi hű fiának meggyilkolásában érte el tetőpontját. Az üldözések, az ítélethozatalok és a mészárlások sorozata csapást mér a kommunista pártra és a többinemzeti erőkre, amelyek lelkesen harcoltak a koloniatizmus ellen, a függetlenség elnyeréséért és megszilárdításáért, súlyosan érinti a nép szabadságvágyának beteljesüléséért, a gazdasági és társadalmi haladás útján való önálló fejlődésért harcoló összes szudáni hazafias, haladó és demokratikus erők egységét. A szudáni megtorlások, ítélethozatalok és mészárlások gyengítik a szudáni nemzeti erők harcát, a belső és a nemzetközi reakció, az imperializmus érdekeit szolgálják. Az imperializmus és a kolonializmus ellen, a nemzeti szabadságért és függetlenségért, a haladó fejlődésért harcoló szudáni népet és a többi arab népet mindig támogató és vele szolidaritást vállaló egész népünk érzelmeit kifejezve, a Román Kommunista Párt elítéli a szudáni kommunisták és a szakszervezeti és tömegszervezeti tagok elleni, a demokraták elleni megtorló intézkedéseket, a letartóztatások és a halálra ítélések egész sorát. A Román Kommunista Párt véleménye szerint a szudáni nép létérdekei, az országnak a függetlenség, a haladás és a jólét útján való fejlő- dése megköveteli, hogy azonnal vessenek véget a szudáni megtorlási kampánynak, tegyék meg azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják az összes halcdó, demokratikus hazafias erők, köztük a kommunisták egységét, hogy útját lehessen állni a szudáni nép alapvető törekvéseivel ellentétes erőknek. A Román Kommunista Párt teljes szolidaritást vállal azzal a harccal, amelyet a szudáni nép, a kommunisták, az összes demokratikus és antiimperialista erők az imperializmus és a reakció ellen, a szabadságért, a demokráciért és a boldog jövőért folytatnak. Nicole Ceausescu elvtárs fogadta Párizs prefektusát Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára,, az Államtanács elnöke július 29-én, csütörtökön délelőtt fogadta Marcel Diebolt-t, Párizs prefektusát, aki hazánkban tartózkodik. A fogadáson részt vett Dumitru Popa, Bukarest főpolgármestere. Részt vett Pierre Pelen, Franciaország bukaresti nagykövete is. A megbeszélés során a felek hangsúlyozták a román-francia kapcsolatok pozitív alakulását s a Románia és Franciaország közötti együttműködés sokoldalú fejlődését, valamint azt, hogy a két ország városi tanácsai közötti egyezmények hozzájárultak a kölcsönös jobb megismeréshez, a kétoldalú kooperáció területének bővüléséhez. A megbeszélés szívélyes légkörben folyt le. Befejeződött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXV. ülésszaka, amely július 27 és 29 között folyt le Bukarestben, Ion Gheorghe Maurernek, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének elnökletével. A munkálatokon részt vettek a KGST-tagországok kormányküldöttségei. Bulgária Népköztársaság küldöttségében részt vett Sztanko Todorov, a Minisztertanács elnöke, a küldöttség vezetője, T. Colev, a Minisztertanács első alelnöke, Bulgária állandó KGST-képviselője, Sz. Dilbokov, a Minisztertanács alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke, I. Nedev külkereskedelmi miniszter, D. Popov pénzügyminiszter, I. Hiev, a BKP KB gazdasági tervosztályának vezetője, H. Petkov, a Minisztertanács mellett működő gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság állandó titkára, K. Neszterov helyettes külügyminiszter, G. Georgiev, Bulgária állandó KGST-képviselőjének helyettese. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttségében részt vett Lubomir Strougal, a szövetségi kormány elnöke, a küldöttség vezetője, V. Hula, a szövetségi kormány alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke, F. Hamour, a szövetségi kor-mány alelnöke, Csehszlovákia állandó KGST-képviselője, J. Baryl, a CSKP KB osztályvezetője, A. Barceak külkereskedelmi miniszter, R. Rohlicek pénzügyminiszter, S. Vlna miniszterhelyettes, a Nemzetközi Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Tanács titkára. A Német Demokratikus Köztársaság küldöttségében részt vett Willi Stoph, a Minisztertanács elnöke, a küldöttség vezetője, dr. G. Weiss, a Minisztertanács alelnöke, a Német DK állandó KGST-képviselője, G. Schurer, az Állami Tervbizottság alelnöke, W. Kalbritter miniszter, a Minisztertanács mellett működő Árhivatal elnöke, S. Bohm pénzügyminiszter, E. Wappler, az NSZEP KB pénzügyi tervosztályának vezetője, S. Moke, a Minisztertanács Bürója KGST-osztályának vezetője. A Mongol Népköztársaság küldöttségében részt vett Szonomin Luvszan, a Minisztertanács ideiglenes elnöke, a küldöttség vezetője, D. Gombozsav, a Minisztertanács alelnöke, a Mongol NK állandó KGST- képviselője, D. Szodnom miniszter, az Állami Tervbizottság első alelnöke, M. Pelzsee energetikaügyi, fűtőanyagipari és geológiai miniszter, C. Malom pénzügyminiszter, Sz. Tumur, az Állami Bank Igazgató Tanácsának elnöke, D. Zagaszkaldan, a Központi Statisztikai Igazgatóság elnöke, D. Zsondon helyettes külügyminiszter. A Lengyel Népköztársaság küldöttségében részt vett Piotr Jaroszewicz, a Minisztertanács elnöke, a küldöttség vezetője, M. Jagielski, a Minisztertanács alelnöke, Lengyelország állandó KGST-képviselője, W. Trampczynski, a Minisztertanács mellett működő Állami Tervbizottság ideiglenes elnöke, J. Kaczmarek, a Tudomány- és Technikaügyi Bizottság elnöke, K. Olszewski külkereskedelmi miniszter, J. Trendota pénzügyminiszter, S. Kuzinski, a LEMP KB gazdasági osztályának vezetője, J. Pinkowski, Varsó vajdaság néptanácsa elnökségének elnöke, S. Majewski, Lengyelország állandó KGST-képviselőjének helyettese. Románia Szocialista Köztársaság küldöttségében részt vett Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, a küldöttség vezetője, Gheorghe Radulescu, a Minisztertanács alelnöke. Románia állandó KGST-képviselője, Maxim Berghianu, az Állami Tervbizottság elnöke, Cornel Burtica külkereskedelmi miniszter, Ioan Avram gépipari miniszter, Florea Dumitrescu pénzügyminiszter, Radu Constantinescu, a Gazdasági és Műszaki Együttműködési és Kooperációs Kormánybizottság alelnöke, Emilian Dobrescu, tanácsos az RKP Központi Bizottságánál. Vasile Gliga külügyminiszter-helyettes, Vasile Bucur, Románia állandó KGST-képviselőjének helyettese. A Magyar Népköztársaság küldöttségében részt vett Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a küldöttség vezetője, Vályi P., a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány alelnöke, Magyarország állandó KGST-képviselője, Faluvégi L., pénzügyminiszter, Káplár J., az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Szita J., a Minisztertanács mellett működő nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője, Hetényi L, az Országos Tervhivatal alelnöke, Papp L„ Magyarország állandó KGST képviselőjének helyettese. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége küldöttségében részt vett: Alekszej Nyikolajevics Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, M. A. Leszecsko, a Minisztertanács alelnöke, a Szovjetunió állandó KGST-képviselője, N. K. Bajbakov, a Minisztertanács alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke, V. A. Kirillin, a Minisztertanács alelnöke, a Minisztertanács mellett működő Tudomány- és Technikaügyi Állami Bizottság elnöke, V. F. Garbuzov pénzügyminiszter, N. Sz. Patolicsev külkereskedelmi miniszter, K. V. Ruszakov, az SZKP KB osztályvezetője, V. N. Tyitov, a Szovjetunió állandó KGST- képviselőjének első helyettese, N. N. Rogyionov, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese. Az ülésszakon jelen volt Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége, amelyet a KGST és ezen ország kormánya között Jugoszlávia SZSZK-nak a tanács szervei munkálataiban való részvételére vonatkozóan megkötött egyezmény alapján hívtak meg. A küldöttségben részt vett Alekszandar Grlicskov, a Szövetségi Végrehajtó Tanács első alelnöke, a küldöttség vezetője, D. Dzsokovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja. Jugoszlávia SZSZK KGST-képviselője, V. Zsuricsics, Jugoszlávia állandó KGST-képviseletének vezetője, M. Markovics, a külügyi államtitkár helyettese. A XXV. ülésszak munkálatain részt vett N. V. Fagyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára. Az ülésszak utolsó napján tartott ülésen megvizsgálták és elfogadták a napirenden szerepelt kérdésekre vonatkozó dokumentumokat, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXV. ülésszakáról szóló közleményt. _ __ __ BEFEJEZŐDÖTT A KÖLCSÖNÖS GAZDASÁGI SEGÍTSÉG TANÁCSÁNAK XXV. ÜLÉSSZAKA A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és a Minisztertanács ebédet adott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXV. ülésszakán részt vett kormányküldöttségek tiszteletére. Részt vettek a következő elvtársak : Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaras, Gheorghe Panu, Gheorghe Radulescu, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Florian Dan Blache, Dumitru Popa, Leonte Rautu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagjai, minisztertanácsi alelnökök, az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja. Jelen voltak a KGST-ben részt vevő szocialista országok kormányküldöttségeinek vezetői, a következő elvtársak : Sztanko Todorov, Bulgária Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Szonomin Luvszan, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának ideiglenes elnöke, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Alekszej Nyikolajevics Koszigin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke. Részt vett Alekszandar Grlicskov elvtárs, Jugoszlávia Szocialista Szö- vetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának első alelnöke, az ülésszakra meghívott jugoszláv küldöttség vezetője is. Jelen volt a KGST XXV. ülésszakán részt vett kormányküldöttségek több tagja. Ott volt N. V. Fagyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára, valamint az ülésszakon részt vett országok nagykövetei. Az ebéden NICOLAE CEAUSESCU elvtárs pohárköszöntőt mondott. A RománKommunista Párt Központi Bizottsága, a szocialista Románia Államtanácsa és kormánya nevében kifejezésre juttatta megelégedését a KGST XXV. ülésszakának sikeres befejezése fölött. A komplex program egyöntetű elfogadása — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs — jó alapot teremt az országaink közötti sokoldalú együttműködés fejlesztéséhez. Románia pártjának és kormányának meggyőződése szerint ennek a programnak az elfogadása fellendíti az országaink közötti együttműködés fejlődését, hozzájárul mindegyik ország szocialista gazdaságának fejlődéséhez, ugyanakkor pedig az öszszes KGST-tagországok erejének növekedéséhez, s ezáltal a szocializmus világbefolyásának általános növekedéséhez. Természetesen a program elfogadása csak a kezdetet jelenti, mert előirányzatainak gyakorlatba ültetése még hátra van. Reméljük, hogy abban a szellemben, ahogyan e program véglegesítése és elfogadása történt, megtaláljuk a program minden tevékenységi területen való alkalmazásának módozatait. Tehát, elvtársak, kifejezésre juttatva pártunknak és kormányunknak azt a meggyőződését, hogy jó munkát végeztek országaink érdekében, általában a szocializmus érdekében, emelem poharam a programot elfogadott pártok és országok közötti, az összes szocialista országok közötti sokoldalú együttműködés fejlesztésére. Emelem poharam az összes antiimperialista erők együttműködésének és egységének erősödésére abban a meggyőződésben, hogy programunk, együttműködésünk és egységünk az összes antiimperialista erők érdekeit, az együttműködés és a béke világméretű ügyét szolgálja ! Emelem poharam pártjainkra és népeinkre, valamennyiük egészségére ! Válaszbeszédet mondott SZTANKO TODOROV elvtárs, Bulgária NK Minisztertanácsának elnöke. A KGST-tagállamok kormányelnökei és a KGST XXV. ülésszakának öszszes részvevői nevében kifejezte legmélyebb háláját a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának és kormányának a meleg fogadtatásért és az ülésszak eredményes lebonyolításához megteremtett nagyszerű körülményekért. Különösen szeretném kiemelni — mondotta a szónok — Maurer elvtárs érdemeit, a XXV. ülésszak elnöke minőségében, akinek hozzáértő vezetése, révén sikerült eredményesen befejeznünk küldetésünket. Ugyancsak szeretném kidomborítani Gheorghe Radulescu elvtársnak a Végrehajtó Bizottság elnöki minőségében kifejtett kiváló tevékenységét, főleg a program kidolgozásának utolsó szakaszában. Szeretném egyben kiemelni Fagyejev elvtársnak, a KGST titkárának érdemeit, valamint mindazoknak az elvtársaknak az érdemeit, akik a két év folyamán részt vettek a program kidolgozásában. Ma egy történelmi jelentőségű dokumentumot írtunk alá. Aláírtuk a szocialista gazdasági integráció komplex programját, egy olyan dokumentumot, amely meghatározza gazdasági együttműködésünket a következő két-három évtizedben. Ennek a dokumentumnak nemcsak nagy gazdasági jelentősége van szocialista országaink számára, hanem nagy politikai és ideológiai jelentősége is. Egy olyan dokumentumról van szó, amely megteremti a szükséges feltételeket gazdasági együttműködésünk további erősítésére, a szocialista közösség erejének megszilárdítására, vagy más szavakkal, azoknak a haladó és forradalmi erőknek a megszilárdítására, amelyek meghatározzák a forradalmi világfolyamat alakulását. Elvtársak ! Ezt a komplex programot a KGST XXIII. külön ülésszakán alapozták meg, azon az ülésszakon, amelyen részt vettek a KGST-tagállamok pártjainak első titkárai. Ezért javasolom, emeljük poharunkat kommunista pártjaink központi bizottságaira, kommunista pártjaink központi bizottságainak első titkáraira és komplex programunk eredményes valóra váltására ! Az önök egészségére, elvtársak ! A meleg, elvtársi légkörben lefolyt ebéd részvevői megtapsolták a pohárköszöntőket. AZ 5. OLDALON: KÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXV. ülésszakáról Az RKP Központi Bizottsága, az Államtanács és a Minisztertanács ebédet adott a KGST Tanácsa XXV. ülésszakán részt vett küldöttségek tiszteletére . 1tb. )