Előre, 1971. július (25. évfolyam, 7354-7380. szám)

1971-07-31 / 7380. szám

A NAGYBÁNYAI BÁNYAFELSZERELÉSEKET GYÁRTÓ ÉS JAVÍTÓ ÜZEM DOLGOZÓINAK KÖZGYŰLÉSÉN ELŐTÉRBEN A FEGYELEM MEGSZILÁRDÍTÁSA ÉS A MUNKA JOBB MEGSZERVEZÉSE A nagybányai bányafel­szereléseket gyártó és javító üzemet új ipari egységként tartják szá­mon Máramarosban. Ez azonban nem jelenti a tapasztalat hiányát a fiatal mun­kaközösség munkájában, hiszen másfél éves tevékenységük alatt számtalanszor bebizonyították hoz­záértésüket, határozottságukat. A munkások, mérnökök és techniku­sok szorgalmáról mi sem tanúsko­dik jobban, mint az a tény, hogy az idei első félévben teljesítették terv­feladataikat. Az eddigi eredmények számbavétele mellett, a további ten­nivalók körültekintő meghatározása foglalkoztatta az üzem munkaközös­ségét a napokban megtartott alkal­mazotti közgyűlésen. S hogy sike­rült olyan intézkedéseket hozni, a­­melyek valóban elősegítik a mun­kát, az annak köszönhető, hogy a közgyűlés részvevői magasra emel­ték a mércét abban is, amit megva­lósítottak és abban is, amit a to­vábbi eredmények érdekében ten­niük kell. A közgyűlés szellemét jellemzi a Jurja Coriolan igazgató által előterjesztett beszámoló igé­nyes, bírálati hangvétele, mely el­indította az élénk, kombattív szel­lemű vitát. És éppen e vita alapján állíthatjuk, hogy a fiatal nagybá­nyai üzem közgyűlése valóban a szo­cialista munkásdemokrácia egyik ki­fejező megnyilvánulása volt. Az eredmények számbavételekor szó esett arról, hogy a jórészt fia­talokból álló munkaközösség az első félév össztermelési feladatait 101,4 százalékra teljesítette, a cserealkat­­részek gyártási előirányzatát pedig 29 százalékkal túlszárnyalta. A vita részvevői azonban még sem szóltak az önmegelégedés hangján tevé­kenységükről. Nem hallgatták el többek között azt sem, hogy túlha­ladták az 1000 lej értékű árura eső termelési költségeket, nem valósí­tották meg több választék előirány­zatát. A műszaki, emberi erőtarta­lékok jobb kihasználása, a termelés és a munka termelékenységének a szüntelen javítása, a munkafegye­lem megszilárdítása, még jobb mun­kakörülmények megteremtése, az if­jak munka, iránti szeretet és­ felelős­ségérzet szellemében történő neve­lése c íme, a kérdések, amelyek a viták középpontját képezték. Mind a beszámoló, mind a szá­mos felszólaló utalt arra, hogy: az egyes tervmutatók nemteljesítésének és több elégtelenségnek az oka a hi­ányos létszámú szakképzett munkás, technikus, a gépek és felszerelések teljesítőképességének elégtelen ki­használása, a gyenge anyagellátás. Többen, köztük­­Vasile Calugaru­vil- Hoblea István (Folytatása a 2. oldalon) ■■ A brassói CFR-tartomány te­­rületén a vasúti szállítás fej­lesztésére és korszerűsítésére az utóbbi években végzett munkála­tok lehetővé tették a tehervago­nok fordulójának javítását. Annak érdekében, hogy a rakodási és ki­rakodási munkálatoknál csökkent­sék a vagonok veszteglési idejét, a Temelia cementgyár, az épület­elemgyár, a Tractorul üzem, az Autocamionul üzem, a fogarasi vegyipari kombinát és a megye más ipari egységei pneumatikus felszereléseket helyeztek üzem­be a termékek be- és kirakására, hidraulikus préseket az ócskavas és a fémforgács préselésére és bálázására. A Tractorul üzemben új üzemi állomásokat építettek külön vágányokkal, új rakodó be­rendezéseket helyeztek üzembe. a Iparvállalatok jelentik fogarasi vegyipari kombinátnál pedig telepet építettek a tartály­vagonok mosására és egy beren­dezést, amely infravörös sugarak­kal csökkenti a folyadékok visz­kozitását. ■ A temesvári 6 Martie építő­ipari­ felszerelés üzem előállí­tott egy, 108 méter magasságnál is nagyobb kapacitású új, anyag- és személyfelvonót, amelyet különö­sen építőtelepeken alkalmaznak. Megkezdték a félautomata beton­készítő állomásoknál használt ,ce­ment- és vízadagoló sorozat gyár­tását, továbbá egy vakolatsimító készülék, egy malterszivattyú, és más olyan eszközök előállítását, amelyekkel növelhető az építőtele­pi munkálatok gépesítési foka. Az üzem gyártmányainak több mint a fele saját tervezésű új termék. A 4. OLDALON MŰSOR­KALAUZ ­ Egy hét a külp­ azánk fővárosa látta vendé­gül július 27. és 29. között a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának XXV. ülésszakát, amely a szocialista or­szágok közötti sokoldalú együttmű­ködés fejlesztésének kérdéseiről tár­gyalt. A munkálatokon részt vettek a" KGST-tagállamok küldöttségei, élükön az illető országok miniszter­­elnökeivel, úgyszintén jelen volt a Jugoszláv SZSZK küldöttsége, a Szövetségi Végrehajtó Tanács első alelnökének vezetésével. A csütör­tökön befejeződött tanácskozás egy­hangúlag elfogadta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagor­szágai együttműködése elmélyítésé­nek és további tökéletesítésének komplex programját. Amint Nicolae Ceausescu elvtárs a KGST XXV. ülésszakán részt vevő kormánykül­döttségek tiszteletére rendezett ebé­den mondotta, hazánk pártjának és kormányának meggyőződése szerint, ennek a programnak az elfogadá­sa fellendíti az országaink kö­zötti együttműködés fejlődését, hoz­zájárul mindegyik ország szocialista gazdaságának fejlődéséhez, ugyan­akkor pedig az összes KGST-tag­országok erejének növekedéséhez, s ezáltal a szocializmus világbefolyá­sának általános növekedéséhez. Ter­mészetesen a program elfogadása csak a kezdetet jelenti, mert elő­irányzatainak gy­korlatba ültetése még hátra van. Reméljük, hogy ab­ban a szellemben, ahogyan e prog­ram véglegesítése és elfogadása tör­tént, megtaláljuk a program min­den tevékenységi területen való al­kalmazásának módozatait. A­z általános és teljes leszere­lés kérdése, mindenekelőtt a nukleáris leszerelésé, köz­ismerten a nemzetközi élet egyik sarkalatos problémája. Nap­jainkban a népek legfőbb törekvé­se, a tartós és szilárd világbéke megvalósítása, elképzelhetetlen a gigászi méreteket öltött fegyverke­zési hajsza korlátozása nélkül, a klasszikus és nukleáris fegyverek­ből felgyűlt és állandóan gyarapo­dó óriási készletek megsemmisíté­se nélkül. Ugyanakkor az is vitat­hatatlan tény, hogy bármi­lyen megegyezés, amely a le­szerelés útját egyengeti — le­gyen az akár részintézkedés — egyúttal a népek vállára ne­hezedő súlyos hadikiadások csök­kentését jelenti, s lehetővé teszi, hogy a felszabaduló mérhetetlen anyagi és szellemi energiát az em­beri haladásra, a népek jólétének növelésére fordítsák. Érthető tehát, hogy a földkerek­ség különböző részein élő népek fokozott érdeklődéssel követik a napjainkban folyó leszerelési tár­gyalásokat. A 25 állam képviselői­ből álló leszerelési bizottság június 29. óta nyári ülésszakát tartja Genfben, általában heti két mun­kanappal. Nem célunk bővebb történelmi visszapillantást nyújtani e bizottság tevékenységére, csupán annyit jegy­­zünk meg, hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezete keretében alakult meg, ide­s­tova kilenc éves múltra tekint vissza. Milyen eredményeket­­értek el eddig a leszerelés terén ? A genfi bizottságban kidolgoztak néhány nemzetközi egyezményt a leszerelés részletkérdéseire vonat­kozóan. Ezek főleg megelőző-korlá­tozó megállapodások voltak, ame­lyeknek bár megvolt a maguk je­lentősége, lényegében nem sorolha­tók a konkrét leszerelési intézkedé­sek közé. Nem lehet elvitatni az atomcsend és az atomsorompó szer­ződés vagy a tengerfenék és a koz­mikus tér atommentesítésére vonat­kozó szerződések fontosságát. Köz­tudomású azonban, hogy ezek a szerződések nem vezettek az álla­mok fegyverkészletének csökkenté­séhez, nem irányozták elő a nuk­leáris fegyverek és más tömegpusz­tító eszközök betiltását, a létező készletek felszámolását. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a leszereléssel kapcsolatos általános megbeszélésekről rátérjenek a gya­korlati intézkedések útjára. Hogy mennyire elérkezett az ideje az általános és a teljes leszereléshez ve­zető konkrét lépéseknek, azt az a tanulmány is bizonyíthatja, amely az elmúlt napokban jelent meg Genfben és Washingtonban egyidő­­ben. A World Military Expenditu­res (A világ katonai kiadása 1970- ben) címet viselő dokumentumból kiderül, hogy földünkön jelenleg több tízezer nukleáris bombát tá­rolnak, annyit, hogy minden lakos­ra 15 tonna TNT-nek (dinamitnak) megfelelő robbanóanyag jut ! Íme egy másik beszédes példa is : becs­lések szerint a meglévő készletek elegendők arra, hogy 140 esztendőn keresztül naponta egy-egy nukleá­ris bombát robbantsanak fel, s e bombák mindegyikének nagyobb lenne a rombolóereje, mint a má­sodik világháborúban használt rob­banóanyagoknak együttvéve. Min­denki számára világos, hogy egy újabb világháború, amelyben ilyen borzalmas pusztítóeszközöket hasz­nálnának, országokat és népeket tüntetne el a föld színéről, súlyosan veszélyeztetné magát az emberisé­get is. Joggal állapította meg Nicolae Ceausescu elvtárs a Kons­­tanca megyei pártaktíva előtt mon­dott beszédében : „Nem vagyunk hívei annak az elméletnek, amely arról próbálja meggyőzni a közvé­leményt, hogy a nukleáris fegyver a béke fegyvere. Nincs "békefegy­ver", a nukleáris fegyver pedig an­nál kevésbé lehet a béke fegyvere. A nukleáris fegyver a pusztítás fegyvere, amit törvényen kívül kell helyezni". U Thant ENSZ-főtitkár a Gazda­sági és Szociális Tanács nem­régi ülésszakához intézett üze­netében hangsúlyozta : „A vi­lágon a tavaly 204 milliárd dol­lárt­ költöttek katonai célokra. Ez az összeg egyenlő az összes fej­lődő országok nemzeti jövedelmé­vel." Ennek az összegnek a 30 szá­zalékát éppen a fejlődő országok fordították fegyverekre és hadsere­geik korszerűsítésére. S mindezt akkor, amikor ezen államok erőfe­szítéseket tesznek gazdasági előre­haladásukra, amikor földünk egyes vidékein embermilliók éheznek. A fenti adatokhoz még csak egyet kí­vánunk hozzátenni : a világon a katonai kiadások jelentősen meg­haladják az oktatásra és az egész­ségvédelemre fordított összege­ket ... íme, miért szükséges az, hogy a népek, amelyek ezeknek az óriási hadikiadásoknak a terheit viselik, s amelyek egy újabb világégés ese­tén felmérhetetlen véráldozatokra kényszerülnének, határozott és ön­tudatos harccal kikén­yszerítsék a tényleges leszerelést. A népeknek ezirányú fontos szerepéről beszél­ve Nicolae Ceausescu elvtárs ki­emelte : „Szükséges, hogy a közve- Várdai Ferenc (Folytatása a 6. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7380 sz. — 6 oldal ára 30 báni — 1971. július 31., szombat Az RKP Központi Bizottságának a szudáni megtorlásokkal kapcsolatos Nyilatkozata A kommunisták, az egész román nép, akárcsak az egész nemzetközi közvélemény, sajnálkozással és fel­háborodással szerzett tudomást a szudáni megrendítő eseményekről, a kommunisták és a más haladó és de­mokratikus erők elleni terrorhullám­ról, amely a Szudáni Kommunista Párt főtitkárának és a szakszerveze­tek főtitkárának, valamint a szudáni nép többi hű fiának meggyilkolásá­ban érte el tetőpontját. Az üldözések, az ítélethozatalok és a mészárlások sorozata csapást mér a kommunista pártra és a többi­nem­zeti erőkre, amelyek lelkesen harcol­tak a koloniatizmus ellen, a függet­lenség elnyeréséért és megszilárdítá­sáért, súlyosan érinti a nép szabad­ságvágyának beteljesüléséért, a gaz­dasági és társadalmi haladás útján való önálló fejlődésért harcoló összes szudáni hazafias, haladó és demok­ratikus erők egységét. A szudáni megtorlások, ítélethoza­talok és mészárlások gyengítik a szudáni nemzeti erők harcát, a belső és a nemzetközi reakció, az imperia­lizmus érdekeit szolgálják. Az imperializmus és a kolonializmus ellen, a nemzeti szabadságért és füg­getlenségért, a haladó fejlődésért har­coló szudáni népet és a többi arab né­pet mindig támogató és vele szolidari­tást vállaló egész népünk érzelmeit kifejezve, a Román Kommunista Párt elítéli a szudáni kommunisták és a szakszervezeti és tömegszervezeti ta­gok elleni, a demokraták elleni meg­torló intézkedéseket, a letartóztatá­sok és a halálra ítélések egész sorát. A Román Kommunista Párt véle­ménye szerint a szudáni nép létérde­kei, az országnak a függetlenség, a haladás és a jólét útján való fejlő-­­ dése megköveteli, hogy azonnal ves­senek véget a szudáni megtorlási kampánynak, tegyék meg azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják az összes halcdó, demokratikus hazafias erők, köztük a kommunisták egységét, hogy útját lehessen állni a szudáni nép alapvető törekvéseivel ellentétes erőknek. A Román Kommunista Párt teljes szolidaritást vállal azzal a harccal, amelyet a szudáni nép, a kommunis­ták, az összes demokratikus és an­­tiimperialista erők az imperializmus és a reakció ellen, a szabadságért, a demokráciért és a boldog jövőért folytatnak. Nicole Ceausescu­­­­ elvtárs fogadta Párizs prefektusát Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára,, az Államtanács elnöke július 29-én, csütörtökön délelőtt fogadta Marcel Diebolt-t, Párizs prefektusát, aki hazánkban tartózkodik. A fogadáson részt vett Dumitru Popa, Bukarest főpolgármestere. Részt vett Pierre Pelen, Francia­­ország bukaresti nagykövete is. A megbeszélés során a felek hangsúlyozták a román-francia kap­csolatok pozitív alakulását s a Románia és Franciaország közötti együttműködés sokoldalú fejlődé­sét, valamint azt, hogy a két ország városi tanácsai közötti egyezmé­nyek hozzájárultak a kölcsönös jobb megismeréshez, a kétoldalú kooperáció területének bővüléséhez. A megbeszélés szívélyes légkör­ben folyt le. Befejeződött a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának XXV. ülés­szaka, amely július 27 és 29 között folyt le Bukarestben, Ion Gheorghe Maurernek, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnö­kének elnökletével. A munkálatokon részt vettek a KGST-tagországok kormányküldött­ségei. Bulgária Népköztársaság küldött­ségében részt vett Sztanko Todorov, a Minisztertanács elnöke, a küldött­ség vezetője, T. Colev, a Miniszter­­tanács első alelnöke, Bulgária állan­dó KGST-képviselője, Sz. Dilbokov, a Minisztertanács alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke, I. Nedev kül­kereskedelmi miniszter, D. Popov pénzügyminiszter, I. Hiev, a BKP KB gazdasági­ tervosztályának veze­tője, H. Petkov, a­­ Minisztertanács mellett működő gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködési bi­zottság állandó titkára, K. Neszte­­rov helyettes külügyminiszter, G. Georgiev, Bulgária állandó KGST-képviselőjének helyettese. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság küldöttségében részt vett Lu­­bomir Strougal, a szövetségi kor­mány elnöke, a küldöttség vezetője, V. Hula, a szövetségi kormány al­elnöke, az Állami Tervbizottság el­nöke, F. Hamour, a szövetségi kor-­­mány alelnöke, Csehszlovákia állan­dó KGST-képviselője, J. Baryl, a CSKP KB osztályvezetője, A. Bar­­ceak külkereskedelmi miniszter, R. Rohlicek pénzügyminiszter, S. Vlna miniszterhelyettes, a Nem­zetközi Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Tanács titkára.­­ A Német Demokratikus Köztársa­ság küldöttségében részt vett Willi Stoph, a Minisztertanács elnöke, a küldöttség vezetője, dr. G. Weiss, a Minisztertanács alelnöke, a Német DK állandó KGST-képviselője, G. Schurer, az Állami Tervbizottság alelnöke, W. Kalbritter miniszter, a Minisztertanács mellett működő Ár­hivatal elnöke, S. Bohm pénzügymi­niszter, E. Wappler, az NSZEP KB pénzügyi terv­osztályának vezetője, S. Moke, a Minisztertanács Bürója KGST-osztályának vezetője. A Mongol Népköztársaság küldött­ségében részt vett Szonomin Luv­­szan, a Minisztertanács ideiglenes elnöke, a küldöttség vezetője, D. Gombozsav, a Minisztertanács alel­nöke, a Mongol NK állandó KGST- képviselője, D. Szodnom miniszter, az Állami Tervbizottság első alel­nöke, M. Pelzsee energetikaügyi, fű­tőanyagipari és geológiai miniszter, C. Malom pénzügyminiszter, Sz. Tu­­mur, az Állami Bank Igazgató Ta­nácsának elnöke, D. Zagaszkaldan, a Központi Statisztikai Igazgatóság elnöke, D. Zsondon helyettes külügy­miniszter. A Lengyel Népköztársaság kül­döttségében részt vett Piotr Jaro­­szewicz, a Minisztertanács elnöke, a küldöttség vezetője, M. Jagielski, a Minisztertanács alelnöke, Lengyel­­ország állandó KGST-képviselője, W. Trampczynski, a Minisztertanács mellett működő Állami Tervbizott­ság ideiglenes elnöke, J. Kaczmarek, a Tudomány- és Technikaügyi Bi­zottság elnöke, K. Olszewski külke­reskedelmi miniszter,­ J. Trendota pénzügyminiszter, S. Kuzinski, a LEMP KB gazdasági osztályának vezetője, J. Pinkowski, Varsó vajda­ság néptanácsa elnökségének elnöke, S. Majewski, Lengyelország állan­dó KGST-képviselőjének helyettese. Románia Szocialista Köztársaság küldöttségében részt vett Ion Gheor­ghe Maurer, a Minisztertanács elnö­ke, a küldöttség vezetője, Gheorghe Radulescu, a Minisztertanács alelnö­ke. Románia állandó KGST-képvise­­lője, Maxim Berghianu, az Állami Tervbizottság elnöke, Cornel Burti­­ca külkereskedelmi miniszter, Ioan Avram gépipari miniszter, Florea Dumitrescu pénzügyminiszter, Radu Constantinescu, a Gazdasági és Mű­szaki Együttműködési és Kooperá­ciós Kormánybizottság alelnöke, Emilian Dobrescu, tanácsos az RKP Központi Bizottságánál. Vasile Gliga külügyminiszter-helyettes, Vasile Bucur, Románia állandó KGST-kép­viselőjének helyettese. A Magyar Népköztársaság küldött­ségében részt vett Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a küldöttség veze­tője, Vályi P., a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány alelnöke, Magyarország állandó KGST-képvi­selője, Faluvégi L., pénzügyminisz­ter, Káplár J., az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettese, Szita J., a Mi­nisztertanács mellett működő nem­zetközi gazdasági kapcsolatok titkár­ságának vezetője, Hetényi L, az Or­szágos Tervhivatal alelnöke, Papp L„ Magyarország állandó KGST képviselőjének helyettese. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége küldöttségében részt vett: Alekszej Nyikolajevics Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke, a küldöttség vezetője, M. A. Le­­szecsko, a Minisztertanács alelnöke, a Szovjetunió állandó KGST-képvise­lője, N. K. Bajbakov, a Miniszter­­tanács alelnöke, az Állami Tervbi­zottság elnöke, V. A. Kirillin, a Mi­nisztertanács alelnöke, a Miniszter­­tanács mellett működő Tudomány- és Technikaügyi Állami Bizottság elnöke, V. F. Garbuzov pénzügymi­niszter, N. Sz. Patolicsev külkereske­delmi miniszter, K. V. Ruszakov, az SZKP KB osztályvezetője, V. N. Tyi­­tov, a Szovjetunió állandó KGST- képviselőjének első helyettese, N. N. Rogyionov, a Szovjetunió külügymi­niszterének helyettese. Az ülésszakon jelen volt Jugoszlá­via Szocialista Szövetségi Köztársa­ság kormányküldöttsége, amelyet a KGST és ezen ország kormánya kö­zött Jugoszlávia SZSZK-nak a ta­nács szervei munkálataiban való részvételére vonatkozóan megkötött egyezmény alapján hívtak meg. A küldöttségben részt vett Alekszandar Grlicskov, a Szövetségi Végrehajtó Tanács első alelnöke, a küldöttség vezetője, D. Dzsokovics, a Szövetsé­gi Végrehajtó Tanács tagja. Jugosz­lávia SZSZK KGST-képviselője,­ V. Zsuricsics, Jugoszlávia állandó KGST-képviseletének vezetője, M.­ Markovics, a külügyi államtitkár he­lyettese. A XXV. ülésszak munkálatain részt vett N. V. Fagyejev, a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára. Az ülésszak utolsó napján tartott ülésen megvizsgálták és elfogadták a napirenden szerepelt kérdésekre vonatkozó dokumentumokat, vala­mint a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának XXV. ülésszakáról szóló közleményt. _ __ __ BEFEJEZŐDÖTT A KÖLCSÖNÖS GAZDASÁGI SEGÍTSÉG TANÁCSÁNAK XXV. ÜLÉSSZAKA A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága, Románia Szocia­lista Köztársaság Államtanácsa és a Minisztertanács ebédet adott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának XXV. ülésszakán részt vett kormányküldöttségek tiszteleté­re. Részt vettek a következő elvtár­sak : Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaras, Gheorghe Panu, Gheorghe Radu­lescu, Ilie Verdet, Maxim Ber­ghianu, Florian Dan Blache­, Dumitru Popa, Leonte Rautu, az­ RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagjai, minisztertanácsi alelnökök, az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja. Jelen voltak a KGST-ben részt vevő szocialista országok kormány­­küldöttségeinek vezetői, a következő elvtársak : Sztanko Todorov, Bulgá­ria Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának el­nöke, Szonomin Luvszan, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának ideiglenes elnöke, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Alekszej Nyikola­jevics Koszigin, a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége Mi­nisztertanácsának elnöke. Részt vett Alekszandar Grlicskov elvtárs, Jugoszlávia Szocialista Szö-­ vetségi Köztársaság Szövetségi Vég­rehajtó Tanácsának első alelnöke, az ülésszakra meghívott jugoszláv küldöttség vezetője is. Jelen volt a KGST XXV. üléssza­kán részt vett kormányküldöttségek több tagja. Ott volt N. V. Fagyejev, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak titkára, valamint az ülésszakon részt vett országok nagykövetei. Az ebéden NICOLAE CEAUSESCU elvtárs pohárköszöntőt mondott. A Román­­Kommunista Párt Központi Bizottsága, a szocialista Románia Államtanácsa és kormánya nevében kifejezésre juttatta megelégedését a KGST XXV. ülésszakának sikeres befejezése fölött. A komplex program egyöntetű el­fogadása — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs — jó alapot te­remt az országaink közötti sokol­dalú együttműködés fejlesztéséhez. Románia pártjának és kormányá­nak meggyőződése szerint ennek a programnak az elfogadása fellendíti az országaink közötti együttműkö­dés fejlődését, hozzájárul mindegyik ország szocialista gazdaságának fej­lődéséhez, ugyanakkor pedig az ösz­­szes KGST-tagországok erejének növekedéséhez, s ezáltal a szocia­lizmus világbefolyásának általános növekedéséhez. Természetesen a program elfoga­dása csak a kezdetet jelenti, mert előirányzatainak gyakorlatba ülteté­se még hátra van. Reméljük, hogy abban a szellemben, ahogyan e program véglegesítése és elfogadá­sa történt, megtaláljuk a program minden tevékenységi területen való alkalmazásának módozatait. Tehát, elvtársak, kifejezésre jut­tatva pártunknak és kormányunk­nak azt a meggyőződését, hogy jó munkát végeztek országaink érde­kében, általában a szocializmus ér­dekében, emelem poharam a prog­ramot elfogadott pártok és orszá­gok közötti, az összes szocialista or­szágok közötti sokoldalú együttmű­ködés fejlesztésére. Emelem poharam az összes antiim­­perialista erők együttműködésének és egységének erősödésére abban a meggyőződésben, hogy programunk, együttműködésünk és egységünk az összes antiimperialista erők érde­keit, az együttműködés és a béke világméretű ügyét szolgálja ! Emelem poharam pártjainkra és népeinkre, valamennyiük egészségé­re ! Válaszbeszédet mondott SZTANKO TODOROV elvtárs, Bulgária NK Minisztertanácsának elnöke. A KGST-tagállamok kormányelnökei és a KGST XXV. ülésszakának ösz­­szes részvevői nevében kifejezte leg­mélyebb háláját a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottságának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának és kormányának a meleg fogadtatásért és az ülésszak eredményes lebonyolításához megte­remtett nagyszerű körülményekért. Különösen szeretném kiemelni — mondotta a szónok — Maurer elv­társ érdemeit, a XXV. ülésszak el­nöke minőségében, akinek hozzáértő vezetése, révén sikerült eredménye­sen befejeznünk küldetésünket. Ugyancsak szeretném kidomborí­tani Gheorghe Radulescu elvtársnak a Végrehajtó Bizottság elnöki minő­ségében kifejtett kiváló tevékenysé­gét, főleg a program kidolgozásának utolsó szakaszában. Szeretném egyben kiemelni Fa­gyejev elvtársnak, a KGST titkárá­nak érdemeit, valamint mindazok­nak az elvtársaknak az érdemeit, akik a két év folyamán részt vettek a program kidolgozásában. Ma egy történelmi jelentőségű do­kumentumot írtunk alá. Aláírtuk a szocialista gazdasági integráció komplex programját, egy olyan do­kumentumot, amely meghatározza gazdasági együttműködésünket a kö­vetkező két-három évtizedben. En­nek a dokumentumnak nemcsak nagy gazdasági jelentősége van szo­cialista országaink számára, hanem nagy politikai és ideológiai jelentő­sége is. Egy olyan dokumentumról van szó, amely megteremti a szük­séges feltételeket gazdasági együtt­működésünk további erősítésére, a szocialista közösség erejének meg­szilárdítására, vagy más szavakkal, azoknak a haladó és forradalmi erőknek a megszilárdítására, ame­lyek meghatározzák a forradalmi világfolyamat alakulását. Elvtársak ! Ezt a komplex progra­­mot a KGST XXIII. külön üléssza­kán alapozták meg, azon az ülés­szakon, amelyen részt vettek a KGST-tagállamok pártjainak első titkárai. Ezért javasolom, emeljük poha­runkat kommunista pártjaink köz­ponti bizottságaira, kommunista pártjaink központi bizottságainak első titkáraira és komplex progra­munk eredményes valóra váltására ! Az önök egészségére, elvtársak ! A meleg, elvtársi légkörben le­folyt ebéd részvevői megtapsolták a pohárköszöntőket. AZ 5. OLDALON: KÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXV. ülésszakáról Az RKP Központi Bizottsága, az Államtanács és a Minisztertanács ebédet adott a KGST Tanácsa XXV. ülésszakán részt vett küldöttségek tiszteletére . 1tb. )

Next