Előre, 1972. november (26. évfolyam, 7771-7796. szám)

1972-11-08 / 7777. szám

VÉGEZZÜNK MIELŐBB A BETAKARÍTÁSSAL ÉS A VETÉSSEL KOVÁSZNA MEGYÉBEN IS az utolsó hektárokról szedik a termést A­z elmúlt hét kedvező időjárá­sa végre zavartalan munka­­feltételeket biztosított az őszi munkák számára és ezt többé-ke­­vésbé eredményesen is gyümölcsöz­­tették a gazdaságok. November 5-ig ugyanis a megye szövetkezeteinek kereken felében befejezték a bur­gonya szedését. Az igazi nagy üte­met viszont mégis azok az egységek érték el, ahol még a nagy terület következtében mindig maradt szed­­nivaló. A szentléleki szövetkezetkö­zi tanács gazdaságaiban például egy hét alatt 360 hektár burgonyát szedtek ki, a kézdivásárhelyi körzet eredménye 414 hektár volt, míg Csernáton vidékén 327 hektárral csökkent a szedetlen burgonyaterü­let. De még így is a megye 5­6 egységében maradt két-három nap­ra való munka. Csernátonban 200, Torján 180, Pojánban 130, Szentléle­ken 100 hektár körül mozgott hét­főn azon területek nagysága, ahol még nem jártak a pergetők. Nyil­vánvaló tehát a következtetés is: a hét közepéig e szövetkezetekben el lehet jutni a burgonyaszedés be­fejezéséhez. Vasárnap különben ezúttal is munkanap volt a megye szövetke­zeteiben, összesen 20 590-en segítet­tek a betakarításban, a központosí­tott alap számára további 950 ton­na burgonyát szállítottak a gazda­ságok. Vasárnap újból nagy szám­ban segítettek a gazdaságoknak a vállalatok és intézmények dolgozói, a diákok is. Különösen kitettek ma­gukért a gépkezelők, hiszen vasár­nap 470 traktor dolgozott, és a be­takarítás mellett 750 hektáron ve­tették el az őszi búzát. A következő napok próbatétele változatlanul a szállítás. Hétfőn reggel ugyanis több mint 1000 vagon burgonya volt a földeken, különösen sok krumpli halmozódott fel Szentlélek környé­kén. Figyelembe véve az időjárási körülményeket és a viszonylagos éjszakai lehűléseket, a szállítás meggyorsítása érdekében további erőfeszítésekre van szükség, tekint­ve, hogy a burgonyaszedés befeje­zésével a munkaerő egy része fel­szabadult, alkalom kínálkozik a ra­kodás és ürítés meggyorsítására, a szállítóeszközök jobb kihasználásá­ra. Flóra Gábor Éjszakai traktorzúgás A szürkület beárnyékolta a­ mezőt. Sötétedik. Már nem lát­szanak a barázdák, a bokrok, a fák, a távoli falu hollétéről is csak pislákoló fények árulkod­nak. Az éjszakában felbúg egy motor, fénynyaláb pásztázza vé­gig a földet. S innen is, onnan is dübörgő morajlás a válasz, felcsillannak a traktorok lám­pái. Méltóságteljesen, mint ten­geren úszó hajók kúsznak az erőgépek, nem látni, csak sej­teni lehet, hogyan hagyják ma­guk után az ekék a földhullá­mokat. A zsuki (Kolozs megye) gép­állomás gépészei éjszaka is dol­goznak. Amikor már a sötétedés miatt tárcsázni, vetni nem lehet, szántanak, hogy másnap­­ legyen megforgatott föld. Ottjárttunk­­kor a vetőgépek az utolsó hek­tárokon szórták magágyba a ke­nyérgabonát. Igaz, a traktoro­sok elhatározták, hogy a terve­zettnél több területet szántanak fel és vetnek be, mivel más vi­déken az esőzések, az árvizek miatt az idén jelentős területen nem kerülhet talajba az őszi búza. Ezt pedig pótolni kell. Az idei rendhagyó időjárás megnehezítette a Szamos-völ­gyének ezen a táján is a mező­­gazdasági munkákat, ám alighogy felszikkadt a föld, nyeregbe pattantak a traktoristák. Nem idegenkedtek a gépészek a hosz­­szabbított vagy akár a két vál­tást­ műszakoktól sem. Tudták, a munkára alkalmas idő min­den percét ki kell használni, hi­szen a nyugati szelek bármikor újból felhőket­­cipelhetnek Zsuk felé is. Kora hajnaltól, késő éjszakáig rótta a köreit a 22 traktor a határban ezekben a napokban. A kormánykeréknél pedig olyan gépészek ültek mint Pap Alexandru, László Fe­renc, Pop Vasile, Bán László, Luciu Vasile, Pap János, Chira Florea, hogy néhányat említ­sünk meg a legjobbak közül. És nemcsak a mezőn dolgoztak szorgalmasan, a zöldségesben sem állt le a munka. Itt is reg­gelre új barázdákon csilloghat­tak a késő őszi napsugarak. Per­sze, mindezekért nemcsak a gé­pészeket, hanem a téesz, vala­mint a gépállomás vezetőségét is dicséret illeti, hiszen fárad­ságot nem ismerve mindig ott voltak, ahol a legtöbb volt a tennivaló. Zúgnak a traktorok a zsáki éjszakákban. Szokatlan, messzi­re elhallatszó hang ez. Szánta­nak az ekék. Lám így is lehet. Román Győző Ünnepi gyűlés a fővárosban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulója alkalmából A Román—Szovjet Barátság fő­városi Házában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordu­lója tiszteletére ünnepi gyűlést ren­dezett az RKP Bukarest municí­­piumi bizottsága, a Romániai Szak­­szervezetek Általános Szövetsége, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács, a KISZ Központi Bizottsá­ga és az ARLUS-főtanács. Az ünnepi gyűlésen részt vett az RKP KB több tagja, a hazai mun­kásmozgalom sok régi harcosa, a társadalmi szervezetek képviselői, a tudományos és a kulturális élet képviselői, fővárosi vállalatok és in­tézmények számos dolgozója. Ott volt sok Bukarestben akkre­ditált diplomáciai képviselet veze­tője, a diplomáciai testület számos tagja, valamint a Szovjet—Román Baráti Társaság hazánkban tartóz­kodó küldöttsége. Az elnökségben helyet foglaltak a következő elvtársak: Ilie Verdeț, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak és Állandó Elnökségének tag­ja, a Minisztertanács első alelnöke, Gheorghe Radulescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állan­dó Elnökségének tagja, a Miniszter­­tanács alelnöke, Emil Draganescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács alel­nöke, Petre Blajovici, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Helyi Gazdasági és Közigazgatási Állami Bizottság elnöke, Stefan Andrei, az RKP KB titkára, Gheor­ghe Necula, a Nagy Nemzetgyűlés alelnöke, Mihail Rosianu, az ARLUS- főtanács elnöke, Nicolae Ecobescu külügyminiszterhelyettes, Stelian Tirca vezérezredes, a fegyveres erők helyettes minisztere, Mátéi Nicolae, az RKP Bukarest­ municípiumi bi­zottságának titkára. Nagy Pál, az RSZÁSZ Központi Tanácsának titkára, Gheorghe Stoica, a KISZ KB titkára, Sofia Pu?ca?u, a Buka­rest municípiumi néptanács alel­nöke, Gheorghe Ionescu, az I. kerü­leti pártbizottság első titkára, Gheorghe Velcescu, a román mun­(Folytatása a 2. oldalon) A 2. oldalon: • Emil Drăgonescu elvtárs beszéde • V. I. Drozgyenko nagykövet beszéde Burifonyarakodás a kézdivásárhelyi vasúti állomáson. (Bartha Árpád felvétele) • NEHÉZKES INDULÁS A temesvári egészségügyi társadalmi ellenőrző Négy hónapja már, hogy Te­mesváron is megkezdték tevé­kenységüket az átszervezett tár­sadalmi ellenőrző csoportok. Va­lószínűleg a korábbi tapasztalat­tal magyarázható, hogy főleg a kereskedelemben, a vendéglátó­­iparban, városgazdálkodásban „T­erepfelderítés“ Pedig ezek is megkezdték a mun­kát. De ezidáig csak amolyan ismer­kedő-tájékozódó jellegű látogatáso­kat tettek a gondjaikra bízott léte­sítményekben. S mivel a kezdet kezdetén vannak, kézzelfogható eredményekről sem igen számolhat­nak be. Az egy-két „terepfelderítés“ azonban máris felvet néhány prob­lémát, amelyről most, induláskor szólnunk kell, s ami megoldást vár. A csoportok tagjainak zöme három vállalat: a Dermatina gyár, a Bum­­bacul textilgyár és a Területi Vasút­­igazgatóság dolgozói. A Dermati­­nában szervezett öt csoportot (össze­sen 20 ember) két poliklinika, öt kórház és 14 egészségügyi körzet dolgozó csoportok hallattak ed­dig magukról. Csak azoknak a társadalmi ellenőrző csoportok­nak a tevékenységéről tudunk keveset, amelyek feladata az egészségügyi intézmények rend­szeres látogatása és ellenőrzése, ellenőrzésével bízták meg. És a cso­portok mellé — éppúgy mint az egészségügyben dolgozó valameny­­nyi társadalmi ellenőrző csoport mellé — a megyei egészségügyi igaz­gatóság ajánlására, egy-egy orvost is beosztottak. öt csoport — 20 dolgozó ember — nehezen tud rendszeresen átfogni és alaposan ellenőrizni 21 egészségügyi létesítményt. A legjobb esetben csak felületes gyorsszemlét tarthatnak a kórházakban, poliklinikákon, orvosi körzetekben, a tisztaságot, rendet stb. szemrevételezhetik. De az el­lenőrzés elsődleges feladatainak re­álisan nem tehetnek eleget. Nem futja az időből, energiából. Ez len­ne az első kézenfekvő konklúzió, Stoica Ioan orvossal, az egyik cso­­ csoportok munkájáról párt vezetőjével beszélgetünk az ed­digi csekély tapasztalatokról. — A fül-orr-gégészeti klinika és az ideggyógyászati klinika, valamint három orvosi körzet ellenőrzését bízták csoportunkra. Eddig mind­össze két klinikára jutottunk el. Megmondom őszintén, egyelőre in­kább csak tájékozódni, ismerkedni mentünk. Nem panaszkodhatunk, a személyzet jól fogadott bennünket, mindenben készségesen segített. Vé­gigjártuk a betegszobákat, a műtőt, a gyógyszerlerakatot, a fertőtlenítőt, a konyhát, mosodát stb. Bevallom, főleg a rendre, tisztaságra figyel­tünk (amit kielégítőnek találtunk), de azt is észrevettük, hogy a fül­­orr-gégészeti klinikán a falak fes­tést, három betegszoba parkettája pedig helyettesítést igényel. Az ideg­­gyógyászati klinikán is felfigyeltünk valamire: az egyik osztály betegei, akik naponta két-három órára rendszeresen kijárnak a városba, ruháikat a szobájukban tartják. Ez a szoba azonban nem a folyosóra nyílik, hanem egy­ másik fek­vő­beteg szobába. A „kimenősök­­nek“ tehát jövet-menet keresztül kell menniük ezen a szobán — ut­cai ruhában — ami egészségi és lé­lektani szempontból is rossz. Kimutatásban van, a gyakorlatban nincs Az ismerkedés tehát részben meg­történt. Részben, mert például a Dermatina öt csoportja közül még egyetlen egynek sem sikerült leg­alább egyszer végigjárni valameny­­nyi gondjaira bízott egészségügyi lé­tesítményt! Ennek több oka van. Először is a csoport tagjai nem min­dig dolgoznak ugyanabban a váltás­ban, s így a szabad idő, az ellen­őrzés időpontjának összeegyeztetése nagyon nehéz. Egy másik — lénye­gesebb — ok az, hogy a csoportok mellé beosztott orvosok egynéme­­lyike egyetlen egyszer sem vett részt az ellenőrzésen. — Pedig összehasonlíthatatlanul könnyebb és gyorsabb lett volna az ismerkedés és főleg kompetensebb az ellenőrzés — mondja Vidican Ro­­dica, a Dermatina gyár szakszerve­zeti bizottságának titkára — ha azon részt vesz az orvos is. Utóvég­re azért jelöltek ki szakembert a csoportok mellé, mert szükség van jelenlétére. Bármilyen jó megfigye- Mag Mária (Folytatása az 5. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti • Románia Szocialista Köztársaság XXVI. évfolyam 7777 sz. ------ 6 oldal ára 30 báni —— 1972. november 8., szerda AZ RKP KB VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága 1972. november 6-án ülést tartott Nicolae Ceaușescu elvtársnak, a Román Kommu­nista Párt főtitkárának elnökletével. Meghívottakként részt vettek miniszterek és központi intézmények vezetői. Az Országos Konferencia határozatai­nak gyakorlati alkalmazása érdekében az RKP KB Végrehajtó Bizottsága megvizsgálta és jóváhagyta az Ellátási és Szolgáltatási Tanács megszervezésére és működésére vo­natkozó javaslatokat. Ez a kollektív szerv hi­vatott arra, hogy biztosítsa azoknak a gazda­sági szerveknek és szervezeteknek az össze­hangolását és egységes irányítását, ame­lyeknek a törvény értelmében az a köteles­ségük, hogy megvalósítsák a párt és az állam politikáját a lakosság fogyasztására szánt áruk termelése és forgalomba hozata­la terén. A Végrehajtó Bizottság az új szerv feladatául tűzte ki annak ellenőrzését, hogy a minisztériumok és a többi központi ter­melő szerv hiánytalanul és a lakosság szük­ségleteinek megfelelő összetételben előál­lítsák a jó minőségű árukészletet, egybehan­­goltan fejlesszék a kereskedelem műszaki­anyagi alapját és a szolgáltatási egysége­ket, s gondoskodjék mindazoknak az intéz­kedéseknek megfelelő alkalmazásáról, ame­lyeket a párt és az állam vezetősége a la­kosság jó ellátása és kiszolgálása érdeké­ben jelölt ki. A Végrehajtó Bizottság megvizsgálta az almérnöki esti oktatás megszervezésére vo­natkozó javaslatokat és elhatározta, hogy már ebben az évben terjesszék ki több ipari egységre a káderképzés e formáját. Az ülés keretében a Végrehajtó Bizott­ság úgyszintén megvizsgálta és megoldotta a folyamatos tevékenység számos kérdését. A KÖZVAGYON MIND­ANNYIUNK VAGYONA MÁSFÉLEZER NAPJA ÁLL EGY GÉP a Csíkszeredai helyiipari vállalatban K­özismert tény, hogy a helyi­ipari vállalatokban alkalma­zott technológia, a műszaki színvonal s az ezzel elért termelé­kenység, a munkafeltételek sok esetben elmaradnak a köztársasági ipar hasonló adottságai, jellemzői mögött. A Csíkszeredai fa-, fém- és vegyi helyiipari vállalat azonban még a más hasonló egységekkel­­való összevetés próbáját, is nehezen állja, legalábbis egynémely részle­gének technológiáját, a munkafel­tételeket illetően. Példa erre az ön­töde, amelyet fennállásának hosszú évei alatt több esetben fenyegetett az egészségügyi és a munkavédel­mi szervek részéről a leállítás ve­szélye a nem megfelelő munkafel­tételek miatt, s ahol az elmúlt években­ alkalmazott tökéletesíté­sekkel, javításokkal lényegesen ja­vultak ugyan a körülmények, de még most sem mondhatók köny­­nyűeknek és főleg gazdaságosak­nak. Ezt egyébként maguk a válla­lat szakemberei is tudták és tud­ják, évek óta szó van a teljesen új és korszerű öntöde építéséről, egyelőre azonban a beruházás hú­zódik, s a termelés a régi műhely falai között, eléggé lassan javuló feltételek közepette, alacsony ter­melékenységgel, magas selejtszá­zalékkal folyik. Az új öntödére várás, a közeli beruházásra való hivatkozás az el­múlt években, hónapokban hanyag­ságok, gondatlanságok, nemtörő­dömségek megmagyarázására, iga­zolására szolgált. Kitört ablakokat, kiégett villanykörtéket , próbáltak olykor „magyarázni“, ezzel a sűrí­tett levegőt és a levegő tisztítását biztosító berendezések felszerelése is hosszasan húzódott, hátha annak hiányában gyorsabban kapnak jó­váhagyást az új öntöde építéséhez. Kirívó eset ilyen szempontból az egyetlen automata formázógép, a­­mely ide­s­tova négy éve áll moz­dulatlanul a műhely sarkában, anél­kül, hogy a gyárból kikerült, vala­mikor vadonatúj gép bár egyetlen órát is termelt volna. Három évig azért állt, mert a működtetéséhez nem volt sűrített levegő, a leg­utolsó, több mint egy évben pedig a technológiai folyamat gyökeres átalakítását várta, hogy beindulhas­son. Mint mondottuk, az egész for­­mázóban ez az egyetlen gép. A formázás jelenleg teljesen kézi erő­vel történik. A gép négy ember munkáját tudná helyettesíteni, s ami legalább ilyen fontos, sokkal jobb lenne a minőség, alaposan csökkenne a selejtszázalék. A négy éve rozsdásodó géppel kapcsolato­­ban önkéntelenül adódik néhány kérdés: Milyen meggondolások­ból szerezték be, ha akko­riban nem voltak meg a működtetéséhez szükséges feltételek? Miért csupán egyet szereztek be (vagy legalábbis miért nem sze­reztek be közben még egyet) az illetékesek, hisz mindenki tudja, hogy a Csíkszeredai műhely terme­lésének a profilját tekintve egyetlen gép működtetésé­vel csak a kapacitás fele hasznosítható. (A két gép nyolc ember munkáját vé­gezhetné). Kiszámította-e valaki azt a megtakarítást,­ amelyet négy év alatt a gép alkalmazásával (munka­bér, selejtcsökkentés) nyer­­ni lehetett volna, illetve az eltékozolt összeget? Sajnos, ezekre a kérdésekre ne­héz választ kapni, mert az utóbbi négy év alatt a vállalat vezetősége többször is kicserélődött, a jelen­legi igazgató éppen az ötödik. Az új vezetőség alapvető tökéle­tesítéseket tervez az öntödében, a­­melyeknek eredményeként a ter­melékenység megkétszereződik. • Há­rom hónapja folynak a munkála­tok, elkészültek a tervek, az új for­mázó modelleket máris próbálják ki. Az elvégzett számítások szerint a technológiai folyamat átállítása körülbelül 180 000 lejbe kerül, ez az összeg azonban egy negyedév alatt megtérül. Évente 36 tonna fé­met lehet megtakarítani, ha a for­mázás félautomata módszerekkel történik, megteremtődnek a sorozat­­gyártás feltételei, csökken a meg­munkálási idő, nagymértékben ja­vul a minőség, és­ december else­jén minden valószínűség szerint üzemelni kezd a formázógép is. Meg kell azonban jegyeznünk, csak egymagában, azaz félkapacitással. Minden bizonnyal annak a tehetsé­ges munkaközösségnek, amely ki­dolgozta az említett­­ technológiai átszervezés részletes tervét, s hó­nap végéig megteremti az átállás minden apró feltételét, ez az újabb — még egy gép beállításával — nyerhető lehetőség, hasznosítható tartalék sem kerüli el a figyelmét. Kálmán Gyula A 4. OLDALON • TERMÉSZET • EMBER • TUDOMÁNY A HARMADIK FORDULÓRA GONDOL A RAPD SPORT A constantai sikeres szereplés után érthetően jó volt a hangulat a fővárosi vasutasok táborában. A Rapid, a Farul felett aratott győ­zelmével, mintha azt akarta volna igazolni, kijutott a hullámvölgyből, ismét formába lendült. Tartozunk az igazságnak, hogy a vasutasok tényleg sokat javultak a kezdeti gyenge teljesítmény után, főleg a­­mi a védelmet illeti. A kilenc for­duló során mindössze hat gólt kap­tak (igaz, csak négyet rúgtak), há­la a hátvédek munkájának, ahol Boc egyre inkább egyeduralomra tesz szert, olyan segédlettel mint Origóral, olyan kapussal mint Ra­­ducanu, aki, hírek szerint, megint megkomolyodott. Egyszóval Bazil Marian, a csapat edzője igen op­timista volt a találkozó után, amit nem is titkolt. — Constantán a védelem kitett magáért — mondotta —, de a töb­bi csapatrésszel sem vagyok elé­gedetlen. Dumitriu beállításával, úgy érzem, sikerült növelnünk a csapat átütőképességét, s így biza­kodva várom a szerdai KEK-visz­­szavágót a Bécsi Rapid ellen, sőt nyíltan kimondom, már a harma­dik fordulóra gondolunk. Ami a várható összeállítást illeti, előrelát­hatólag a Farul elleni győztes csa­pat lép pályára. Tehát : Raducanu — Pop, Boc, Grigora?, Codrea, M. Stelian, Angelescu, Nasturescu, Dumitriu II., Neagu, Petreanu. Tar­talékok : Savu és Dumitriu III. A bécsi együttes tegnap érkezett meg a fővárosba. Mint Hlozek edző elmondotta, a bajnokságban elszen­vedett vereség ellenére a szombati csapatot szerepelteti. Az egyetlen változás: a hátvéd Werner helyét Hof foglalja el. A találkozó 17:30 órakor kezdő­dik a fővárosi 23 August stadion­ban.­­ A 3. oldalon: HA MINDENKI ELEGET TESZ KÖTELEZETTSÉGEINEK, HATÁRIDŐRE ÜZEMBE HELYEZHETIK AZ ÚJ TERMELŐFELÜLETEKET BIHAR MEGYÉBEN

Next