Előre, 1973. március (27. évfolyam, 7872-7898. szám)

1973-03-28 / 7895. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti • Románia Szocialista Köztársaság XXVII. évfolyam 7895 szám ------ 6 oldal ára 30 bráni ------ 1973. március 28., szerda ye­­s MEGGYORSULT A TAVASZI MUNKA Március utolsó hetének első napjaiban­­ rendkívül kedvező volt az időjárás, ami lehetővé tette, hogy országszerte teljes erővel kibontakozzék a tavaszi mezőgaz­dasági munka. Ilfov, Ialomita, Arges, Vrancea, Vaslui, Buzau, Iasi­ megyében vasárnap, hétfőn és kedden sokszázezer mtsz-tag, falusi lakos, városi­ dolgozó, ka­tona vonult ki a földekre, hogy csatornák ásásával megkönnyítse a pangóvizek, a hóló elfolyását. Ennek köszönhetően tíz meg­ tízezer hektár terület vált ismét megművelhetővé. A tavaszi szántás-vetés gyors ütemben halad az ország nyugati és északi me­gyéiben, ahol tudvalevőleg árvizek nem akadályozzák a munkát. Bihar megyében például kevés híján véget ért a talajfor­gatás, Arad és Temes megyében pedig végéhez közeledik az első sürgősségi sza­kaszhoz tartozó növények magvainak vetése. Min­t Balogh Sándor, a Cimpia Turzii-i m tsz elnöke mondotta naponta nem kevesebb, mint 30 hektár cukorrépát és 40 hektár lóherét vetnek el, nemsokára befejezik a korai burgonya ültetését is. Számos Fehér megyei termelőegység, Mircesti, Benic, Sárg, Alvinc, Forró, Mi­­riszló, befejezte a borsó és a zab vetését. A minisztérium legutóbbi jelentése sze­rint országos viszonylatban a tavaszi szántást az állami farmok eddig mintegy 40, az mtsz-ek 30 százalékban végezték el. Tekintve, hogy későn tavaszodott a talajelőkészítés meggyorsítása úgymond első számú teendőnk kell hogy legyen. Biharban például a gépek megfelelő át­csoportosításával segítik elő ezt a munkát. Amikor kellett, a dombos vidékről az al­földre irányították a traktorokat, most a síkvidékről a lejtős területekre vezetik őket, ilyenformán idejében befejezhetik a talajforgatást. Innen-onnan azonban olyan jelentések érkeznek, hogy traktorosok hiányában nincs kihasználva minden erő­gép. A gépállomások megyei trösztjeinek feladata, hogy ezt a kérdést kedvező kö­vetkezménnyel oldja meg mielőbb. (Mun­katársunktól) MÁRCIUS VÉGE A SZILÁGYSÁGI FÖLDEKEN M­ég az elmúlt héten megin­dultak a vetőgépek Szilágy megyében, a természet u­­gyanis nem akadályozta a gépé­szeket, földműveseket a munkák gyors elvégzésében. Ennek követ­keztében több gazdaságban be­fejezték az első sürgősségű növé­nyek magvainak vetését; a sza­­mosgoroszlói téeszben például mintegy 40 hektáron magágyba került a cukorrépa. A tavaly több mint 63 000 kiló édesgyö­keret takarítottak be az említett gazdaság földjeiről, s ennek el­sődleges feltétele az időben el­végzett munka volt. Az idén sem akarnak csak a tavalyi eredmé­nyekkel dicsekedni a szamosgo­roszlóiak, ezért hát a gyorsüte­mű munka. A kertekben is szor­galmas munka folyik: tíz hek­táron ültették ki a hagymát. A közeli szamosuásarhelyi üvegház­­ban zöldellnek már a zöldség­palánták. .. Időben végeznek el minden mezőgazdasági tenniva­lót a szilágysági földművesek. De nemcsak a szántóföldeken, a réteken-legelőkön is dolgoznak az emberek. Takarmány nélkül nincs álattenyésztés és az elkö­vetkezendő esztendőkben Zilah környékén mind az állományt, mind pedig a hozamokat növelni kell. A fű a legolcsóbb takar­mány, a gyepes területekről te­hát minél több állateleséget kell betakarítani. Ezért munkálkod-­á­nak olyan szorgalommal, mint eddig soha, a domboldalakon .És..., a téesz-gazdák. .Jelentős terüle­teken bokortalanították a legelő­ket, kaszálókat Szilágysomlyón, Zsibón, Perecsenyben, hogy csak néhány példát említsünk. Per­sze, a legelőtisztítás egymaga még nem jelent nagyobb faho­zamot, éppen ezért ahova csak jutott, természetes- és műtrágyát szórtak a földekre a Szilágy megyei földművesek, így pótolva a talaj elhasznált tápanyagkész­­letét. Náprádon például nem ke­­vesebb mint 200 hektár gyepes terültre került már termésnö­velő anyag. Immár a márciust is elpergeti az idő, teljesen jogaiba lép a tavasz. A Meszes aljában lévő gazdaságokban, amint az elmon­dottak is bizonyítják, szorgos munkával igyekeznek lerakni a nagy hozamok alapjait. Román Győző Az RKP KB 1971 novemberi plenárisának dokumentumai — tevékenységük vezérfonala — Ebben a városban minden út a Munkásklubba vezet ! Az útbaigazító kijelentés képle­tes. ... Bár két dolog feltétlenül igaz. Egyik, hogy ez a művelődés otthonává átalakított régi, impo­záns épület központi fekvésű, s a másik, hogy ilyenkor estefelé sok­­felől és sokan érkeznek néhány kellemes órát eltölteni a Munkás­klubban. — Átlagban mennyi a látogatók száma? — Hozzávetőlegesen kétszázöt­­venen-háromszázan gyűlnek ösz­­sze napjában. Majd a különböző körök sorra­­látogatása közben győződöm meg, hogy az aznapi részvétel teljes mértékben megfelel ennek az át­lagnak. A város, Lánya, amelyről szó van, tulajdonképpen városrész. Közigazgatásilag Petrillához tarto­zik, s a hivatalos térképen is en­nek nevét viseli. Művelődési szem­pontból azonban megőrizte erőtel­jes centrum jellegét. Mind hagyo­mánya, mind gazdag kezdeményező szelleme feljogosítja erre. A szom­szédos Csimpa és Zsiec — egy-egy szerényebb művelődési otthonával —, valamint Tája és a környező hegyek oldalaiba bújt pásztor­­tanyák szétszórt világa Lányától nyeri az irányítás és a szellemi ki­sugárzás erejét. — Minek köszönheti a Munkás­klub rendkívüli népszerűségét és látogatottságát? Hruscu Aurel igazgató töpreng a feleleten. Gondolataiba látok: a lónyaiak közösségszerető érzésvi­­lágának, a sokféle önképzési-szó­rakozási­ lehetőségnek, melyet a körök biztosítanak, az emberek ér­deklődésének elemzéséből kipat­tant akciók sokoldalúságának, a klub változatos, bensőséges ottho­­niasságának... Később majd össze­foglalja ezeket az ismérveket, hang­súlyozza, hogy egész tevékenysé­gük vezérfonalát az RKP KB 1971. novemberi plenárisának dokumen­tumai jelentik, de most, alig né­hány perccel bemutatkozásunk után, igyekszik kerülni a száraz felsorolást. — Látogassuk meg a köröket — ajánlom. A varroda szorgalmas kisműhely. Többségükben a középnemzedék­hez tartozó asszonyok kattogtatják a gépeket. Néhány szó, és megtu­dom, hogy a hasznos készségek elsajátítása közben egy olyan helyi vállalat létrehozására gondolnak, amely legalább részben megold­hatná itt a nők foglalkoztatásának elég súlyos kérdését. A képző­művészeti kör tagjai rendkívül ter­mékenyek. Sajnos, ez a színek túl­­halmozására is vonatkozik. De a­­mit végeznek, abban hisznek, ezért megőrzőm véleményem. A hagyo­mányokkal rendelkező, sok sikeres kiállítás szép emlékét nyilvántartó fotókör a napokban rokontársat kapott: az újonnan alakult film­klubbal együtt már keresi az együttműködés, a technikai alap teljesebb kihasználásának közös lehetőségeit. A turisztikai csoport, melynek vonzása oly nagy, hogy taglétszámának nyilvántartása le­hetetlen, bosszankodva nézi a már­ciusi tájékozódási verseny terve­zett programjába belekontárko­­dó havat. Sebaj, a stratégia ma­rad, csak a taktikát kell kissé mó­dosítani. Kár, hogy a balett­kör­nek éppen szünnapja van. Viszont új „megjelenésre" készül a ló­nyaiak szatirikus hangos újságja, a két agitációs brigád. A municí­­piumi vetélkedő első helyét már megszerezték, közeledik a megyei szakasz. Az egyik „Látlak, látlak" néven a város életének visszássá­gait gyűjti rigmusoS, megjelenítő csokorba. A másik „Lorayettel a bányában" címen a munkafegyelem vétségeit pellengérezi ki. Az ál­landó szövegíróval, Turlea Viorel­­lel, aki „mindig nyitott szemmel járja a várost és a bányát", nem sikerül találkoznom. A könnyű- és a népzenei együttesek kiváló ze­nekart alkotnak. Viszont senki sem beszél szívesen Lónya egykor hí­res fúvószenekaráról. Vajon a régi, közkedvelt térzene mikor szerzi vissza itt is a népszerűségét?. A drámai csoport évenként általában két színművet mutat be. Ha tekin­tetbe vesszük, hogy mindössze ti­zenöt állandó szereplője van, ez nagyon szép teljesítmény. V. Ro­­zov : Jó órában (Intr-un ceas bún) című drámájának hat lányai és egy petrillai előadása után február vé­gén Sarmisegetuzán, Beián és To­­testi-en vendégszerepeltek. — Lónya nemrég még közkedvelt magyar nyelvű színjátszó csoport­tal is rendelkezett. Mi szüntette Juhász Zoltán (Folytatása a X. oldalon) AHOVÁ SOKFELŐL, SOKAN ÉRKEZNEK Tavaly a cukorrépaterm­eladó vits­y-1-4 zöme- ni­er­d­­­­er­m­ez­s­­ takarított be , a gazdag hozam nem utolsó sorban a korai vetés­nek volt köszönhető. Ott, ahol lehetőség van rá, ezért sietnek most is e munkával az élenjáró termelőegységek. Korszerű, nagy termelékenységű gépek hullatják a magot a kifogástalanul előké­szített vetőágyba. Képünkön : a gyertyámosi (Temes megye) gépállomás traktorosai a helybeli termelőszövetkezet cukorrépa tábláját vetik be. Még néhány fordulat s jelenthetik a munka befejezését... A 3. OLDALON: 1893 — 1973 Történelmi mozzanat hazánk munkás­­mozgalmának fejlődésében Mai számunkban: MŰVELŐDÉS (2. oldal) NAGYVILÁG (4. oldal) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS INTERJÚJA az amerikai Time folyóiratnak A Time amerikai folyóirat már­cius 26-i száma közli azokat a vé­leményeket, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocia­lista Köztársaság Államtanácsának elnöke fejtett ki a Strobe Talbott­­nak, a folyóirat kelet-európai tudó­sítójának adott interjúja keretében. Az anyagból kitűnik a szocialista Románia álláspontja a fő nemzet­közi kérdésekkel kapcsolatban és aktív hozzájárulása az enyhülés, a kooperáció és béke légkörének meg­teremtéséhez. Úgyszintén kitűnik országunk álláspontja az összeuró­pai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatban, s­­az, hogy lehetőség van az értekezlet idei összehívására. Az értekezletnek el kellene fogadnia az európai álla­mok kapcsolatainak alapelveit és nor­máit, valamint olyan intézkedé­seket, amelyek széles körű gazda­sági, műszaki-tudományos, kulturá­lis és más területekig kiterjedő e­­gyüttműködést tennének lehetővé a kontinens összes országai között. Kitűnik továbbá annak szükséges­sége, hogy az összeurópai értekezlet vállalja egy olyan állandó szerv lét­rehozásának a feladatát, amely biz­tosítaná a konzultálások és a véle­ménycserék folytatását az együtt­működés fejlesztése és a földrész biztonságának megteremtése érdeké­ben. Ennek keretében az interjú érté­keléseket tartalmaz azokról az elő­zetes megbeszélésekről, amelyeket a közép-európai államok területén levő idegen fegyveres er­ők csökken­tésének szentelt tulajdonképpeni tárgyalások megkezdése érdekében folytattak. Hangsúlyozást nyer, hogy egyes nehézségek ellenére végső fo­kon elfogadható megállapodásra jut­nak a tárgyalások lefolytatására vonatkozólag. Románia véleménye szerint a jövőben a megbeszéléseket ki kell terjeszteni a kontinens más övezeteire is, egész Európára , te­hát el kell jutni a katonai kérdé­sekig vonatkozó konferenciához, a más államok területén levő idegen csapatok csökkentéséhez, és végső fokon azok visszavonásához, a nem­zeti csapatok csökkentéséhez, vala­mint más készültség-csökkentési intézkedésekhez, amelyek reális fel­tételeket teremtenek a kontinens összes államai valódi biztonságához. Az európai államok közötti kap­csolatok jövőjére vonatkozóan az interjú megállapítja, hogy az e­­gyüttműködési kapcsolatok kiépíté­se teljes jogegyenlőséget feltételez, minden korlátozás nélkül. Ezzel összefüggésben rámutat, hogy a Közös Piac által bevezetett és fenn­tartott korlátozások és akadályok negatívan hathatnak ki az európai és a nemzetközi együttműködésre. Az interjúból kitűnik az a remény, hogy meglelik majd a korlátozások elhárításának útját, valamint azokat a módokat, amelyek lehetővé teszik az egyenlőségen és a kölcsönös elő­nyökön alapuló széles körű együtt­működést. A világ jelenlegi tömbökre való f­elosztottságának alternatívá­j­áról szóló kérdésre válaszolva Nicolae Ceausescu elnök rámutatott, hogy ami a gazdasági tömböket illeti, úgy tűnik, ezek távlatai valamivel hosz­­szabbak. A katonai tömbök azonban ellentétben állnak az enyhülési vi­lágtendenciával, anakronizmust je­lentenek a nemzetközi életben, a­­kadályozzák az államok közötti kap­csolatok fejlődését, az együttműkö­dést és a békét. Ezért Románia ha­tározottan és állhatatosan síkraszáll a katonai tömbök felszámolásáért és az államok közötti kapcsolatok új alapokra való helyezéséért. Ez feltételezi az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában foglalt elvek — minden állam független­séghez és szuverenitáshoz való joga, a gazdasági-társadalmi fejlődés út­jának megválasztásához való jog, minden külső beavatkozás nélkül, a teljes jogegyenlőség, valamint a be­avatkozás bármilyen formájának, a fenyegetőzésnek vagy az erőszak al­kalmazásának mellőzése az álla­mok közötti kapcsolatokból­­ figye­lembe vételét. A román-amerikai kapcsolatokra vonatkozóan az interjúból kitűnik, hogy az utóbbi években jó eredmé­nyeket értek el a két ország gazda­sági, műszaki, tudományos és kul­turális kapcsolatainak fejlesztésé­ben. A román-amerikai gazdasági kapcsolatok a következő 4—5 évben 3—4-szeresen, sőt többszörösen fo­kozhatók, ha realizálódik Nixon­ el­nök vállalásainak , egyike — az, hogy megadják Romániának a leg­nagyobb kedvezmény elvét, a román termékeknek is ugyanolyan feltéte­leket biztosítanak, mint más álla­mok termékeinek. „Fi­gyelembe véve Nixon elnök­nek és az Egyesült Államok vezető körei más képviselőinek a nyilatko­zatait, reméljük, hogy ez rövidesen megvalósul, ami újabb lehetőségeket nyújt az országaink közötti együtt­működési kapcsolatok bővítésére“ — hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elnök. A gazdasági egységek új felépítésének előnyei mindenütt megmutatkoznak . Csíkszeredai kötöttárugyár ú1 fiatal munkaközösségének TM az a néhány tagja, aki a törvényerejű rendelet értelmé­ben a gyáron belül munkahelyet változtatott, az új munkahetet már az új beosztásban kezdte. .A rendelet világos megfogalma­zásai, a nemzetgazdaság érde­keit messzemenően kifejezésre juttató szelleme biztosan igazí­totta el a gyár illetékeseit a te­endőket illetően. S valóban ope­ratívan hozták meg­­az­ első­ és legfontosabb gyakorlati intéz­kedéseket. Persze, a részletek megoldása még hátra van. In­s2 Az intézkedés hatékonyságát a gyakorlat bizonyítja a törvényerejű rendelet alkal­mazása jóval több személyt érint annál a 29-nél, akik a régi technikai-adminisztratív sze­mélyzet keretéből most a köz­vetlen termelő apparátusba ke­rülnek : bizonyos feladatkörök egyenesen megszűnnek, némely alkalmazott feladatai kibővül­nek, másoknál, helycserék kö­vetkeztében a feladatok változ­nak meg. Demeter Dénes igaz­gató legfontosabb soron levő fel­adatának a szervezési intézkedé­sek véglegesítését tartja. — Feltétlenül pozitíven érté­kelem a gazdasági egységek felépítésére vonatkozó egységes szabályokat tartalmazó törvény­erejű rendelet kidolgozását és alkalmazását. Nemzetgazdasá­gunk ezáltal több ezer magas képesítésű szakemberhez jut, akiket közvetlenül a termelés­ben, szervezésben lehet alkal­mazni. Nálunk szakképesített dolgozók kerültek vissza a ter­melő tevékenységbe, ezeknek a jelenléte mindenképpen meg fog érződni mind a termelés volumenében, mind a termékek minőségében. Véleményem sze­rint éppen ideje volt intézkedé­seket hozni az irodai kimutatá­sok, statisztikák mennyiségének a megfelelő csökkentésére, nem is beszélve arról, hogy sokszor olyan jelentéseket is kértek tő­lünk, amelyeket meggyőződésem szerint el sem olvastak. Remé­lem, a rendelet nyomán megér­kező utasítások ezeket a rendel­lenességeket is megoldják. Mind­annyiunk érdeke, hogy valóban az anyagi javak termelésével foglal­kozzunk s a rendelet erre megfe­lelő keretet biztosít. Kristály Er­zsébet három éve dolgozik a gyár­ban, az alapító tagok közül való. Minőségellenőri feladatkörből ke­rült a minőségellenőrző osztály­ra.­- Bár­­itt is voltak közvetlen kapcsolatai a termeléssel, a túl­­súlyban a statisztika, a kimuta­tások készítése volt a feladata. — Szerettem a régi munká­­­­mat, éppen ezért szívesen térek vissza egykori feladatkörömbe. A munkahelyen végzett minőségel­lenőrzés megerősítése a döntő tényező. Ennek a hatékonyságát növelve jórészt feleslegessé vá­lik az ifjabb ellenőrzés, csökken a nyilvántartható hibák mennyi­sége. Igaz, az új munkahelye­men váltásban kell dolgoznom, ez felborítja eddigi életrendün­ket, főleg ami a kisgyerekem gondozását illeti, de remélem a vezetőséggel közösen találunk valamennyiünknek megfelelő megoldást. Füstös Mária, a szakszervezeti bizottság elnöke is helyesli a rendelet betűjében fogant intéz­kedéseket. — Főleg nagy tapasztalati­, magas képesítésű szakemberek­ben van hiány fiatal gyárunk­ban. Nálunk valamennyi mérnö­köt közvetlen termelési, terme­lésszervezési feladatokkal bíz­tak meg, s így a mindennapi gyakorlatban gazdagíthatja, hasznosíthatja főiskolán elsajá­tított ismereteit. Remélem, a rendeletnek minden szinten tör­ténő alkalmazása után, sikerül megfelelő szakemberekkel betöl­teni olyan fontos állásokat, mint az aligazgatói, főkönyvelői, fő­gépészeti, amelyek a hatékony irányítás, szervezés szempontjá­ból kulcsfontosságúak. Az eddig elmondottakból is ki­tűnik, hogy a törvényerejű ren­deletet hatásának, jelentőségé­nek megfelelően fogadták a Csík­szeredái kötöttárugyárban is, s valóban mindent igyekeznek megtenni azért, hogy a világos szavakban megfogalmazott tar­talom ne sikkadjo­n el, hanem a gyakorlati alkalmazás területén bizonyítsa be hatékonyságát, gazdasági fejlődésünket segítő szükségességét. Kálmán Gyula ARADI TAPASZTALATOK IFJÚSÁGI OTTHON ÉS GARZON-BLOKK MUNKÁSFIATALOKNAK A nagyarányú iparosodás­sal együttjáró jelenség, hogy az egyre növek­vő, terjeszkedő, fejlődő iparvállalatok munka­erőszükségletét a város, annak lakossága már nem képes fe­dezni, ezért áramlik az ipari köz­pontok felé a falusi lakosságnak egy része, főleg a fiatalság. Világ­jelenség ez, s hazánkban, ahol min­den vidék harmonikusan fejlődik, ahol évről évre újabb gyárak, üze­mek létesülnek, még hangsúlyozot­tabb ez a migráció. Természetes, sőt szükségszerű, hogy a falusi fiata­lok egy része szakiskolába iratko­­zik, mesterséget tanul és a város­ban, abban a nagyüzemben helyez­kedik el, amely lehetővé tette szá­mára a szakma elsajátítását. Arad nagyüzemei évente 600—800 új, szakiskolát végzett fiatal dol­gozót alkalmaznak. A vagongyár, a szerszámgépgyár, a textilüzemek, a faipari kombinát saját szakiskolá­val rendelkezik, a végzős növendé­keket hároméves szerződés köti a gyárhoz. De szép számmal jönnek Aradra fiatal mérnökök, közgazdá­szok, olyan, főiskolát végzett szak­emberek, akik nem aradi lakosok. Milyen életkörülményeket biztosít az iskolából kikerült fiatal munká­sai vagy az egyetemről érkezett szakemberei számára az üzem? Van-e elszállásolási lehetősége­­azok számára, akik eddig a szakiskola otthonában, diákszállóban laktak? Az elmúlt években, ha nem is ol­dódott meg a fiatalok kielégítő el­helyezése, sokat javultak lakáskörül­ményeik. A vagongyár a szerszám­­gépgyárral együtt épített egy ifjú­sági otthont, amelyet tavaly adtak át a használatnak. Hetvennégy va­gongyári fiatal lakik itt — négyen egy szobában — civilizált, kellem körülmények között. — Az ifjúsági otthon átmenő megoldás — mondotta Iuga Axent a szociális iroda munkatársa — ,­szen a fiatalok megnősülnek és a kor természetesen nem maradha­tak az otthonban. Az új lakóstö­vény tervezetek megjelenése élér vitát váltott ki a fiatalok körébe Többen tervezik, hogy saját lakó építenek, amint erre lehetőség ny­­ik. A legsürgősebb eseteket pillana­tyilag valóban megoldották az ifjú­sági otthon felépítésével. Ami ne jelenti azt, hogy a kérdést elint­­ettnek tekinthetik. A vagongy. több mint 3000 KISZ-tagja közt csaknem 1000 fiatal még mindig a Baktai Etelka (Folytatása a 2. oldalon) HATÁRIDŐ ELŐTT MEGVALÓSULNAK AZ ELSŐ NEGYEDÉVI TERVFELADATOK Bár a márciusi rendkívüli nagy hóesés az ország jóné­­hány megyéjében akadályozta a zavartalan termelőmunkát, a vállalatok munkaközösségei szorgalmas munkával igyekez­tek behozni a lemaradásokat. Ezekben a napokban már minden vidékről arról érkez­nek a hírek, hogy számos gazdasági egység dolgozói ha­táridő előtt megvalósították negyedévi tervfeladataikat, vállalásaikat. A­z . aradi műtrágyakombinét híz építőtelepén március 21-én teljesítették az első negyedévi ter­vet. Az építők elhatározták, hogy a hónap utolsó napjáig eleget tesznek az évi terv több mint 30 százaléká­nak. T­­eljesítette első negyedévi terv­­feladatait a temesvári építke­zési tröszt is, amely vállalta az öt­éves terv négy év alatti teljesítését. A három váltásos munkaszerve­zés bővítésével, az építkezési-szere­lési munkálatok ésszerűbb elosztá­sával és az építőtelepek ütemes el­látásával biztosítani akarják a mű­szaki-anyagi feltételeket ahhoz, hogy a még hátralevő időben elvégezzék a második negyedévi tervfeladatok csaknem 20 százalékát. A­rahova megye tizedik­­vállalata,­­ a Victoria-Florești gumiab­roncs-gyár, amely teljesítette ne­gyedévi maximális tervelőirányza­tait. Az üzem, amely a gumiabron­csok teljes választékát szállítja a ro­mán személygépkocsik számára, március végéig mintegy 20 000 gumi­abronccsal túlteljesíti tervfeladatait. Az eddig elért eredmények alap­ján a florenti-i üzem megteremtette az idei maximális terv csaknem egy hónappal korábbi teljesítésének le­hetőségeit.­­ Ifjabb négy Galati megyei ipar­­vállalat jelentette, hogy telje­sítette negyedévi tervét. A tecuci-i fémgöngyöleggyár, az ország legna­gyobb ilyen profilú egysége például a „megtakarított időben“ csaknem 3­ millió lej értékű terméket állít elő terven felül. A galaji-i mező­­gazdasági és­ élelmiszeripari mecha­nikai üzem, amely globális terme­lési tervét 8, árutermelési tervét 18 nappal határidő előtt teljesítette, a negyedév végéig hátralevő időben még 2 millió lej értékű árut gyárt A galati-i Prutul 400 tonna étolajat fog gyártani terven felül, a szintén galati-i NAVROM-igazgatóság pedig árutervét 3 millió tonna­ kilométer­rel, utasszállítási tervét 600 000 utas-­­ kilométerrel szárnyalja túl.

Next