Előre, 1973. június (27. évfolyam, 7951-7976. szám)
1973-06-01 / 7951. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti • RomániaSzocialista Köztársaság XXVII. évfolyam 7951 szám 6 oldalára 30 irámi 1973. június 1., péntek NICOLAE CEAU$ESCU ELVTÁRS BESZÉDE a hadsereg pártaktívája előtt Szerdán Nicolae Ceau$escu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének, fegyveres erőink főparancsnokának a jelenlétében folytatta munkáját a Honvédelmi Minisztérium pártaktívája. A részvevők a hatalmas lelkesedés, a párt iránti, pártunk és államunk szeretett vezetője iránti határtalan szeretet és mély odaadás légkörében köszöntötték a Katonai Akadémia aulájába érkező Nicolae Ceausescu elvtársat. A pártfőtitkár kíséretében voltak a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, Virgil Trofin, valamint Ion Coman vezérezredes, az RKP KB osztályvezetője. A pártaktíva munkálatain részt vett Ion Ionita hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Ion Gheorghe vezérezredes, a miniszter első helyettese, nagyvezérkari főnök, Constantin Opritu vezérőrnagy, a miniszter helyettese, a Politikai Főtanács titkára, a miniszter helyettesei, hadsereg- és fegyvernemparancsnoksági, központi igazgatósági tábornokok és törzstisztek, nagy egységek, egységek és katonai oktatási intézmények parancsnokai, politikai tanácsok és pártbizottságok titkárai. A részvevők két napon át az RKP X. kongresszusának és Országos Konferenciájának határozataiból, az RKP KB 1971 novemberi plénumán kidolgozott hazafias és kommunista nevelési programból fakadó magas követelmények fényében elemezték a hadsereg keretében kifejtett munka eddigi eredményeit, valamint a további teendőket annak érdekében, hogy növekedjék a pártszervezetek, az összes kommunisták szerepe a csapatok nevelésében, a hadsereg harckészségének szüntelen erősítésében. A jelentést erről a kérdésről a honvédelmi miniszter terjesztette elő. A 173 tábornok és tiszt, parancsnok, pártaktivista részvételével plenáris üléseken és jegy(Folytatása a 3. oldalon) Tisztelt elvtársak! Mindenekelőtt tolmácsolni szeretném önöknek, a hadsereg pártaktívájának, hadseregünk kommunistáinak és összes katonáinak a párt Központi Bizottsága, az Államtanács, a Minisztertanács és a magam meleg üdvözletét. (Hatalmas taps, ütemesen kiáltozzák: Ceaușescu — RKP!) A hadsereg pártaktívájának gyűlése elemezte a tavalyi arra irányuló munkát, hogy magasabb szintre emelkedjen a csapatok politikai és harci kiképzése, erősödjön a fegyelem és az igényesség valamennyi tevékenységi területen. Abból, amiről tájékoztattak, valamint az itt felszólalt elvtársak beszámolójából, továbbá Ionita elvtárs honvédelmi miniszter beszámolójából valóban kitűnt, hogy a pártszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezetei, a politikai tanácsok során egész sor jó eredményt értek el tevékenységükben. Az ebben az időszakban kifejtett munkájukkal a kommunisták elsők voltak az egységeinkre, fegyveres erőink összes katonáira háruló feladatok teljesítésében. A párt Központi Bizottságának Titkársága egyébként nemrég elemezte a politikai szervek és a pártszervezetek tevékenységét , s meg kell mondanom, hogy a konklúziók általában kedvezőek voltak. Örömmel tölt el az a tény, hogy a hadseregben a tiszteknek csaknem öszszessége, az altisztek jó része és a tényleges katonák java része párttag, s valamennyien eltökélten azon munkálkodnak, hogy állami tevékenységünk e fontos szektorában valóra váltsák a párt és a kormány határozatait. Ha a párttagok számához hozzáadjuk a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjainak számát, joggal állíthatjuk, hogy egész hadseregünk kommunistákból, olyan emberekből áll, akik szívvellélekkel ragaszkodnak kommunista pártunk politikájához, a szocializmus ügyéhez, szocialista nemzetünk érdekeihez, és mindent meg akarnak tenni a katonai felkészülés további emeléséért, a korszerű haditechnika és harcászati eszközök kezelésének elsajátításáért, politikai-ideológiai ismereteik gyarapításáért, hogy bármely pillanatban példásan teljesíthessék azokat a feladatokat, amelyeket a párt, általában népünk tűz a hadsereg elé. (Hatalmas, hosszas taps.) Tegnap megtekintettem bizonyos haditechnikai eszközök kiállítását; láttam itt azokat, amelyek az utóbbi évek során kerültek be a hadsereg felszerelésébe, valamint azokat, amelyek a fegyveres erőink keretében működő szakemberek és általában szocialista iparunk szakemberei tevékenységének eredményei, és a modern tudomány, technika követelményeinek megfelelően, a harcászati eszközök tökéletesítését, hadseregünk harckészségének fokozását szolgálják. Az utóbbi két esztendőben kifejtett ilyen irányú törekvések és eredmények, szerintem, érdemlegesek. Természetesen a párt és országunk kormánya fontos teendőjének tartja tovább tökéletesíteni a haditechnikát, felszerelni a hadsereget korszerű eszközökkel. Egyébként ilyen irányú erőfeszítéseinket ismerik; egyes elvtársak szóltak itt erről, és csak a legnagyobb elismeréssel állapíthatom meg, hogy a katonai káderek, a kutatók, iparunk igyekszik példásan teljesíteni a hadsereg számára kijelölt feladatokat a minél megfelelőbb felszerelés biztosítása érdekében."A tudomány és a technika kétségen kívül állandóan tökéletesedik. Mi csak bizonyos harcászati eszközöket kívánunk gyártani. Most és a jövőben is importáljuk a modern technikai eszközök jelentős tételét a baráti országokból, a szocialista államokból, főként a Szovjetunióból —, de ugyanakkor kötelességünk is, nem csupán gazdasági, hanem politikai és szocialista országként ránk háruló kötelességünk — mindent megtenni, hogy nagyobb mértékben hozzájáruljunk a technika fejlesztéséhez és a harcászati eszközök tökéletesítéséhez. Következésképpen úgy vélem, hogy a továbbiakban még nagyobb figyelmet kell szentelnünk a kérdésnek. Meggyőződésem szerint nagymértékben megoldhatjuk és meg is kell oldanunk mind a hadseregünk felszerelési szükségleteivel, mind pedig a harcászati eszközök tökéletesítésével és újabbak megalkotásával kapcsolatos problémákat. Tekintetbe kell vennünk, elvtársak, egy esetleges háború feltételeit, ha a dolgok oda kerülnek, bár mi mindent megteszünk az újabb háború elkerüléséért, és reméljük, hogy ez sikerülni is fog. De mindaddig, amíg a hadsereg létezik, foglalkozzunk állandóan a megfelelő eszközök létrehozásával, gondoljunk arra, milyen feltételek között folytatnánk a háborút, mit kellene tennünk, milyen eszközökkel kellene rendelkeznünk, hogy minél biztosabban megvédelmezhessük hazánk függetlenségét, minél nagyobb mértékben hozzájárulhassunk, a szocializmus közös ügyéhez, a világ összes népes függetlenségének megvédéséhez. (Hatalmas taps.) Úgyszintén ismerem katonai egységeink szerepét és közreműködését az öntözési, építkezési és más munkálatokban, szocialista gazdaságunk fejlesztésében, a X. pártkongresszuson kidolgozott ötéves terv feladatainak sikeres teljesítésében. Nem szeretnék most részletesen kitérni erre a kérdésre. Egyébként itt több elvtárs is utalt erre a hozzájárulásra. Csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy nagyra értékeljük azt, ahogyan katonáink, katonai egységeink teljesítik ez irányú feladataikat. Érthető, hogy a hadseregnek mint az állam elválaszthatatlan részének- népünk arc.-ata kifejezőjének aktívan részt kell vennie a gazdaságunk fejlesztésére, általában a szocialista társadalmunk fejlesztésére irányuló összes intézkedések megvalósításában. A harci képesség emelése, a műszaki ellátottság lehetőségei, az, ahogyan hadseregünknek harcolnia kell — ha erre sor kerül —, maga is megköveteli a szoros kapcsolatot a néppel, az egész társadalmi életünkben való aktív részvételt, mert ez forrasztja össze a szoros egységet és biztosítja egyben hadseregünk számára minden körülmények között az egész nemzet aktív támogatását. (Hatalmas taps.) Úgyszintén nagyra értékeljük az összes katonák szocialista tudatának fejlesztésére és kialakítására irányuló nevelő és politikai munkát, mivel ez is igen nagy jelentőségű abból a szempontból, hogy a fiatal nemzedéket a haladó világ- és életszemlélet, a szocialista etika és méltányosság szellemében neveljük. Éppen ezért elmondhatjuk, hogy vol (Folytatása a 3. oldalon) A tanácskozás részvevői tisztelettel és lelkesedéssel köszöntik pártunk és államunk vezetőit NICOLAE CEAU$ESCU ELVTÁRS LÁTOGATÁSA fővárosi piacokon és iparvállalatokban Nicolae Ceau$escu elvtárs egyik szokásos munkanapja. Ez a nap sem különbözik a többitől, amikor pártunk és államunk vezetőjének munkahelye maga a lüktető élet, nagy beteljesüléseivel, de nehéz problémáival is, amelyeket megoldhatunk és meg is kell oldanunk ahhoz, hogy céljainkat elérjük. Az egész ország, valamennyiünk szükségét érezzük annak, hogy Ceaușescu elvtársat az emberek között lássuk, a munkahelyeken vagy ott, ahol a lakosság ellátásáról gondoskodnak, az üzemek és építőtelepek dolgozóival, a szakemberekkel, a kereskedelmi alkalmazottakkal, a háziasszonyokkal találkozva, megvitatva azokat a konkrét problémákat, amelyeknek megoldása széles távlatokat nyit nemcsak a meglátogatott munkaközösségek, hanem egész gazdasági szektorok előtt, a lakosság életfeltételeinek javításáért. A pártfőtitkár sajátos munkastílusához köztudomásúlag hozzátartozik ez a dinamikus vezetési és irányítási mód, a néppel való állandó tanácskozás. Csütörtök délelőtt a pártfőtitkár fővárosi piacokat és fontos ipari objektumokat tekintett meg, s mint mindig, a látogatás ezúttal is értékes következtetéseket és útmutatásokat eredményezett, amelyek birtokában a városvezetők, a vállalati és gazdasági minisztériumok vezetői tovább tökéletesíthetik munkájukat. A látogatás előestéjén a pártfőtitkár a következőket mondotta a hadsereg pártaktivájával való találkozón: „Ismerik egész népünk időszerű törekvéseit, tudják, hogy a leghatározottabban munkálkodik a X. pártkongresszus és az Országos Konferencia határozatainak a valóra váltásán. Ismerik az ötéves terv első két évében és négy hónapjában elért eredményeket. Minden területen, az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt nemcsak teljesítettük, hanem túl is szárnyaltuk a tervet.“. Nicolae Ceaușescu elvtárs ezután hangsúlyozta: „Nagy figyelmet fordítunk az egész nép anyagi és szellemi jólétének növelését szolgáló pártpolitika megvalósítására. A X. kongresszus és az Országos Konferencia határozatai ezen a téren is sikeresen megvalósulnak. Természetesen, gazdasági és társadalmi tevékenységünkben vannak még hiányosságok, hibák.“ A párt és az állam vezetője az eddigi sikerekből kiindulva, de tekintetbe véve a még mutatkozó hiányosságokat is, folytatta a dialógust az anyagi javak termelőivel. A tegnapi látogatás is annak a következetes törekvésnek a jegyében fogant, hogy újabb értékeket adjon a fővárosi lakosok, akárcsak az egész ország dolgozói mindennapos munkájának és életének. A főtitkárt elkísérte Virgil Trofin, Ilie Verdes, Gheorghe Cioara." Mindenütt szűnni nem akaró éljenzés és ováció, taps, egymást érő jókívánságok tanúsították a fővárosi lakosság legszélesebb tömegeinek érzelmeit Ceaușescu elvtárs iránt. (Részletes beszámolónk lapunk holnapi számában). A 2. OLDALON: A BESZTERCEI NETTEX KÖRÜLTEKINTŐEN KÉSZÜL AZ ÚJ TERMÉKEK ÉS A VEVŐK TALÁLKOZÓJÁRA SÜRGET A PILLANGÓSOK KASZÁLÁSA Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta a nyugat-németországi Szociáldemokrata Párt főtitkárát Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke szerda délután fogadta Holger Bornert, a nyugat-németországi Szociáldemokrata Párt főtitkárát és Hans Berhard Dingelst, a párt külügyi osztályának vezetőjét. Részt vett Stefan Andrei elvtárs, az RKP KB titkára. A felek a Román Kommunista Párt és a nyugat-németországi Szociáldemokrata Párt baráti és együttműködési kapcsolatai kiterjesztésének, Románia Szocialista Köztársaság és Németország Szövetségi Köztársaság kapcsolatai további fejlesztésének és erősítésének közös érdekű kérdéseiről tárgyaltak. A találkozó meleg, baráti légkörben folyt le. ÖRÖMÜNK ÉS GONDUNK - A GYERMEK Társadalmunkat méltán nevezhetnők gyermek-központú társadalomnak is, főleg a fejlett országokban, ahol a társadalomszintű gyermekvédelem és nevelés, valamint a gyermek családi „státusa" általában eléri, illetve megközelíti a szükséges vagy optimális szintet. Ez a megállapítás különösen érvényes a szocialista országok társadalmára, ahol a gyermek- és családvédelem, az iskolai és iskolán kívüli nevelés és képzés az egész társadalom ügye. Elegendő, ha csupán hazánk példájára hivatkozunk, ahol — az iskola mellett — állami törvények és központi párthatározatok alapján társadalmi és tömegszervezetek egész rendszere gondoskodik mindarról, ami a gyermekek testi és szellemi fejlődését meghatározza, elősegíti. Nálunk a családban kialakult légkör és hagyomány is teljes összhangban van a társadalmi gondoskodás szellemével és irányával. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a mi esetünkben maga a család is gyermekközpontú. A gyermek elsősorban itt kapja meg mindazt, ami fejlődéséhez szükséges ; maga a társadalom is elsősorban a család közvetítésével biztosítja a gyermek anyagi életének feltételeit, jórészt a nevelő ráhatás irányát és tartalmát is. Ilyen társadalmi viszonyok mellett érthető, ha nálunk a Nemzetközi Gyermeknap belső, a mi gyermekeinkre vonatkoztatott jelentése általában háttérbe szorul, elhalványul. Mit is jelenthetne egyetlen nap a gyermek és társadalom viszonyában ott, ahol az esztendő 365 napja mind „gyermeknap", ahol — a családok többségében — gondolataink és érzelmeink, aggódásaink és örömeink állandóan gyermekeink körül forognak ? Ezzel magyarázható, hogy számunkra a gyermeknap csupán egy verőfényes júniusi vasárnap délelőttöt jelent, roller-versennyel, ünnepi műsorokkal, színes léggömbökkel, újfajta trombitákkal és sípokkal, nagy adag fagylalttal és édességgel. Mégsem véletlen, hogy az emberiség világfóruma külön napot jelölt meg, amely jelképezze minden nép összefogását és áldozatvállalását, a Föld minden gyermeke érdekében. Már-már közhelyszámba menő, ugyanakkor napról-napra újból bebizonyosodó igazság, hogy bármilyen természeti csapás — háború, éhínség, járvány vagy társadalmi nyomor — elsősorban a gyermeket sújtja. Mindaddig, amíg ezek a jelenségek előfordulhatnak, a Föld bármelyik térségében, szükséges az egész emberi társadalom összefogása, amely megvédje a gyermeket vagy legalábbis enyhítse a természeti csapások és társadalmi bajok gyermekre gyakorolt káros hatását. Ebben az összefüggésben, a Nemzetközi Gyermeknap megünneplésében nemzetközi szolidaritásunk, pártunk és kormányunk internacionalista, emberiességtől áthatott külpolitikája jut méltó kifejezésre. A nemzetközi gyermekvédelemből származó feladatok ellátására az ENSZ szakosított bizottságot hozott létre : a nemzetközi gyermeksegély alapot (a továbbiakban — nemzetközi névrövidítéssel - UNICEF). Az immár 25 évesnél nagyobb múltra visszatekintő, szakosított ENSZ-szervezet munkájában tevékeny szerepet játszik.az UNICEF Romániai Országos Bizottsága is, amelyben minisztériumok, állami, társadalmi és tömegszervezetek képviseltetik magukat. A gyermekvédelemben érdekelt összes erők egységét jelképező Országos Bizottság a Pionírszervezet mellett működik, elnöki tisztét Farkas János (Folytatása a 4. oldalon) PÁRTUNK POLITIKÁJÁNAK SZOLGÁLATÁBAN A képzőművészek országos konferenciája elé Közéletünk legjelentősebb eseményei közé tartoznak azok az országos tanácskozások, melyeket a társadalmi-gazdaságikulturális élet legkülönbözőbb területein tevékenykedő dolgozók rendeznek időről-időre, hogy országos nyilvánosság előtt tárgyalják meg legfontosabb teendőiket, s kijelöljék, meghatározzák pártunk politikájának gyakorlatba ültetése végett, az adott munkaterületen megvalósítandó elsőrendű feladatokat. Ilyen esemény előtt állnak most képzőművészeink : a Képzőművész Szövetség vezetősége június 7-re hirdette meg a képzőművészek országos konferenciájának egybehívását. Mint ahogy az demokratikus gyakorlatunk követelményeinek megfelelően történni szokott, ezt az országos tanácskozást is alapos munkával készítették elő. A Képzőművész Szövetség Végrehajtó Bárója a Vezetőtanáccsal közreműködve, a képzőművészek és a műkritikusok munkakollektíváinak részvételével, tézis tervezetet dolgozott ki, melyet a művelődési-művészeti hetilapok tettek közzé, megvitatás végett. El kell mondanunk, hogy a tézisek összességükben magasfokú művészi-állampolgári felelősségérzetről tanúskodnak ; a dokumentum szerzői nem rekedtek meg a szakmai jellegű problémák és művészeti mozgalmunk megvalósításainak felsorolásánál, az Országos Konferencián megvitatásra bocsátandó témák jelzésénél. Képzőművészeti életünk jelenségeinek az elemzésében nem belterjes szempontokból indultak ki, hanem ellenkezőleg, arra a kérdésre igyekeztek mindenekfölött feleletet felvázolni, hogy milyen hely és milyen szerep illeti meg mai szocialista művészetünket a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének mai szakaszában, s hogy képzőművészeti mozgalmunk milyen mértékben tölti be ezt a reá háruló szerepet. Ilyenformán a tézisek olyan vitaalapot képeznek, melyek megtárgyalása révén csakugyan a legfontosabb és legközérdekűbb, nem csupán a szakmai közvéleményre, de valóban az országos nyilvánosságra tartozó problémák kerülnek előtérbe. A tézisekben megnyilvánuló orientáció a pártdokumentumainkban , az 1971. évi novemberi központi bizottsági plenáris ülésen, s az Országos Konferencián megfogalmazott útmutatások gyakorlati megvalósulását jelzi. Vörös fonálként fut végig a tézisek szövegén az az alapgondolat, mely szerint képzőművészeti mozgalmunk nem kis részt vállal magára a szocialista társadalmunk szellemi arculatának modellálásában, a szocialista erkölcs és méltányosság szellemének meghonosításában, a fejlett szocialista társadalomra jellemző, magasfokú kulturáltság kialakításában társadalmunk egész felépítményére háruló feladatokból, s hogy képzőművészeinket, kritikusainkat, a Szövetség helyi szerveit és országos vezetőségét a konferencia előestéjén éppen az foglalkoztatja, hogyan lehetne még kedvezőbb objektív és szubjektív feltételeket teremteni e részvétel további dinamizálásához. A jelenkor művészetében — egyetemes síkon — egyre erősebbek a politizálódás tendenciái. Nem kivétel ez alól a képzőművészet sem. Még tágabb értelemben, a kortárs képzőművészet aktív tényezőként igyekszik hathatósan részt venni az életkörülmények s az egész emberi környezet átalakításában. A képzőművészek világszerte kitörnek a Mezei József (Folytatása a 4. oldalon)