Előre, 1976. június (30. évfolyam, 8877-8902. szám)
1976-06-01 / 8877. szám
A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja A POLITIKAI NEVELÉS ÉS A SZOCIALISTA KULTÚRA KONGRESSZUSA JEGYÉBEN A KÖNYVTÁR ÉS AZ ISKOLA ÖSSZEFOGÁSÁVAL - AZ OLVASÓ IFJÚSÁGÉRT KEREKASZTAL-MEGBESZÉLÉS NAGYVÁRADON Kötelességünk széles szellemi látókörrel rendelkező ifjúságot nevelni és felvértezni mindazzal, amit az emberiség mint legjobbat a megismerés területén alkotott, felvértezni az egyetemes tudomány legújabb vívmányaival.“ NICOLAE CEAUSESCU A Bihar megyei szocialista művelődési és nevelési bizottság támogatásával, a hároméves pedagógiai főiskola közreműködésével a megyei könyvtár szervezésében kétnapos könyvtártudományi szimpozionra került sor Nagyváradon Könyvtár és iskola címmel. A tudományos rendezvényen — mely szakosztályonként végezte munkáját — részt vettek a főváros, valamint az ország számos megyéjének könyvtári szakemberei, bibliográfusok, a megyei szocialista művelődési és nevelési bizottságok képviselői, főiskolai, középiskolai és általános iskolai tanárok, a Bihar megyei városi könyvtárak vezetői,valamint a pedagógiai főiskolán tanuló diákok. A szakosztályokon mintegy negyven szerző harminc, tudományos igénnyel megírt tanulmányát terjesztették elő és vitatták meg. Hadd jegyezzük meg, hogy az utóbbi időben sorrendben a harmadik ilyen tudományos igényű és országos jelentőségű rendezvénye ez a váradi könyvtárnak, amely ezalkalommal is tanúbizonyságát adta annak, hogy erőfeszítéseket tesz az olvasómozgalom fellendítéséért, a tömegek könyvvel történő szocialista neveléséért. Általános konklúzióként hangzott el az eszmecseréken, hogy az olvasómozgalom fellendítéséért, a könyvnek a szocialista tudatformáló munkában betöltött szerepe növelésének egyik kulcsfontosságú kérdése: az olvasóvá nevelés a legfiatalabb kortól, az I—IV. osztályos életkortól, ami függvénye annak, hogy minden típusú könyvtár és az oktatási-nevelési intézmények között még szorosabb és még sokoldalúbb együttműködés jöjjön létre. A tudományos szimpozion befejezése után kerekasztal-megbeszélésre kértük fel az értekezlet néhány résztvevőjét, hogy nyilatkozzanak a következő kérdésekkel kapcsolatban: — HOGYAN ÉRTÉKELIK A NAGYVÁRADON MEGTARTOTT TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK JELENTŐSÉGÉT AZ ORSZÁGOS OLVASÓMOZGALOM SZEMPONTJÁBÓL? — MILYEN ALAPVETŐ TANULSÁGOT VONTAK LE AZ ELŐTERJESZTETT DOLGOZATOKBÓL ÉS AZ ESZMECSERÉKBŐL? TUDOR NEDELCEA bibliográfus, Craiova, a Dolj megyei könyvtár igazgatója: — Rendkívül nagyra értékelem a váradi könyvtár kezdeményezését. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, könyvtártudományi szakirodalmunk gazdagodásához járult hozzá ez a tudományos ülésszak. Igen sok kiváló szakember által előterjesztett tanulmány címét említhetném meg, hadd hivatkozzam azonban azokra a dolgozatokra, amelyeket úgymond kezdő, a nevelő munkára most készülő szakemberek, a pedagógiai főiskola hallgatói mutattak be. Különösen megragadta a figyelmemet az a tény, hogy ezek a várgradi tanárjelöltek szociológiai megalapozottsággal nyúlnak a kérdésekhez, vagyis az életből, az iskolai gyakorlatból merítik anyagukat, ebből vonnak le előremutató tanulságokat. Nagyon érdekes és tanulságos volt például az a szociológiai vizsgálódás, mely a tankönyvekbe iktatott verseknek — s általában a költészetnek — a fiatalokra gyakorolt hatását, világnézeti, érzelmi fejlődésük kérdéseit elemezte. S a szakirodalomban országos viszonylatban példamutató kezdeményezésnek számít az I—IV. osztályos gyerek házi könyvtárairól szóló tanulmány. ...Gazdag volt ez az ülésszak figyelmeztető tanulságokban, melyek konkrét tennivalók elé állítanak valamennyiünket. Az egyik kérdés, melyre gyakorlattal, nevelő munkával válaszolnunk kell: miért szakad meg a kapcsolat elég nagy számú iskolás-olvasó és könyvtár között, miután az iskolás-olvasó befejezte tanulmányait? Arra figyelmeztet ez a jelenség, hogy már az iskolai években kell jobbára tudatosítanunk a fiatalokban, hogy az élet — szüntelen tanulás. A tanulás — s így az olvasás — folyamata nem szakadhat meg a diploma megszerzésével; a rohamos fejlődés a társadalmi-gazdasági élet összes területein igényli a Bölöni Sándor (Folytatása a 3. oldalon) SZÉNABETAKARÍTÁS ELŐTT MUNKATÁRSUNK JELENTI HARGITA MEGYÉBŐL Elsietett témafelvetésnek tűnhet Hargita megyei viszonylatban már most a szénabetakarításról szólni, május utolsó napjaiban ugyanis változatlanul a répakapálás köti le az erőket, ezen belül is kisebb sikernek számít az első „gyomnemzedékkel“ való megbirkózás, ám ezúttal szusszanásnyi pihenőre sem maradt idő, hiszen a réparitkítás ezrével kéri a munkáskezeket... Bárhogyan is alakul viszont e napokban a teljesítmény — s remélhetőleg jól alakul, hiszen az utóbbi napok növekvő üteme csupa ígéret — június első fele már e vidéken is részben a betakarításé. A közeli napokban a Keresztúr környéki övezetben már minden bizonnyal vágni lehet a pillangósok első termését, és nemsokára silóznni kell a takarmányrozsot is. Az új szezonfeladat beköszöntése új gondokat is fölvet, a kaszálás pedig közismerten a legnehezebb idényteendők egyike. Hargita megyében különös próbatételt jelent a sok takarmány begyűjtése, minthogy rövid idő alatt több mint százezer hektárt kell lekaszálni. A megyei szakigazgatóság ezúttalis komoly hozzáállással készítette el a kaszálási menetrendet. Az akció sikere egy fejlődő és egyre jelentősebb szerepet betöltő üzemág — az állattenyésztés — eredményességét határozza meg, méghozzá hosszú távon. Úgy is fogalmazhatnánk talán, hogy a kaszálásszervezés az év legjelentősebb akcióinak egyike. De vajon lépést tart-e a szervezés a növekvő igényekkel? Elsietett válasz lenne most a kérdésre igennel vagy nemmel felelni. Az elképzelések helyesek! Az idén például közelebb kerül a megvalósításhoz a fokozatos betakarítás. A tervek szerint a pillangósok és a réti széna betakarításában a gépeké lesz a döntő szó, hangsúlyt helyezve a modern betakarítási módszerekre. A szenázs Hargita megyében is bizonyított, a jó siló értékét sem lehet elvitatni, és szükség van a rétek vitamindús szénájára is. Csak éppen a modern betakarítási módszereket modern munkaszervezés kell hogy kiegészítse. A kiskapacitású szállító kocsik, olykor szekerek csak arra jók, hogy torlódást okozzanak és a fogatkihasználás lehetőségét is megkérdőjelezzék. A másik probléma megoldása a kapások helytállásától függ. Az idén objektív okok következtében bizony megkésett a vetés, a szokottnál is jobban összetorlódnak a teendők. Márpedig a tavaly is előfordult, hogy a Homoród mente nem egy gazdaságában azért fizetett gyengébben a kukorica és a répa, mert a szénabetakarítás beköszöntésével szerszámot cseréltek a kapások. Amire nyilván szükség is volt, a beteleltetés sikere igényelte ezt. Szükség van azonban a kukoricára is, a cukorrépára is. Most a növényápolás menetén kellene gyorsítani. Hogy miként? Semmi esetre sem a jó munka árán. A megye sok gazdaságában szép eredményt értek el az ingázó munkások bevonásában, talán azért is, mert emberileg és nem paragrafusok alapján közelítették meg a problémát. A lehetőség máshol is adott. Még ott is, ahol viszonylag nagyobb távolságra ingáznak a munkások és később érkeznek haza. A lényeg: a falu minden lehető munkaerőforrását most a növényápolás befejezésére kell összpontosítani. Flóra Gábor CRAIOVAI TRAKTORGYÁRTÓK KÖZÖTT Az Electroputere mellett, amelynek tőszomszédja, eltörpül a craiovai November 7 mezőgazdasági gépgyár. Valahogy úgy aránylanak a méretek, mint a villanymozdony és a TIH—445- ös kistraktor. Ám ez a mérce csak a látszaté — a helytállésé, a munkáé semmivel sem marad a nagy óriás mögött. Mikor ott jártunk, az 500. gyártási számot viselő TIH— 445-ös gördült le a szalagról. Még egy éve sincs, hogy megalkották az elsőt... A November 7 gyár három egykori műhelyből született 1952-ben : az 1890-ben alapított malomjavító, az 1899- ben indult cséplő- és vetőgép-javító, valamint az 1905- ben nyílt kokszoló fogott össze, hogy közösen többet, jobbat, szükségesebbet dolgozzanak. S mi lehetett a legszükségesebb ? Mezőgazdasági eszközöket, felszereléseket gyártani! A szocialista gazdálkodás útját választó parasztság ekét, boronát, vetőgépet kért. — Gyermekeink mesének hiszik, hogy alig három évtizeddel ezelőtt faekét látni Bencze Cs. Attila (Folytatása a 2. oldalon) A traktorgyár udvarán JÚNIUS 1 -NEMZETKÖZI GYERMEKNAP A JÖVŐ FELELŐSSÉGGEL Az év összes napjai közül egyet, június első napját a világon mindenütt a gyermekeknek szántuk: a nemzetközi gyermeknap az induló életek védelmének, az emberiség boldog jövője biztosításának, a remények és álmok megvalósításában, a békében vetett hitünknek ünnepe. Valahányszor a jövőt fürkésszük, gyermekeinkre gondolunk, amikor róluk esik szó , a felelősségről beszélünk. A magunkéról, a társadaloméról, mindannyiunkéról, akik életet adtunk nekik és akiknek egyengetjük életútját. A szocialista Románia gyermekei a legmesszebbmenő gondoskodás közepette, az anya- és gyermekvédelem megannyi védelmező-segítő-óvó tényezője közepette ocsúdnak az életre, hogy aztán alignapjaikat, alig éveiket egészen a fekenekorig a leghumánusabb társadalom állampolitikája védelmezze, tegye bőségessé, gazdagabbá, szebbé, anyagiakban és szellemiekben. A Román Kommunista Párt Programjának életbeültetésén munkálkodva, mi valamennyien, tetteink révén nyilvánítjuk ki szeretetünket és felelősségérzetünket gyermekeink iránt, hiszen a jövő biztonságérzete, az egyre tökéletesedő életkörülmények, oktatási és nevelési feltételek, teszik gondtalanná, örömteljessé a haza sokmillió gyermekének hétköznapjait és valamennyi ünnepét. GÖRKORCSOL A tízévesforma kislány könnyed, táncos mozdulattal suhant az üzlet bejáratához, talpa alatt görögtek a karikák, finom bedőléssel vette a kanyart, egyik lábát átemelte a küszöbön, s már benn is volt az önkiszolgálóban. Magabiztosan, anélkül, hogy bárkit is érintett volna, átcikáizott a vásárlók között, odagurult a kasszához, megint könnyed bedőléssel kanyarodott, s közben jobb karját elegánsan begörbítve, felölelt egy kosarat a paksamétából. Besiklott a polcok közé, s menet közben szedte tele a kosarát konzervvel, mosóporral, ásványvízzel ... s nekem nem is az villant át az agyamon először, hogy húsz évvel ezelőtt, amikor akkorányivoltam, fehér hollóként emlegették a görkorcsolyát... Hanem az, hogy ha netalántán mégis görkorcsolyával megtalpalt bábuval lépem át egy üzlet ajtaját, micsoda verbális égizivatart zúdítottak volna rám az ott előforduló tisztelt vevők. Minek vonjak le következtetéseket, amikor azt önök is megtehetik? Jobban szeretjük manapság a gyermekeket? Vagy csak elnézőbbek vagyunk velük szemben...? Nem tudom. Egy azonban bizonyos. Ezek a mai emberpalánták könnyebben, magabiztosabban, otthonosabban mozognak a világban, mint mi tettük, azok akik a korai negyvenes évek Junkersekkel, Messerschmidtekkel és egyéb átok égitaligákkal terhelt mennyboltja alatt születtünk. (Ami, ha jól meggondoljuk, érthető is.) Szeretem bennük ezt a magabiztos otthonosságot és nem irigylem egy cseppet sem. S magamban mindig így hívom őket — görkorcsolyások. Ha kinézek a tömblakásom ablakán legalább 40—50 ilyen kis csibészt látok lenn nyüzsögni a parkolóhelyen, az úttesten, a szűkre szabott játszófelületen. És legalább háromnegyed részük „görin“ gurul. A gyorsuló idő, a táguló tér, és a — paradoxális módon, de mégis — zsugorodó távolságok e gyerekei már zsenge korukban eljegyezték magukat a közlekedőeszközökkel. övék a jövő, amelyet máris benépesedni látunk járművekkel. Amelyekről olyan jól esik elgondolni, hogy talán a ,,közlekedés“ eszközei is lesznek, az emberek közötti távolságok megszüntetői, a gyanakvás, az előítéletek lerombolói... építői is. egy örökkön jobbulásra képes új világnak, melynek okos urai ezek a mai tízéves görkorcsolyások lesznek. A múltkor felhívott valaki telefonon és megkérdezte, mi az a zaj nálam, amelyet a mikrofonon, fülhallgatón át a dobhártyájára szállított az elektromosság. Nálam csend van, feleltem, megfeledkezve Nemes László (Folytatása a 2. oldalon) XXX. évfolyam 8877. szám 1976. június 1., keddi oldalára 30 iáni ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (7000) Scinteia tér 1. Redactia ELŐRE, Bucuresti (7000) Piaza Spinteii 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: Agentia de publicitate ISIAP - Bucuresti, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BNR RSR. Filiala Sector 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Serviciul export-import presa, Bucuresti, Calea Griviței nr. 64—66 P.O.B. 2001. Telex: 011226 NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA KONSZTANTYIN F. KATUSEV ELVTÁRSAT, az SZKP Központi Bizottságának titkárát Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára május 29-én szombaton Snagovon fogadta Konsztantyin F. Katusev elvtársat, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárát, aki az RKP KB meghívására baráti látogatást tesz országunkban. A megbeszélésen részt vett Stefan Andrei elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára. A vendég kíséretében volt G. A. Kiszeljov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese és V. I. Potapov, az SZKP KB szektorvezetője. A megbeszélés során véleménycserét folytattak a Román Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja tevékenységéről, s megvizsgálták a román—szovjet baráti és együttműködési kapcsolatokra vonatkozó számos kérdést. Kinyilvánították a közös óhajt, hogy bővítsék a Román Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja közötti, a Románia Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió közötti jó kapcsolatokat abban a meggyőződésben, hogy ez mindenben megfelel a román nép és a szovjet népek érdekeinek, hasznára válik a béke és a szocializmus, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ügyének. A megbeszélésen úgyszintén áttekintették a nemzetközi élet, a kommunista és munkásmozgalom aktuális kérdéseit. Nicolae Ceausescu elvtárs ebéden látta vendégül Konsztantyin F. Katusev elvtársat. A megbeszélés a meleg barátság légkörében folyt le. A KISIPARI SZÖVETKEZETEK KONGRESSZUSÁNAK TÁVIRATA tt RKP KOIPOfíl bimsMhoz, miLM mmcsi Románia Szocialista Köztársaság kisipari szövetkezeteinek V. kongresszusa — amely az országunk életében mélyreható jelentőségű időszakban, olyan időszakban tartotta meg munkálatait, amikor egész népünk az 1971—1975-ös időszakban elért nagy sikerek után hozzálátott az új ötéves terv és a XI. pártkongresszuson hozott történelmi jelentőségű határozatok megvalósításához — a több mint 310 000 román, magyar, német és más nemzetiségű kisipari szövetkezeti tag nevében kifejezi, igen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtors, lelkes csatlakozását és határtalan ragaszkodását a Román Kommunista Párt bel- és külpolitikájához, amely ragyogó példája az általános marxista-leninista elvek alkotó és tudományos alkalmazásának. Az üzenet, amelyet a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, az Államtanács és a kormány nevében hozzánk intézett, tisztelt főtitkár elvtárs, egész munkánk számára rendkívüli jelentőségű programdokumentum. Az ön értékelő szavai és útmutatásai — a párt- és államvezetőségnek a kisipari szövetkezeti munka fejlesztését és javítását célzó állandó irányító munkáját , és támogatását tükrözve, meghatározólag hatottak kongresszusunk egész munkájára, amelynek során kifejezésre jutott szervezeteink összes tagjainak egyöntetű elhatározása, hogy erőt nem kímélve megvalósítják a XI. pártkongresszus dokumentumaiból rájuk háruló feladatokat. A kisipari szövetkezetek kongresszusa az ön üzenetében foglalt értékes útmutatások szellemében igényesen és felelősségérzettel megvitatta szervezetünk feladatait a nemzetgazdaság rohamos fejlesztésére, a dolgozók jólétének további emelésére irányuló pártpolitika megvalósításában, s ez alkalmat nyújtott fontos határozatok elfogadására, amelyek a kisipari szövetkezeti tagok szakértelmének és munkaerejének, a rendelkezésünkre álló összes erőforrásoknak a teljesebb hasznosítását eredményezik a jelenlegi ötéves terv példás teljesítése céljából. Azzal az elhatározással, hogy a lakossági szolgáltatási tevékenységet a modern civilizáció kívánalmainak színvonalára emeljük, következetesen azon fogunk munkálkodni, hogy fejlesszük és változatosabbá tegyük a szolgáltatásokat, javítsuk minőségüket, azoknak a feladatoknak megfelelően, amelyeket az ez irányú programban a párt- és az államvezetőség az 1976—1980-as időszakra kijelölt és amely programot személy szerint az ön útmutatásai alapján dolgoztak ki. Ezen az alapon biztosítani fogjuk a szolgáltatások volumenének további gyarapítását, hogy értékük, megkétszereződjék, a jelenlegi ötéves tervben. Nagy súlyt fogunk helyezni a lakosság által különösen igényelt tevékenységek bevezetésére és kiterjesztésére, s egyidejűleg arra törekszünk majd, hogy minél jobban átfogjuk a városok, különösen pedig az új lakónegyedek területét. Tevékenységünk fő iránya a soron következő időszakban a lakosság ellátására szánt közfogyasztási javak választéklistájának fejlesztése és bővítése lesz, s a piacalapra szánt áruszállítások az ötéves terv végéig több mint 50 százalékkal fognak növekedni 1975-höz viszonyítva. A hozzánk intézett üzenetében foglalt útmutatásokat követve, mélyen tisztelt főtitkár elvtárs, még kitartóbb erőfeszítéseket teszünk a nők háztartási munkáját megkönnyítő minél több háztartási cikk, bizonyos elektrotechnikai javak tervezésére és előállítására, a konfekció, cipők, kötöttáruk, bőrdíszműáruk stb. modell-kollekcióinak gazdagítására, hogy kiváló minőségű esztétikai-funkcionális jellegzetességekkel és tulajdonságokkal rendelkezzenek, maradéktalanul hasznosítva a helyi erőforrásokat és operatív módon hozzáidomítva tevékenységünket a lakosság igényeihez. Hasonlóképpen következetesen azon fogunk munkálkodni, hogy fokozzuk a kooperációt az állami vállalatokkal, számos alkatrész, géprész és egységrész kivitelezése céljából, s továbbra is eltökélten kihasználjuk tervezési és kivitelezési lehetőségeinket az egységeink ellátásához szükséges felszerelések és készülékek házi gyártására, hozzájárulva ezzel az import csökkentéséhez. A XI pártkongresszus irányelveinek fényében szüntelenül fejleszteni fogjuk a népművészeti és iparművészeti tárgyak gyártását, hogy egyre nagyobb mértékben hozzájáruljunk a román folklór régi és gazdag hagyományainak értékesítéséhez. A kisipari szövetkezetek egyre nagyobb mértékben fognak hozzájárulni hazánk külkereskedelmi tevékenységéhez és ebből a célból szüntelenül gyarapítani fogjuk exporttermelésünket, a külföldi piacon versenyképes árukat és modelleket állítunk elő, hogy külkereskedelmünk volumene 1980-ban 45 százalékkal meghaladja az előző ötéves terv utolsó esztendejének színvonalát. Egész munkánkban állhatatosan fogunk törekedni a gazdasági hatékonyság növelésére, a szövetkezetek szervezeti, gazdasági és pénzügyi megerősítésére, a közvagyon megvédésére és fejlesztésére, a nyersanyagok és segédanyagok magasfokú hasznosításának következetes biztosítására, a pazarlás minden formájának a kiküszöbölésére. Kongresszusunk a párt ideológiai programjának fényében — amelyet Ön kezdeményezett és amelynek a kidolgozásában ön döntő szerepet töltött be, tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs — megvizsgálta a szektorunkban folyó egész politikai nevelő és kulturális tevékenységet, és biztosítja önt, hogy szervezeteink szilárdan fognak munkálkodni azon, hogy fejlesszék a kisipari szövetkezetek összes dolgozóinak szocialista tudatát, maradéktalanul érvényesítsék a szocialista etika és méltányosság elveit, ápolják a haza és a párt iránti szeretetet és fenntartás nélküli hűséget. Munkastílusunk állandó javításával biztosítani fogjuk a szövetkezti demokrácia szüntelen fejlődését, a szövetkezeti tagok egyre aktívabb részvételét egységeink vezetésében és a gazdálkodási tevékenységben. Az összes kisipari szövetkezeti dolgozók nevében szívből köszönjük, drága Nicolae Ceausescu elvtárs a készséges támogatást és az állandó útmutatást, amelyet a pártvezetőségtől és öntől kapunk, és vállaljuk: mindent megteszünk, hogy növeljük hozzájárulásunkat a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítéséről és Románia kommunizmus felé haladásáról szóló nagyszerű pártprogram megvalósulásához. ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG KISIPARI SZÖVETKEZETEINEK V. KONGRESSZUSA A GÉPKIHASZNÁLÁSI MUTATÓK, A VÁLTÁSI EGYÜTTHATÓK JAVÍTÁSA NÖVELI A TERMELÉST, A JÖVEDELMET ÉRTÉKESÍTÉSRE VÁRÓ ÓRÁK A szebeni Independent vállalat tapasztalataiból A szebeni Independent gépipari vállalat eredményeiről többször hírt adtunk az elmúlt esztendők folyamán, s az idei sikerekről is szívesen számolunk be; teljesítette eddigi feladatait, az előírtnál egy százalékkal nagyobb össztermelést és 1,8 százalékkal nagyobb árutermelést valósított meg. És mindezt a munkatermelékenység növelésével. De ugyanúgy, mint máskor, ezúttal sem hallgathatjuk el azt, hogy vannak még kihasználatlan, termelésnövelő tartalékok az Independent háza táján. Igaz, értékesítésük megköveteli a nehézségek egész sorának a leküzdését, de a többlettermelés hamatosan visszafizetheti az erőfeszítéseket. Nézzük meg, miről is van szó. NÉLKÜLÖZHETŐ GÉPEK A gépkihasználási mutató az év első negyedében 71,9 százalék volt, jóval a tervezett 85 százalék alatt. Igaz, a tavalyhoz viszonyítva 0,7 százalékkal javult, áprilisban pedig 75,9 százalékos volt, de a növekedés üteme nem kielégítő. A szakemberek véleménye szerint adottak az üzem gyorsításának lehetőségei, értékesítésüket, azonban feltételekhez kötik. Egyes gépek használata időszakos, megterhelésük tehát nem lehet százszázalékos, de a termelési folyamat nem nélkülözheti őket; a vállalat időalapjának mintegy tizenhárom százalékát teszik ki az ilyen gépek állása miatt kihasználatlan órák. Felmerült a kérdés, vajon nem lehetne-e más termelő egységekkel, szerződéses alapon, elvégeztetni munkájukat ? Nehéz lenne erre egyértelműen válaszolni, hiszen a gépgyáriak eddig nem próbálkoztak a megoldással. Tény, hogy állnak a gépek, olykor hetekig, pedig más, szakosított egységeknek szükségük lehet rájuk. Közelebbről sem kerül sor az említett megoldásra, mert jelenleg nem okoz fejtörést a gyár vezetőségének az időszakos teendők elvégzése, a feladatok teljesítését sem kell más gyár, vállalat munkájától függővé tennie. Ez amolyan kényelmi szempont, nem veszi figyelembe a nemzetgazdaság érdekeit. MIÉRT MENT KÁRBA TÖBB EZER MUNKANAP? A folyamatosan termelő gépek leállásai az év első hónapjaiban sok-sok ezer órával csökkentették a vállalat munkaeszközei által ténylegesen ledolgozott időt. Elgondolkoztató dolog. Annál is inkább, mert emiatt egyes gépeknél — mint az esztergák, marógépek, amelyek az összfelszerelések jelentős részét képezik — a gépkihasználási mutató a vállalati átlagnál is kisebb. Román Győző (Folytatása a 3. oldalon)