Előre, 1978. január (32. évfolyam, 9370-9394. szám)

1978-01-20 / 9385. szám

2. Az olvasó fóruma Jó gazda módjára örömmel újságolták közsé­günk vezetői, s én örömmel to­vábbítom, hogy a községi párt­­bizottság és néptanács vezeté­sével Torja község dolgozói túlteljesítették az 1977-es évre előirányzott gazdasági terve­ket. Elsősorban a XI. párt­kongresszus határozatait tar­tották szem­ előtt és ezek szel­lemében jó gazda módjára vé­gezték munkájukat, aminek meg is voltak az eredményei. A torjaiak szándéka a továb­biakban is az, hogy az Orszá­gos Konferencia határozatai­nak megfelelően mindent meg­tegyenek az idei tervfeladatok minél jobb teljesítéséért is. E tervek között szerepel pél­dául az iskola bővítése egy újabb tanterem építésével, mely a lakosság önkéntes hoz­zájárulásával történik. Továb­bá állami alapból egy négy lakrészes, kétemeletes épület készül, melynek földszintjén kereskedelmi központ lesz. A község lakossága tehát az idén is azon igyekszik, hogy Torja mind szebbé és korszerűbbé váljék. Községünk az elmúlt évek­ben, évtizedekben olyan fej­lődésen ment át, hogy azt szavakban szinte ki sem lehet fejezni. S azt, hogy békében építhetünk és fejleszthetjük községünket, köszönhetjük sze­mélyesen Nicolae Ceausescu elvtársnak. Mi, társaink, idő­sek és fiatalok egyaránt, hosz­­szú­ életet kívánunk pártunk főtitkárának. Én a magam részéről válla­lom, hogy ahogy az egészsé­gem engedi, tovább is népsze­rűsítem a községünkben elért eredményeket, beszámolok a lakosság munkájáról, annál is inkább, mert az idén lesz har­minc éve annak, hogy közsé­günk életéről, fejlődéséről íro­gatok. SIPOS ÁGNES Torja Ma is dicsérik ízletes készítményeikről ré­­gente híresek voltak a brassói cukrászok, hozzáértésüket va­laki kis tréfás dalocskában is dicsérte. Ez ma is áll például az Állomás körúti Caprioara cukrászdára. Aligha van e vá­rosnak különb cukrászdája, mely korszerűen felszerelt la­boratóriummal rendelkezik, berendezése is megfelel a leg­igényesebb követelményeknek. Kovácsolt­vas osztja három részre a helyiséget, s a falakat dísznövények, virágok díszítik. A középső részt az anyáknak s kisgyermekeiknek rendezték be. (A személyzet ötletességét dicséri például, hogy legutóbb, az alkalomnak megfelelően, télifát állítottak fel, mellette a Télapóval. Sokan meg is cso­dálták.) A fiatal kiszolgálónők fürge mozgásukkal, figyelmes, udva­rias és gyors kiszolgálásukkal tűnnek ki. A saját laborató­rium által készített legkülön­félébb cukrásztermékeket kap­ni itt: többféle fagylaltot, hű­sítőket, tortákat stb. A cuk­rászda nagy népszerűségnek örvend, a fogyasztók és vá­sárlók csakis elégedetten tá­voznak innen. DÁNÉ MÓZES Brassó Segíthetnének a lakók is ! Hideg napok voltak decem­berben Székelyudvarhelyen is, az utakon például tükör­fényes jégpáncél feszült. A kevés számú köztisztasági dol­gozó munkája még a köz­pontibb fekvésű utcákban sem igen látszott. A téli hónapok e sajátos ne­hézségein könnyűszerrel se­gíthetnének a lakók is, akik­nek kötelességük a járdák tisztántartása, jég esetén pe­dig csúszásgátló anyaggal va­ló beszúrása. Sajnos, sokan nem tisztelik a törvényes elő­írásokat, s büntetlenül, évek hosszú során át nem teljesítik e holpolgári kötelességüket íme néhány példa: a Vil­lanytelep utca 1—5 szám alatti lakosok sohasem taka­rítják a gyalogjárót, mindig itt a legfényesebbek a csusz­kák. A novemberi első hó, majd a későbbi jégkéreg csak az áprilisi meleg napokban ol­vad fel, mivel a járda észa­ki fekvésű... A Tábor utca 8—10, 33—35 szám alatti lako­sok hasonlóképpen „járnak el“. Lehet, hogy télire min­dent beszereztek és hónapokig nem kényszerülnek átlépni házuk küszöbét... Nem ismerem e napok bal­eseti statisztikáját a municí­­piumban, de egy érdekes do­log jutott eszembe. Egyes or­szágokban az ilyen jellegű balesetek minden anyagi kö­vetkezményeit azok viselik, akik nem gondoskodtak meg­felelőképpen az előttük lévő útszakasz biztonságossá téte­léről. Nálunk nincs erre szükség, hiszen törvényes előírásaink vannak a lakók, intézmények, kereskedelmi egységek ilyen irányú kötelezettségeiről. Csak lenne, aki ellenőrizze betartá­sukat! Az emberek testi épsé­gének megvédése érdekében... SALAMON ÁRPÁD Székelyudvarhely PÉNTEKI KRÓNIKA . PÉNTEK, I. műsor: 9.00 Tévé­ iskola; 10.00 Amerikai film: A nap­fény nem eladó; 12.10 Megyei tudósítók jelentik; 12.25 Te­lex; 16.00 Telex; 16.05 Tévé­iskola; 16.35 Francia nyelv­lecke; 17.05 Német nyelvű adás; 18.50 Lottó-húzás; 19.05 Folytatásos gyermekfilm: A szív; 19.30 Tévé-híradó; 19.50 A béke és az együttműködés jegyében; 20.20 Mi, nők; 20.40 Olasz film: A kihívás; 22.00 Kulturális nagyvilág; 22.30 Té­vé-híradó. II. műsor; 17.00 Do­­kumentumfilm; 17.10 Hirdeté­sek; 17.15 Vidám óra; 18.10 Pionír-radar; 18.30 Tévé-köl­temény a pártról; 18.45 Martha Kessler énekel; 19.30 Tévé-hír­adó; 19.50 Fiatal előadóművé­szek; 20.15 Mina Minovici; 20.45 Hasznos tudnivalók; 21.10 Telex; 21.15 Könnyűzene; 21.45 Sportkilátó. KÖZÉLETI HÍREK Manea Manescu elvtárs, a kormány első minisztere fo­gadta Maurice Laurét, a So­­ciété Générale francia bank elnökét, aki a bank romániai képviseletének megnyitása alkalmából hazánkban tartóz­kodik. A találkozó során a román­francia gazdasági kapcsola­tok kérdéseiről, a kereskedel­mi cserék valamint az ipari, harmadik piacon való és pénzügyi kooperáció fejleszté­séről tanácskoztak. Ott volt Vasile Voloveniuc, a Román Külkereskedelmi Bank elnöke. Román-csehszlovák egész­ségügyi és orvostudományi együttműködési tervet írtak alá 1978-1982-re. A doku­mentum értelmében fejlesztik az együttműködést az orvos­­tudományi kutatóintézetek és társaságok között, fokozzák a tájékoztatáscserét Befejezte küldetését orszá­gunkban és végleg elutazott Bukarestből Shamay Kahana, Izrael rendkívüli és megha­talmazott nagykövete. A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK KÖZGYŰLÉSEI Országszerte megtartják a fogyasztási és hitelszövetkeze­tek falusi gyűléseit és köz­gyűléseit. A több mint 7,5 millió szövetkezeti tag a párt XI. kongresszusának és Or­szágos Konferenciájának a határozatai fényében, az i­­gényesség szellemében és jó gazda módjára megvitatja a tavalyi gazdasági és társadal­mi feladatok teljesítését, in­tézkedéseket jelöl meg az idei előirányzatok megvalósítására, illetve túlszárnyalására. Te­kintettel a lakossá­g jövedel­meinek szüntelen gyarapodá­sára, a fogyasztási szövetke­zetek az idén 3,5 milliárd lej­jel több árut kívánnak forgal­mazni a falvakon, mint a ta­valy, a szolgáltatások volu­menét pedig 141 millóval akarják emelni az 1977-es szinthez képest. A közgyűlé­seken javaslatok hangzanak el az üzletek folyamatos ellátá­sára, a szolgáltatási hálózat fejlesztésére és bővítésére, a helyi erőforrások szélesebb körű hasznosítására, az anya­gi javak gazdaságosabb fel­­használására, a közvagyon vé­delmére. A közgyűlések megválaszt­ják az új vezetőszerveket, va­lamint a megyei szövetkezeti konferenciák küldötteit. Január 20. péntek I. évnegyed I. hónap — 31 nap Az évből eltelt: 20 nap Hátravan még: 345 nap Napkelte: 7.46 Napnyugta: 17.08 Holdkelte: 14.14 Holdnyugta: 4.23 ÚJABB HAVAZÁSOK Balus Gheorghe, a Központi Meteorológiai Intézet szolgála­tos munkatársa jelenti: or­szágszerte hideg, túlnyomóan felhős idő várható, újabb ha­vazásokkal elsősorban Észak- Moldovában, Erdély keleti ré­szein és Máramarosban. Bánát­ban és Olténia nyugati terüle­tein havaseső, esők. Mérsé­kelt, Bánátban és Olténiában helyenként viharos erejű szél. A legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet Munténiában és Moldovában —12 és —6, má­sutt­­—6 és 0 fok között vár­ható, a legmagasabb nappali hőmérséklet —5 és 3 fok kö­zött alakul, nyugaton helyen­ként 3 fok felett. Ezekben a napokban ismét eleredt a hó. A hegyek, a téli sportok kedvelői benépesítették a korcsolya- és sípályákat. S amint felvé­telünk is bizonyítja, a sízést nem lehet elég korán kezdeni. " (GH. VINTILA felvétele) PRONOEXPRESSZ Az 1978. január 18-i húzás nyerőszámai: I. húzás: 11 40 33 9 2 25 II. húzás: 12 8 32 18 20 36 ZILAHON 1978 első negye­dében megnyitják a kétszintes Scala áruházat, melyben Ro­­marta-, készruha- és Cipő-, va­lamint bőrdíszmű-, fém- és ve­gyi cikkeket forgalmazó rész­leget létesítenek. Az autóbusz állomás szomszédságában cuk­rászdát, önkiszolgáló éttermet és ásványvíz árusítására sza­kosított boltot adnak haszná­latba a közeljövőben. Fővárosi kurír 14 — 14 — 14 Az elmúlt években az or­szág kis- és nagyvárosaiban, akárcsak a fővárosban, több­­ezer lakóház épült, egyre töb­ben költöztek új otthonba, ké­nyelmes lakásokba. E gyors ütemű lakásépítkezés ebben az évben és az elkövetkezendők­ben is tovább tart, újabb és újabb családok fognak korsze­rű blokklakásba költözni. Az új lakások beosztásának és méreteinek megfelelően, a friss tulajdonosok nagy része igyekszik felújítani otthonát, praktikus, kis helyet foglaló bútorokkal rendezni be, tehát növekszik a kereslet az új tí­pusú bútorok iránt. Ezt az igényt kell kielégíteniük bú­torgyárainknak s a bútort for­galmazó kereskedelmi egysé­geknek. A fővárosi újdonságok kö­zött említhetjük a napokban átadott üzlethelyiséget, a­­50 Decembrie utcai Apartamentul egységet, mely egyben a leg­nagyobb és legjobban ellátott bútormintaüzlet lett. Mint is­meretes, a helyiséget hosszú ideig tatarozták, lényeges kor­szerűsítési munkát végeztek, s így megfiatalodva, megszé­pülve várja látogatóit. A föld­szinti és emeleti részen kiállí­tott bútorok között számos e­­gyedi darab is található, stíl­bútorok is vásárolhatók. Ké­nyelmes és ízléses garnitúrák között válogathatunk, az aradi, nagyváradi, valamint a fővá­rosi Pipára. Militär üzemek, a Mobila­ri tapiserie szövetkezet dolgozóinak legszebb termé­keit állították ki. A vásárlás rendelés alapján történik, s a mintaüzlet vál­lalja a bútorok hazaszállítását és esetenként azok felszerelé­sét a vásárló otthonába. Tá­jékoztató szolgálat is működik — telefon: 14-14-14 —, ahol megtudhatjuk, milyen termé­kek találhatók az üzletben és a raktárban. Ezen kívül lakbe­rendezési szakemberek taná­csait is kikérhetjük, hogy ízlé­ses és egyben kényelmes ott­hont „varázsolhassunk“. Az Apartamentul mintaüz­let újranyitása jelentősen megkönnyíti a bútorvásárlást, lényegesen csökkenti az ott­­hont­ teremtők gondjait. Érde­mes hát betérni e kiállításra, a Két érdekes képzőművé­szeti kiállításra kerül hama­rosan sor: Corneliu Baba fest­ményei és grafikái tekinthetők majd meg a készülő gyűjtemé­nyes kiállításon, Calin Alupi festő és grafikus munkáiból szintén gyűjteményes kiállí­tást rendeznek.­­ Nyolchónapi szünet és kitartó munka után, ismét megnyílt a Grigore Antipa múzeum. Mint ismeretes, a márciusi földrengés következ­tében a múzeumot komoly veszteségek érték. A múzeum felhívására, számos külföldi tudományos intézmény részé­ről érkeztek értékes múzeumi tárgyak.­­ Ma 20 órakor a Petőfi Sándor Művelődési Házban ta­lálkozó A hét szerkesztőségé­vel: Irodalom és társadalmi el­kötelezettség témával. Meghí­vott Gálfalvi Zsolt; házigazda: Horváth Andor. Szombaton 17 órától szórakoztató táncest, vagy feltárcsázni a 14-14-14-es telefonszámot, bizonyára érté­kes felvilágosítással szolgál­nak a kívánt lakberendezés beszerzésére. KISS ZSUZSA HAZAFIAS MUNKÁVAL 175 millió lej értékű közhasznú objektumot létesítettek 1977-ben Szilágy megyében. A lakosok hozzájárulásával 340 000 négy­zetméter új utcát, és több mint 146 000 négyzetméter járdát épí­tettek. 31 hektárral gyarapítot­ták a zöldövezetet, 108 kilomé­ternyi utat építettek és javítottak meg a községekben és 289 kilo­méternyi hosszúságban gátakat emeltek a folyóvizek mentén. NAGYBÁNYÁN a képző­művészeti alap Coșbuc utcai kiállító csarnokában megnyílt Sütő Petre Rózália képzőmű­vésznő grafikai kiállítása. AZ ELMÚLT ÉVBEN a per­­jámosi szövetkezetközi tanács körzetében 130 hektárral szár­nyalták túl az istállótrágyázási tervet. Január első dekádjá­­ban is több mint 409 tonna trágyát hordtak a környékbeli téeszek földjére, melyekbe az idén ezer hektár magágyba forgatnak tápanyagot. HUZAMOSABB szorgalma­zás után, végre átalakították a Csíkszeredai Virág utcai Ex­press falatozót, amelyben im­már a saját készítmények ja­vára billent a mérleg. Az étel­különlegességek forgalmazá­sára szakosított egységet a na­pokban nyitották meg. BŐVÜL, fejlődik Gyergyó­­szentmiklós szolgáltatási háló­zata. Csupán 1977-ben öt la­kosságszolgáltatási tevékeny­ségi ág létesült a városban, központosított szabóság, két árubemutató és elárusító üz­let nyitott kaput, korszerűsí­tették az asztalos, valamint a kárpitos részlegeket. SZATMÁR leghosszabb üz­letsora van kialakulóban a Cloșca sugárút jobb oldalán. Az élelmiszer-, és vendéglátó­­ipari egységek után rövidesen több ipari cikkeket árusító boltot adnak itt át a haszná­latnak. ÚJ AUTÓBUSZJÁRAT Az Aradi Gépkocsiszállítási Vállalat január 16-tól kezdő­dően új nemzetközi autóbuszjá­ratot indított az Arad — Temes­vár — Vrsac (Jugoszlávia) út­vonalon. Aradról a buszok hét­fői és pénteki napokon 11 óra­kor, szerdán és szombaton 12:50-kor indulnak. Vrsacról a járatok ugyancsak az említett napokon 16.30, illetve 6 órakor indulnak vissza. ÚJ AUTÓBUSZÁLLOMÁST adtak használatba Gura Hu­­morului-on, ahol 700 utas for­dul meg egyetlen óra alatt. Új könyvek A megtalált szó Legújabb könyvében* Sütő András idézi Frederick római imperátor kísérletét: egy cso­port gyermek mellől eltávolítot­ta a szülőket, a dajkákat, u­­gyanakkor a gondozóknak meg­tiltotta, hogy beszéljenek a ki­csikhez, „betiltotta körülöttük a Szót és az altató dalokat." A császár így akarta megtudni, vajon milyen nyelven szólalnak meg a gyermekek, ha senkitől sem tanulnak beszélni. Ám a gyermekek nem élhettek a sze­retet szavai nélkül: valameny­­nyien meghaltak. A példázatot elmélkedés kö­veti („Milyen arcúvá nevel a lét egyetlen értelmévé előléptetett gyomor? — Ez a hatalmas és félelmetes idomító, császárok mindenkori hadsegédje“), majd súlyos summaként a szentencia: „...amiképpen az utolsó szóval mindnyájan meghalunk, azon­•­ SÜTŐ ANDRÁS: En­gedjétek hozzám jönni a sza­vakat. Jegyzetek hómezőn és porban. Kriterion Könyv­kiadó, Bukarest 1977. képpen az elsővel mindnyájan megeleveníttetünk". . ... Másutt meg azt mondja: a tárgyak csak némákat nevelnek, megint másutt. Szavaink kaptár­zúgása nélkül csak kín az em­beri lét. Egy gyermek — László — nyelvi eszmélését követi tizenhét hónapos korától két és fél éves koráig, tehát azt az időszakot, mikor birtokába veszi Szavaink Nagyfejedelemségét, amikor kör­nyezete a kettős születés jegyé­ben másodjára s véglegesen a világra segíti. E második szüle­tés, az eszmélés krónikája Sütő András legújabb könyvési vallo­­más a megtalált szavakról, az élő igéről, a szavak­­felelőssé­géről, az „Édesanya — nyelv­ről". Szülők, nagyszülők, dédszü­­lők elszegődnek Lászlóhoz „nyelvterelő, szóvigyázó juhá­szoknak éjjel-nappali szolgálat­ra". A szóvigyázó szolgálat hatás­köre kiterjed lelkiismeret-terelő őrködéssé. Amint szavak nélkül, a „semmilyenség állapotában" elpusztulnak a legendabeli gyermekek, úgy a szavak,,­­az "igék, és főnevek feléle U­mako­­dásba, didergésbe, halálba fúl é£á fő közeg­ük.. •o~szülőföld--nél­­kül, a kivetemedettségben. „Anyanyelvének lerongyolódott köntösében rengeteg didergő vándorlelket­ láttam" — idézi S trentei látomásában Sütő And­rás Münchenbe, New Yorkba, Stockholmba kivetemedettjeink­kel való találkozásait, s velük szemben mindjárt a kivetett, a számkivetett Mikes Kelement emlegeti, ki Rodostóban Zágont siratva „a szülőföld aranybilin­­csét" vágyta vissza, hangjaiból nem csupán irodalmi nyelvet, hanem­ a „reánk bízottak dél-­ góban", magatartásbeli modellt is teremtvén; nem nehéz kitalál­nunk mire gondol Sütő a ránk bízottak dolgára utalva, hiszen T­ikel és Tágon már rég a szü­lőföld iránti hűség jelképe, r» -A­ kivetemedettek, —a vándor­­lelkek didergése után annál for­róbbnak érezzük azokat a lapo­kat, amelyeken Sütő a szavak kid))adhaáttya, .ellető, termő-,. fö­jére—vezeti Lászlót,“ képzelet­beli utazáson hódolva a farkas­laki két cserefa között pihenő, a gyermekeknek melegítő szavak­ból szőtt kicsi köntösöket oszto­gató varázslónak, Tamási Áron­nak, kinél Juhász Ferenc szerint Arany­, János óta nagyobb művé­sze nyelvünknek nem volt, és elve­zeti az eszmélő gyermeket Mol­­­dova --ösvényeire, ahol Ion Creango táltos lovai röpködnek, S elvezeti Háromszékre Gábor Áron ágyújához, majd a hargi­tai favágókhoz. A megtalált szavakkal, a meg­talált hazával a gyermek „a le­hetségesből Valaminek valósá­gos részévé" nőtt, odasegítették szóvigyázó őrei. A csoda — a második végleges születés — szemünk előtt­­történt, megles­hettük a felemelő ceremóniát: a Szavak Nagyfejedelemségének s vele a szülőföld, s vele a lonk­­­ákkal, Gheorghitákkal való sorsközösség tudatának birtokba vételét Szerencsés fiú ez a László, hogy olyan hoppmesterre akadt a fölemelő. .szertartáshoz, mint a nagyapja: Sütő András. De még szerencsésebb az iro­dalmunk, hogy e hómezőn és porban fogant könyvvel, az anyanyelv, a testvériség, a szo­cialista hazaszeretet szép hitval­lásával gazdagodott 1977-ben. Mondhatnák: megilleti a ba­bér e művéért is, ám tudjuk, Sü­tő Andrásnak kedvesebb a füge­virág, melyet csodával határos módon az Őrhegy alatt megho­nosított. BARABÁS ISTVÁN Tápláléktartalék A mezőgazdálkodás intenzí­vebbé tételével az ember nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdaságilag ter­melt javak s így a rendelkezé­sére álló élelmiszermennyiség is napról napra, évről-évre nö­vekedjék. Az egy lakosra jutó élelmiszertermelés azonban nem azonos mértékű a Föld minden részén. A mezőgazdaságilag fej­lett országokban, az 1952—1956- os termelést véve alapul, az élelmiszertermelés 1968-ban 133- 173 százalékos növekedést mu­tatott s az egy főre eső termelés 107—129 százalékot. A fejlődő országokban ez utóbbi arány­­szám 99 százalék volt Afrikában, 101 százalék Latin-Amerikában, 110 százalék Délkelet-Ázsiában. Ha figyelembe vesszük, hogy 1900—1970 között bolygónkon az emberek száma 118 százalék­kal, az utóbbi hét évben 30 százalékkal nőtt, természetszerű törekvésnek kell tekintenünk, hogy az emberi táplálkozásban, az állati takarmányozásban is jó előre felkészülünk az új „nyersanyagok" felhasználására. Egyik lehetőség a moszatok ta­nulmányozása, nagyüzemi ter­mesztése és ipari értékesítése. Péterfi István akadémikusnak a moszatokkal foglalkozó köny­ve*) nemcsak az algológia (ma­*) Dr. PÉTERFI ISTVÁN: Az algák biológiája és gyakor­lati jelentősége, CERES Könyvkiadó, Bukarest, 1977. számakkal foglalkozó tudomány) mai állásáról, legújabb eredmé­nyeiről, hanem a jövőbe mutat­' va az ember egyik fontos­­táp­anyag-tartalékáról is tájékoztat. A könyvben 17 fejezet foglal­kozik a moszatok jellemzésével.­­ Az algák testének felépítésére, kialakulására vonatkozó fejeze­tekben, amint azt a szerző az előszóban megjegyzi, a részletes leírásokat a szerkezet és funk­ció kapcsolatainak ismertetésé­vel helyettesíti. A moszatok a­­nyagcsere-folyamataival, ásványi táplálkozásával, víz- és táp­anyagfelvételével, asszimilációs termékeivel, légzésével, a hete­­rotrof táplálkozásukkal, mozgás­jelenségeivel foglalkozó fejeze­tek a legkorszerűbben ismerte­tik az ide vonatkozó kérdéseket. A moszatok növekedését, szapo­rodását tárgyaló fejezetek nél­külözhetetlenek az anyagcsere, a fiziológiai és ökológiai tulaj­donságok megértéséhez. Szerve­sen kapcsolódnak a moszatok vízi életközösségeit, az öröklő­dés kérdéseit és az algák ter­mesztését részletező fejezetek­hez. Utóbbi részben a szerző külön kitér az édesvízi moszatok termelési lehetőségeire és a nagy teleptestű tengeri mosza­tok termesztésére. Megismerked­hetünk két eredeti algatermelő berendezés részletes rajzával, a sikerrel használható tápoldatok­kal, az algatermelő telepek mű­ködésének alapelveivel. Dr. Péterfi István, könyvének utolsó fejezetében — az dolga az ember­­ szolgálatában — az emberiség jövőjével foglalkozó szakember gondosságával és fe­lelősségével vázolja fel az alga­termesztés lehetőségeit. A mo­szatok termesztéséről, mint új, növénytermesztési lehetőségről írva, rámutat, hogy a moszatok szervesanyag felhalmozása gyor­sabb és folyamatosabb, mint a termesztett magasabbrendű (vi­rágos) növényeké; az egységnyi termesztési felületre jutó élő­anyag (biomassza)-termelés na­gyobb, mint a mezőgazdasági növényeknél. Vegyi összetétel szempontjából is megfelelnek az emberi táplálkozás igényeinek: a moszatok fehérjetartalma ál­talában nagyobb; tartalmazzák az emberi táplálkozáshoz szük­séges aminosavakat, cellulóz­­tartalmuk pedig alacson­y , szá­razanyag-tartalmuk 86 százaléka emészthető. A szerző a moszattrágyázás lehetőségeit elemezve hangsú­lyozza, hogy eddigi kísérletek szerint a legjobb hatást a mo­­szattrágyák és a foszfortartalmú műtrágyák keverékével érték el. Igen jelentős mikroelem tartal­­muk is. Ezek hatása akkor érvényesül, ha a moszatokat állatok takarmányozására hasz­nálják fel. Sertések, tehenek,­ lovak, tyúkok takarmányozásánál , kísérletekben, de nagy tenyészete­tekben is jól bevált a moszatok­ ,­nak takarmánypótlékként való adagolása. A könyvben a moszatok ipari fontosságáról is olvashatunk. A nyert termékek közül csak né­hányat említünk: jód, alginátok, agar-agar vagy a száraz desztil­­láláskor nyert ammónia, kálium­só, szén, illetve az erjesztési módszer eredményeként ny­ert aceton és káliumklorid. A moszatok gyógyászatban va­­ló alkalmazását antibiotikum tartalmuk, vagy B6, B1-1, E és C- vitamin tartalmuk teszi ajánla­tossá. Azt, hogy az algáknak emberi táplálékként való felhasználása nem utópia, hanem sokhelyt lé­tező, évezredek­ óta kialakult szokás és gyakorlat, az „alga, mint emberi táplálék" című fe­jezetben olvashatjuk, amelyben a szerző részletesen felsorolja, hol, milyen moszatot használnak fel a hal-, hús-, rizsételek elké­szítésénél,, teasütemények formá­jában, vagy levesek, kompótok készítéséhez. Az eddig említettek, valamint a moszatoknak a környezetvéde­lemben és az anyag körforgásá­ban játszott szerepére vonatkozó fejezetek nagyon időszerűvé és hasznossá teszik a nemcsak szakembernek ajánlható köny­vet. A szerző a moszatok világá­nak részletes megismertetésével bizonyítja: a jövőben az emberi táplálkozásban jelentős helyet foglalhatnak el az eddig még nem hasznosított természetes tartalékok. Dr. Doc. CSAPÓ M. JÓZSEF professzor Clio és Melpomené Az Eminescu Kiadó Masco so­rozatában előkelő helyet foglal el Valentin Silvestru köny­ve.*) A közelmúltban megje­lent kötet kétségtelenül 1977 legjelentősebb színháztudományi kiadványa. A könyv cí­me jelképesen utal arra, hogy a jeles, mind hazai, mind külföldi szakmai körök­ben, komoly tekintélynek örven­dő kritikus a történelem és szín­ház múzsáinak találkozásából fakadó nemzeti drámairodalom alapvető kérdéseivel foglalkozik tartalmas, gazdag dokumentá­cióra alapuló, impozáns elmé­leti felkészültséget tükröző ta­nulmányaiban, esszéiben és cik­keiben. A Clio és Melpomené négy, világosan körülhatárolt fejezete közül az első kettő kifejezetten a román történelem legszámot­tevőbb eseményeinek, legkiemel­kedőbb alakjainak drámai meg­jelenését taglalja. A Hogyan hallatszik a történelem zúgása a színpad énekében című fejezet nem csupán elméleti síkon tár­gyalja a történelmi tények és a drámairodalom, az ihletforrás és a belőle fakadó művészi valóság viszonyát, hanem konk­rét példák sorával bizonyítja négy, kiválóan megírt tanul­mányban a fennebb említett *) VALENTIN SILVES­TRU: Clip­­i Melpomené, Editura Eminescu, Bucu­­rești, 1977. kapcsolat objektív voltát. Va­lentin Silvestru kihangsúlyozza, hogy a román történelmi drá­ma — noha fejlődésének egyes periódusaiban nem mentes az európai irodalmi áramlatok be­hatásától — sajátosan egyéni úton haladt és halad. Ez az út — mutat rá Silvestru — folya­matosnak tekinthető, s a jelen­kori történelmi dráma, amely egyben a legárnyaltabban és a legösszetettebben illusztrálja a román történelmi drámairoda­lom pályafutásának célratörő jellegét, felső fokon összesíti mindazt ,amit a múlt élvonalbe­li alkotói elértek. Valentin Silvestru nem tarto­zik az impresszionista műité­­szek közé. Függetlenül attól, hogy színibírálatot, vagy tanul­mányt ír, következetesen tudo­mányos szemszögből vizsgálja kutatásainak tárgyát, a színházi jelenséget. Erre a perspektívára főként a kötet második része jellemző. Az Alkotói magatartá­sok a jelenkori román dráma­­irodalomban című, terjedelmé­ben is tekintélyes fejezet volta­képpen egy évtized drámairo­dalmának körképe. A szerző, te­hát, nem az utóbbi tíz esztendő színműirodalmának történetét ír­ja meg itt. A kritikust mindenek előtt az eszmék áramlása, a dramaturgiai törekvések meg­valósulása, valamint korunk for­radalmi ideológiájának érvé­nyesülése érdekli D. R. Popescu, Titus Popovici, Marin Sorescu, Horia Lovinescu, Al. Voitin, Au­­rel Baranga, Paul Anghel, Mir­­cea Bradu és más drámaírók történelemszemléletében. Természetesen, Valentin Sil­vestru nem szorítkozik csupán a jelzett alkotói időszak panorá­­mikus felvázolására. A tömören megfogalmazott vélemények egy­ben helytálló értékítéleteket is tartalmaznak, szigorúan elhatá­rolván a valós és időtálló érté­keket a konjunkturális rutin­munkáktól. A kritikus axiológiai kritériumok alapján állítja fel tíz év drámai alkotásainak belső értékrendszerét. Silvestru tárgyi­lagosan nyilatkozik elismert je­lenkori drámaírók tévedéseiről (mint ahogyan azt a klassziku­sok esetében is megteszi), ám kiemeli azt, hogy az útkeresés minden kétséget kizáróan pozi­tív tényként könyvelhető el. Noha Silvestru nem híve a tu­dománytalan kritikának és csu­pán a módszeres bírálat irodal­mi polgárjogát ismeri el, írásai­ban nyoma sincs az akadémi­­záló nyelv merevségének, a pro­­fesszoroskodó kioktatás kelle­metlenül ható felhangjainak. Ellenkezőleg, stílusa hajlékony, kulturált és minden esetben ta­láló. Elfeledett színművek című cikksorozatában (amelyet már olvashattunk a Família hasáb-, join­ Silvestru olyan lappangó­­ értékekre hívja fel a figyelmet, amelyek ritkán, vagy még nem kerültek s közöttség elé. A szöveg­­elemzések olyan meggyőzőek, olyan alapossággal érvelnek és annyi szakavatottsággal tárják fel a különféle archívumokban rejtőző színművek esztétikai és színpadi értékeit, hogy a jósze­mű rendező nem mehet el kö­zömbösen a kitűnő színházelmé­leti szakember ajánlásai mel­lett. Valentin Silvestru „elfele­dett" darabjainak szerzői között olyan nevekre bukkanunk mint: Hasdeu, Caragiale, Duiliu Zam­­firescu, Macedonski, Delavran­­cea, Eugen Lovinescu, Iorga, Agrrbiceanu, Sorbu és még so­kan mások. A kötetben reprodu­kált cikksorozat ki nem mondott végkövetkeztetése az, hogy a ro­mán nemzeti drámairodalom gazdagabb mint gondolnánk és ennek színpadi felfedezését nem szabad a véletlenre bízni. Silvestru könyvének befejező része a Portrék címet viseli. Aderca drarjtairól munkásságát, Zaharia Stancu színigazgatói te­vékenységét, Camil Petrescu Cantonjának ősbemutatóját, Ciulei mesteri Éjjeli menedék­hely rendezését méltatják, Aura Buzescu és Al. Finsi alakját idé­zik ihletetten a Clio és Melpo­mené szerzőjének sorai. Valentin Silvestru könyve, no­ha a lehető­ legtudományosabb igényességgel íródott, nem ki­zárólag szakmai köröknek szánt forrásmunka, hanem a színház iránt érdeklődő, a színházat sze­rető olvasó számára hasznos, instruktív olvasmány. A Clio és Melpomené számos, erénye kö­­­zött talán ez a sajátosság a legfigyelemreméltóbb. A. KOVÁCS SÁNDOR Szintézis-regény egy korról A Drágfy-család eredetének titokzatossága, a családfa ága­­bogainak sok titkot és tisztázat­lanságot rügyező rejtélyei ma­gukban is elegendők lennének egy érdekfeszítő, nagyszabású történelmi család­regény meg­írásához. A XV—XVI. században élő Drágfyak közül pedig, akár­hány hőse lehetne egy olyan drámának, vagy regénynek, a­­mely országrészek, koronás fők, sőt népek nagy sorsfordulóit len­ne alkalmas bemutatni. A kővári sasfészekből kirajzó család u­­gyanis, akkor élte virágkorát, amikor Délkelet-Európának ezen a részén ugyancsak fontos, az egész földrészt lázbantartó dol­gokat produkált a történelem. Ezeknek a századoknak, főkép­pen a XVI.-nak a történelméből, helyesebben, annak mozgásirá­nyait meghatározó ügyeiből a *) TABERT GÉZA: Vérto­rony, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1977. Drágfyak pedig jócskán kivet­ték részüket. Kiolvasható ez Tabéry Géza történelmi regényéből­ is, bár a család történetének megírása nem volt célja az írónak, an­nak ellenére, hogy érzékelhe­tően jól ismerte ezt a történel­met. Tabéry ennél nagyobbsza­­bású drámát akart megörökíteni munkájában, egy korszak drá-­ máját, amely a Dózsa-féle pa­rasztháborúhoz vezetett. A kor azonban nem volt elválasztható a Drágfyaktól, s ez Tabéry, re-, gényében megfelelőképpen ér­zékelhető is. Mindamellett, hogy regényében a nagy tömegmoz­gásokra igyekszik összpontosítani az olvasó figyelmét, a történe­tek olyan földrajzi területen ele­venednek meg az olvasó előtt, hogy arra elkerülhetetlenül rá­vetül a Drágfyak árnyéka. Drág­­fy, Thurzó, Darvadó (mellesleg, feltételezhetően ugyancsak Drág­­fy sarj) s egy, a Drágfy fészek­ben nevelkedő Fugger lány en­nek a regénynek a fontosabb alakjai, akik a maguk módján s a saját, valamint a családi kapcsolataik révén szólnak bele a regény történésének alakulá­sába. Az asszonypataki (Nagy­bánya korabeli neve) aranybá­nyászok,­­ a Kővár környéki­ pa­rasztok, a Szatmár és Erdőd kö­rüli jobbágyok érzékletesen meg­rajzolt minden szenvedése, min­den törekvése összefügg azzal, ahogyan a hősök egymáshoz való viszonya alakul. Tabéry mesterien szövi ezeket az ösz­­szefüggés-szálakat. A nagy tör­ténelmi összefüggéseket emberi sorsok regényes bonyolításán ke­resztül mutatja be, úgy, hogy abból emberi közelségbe kerül hozzánk a kor lényege. ...... Tabéry Géza 1929-ben jelen­tette meg ezt a könyvét, amely­nek 1971-es újrakiadását sajnos, már nem érhette meg, bár a kö­tetek legújabb megjelentetését gondozó Robotos Imre szerint —, aki értő és a Tabéry életmű­ben jártasságra vár­ó előszót ii,j irt hozzá — dolgozott, javított, formált még rajta. Nem tudhat­juk, mennyi és milyen mértékű változtatást eszközölt volna a művön a­­szerző. Ha még életé­ben újrakiadják regényét, de a mű mai olvasata sem emelhet ellene lényeges kritikai kifogá­sokat. Ha egy sajátos Dózsa­­műnek fogjuk fel, talán emelhe­tő ellene olyan kifogás, hogy nem jelenik meg benne Dózsa alakja, de ha csak egy jól át­­érzett korrajzot adó, élvezetes és izgalmas olvasmányt nyújtó regénynek fogadjuk el, akkor in­kább hajlunk megítélésében Ta­mási Áronnak a könyv függelé­kében olvasható idézett kritikája felé, miszerint „A Vértorony-szín­­tézis regénynek készült, vagyis a kornak, amelyről ír, ...különböző patakjait egyetlen nagy folyóvá akarja dagaszta­ni. .. Mit adott eme örökösen nyugtalan írónk (...) a Vérto­ronyban? Igazságot adott, em­berileg tehát a legtöbbet. A kegyeletnek, a szívnek lángját gyújtotta meg a pórok sírja fe­lett... . . . GYÖNGYÖSI GÁBOR ELŐRE ÚJÍTSA MEG IDEJÉBEN AZ ELŐRE ELŐFIZETÉSÉT Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej.

Next