Előre, 1978. január (32. évfolyam, 9370-9394. szám)
1978-01-20 / 9385. szám
2. Az olvasó fóruma Jó gazda módjára örömmel újságolták községünk vezetői, s én örömmel továbbítom, hogy a községi pártbizottság és néptanács vezetésével Torja község dolgozói túlteljesítették az 1977-es évre előirányzott gazdasági terveket. Elsősorban a XI. pártkongresszus határozatait tartották szem előtt és ezek szellemében jó gazda módjára végezték munkájukat, aminek meg is voltak az eredményei. A torjaiak szándéka a továbbiakban is az, hogy az Országos Konferencia határozatainak megfelelően mindent megtegyenek az idei tervfeladatok minél jobb teljesítéséért is. E tervek között szerepel például az iskola bővítése egy újabb tanterem építésével, mely a lakosság önkéntes hozzájárulásával történik. Továbbá állami alapból egy négy lakrészes, kétemeletes épület készül, melynek földszintjén kereskedelmi központ lesz. A község lakossága tehát az idén is azon igyekszik, hogy Torja mind szebbé és korszerűbbé váljék. Községünk az elmúlt években, évtizedekben olyan fejlődésen ment át, hogy azt szavakban szinte ki sem lehet fejezni. S azt, hogy békében építhetünk és fejleszthetjük községünket, köszönhetjük személyesen Nicolae Ceausescu elvtársnak. Mi, társaink, idősek és fiatalok egyaránt, hoszszú életet kívánunk pártunk főtitkárának. Én a magam részéről vállalom, hogy ahogy az egészségem engedi, tovább is népszerűsítem a községünkben elért eredményeket, beszámolok a lakosság munkájáról, annál is inkább, mert az idén lesz harminc éve annak, hogy községünk életéről, fejlődéséről írogatok. SIPOS ÁGNES Torja Ma is dicsérik ízletes készítményeikről régente híresek voltak a brassói cukrászok, hozzáértésüket valaki kis tréfás dalocskában is dicsérte. Ez ma is áll például az Állomás körúti Caprioara cukrászdára. Aligha van e városnak különb cukrászdája, mely korszerűen felszerelt laboratóriummal rendelkezik, berendezése is megfelel a legigényesebb követelményeknek. Kovácsoltvas osztja három részre a helyiséget, s a falakat dísznövények, virágok díszítik. A középső részt az anyáknak s kisgyermekeiknek rendezték be. (A személyzet ötletességét dicséri például, hogy legutóbb, az alkalomnak megfelelően, télifát állítottak fel, mellette a Télapóval. Sokan meg is csodálták.) A fiatal kiszolgálónők fürge mozgásukkal, figyelmes, udvarias és gyors kiszolgálásukkal tűnnek ki. A saját laboratórium által készített legkülönfélébb cukrásztermékeket kapni itt: többféle fagylaltot, hűsítőket, tortákat stb. A cukrászda nagy népszerűségnek örvend, a fogyasztók és vásárlók csakis elégedetten távoznak innen. DÁNÉ MÓZES Brassó Segíthetnének a lakók is ! Hideg napok voltak decemberben Székelyudvarhelyen is, az utakon például tükörfényes jégpáncél feszült. A kevés számú köztisztasági dolgozó munkája még a központibb fekvésű utcákban sem igen látszott. A téli hónapok e sajátos nehézségein könnyűszerrel segíthetnének a lakók is, akiknek kötelességük a járdák tisztántartása, jég esetén pedig csúszásgátló anyaggal való beszúrása. Sajnos, sokan nem tisztelik a törvényes előírásokat, s büntetlenül, évek hosszú során át nem teljesítik e holpolgári kötelességüket íme néhány példa: a Villanytelep utca 1—5 szám alatti lakosok sohasem takarítják a gyalogjárót, mindig itt a legfényesebbek a csuszkák. A novemberi első hó, majd a későbbi jégkéreg csak az áprilisi meleg napokban olvad fel, mivel a járda északi fekvésű... A Tábor utca 8—10, 33—35 szám alatti lakosok hasonlóképpen „járnak el“. Lehet, hogy télire mindent beszereztek és hónapokig nem kényszerülnek átlépni házuk küszöbét... Nem ismerem e napok baleseti statisztikáját a municípiumban, de egy érdekes dolog jutott eszembe. Egyes országokban az ilyen jellegű balesetek minden anyagi következményeit azok viselik, akik nem gondoskodtak megfelelőképpen az előttük lévő útszakasz biztonságossá tételéről. Nálunk nincs erre szükség, hiszen törvényes előírásaink vannak a lakók, intézmények, kereskedelmi egységek ilyen irányú kötelezettségeiről. Csak lenne, aki ellenőrizze betartásukat! Az emberek testi épségének megvédése érdekében... SALAMON ÁRPÁD Székelyudvarhely PÉNTEKI KRÓNIKA . PÉNTEK, I. műsor: 9.00 Tévé iskola; 10.00 Amerikai film: A napfény nem eladó; 12.10 Megyei tudósítók jelentik; 12.25 Telex; 16.00 Telex; 16.05 Tévéiskola; 16.35 Francia nyelvlecke; 17.05 Német nyelvű adás; 18.50 Lottó-húzás; 19.05 Folytatásos gyermekfilm: A szív; 19.30 Tévé-híradó; 19.50 A béke és az együttműködés jegyében; 20.20 Mi, nők; 20.40 Olasz film: A kihívás; 22.00 Kulturális nagyvilág; 22.30 Tévé-híradó. II. műsor; 17.00 Dokumentumfilm; 17.10 Hirdetések; 17.15 Vidám óra; 18.10 Pionír-radar; 18.30 Tévé-költemény a pártról; 18.45 Martha Kessler énekel; 19.30 Tévé-híradó; 19.50 Fiatal előadóművészek; 20.15 Mina Minovici; 20.45 Hasznos tudnivalók; 21.10 Telex; 21.15 Könnyűzene; 21.45 Sportkilátó. KÖZÉLETI HÍREK Manea Manescu elvtárs, a kormány első minisztere fogadta Maurice Laurét, a Société Générale francia bank elnökét, aki a bank romániai képviseletének megnyitása alkalmából hazánkban tartózkodik. A találkozó során a románfrancia gazdasági kapcsolatok kérdéseiről, a kereskedelmi cserék valamint az ipari, harmadik piacon való és pénzügyi kooperáció fejlesztéséről tanácskoztak. Ott volt Vasile Voloveniuc, a Román Külkereskedelmi Bank elnöke. Román-csehszlovák egészségügyi és orvostudományi együttműködési tervet írtak alá 1978-1982-re. A dokumentum értelmében fejlesztik az együttműködést az orvostudományi kutatóintézetek és társaságok között, fokozzák a tájékoztatáscserét Befejezte küldetését országunkban és végleg elutazott Bukarestből Shamay Kahana, Izrael rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK KÖZGYŰLÉSEI Országszerte megtartják a fogyasztási és hitelszövetkezetek falusi gyűléseit és közgyűléseit. A több mint 7,5 millió szövetkezeti tag a párt XI. kongresszusának és Országos Konferenciájának a határozatai fényében, az igényesség szellemében és jó gazda módjára megvitatja a tavalyi gazdasági és társadalmi feladatok teljesítését, intézkedéseket jelöl meg az idei előirányzatok megvalósítására, illetve túlszárnyalására. Tekintettel a lakosság jövedelmeinek szüntelen gyarapodására, a fogyasztási szövetkezetek az idén 3,5 milliárd lejjel több árut kívánnak forgalmazni a falvakon, mint a tavaly, a szolgáltatások volumenét pedig 141 millóval akarják emelni az 1977-es szinthez képest. A közgyűléseken javaslatok hangzanak el az üzletek folyamatos ellátására, a szolgáltatási hálózat fejlesztésére és bővítésére, a helyi erőforrások szélesebb körű hasznosítására, az anyagi javak gazdaságosabb felhasználására, a közvagyon védelmére. A közgyűlések megválasztják az új vezetőszerveket, valamint a megyei szövetkezeti konferenciák küldötteit. Január 20. péntek I. évnegyed I. hónap — 31 nap Az évből eltelt: 20 nap Hátravan még: 345 nap Napkelte: 7.46 Napnyugta: 17.08 Holdkelte: 14.14 Holdnyugta: 4.23 ÚJABB HAVAZÁSOK Balus Gheorghe, a Központi Meteorológiai Intézet szolgálatos munkatársa jelenti: országszerte hideg, túlnyomóan felhős idő várható, újabb havazásokkal elsősorban Észak- Moldovában, Erdély keleti részein és Máramarosban. Bánátban és Olténia nyugati területein havaseső, esők. Mérsékelt, Bánátban és Olténiában helyenként viharos erejű szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet Munténiában és Moldovában —12 és —6, másutt—6 és 0 fok között várható, a legmagasabb nappali hőmérséklet —5 és 3 fok között alakul, nyugaton helyenként 3 fok felett. Ezekben a napokban ismét eleredt a hó. A hegyek, a téli sportok kedvelői benépesítették a korcsolya- és sípályákat. S amint felvételünk is bizonyítja, a sízést nem lehet elég korán kezdeni. " (GH. VINTILA felvétele) PRONOEXPRESSZ Az 1978. január 18-i húzás nyerőszámai: I. húzás: 11 40 33 9 2 25 II. húzás: 12 8 32 18 20 36 ZILAHON 1978 első negyedében megnyitják a kétszintes Scala áruházat, melyben Romarta-, készruha- és Cipő-, valamint bőrdíszmű-, fém- és vegyi cikkeket forgalmazó részleget létesítenek. Az autóbusz állomás szomszédságában cukrászdát, önkiszolgáló éttermet és ásványvíz árusítására szakosított boltot adnak használatba a közeljövőben. Fővárosi kurír 14 — 14 — 14 Az elmúlt években az ország kis- és nagyvárosaiban, akárcsak a fővárosban, többezer lakóház épült, egyre többen költöztek új otthonba, kényelmes lakásokba. E gyors ütemű lakásépítkezés ebben az évben és az elkövetkezendőkben is tovább tart, újabb és újabb családok fognak korszerű blokklakásba költözni. Az új lakások beosztásának és méreteinek megfelelően, a friss tulajdonosok nagy része igyekszik felújítani otthonát, praktikus, kis helyet foglaló bútorokkal rendezni be, tehát növekszik a kereslet az új típusú bútorok iránt. Ezt az igényt kell kielégíteniük bútorgyárainknak s a bútort forgalmazó kereskedelmi egységeknek. A fővárosi újdonságok között említhetjük a napokban átadott üzlethelyiséget, a50 Decembrie utcai Apartamentul egységet, mely egyben a legnagyobb és legjobban ellátott bútormintaüzlet lett. Mint ismeretes, a helyiséget hosszú ideig tatarozták, lényeges korszerűsítési munkát végeztek, s így megfiatalodva, megszépülve várja látogatóit. A földszinti és emeleti részen kiállított bútorok között számos egyedi darab is található, stílbútorok is vásárolhatók. Kényelmes és ízléses garnitúrák között válogathatunk, az aradi, nagyváradi, valamint a fővárosi Pipára. Militär üzemek, a Mobilari tapiserie szövetkezet dolgozóinak legszebb termékeit állították ki. A vásárlás rendelés alapján történik, s a mintaüzlet vállalja a bútorok hazaszállítását és esetenként azok felszerelését a vásárló otthonába. Tájékoztató szolgálat is működik — telefon: 14-14-14 —, ahol megtudhatjuk, milyen termékek találhatók az üzletben és a raktárban. Ezen kívül lakberendezési szakemberek tanácsait is kikérhetjük, hogy ízléses és egyben kényelmes otthont „varázsolhassunk“. Az Apartamentul mintaüzlet újranyitása jelentősen megkönnyíti a bútorvásárlást, lényegesen csökkenti az otthont teremtők gondjait. Érdemes hát betérni e kiállításra, a Két érdekes képzőművészeti kiállításra kerül hamarosan sor: Corneliu Baba festményei és grafikái tekinthetők majd meg a készülő gyűjteményes kiállításon, Calin Alupi festő és grafikus munkáiból szintén gyűjteményes kiállítást rendeznek. Nyolchónapi szünet és kitartó munka után, ismét megnyílt a Grigore Antipa múzeum. Mint ismeretes, a márciusi földrengés következtében a múzeumot komoly veszteségek érték. A múzeum felhívására, számos külföldi tudományos intézmény részéről érkeztek értékes múzeumi tárgyak. Ma 20 órakor a Petőfi Sándor Művelődési Házban találkozó A hét szerkesztőségével: Irodalom és társadalmi elkötelezettség témával. Meghívott Gálfalvi Zsolt; házigazda: Horváth Andor. Szombaton 17 órától szórakoztató táncest, vagy feltárcsázni a 14-14-14-es telefonszámot, bizonyára értékes felvilágosítással szolgálnak a kívánt lakberendezés beszerzésére. KISS ZSUZSA HAZAFIAS MUNKÁVAL 175 millió lej értékű közhasznú objektumot létesítettek 1977-ben Szilágy megyében. A lakosok hozzájárulásával 340 000 négyzetméter új utcát, és több mint 146 000 négyzetméter járdát építettek. 31 hektárral gyarapították a zöldövezetet, 108 kilométernyi utat építettek és javítottak meg a községekben és 289 kilométernyi hosszúságban gátakat emeltek a folyóvizek mentén. NAGYBÁNYÁN a képzőművészeti alap Coșbuc utcai kiállító csarnokában megnyílt Sütő Petre Rózália képzőművésznő grafikai kiállítása. AZ ELMÚLT ÉVBEN a perjámosi szövetkezetközi tanács körzetében 130 hektárral szárnyalták túl az istállótrágyázási tervet. Január első dekádjában is több mint 409 tonna trágyát hordtak a környékbeli téeszek földjére, melyekbe az idén ezer hektár magágyba forgatnak tápanyagot. HUZAMOSABB szorgalmazás után, végre átalakították a Csíkszeredai Virág utcai Express falatozót, amelyben immár a saját készítmények javára billent a mérleg. Az ételkülönlegességek forgalmazására szakosított egységet a napokban nyitották meg. BŐVÜL, fejlődik Gyergyószentmiklós szolgáltatási hálózata. Csupán 1977-ben öt lakosságszolgáltatási tevékenységi ág létesült a városban, központosított szabóság, két árubemutató és elárusító üzlet nyitott kaput, korszerűsítették az asztalos, valamint a kárpitos részlegeket. SZATMÁR leghosszabb üzletsora van kialakulóban a Cloșca sugárút jobb oldalán. Az élelmiszer-, és vendéglátóipari egységek után rövidesen több ipari cikkeket árusító boltot adnak itt át a használatnak. ÚJ AUTÓBUSZJÁRAT Az Aradi Gépkocsiszállítási Vállalat január 16-tól kezdődően új nemzetközi autóbuszjáratot indított az Arad — Temesvár — Vrsac (Jugoszlávia) útvonalon. Aradról a buszok hétfői és pénteki napokon 11 órakor, szerdán és szombaton 12:50-kor indulnak. Vrsacról a járatok ugyancsak az említett napokon 16.30, illetve 6 órakor indulnak vissza. ÚJ AUTÓBUSZÁLLOMÁST adtak használatba Gura Humorului-on, ahol 700 utas fordul meg egyetlen óra alatt. Új könyvek A megtalált szó Legújabb könyvében* Sütő András idézi Frederick római imperátor kísérletét: egy csoport gyermek mellől eltávolította a szülőket, a dajkákat, ugyanakkor a gondozóknak megtiltotta, hogy beszéljenek a kicsikhez, „betiltotta körülöttük a Szót és az altató dalokat." A császár így akarta megtudni, vajon milyen nyelven szólalnak meg a gyermekek, ha senkitől sem tanulnak beszélni. Ám a gyermekek nem élhettek a szeretet szavai nélkül: valamenynyien meghaltak. A példázatot elmélkedés követi („Milyen arcúvá nevel a lét egyetlen értelmévé előléptetett gyomor? — Ez a hatalmas és félelmetes idomító, császárok mindenkori hadsegédje“), majd súlyos summaként a szentencia: „...amiképpen az utolsó szóval mindnyájan meghalunk, azon• SÜTŐ ANDRÁS: Engedjétek hozzám jönni a szavakat. Jegyzetek hómezőn és porban. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1977. képpen az elsővel mindnyájan megeleveníttetünk". . ... Másutt meg azt mondja: a tárgyak csak némákat nevelnek, megint másutt. Szavaink kaptárzúgása nélkül csak kín az emberi lét. Egy gyermek — László — nyelvi eszmélését követi tizenhét hónapos korától két és fél éves koráig, tehát azt az időszakot, mikor birtokába veszi Szavaink Nagyfejedelemségét, amikor környezete a kettős születés jegyében másodjára s véglegesen a világra segíti. E második születés, az eszmélés krónikája Sütő András legújabb könyvési vallomás a megtalált szavakról, az élő igéről, a szavakfelelősségéről, az „Édesanya — nyelvről". Szülők, nagyszülők, dédszülők elszegődnek Lászlóhoz „nyelvterelő, szóvigyázó juhászoknak éjjel-nappali szolgálatra". A szóvigyázó szolgálat hatásköre kiterjed lelkiismeret-terelő őrködéssé. Amint szavak nélkül, a „semmilyenség állapotában" elpusztulnak a legendabeli gyermekek, úgy a szavak,,az "igék, és főnevek feléle Umakodásba, didergésbe, halálba fúl é£á fő közegük.. •o~szülőföld--nélkül, a kivetemedettségben. „Anyanyelvének lerongyolódott köntösében rengeteg didergő vándorlelket láttam" — idézi S trentei látomásában Sütő András Münchenbe, New Yorkba, Stockholmba kivetemedettjeinkkel való találkozásait, s velük szemben mindjárt a kivetett, a számkivetett Mikes Kelement emlegeti, ki Rodostóban Zágont siratva „a szülőföld aranybilincsét" vágyta vissza, hangjaiból nem csupán irodalmi nyelvet, hanem a „reánk bízottak dél- góban", magatartásbeli modellt is teremtvén; nem nehéz kitalálnunk mire gondol Sütő a ránk bízottak dolgára utalva, hiszen Tikel és Tágon már rég a szülőföld iránti hűség jelképe, r» -A kivetemedettek, —a vándorlelkek didergése után annál forróbbnak érezzük azokat a lapokat, amelyeken Sütő a szavak kid))adhaáttya, .ellető, termő-,. föjére—vezeti Lászlót,“ képzeletbeli utazáson hódolva a farkaslaki két cserefa között pihenő, a gyermekeknek melegítő szavakból szőtt kicsi köntösöket osztogató varázslónak, Tamási Áronnak, kinél Juhász Ferenc szerint Arany, János óta nagyobb művésze nyelvünknek nem volt, és elvezeti az eszmélő gyermeket Moldova --ösvényeire, ahol Ion Creango táltos lovai röpködnek, S elvezeti Háromszékre Gábor Áron ágyújához, majd a hargitai favágókhoz. A megtalált szavakkal, a megtalált hazával a gyermek „a lehetségesből Valaminek valóságos részévé" nőtt, odasegítették szóvigyázó őrei. A csoda — a második végleges születés — szemünk előtttörtént, megleshettük a felemelő ceremóniát: a Szavak Nagyfejedelemségének s vele a szülőföld, s vele a lonkákkal, Gheorghitákkal való sorsközösség tudatának birtokba vételét Szerencsés fiú ez a László, hogy olyan hoppmesterre akadt a fölemelő. .szertartáshoz, mint a nagyapja: Sütő András. De még szerencsésebb az irodalmunk, hogy e hómezőn és porban fogant könyvvel, az anyanyelv, a testvériség, a szocialista hazaszeretet szép hitvallásával gazdagodott 1977-ben. Mondhatnák: megilleti a babér e művéért is, ám tudjuk, Sütő Andrásnak kedvesebb a fügevirág, melyet csodával határos módon az Őrhegy alatt meghonosított. BARABÁS ISTVÁN Tápláléktartalék A mezőgazdálkodás intenzívebbé tételével az ember nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdaságilag termelt javak s így a rendelkezésére álló élelmiszermennyiség is napról napra, évről-évre növekedjék. Az egy lakosra jutó élelmiszertermelés azonban nem azonos mértékű a Föld minden részén. A mezőgazdaságilag fejlett országokban, az 1952—1956- os termelést véve alapul, az élelmiszertermelés 1968-ban 133- 173 százalékos növekedést mutatott s az egy főre eső termelés 107—129 százalékot. A fejlődő országokban ez utóbbi arányszám 99 százalék volt Afrikában, 101 százalék Latin-Amerikában, 110 százalék Délkelet-Ázsiában. Ha figyelembe vesszük, hogy 1900—1970 között bolygónkon az emberek száma 118 százalékkal, az utóbbi hét évben 30 százalékkal nőtt, természetszerű törekvésnek kell tekintenünk, hogy az emberi táplálkozásban, az állati takarmányozásban is jó előre felkészülünk az új „nyersanyagok" felhasználására. Egyik lehetőség a moszatok tanulmányozása, nagyüzemi termesztése és ipari értékesítése. Péterfi István akadémikusnak a moszatokkal foglalkozó könyve*) nemcsak az algológia (ma*) Dr. PÉTERFI ISTVÁN: Az algák biológiája és gyakorlati jelentősége, CERES Könyvkiadó, Bukarest, 1977. számakkal foglalkozó tudomány) mai állásáról, legújabb eredményeiről, hanem a jövőbe mutat' va az ember egyik fontostápanyag-tartalékáról is tájékoztat. A könyvben 17 fejezet foglalkozik a moszatok jellemzésével. Az algák testének felépítésére, kialakulására vonatkozó fejezetekben, amint azt a szerző az előszóban megjegyzi, a részletes leírásokat a szerkezet és funkció kapcsolatainak ismertetésével helyettesíti. A moszatok anyagcsere-folyamataival, ásványi táplálkozásával, víz- és tápanyagfelvételével, asszimilációs termékeivel, légzésével, a heterotrof táplálkozásukkal, mozgásjelenségeivel foglalkozó fejezetek a legkorszerűbben ismertetik az ide vonatkozó kérdéseket. A moszatok növekedését, szaporodását tárgyaló fejezetek nélkülözhetetlenek az anyagcsere, a fiziológiai és ökológiai tulajdonságok megértéséhez. Szervesen kapcsolódnak a moszatok vízi életközösségeit, az öröklődés kérdéseit és az algák termesztését részletező fejezetekhez. Utóbbi részben a szerző külön kitér az édesvízi moszatok termelési lehetőségeire és a nagy teleptestű tengeri moszatok termesztésére. Megismerkedhetünk két eredeti algatermelő berendezés részletes rajzával, a sikerrel használható tápoldatokkal, az algatermelő telepek működésének alapelveivel. Dr. Péterfi István, könyvének utolsó fejezetében — az dolga az ember szolgálatában — az emberiség jövőjével foglalkozó szakember gondosságával és felelősségével vázolja fel az algatermesztés lehetőségeit. A moszatok termesztéséről, mint új, növénytermesztési lehetőségről írva, rámutat, hogy a moszatok szervesanyag felhalmozása gyorsabb és folyamatosabb, mint a termesztett magasabbrendű (virágos) növényeké; az egységnyi termesztési felületre jutó élőanyag (biomassza)-termelés nagyobb, mint a mezőgazdasági növényeknél. Vegyi összetétel szempontjából is megfelelnek az emberi táplálkozás igényeinek: a moszatok fehérjetartalma általában nagyobb; tartalmazzák az emberi táplálkozáshoz szükséges aminosavakat, cellulóztartalmuk pedig alacsony , szárazanyag-tartalmuk 86 százaléka emészthető. A szerző a moszattrágyázás lehetőségeit elemezve hangsúlyozza, hogy eddigi kísérletek szerint a legjobb hatást a moszattrágyák és a foszfortartalmú műtrágyák keverékével érték el. Igen jelentős mikroelem tartalmuk is. Ezek hatása akkor érvényesül, ha a moszatokat állatok takarmányozására használják fel. Sertések, tehenek, lovak, tyúkok takarmányozásánál , kísérletekben, de nagy tenyészetetekben is jól bevált a moszatok ,nak takarmánypótlékként való adagolása. A könyvben a moszatok ipari fontosságáról is olvashatunk. A nyert termékek közül csak néhányat említünk: jód, alginátok, agar-agar vagy a száraz desztilláláskor nyert ammónia, káliumsó, szén, illetve az erjesztési módszer eredményeként nyert aceton és káliumklorid. A moszatok gyógyászatban való alkalmazását antibiotikum tartalmuk, vagy B6, B1-1, E és C- vitamin tartalmuk teszi ajánlatossá. Azt, hogy az algáknak emberi táplálékként való felhasználása nem utópia, hanem sokhelyt létező, évezredek óta kialakult szokás és gyakorlat, az „alga, mint emberi táplálék" című fejezetben olvashatjuk, amelyben a szerző részletesen felsorolja, hol, milyen moszatot használnak fel a hal-, hús-, rizsételek elkészítésénél,, teasütemények formájában, vagy levesek, kompótok készítéséhez. Az eddig említettek, valamint a moszatoknak a környezetvédelemben és az anyag körforgásában játszott szerepére vonatkozó fejezetek nagyon időszerűvé és hasznossá teszik a nemcsak szakembernek ajánlható könyvet. A szerző a moszatok világának részletes megismertetésével bizonyítja: a jövőben az emberi táplálkozásban jelentős helyet foglalhatnak el az eddig még nem hasznosított természetes tartalékok. Dr. Doc. CSAPÓ M. JÓZSEF professzor Clio és Melpomené Az Eminescu Kiadó Masco sorozatában előkelő helyet foglal el Valentin Silvestru könyve.*) A közelmúltban megjelent kötet kétségtelenül 1977 legjelentősebb színháztudományi kiadványa. A könyv címe jelképesen utal arra, hogy a jeles, mind hazai, mind külföldi szakmai körökben, komoly tekintélynek örvendő kritikus a történelem és színház múzsáinak találkozásából fakadó nemzeti drámairodalom alapvető kérdéseivel foglalkozik tartalmas, gazdag dokumentációra alapuló, impozáns elméleti felkészültséget tükröző tanulmányaiban, esszéiben és cikkeiben. A Clio és Melpomené négy, világosan körülhatárolt fejezete közül az első kettő kifejezetten a román történelem legszámottevőbb eseményeinek, legkiemelkedőbb alakjainak drámai megjelenését taglalja. A Hogyan hallatszik a történelem zúgása a színpad énekében című fejezet nem csupán elméleti síkon tárgyalja a történelmi tények és a drámairodalom, az ihletforrás és a belőle fakadó művészi valóság viszonyát, hanem konkrét példák sorával bizonyítja négy, kiválóan megírt tanulmányban a fennebb említett *) VALENTIN SILVESTRU: Clipi Melpomené, Editura Eminescu, București, 1977. kapcsolat objektív voltát. Valentin Silvestru kihangsúlyozza, hogy a román történelmi dráma — noha fejlődésének egyes periódusaiban nem mentes az európai irodalmi áramlatok behatásától — sajátosan egyéni úton haladt és halad. Ez az út — mutat rá Silvestru — folyamatosnak tekinthető, s a jelenkori történelmi dráma, amely egyben a legárnyaltabban és a legösszetettebben illusztrálja a román történelmi drámairodalom pályafutásának célratörő jellegét, felső fokon összesíti mindazt ,amit a múlt élvonalbeli alkotói elértek. Valentin Silvestru nem tartozik az impresszionista műitészek közé. Függetlenül attól, hogy színibírálatot, vagy tanulmányt ír, következetesen tudományos szemszögből vizsgálja kutatásainak tárgyát, a színházi jelenséget. Erre a perspektívára főként a kötet második része jellemző. Az Alkotói magatartások a jelenkori román drámairodalomban című, terjedelmében is tekintélyes fejezet voltaképpen egy évtized drámairodalmának körképe. A szerző, tehát, nem az utóbbi tíz esztendő színműirodalmának történetét írja meg itt. A kritikust mindenek előtt az eszmék áramlása, a dramaturgiai törekvések megvalósulása, valamint korunk forradalmi ideológiájának érvényesülése érdekli D. R. Popescu, Titus Popovici, Marin Sorescu, Horia Lovinescu, Al. Voitin, Aurel Baranga, Paul Anghel, Mircea Bradu és más drámaírók történelemszemléletében. Természetesen, Valentin Silvestru nem szorítkozik csupán a jelzett alkotói időszak panorámikus felvázolására. A tömören megfogalmazott vélemények egyben helytálló értékítéleteket is tartalmaznak, szigorúan elhatárolván a valós és időtálló értékeket a konjunkturális rutinmunkáktól. A kritikus axiológiai kritériumok alapján állítja fel tíz év drámai alkotásainak belső értékrendszerét. Silvestru tárgyilagosan nyilatkozik elismert jelenkori drámaírók tévedéseiről (mint ahogyan azt a klasszikusok esetében is megteszi), ám kiemeli azt, hogy az útkeresés minden kétséget kizáróan pozitív tényként könyvelhető el. Noha Silvestru nem híve a tudománytalan kritikának és csupán a módszeres bírálat irodalmi polgárjogát ismeri el, írásaiban nyoma sincs az akadémizáló nyelv merevségének, a professzoroskodó kioktatás kellemetlenül ható felhangjainak. Ellenkezőleg, stílusa hajlékony, kulturált és minden esetben találó. Elfeledett színművek című cikksorozatában (amelyet már olvashattunk a Família hasáb-, join Silvestru olyan lappangó értékekre hívja fel a figyelmet, amelyek ritkán, vagy még nem kerültek s közöttség elé. A szövegelemzések olyan meggyőzőek, olyan alapossággal érvelnek és annyi szakavatottsággal tárják fel a különféle archívumokban rejtőző színművek esztétikai és színpadi értékeit, hogy a jószemű rendező nem mehet el közömbösen a kitűnő színházelméleti szakember ajánlásai mellett. Valentin Silvestru „elfeledett" darabjainak szerzői között olyan nevekre bukkanunk mint: Hasdeu, Caragiale, Duiliu Zamfirescu, Macedonski, Delavrancea, Eugen Lovinescu, Iorga, Agrrbiceanu, Sorbu és még sokan mások. A kötetben reprodukált cikksorozat ki nem mondott végkövetkeztetése az, hogy a román nemzeti drámairodalom gazdagabb mint gondolnánk és ennek színpadi felfedezését nem szabad a véletlenre bízni. Silvestru könyvének befejező része a Portrék címet viseli. Aderca drarjtairól munkásságát, Zaharia Stancu színigazgatói tevékenységét, Camil Petrescu Cantonjának ősbemutatóját, Ciulei mesteri Éjjeli menedékhely rendezését méltatják, Aura Buzescu és Al. Finsi alakját idézik ihletetten a Clio és Melpomené szerzőjének sorai. Valentin Silvestru könyve, noha a lehető legtudományosabb igényességgel íródott, nem kizárólag szakmai köröknek szánt forrásmunka, hanem a színház iránt érdeklődő, a színházat szerető olvasó számára hasznos, instruktív olvasmány. A Clio és Melpomené számos, erénye között talán ez a sajátosság a legfigyelemreméltóbb. A. KOVÁCS SÁNDOR Szintézis-regény egy korról A Drágfy-család eredetének titokzatossága, a családfa ágabogainak sok titkot és tisztázatlanságot rügyező rejtélyei magukban is elegendők lennének egy érdekfeszítő, nagyszabású történelmi családregény megírásához. A XV—XVI. században élő Drágfyak közül pedig, akárhány hőse lehetne egy olyan drámának, vagy regénynek, amely országrészek, koronás fők, sőt népek nagy sorsfordulóit lenne alkalmas bemutatni. A kővári sasfészekből kirajzó család ugyanis, akkor élte virágkorát, amikor Délkelet-Európának ezen a részén ugyancsak fontos, az egész földrészt lázbantartó dolgokat produkált a történelem. Ezeknek a századoknak, főképpen a XVI.-nak a történelméből, helyesebben, annak mozgásirányait meghatározó ügyeiből a *) TABERT GÉZA: Vértorony, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1977. Drágfyak pedig jócskán kivették részüket. Kiolvasható ez Tabéry Géza történelmi regényéből is, bár a család történetének megírása nem volt célja az írónak, annak ellenére, hogy érzékelhetően jól ismerte ezt a történelmet. Tabéry ennél nagyobbszabású drámát akart megörökíteni munkájában, egy korszak drá- máját, amely a Dózsa-féle parasztháborúhoz vezetett. A kor azonban nem volt elválasztható a Drágfyaktól, s ez Tabéry, re-, gényében megfelelőképpen érzékelhető is. Mindamellett, hogy regényében a nagy tömegmozgásokra igyekszik összpontosítani az olvasó figyelmét, a történetek olyan földrajzi területen elevenednek meg az olvasó előtt, hogy arra elkerülhetetlenül rávetül a Drágfyak árnyéka. Drágfy, Thurzó, Darvadó (mellesleg, feltételezhetően ugyancsak Drágfy sarj) s egy, a Drágfy fészekben nevelkedő Fugger lány ennek a regénynek a fontosabb alakjai, akik a maguk módján s a saját, valamint a családi kapcsolataik révén szólnak bele a regény történésének alakulásába. Az asszonypataki (Nagybánya korabeli neve) aranybányászok, a Kővár környéki parasztok, a Szatmár és Erdőd körüli jobbágyok érzékletesen megrajzolt minden szenvedése, minden törekvése összefügg azzal, ahogyan a hősök egymáshoz való viszonya alakul. Tabéry mesterien szövi ezeket az öszszefüggés-szálakat. A nagy történelmi összefüggéseket emberi sorsok regényes bonyolításán keresztül mutatja be, úgy, hogy abból emberi közelségbe kerül hozzánk a kor lényege. ...... Tabéry Géza 1929-ben jelentette meg ezt a könyvét, amelynek 1971-es újrakiadását sajnos, már nem érhette meg, bár a kötetek legújabb megjelentetését gondozó Robotos Imre szerint —, aki értő és a Tabéry életműben jártasságra váró előszót ii,j irt hozzá — dolgozott, javított, formált még rajta. Nem tudhatjuk, mennyi és milyen mértékű változtatást eszközölt volna a művön aszerző. Ha még életében újrakiadják regényét, de a mű mai olvasata sem emelhet ellene lényeges kritikai kifogásokat. Ha egy sajátos Dózsaműnek fogjuk fel, talán emelhető ellene olyan kifogás, hogy nem jelenik meg benne Dózsa alakja, de ha csak egy jól átérzett korrajzot adó, élvezetes és izgalmas olvasmányt nyújtó regénynek fogadjuk el, akkor inkább hajlunk megítélésében Tamási Áronnak a könyv függelékében olvasható idézett kritikája felé, miszerint „A Vértorony-színtézis regénynek készült, vagyis a kornak, amelyről ír, ...különböző patakjait egyetlen nagy folyóvá akarja dagasztani. .. Mit adott eme örökösen nyugtalan írónk (...) a Vértoronyban? Igazságot adott, emberileg tehát a legtöbbet. A kegyeletnek, a szívnek lángját gyújtotta meg a pórok sírja felett... . . . GYÖNGYÖSI GÁBOR ELŐRE ÚJÍTSA MEG IDEJÉBEN AZ ELŐRE ELŐFIZETÉSÉT Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej.