Előre, 1980. február (34. évfolyam, 10014-10038. szám)
1980-02-01 / 10014. szám
ELŐRE — 1980. február 1. A Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Osica de Sus községi tanácsának kezdeményezésére március 9-e tiszteletére verseny bontakozott ki az Olt megyei művelődési otthonok között, amelynek célja mindenekelőtt az, hogy az illető intézmények magasabb szinten népszerű HÍRADÓ sítsék a jelenlegi törvényhozási ciklusban elért eredményeket, valamint azokat a távlatokat, amelyek a párt XII. kongresszusa dokumentumai alapján Olt megye és az egész ország előtt a következő ötéves tervben nyitnak. 9 Maros megyében életre kelnek mindazok a javaslatok, amelyeket a választópolgárok, a jelenlegi képviselőkkel tartott legutóbbi találkozóikon, illetve a szocialista demokrácia és egység municípiumi, városi és községi szervezetei alakuló gyűlésein tettek. A megye román, magyar és német ajkú lakói így elhatározták, hogy az idén 165 millió lejjel nagyobb értékű munkálatokat végeznek, mint az elmúlt esztendőben, ami többek között 185 ezer négyzetméter új járdában, illetve járdajavításban, 350 ha zöldövezetben, 445 sporttelepben ölt testet. VÁLASZTÁSRA KÉSZÜL AZ ORSZÁG • A Szocialista Demokrácia és Egység Frontja fővárosi tanácsának közvetlen irányításával Bukarestben is megkezdődtek az előkészületek a március 9-én sorra kerülő nagy nemzetgyűlési és néptanácsi általános képviselőválasztásokra. Mint megtudtuk, a főváros minden kerületében kijelölték a választókerületeket, s ezeknek megfelelően a választási bizottságokat. A főváros területén a megállapított normák szerint 33 nagy nemzetgyűlési és 155 municípiumi néptanácsi képviselőt választanak meg. A választási bizottságokba, valamint a szavazókörzetekben zajló tevékenységbe mintegy 4800 honpolgárt vontak be. A SZDEF municípiumi tanácsa átfogó és részletes nevelési-művelődési tervet dolgozott ki. Meg kell jegyeznünk, hogy ezeknek az akcióknak a zömét a pártunk főtitkára által kezdeményezett Demokrácia fórumai keretén belül, azok népszerűsítése érdekében is rendezik. 9 Fehér megyében befejezték a megyei, municípiumi, városi és községi választókerületek kijelölését, számozását. A közzé tett adatok szerint 103 megyei, 43 municípiumi, 208 városi és 1199 községi néptanácsi képviselői mandátumot írnak ki. Megkezdődött a választók házainak berendezése, díszítése és megfelelő propaganda-anyaggal való ellátása is. 9 Virágok az ország választottjainak címmel Botosani megye településein átfogó politikaiideológiai nevelő és művelődési akció bontakozik ki a március 9-i általános képviselő választások tiszteletére. Ezekre a művelődési házakban, otthonokban, iskolákban, filmszínházakban kerül sor, méghozzá a hivatásos és a műkedvelő művészek részvételével és gyümölcsöző együttműködésével. A tervek szerint rövidesen több szavalóestre, kiállításra is sor kerül, amelyek célja a lakosság hazafias nevelése, elért eredményeink népszerűsítése, pártunk emberközpontú politikájának tudatosítása.zocialista államunk a választási törvény és egyéb szabályozó rendelkezések révén garantálja állampolgárainak a választójog maradéktalan gyakorlását. Ez azt jelenti — s a választási törvény 2. szakasza tételesen is kimondja —, hogy a nagynemzetgyűlési és a néptanácsi képviselőválasztás az állampolgárok teljes jogegyenlőségén alapszik, fajra, nemzetiségre, nemre vagy vallásra való tekintet nélkül. az Állampolgárok teljes JOGEGYENLŐSÉGÉNEK KIFEJEZÉSE Az Alkotmány és lényegében egész törvényhozásunk megteremti a politikai és intézményes keretet az állampolgárok nemzetiségi különbség nélküli teljes egyenlőségének tényleges gyakorlásához és szavatolásához a gazdasági, politikai, jogi, társadalmi és kulturális élet minden terén. Ez érvényesül az államhatalom legfelsőbb és helyi szerveinek megválasztása és működése tekintetében is. Ilyenformán az együttélő nemzetiségekhez tartozó lakosságnak tényleges lehetősége van ahhoz, hogy mind központi, mind pedig helyi viszonylatban részt vegyen az államhatalom gyakorlásában, a szocialista demokrácia képviseleti és közvetlen formái keretében bekapcsolódjék a társadalom szervezésébe és vezetésébe. Az együttélő nemzetiségek széles körű részvétele az államvezetésben kitűnik abból is, hogy a jelenlegi Nagy Nemzetgyűlés képviselőinek 11,3 százalékát soraikból választották (ezek közül 8,2 százalék magyar, 2,2 százalék német és 0,9 százalék más nemzetiségű). Az államhatalom szervei tehát, összetételüknél fogva, az ország összes állampolgárait képviselik. Ez a záloga azon képességüknek, hogy a legteljesebben érvényesítik a nép alapvető érdekeit, magas felelősségérzettel teljesítik azokat az egyre komplexebb feladatokat és célkitűzéseket, amelyeket a Román Kommunista Párt XII. kongresszusa jelölt ki a modern, gazdaságilag fejlett, virágzó szocialista Románia fölépítésére. Figyelembe véve, hogy a néptanácsok azok a szervek, amelyek döntenek a területiállamigazgatási egységek öszszes szervezési és vezetési kérdéseiben, az államhatalom szerveinek, főképpen a helyi szerveknek a lakosság nemzetiségi szerkezetével összhangban álló összetétele különleges gyakorlati jelentőséggel is bír. Egyébként a néptanácsok szervezéséről és működéséről szóló 57/1968. számú törvény 4. szakasza kimondottan előírja: a néptanácsok helyileg váltsák valóra a párt és az állam nemzetiségi politikáját és biztosítsák nemzetiségi különbség nélkül az állampolgárok teljes egyenlőségét az élet minden területén. Tehát a néptanácsok összetételében is tükröződik a lakosság nemzetiségi szerkezete. Például a jelenlegi néptanácsokban — az államhatalomnak az ország megyéiben, municípiumaiban, városaiban és községeiben megválasztott helyi szerveiben — a 61 340 képviselőből 5255 (8,57 százalék) magyar nemzetiségű. A megyei néptanácsokban a magyar nemzetiségű dolgozók soraiból megválasztott képviselők részaránya 8,1 százalék, a municípiumi néptanácsokban 9,44 százalék, a városi néptanácsokban pedig 9,48 százalék. Természetesen egyes területiállamigazgatási egységekben, ahol a magyar nemzetiségű dolgozók nagyobb számban élnek, a soraikból megválasztott képviselők száma is nagyobb. A lakosság nemzetiségi szerkezetével összhangban álló hasonló az összetétel a német, a szerb és más együttélő nemzetiség tekintetében is. Mindez egyben beszédes bizonyítéka választási rendszerünk mélyreható demokratizmusának. A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJÁNAK KIEMELKEDŐ SZEREPE KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁNKBAN Minden választási rendszer egyik lényeges kérdése: kit illet meg a jelölés joga? Még mindannyian a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja II. kongresszusának, határozatainak, szervei és szervezetei szerepe fontossága kiemelésének hatása alatt állunk. Ebben a légkörben mély tartalommal telítődik az Alkotmány 25. szakasza 4. bekezdésének rendelkezése: „A jelölés joga a Szocialista Demokrácia és Egység Frontját — a legátfogóbb állandó, forradalmi, demokratikus, képviseleti jellegű politikai szervezetet — illeti meg, amely szervezeti keretet nyújt szocialista nemzetünk politikai és társadalmi erőinek, az összes tömeg- és társadalmi szervezeteknek az egyesítéséhez a Román Kommunista Párt vezetése alatt annak érdekében, hogy az egész nép részt vegyen a párt és az állam bel- és külpolitikájának valóra váltásában, az összes tevékenységi területek vezetésében“. A Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának széleskörű jogköre van a választójoggal rendelkező állampolgárokkal együtt a képviselők tevékenységének ellenőrzésében, esetleges visszahívásában. Országunkban alkotmányos elv, hogy a választók ellenőrzést gyakorolnak az általuk megválasztott képviselők tevékenysége felett. Ennek megfelelően az Alkotmány 25. szakasza 5. bekezdése előírja, hogy „a választóknak joguk van bármikor visszahívni a képviselőt, a törvényben előírt eljárásnak megfelelően“. Miért és milyen eljárás szerint hívható vissza egy képviselő? A választási törvény szerint a képviselőket vissza lehet hívni, ha nem teljesítik a rájuk háruló kötelezettségeket, vagy ha a szocialista etikával és méltányossággal ellenkező cselekményük folytán elvesztik a választók bizalmát. A képviselő visszahívását célzó javaslat előterjesztésének joga a Szocialista Demokrácia és Egység Frontját illeti meg, amely ezt saját kezdeményezésére, a keretébe tartozó szervezetek kérésére vagy pedig a választókerületenkénti gyűléseken a választók által kifejezett kérésre gyakorolja. A visszahívási javaslatot a Front illetékes tanácsa megvitatás végett a választók választókerületenkénti gyűlései elé terjeszti. Mindezekből nemcsak választási rendszerünk demokratizmusa, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja nagyfontosságú szerepe tűnik ki, hanem az is, hogy a képviselővé választás — akár az államhatalom központi szervébe, akár helyi szerveibe — nagy megtiszteltetés, amely munkával, sok odaadást és felelősséget igénylő tevékenységgel jár. VÁLASZTÁSI JOGUNK DEMOKRATIZMUSÁNAK SZÜNTELEN ELMÉLYÜLÉSE A szocialista társadalomban — az egységes szocialista gazdaság megteremtésével és a kizsákmányoló osztályok felszámolásával, a nép társadalmi-politikai és erkölcsi-ideológiai egységének megteremtésével egyidejűleg — a politikai szervezési rendszer tökéletesítésének kérdése különleges fontosságúvá vált. Ilyképpen politikai rendszerünk demokratizmusa mélyül el választási törvényünk többszöri módosítása, tökéletesítése révén is. Sőt, ez irányban alkotmányos módosítások is történtek. Utalunk itt elsősorban a Nagy Nemzetgyűlés múlt év december 14-i ülésszakára, amikor is ilyen irányú módosításokra került sor választási rendszerünk tekintetében. Ily módon jogi formát öltöttek azok a politikai útmutatások, amelyeket az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága jelölt ki 1979. december 12-i ülésén. Az Alkotmány 44. szakaszának módosításáról van szó. Az új törvényszöveg előírja, hogy a nagy nemzetgyűlési képviselőket választókerületenként az Államtanács Törvényerejű Rendeletében foglalt képviseleti normák szerint választják meg. Ez a módosítás lehetővé teszi, hogy a lakosság növekedésének megfelelően a március 9-i választások alkalmával a képviseleti normák alapján egy képviselő 60 000 lakost képviseljen és így 349-ről 369-re emelkedjék a nagy nemzetgyűlési képviselők száma. A választási kampány jobb előkészítését és lebonyolítását célozzák különben azok a módosító intézkedések is, amelyek a nagy nemzetgyűlési és a néptanácsi képviselők választása időpontjának kitűzési határidejére, a választókerületek körülhatárolásával és számozásával kapcsolatos előkészítő munkálatok határidejére, a választókerületeknek az állampolgárokkal való megismertetésével, valamint a kerületi és a szavazókörzeti választási bizottságok megerősítésével kapcsolatos határidők csökkentésére vonatkoznak. Itt említjük meg választási rendszerünk demokratizmusának egy másik, igen fontos vonatkozását. Mégpedig azt, hogy választási törvényünk 44. és 45. szakaszának megfelelően a nagy nemzetgyűlési és a néptanácsi képviselőválasztásokra minden egyes választókerületben több jelölt javasolható és ezek közül egyetlen képviselőt választanak meg minden kerületben. A jelölteket a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának tanácsai javasolják választókerületenként, a vállalatokban és szocialista gazdasági szervezetekben, szociális-kulturális intézményekben, városnegyedekben, falvakon és katonai egységekben rendezett választói gyűléseken. Választási törvényünk szerint a képviselőjelölés is a dolgozók ellenőrzése alatt áll. Éspedig a benyújtói jelölések kötelező közzétételétől, tehát nyilvánosságra való hozatalától számított három napon belül a dolgozók szervezetei és az ország bármely állampolgára kifogást emelhet bármely jelölés elfogadása vagy elutasítása ellen. A jelölések elfogadásával vagy elutasításával kapcsolatos kifogásokat az illető választókerületi bizottságokhoz kell benyújtani. A választási törvény jogorvoslatot is előír ezzel az eljárással kapcsolatban. Mégpedig a választókerületi bizottságoknak a kifogásokkal és a választókerületi bizottság bármely aktusával kapcsolatos határozat ellen a határozathozatal időpontjától számított három napon belül óvás emelhető a Központi Választási Bizottságnál, a megyei, a Bukarest municípiumi, a főváros kerületi, a municípiumi, a városi vagy a községi választási bizottságoknál. Íme, szüntelenül mélyülő szocialista demokratizmusunk, a honpolgárok részvétele társadalmunk vezetésében így érvényesül választási rendszerünkben. Szepessy Tibor SZOCIALISTA DEMOKRÁCIÁNK ALKOTÓ ELEME - A VÁLASZTÁSI JOG I S VIZSGÁZNAK A HONPOLGÁRI BIZOTTSÁGOK (Folytatás az 1. oldalról) abban, hogy Csíkszereda iparvállalatai 71 nappal korábban teljesítették az ötéves terv első négy évére jutó termelési értéktervet, hogy a XII. kongresszus tiszteletére eleget tettek 4 éves exportfeladataiknak, jelentős túllépést valósítva meg a bútorféleségek, a készruhák, a fémtermékek, a kaolin, a sörgyártás és egyebek terén. A honpolgári gyűléseken, akárcsak a néptanácsi ülésszakon kidomborodott az a cselekvő hozzáállás, amely 1979-ben 27 millió lejnyi terven felüli ipari termelésben, a nettó termelésnél 1 millió lej túllépésben öltött testet. A lakók arról is tudomást szereztek ,hogy helyi költségvetési alapokból 81 200 négyzetméter utat korszerűsített, illetve javított meg a néptanács (központosított beruházásból 27 700 négyzetméternyi útszakaszt modernizáltak), hogy 24 300 négyzetméternyi járda őrzi a többre-jobbra törekvés jegyeit. Miután feltárták a 22 millió lej értékű hazafias munkavállalás közel 1 millióval való túlszárnyalásának útjait-módjait, egyetértettek abban, hogy idén még hatékonyabb, szélesebb körű mozgósítást igényelnek a municípium előtt álló megnövekedett feladatok. Tankó András, a 2-es számú Választókerület honpolgári bizottságának elnöke arról tájékoztatott, hogy tavaly a Köztársaság út szélesítésében, korszerűsítésében, Zsögödfürdő környékének rendezésében, az új Olt-híd, valamint a Fitód patakán keresztül ívelő híd felépítésében segédkeztek többek között a lakók. Amikor az Olt árterületének feljavítása került a sürgős teendők lajstromára, jöttek nógatás nélkül az mtsz-tagok, sőt vasárnaponként a tanulóifjúság is bekapcsolódott a 200 hektárnyi legelő feljavításáért szervezett akciókba. A lakók bizalommal fordulnak a bizottsági tagokhoz, értékes javaslataikkal, cselekvő hozzáállásukkal segítik munkájukat. A helységrendezés terén idénre a Kis Mező utca, valamint a Zsögöd út gyalogjárójának kiépítését, a szennyvízcsatornák bővítését tűzték ki célul, a fürdő környékének további rendezése, a szabadtéri medencék felújítása is közelebbi terveik között szerepel. A képviselők, a honpolgári és a lakóbizottságok közötti együttműködés olvasható le az 1-es, a 7-es, a 14-es és a 26-os számú választókerület arculatáról, ahol sikerült nem csupán elvetni a gazdaszellem magvait, hanem azokat szárba szökkenteni, termésbe borítani. A SIKERES INDULÁS ellenére az újjászervezett honpolgári bizottságok még az út kezdetén állnak, tapasztalatgyűjtésre szorulnak, néhányuknak a munkastílusa is sok kívánni valót hagy maga után. S hogy ez nem várathat magára, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a képviselőjelölt állításban, a jelöltek és a választópolgárok találkozóinak megszervezésébe. a választási kampány mindmegannyi akciójának sikeres lebonyolításában oroszlánrészt kell vállalniuk. fokozott felelősségérzettel kell munkálkodniuk a SZDEF municípiumi tanácsa, a néptanács és az állampolgárok közötti kapcsolat szorosabbra fűzéséért, a dolgozók kezdeményezéseinek, értékes javaslatainak valóra váltásáért. A BEGYŰJTŐ KÖZPONTOK (Folytatás az 1. oldalról) a fémforgácszúzó gép. De mindmáig nem találtak megoldást gazdaságos üzemeltetéséhez. Az ócskavasfeldolgozás mai színvonalán szóba sem szabadna jönnie az olyan kérdéseknek, hogy egyes termelővállalatok a maradékokat ne osztályozzák. Szürkevasat, acélt, színesfémet összekeverve szállítanak, ami nemcsak a mi dolgunkat nehezíti meg, hanem az újrafeldolgozás hatékonyságát is csökkenti. Az ilyen szállítók ellen a törvény szigorával lépünk föl. Azt szeretnénk minél jobban megértetni szállítóinkkal, hogy az elsődleges feldolgozással — a maradékanyagok osztályozásával, zúzásával, préselésével, ami az újrafelhasználás mellett a szállítást is gazaságosabbá teszi — saját magukon segítenek, a vállalat jövedelmezőségét növelik. Erre is van jó példa: a szebeni autóalkatrészgyár és az országszerte, sőt külföldön is ismert Independent Vállalat munkaközösségétől a két megye — Fehér és Szeben, amelyek területén a begyűjtő központ fejti ki tevékenységét — sok vállalata elleshetné a korszerű, gazdaságos maradékanyag feldolgozás módszereit. Amihez a magunk részéről csupán annyit szeretnénk hozzátenni, hogy a rövidesen megalakuló megyei begyűjtő és értékesítő vállalatok a sebesi és a többi fémmaradék értékesítő központ tapasztalatainak megismerésével és mielőbbi alkalmazásával hamarabb túljuthatnak a kezdet nehézségein, nagy mennyiségű, értékes nyers- és alapanyagot juttathatnak vissza a nemzetgazdasági körforgásba. Circumvalatiumi — városnyi lakónegyed Temesváron ---------------------------------------------------3. ---- PAILÓ-ESETEK Na végre, zsilipnyitás... Átmeneti jelenségekről van szó a vitában*), olyan korban, amikor tudjuk, hogy a régi nevelés már nem jó, de az újhoz sokunk ma még hozzá sem szagol. Pedig az igazi nevelés nem igényel különösebb stratégiákat; a fő kérdés az, hogy értelmes, a világ jelenségei között eligazodni tudó emberségre nevel valaki vagy sem. Pallót kell tehát fektetni, régi és új között, úgy, hogy az megbírja a nemzedékváltást. Ismerőseim meg szoktak botránkozni, valahányszor így fogalmazok: az igazi önzetlenség nem egyéb tiszta öncentrikusságnál. Hogyhogy?!... Úgy, hogy ha mindenki törekedne arra, hogy jobb, különb legyen, mint mások, már át is adtuk értékeinket a köznek. Nemcsak magunkért cselekedtünk. Hogy miként legyünk többek, jobbak? Hát éppen itt a bibi... Pedig csak azt hangsúlyozom, hogy a néha túlzott másokkal törődés helyett seperjünk egy kicsit szorgalmasabban a magunk portáján is. Hogy elsősorban magunkban rakhassuk le azt a bizonyos pallót. Mert szép az önzetlenségről beszélni, de megint más azt következetesen gyakorolni. Hat éves koromban például olvastam már az újsághíreket, s benne a koreai háború gaztetteit. Akkor rendeztek éppen gyűjtést a háborúban szenvedő gyermekeknek. Néném szó nélkül odaadta angorablúzát. Gyönyörű fehér volt. Aztán két évre rá megláttuk a blúzt a községi gyűjtést vezető lányán. Csak úgy feszített benne, bár meglehetősen szűk volt neki. Mondja apám az illetőnek: de szép blúza van a lányodnak! • Életre nevelés. Előre, 1979. december 7-i és 14-i, 1980. január 9-i, 1971 és 18-i számok. Koreából importáltad?... Le sem írom, hogyan érezte magát az illető. Hát megérte neki a visszaélés, a hamisság? Egy csudát! Megvallom, szeretem a könyvet, de ma sincs házi könyvtáram. Inkább elolvasom a könyvet és tovább adom másnak, ne porosodjék hiába nálam. Ezer és ezer könyvet cipelek magammal a fejemben, de nem vagyok híve a kötelező olvasmánynak. Persze, nem úgy, hogy engedjük szabadjára magunkat, hanem hogy ne kényszerből olvassunk. Lőrincz Gyula kőröspataki tanár például kikel a tanulólányok korai munkába állása ellen. Még hivatalos eljárást is készül indítani a lányokat hitegető kempingfelelős ellen, és büntetést sürget egyes szülők megrovására... Igen ám, de tegyük csak még érdekeltebbé az ifjúságot a kultúra, a tudás iránt, és mindjárt lesz minőségibb iskolázás — az intézkedés helyett. Hiszen nem a büntetés kevés — épp elég büntetés az ember fején, hogy büntetni tudja, hanem a türelmes, emberközeli nevelés. Gondoljuk csak jobban végig a dolgokat: idegenforgalmunk, vendéglátóiparunk sok helyen igényli még a kedves, derűt árasztó szorgalmas kiszolgálólányokat. Mert nem egy helyen még ott vannak a sógornők és a kománok, a morcosak és faragatlanok, akik úgy lökik elénk az ételt, hogy elmegy a kedvünk az evéstől. És ezt a problémát is meg kell oldani! Ugyanolyan közösen, mint a beiskolázás kérdését. Szerintem nem lehet bűn, ha valaki tényleg dolgozni akar, hisz ez még nem jelenti azt, hogy műveletlen is akar maradni! Egy biztos: inkább egy jó pincér, mint egy rossz tanítónő vagy örökké sóhajtozó könyvelő. Tehát a kérdést így is fel lehet, és fel kell vetni! Persze, a másik véglet is fennáll, miszerint kutyából nem lesz szalonna, hiába erőlködünk... Mátéffy György orvos mondotta a vitában: „ .. .szellemi gondokról szóltam“. Bizony, ezek orvoslása égető kérdés, hisz a munka során, az életben végül úgyis, kitetszik, kinek meddig ér a takarója. Nekem apám, aki parasztember volt, ezt mondogatta:ma Fiam,, úgy csináld mindig, ahogy jónak látod.“ Ez még gyermekkoromban hangzott el, de előttem egyre súlyosabb és bölcsebb tartalmat nyert az idők során. Mert a gyermek, akinek szülei vagyunk, nem a tulajdonunk, nem a birtokunk. Legtévesebb felfogás a kisajátítás. Pedig nekünk csak közvetítő, útegyengető szerep jut. Nem szabad erőszakolnunk azt a struktúrát, amely nekünk bevált, azt a gondolkodás-sémát, amely valaha időszerű volt a számunkra, mert az idők változnak, s ne kívánjuk elvakultan, hogy „olyan légy, mint az anyád vagy az apád!“ Legyünk többek, jobbak? Elmegyek egy barátomhoz Kolozsvár-Napocán. Nemrég nősült, s csak az asszonyka volt otthon. Lehúzatta a cipőmet, hogy ne piszkoljak. Leülök a díványra, furdal a kíváncsiság, miért olyan puha ez a padló? Lent új perzsa, vitézi jelenetekkel és félholddal. A háziasszony kiment a konyhába, addig én suttyomban felemelem a szőnyeget: alatta még kettő! A meghökkenéstől visszaejtem a szélét, porfelhő csap föl vastagon. Visszajön az asszony: mi ez a nagy por körülötted? Tüszentettem, mondom, s a közízlésre gondoltam, beleértve a lakáskultúrát. Ilyenkor mindig tüsszögök... Porfelhőt? kérdi. Ühüm... Beporosodott az ízlésed, mondja csipkelődve. Legyünk többek, jobbak — de ne így! László György Nagykároly --------- ÉLETRE NEVELÉS --------A GYERMEK MINDENRE KÉPES Napköziotthonunk fényképalbumát rendezgettük éppen, amikor kezembe került az Előre, s benne az Életre nevelés című vitára indító (1979. deecember 7-i és 14-i számok). Mi lesz gyermekeinkből? — tette fel nekünk, a legapróbbakat nevelőknek is a jogos kérdést. De hiszen ezt naponta mi is feltesszük magunknak, ha nem is fogalmazzuk meg ilyen nyilvánvalóan. Csak örvendeni tudok, hogy a vitában megkérdezettek közül több pedagógus és szülő vallotta: az életre, a munkára nevelést minél kisebb korban kezdjük, annál tartósabb eredményekre számíthatunk. Mindennapos törekvéseink és gyakorlatunk fényesen igazolják ezt. Sajnos, nem minden szülő ért ebben egyet velünk, mondván, hogy minek a kisgyermeket oly zsenge korban munkára fogni, ráér még dolgozni, ha felnő. E „kíméletes“ hangból úgy néz ki, mintha mi lelketlen módon agyondolgoztatnánk a kicsinyeket, pedig ami a napközikben, s gondolom másutt is bevett szokás, nem egyéb felszabadult, lelkes játéknál. Senki sem kényszeríti a gyerekekre: ők maguk igénylik, mi csupán érdeklődésüket és cselekvési vágyukat tereljük hasznos irányba. Apró, egyszerű, ízléses dísztárgyakat mutatunk nekik, majd a nyersanyagot is láthatják-tapinthatják, amiből az illető tárgy készül. Az első izgatott kérdés mindig ez: tessék mondani, hogy lehet ezt megcsinálni? A válasz: ha akarjátok, nemsokára közösen fogjuk mindezt megcsinálni... Akarjuk! — harsogják kórusban ... így aztán dolgozunk szalmával, festünk gyertyával (az óvónő gyertyával rajzol, a gyerek ezt lealapozza tetszőleges színnel, s a gyertyával rajzolt vonalak fehéren maradnak), képeket ragasztunk ki száraz falevelekből (az alapanyag begyűjtése és tárolása újabb közösségi munka- és élményforrás), bújtatott ragasztást készítünk színes papírral, ragasztunk bőrhulladékokból és textília-anyagokból. .. Legnagyobb attrakció a szövés. Előbb a mamákat csalogattuk oda, hogy a cérnagyártól kapott hulladékból kislányaiknak székelyruha-anyagot (mintegy 150 singnyit) szőjünk. Nagy volt a lelkesedés, de végül a nagymamáknak kellett bemutatniuk a tudományukat, mert kevés fiatalasszony értette hagyományos, ám kitartásra és pontosságra szoktató munkához. Az eredmény az lett, hogy közép- és nagycsoportosaink csodálattal állták körül a szövőszéket, tágra nyílt szemmel figyeltek minden mozdulatot, s azóta ők is szívesen dolgoznak egyenként a „kis szövőn“. A fontos az, hogy minden napnak pontosan meglegyen a „célja“, s tudatosítsuk is azt a gyermekekben: ma ezt csináljuk, holnap azt. Nagyon lényeges, hogy a legkisebb eredményt is meleg elismeréssel jutalmazzuk. Meggyőződésünk, hogy a gyermek mindenre képes, ha szakszerűen, türelemmel és korához-értelméhez illően irányítjuk. Bárki megnézheti állandó házi kiállításunkat, de a munkába feledkező, szabad foglalkozáson buzgólkodó gyermekeket is. Szerény illusztrációként két, mindennapi munkajelenetet (SZÁSZ JÓZSEF szülő felvételei) és néhány gyermekmunkát mellékelünk. Tisztelettel: Gagyi Julianna, a székelyudvarhelyi 15 .számú, cérnagyári napköziotthon igazgatója A szerkesztőség megjegyzése: A küldeményhez mellékelt Botond, Gyarmati Jutka, Jó„néhány" gyermekmunka Jakab Réka, Karamán Géza, tajdonképpen pompás kis ki ,Kolozsi Éva" Luká“ Ágni,s és . ... ., társaik — szorgalmat, illetve állítás, amely pöttömnyi alko- nevelőik vállalkozó kedvét tóik — Bálint Zsolt, Birtalan dicséri.