Előre, 1982. március (36. évfolyam, 10657-10682. szám)
1982-03-02 / 10657. szám
ELŐRE — 1982. március 2. A TERÜLETI ÖNIGAZGATÁS ÉS ÖNELLÁTÁS ÚTJÁN Pártunk főtitkárának legutóbbi beszédei, a közzé tett párt- és állami dokumentumok figyelmünk középpontjába állítják a lakosság jó ellátásának, a területi önigazgatásnak és önellátásnak a kérdéseit. Másrészt az Államtanácsnak az elmúlt időben kiadott törvényerejű rendeletet a mezőgazdasági élelmiszertermékek kiskereskedelmi KEZDI VÁSÁRHELY MINDEN árainak gazdasági elveken történő emeléséről és egybehangolásának javításáról, illetve a dolgozó személyzet tarifális javadalmazásának, az állami családi pótléknak, a nyugdíjaknak az emeléséről a maguk során arra kötelezik a helyi párt- és állami szerveket, hogy mindenúton-módon értékesítsék a létező tartalékokat, fokozzák a mezőgazdasági élelmiszertermékek előállítását, gondoskodjanak minden talpalatnyi földművelésbe fogásáról. Mit tettek, mit tesznek ennek érdekében Kézdivásárhelyen és Szilágysomlyón? Hogyan oldják meg az önigazgatás és önellátás távolról sem egyszerű ügyét? Amint arra pártunk főtitkára az RKP KB mi, novemberi plenáris ülésén rámutatott, ettől az évtől kezdődően minden megye, város és község közvetlenül felel a lakosság jó ellátásáért, rendelkezik a szükséges eszközökkel, anyagi alappal amellyel a lehető leghatékonyabban kell gazdálkodnia. Hogy ez hogyan fog megvalósulni Kovászna megye második legfejlettebb ipari városában, Kézdivásárhelyen, azt kérdéseink alapján MÁRTON ALBERT, a város polgármestere vázolja fel . Tekintettel arra, hogy a lakosság élelmiszerellátásának megjavítása érdekében elfogadott és közzétett dokumentumok, az Államtanács legutóbbi törvényerejű rendeletei alapján mi is rátértünk a területi önigazgatásra és önellátásra, intézkedéseket dolgoztunk ki, hogy minden mezőgazdasági termeléssel foglalkozó egység, földdel rendelkező lakos tervelőirányzatait, illetve törvényes kötelezettségeit a legjobb körülmények között teljesítse. A területi önigazgatás és önellátás programjának végrehajtása mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés jó megszervezését, az összes földterületek, minden talpalatnyi föld megművelését, az állattenyésztés fellendítését, a növényi és állati hozamok növelését, és nem utolsósorban azt feltételezi, hogy az összes szövetkezeti parasztok, akik városunkban, az annak alárendelt falvakban laknak, valamint a kerttel, földdel rendelkező lakosok egyre nagyobb mértékben hozzájáruljanak a fogyasztási alap biztosításához. Vidékünkön köztudottan nagy hagyománya van az állattenyésztésnek, s vannak helységek, ahol már a múltban is szép eredményeket értek el, főleg a szarvasmarhahizlalás terén. Éppen ezért a jövőben mindent el fogunk követni, hogy a városunkhoz tartozó falvak, községek, de Kézdivásárhely területén is minden gazdálkodó portáján meghonosodjék az állattenyésztés, •hizlalás. ■ * ** * •V*A: *' * ** « r — Konkrétan, milyen intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy fokozzák a főbb élelmiszerek előállítását? — Mindenekelőtt azt említettékk meg, hogy a város területén működő kantin-éttermek mellékgazdaságainak sertésállományát felszaporítottuk 1000 főre. Ily módon évente annyisertéshúst fognak biztosítani, ami nagyjából fedezi is a szóban forgó étkezdék szükségletét. Természetesen felvetődik a kérdés, hogy ezeket az állatokat mivel tartják, hizlalják? Városunk környékén még sok az elhanyagolt terület, amit a szakértők bevonásával, irányításával feljavítunk legelővé, majd kiosztjuk a mellékgazdaságokkal rendelkező egységeknek. Köztudott, hogy éghajlati viszonyai,földrajzi fekvése miatt Kovászna megye zöldség- és gyümölcstermesztésre nem, vagy csak részben alkalmat vidék. Mi a helyzet ezen a téren? — Mi mindent meg fogunk tenni, ami tőlünk telik. Persze, vannak olyan növények, gyümölcsfélék — a borszőlő például —, amivel hiába is kísérleteznénk. De murokból, petrezselyemből, uborkából, paradicsomból, esetleg még paprikából is szükségletünket fedezhetjük. Intézkedések történtek a gabonatermelés tekintetében is. Annak érdekében, hogy — az egy főre jutó átlagos gabonafogyasztást alapul véve — biztosított legyen az egész lakosság ellátása, beleértve ide a hegyvidéki övezetek lakosságát is, a hozamok tetemes növelését kell elérnünk. De szeretnék még néhány szóban visszatérni a zöldségtermesztésre Igaz ugyan hogy vannak olyan zöldségfélék, amelyek a mi éghajlati viszonyaink között nem hoznak termést, de csak a szabadban, mert ha ugyanez a zöldségfélét üvegházakba fóliasátrakba ültetjük változik a helyzet Éppen ezért a város- néptanács vezetésével már az idén nekifogunk, hogy Kézdivásárhely területén 4000 négyzetméter területen üvegházakat fóliasátrakat építsünk Ebből az akcióból több iskola és intézmény is kiveszi a részét. A lakosság élelmiszerellátásában ugyanakkor nagyobb mértékben kell érvényesülniük a tudományos táplálkozás ismérveinek követelményeinek. Az sem szerul különösebb magyarázatra, hogy mindezeknek csak akkor tudunk érvényt szerezni, ha az élelmicikkek előállítását fokozni tudjuk, olyan szintre emeljük, amely megfelel a társadalmi elvárásoknak, igényeinknek. Az önellátási programunkban szereplő számadatok azt is elárulják, hogy évnegyedről évnegyedre nő a közfogyasztásra ,tani cikkek mennyisége, amihez természetesen társul az íróféleségek állandó minőségi javulása is. A fenntebb említett programok, tervek, elképzelések serkentő hatással vannak mindannyiunkra, arra ösztönöznek, hogy az eddigieknél felelősségteljesebben kapcsolódjunk bele a mezőgazdasági eredetű termékek, az ipari közfogyasztási javak előállításába. Imreh S. István MEGMŰVELNEK TALPALATNYI FÖLDET Paradicsompikérozés a kézdivásárhelyi mtsz-ben A cserepekbe ültetett paradicsompatentákat naponta öntözik, hogy a kiültetés idejére jól kifejlődjenekA riporter felvételei. SZILÁGYSOMLYÓ ÚJABB KISKERTEK, FÓLIASÁTRAK Szilágysomlyón még esztendőforduló előtt megszülettek a tervek az 1982-es önellátási, önigazgatási program megvalósítása érdekében. A városvezetők igyekeztek minden helyi lehetőséget felkutatni, figyelembe venni, ezt követően pedig a lakosság bevonásával megvitatták, kiegészítették holnapi feladataik sorát. A nemrég lezajlott néptanácsi ülésszakon elfogadták az önellátási programot, s az elkövetkezendőkben a tervekből fokozatosan megvalósítások, eredmények születnek. A lakosság jó ellátásának egyik fő biztosítéka a mezőgazdasági tevékenység javítása, az egyre nagyobb hozamok elérése. Ilyen értelemben átfogó intézkedési tervet állítottak össze, mely különböző talajjavítási munkálatokat irányoz elő: 5000 méter hosszúságban végeznek árok- és csatornatisztítást; 15 hektárnyi leromlott területen egyengetési és talajjavítási munkákat; 76 hektáron csökkentik a talajvízszintet, levezetik a pangóvizeket. Idejében megkezdték a földek tápanyagutánpótlását — csupán az állami mezőgazdasági vállalat farmjain és a helyi mtsz földjein mintegy 2700 hektáron, melyből 420 hektárra istállótrágya kerül. Feljavítják a legelőket is: az állattenyésztőknek állatonként 500—1000 kg szervestrágyát kell kihordaniuk a legelőkre A termelőszövetkezet ugyanakkor 15 hektárnyi, eddig terméketlen területet oszt ki a tagság között megművelés végett Tudnivaló, hogy ezen a vidéken nagy hagyománya van a szőlőtermesztésnek, nemcsak a falusi, hanem a városi lakosság körében is. A Somlyót környező Magura és Púpos dombokon az idén mintegy 35 hektárt kapcsolnak vissza a szőlőművelésbe, azaz kiosztják a lakosság között. A zöldségtermesztés, a kertészkedés is ismét nagy divatját éli Szilágysomlyón. Az elmúlt évben közel 1200 család teljes egészében saját terméséből biztosíthatta zöldségszükségleteit. Az idén mintegy kétezerrel növekszik a városi termelők száma, ugyanis ötéves használatra újabb kerteket bérelhet a lakosság. A zöldség és gyümölcsértékesítő vállalat jelenleg 10,5 hektárnyi szolárral rendelkezik, de már a tavaly csaknem 300 városi udvaron is működött kisebb vagy nagyobb fóliasátor. Ezen a tavaszon a helyi mzs-szel karöltve, a szigetelőanyagokat gyártó vállalat nagyobb szolár építését tervezi, melynek fűtését a termelés során használt meleg vízzel oldják majd meg. Ami a lakosság hússal és tejtermékkel történő ellátását illeti, azt elsősorban az állami mezőgazdasági vállalat és a termelőszövetkezet állattenyésztési farmjai, részlegei biztosítják. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy számos városi egység, iparvállalat vagy intézmény rendelkezik jól jövedelmező mellékgazdasággal, esetenként minifarmmal, ahol többségben sertést vagy szárnyasállatot tenyésztenek saját fogyasztásra. Az elmúlt évben ezekben a mellékgazdaságokban, városi szinten, több mint 800 sertést és 5000 szárnyast jegyezhettek. Az agráripari líceum gazdaságának 223 sertése volt a tavaly. Jól menő gazdasággal rendelkezik továbbá az állami vegyeskereskedelmi vállalat, a kórház, a fogyasztási szövetkezet stb. Az idén valamennyi mellékgazdaság növeli, fejleszti állatállományát. Kiss Zsuzsa lelkesítő felhívás lendületes vita (Folytatás az 1. oldalról)se nyomán a parasztság jövedelme nagyobb lesz. De miként pártunk főtitkára rámutatott, a jövedelmek a munkához, a termeléshez kapcsolódnak. Senkinek sem lehet garantált jövedelme munka nélkül; szocialista társadalmunkban mindenkinek dolgoznia kell. A földek művelői a napokban megkezdik a tavaszi munkát. A kampány példás lebonyolítása gazdagabb termésekhez kell hogy vezessen, a föld, a szocialista mezőgazdasági egységek összes lehetőségei gyümölcsöző kihasználásához. Pártunk főtitkárának útmutatásai, amelyet a falvak összes lakóihoz intézett, valamenynyiünk mindennapi munkatettében kell testet öltenie. Nicolae Ceausescu elvtárs beszéde nagy igazságot sugárzott: az ember szentesíti a helyet, munkahelyét. Ezt az intelmet mindig szem előtt kell tartani bármilyen új akcióba kezdjünk. Az élenjáró mezőgazdasági egységek példája ékesszólóan bizonyítja, hogy ha az emberek nagy hozzáértéssel, odaadó munkával messzemenően kihasználják a földet, a műszaki-anyagi adottságokat az országos átlagokat jóval meghaladó hozamokat lehet megvalósítani. Emberszentesíti a helyet — parancsoló követelményet, amelyre az idén tevékenységének javításával válaszolnia kell minden mezőgazdasági egységnek, mindazoknak, akiknek valamilyen formában termőföld áll rendelkezésükre. 3. A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő-és Vízgazdálkodási Országos Tanács 1982. február 25-i és 26-i plenáris ülésén a legnagyobb felelősséggel megvitatta a tavaszi mezőgazdasági kampány legjobb körülmények közötti előkészítésének és lebonyolításának problémáit, és egyben — Nicolae Ceausescu elvtársnak, a párt főtitkárának az útmutatásai fényében és azoknak az intézkedéseknek az összessége jegyében, amelyeket a párt- és államvezetőség nemrégiben fogadott el a mezőgazdasági szervező, termelő és gazdasági-pénzügyi tevékenység tökéletesítésére — megszabta, hogyan fog munkálkodni az állami terv teljesítésének, az új mezőgazdasági forradalom végrehajtásának szemelt munka minőségileg magasabb fokra emeléséért. A plenáris ülés tisztelettel emlékezett az 1907-es nagy parasztfelkelésre, valamint a haza történetében kivételes jelentőségű eseménynek, a mezőgazdaság szövetkezetesítése befejezésének 20. évfordulójára, taglalta a parasztság jelentős hozzájárulását a századok folyamán ahhoz, hogy élete árán is megvédelmezze az ősi rögöt, a nép nemzeti nyelvét és létét, a haza függetlenségét, határozott munkálkodását, szövetségben a munkásosztállyal, pártunk szocialista agrárpolitikája teljesítéséért, egyre korszerűbb és hatékonyabb mezőgazdaság megvalósításáért, értékes közreműködését a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének egész művében. A plénum mindenben magáévá tette a pártvezetőségnek azt a megállapítását, hogy bár 1981 folyamán pozitív eredmények születtek a terv teljesítésében, ami kidomborította, hogy szocialista mezőgazdaságunk még kevésbé kedvező természeti körülmények között is, mint amilyenek a tavalyiak voltak, olyan terméseredményeket érhet el, amelyek biztosíthatják a lakosság, általában a nemzetgazdaság kielégítő ellátását, az elért hozamok nem tükrözik mezőgazdaságunk reális potenciálját, a számára biztosított műszaki-anyagi alapot, az anyagi termelésnek ebben az alapvető ágában tevékenykedő káderek tapasztalatát. Világosan kitűnt, a helyzet abból adódik, hogy egyes egységekben hiányosságok mutatkoztak a termelés és a munka szervezésében, a munkaerő és a termelőeszközök, elsősorban a föld felhasználásában, nem foglalkoztak kellőképpen a rend, a fegyelem és a munka iránti felelősség erősítésével a káderek, mindazok körében, akik a mezőgazdaságban tevékenykednek, illetve felelősséggel tartoznak a terv teljesítéséért a megyék és a központi szervek szintjén. E tanulságok birtokában, a pártvezetőség által tevékenységünkkel kapcsolatosan megfogalmazott teljesen jogos bírálatokból, valamint a számunkra megjelölt és az 1982. évi állami tervből fakadó feladatainkból kiindulva, az Országos Tanács tagjai kifejezték elhatározásukat, eltökélten fognak munkálkodni minden rendelkezésükre álló anyagi és emberi erőt mozgósítanak, hogy gyökeresen javuljon a munka a mezőgazdaságban, a többi olyan szektorban, ahol tevékenységünket kifejtjük, biztosítandó a terv legjobb körülmények közötti teljesítését. A plenáris ülés egyöntetűen elfogadta a következőket. Program a tavaszi mező- ■gazdasági kampány előkészítésére és lebonyolítására. Jelentés az állatösszeírásról és az annak érdekében indítandó akciókról, hogy elérjék a tervezett állatállományt és növeljük az állattenyésztési termelést; Program a juhállomány pótlólagos gyarapítására fokozott gyapjú-, hús- és tejtermelés elérése céljából; Program a selyemhernyótenyésztés fejlesztésére az 1982—1985-ös időszakban; Területi önigazgatási és önellátási program és az előirányzatai valóra váltása érdekében foganatosítandó intézkedések. A plénum intézkedéseket fogadott el továbbá a helyreállítási programmal dolgozó mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdaságipénzügyi helyzetének javítására, továbbá javaslatokat a termés takarmányok árainak ésszerűbb kialakítására. A mezőgazdasági dolgozók mély hálával fogadták a mezőgazdasági termelők ösztönzésére és anyagi érdekeltségük fokozására vonatkozó intézkedéseket, amelyeket a növényi és állati mezőgazdasági termékek leszerződéséről és felvásárlásáról szóló, nemrégiben elfogadott törvényerejű rendeletek, valamint a szövetkezeti mezőgazdasági egységekben) munkajavadalmazásról szóló törvénytervezet foglal magában Ezen az alapon és az 1982-es terv feladatainak példás teljesítésének körülményei között a mezőgazdasági termelők jövedelmei körülbelül 25 milliárd lejjel, a szövetkezeti mezőgazdaságban dolgozók keresete pedig átlag 25 százalékkal fog emelkedni. A plénum vitája határozottan kidomborította, hogy ezek a szabályozó rendelkezések, amelyekhez hozzá kell számítani a területi önigazgatási és önellátási programot, a mezőgépészeti tevékenység javításáról szóló törvényerejű rendeletet, a takarmányforrások megteremtéséről és ésszerű felhasználásáról szóló törvénytervezetet, létrehozza a feltételeket az egész tevékenység magasabb fokra emeléséhez. A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőés Vízgazdálkodási Országos Tanács plénuma kifejezi teljes csatlakozását a mezőgazdasági termékek árainak gazdasági elveken törté- , nő kiigazítására és egybehangolására, a mezőgazdasági élelmiszertermékek kiskereskedelmi árának emelésére vonatkozó intézkedésekhez, amelyekkel egyidejűleg intézkedés történt a dolgozó személyzet javadalmazásának, az állami családi pótléknak és a nyugdíjaknak az emeléséről. A plenáris ülés messzemenően nagyra becsüli Nicolae Ceausescu elvtárs döntő hozzájárulását mindezeknek az intézkedéseknek a kidolgozásához és megalapozásához, amelyek a legmesszebbmenően kifejezik a pártfőtitkár következetes törekvését a nemzetgazdaság, s ennek keretében a mezőgazdaság, a tanácsunk hatáskörébe tartozó összes szektorok szüntelen fejlesztésére, a dolgozók életszínvonalának állandó emelésére. Erre az állandó gondoskodásra, az újonnan elfogadott határozatokra és törvényekre válaszolva, az Országos Tanács a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdő- és vízgazdálkodási dolgozók nevében határozottan megfogadja. 1982 folyamán a legmesszebbmenően mozgósítja a rendelkezésére álló erőket és forrásokat az állami tervből fakadó feladatai példás teljesítésére. Az összes mezőgazdasági egységekben határozott fegyelmet, kell meghonosítani, amely hozza meg valamennyi mezőgazdasági dolgozó munkájának minőségi javulását már a jelenlegi tavaszi mezőgazdasági kampánytól kezdve. A kampány megkezdéséig hátralevő napokban feltétlenül be kell fejezni a tavaszszal felhasználandó traktorok és gépek kijavítását, gondoskodva azok lehető legigényesebb átvételéről. A vetés előtt ki kell próbálni minden egyes vetőgépet, ami lényeges feltétele az optimális növénysűrűség biztosításának valamennyi kultúránál. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani komplex aggregátok kialakítására, amely intézkedés nyomán jobban ki lehet használni a traktorok teljesítőképességét, üzemanyagot lehet megtakarítani, több műveletet lehet elvégezni egy menetben a talaj megóvása és a munkatermelékenység növelése céljából. Következetesen folytatni kell továbbá az egész személyzet, beleértve a vezető káderek, a műszaki, gazdasági és adminisztratív személyzet kiképzési akcióját traktorvezetésre és az aggregátok kezelésére, biztosítva a feltételeket az ellátmányhoz tartozó traktor- és mezőgazdasági gépállomány teljes kapacitásának kihasználásához. Tekintsük elsődleges törekvésünknek a rendelkezésünkre álló szántóterület teljes kihasználását. Ilyen értelemben az összes egységekben erélyesen munkálkodni kell a fölös nedvességtartalom kiküszöböléséért, a lecsapoló és vízlevezető hálózat megfelelő üzemeltetéséért, mozgósítva ezekre az akciókra a falvak egész lakosságát, valamint a szükséges gépi eszközöket. Határozott intézkedések történnek továbbá minden talpalatnyi föld megműveléséért a mezőn, a szőlő- és gyümölcstelepítésre alkalmas földek, a mezőgazdasági egységekben és az állattenyésztésben, a falvakbelterületén és a honpolgárok udvarán levő földterületek megműveléséért, ahonnan jelentős mennyiségű zöldségfélét és takarmányt lehet nyerni. Abból a célból, hogy az öntözés járuljon hozzá az átlagos hektárhozamok növeléséhez, fokozni fogjuk a csatornák és a szivattyúállomások hálózata, valamint a locsoló felszerelés üzemkész állapotba helyezésének akcióit, hogy az idén idejében és jó körülmények között öntözni lehessen az összes erre a célra berendezett területeket. Minthogy a nagy hozamú fajták és hibridek vetőmagvainak használata lényeges feltétel a gazdag terméseredményekhez, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, a Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományok Akadémiája, a megyei mezőgazdasági vezérigazgatóságok, az egységes agráripari tanácsok és az egységvezetőségek határozottan munkálkodni fognak, hogy az egész vetőmag mennyiséget a megszabott szerkezetben és övezetesített fajtákból és hibridekből biztosítsák, figyelemmel kísérve, hogy minden egységben kizárólag magas kultúrértékű vetőmagvakat használjanak, és szigorúan betartsák a törvényben megszabott hektáronkénti normákat, feltétlenül elérve az optimális növénysűrűséget minden egyes kultúránál. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, a Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományok Akadémiája következetesen munkálkodik a jövő évre szükséges vetőmagvaknak a legnagyobb termőképességű és a minden egyes termesztési övezetre megszabott fajtákból és hibridekből történő megtermesztése programjának végrehajtásáért. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kultúrnövények termesztési helyének korrekt, a megszabott vetésforgó szerinti megválasztására, a kultúrák termőterületével és szerkezetével kapcsolatos tervelőirányzatok szigorú betartására, a munkálatok optimális időn belüli elvégzésére. A gyakorlat bebizonyította, hogy a korai vetés jelentős terméstöbbletet eredményez. Ebből következően mozgósítani kell az összes erőket, hogy a vetést az első munkára alkalmas napon megkezdjük és optimális időszakban elvégezzük. A Nicolae Ceausescu elvtárstól, a párt főtitkárától kapott értékes útmutatások vonalán megkülönböztetett figyelmet fordítunk a takarmánytermesztésre, bevettük az egész előirányzott területet, ezen belül igyekszünk lényegesen növelni a pillangósok, a nedvdús takarmányok, a takarmányrépa és -karalábé, a tökfélék és más kultúrák részarányát, amelyek nagy mennyiségű tápegységet biztosítsanak hektáronként, fehérjékben gazdagok, hogy már ettől a tavasztól kezdve szavatolhassuk az állatok megfelelő takarmányozásához szükséges összes mennyiségeket. A sertéstakarmányozással kapcsolatos új orientációknak megfelelően az idei tavaszon mielőbb 100 ezer hektárt kell bevetni korai betakarításra szánt kukoricával, az így nyert kukoricacsöveket meg kell őrölni, és haladéktalanul be kell vezetni ennek az állatfajnak a takarmányozásában már augusztustól kezdve. Ugyanakkor határozottan munkálkodni kell aazzal kapcsolatos egész intézkedési program végrehajtásáért, hogy kukoricaeső-pasztát állítsunk elő, tároljunk és használjunk fel a sertések takarmányozásában. A takarmányalappal kapcsolatos új orientációk vonalán biztosítani kell a megművelt gyepterületek létesítésére vonatkozó program hiánytalan megvalósítását, valamint a természetes legelők és kaszálók megtisztítását, trágyázását és felülvetését a minden egyes megye, minden egyes község programjában előirányzott területeken. A termesztett fajták és hibridek termőképességének teljes kihasználása céljából a legjobb körülmények között kell elvégezni a trágyázást, a betegségek és kártevők leküzdésével kapcsolatos munkálatokat, valamint a kapálást, valahányszor az szükségesnek mutatkozik. E munkálatoknak biztosítaniuk kell a normázott növénysűrűség elérését egészen a betakarításig. Minden egyes községben, minden egyes mezőgazdasági egységnél mozgósítani kell a mezei munkára az egész parasztságot, a falvak egész munkaképes lakosságát, hogy a mezőgépészek mellett biztosítsák a növényápolási munkálatok elvégzését az összes területeken és minél jobb minőségi feltételek között. A zöldségtermesztésben, biztosítva a kultúrák csak öntözéses termesztését, a zöldségtermesztés bővítését az összes mezőgazdasági egységekben, valamint a lakossági gazdaságokban, kellő mennyiségű minőségi palánta előállítását, a sorfalszerűen kialakított kultúrákra szánt földterületek növelését, valamint a növényápolási és betakarítási munkálatok határidőn belüli elvégzését, állítsunk elő az idén fokozott mennyiségű zöldségfélét a lakosság ellátási szükségleteinek kielégítésére és exportfölösleg kialakítására. A megyei mezőgazdasági szervek és a mezőgazdasági egységvezetőségek intézkedni fognak a szőlő-, gyümölcsfa- és eperültetvények korszerűsítésére, illetve újabbak létesítésére vonatkozó program előirányzatai hiánytalan teljesítéséről, biztosítva az ültetvények termőképességének fokozását és az önellátási program megvalósítási forrásainak ilyen úton történő gyarapítását. Az Országos Tanács plénuma felhívja a szövetkezeti parasztokat és a nem szövetkezetesített övezetek gazdálkodóit, termesszenek az állammal kötött szerződés alapján minél nagyobb mennyiségű zöldségfélét, gyümölcsöt és burgonyát, hogy fokozottan járuljanak hozzá a központi alap megvalósításához és gyarapítsák egyéni jövedelmüket. Az állattenyésztésben, ebben a létfontosságú szektorijan következetesen munkálkodni kell az állomány növeléséért minden fajból és az állatok termelékenységének fokozásáért ,alkalmazva mindazokat az intézkedéseket, amelyek új koncepciót hivatottak érvényesíteni az állatok tenyésztése és kihasználása terén, a hazai hagyományoknak megfelelően és tekintetbe véve az egyetemes tapasztalat felhasználási lehetőségeit. Ezen a vonalon fokozott figyelmet kell fordítani a természetes gyepterületek hozamának javítására, azok intenzív kihasználásának megszervezésére, biztosítva felhasználásukat a hízásra fogott szarvasmarha, a fejőstehenek és a juhok takarmányozásában az egész vegetációs időszak folyamán, hogy a betakarított takarmányfélét a téli időszakra lehessen tartalékolni. Az állattenyésztési termelés fejlesztésének és rentabilizálásának egyik fontos tényezője az, hogy az állattenyészetekbe szakmailag jól felkészült, az állatokat szerető embereket kell besorolni, és a globális akkord megfelelő alkalmazása útján állandósítani és munkájuk arányában kell javadalmazni őket. A plénum véleménye szerint a falvak összes lakosainak hazafias kötelessége állatot és baromfit tartani, minél nagyobb mennyiségű tejet, húst, gyapjút, és tojást szerződni és értékesíteni az állami alap útján, növelve így saját jövedelmüket éshozzájárulva a területi önellátási programok teljesítéséhez. Az Országos Tanács plénumának véleménye szerint az élelmiszeriparban a fő célkitűzés ez kell hogy legyen: magas fokon hasznosítani a mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat, javítani a termékek minőségét és bővíteni választékát. Az ágazat összes dolgozói mindenekelőtt arra összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy csökkentsék a nyersanyagok és az alapanyagok fajlagos fogyasztását, növeljék a munka termelékenységét, energiaforrásokat takarítsanak meg és csökkentsék az összes költségeket, az önköltséget, biztosítva a rentabilitás növekedését minden egyes ipari egységnél. Az erdőgazdálkodásban az erőfeszítéseket az erdősítési feladatok teljesítésére kell irányítani, elsősorban gyorsan növő fajtákat használva fel. Határozottan munkálkodni kell az erdőállomány karbantartására és gazdaságosabb kihasználására vonatkozó programok végrehajtásán, az erdőállományból származó különböző termékek és takarmányforrások hasznosítási akcióinak fokozásáért. Intenzívebben kell munkálkodni, hogy a szövetkezeti mezőgazdasági egységeket — különösen az erdőségek közelében levőket — szerződéses alapon bevonják az erdősitási, erdőhigiéneáás akciókba, gyümölcstermő cserjék telepítésébe, a faiskolákban szükséges munkálatokba, piaci gyümölcsök, gombák és más termékek begyűjtésébe, biztosítva így mind az erdőgazdálkodási egységek számára szükséges munkaerőt, mind pedig a szövetkezeti tagok jövedelmeinek gyarapodását. A vízgazdálkodás terén a Vízügyi Országos Tanács, a Mezőgazdasági Országos Tanács többi alegységével együtt határozottan munkálkodni fog a vízgyűjtő a gátépítési és folyóvíz-szabályozási munkálatok programjának végrehajtásáért, biztosítva a talajerózió leküzdésére szolgáló munkálatokat, a vízáramatok és a folyómedrek szabályozását, a mezőgazdasági területek magas fokú kihasználása és a települések árvízvédelme céljából. Munkálkodni kell a víz takarékos felhasználásáért, és fokozni kell a szennyvíz tisztítására és az állattenyészetekből származó trágya mezőgazdasági felhasználására szolgáló berendezések kivitelezési ütemét. Lelkesen válaszolva az Ipari Építkezési, Szállítási, Áruforgalmazási és Pénzügyi Dolgozók Országos Tanácsának felhívására, meghálálva a munkásosztály sokoldalú támogatását, amely traktorok és mezőgazdasági gépek, műtrágya, növényvédő vegyszerek és más anyagok biztosítása firmában jut kifejezésre, az Országos Tanács plénuma a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdő- és vízgazdálkodási dolgozók nevében megfogadja, mozgósít minden erőt és forrást a XII. pártkongresszus dokumentumaiból, az idei esztendőre és az egész ötéves tervidőszakra szóló állami tervből fakadó felelősségteljes feladatai teljesítésére, hozzájárulva így ahhoz, hogy az anyagi termelésnek e fontos ágazatai és szektorai fokozottan mozdítsák elő a nemzetgazdaság általános fejlődését, a dolgozóknak mezőgazdasági élelmiszertermékekkel való ellátása szüntelen javítását A rend és a fegyelem erősítése, új, dinamikus, a termelőegységek tevékenységéhez szorosan kapcsolódó munkastílus előmozdítása, a párt- és az államvezetőség által elfogadott mezőgazdasági intézkedések öszszességéből adódó feltételek maradéktalan kihasználása, a fejlettapasztalat '!*••·! '-os felhasználása útján mindent megteszünk, hogy az idei esztendében legalább az állami tervben megszabott szintet elérjük a növényi és állattenyésztési hozamok tekintetében, és a legjobb körülmények között megvalósítsuk a területi önellátási programok előirányzatait. Az Országos Tanács egyben biztosítja a felső pártvezetőséget, személy szerint Nicolae Ceausescu elvtársat, a párt főtitkárát, az ország elnökét, a lehető legnagyobb erővel, minden eszközével munkálkodni fog, hogy a termetes fokozás lehetőségeinek hasznosításával párhuzamosan biztosítsa a munkatermelékenység növekedését, szigorú takarékossági rendszer meghonosítását, az egész tevékenység hatékonyságának emelkedését, hogy már az idén behozzuk a mezőgazdasági élelmiszertermékek kiskereskedelmi árának emelése nyomán a dolgozó személyzet számára folyósított kompenzációk értékének legalább 30 százalékát. A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő- és Vízgazdálkodási Országos Tanács plénuma kifejezi meggyőződését, hogy a mezőgépészek, a szövetkezeti tagok, az állami mezőgazdasági egységek munkásai, az állattenyésztő technikusok, a mérnökök, és az állatorvosok, a falvak összes lakosai — a Nicolae Ceausescu elvtárs által a munkálatok befejezéseként tartott nagyszabású és lelkesítő beszédétől, attól a forró ’beméréstől lelkesítve, amellyel a párt főtitkára adózott a laza parasztságának, a szabadságért, nemzeti egységért és függetlenségért, a szocializmus győzelméért folytatott hősi harca és munkája Hagyományainak, továbbá attól a lelkesítő felhívástól, amelyet a falvakdolgozóihoz intézett, Hogy vessék útba minden erejüket és szorgalmukat az új igrár forradalom célkitűzéseinek valóra váltásában, szocialista mezőgazdaságunk felvirágoztatásában — éretlenül, magas fokú felelősségtudattal, odaadóan és önfeláldozóan fognak munkálkodni a föld és a műszaki-anyagi alap termelőképességének teljes kiaknázásáért, minél nagyobb termelés eléréséért, biztosítva a lakossági fogyasztás, más nemzetgazdasági szükségletek fedezését, a mezőgazdaság fokozott hozzájárulását az ország általános haladásához, a szocialista Románia összes honpolgárai életminőségének javításához. A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő- és Vízgazdálkodási Országos Tanács HATÁROZATA a vitára bocsátott dokumentumok elfogadásáról és a mezőgazdasági dolgozók munkavállalásáról, hogy mindent megtesznek a növényi és állattenyésztési termelés növelése céljából megszabott programok végrehajtásáért a lakosságnak élelmiszerrel, az iparnak nyersanyaggal történő ellátása szüntelen javítása érdekében