Előre, 1983. október (37. évfolyam, 11149-11174. szám)
1983-10-01 / 11149. szám
A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA OLT MEGYE BEFEJEZTE A KUKORICA BETAKARÍTÁSÁT NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS ÜDVÖZLŐ LEVELE a megyei pártbizottsághoz és Olt megye valamennyi mezőgazdasági dolgozójához Kedves elvtársak! Nagy megelégedéssel olvastam táviratukat, amelyben jelentik a kukorica betakarításának befejezését Olt megyében. A legmelegebben gratulálok a megyei pártszervezetnek, a kommunistáknak, a megye mezőgazdasági egységeinek és az összes mezőgazdasági dolgozóknak ehhez a sikerhez. Megvalósításukat igen jelentősnek tartom, mivel bizonyítja, hogy a munka jó megszervezésével, a munkaidő, az összes anyagi és emberi erők maradéktalan kihasználásával az idei kukoricatermés begyűjtését minél rövidebb idő alatt és a legjobb körülmények közt be lehet fejezni. Meggyőződésem, hogy sikerük az ország valamennyi megyéje számára példát és ösztönzést fog jelenteni arra nézve, hogy méginkább fokozzák a kukorica és a többi növénykultúra betakarításának és elraktározásának ütemét, idejében és jó minőségi feltételek közt elvégezzék az őszi vetéseket, s biztosítsák a jövő évi termés alapos előkészítését. Meggyőződésem, továbbra is mindent el fognak követni az összes idei mezőgazdasági munkálatok példás elvégzése érdekében, újabb és egyre jelentősebb sikereket kívánok önöknek kedves elvtársak egész, a mezőgazdasági hozamok növelését, s szocialista mezőgazdaságunknak a haza általános fejlesztéséhez, a nép jóléte emeléséhez való hozzájárulása fokozását célzó tevékenységükhöz. Mindannyiuknak jó egészséget és boldogságot kívánok. NICOLAE CEAUSESCU TÁVIRAT NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ, a Román Kommunista Párt főtitkárához, Románia Szocialista Köztársaság elnökéhez. A kommunisták, Olt megye valamennyi mezőgazdasági dolgozója hazafias büszkeséggel jelenti önnek, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárs, hogy jobban megszervezve munkájukat, hajnaltól késő estig magas kommunista felelősséggel munkálkodva útmutatásainak és az ön által kijelölt feladatok teljesítéséért az egész bevetett területen befejezték a fogyasztásra szánt kukorica betakarítását. A továbbiakban a távirat kiemeli: állandóan népünk legszeretettebb fia, a párt főtitkára, a szocialista Románia elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs szenvedélyességének, odaadásának és nap mint nap a munkában tanúsított hősiességének példaképét követve, a mezőgépészek, a szövetkezeti parasztok, a falvak összes lakosai a legkisebbektől a legidősebbekig a pártszervezetek vezetése alatt összefogva erőfeszítéseiket. a megye történetében először, mindössze 25 nap alatt végeztek a kukorica betakarításával, s a megye számára nemcsak a betakarítás befejezésének dátuma, hanem a betakarítási kampány időszaka is premiert jelent. Most — mutat rá a távirat — minden erőnkkel a kukoricának a mezőről az állami alap és a kombinált takarmánygyárak számára történő szállításán, a terület felszabadításán, annak szántásra és vetésre való előkészítésén, a cukorrépa és a takarmánynövények begyűjtésén munkálkodunk. Ugyanakkor jelentjük főtitkár elvtárs, hogy az előirányzott több mint 50 000 hektár területen befejeztük a takarmánynövények és az árpa vetését, minden egyes mezőgazdasági egységben megkülönböztetett figyelemmel végzik a búzavetést, minden feltételünk adva lévén ahhoz, hogy mintegy tíz jó munkanap alatt ezt az akciót is befejezzük. A községek lakosai, a tanulók és a katonák intenzív tevékenységet fejtenek ki ezekben a napokban a zöldségek, gyümölcsök és a szőlő szüretelésénés. A gyümölcsnél az exporttervet 133 százalékban teljesítettük. Befejezésképpen a távirat rámutat: a mangáliai munkatanácskozáson, az Országos Mezőgazdasági Tanács és az ipari aktíva együttes ülésén megfogalmazott követelményeinek szellemében cselekedve, biztosítjuk, hőn szeretett főtitkár elvtárs, hogy mindent megteszünk, éjtő nappallá téve , fogunk munkálkodni, hogy veszteségmentesen betakarítsuk és elraktározzuk az egész idei termést, egyben biztos alapot teremtve az 1984. évi gabonatermés számára is. Olt megye valamennyi mezőgazdasági dolgozójának szívéből és öntudatából fakadó vállalása ez, akik kiváló munkatettekkel óhajtják köszönteni az egységes román nemzeti állam megteremtésének 65. évfordulóját. A megye lakosai ugyanakkor tetteikkel válaszolnak a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja által az ön — a szocialista történelem alkotója a béke és a haladás országában — kezdeményezésére és közéllen Irányításával az egész néphez intézett békefelhívására. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT OLT MEGYEI BIZOTTSÁGA IDÉNYMUNKÁK A MEZŐGAZDASÁGBAN MEGTANULTAK EREDMÉNYESEN KERTÉSZKEDNI A MAROS MEGYEI SZENTPÁLON A gyár mező kapcsolat rugalmassága tükröződik abban, ahogyan e farmon a betakarítást-értékesítést megszervezték. Ami a ládákba gyűlt s a készlet nem jelentéktelen, hiszen ottjártunkkor a tanulókkal együtt mintegy ötszázan serénykedtek —, késedelem nélkül jut el a gyári feldolgozó vonalakhoz. Szakosított zöldségeskert előnye lenne mindez? Az is. A marosvásárhelyi konzergyár jól kialakított termelő bázisa kétségtelen a sikerek egyik forrása. Legalább ilyen fontos az is, hogy a szentpáliak megtanultak kertészkedni, pontosabban: ipari méretekben és a feldolgozó elvárása szerint zöldséget termelni. Bizonyság erre az idei év alakuló mérlege. A fölötte szeszélyes időjárási feltételek között is képesek voltak nagy volumenű árut biztosítani. A mar értékesített 350 tonna paradicsom, a száz tonnát is meghaladó paprika (amely gyakorlatilag újdonság az övezet árutermelésében), a káposzta és a gyökérzöldságfélék, a másodvetésként beérett zöldpaszuly folyamatos feldolgozási lehetőséget teremtett. Persze, nem mindenből hozták az előirányzottat, különösen az uborka érezte meg a csapadékhiányt, s bár öntöztek, még az őszi napokban is, amire talán sosem volt példa, egyes kultúrákból a lehetségesnél kevesebb termett, öszszességében viszont a farm beváltotta a reményeket: Szőcs László mérnök irányításával nagy mennyiségű áruval segíthette a gyár nyersanyagszükségletének fedezését. S a szezon még nem ért véget, folyamatosan dolgoznak a gyökérzöldségfélék betakarításával, a káposztának is mielőbb biztonságba kell kerülnie. Persze, közben javában zajlik a felkészülés az új idényre. Nem csupán a már elvégzett vetések révén, hanem mindenekelőtt a földek feljavításával, trágyázással, meszezéssel teremtenek feltételeket arra, hogy jövőben még bőségesebb legyen a zöldségszüret. A lehetőségek adottak erre. És nem csak itt, hanem, megyeszerte, mert jól halad a zöldségönellátási program teljesítése. A tavaly elért rekordtermés után a jelek szerint idén még eredményesebb lehet a mérleg. Az a körülmény, hogy csupán az üvegházi termelésből a rilenye 2390 tonna primőrt értékesített, vagy az, hogy a szabadföldi termesztés mennyiségileg már meghaladta a 20 ezer tonnát, sejteti annak lehetőségét, hogy a tervmutatókat túlteljesítik. S örvendetes, hogy nem csupán a zöldségfélék termesztése teljesedett ki, hanem a gyümölcs- és a szőlőtermesztés színvonala is garanciát nyújt az önellátásra.Ami probléma, s amelynek megoldásában véleményünk szerint föltétlenül előbbre kell lépni, az az öntözés. Igaz, a kertészeti farmok elhelyezésénél messzemenően figyelembe vették az öntözési lehetőségeket is, de akkor, amikor ténylegesen szükség volt a vízre, bizony sok helyen nehézségekkel járt a grafikonok betartása. Pontosabban, nem mindig sikerült annyi vizet biztosítani, amennyire szükség lett volna a zöldségféléknek. Mindez bizonyos mértékben a gyakorlat hiányával is magyarázható, hiszen eddig tartósabb öntözésre nem volt szükség. A berendezések karbantartása, üzemeltetése is nehézkes. Indokolt tehát alaposabban mérlegelni az öntözési feltételek kiterjesztését. Minderre jó lehetőséget teremt a megyében most zajló széles körű felmérés, amelyet az övezet vízkészleteinek számbavételére készítenek. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásának szellemében Maros megyében is átfogó program készül az öntözés kiterjesztésére, akárcsak a lecsapolási munkálatok folytatására, az erózió elleni küzdelem megszervezésére, feltételeket biztosítva ezzel is a hozamok emelésére. Nos, e törekvések keretében minden bizonyal elsődlegesen mérlegelik a zöldségesek öntözési lehetőségeinek kiterjesztését azért, hogy még részlegesen se mérsékelje a hozamokat a csapadékhiány. Flóra Gábor A 2. oldalon: A Román Televízió műsora MÁTÓL: kiterjesztik a globális akkordjavadalmazási formát az egész nemzetgazdaságra újabb dolgozói kategóriának — több mint 170000 fémipari dolgozónak — emelkedik a javadalmazása Október 1-től — tehát mától — kezdődően hatályba lép az Államtanács Törvényerejű rendelete a globális akkordjavadalmazási forma, valamint az egyes ágazatok és tevékenységek sajátos javadalmazási formáinak alkalmazására, ugyanakkor pedig újabb dolgozói kategória, jelen esetben több mint 170 ezer fémipari dolgozó, részesedik, a törvény által meghatározott keretek közt, javadalmazásemelésben. Egyfelől tehát az eddigi termelési gyakorlatban már jól bevált, eredményes és méltányos javadalmazási forma válik általánossá nemzetgazdaságunkban, amikor is a globális akkord, mint legfőbb munka- és termelésszervezési illetve javadalmazási forma, felöleli immár az egységek egész személyzetét, vagyis a direkt termelő személyzeten kívül a javítás és karbantartás terén dolgozó munkásokat, mestereket, mérnököket, technikusokat és más személyzeti kategóriákat, beleértve a vállalatok, gyárak, üzemek, részlegek, műhelyek, brigádok és más alakulatok személyzetét is. Másfelől a több mint 170 ezer fémipari dolgozó javadalmazásának emelkedésével ismételten kidomborodik pártunknak, a párt főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak a dolgozók jóléte, életminősége szüntelen javítása iránt tanúsított következetes gondoskodást, az a tény, hogy — amint arra pártunk főtitkára rámutatott — : „Ezen intézkedések alkalmazása ismételten, erőteljesen tanúsítja, hogy a párt legőbb célja, a szocializmus lényege — az ember, annak jóléte és boldogsága, hogy mindaz, amit szocialista társadalmunkban megvalósítunk, a termelőerők általános fejlesztésére, az ország felemelésére fordítunk, ezen az alapon a nép anyagi és szellemi életszínvonalának emelését szolgálja.1. Ezekben a napokban — de, mondhatni, a munkajavadalmazási rendszert tökéletesítő, a szocialista elosztás elveinek határozott alkalmazását szorgalmazó törvényerejű rendeletek közrebocsátása óta — vállalatainkban, gazdasági egységeinkben pezsgő tevékenység zajlik. Kétségtelenül a vállalatvezetőségekre, a dolgozók tanácsaira, a vállalati közgazdászokra hárul a legfőbb feladat, azokra tehát, akik az egység tervének lebontását végzik, s ennek keretében kidolgozzák minden egyes munkaalakulat számára a főbb nyers-, segéd-, tüzelőanyag és energianalasztási normákat, a leszerződött fizikai termelés teljesítésére fordítandó anyagköltségeket, meghatározzák a minőségi feladatok értékelésének a módozatait, úgyszintén a szükséges munkanormákat és a termék- Miklós László (Folytatása a 2. oldalon) XXXVII. évfolyam 11149. szám 1983. október 1., szombat 4 oldalára 50 báni Redactia ELŐRE. 79776 Bucuregli 33. Plata Scinteii I. sector ,L ELŐRE szerkesztősége, 79776 Bukarest 33. Scinteia tér II. kerület. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 13 03 92. Előfizetéseket elfogadnak az összes posta kívánaik a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Lapunkat küröbbe a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM -Departamentul Export-Import presa P. O. Box 133—133 - Telex: 11276. Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. EGÉSZ NÉPÜNK TUDATÁBAN LELKES VISSZHANGRA TALÁLT NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÉS AZ SZDEF MOZGÓSÍTÓ BÉKEFELHÍVÁSA KÖVITHZiMN SmSZilllB A JEGMRKIÉI HAJSZA MÍGJÍXEZÍSEÉRT, A NUKLEÁRIS IíSZÉl ELHÁRÍTÁSÁÉRT EURÓPA VISSZAHÓDÍTÁSA Európát nem csak 'öt legenda szerint rabolták el. Rablóhadjáratok ezrei és ezrei indultak ellene, hogy megtépázzák, fölperzseljék, romokba alázzák. Az ókori legendából mi egyértelműen a háború pusztította Európa valóságát olvassuk ki. A fújtató bika számunkra a háború réme. Számolhatatlanul sok háború nyoma mindmáig vérzik földrészünk testén. S a föld alatt nemzedékek pora, az áldozatoké. Senki sem adhatja már vissza a fiatalon elpusztított emberek elrabolt mosolyát. Sokfelé megfordultam Európában, és bármerre is jártam volna, a történelmi emlékezet arra figyelmeztetett: itt valamikor csatatér volt! Valamikor a költészet elmerengett a romok láttán, s bennük a kegyetlenül múló, viszszafordíthatatlan idő jelképét látta. Mi, e századvégről, két világháborúval az idegrendszerünkben nem az idő, hanem az idők, a kegyetlen, fegyveres erőszak jelképeinek érezzük a romokat. Vannak közöttük ősi településekből hátramaradt kövek, ókori "oszlopok, középkori falak, újkori tornyok. Egyet-mást mindig újjáépített a békéről álmodozó kéz és lélek, hogy azután újból romba döntse a rom. De hát, hányszor kell Európát újjáépíteni, Koppenhágában és Rómában, hollandiai kisvárosokban, a Themze, a Szajna, a Rajna, a Duna és a Néva partján, bárhol is fordultam volna meg, egy ismerős vagy egy ismeretlen, egy pályatárs vagy egy idegenvezető, miközben egészen másról beszélgettünk, hirtelen fölhívta a figyelmemet valamire, ami a háborúra emlékeztet. Az az „egészen más”, pedig nem volt egyéb mint a béke. Most Európa valóban beszélgetni akar, mást akar, mint a háborút. Régóta álmodja a kinyújtott kezek Európáját, amelyben a folyók felett ívelő hidak örökre épek maradnak. Aki már látott — akár fényképen is — halott hidat, roncsait körülkavaró zavaros vizeket, éreznie kellett, hogy a háború mindenekelőtt az emberek, a népek közötti hidakat égeti föl. S aki átkelt az ép hidakon, aki bolyongott az utakon, azt akarja, hogy az utak járhatók maradjanak, és elvezessenek Európa népeinek szívéhez, összekössék ezeket a szíveket. „Szeretnénk elérni — mondta nemrég Nicolae Ceausescu elvtárs marosvásárhelyi beszédében —, hogy kontinensünkön minden egyes nemzet tiszteletben tartsa egymást, létrejöjjön a nukleáris fegyvertől mentes Európa, a szabad és független emberek egyesült Európája.” Tudnunk kell, hogy ez a régi törekvés és álom nem csak aktuálisabb, mint valaha, de a fennmaradás egyetlen alternatívája. Minden eddigi háborúból, bármilyen tragikus is volt, bármennyi siralmas pusztítással és szenvedéssel is járt, volt visszaút a békéhez. Az atomháborúból nincs. A rakéták telepítésével nem Európa biztonsága, hanem létbizonytalansága növekszik. A fegyverkezés amúgy is fölemészti a fejlődésre fordítható emberi energiák oly tetemes részét, amellyel valójában az egész emberiség gondján-bajón lehetne könnyíteni, sőt azok megoldása is csak a béke távlatában" képzelhető el. A dolgozó logikájából következik: mindkét világháború Európából indult, a világbékének is Európából kell fölszárnyalnia, a szabad és független emberek egyesült Európájából. A szabad és független, emberrel egyesült ember mindig is európai eszmény volt. Most valósággá kell válnia, mint egyetlen alternatíva, mely ttáni harcot követel, de a fegyverek ellen. A mi kezünk kinyújtva, ölelkezésre, egyesülésre hívja a szabad és független emberek Európáját, békés együttműködésre, egymás megbecsülésére, az építés, az otthonteremtés, a kultúra egymás szabadságát és közös békéjét tápláló versenyére. Amely csak győzteseket ismer, Európa arcára vissza kell varázsolnunk a mosolyt. Azt a mosolyt, amely Mona Lisa arcán rejtezkedik, és ott bujkál minden emberi ember szája sarkában. Csak ki kell szabadítani a gondok ráncaiból, a rakéták rávetülő árnyékainak hálójából. És fölvetíteni a tisztuló égboltra. Szász János Újabb békegyűlések országszerte — tudósításaink a 3. oldalon