Előre, 1985. október (39. évfolyam, 11769-11795. szám)
1985-10-01 / 11769. szám
IDÉNYTEENDŐK A MEZŐGAZDASÁGBAN ÉJSZAKA SZÁNTOTTAK, NAPPAL VETETTEK Szeptember utolsó vasárnapja hűvös, borongós reggellel köszöntött be, illetve figyelmeztetett arra, hogy pár napon belül a legsürgősebb mezei munka, az őszi vetés határideje lejár. Igaz, egy héttel korábban a perecsenyi agráripari tanácshoz tartozó szilágybadacsonyi, kárászteleki, újlaki, krasznahídvégi mezőgazdasági termelőszövetkezetek már jelenthették az árpafélék vetésének befejezését, így az elmúlt hét során a kenyérgabona termésének megalapozása került előtérbe Emlékeztetnünk kell viszont arra, hogy tavaly ősszel az említett Agrit körzetében mind a betakarítási, mind a vetési munkálatok az ideihez képest lassúbb ütemmel zajlottak, aminek ismert következményeit nem célunk elemezni ezúttal. Visszatekintve az elmúlt héten elvégzett munkára, megállapíthatjuk, hogy általában élénkebb ütemmel dolgoztak a perecsenyi Agrit övezetében, például egy sor terményfélénél több más tanács teljesítményénél magasabbak a betakarítási teljesítmények, nem véletlen, hogy a megyei átlagnál 4 százalékkal volt nagyobb az összvetési teljesítmény is. Más kérdés az, hogy az árpafélék vetésénél mindössze három agráripari tanács körzetében észleltünk serényebb tevékenységet. Az őszi búza vetésénél a megyei átlaghoz képest lemaradtak a perecsenyi Agrit egységei, szükségét érezték tehát annak hogy vasárnap is folytassák, méghozzá teljes erővel a munkát, a küszöbön álló határidő sürgetésére a hétvégét is átgondoltan, jól szervezetten dolgozzák végig. Varsolon az mtsz járművein kívül 18 fogattal szállították a kukoricát, s határjárás során meggyőződhettünk, elegendő a felszabadított terület ahol vetőszántást, magágykészítést végezhetnek a mezőgépészek. Ioan Sandor, az mtsz elnöke számadatokkal erősítette meg észrevételünket: 240 hektárt tett ki a felszabadított terület, 74 hektáron végeztek vetőszántást a búzának, 36 hektáron készült el a magágy, ám vasárnap két vetőgéppel dolgoztak mindössze. Jelesen tevékenykedtek a betakarításban, terményhordásnál, ami nem állítható a vetéssel kapcsolatos tennivalókat illetően... A varsóiéival szomszédos szövetkezeti egységben, Szilágyperecsenyben is jelentős erőket felvonultató akciónak lehettünk szemtanúi a kora délelőtti órákban: Dacz Sándor mérnök-elnök a cukorrépa szállítását irányította, Vasile Fodor főmérnök a vetést s Vasile Mitrajca, a mezőgépészeti részleg vezetője is tartalmas beszámolóval állhatott elő. A téli időszámításra való áttérés következtében egy órával hosszabb éjszakát dolgoztak végig a mezőgépészek. Szombatról vasárnapra virradólag 23 traktorral a vetőszántást végezték, 8 géppel pedig a magágyat készítették. Kemény erőfeszítést követelt az éjszakai műszak, különösen a több mint 30 esztendeje mezőgépész Tötös Sándortól, aki szombaton a terménybehordásban vett részt, este látván, hogy a többi gépész a határba kirajzik, nem maradt otthon, s a megüremelt pihe(Folytatása a 3. oldalon) ------------------ HATÁRJÁRÁS SZILÁGY MEGYÉBEN ----------------GYORS A BETAKARÍTÁS ÜTEME A vénasszonyok nyara valóságos nyári meleggel segíti a földek dolgozóinak munkáját, könnyebben és gyorsabban haladhatnak az idény tennivalók végzésével a megye minden övezetében. Bár több terményféle beérése viszonylagosan késett, most teljes jn erővel dolgozhatnak a mezőkön, és a gyors betakarítás attól függ, hogy naponta elegendő számú munkáskéz végezze a kijelölt tennivalókat. Szeptember végén a burgonya betakarítása gyakorlatilag befejeződött a megyében, hamarabb mint a tavaly. A szilágynagyfalui és a szilágycsehi agráripari tanácsok övezetében például még szeptember második harmadában betakarították, ugyanakkor, az utolsó parcellák termését szedték fel a földről a eriteni, szamosudvarhelyi, perecsenyi, sarmasági Agritok övezetében; kisebb teljesítményt a krasznai és a hídalmási tanácsokhoz tartozó termelőszövetkezetekben észleltünk. Éppen ezért a hónap utolsó harmadában a burgonya betakarításának befejezése került előtérbe a krasznai Agrit körzetében, a megye legszámottevőbb burgonyatermesztő övezetében. Ebben az esztendőben nemcsak a háztáji gazdaságokban, a termelőszöetkezetekben is jelentősebb nagyságú területeken termesztettek napraforgót a megyében. Az igazsághoz tartozik, hogy számos szakember részére újdonságot is jelentő feladat volt a napraforgó termesztése, és az országnak ebben az övezetében a tányérok szemtermésének beérése hetekkel később következett be, mint a déli megyékben. Nem minden parcellán ért be szeptember utolsó harmadára, az olajnövény magja, ez némiképp indokolja, hogy agráripari tanácsonként eltérőek a betakarítási teljesítmények. Tény viszont az is, hogy még nem készültek fel kellően a gépi betakarításhoz, azaz kevesebb adottságokkal rendelkeznek a gépészeti részlegek, mint a hagyományos napraforgó termesztő övezetekben. Persze ez nem jelenthet akadályt, s a szilágycsehi Agrit körzetében sikerült is úgy megszervezni a munkát, hogy a vetésterület közel fele részéről gyűjtötték be a napraforgót ősz kezdetéig; jó ütemmel halad e munka továbbá a szilágynagyfalui és a krasznai tanácsokhoz tartozó szövetkezetekben. A mezőgépészeket, pontosabban a kombájnosokat nemcsak a napraforgó és a kukorica betakarítása szólította ismét az arató-cséplő gépekre, hanem sürgős munkát jelentett a magftere kaszálása és cséplése is. Siettek vele, hiszen a here után ezekben a napokban már búzamagot hintő vetőgépek haladnak; elsőkként a szilágynagyfalui, sarmasági, szilágycsehi, perecsenyi Agritok körzetében végeztek a maghere betakarításával. Az ütemes begyűjtés a termény jó minőségének megőrzését is szavatolja (3. oldal) A kukorica betakarítása szeptember utolsó harmadában bontakozott ki számottevőbben, a naptári ősz elején volt trtusír egység, ahol nem kezdték meg a csövek törését. A munka gyorsítható, hiszen ezekben a napokban sokezer tanuló segít a mezőkön, s immár sehol sem hivatkozhatnak arra, hogy több olyan parcella van, ahol még várni kell a termény éréséig. A tavalyinál gyorsabb ütemű betakarításnak köszönhetően az ősz érkezéséig 8000 hektárral több volt a felszántott terület, tehát ez is elősegíti, hogy a vetést is a kitűzött határidőre befejezzék az egységekben. A szántás felén jóval túljutottak számos termelőszövetkezetben az előbb említett időpontig, többek között a szilágynagyfalui Agrit körzetében. Kedvezett az idő a betakarításnak és a szántásnak, így lehetséges volt, hogy a vetés elején közel 20 000 hektár magágy állott előkészítve a megye termelőszövetkezeteiben. Ahhoz, hogy határidőre be is fejezhessék a vetést, élni kell azzal a lehetőséggel, hogy a tavalyihoz képest többféle előnyre tettek szert a terménybegyűjtéssel. Jó dolog, hogy a betakarítás gyorsabban halad, mint tavaly, ebből viszont csak akkor lesz hasznos tőke, ha a magágykészítők és a vetést végző gépészek is hasonló ütemmel igyekeznek. Fejér László NYÁRI PILLANATOK GYERGYÓREMETÉN EMBEREK AZ ÚTÉRT Ahogy jegyzetfüzetemből feltekintek, előttem a falon idézet. A papír, amire nyomtatták, már megsárgult az idő:l, de a mondatokba öntött gondolatok máig is őrzik forradalmas frisseségüket. „Egyáltalán nem lesz könnyű az az út, amelyet meg kell tennünk. Megtettünk minden előkészületet erre az útra. Hosszasan megfontoltuk a dolgokat, kikértük a párt, az egész nép véleményét, kongresszusunk pedig igazi vezérkarként kijelölte a szükséges irányvonalakat és eszközöket ahhoz, hogy ezt az utat kiépíthessük, s így a legjobb körülmények között, teljes sikerrel járjuk végig." 1965. július 24-én, a párt IX. kongresszusának záróülésén mondotta volt ezt Nicolae Ceaușescu elvtárs. Szabó Ferenc igen fiatal lehetett még akkor, hiszen ma is Hargita megye egyik legfiatalabb polgármestere. A Stefan Gheorghiu Akadémia újdonsült végzőse. Pályáját úgy kezdte, mint nagyon sok remetei fiatal — a tejporgyár dolgozójaként. Az ipar vonzásában, de nem feladva a község hagyományos életvitelét — a föld, a rét, a kaszáló, az állatok akkor is fontosak maradtak számára. Akárcsak ma, polgármesterként. Idén is néhány hektár kaszálót vállalt. Évi pihenőszabadságát a szénázás idejére vette ki, hogy régi szokás szerint eljárjon kalákázni: kaszálni, teríteni, boglyázni, fel a havasokba is, ha úgy adódik. Egy vasárnap aztán ő is visszakapta a segítséget. — Rég nem volt ilyen jó idő a szénázásra, mint ezen a nyáron. Nyugodtan várhatja a telet a gazdaság is, a lakosság is, összesen 2200 hektár kaszálóval és 2700 hektár legelővel rendelkezik Remete község. A kaszálókról több mint 5000 tonna szénára számítunk, ez lesz a téli takarmánykészletünk egyik része. A másik a siló. Terveink szerint 6000 tonnát kellene készítenünk. . . Ilyenkor ezrek vagyunk fent a környező dombokon és a havasokon, egymást kalákázzuk, rendszerint 10—15- en jövünk össze egy-egy részre. A kézi erő mellett gépi kaszálást is használunk — már ahol lehet —, községünkben több mint félszáz kaszálógép vágja ilyenkor a rendet. . . Amerre a szem ellát, a tűző napban villognak a kaszapengék. Fent az esztenákon juhnyájok. A kanyargós utakon jönnek-mennek a fogatok. Több mint száz saját tulajdonú, hatvan pedig a közös gazdaságé. Se a polgármestert, se az mlsz elnökét, Laczkó Pétert, még véletlenül se hallottam arról panaszkodni, hogy a szállítás akadozik, mert nincs a traktoroknak üzemanyag. Helyi erőből oldják meg azokat a tennivalókat, amiket az idő diktál. A szénázás nem várhat addig, amíg minden „komfort" egyben lesz. Molnár Csaba állatorvos említette, hogy a pásztorlást egységesen szervezték meg, méghozzá az mtsz keretében. Ki-e használva egy szusszanásnyi pihenőt, arról kérdezem az elnököt, hogy ez mit is jelent? Abból indultunk ki, hogy mind a gazdaságnak, mind pedig a lakosságnak egyazon célja van — jó állományt nevelni és minél több terméket nyerni. Kötelezettségeink is hasonlóak, hozzá kell járulnunk az állami alap gazdagításához. Közösen úgy határoztunk, hogy az egész pásztorszemélyzetet az mtsz fogadja fel, tehát a javadalmazást — a befolyt legeltetési díjakból — mi biztosítjuk, s természetesen a főpásztorok csakis az mtsz-nek kötelesek elszámolni mind az állománnyal, mind a tejjel, sajttal. A megtermelt sajt az mtsz raktárába kerül, innen adjuk át az állami alapba az általunk, de a lakosság által is leszerződött mennyiségeket. A szerződés letudása után megmaradt termékeket pedig az állományuk függvényében osztjuk el a lakosság között. Úgy véljük, ezzel a legeltetés-szervezői módszerrel nem csak a főpásztorok és az egyes gazdák közötti esetleges vitáknak vettük elejét, de az állattartókon is könnyítettünk, hiszen a legeltetés idejére tulajdonképpen semmi gonduk az állományra. Arról nem is szólva, hogy így a leszerződött termékmennyiség is ütemesen kerül az állami alapba. Gondolkozhatunk rajta: ha ennyire egyszerű a képlet, máshol vajon miért nem alkalmazzák? Annál is inkább, mert erre az egyik idevágó törvényben, mint lehetőség, paragrafus is található. . A gyergyói télről annak idején sokat írtunk. Az, hogy milyen embert próbáló időket éltek át és hogyan cselekedtek a tejporgyár gépkocsivezetői, mármár legendássá vált. De arról valahogy megfeledkeztünk — figyelmeztetett Tatár Sándor, a gyár párttitkára —, hogy jelezzük: ezeknek a kocsiknak gurulniuk is kellett, tehát a kerekeket is rendben tartani. Pótoljuk most azzal, hogy elmondjuk — a „kerékőr“ szerepét Urzica Emil töltötte be. Vulkanizálóként 1954 óta dolgozik a tejporgyárban, tehát azon kevesek közé tartozik, akik beindulása óta mindvégig hűek maradtak Remetéhez. Pedig nem is remetei, hanem Várhegyről származik. Szakmai rátermettsége, közvetlen őszintesége és szorgalma példamutató — jellemezte a dolgozók tanácsának elnöke. Az úton nem csak a kerekek, az emberek is megpróbáltatnak. Urzica Emillel egy utat járni — úgy tűnik — biztos célba érés... Maroskanyar, borvízfürdő. Pihenni, kikapcsolódni vágyó embernek talán már ennyi is elegendő lenne ahhoz, hogy felkeresse Gyergyóremetét. Ám ez a csendes, szép fekvésű faluvégi hely sokkal többet kínál vendégének: gyógykezelést, figyelmes kiszolgálást, tiszta házikókat, már-már alpesi levegőt. Szász Mária Magdolna, a borvízfürdő gondnoknője szerint élnek is mindezzel nem csak a Bencze Cs. Attila (Folytatása a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XXXIX Redactia ELŐRE. 79776 Iucuresti 33. Piata Scinteii 1. sector 1. évfolyam ELŐRE szerkesztősége. 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1. I. kerület. 11 769 szám Tájékoztató szolgálatunk telefoonszáma: 18 03 02.985. Előfizetéseket elfogadnak az ősszel postahivatalok. Oktober 1 a *ev®lkézbesítők és a lapterjesztők, kedd Lapunkat külföldre a következő címen ____, lehet megrendelni: ROMPRESFILATELIA - Anual Sectorul export-import presa P.O. Box 12—201, telex: 10 376 profir ora 50 balti Bucure?ti, Calea Grivitei nr. 64—66 ORSZÁGOS IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉRE ÚJ TERMÉKEK, MŰSZAKI ÚJDONSÁGOK. A KISKAPUSI SZÍNESFÉMGYÁRTÓ KOHÁSZATI VÁLLALATBAN „Ne számítson különleges technológiai csodákra — mondja Staicu Egorea mérnök, műszaki igazgató, amikor a kiskapusi Színesfémgyártó Kohászati Vállalat műszaki újdonságai iránt érdeklődöm. — Újdonság, változás viszont bőven van a vállalatunkban. A legfontosabb, ami a többit is elindítja, az emberekben megy végbe. Ahogy egyes napi gondjaink felett napirendre térve, a követelményeket és a lehetőségeket szembesítik: ez van, ennyiből kell a lehető legtöbbet kihozni. Az újdonságok nálunk többnyire nem a szárnyaló egyéni fantázia, vagy a zseniális műszaki megsejtések termékei. Legtöbbször csupán egy új szükséglet lép fel — importhelyettesítés leginkább, de néha egészen új termék is —, a feladat pedig, megfogalmazva, a legegyszerűbb: elő kell állítanunk. És lehetőleg jó minőségben, lehetőleg gazdaságosan. Minél kisebb költségekkel. Az extenzív fejlesztés korszaka, a nagy építkezések ideje vállalatunkban lejárt, ma már nem szánhatunk külön új részleget vagy műhelyt, az összes járulékokkal, minden új termékünk számára. A meglévő állóalapjainkat kell minél gazdaságosabban, nagyobb hatásfokon, sokoldalúan, rugalmasan kihasználnunk, a lehető legkisebb módosításokkal. Sürgetnek a vegyipar, a nemzetgazdaság új és új igényei. A feladatok többségét, saját műszaki kreativitásunk nettó többletét egyetlen kérdőszóba lehet sűríteni — hogyan? —, de aztán ebbe a kérdőszóba szinte minden belefér. A töprengés, a keresgélés, az ismételten megejtett számítások,konzultációk a műhelylyel, megrendelőkkel, tervezővel és minisztériummal, és így tovább. Még mindig sok a formalitás, átirat és jelentés, véleményezés és jóváhagyás. Sokszor akár egy-egy kisebb átalakítás keresztül viteléhez is.“ A műszaki igazgató számára több mint negyedszázados szakmai és vezetői tapasztalat könnyíti meg a döntéshozatalt, rövidíti le rendszerint a távot a hivatalos útnak nevezett labirintusban. Gyakorlati érzék, kezdeményezés, kiállás és kitartás egészen a feladat sikeres befejezéséig: nem is a cél, az eredmény szentesíti leginkább az eszközt! A kiskapusi Színesfémgyártó Kohászati Vállalat késztermékeivel az utca embere ritkábban találkozik, legtöbbször „belesimulnak“ az ipari berendezésekbe, vagy, mint festékanyagok, tisztítószerek, egyéb vegyipari termékek komponensei — láthatatlanul vannak jelen az önkiszolgálók vásárlóinak kosaraiban. Mint például a finoman porlasztott horgany, ismertebb nevén a cink, amelynek előállítására tervezett saját berendezésük e tavaszon, május elseje tiszteletére kezdte el a teremtését. Kivitelezésben Boleslaw Müller igazgató közvetlen irányításával többek között Otto Martin mérnök — a továbbiakban üzemi utunk szakszerű kísérője —, továbbá Simion Trifan és Vasile Mara mesterek vállaltak magukra nagyobb feladatok, fővárosi szakemberek konzultálásával is. No, és mindenekelőtt Czika György mérnök, a berendezés mostani felelőse — neki is több mint negyedszázad szolgálati ideje van, emellett született kiskapusi — a látogató érdeklődését lelkes közlékenységgel honorálva, részletesen elmagyarázza a berendezés működését, az olvasztókemence hőfokától a lerakodó kamra fokozataiig, a többszintes felépítésű visszanyerő rendszerig, a többszörös ciklonoktól a kéményekre szerelt zsákszűrőkig, a még elillanni készülő pulverizált fém fokozott részarányának a visszatartására. Mérséklődik a környezetszennyezés, ugyanakkor jelentős a visszanyert anyagmennyiség, érték is. A megtakarítás, a mindent hasznosítás szándéka vezette egy másik berendezés, a szíbium visszanyerő alkotóit is. Ioana Dumitrescu berendezésfelelős a technológiai és a kivitelezés saját hazai jellegét hangsúlyozza, azokat a műszaki megoldásokat, amelyek továbbfejlesztették más testvérvállalatok — mindenekelőtt a nagybányai — folyamatosan közkinccsé tett eddigi tapasztalatait. A szibium járulékos, úgynevezett kísérőelem itt, a vállalat egyik alapterméke, az ólom elektrolitikus finomítása után az üledékben marad vissza. Redukált állapotban nyomdaipari és akkumulátor-ötvözetek keresett komponense Egyik szódás vegyülete a televízió képernyőjének javítja a minőségét, kénvegyülete pedig a gyufagyártás keresett alapanyaga, különben erre a látszólag jelentéktelen felhasználási területre igencsak büszkék a vállalatban. Amióta a berendezést nemrégiben üzembe állították, és az első tételeket a gerlai gyufagyárnak leszállították, utóbbi érezhetően megjavította gyártmányainak eleddig többször reklamált minőségét. Most Gerla a hazai gyufaiparban elsőként zárkózhatott fel az egyébként általánosan elvárt nemzetközi szinthez. A szíbium visszanyerő évi kapacitása mintegy 200 tonna, a továbbiakban a műszaki paraméterek további javítása foglalkoztatja az itteni munkaközösség tagjait. Az ólomgyártó részlegen Schuster Kurt Konrad mérnök különösen örül a sajtó nyilvánosságának. „A legjobbkor jöttek, operatívan «közhírré tehetik» a két váltás előtti emlékezetes premierünket. Legyártottuk az első tétel különlegesen tiszta ólmot a cernavodái épülő atomerőmű részére, s a továbbiakban most már folyamatosan kielégíthetjük e kulcsfontosságú energetikai beruházásunk ezután esedékes további megrendeléseit“. Az atomerőművekben keletkezett sugárzásokat elnyelni hivatott ólom tisztasági foka 99,995 százalék, a most elért finomságtöbblet „mindössze“ 0,015 %! „Mindössze ennyi, de a csekély különbözet elérése sok szakembernek oka- Krajnik-Nagy Károly (Folytatása a 3. oldalon) KIEMELKEDŐ MUNKASIKEREK HI A rovinari-i bányaipari kombinát kotrógépkezelői teljesítették szeptember havi feltárási munkálataikat. A három nap előny lehetőséget teremt arra, hogy megfelelő módon előkészítsék a munkafrontokat a következő hónapokra. A sikerhez jelentősen hozzájárultak a Pe$teana-Sud, Tismana—2, Poiana és a Peijteana-Nord kitermelések, ahol 150 000—320 000 köbméter közötti túlteljesítést jegyeztek. A Pe$teana-Sud kitermelésnél például a kotrógépkezelők szeptember folyamán az előirányzottnál 2,5-szer több meddőt szállítottak el, a Poiana kitermelés pedig 60 000 tonna lignit fölött takarította el a munkafrontot. Í3g Maros megyében 71 ipari, építkezési, szállítási és me-Tezőgazdasági egység jelentette a kilenc hónapi terv határidő előtti teljesítését. Az ütemes munka révén ezeknek az egységeknek a dolgozói ebben az időszakban 320 millió lej értékű termelést valósítanak meg terven felül. Különösen kiemelkedő eredményeket értek el a Maros megyei villamoserőmű vállalat, a marosvásárhelyi földgázkitermelő-telep, a régeni Republica gépgyártó vállalat, a Maros megyei fővállalkozó tröszt, a ludasi gumiabroncsgyár dolgozói. A kiemelkedő sikert úgy érték el, hogy a dolgozónkénti termelékenységet 7000 lejjel növelték, a fajlagos anyag- és energiafogyasztást pedig 30 százalékkal csökkentették. Ha Hargita megye 30 iparvállalata és gazdasági egysége jelenti a kilenchavi árutermelési terv határidő előtti teljesítését. Fenntartva a termelőtevékenység magas ütemét, közel 200 millió lej terven felüli árutermelést valósítanak meg. Az élenjárók sorában szerepelnek a balánbányai bányászok, a vlahicai kohászok, a Csíkszeredai vasútépítő vállalat gépgyártói, a székelykeresztúri Avicola vállalat dolgozói.