Előre, 1987. november (41. évfolyam, 12416-12440. szám)
1987-11-01 / 12416. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! . - • t . v . . . * * v ^ . •'•••• -A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLI. évfolyam 12 416. szám 1987. november 1., vasárnap 6 oldal ára 50 iráni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS fogadta az SZVSZ Főtanácsa ülésszakán részt vevő küldöttségek vezetőit Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke pénteken fogadta a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa Bukarestben folyó 40. ülésszakán részt vevő küldöttségek vezetőit. Az ülésszakon, mint ismeretes, az összes kontinens több mint 70 országából csaknem100 szakszervezeti szervezet, továbbá 12 ágazati nemzetközi szakszervezeti szövetség képviselteti magát.A szívélyes légkörben lezajlott találkozón részt vettek Emil Bobu", Miu Dobrescu, Ion Stoian, Constantin Mitea elvtársak. Miu Dobrescu elvtárs, az RSZÁSZ Központi Tanácsának elnöke a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetsége, a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa 40. ülésszakának vendéglátója nevében mély köszönetet mondott Nicolae Ceausescu elvtársnak, hogy fogadta a bukaresti ülésszakon részt vevő szakszervezeti szervezetek képviselőit, hangsúlyozta, hogy ez ékesszólóan tanúsítja, milyen jelentőséget tulajdonít Románia elnöke a munkásosztály- e szervezeteinek, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom küldetésének a jelenkor nagy problémái megoldásában. A továbbiakban felszólalt Gáspár Sándor, a Magyarországi Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, J. M. Bokamba-Yangouma, a Kongói Szakszervezeti Szövetség főtitkára, Chaturanan Mishra, az összindiai Szakszervezeti Kongresszus elnöke. A vendégek melegen megköszönték Nicolae Ceausescu elvtársnak, hogy fogadta őket, hogy lehetőség nyílt a jelenlegi ülésszak bukaresti megtartására, hogy biztosították a feltételeket a munkálatok jó menetéhez. Nicolae Ceausescu elvtársat tájékoztatták a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának időszerű teendőiről. A felszólalók hangsúlyozták, a romániai tartózkodás lehetőséget kínál az ülésszak részvevői számára, hogy közvetlenül ismerkedjenek a munkásosztály, az egész nép megvalósításaival az ország sokoldalú fejlődésében, a szocialista Romániában végbemenő megújhodásokban. A vendégek hangsúlyozták, hogy országunk külpolitikája, Nicolae Ceausescu elnök nemzetközi tevékenysége a béke és a leszerelés, a kortárs világ nagy problémáinak megoldása szolgálatában messzemenő nagyrabecsülésnek örvend. Nicolae Ceausescu elvtársnak melegen jó egészséget és hosszú életet, a pártunk és államunk élén folytatott felelősségteljes munkásságához teljes sikert kívántak. Ezután szólásra emelkedett NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, aRomán Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke. A beszédet megkülönböztetett érdeklődéssel hallgatták végig és megtapsolták a jelenlevők. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS JELENÜKBEN ÜLÉSEZETT A NAGY NEMZETGYŰLÉS Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke jelenlétében, mint már hírül adtuk, október 30-án, pénteken sor került a Nagy Nemzetgyűlés IX. törvényhozási ciklusa VI. ülésszakának munkálataira. A lerencesi ülésszak munkálatai annak az erőteljes hazafias elkötelezettségnek a légkörében folynak, amely közepette egész népünk munkálkodik az idei terv legjobb körülmények közötti teljesítéséért, azért, hogy újabb és még jelentősebb sikerekkel köszöntse a párt országos konferenciáját és a köztársaság kikiáltásának 40. évfordulóját. A Nagy Nemzetgyűlés palotájának rotundájába érkező Nicolae Ceausescu elvtársat, Elena Ceausescu elvtársnőt élénk és hosszas taps fogadta. Nicolae Ceausescu elvtárssal együtt a hivatalos páholyokban helyet foglalt Elena Ceausescu elvtársnő, a következő elvtársik: Constantin Dascalescu, Emil Bobu, Virgil Cazacu, Lina Ciobanu, Ion Coman, Nicolae Constantin, Ion Dinca, Fazekas Lajos, Manea Manescu, Constantin Olteanu, Gheorghe Oprea, Gheorghe Panu, Dumitru Popescu, Gheorghe Radulescu. A képviselők mellett ott volt a teremben az RKP KB és a kormány több tagja, központi intézmények, tömeg- és társadalmi szervezetek vezetői, a dolgozók, tudományos és kulturális életünk képviselői. Jelen voltak hazánkban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, valamint külföldi sajtótudósítók. Az ülésszak munkálatait Nicolae Giosan elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. A Nagy Nemzetgyűlés Bürójának javaslatára elfogadták az alábbi napirendet: 1. Románia Szocialista Köztársaság 1988. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési terve törvényének tervezete. 2. Románia Szocialista Köztársaság 1988. évi mezőgazdaság-, élelmiszeripar-, erdő- és vízgazdálkodás-fejlesztési terve törvényének tervezete. 3. Románia Szocialista Köztársaság 1988. évi állami költségvetése törvényének tervezete. 4. Önigazgatási és önellátási program a lakosság jó ellátására mezőgazdasági élelmiszertermékekkel és ipari fogyasztási cikkekkel 1988-ra. 5. Törvénytervezet a szocialista egységek közötti gazdasági-társadalmi kapcsolatokról, a gazdasági szerződések megkötéséről és végrehajtásáról. 6. Törvénytervezet Románia Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsának megalakításáról azzal a szereppel, hogy kidolgozza a gazdasági és társadalmi fejlesztés távlati orientációit és egységes országos terveit. 7. Törvénytervezet az erdők megóvásáról és védelméről, az ökológiai egyensúly fenntartásáról. 8. Törvénytervezetek az Államtanács által kibocsátott törvényerejű normákat tartalmazó törvényerejű rendeletek jóváhagyásáról. Minthogy a napirenden szereplő többi dokumentumtervezet megvizsgálás alatt áll és véleményezésre vár az illetékes állandó bizottságok részéről, javaslat hangzott el, miszerint térjenek rá az erdők megóvásáról és védelméről, az ökológiai egyensúly fenntartásáról szóló törvénytervezet megvitatására. Cornel Pacoste elvtárs, a kormány első miniszerének helyettese ismertette a törvénytervezetet. A továbbiakban Tiberiu Muresan képviselő előterjesztette a vita tárgyát képező törvénytervezetet megvizsgált és kedvezően véleményezett nagynemzetgyűlési állandó bizottságok jelentését. Ezzel a napirendi ponttal kapcsolatosan felszólaltak a következő képviselők: Ioan Ungur, Ioan Badea, Venerica Patru, Traian Morariu, Filofteia Negrutiu, Ion Fratila. A Nagy Nemzetgyűlés elnöke jóváhagyás alá bocsátotta a vita során elhangzott javaslatot, miszerint a törvény címét, előirányzatai tartalmának pontosabb tükrözése céljából, egészítsék ki és fogalmazzák meg a következőképpen: Törvény az erdők megóvásáról, védelméről és fejlesztéséről, ésszerű, gazdaságos kiaknázásáról és azökológiai egyensúly fenntartásáról. A részvevők a javaslatot egyhangúlag jóváhagyták. (Folytatása, a 2. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ELNÖKLETÉVEL ÜLÉST TARTOTT AZ RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnökletével október 30-án, pénteken ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. Úgyszintén részt vett a kormány több tagja, gazdasági vezető káderek, a megyei pártbizottságok első titkárai és mezőgazdasági problémákkal foglalkozó titkárai, iparközpontok és központi kutatóintézetek vezérigazgatói. A Politikai Végrehajtó Bizottság megvizsgálta A TERV NOVEMBER ÉS DECEMBER HÓNAPBAN, A IV. ÉVNEGYEDBEN ÉS AZ EGÉSZ 1937-ES ESZTENDŐBEN VALÓ MARADÉKTALAN TELJESÍTÉSÉRE, VALAMINT AZ 1988. ÉVI TERVELŐIRÁNYZATOK VALÓRA VÁLTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEKET. A Politikai Végrehajtó Bizottság úgyszintén elemezte a JELENTÉST AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI KAMPÁNYFELADATOK TELJESÍTÉSÉRŐL ÉS AZ ÁLLAMI ALAP KÉPZÉSÉRŐL NÖVÉNYI ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSI TERMÉKEKRŐL, valamint a JELENTÉST AZ ELFEKVŐ KÉSZLETEK ÉRTÉKESÍTÉSÉRE HOZOTT INTÉZKEDÉSEKRŐL. Ugyanakkor megvizsgálták a PROGRAMOT AZ ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ ANYAGOK BEGYŰJTÉSÉRE ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ TEVÉKENYSÉG FOKOZÁSÁRÓL 1988-BAN és a PROGRAMOT A PÓTALKATRÉSZEK ÉS GÉPEGYSÉGEK FELÚJÍTÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK FOKOZÁSÁRÓL. Ezekkel a problémákkal kapcsolatban kormánytagok, megyei pártbizottsági első titkárok tájékoztatót tartottak arról, hogyan tevékenykedtek a terv teljesítése érdekében október hónapban és az év elejétől eltelt egész időszakban, milyen intézkedéseket foganatosítottak az 1987-re előirányzott összes feladatok valóra váltásáért, valamint a jövő évi termelés megfelelő előkészítése érdekében. A napirenden szereplő ezen kérdésekkel kapcsolatos vita befejező részében felszólalt NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, aki úgy értékelte, hogy az év 10 hónapjában az ipari termelésben elért eredmények, bár az elmúlt év hasonló időszakában elérteknél magasabbak, nem érnek el kielégítő szintet. A pártfőtitkár rámutatott, hogy a tervhez viszonyított lemaradásokat leginkább a hiányosságok okozták, amelyek megnyilvánultak egyes minisztériumok, iparközpontok és vállalatok, egyes megyei pártbizottságok és megyei néptanácsok tevékenységében, amelyek nem munkálkodtak a legnagyobb felelősséggel a termelés jó megszervezése és lebonyolítása érdekében, a terv teljesítésével kapcsolatos összes problémák operatív megoldásáért. Hangsúlyozva, hogy rendelkezünk mindazzal, ami szükséges a terv maradéktalan teljesítéséhez. Nicolae Ceausescu elvtárs felkérte a kormányt, a minisztériumokat, iparközpontokat, az összes gazdasági egységeket, pártszerveket ésszervezeteket, hozzanak határozott intézkedéseket a hiányosságok késedelem nélküli felszámolásáért és az egész tevékenység gyökeres javításáért, a hátralékok behozásáért és a tervelőirányzatok legjobb körülmények közötti teljesítéséért novemberben és decemberben, az egész IV. évnegyed folyamán. Különösképpen biztosítani kell a terv maradéktalan teljesítését a IV. évnegyedben az export és a többi mutató tekintetében. Ennek érdekében azt igényelte, hogy a folyó évnegyed egész termelésének gyártásba vételét legkésőbb november 10-ig valósítsák meg és hozzanak meg minden intézkedést annak maradéktalan teljesítéséért.Minden vállalatban, iparközpontban dolgozzanak ki grafikonokat minden termék gyártásbavételére és megvalósítására. Határozott intézkedéseket kell foganatosítani a munka minden vállalatban való jó lebonyolítására, a tevékenység három, váltásban való megszervezésére ott, ahol az elvárások ezt szükségessé teszik, a szükséges munkaerő biztosítására, az exporttermelés legjobb körülmények közötti megvalósításáért. Felkérte a kormányt, hogy november 10-ig tegyen jelentést a hozott intézkedésekkel kapcsolatban, és arról, hogyan biztosították az exporttermelés maradéktalan teljesítését a IV. évnegyedben. A pártfőtitkár úgyszintén hangsúlyozta, minden intézkedést meg kell hozni a IV. negyedévi beruházási terv maradéktalan teljesítéséért — amelyet minimálisnak kell tekinteni —, a szükséges berendezések biztosításáért és az előirányzott termelési kapacitások határidőre való üzembe helyezéséért. Ugyanakkor azt igényelte, nagyobb határozottsággal cselekedjenek a munkatermelékenység növelésére, az anyagfogyasztások betartására, a termelési kiadások és költségek csökkentésére vonatkozó feladatok telje(Folytatása a 3. oldalon) NICOLAE C ELVTÁRS BESZÉDE Tisztelt elvtársak! Örömmel találkozom a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa ülésszakának részvevőivel, az összes kontinensen elterülő, jelentős számú államban működő szakszervezetek képviselőivel. Szeretném melegen üdvözölni önöket, az SZVSZ Főtanácsa ülésszakának részvevőit és a legjobbakat, sok sikert kíván-ni egész tevékenységükhöz. Messzemenően nagyrabecsüljük a Szakszervezeti Világszövetséget, s egyáltalán, az egész világ szakszervezeteit, hiszen a munkásosztály, az értelmiség, a tisztviselők, az összes dolgozó legszélesebb szervezeteiként döntő szerepet töltenek be valamennyi állam gazdasági-társadalmi fejlesztésében. Azt szeretnénk azonban, hogy ugyanolyan mértékben, a munkásosztály, az értelmiség, a tisztviselők, a néptömegek, a szakszervezetek ugyanazt a szerepet töltsék be az összes ország vezetésében és gazdasági-társadalmi fejlesztésében, kifejezésre juttatva az igazi demokráciát, amelyben a munkásosztály egyre jelentősebb szerepet kap. Az elnök ülésszakára különlegesen bonyolult és nehéz nemzetközi körülmények között került sor. Elsősorban szólnék arról, hogy folytatódik a fegyverkezési, ezen belül a nukleáris fegyverkezési hajsza, szólnék továbbá az erőpolitikáról, a más államok belügyeibe való durva beavatkozás, a népek nemzeti függetlenségének megsértése politikájáról, a fejlődő országok gazdasági helyzetének, s általában a világgazdasági helyzetnek az állandó súlyosbodásáról, de hangsúlyozom a fejlődő országok helyzetének különleges súlyosbodását, ami a monopóliumok imperialista politikájából, a nemzetközi finánctőke politikájából, tucatnyi nép elnyomásának és fosztogatásának politikájából adódik. Úgy hiszem, igen jól ismerik a szociális problémákat, a súlyosbodó társadalmi válságot, a politikai válságot, a munkanélküliséget, azt a körülményt, hogy a fiatalok tíz- és tízmilliói számára nem biztosítanak munka- és tanulási körülményeket, hogy a nők jogfosztottságban élnek és számos államban — közöttük fejlett államokban — nincsenek politikai jogaik, alacsonyabb bért kapnak. Ismeretesek a származás és a bőr színe szerinti bérezési egyenlőtlenségek akár a legfejlettebb tőkés országokban, amelyek azzal az igénnyel is fellépnek, hogy az igazi demokráciát képviselik. Igaz, hogy e súlyos nemzetközi helyzetben hatalmas erők vannak, erőteljesen fejlődik a földkerekség népeinek öntudata, a munkásosztály, az értelmiség, s tehát a szakszervezetek is, egyre fontosabb szerepet töltenek be, szembeszállnak a társadalomellenes politikával, a fegyverkezési politikával és síkraszállnak az új fejlődésért, a béke és az együttműködés politikájáért. De szeretném elmondani önöknek, hogy mi, Romániában úgy véljük, a nemzetközi erőviszonyokban sajnos csak bizonyos egyensúly áll fenn a háború erői és a béke erői között, és munkálkodnuk kell a helyzet megváltoztatásáért, annak az eléréséért, hogy a béke és a haladás erőinek döntő szavuk legyen a nemzetközi élet fejlődésében. Románia véleménye szerint a jelenlegi körülmények között az alapvető probléma a leszerelés és elsősorban a nukleáris leszerelés, a végérvényes lemondás a nukleáris fegyverről. Véleményünk szerint ma a legfontosabb probléma az, hogy minden erő összefogjon a leszerelésért és a békéért vívott küzdelemben. Ezen a vonalon a szakszervezeteknek döntő szerepet kell kapniuk a munkásosztály, az értelmiség, a tiszviselők, mindazok egybefogásában, akik békét óhajtanak, akik létbiztonságot, életük biztonságát óhajtják. Mindent meg kell tennünk, hogy elérjük a nukleáris fegyverek teljes felszámolását az egész földkerekségen! Románia köszönti és támogatja a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok megállapodását, miszerint még az idén egyezményt írnak alá a közép- és rövidebb hatótávolságú fegyverek teljes felszámolásáról Európában és Ázsiában, első lépésként nukleáris fegyverek totális felszámolása terén. Köszöntenénk, ha a Szakszervezeti Világszövetség, ha a többi szakszervezeti világszervezet, a földkerekség szakszervezetei elsődleges céljukként tűznék ki a cselekvést a nukleáris leszerelésért. Ez megfelelne a munkásosztály érdekeinek, minden ember és valamennyi nép érdekeinek szerte a világon! Ilyen értelemben mi úgy véljük, hogy Európában különleges a helyzet, mert a közép- és rövidebb hatótávolságú rakétákon kívül vannak úgynevezett taktikai rakéták is. Vannak országok, amelyek gyártanak és kijelentik, hogy továbbra is gyártani fognak nukleáris fegyvereket. De a legutóbbi tapasztalat, a csernobili villamos atomerőműben történt rongálódásból adódó tapasztalat bebizonyította, hogy az ellenőrzés alól kiszabaduló nukleáris energia — s annál inkább a nukleáris robbanás — nem ismer semmilyen határt, károkat okoz és halált hoz minden államban, függetlenül annak társadalmi berendezkedésétől, függetlenül társadalmi osztálytól. Egyaránt károsodnak a munkások is, az értelmiségiek is, a tőkések is. Senki sem szabadulhat a nukleáris fegyverek robbanásának kihatásaitól. Mindannyiunknak érdekünk tehát, hogy Európában — Európára gondolok, mert itt vonták össze a legerősebb fegyverzetet — mindent megtegyünk az összes nukleáris fegyver felszámolásáért. Következésképpen a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti egyezmény aláírása olyan kezdeti lépés lesz, amelynek magával kell hoznia a harc fokozódását, hogy egyetlen európai állam földjén se maradjon semmilyen nukleáris fegyver, hogy munkálkodjanak az összes nukleáris fegyver felszámolásáért szerte a világon. Ennél fontosabb probléma nincs is és nem is lehet! Úgyszintén síkraszállunk a konvencionális fegyverzet radikális csökkentéséért. Úgy véljük, hogy a Varsói Szerződés és a NATO közötti tárgyalásoknak, a többi európai állam részvételével is, a fegyverzet lényeges, legalább 20 százalékos csökkentéséhez kell vezetniük, ahogyan azt a Varsói Paktum országai Budapesten javasolták. De ez nem a felső, hanem az alsó határérték! Véleményünk szerint e fegyverzetnek az 50 százalékig terjedő csökkentése ésszerűbb lenne és természetesen érdeke Európának, az egész világnak. Mindent meg kell tennünk, hogy rátérjenek a fegyverkezést szolgáló katonai kiadások radikális csökkentésére, hiszen e kiadások ebben az évben meghaladták az ezermilliárd dollárt. Csupán 20 százalékos csökkentésük azt jelentené, hogy évente 200 milliárd dollárt lehetne felhasználni minden országban számos súlyos szociális probléma megoldására, de a fejlődő országok megsegítésére is. Íme miért véljük úgy, hogy fel kell lépni — és felkértük a romániai szakszervezeteket, hogy lépjenek föl — azért, hogy a katonai kiadások csökkentése a román szakszervezetek tevékenységének, de a Szakszervezeti Világszövetséghez, az egész világ más szövetségeihez tartozó szakszervezetekkel, az egész világ szakszervezeteivel való együttműködésnek is az egyik alapvető problémája legyen. Határozottan síkraszállunk a gyengén fejlettségi problémák megoldásáért. Nem tartható fenn tovább a dolgok jelenlegi állapota, vagyis az, hogy az emberiség körülbelül kétharmada nyomorúságban, gyengén fejlettségben éljen. Globális megoldásra kell jutni — beleértve a fejlődő országok adósságainak kérdését is —, új nemzetközi kapcsolatokat, új gazdasági világrendet kell kiépíteni, amely előmozdítaná a fejlődő országok gyorsabb haladását, de ugyanakkor biztosítaná a világgazdaság stabilitását, kiegyensúlyozott és harmonikus fejlődését is. A világgazdaság harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődésének kérdése alapvető fontosságú a népek életszínvonalának emelése, a munkahelyek, az egész világ munkásosztálya számára jobb életkörülmények biztosítása szempontjából. Való igaz, hogy a feltételek a fejlődő országokban a legnehezebbek. De nem lehet (Folytatása a 3. oldalon)