Előre, 1989. október (43. évfolyam, 13010-13035. szám)
1989-10-01 / 13010. szám
M A XIV. PÁRTKONGRESSZUS MÉLTÓ KÖSZÖNTÉSÉRE TELJESÍTSÜK HIÁNYTALANUL GAZDASÁGI TERVFELADATAINKAT! HAZAFIAS FELELŐSSÉGGEL VÉGZETT, LENDÜLETES ÉRTÉKTEREMTŐ MUNKÁT AZ ESZTENDŐZÁRÓ ÉVNEGYEDBEN ával — legalábbis naptárilag — új, az 1986—1990-es tervszakasz gazdasági-társadalmi fejlesztési feladatai maradéktalan teljesítése szempontjából döntőnek tekinthető esztendő utolsó negyedébe lépünk. Naptárilag — hangsúlyoznánk —, hisz, amint az pártunk főtitkárához, köztársaságunk elnökéhez, Nicolae Ceausescu elvtárshoz naponta intézett tucatnyi táviratból is világosan kiderül, számos gazdasági egységünk a kommunisták országos fórumának, a párt XIV. kongresszusának méltó köszöntésére kibontakozott lendületes, hazafias töltetésű versengés közepette és annak közvetlen eredményeként ezt gyakorlatilag már napokkal, hetekkel — sőt, többen hónapokkal! — ezelőtt megtette, a termelésben élenjáró kommunisták példamutató tevékenysége hatására, a munka jobb megszervezésével, a rendelkezésére álló műszaki-anyagi alap magasabb fokú értékesítésével, a rend és a fegyelem erősítésével kilenc-, mi több, tízhavi tervfeladatainak eleget tett, s rég, hogy az utolsó évnegyed számlájára dolgozik, kellő előnyt teremtve ezzel arra, hogy az esztendő nagy politikai eseménye tiszteletére tett vállalásait becsülettel állja. Az értékteremtő, országépítő munka tehát pezsgő politikai légkörben zajlik, a munkaközösségek tudatosan törekednek a többre és a jobbra, megszabott feladataik maradéktalan valóra váltására, a kijelölt határidők betartására, illetve előbbre hozatalára, arra, hogy a hármas — tulajdonosi, termelői és haszonélvezői — minőségükből fakadó előnyöket bőven kamatoztassák. Ebbéli tevékenységükben pedig útmutatásul szolgálnak azok a felbecsülhetetlen elméleti és gyakorlati értékű konklúziók, amelyeket népünk szeretettel övezett fia, Nicolae Ceaușescu elvtárs az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén fogalmazott meg azzal a bevallott céllal, hogy ráterelje figyelmünket nemcsak megvalósításainkra, de további tennivalóinkra is, mindenekelőtt azokon a területeken, ahol bizonyos lemaradások tapasztalhatók a tervhez, a megteremtett műszaki-anyagi lehetőségekhez képest- A kétségtelenül szép sikerek ellenére ugyanis az exporttermelés és a kivitel, a beruházások, a létező kapacitások kihasználása terén bőven akad javítanivaló, mint ahogy a pénzügyi fegyelem betartása és erősítése, a termelési költségek alakítása is kívánnivalót hagy maga után. Márpedig mindezek olyan szubjektív, az emberi tevékenység minőségével összefüggő tényezők, amelyekre a megoldást nem kívülről kell várni, hanem a munkaközösségen, a vállalaton belül kell következetesen szorgalmazni, megtalálni, mégpedig az ismert és sokat hangoztatott, ösztönzött utakon és módszerekkel, a felelősség növelésével, a közös és ránk bízott vagyonnal való jobb és ésszerűbb gazdálkodással, a tervfegyelem szilárdításával, a termelés menetének szigorú, napról napra való nyomon követésével. Mindebben pedig kiemelkedő szerep hárul a kommunistákra, a vállalati pártalapszervezetekre, a most, ezekben a napokban zajló beszámoló és választási közgyűlésekre, amelyeknek — amint arra Nicolae Ceausescu elvtárs említett konklúzióiban is rámutatott — azon túl, hogy meg kell vitatniuk a terv problémáit, a gazdasági-társadalmi programok megvalósításának kérdéseit, foglalkozniuk kell a kommunisták magatartásával, a vállalaton belül, általában a társadalmi, közéletben betöltött szerepével is oly módon, hogy ezek a gyűlések váljanak a politikai, hazafias nevelés, a forradalmi munkásdemokrácia magasiskoláivá, hogy erősítsék a párt kapcsolatait a tömegekkel. Új — mint jeleztük, számtalan munkaközösség esetében csupán naptárilag új — évnegyedbe léptünk, amelynek feladatai tekintélyesek, hiszen az esztendőből hátra maradt három hónapban nem kevesebb, mint 405 milliárd lej értékű ipari árutermelést kell megvalósítanunk, ami 1988-hoz képest jelentős növekedést jelent, de ez nem is lehet másként, hisz nem megismételni akarjuk, hanem túlszárnyalni egykori teljesítményeinket, elvégre ez a bővített szocialista újratermelés első számú követelménye, a gazdaságitársadalmi fejlődés záloga, további elképzeléseink, terveink, a XIV. pártkongreszszusi dokumentumokban- az irányelvprogram-tervezetben és tézisekben — megfogalmazott magasztos célkitűzések valóra váltásának előfeltétele. Ezekkel a gondolatokkal, ennek tudatában, már a jövőre, szocialista hazánk jövőjére tekintve kell tehát mozgósítanunk erőinket, latba vetnünk tudásunkat és hozzáértésünket, azzal a meggyőződéssel és hittel kell munkálkodnunk, hogy rajtunk, minden munkaközösségen, értékteremtő munkáján múlik, milyen eredményekkel, milyen mérleggel állunk majd a kommunisták országos fóruma elé. A KOMMUNISTA HOZZÁÁLLÁS PRÓBAKÖVE: A TETT PÁRTALAPSZERVEZETI BESZÁMOLÓ ÉS VÁLASZTÁSI KÖZGYŰLÉSEK AZ ARADI VICTORIA VÁLLALATBAN Tudósításunk a 2. oldalon MIÉSIGI MADÁCVIlÖKÍSZilíS, SZAKAVATOTT VilíS BRAJOV MEGYÉBEN Sokféleképpen készül, készülhet a magágy. Volt olyan időszak Beclean vidékén is, amikor ekepótló munkaeszköznek tekintették a nagykapacitású tárcsát, időközben viszont bebizonyosodott itt is: a félmegoldás a talajművelésben sem megoldás. A tárcsákkal ugyan eke nélkül is „szépen“ megmunkálhatták a talajfelszínt, különösen azokon a területeken, ahol burgonya volt az elővetemény, a nagy munkaszélesség következtében a napi teljesítmények is megugranak, csak a hozam maradt el Brasov megye élenjáró egységeinek színvonalától. És azoktól a lehetőségektől is, amelyet a fogarasi táj nyújt. Aligha véletlen tehát, hogy a becleani gazdaságban, akárcsak az övezet többi egységében, fokozott igényességgel láttak hozzá az idén a magágyak előkészítéséhez. Tudva azt, hogy a búza négy évszak növénye és ősztől nyárig a termelés színhelye a mező, körültekintő gondoskodással végezték az alapművelést . Itt nem csupán az eke rangjának a visszaállítása a meghatározó, hanem mindazoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek lehetővé teszik a fajták kínálta biológiai potenciál kiaknázását. Az idei őszön először fordult elő, hogy az ekék mindenikét csak porirányítóval felszerelve engedték a barázdába, de ugyanakkor féltucatnyi módosítás, korszerűsítés, újraszabályozás szolgálja a minőségi szántást. Azt, hogy optimális víz- és levegőgazdálkodás garantálja az ősziek erőteljes fejlődését. Ami külön helyi ráadás, az a tápanyagok gazdag utánpótlása Az agrokémiai elemzések birtokában a műtrágya szétszórásával ezúttal nem csupán az övezet talajának szegényes foszfor-készleteit növelhették, hanem külön szakosított alakulat dolgozott az istállótrágya talajbamunkálásán is. Igaz ugyan, hogy az 580 hektárból 280 hektáron burgonya után kerül a búza, e táblákon nagyrészt már a tavaly magágyba került a szervesanyag, ám ahol rekordtermésre törekednek, ott minden talpalatnyi földön biztosítani kell a megfelelő tápanyagkészleteket. Ezért határoztak úgy, hogy a korábbi esztendők gyakorlatától némileg eltérően ezúttal a búza alá is istállótrágyát hintenek. A gazdaság történetében eddig példa nélkül álló akció bontakozott ki, amelynek lényege és tétje: megközelítőleg tízezer tonna istállótrágya talajba munkálása. Az utóbbi évek folyamán az övezetben végzett hatalmas volumenű telkesítési munkálatok gyümölcse csak így érlelődhet be, így juthatnak mielőbb az élvonalba. S hogy mit jelent a bőséges istállótrágyázás, s az ezzel összefüggő minőségi talajművelés, azt sejteni engedi a kukorica, hiszen nagyon is ígéretes az idén a hektárátlag. De a burgonyatermesztésben történt előrelépés is az istállótrágyázás értékéről árulkodik. A tárcsa mellőzése, illetve az igényes magágyelőkészítés munkaszervezési problémákat is fölvetett. Az esőzések nyomán például átmenetileg viszszaesett szántási teljesítmény veszélyeztette a vetés időbeni elvégzését, az övezet vállalatainak dolgozói viszont ezúttal is a gazdaság segítségére siettek. (Folytatása a 2. oldalon) • VASÁRNAP • VASÁRNAP • (3-4. old.) o A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLIII. évfolyam 13010. szám 1989. október 1., vasárnap 6 oldal ára 50 iráni Mae Ceausescu elvtárshoz intézett táviratokban ■ Szántóföldek dolgozói jelentik különböző terményfélék betakarításának befejezését és nagy hektárhozamok elérését ■ Számos gazdasági munkaközösség jelenti a terv teljesítése, illetve túlszárnyalása terén elért kiemelkedő sikereit (5. old.) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA Zambia Köztársaság Nemzetgyűlésének küldöttségét Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs szeptember 29-én, pénteken fogadta Zambia Köztársaság Nemzetgyűlésének küldöttségét, amely Fwanwanga Matale Mulikita, a testület elnöke vezetésével a Nagy Nemzetgyűlés meghívására látogatást tesz országunkban. Nicolae Ceausescu elvtársnak ez alkalomból meleg üdvözletet és legjobb kívánságokat tolmácsoltak Kenneth David Kaunda elvtárs, a Nemzeti Függetlenségi Egységpárt elnöke, Zambia Köztársaság elnöke, a párt vezetősége és a zambiai nép részéről. Ugyanakkor a küldöttségvezető kifejezte messzemenő háláját, hogy találkozhatott államfőnkkel, a lehetőséget, hogy felkeresse Romániát és megismerhesse a román nép eredményeit az ország gazdasági-társadalmi fejlesztésében. Nicolae Ceausescu elvtárs legmelegebb üdvözletét küldte Kenneth David Kaunda elnöknek és sikert kívánt neki egész tevékenységében, a zambiai népnek pedig haladást és gyarapodást. A találkozó keretében méltatták a két ország és nép baráti viszonyát és együttműködését, amely szüntelenül fejlődik. Ugyanakkor kidomborították a Románia és Zambia közötti együttmunkálkodás, különösképpen a gazdasági és műszaki tudományos területen való kooperáció erősítésének, valamint a kereskedelmi cserék növekedésének és diverzifikálásának lehetőségeit, kölcsönösen előnyös alapokon. Úgyszintén taglalva a világpolitikai élet egyes időszerű kérdéseit, különösképpen az Afrikával kapcsolatos problémákat, Nicolae Ceausescu elvtárs újból kinyilvánította Romániának az afrikai kontinens népeinek harca iránti támogatási és szolidaritási álláspontját, hogy teljesen felszámolják a kolonializmust, megszüntessék a rasszista és az apartheid politikát, megvédelmezzék és szilárdítsák nemzeti függetlenségüket, szabadon, önállóan, bármely külső beavatkozástól mentesen fejlődjenek. Kidomborították a namíbiai problémák megoldásának és a namíbiai nép teljes nemzeti függetlensége biztosításának szükségességét. Ugyanakkor hangsúlyozták, mindent meg kell tenni a kortárs világ nagy problémáinak újszerű megoldásáért, a leszerelés megvalósításáért, a fejlődő országok közötti együttmunkálkodás erősítéséért, a gyengénfejlettség felszámolásáért és egy új gazdasági világrend megvalósításáért, bolygónk békéjének biztosításáért. Ebben a keretben kiemelték, fontos szerep hárul a parlamentekre és a képviselőkre az emberiséget foglalkoztató súlyos és bonyolult problémáknak a népek érdekében történő megoldása terén. A fogadáson részt vett Nicolae Giosan, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke és Mihail Niculescu képviselő. Ott volt Anderson Henry Kaluya, Zambia Köztársaság bucuresti-i nagykövete. a Palesztin Nemzeti Tanács Külügyi Bizottságának elnökét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke pénteken fogadta Khaled Al-Hasszánt, a Palesztin Nemzeti Tanács Külügyi Bizottságának elnökét, az Interparlamentáris Unió Palesztin Csoportjának elnökét, aki látogatást tesz országunkban. A vendég rámutatott, rá hárul az örömteli küldetés, hogy átadja Nicolae Ceausescu elvtársnak a meleg üdvözletet és legjobb kívánságokat Jasszer Arafat elvtárs, Palesztina Állam elnöke, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke részéről. Nicolae Ceausescu elvtárs köszönő szavakat mondott és a maga során Jasszer Arafat elvtársnak meleg üdvözletét és legjobb kívánságait küldte. A találkozó idején Nicolae Ceausescu elvtárs újból kinyilvánította a teljes szolidaritást és az állandó támogatást, amelyben országunk, a román nép részesíti a palesztin nép igaz harcát és erőfeszítéseit törekvései megvalósításáért, hogy békében, szabad és független hazában éljen, politikai úton, tárgyalások révén megoldódjék a közép-keleti helyzet. Ebben a keretben hangsúlyozták a közép-keleti problémákkal kapcsolatos nemzetközi konferencia mielőbbi megszervezésének jelentőségét, amely biztosítaná a palesztin népnek az önrendelkezéshez, a saját független államhoz való jogot, a térség összes államának biztonságát és függetlenségét, a tartós béke megteremtését a térségben. Ugyanakkor kiemelték annak szükségességét, hogy erősíteni kell az arab országok akcióegységét a közép-keleti problémák megoldása érdekében. A fogadáson részt vett Nicolae Giosan, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke. Ott volt Ismail Ahmad Mohammad, Palesztina Állam bucuresti- ideigenes ügyvivője. az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság nagykövetét Románia Szocialista Köztársaság elnöke. Nicolae Ceausescu elvtárs pénteken fogadta Mokhtar Kaci Abdallaht, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság nagykövetét azzal kapcsolatban, hogy a nagykövet befejezte küldetését országunkban. A találkozó során kiemelték Románia és Algéria együttműködési kapcsolatait és kifejezték a szándékot, hogy azok további fejlesztésén munkálkodnak, a kölcsönös érdeknek megfelelően, a béke, a nemzetközi megértés és kooperáció ügye javára. Az algériai nagykövet meleg köszönetet mondott Nicolae Ceausescu elnöknek a támogatásért, amelyben romániai küldetése során részesült. PÁRTUNK, EGÉSZ NÉPÜNK MEGVITATJA A XIV. KONGRESSZUS IRÁNYELVPROGRAM-TERVEZETÉT ÉS TÉZISEIT KOMMUNISTA PÁRTUNK — A TÁRSADALOMFEJLESZTÉS TUDOMÁNYOS IRÁNYÍTÁSÁRA HIVATOTT EGYEDÜLI POLITIKAI ERŐ A történelmi materializmus, mint ismeretes, az egész társadalomfejlődést természetes történelmi folyamatnak tekinti, hiszen a társadalom, akárcsak a természet, bizonyos törvények által meghatározott objektív követelményeknek megfelelően fejlődik, alakul. Eltérően azonban a természettől, amelyben „vak erők“ működnek, a társadalom a bizonyos célokat követő, akarattal és tudattal rendelkező emberek működési tere. A társadalmi életben semmi sem történik az emberi tevékenységtől függetlenül. E csupán látszólag elméleti kérdés alapos ismerete annál is fontosabb, hogy napjainkban a társadalmunk előtt álló nagy horderejű feladatok végrehajtása nem biztosítható e feladatok magaslatán álló tudatszint kimunkálása hiányában. Ezért hangsúlyozta pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs: „Célul kell kitűznünk, rövid időn belül olyan eredményeket érjünk el, hogy a tudat, a politikai-ideológiai színvonal váljék társadalmunk általános dinamizálásának és fejlesztésének jelentős erejévé. Ezért fokoznunk kell a politikai-ideológiai tevékenységet, széleskörűen vitassuk meg a gazdasági és társadalmi fejlődés, a tudomány és az emberi megismerés haladásának, az emberiség általános fejlődésének jelenlegi problémáit a világról és az életről alkotott forradalmi szemlélet, a dialektikus és történelmi materializmus, a tudományos szocializmus elvei alapján“. Ebben az összefüggésben kivételes jelentőségű a társadalomfejlődés egész kérdéskörének mélyreható ismerete, s ezen belül a szubjektív tényező napjainkban növekvő szerepének tanulmányozása. A társadalomfejlődés objektív vetülete (a társadalom anyagi életének feltételei, fejlődésének az emberi akarattól és tudattól független objektív folyamatai és törvényei) megbonthatatlanul összefonódik szubjektív vetületével (az emberek objektív feltételeket tükröző tudatával, a tömegek, osztályok, pártok és személyiség „szubjektív tényező“ fogalma nem azonos a társadalmi tudattal, annál jóval átfogóbb. A tudat mellett magába foglalja az intézményes formákat és a tömegek szerveződési formáit. A marxizmus klasszikusai a szubjektív tényező szerepe fokozásának szükségessége kapcsán minden alkalommal kidomborították a tömegek szerveződésének, a munkásosztály szervezettségének, alkotókészsége fejlesztésének rendkívüli fontosságát. A szubjektív tényezőnek tudatos tevékenységével). Az objektív feltételek végső soron meghatározó szerepet töltenek be a társadalmi haladás minden lépcsőfokán, mivel megszabják a történelmi feladatok megoldásának szükségességét és, tehát, a szubjektív tényező működésének irányát. Marx mondotta, hogy az emberiség mindig olyan feladatokat tűz maga elé, amelyeket meg is tud oldani, s maguk a feladatok is csupán akkor jelennek meg, amikor megoldásuk objektív feltételei már kialakulóban vannak vagy kialakultak. Az objektív feltételektől függ végső soron a társadalomfejlődés követelményei tükrözéseként körvonalazódó szubjektív tényező fejlődése isnek a társadalomfejlődésben betöltött szerepét nem szemlélődésként fogjuk fel, hanem mint tevékenységet, mint emberi, társadalmi gyakorlatot. A szubjektív tényező a történelmi alany — tehát a tömegek, nemzetek, osztályok, pártok vagy történelmi személyiségek — átalakító tevékenysége, az emberi gyakorlat öszszetevőjeként avatkozik be a történelem menetébe. A társadalomfejlődésben betöltött szerepe különbözik egyik rendszertől a másikig, sőt, egyazon társadalmi rendszeren belül is egyik szakasztól a másikig. Bár szorosan összefügg az objektív feltételekkel, a szubjektív tényező viszonylagos függetlenséggel rendelkezik, s pontosan ezzel magyarázható rendkívüli fontossága a történelmi fejlődés szempontjából, így például, ha még nem alakultak ki a forradalom objektív feltételei, semmilyen társadalmi erő sem idézheti elő a társadalom átalakítását. Ha viszont az átalakítás objektív feltételei adottak, akkor megvalósítása a szubjektív tényezőtől függ, tehát a küzdő társadalmi osztályok energiájától, harcképességétől. A szubjektív tényezőtől függ tehát az objektív feltételek által létrehozott lehetőségek valóra váltása, ez pedig nem megy végbe önmagától, hanem csakis az ember harca, cselekvése révén. Az emberi cselekvés döntő befolyást gyakorol a haladás ütemének fokozására vagy lelassítására, a történelmi feladatok végrehajtásának időtartamára. Az emberek tevékenységének jellegét és irányát az objektív feltételek szabják meg, e tevékenység eredményei pedig részeivé válnak a társadalom további fejlődése objektív feltételeinek. Az objektív feltételek és a szubjektív tényező közötti határok eléggé rugalmasak. Ami bizonyos történelmi helyzetekben objektív feltétel, más helyzetekben a szubjektív tényező működési terébe tartozhat. A két szféra tehát kölcsönösen feltételezi egymást, s ennek megfelelően konkrét történelmi szempontból vizsgálandó, hiszen tartalma nem egyszer s mindenkorra adott, hanem a társadalomfejlődés során alakul ki. Azonban bármennyit is változna e fogalmak tartalma, az objektív feltételek azok, amelyek az ember akaratától és tudatától függetlenül léteznek. A szubjektív tényező szerepe társadalmi rendszerenként változik. A túlhaladott társadalmi rendszerről a magasabb szintű rendszerre való áttérés során fokozódik az emberek, a haladó osztályok cselekvő befolyása a társadalomfejlődés menetére, fokozódik tehát a tömegnek a történelem legfőbb alakítóiként betöltött szerepe. Ebből következik, hogy a kizsákmányolásra támaszkodó rendszerekben a szubjektív tényező működési tere szűkebb, mint a szocialista társadalomban. Mi ennek a magyarázata? A választ megtaláljuk a „spontán" és a „tudatos“ fogalmának elemzésében. Ismeretes, hogy a társadalmi szférában működő törvények csupán az emberek tevékenysége révén valósítják meg követelményeiket. az em(Folytatása a 2. oldalon) a szubjektív tényező