Romániai Magyar Szó, 1990. február (2. évfolyam, 33-56. szám)
1990-02-01 / 33. szám
Romániai Magyar Szó • 2 TERVEZET TÖRVÉNYRENDELET a parlament, Románia elnöke és a helyi tanácsok megválasztásáról A Nemzeti Megmentési Front és a Nemzeti Megmentési Front területi tanácsai megalakulására, felépítésére és működésére vonatkozótörvényrendelet 2. szakasza alapján. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa é I r e n d e 1 i: Alapelvek 1. szakasz — A politikai hatalom Romániában a népé és azt az Alkotmányt rendelkezéseinek megfelelően a demokrácia, a szabadság és az emberi méltóság biztosítása, az alapvető emberi jogok sérthetetlensége és elidegeníthetetlensége elveinek megfelelően gyakorolja. 2. szakasz — Romániát a pluralista demokratikus rendszer, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatási hatalom szétválasztása, továbbá annak az alapján kormányozzák, hogy az államban a politikai vezetőket, a jelen törvény értelmében egy vagy legfeljebb két mandátumra választják meg. 3. szakasz — Románia parlamentjét, amely a Képviselőházból és a Szenátusból, áll, Románia elnökét, valamint a megyei, municípiumi, városi és községi tanácsokat egyetemes, egyenlő, közvetlen és titkos, szabadon gyakorolt szavazással választják meg. " 4. szakasz — Minden nemzetiség képviseletét a parlamentben és a helyi tanácsokban az arányosság elve alapján, a jelen törvény feltételei között biztosítják. A nemzetiségek részaránya Románia népességében a legutóbbi népszámlálásból adódik. 5. szakasz — Az állampolgárnak joga van egy-egy szavazathoz a Képviselőház, a Szenátus, Románia elnöke és minden helyi tanács megválasztásához. A Parlament, Románia elnöke és a helyi tanácsok mandátumának időtartamát az Alkotmány, szögezi le. 6. szakasz — A parlament, valamint a megyékben, municípiumokban, városokban és községekben szervezett helyi tanácsok tagjait a jelen törvény feltételei között kialakított választókerületek szerint választják meg, egyet-egyet minden választókerület számára. Ugyanabban a választókerületben egy politikai párt vagy alakulat, illetve társadalmi szervezet csak egy jelöltet állíthat. A megyékre vonatkozó előírásokat alkalmazzák Bukarest municípiumra is, a municípiumokra vonatkozókat alkalmazzák Bukarest kerületeire is. 7. szakasz — A román állampolgárok, tekintet nélkül nemzetiségükre, fajukra, nyelvükre, vallásukra, nemükre, politikai meggyőződéseikre vagy foglalkozásukra, választói jogaikét, egyenlő módon és teljességükben gyakorolják. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 12. szakasz — A Képviselőház a választókerületekben megválasztott 235 képviselőből, illetve, esetenként, kijelölt képviselőkből áll. A Szenátus a megyék lakosság számától függően megválasztott szenátorokból, a hadseregnek a Katonai Főtanács által kijelölt 15 képviselőjéből, illetve, esetenként, kijelölt szenátorokból áll. 13. szakasz — A nemzetiségek arányos parlamenti képviselete céljából a parlament mindkét házát bizonyos számú képviselővel, illetve szenátorral egészítik ki, akiket a nemzetiségeknek a népesség öszszességében képviselt aránya szerint jelölnek ki. Azok a nemzetiségek jönnek számításba, amelyeknek létszáma legalább egyenlő a 12. szakasz 1. bekezdése előírásai értelmében megszabott képviseleti normával. 14. szakasz — A képviselők és a szenátorok kijelölésének ismérveit és módozatait a jelen törvény tartalmazza. 15. szakasz — A parlamenti és országelnöki jelölteket javasolhatnak a törvény szerint megalakult politikai pártok, vagy más alakulatok és társadalmi szervezetek. Úgyszintén, történhetnek független jelölések is a parlamentbe, ha azokat legalább 251 választó támogatja. A parlamentbe csak egyetlen választókerületben jelöltetheti magát valaki. II. FEJEZET A VÁLASZTÁSOK MEGSZERVEZÉSE 1. CIKKELY A választókerületek 15. szakasza A képviselők megválasztására választókerületek alakulnak minden megyében, az ország népességét a 12. szakasz 1. bekezdésében előírt képviselők számához viszonyítva. A községek, városok és municípiumok lakosainak számától függően a választókerület legfennebb 10 százalékkal lehet nagyobb vagy kisebb az 1. bekezdésből következő körülhatárolásnál. 17. szakasz — A szenátorok megválasztására a választókerületeket a következőképpen alakítják ki: az 500 000-res lélekszámig terjedő megyékben két-két szenátort; az 500 001-től 750 000-ig terjedő megyékben 3—3 szenátort; a többi megyében 4—4 szenátort; Bukarest municípiumban 8 szenátort választanak. 18. szakasz — A Románia elnökének megválasztásával kapcsolatos választási műveleteket a szenátorok megválasztására szolgáló választókerületekben ejtik meg. 8. szakasz — Választói joguk van a hazai lakhelyű román állampolgároknak, akik betöltötték, illetve a választások évében betöltik 18. életévüket. Joguk van ahhoz, hogy beválasszák a Képviselőházba és a helyi tanácsokba azoknak a szavazati joggal rendelkező állampolgároknak, akik betöltötték 18. életévüket, a Szenátusba pedig azoknak a szavazati joggal rendelkező állampolgároknak, akik betöltötték a 30. évet. 9. szakasz — Nem választanak és választhatók meg az elmebetegek és a gyengeelméjűek, valamint a választójogaiktól megfosztott személyek, a bírósági ítélethozatalban megszabott időszakra. A bírósági határozat következtében a választójogoktól való eltiltásra vonatkozó előírásokat nem alkalmazzák azokra, akiket a volt diktatórikus rendszer elleni politikai cselekmények miatt ítéltek el. Azok az állampolgárok, akik a törvény értelmében nem lehetnek politikai pártok tagjai, nem választhatók be a parlamentbe vagy a helyi tanácsokba. 10. szakasz — A választási kampányban a jelölteknek, a politikai pártoknak, alakulatoknak, az összes társadalmi szervezeteknek és állampolgároknak joguk van szabadon és minden megkülönböztetés nélkül véleményt nyilvánítani nagygyűléseken, gyűléseken, a televízió, a rádió, a Sajtó és a többi tömegtájékoztatási eszköz igénybevételével. A rádió és a televízió igénybevétele a Választási kampány keretében szavatolt, s méltányosan és igényesen történik. A választási kampányban használt eszközök nem állhatnak ellentétben a jogrenddel. " A választási kampányban részt vevő politikai pártok és alakulatok szubvenciót kapnak az állami költségvetésből, amelyet a választások időpontjának kijelölésével egyidejűleg szabnak meg. Tilos a választási kampány szubvencionálása külföldről kapott alapokból vagy más, nyilvánosan be nem jelentett forrásokból. A választási kampány, attól az időponttól kezdődik, amikor a választások időpontját közzé tették, és két nappal a választások napja előtt zárul. XI. szakasz — A választások időpontját rendelet útján állapítják meg, legalább ,60 nappal a szavazás előtt. 19. szakasz — A választókerületek körülhatárolását, számozását és nyilvánosságra hozatalát a Hivatalos Közlönyben és a sajtóban a kormány végzi el a választási kampány megkezdésének időpontjától számított legfeljebb 10 napon belül. 2. CIKKELY A szavazókörzetek 20. szakasz — A községekben, városokban és municípiumokban szavazókörzeteket szerveznek a következők szerint: A) A több mint 2000-es lélekszámú területi-közigazgatási egységeken egy-egy szavazókörzet létesül 1500—3000 lakosra számítva. B) a.2000 alatti lélekszámú községekben egyetlen szavazókörzet alakul. * Szavazókörzetek létesülhetnek az 500-as lélekszámig terjedő falvakban vagy falucsoportokban is, ha e falvak távolsága a szavazókörzet helyétől nagyobb 5 kilométernél. 21. szakasz — Kórházak, szülőotthonok, szanatóriumok, a rokkantak házai és azaggmenházak mellett, legalább 50 választó esetén külön szavazókörzet létesül. Szavazókörzetek állíthatók fel vasútállomásokon, kikötőkben és légikikötőkben a választások napján átutazók számára. 22. szakasz — Románia diplomáciai képviseletei és konzulátusi hivatalai mellett, valamint a gazdasági kirendeltségek mellett olyan országokban, ahol nincs diplomáciai képviseletünk vagy konzulátusi hivatalunk, egy-egy szavazókörzet alakul meg e képviseletek választó tagjai és családtagjai, valamint a választások napján ideiglenes jelleggel az illető országban tartózkodó román állampolgárok számára. A választások napján úton lévő, román zászló alatt navigáló hajókon szavazókörzetek alakulnak, amelyek annak a helynek a választókerületéhez tartoznak, ahol a hajó be van jegyezve. . 23. szakasz — Ugyanabban a választókerületben a választók szavaznak mind a Képviselőház és a Szenátus, mind pedig Románia elnöke megválasztására. 24. szakasz — A szavazókörzetek körülhatárolását és számozását a választások időpontjának meghatározásától számított 20 napon belül a megyei polgármesteri hivatalok ejtik meg. A szavazókörzeteket municípiumok, városok és községek szerint számozzák meg. A megyei polgármesteri hivatalok az 1. bekezdésben előírt határidőn belül a választók tudomására hozzák a szavazókörzetek körülhatárolását és számozását, megjelölve a szavazás helyét is. 3. CIKKELY A választói névjegyzék(*) 25. szakasz ) A választói névjegyzékek felölelik a települések Szavazati joggal rendelkező összes állampolgárait. A választói névjegyzékeket a községi, városi és municípiumi polgármesteri hivatalok állítják össze. A választói névjegyzékeket külön állítják össze minden szavazókörzet számára, a községekben falvak szerint, a városokban és municípiumokban utcák szerint. A választói névjegyzékek betűrendben magukba foglalják a választók család-és keresztnevét, életkorát és lakhelyét, valamint annak a választókerületnek a számát, amelyhez a választó tartozik. 26. szakasz — Egy választó csak egy választói névjegyzéken szerepelhet. 27. szakasz — A választói névjegyzékeket, legalább 30 nappal a választások előtt, nyilvános helyeken, látható módon kifüggesztik. A kifüggesztés helyét, valamint a honpolgároknak a választói névjegyzékekre való felvétele ellenőrzésének lehetőségét a névjegyzékeket összeállító szerv közzéteszi a sajtóban és közli bármely más tömegtájékoztatási eszköz segítségével. " A választói névjegyzék eredeti példányát a bíróságon őrzik meg, ahova a választókörzet területileg tartozik. 28. szakasz — Az állampolgárok joga és kötelessége ellenőrizni a választói névjegyzékekre való felvételt. A kihagyások, téves beírások, minden más hiba jelzése a névjegyzékeket összeállító szerveknél történik, s ezek kötelesek a bejegyzéstől számítva legfeljebb három napon belül nyilatkozni. A döntésekkel szembeni fellebbezéseket a bíróság intézi el legfeljebb három nap alatt. A bírósági végzés jogerős és végrehajtható, a végzést 24 órán belül köztik az érdekeltekkel. 29. szakasz — Amennyiben a választói névjegyzékek kifüggesztése után lakhelyváltoztatás történik vagy a választó a választások napján hiányzik lakhelyéről, a névjegyzéket összeállító szervek igazolványt bocsátanak ki a választónak szavazati joga gyakorlásáról, megfelelő bejegyzést eszközölve a választói névjegyzékeken. A választások napján az új lakhelyen vagy ideiglenes lakhelyen a választót az első bekezdésben megjelöltigazolvány alapján a szavazókörzet választási irodája külön választói névjegyzékre veszi fel. 39. szakasz — A választói névjegyzékeket összeállító szervek a választókerületi választási irodáknak a választások időpontja előtt legalább 20 nappal, a szavazókörzeti választási irodáknak pedig az említett időpont előtt két nappal benyújtják a névjegyzékeket. Minden későbbi változtatást legfeljebb 24 órán belül közölnek. 4. CIKKELY A választási irodák 31. szakasza A választások jó menete érdekében megalakul a Központi Választási Iroda, létrejönnek a választókerületi és a szavazókörzeti választási irodák. 32. szakasz — A Központi Választási Iroda, a Legfelsőbb Bíróság elnökéből és a bíróság más hat bírájából áll, akiket ennek elnöke jelöl ki tíz napon belül a választási kampány kezdetétől. , A Központi Választási Iroda felügyel a választói névjegyzékek összeállítására, ezek közlése az állampolgárokkal, valamint a jelölések törvényes megejtésére, ellenőrzi és bejegyzi a választások eredményét, teljesíti a képviselők és a szenátorok megválasztásának ügyrendjét, majd igazolás céljából átadja a parlamentnek a választások ügycsomóit. 33. szakasz — A választókerületi választási irodák ítélőbíróból állnak, elnökként, akit a megyei törvényszék elnöke jelöl ki, és legfeljebb hat tagból, akiket sorshúzás útján jelölnek ki a választásokon részt vevő politikai pártok vagy alakulatok, tömegszervezetek, illetve független jelöltek egy-egy reprezentánsa közül. A reprezentánsok nevét köztik a megyei törvényszék elnökével. A választókerületi választási irodák három napon belül alakulnak meg, miutána választókerületeket a köz tudomására hozták. 34. szakasz — A választókerületi választási irodák megalakításának módjával és illetékességével kapcsolatos fellebbezéseket a bejegyzés időpontjától számítva legfeljebb három napon belül intézi el a Központi Választási Iroda. A végzés végleges. 35. szakasz — A választókerületi választási irodák feladatköre a következő: A. iktatja a jelöléseket; B. eszközli a szükséges kihirdetést és kifüggesztést; C. intézi a szavazókörzeti irodák tevékenységével kapcsolatos észrevételeket és fellebbezéseket; D. kiosztja a szavazókörzeti választási irodáknak a szavazólapokat és a szavazáshoz szükséges többi anyagot; E. összesíti a szavazókörzetektől a választások eredményét, megállapítja a választókerületi választások eredményét és kibocsátja megválasztott képviselőjének, illetve, esetenként, szenátorának a megválasztását igazoló bizonylatot; F. beterjeszti a Központi Választási Irodához a választási eredményeket rögzítő jegyzőkönyveket; a szavazókörzeti választási irodáktól kapott észrevételeket, fellebbezéseket és jegyzőkönyveket megőrzés végett a megyei törvényszékhez továbbítja. 36. szakasz — A szavazókörzeti választási iroda elnökből és legfeljebb 6 tagból áll. Az elnök jogász, akit a megyei törvényszék elnöke jelöl ki. A tagokat sorshúzással a választókerületi választási iroda elnöke jelöli ki a választásokon részt vevő politikai pártok és alakulatok, társadalmi szervezetek, vagy független jelöltek közül. A szavazókörzeti választási irodák a választások időpontja előtt 15 nappal alakulnak meg. A 33. szakasz 2. és 3 bekezdése megfelelőképpen alkalmazandó. 37. szakasz — A szavazókörzeti választási irodák feladatköre a következő: A. megkapják a választókerületi választási irodáktól a választói névjegyzékeket, a szavazólapokat az illető szavazókörzetben szavazó választók számára, az ellenőrző bélyegzőt és a „Votat“ jelzésű bélyegzőt; B. irányítják a szavazási műveleteket, minden intézkedést megtesznek a rend fenntartására a szavazókörzet épületében és környékén; C. összeszámlálják a szavazatokat és rögzítik a szavazás eredményét; D. beterjesztik a választókerületi választási irodákhoz a szavazás eredményét magában foglaló jegyzőkönyveket a benyújtott fellebbezésekkel együtt. 38. szakasz. — A választási irodák a taglétszám fele plusz egy jelenlétében fejtik ki tevékenységüket és a jelen levő tagok többségével fogadnak el határozatokat. 39. szakasz — A választásokon induló jelöltek nem lehetnek a választási irodák tagjai. 5. CIKKELY A jelölések 40. szakasz — A Képviselőházba és a Szenátusba jelölteket javasolnak választókerületek szerint, és a javaslatokat letétbe helyezik a választókerületi választási irodáknál legkésőbb 30 nappal a választások időpontja előtt. Románia elnökének megválasztására a javaslatokat a Központi Választási Irodánál helyezik letétbe. 41. szakasz — A jelölteket írásban javasolják, (az okirat három példányban készül) a választásokon részt vevő politikai pártok vagy alakulatok, illetve társadalmi szervezetek, vezetőségük aláírásával, vagy pedig a független jelöltek esetében híveik névjegyzéke alapján; amennyiben az utóbbiak nem jelentkeznek személyesen, a jelölt, köteles állami közjegyzőségnél hitelesített nyilatkozatot benyújtani az aláírások valódiságáról. A jelölt nyilatkozatot helyez letétbe, miszerint a javaslattal együtt elfogadja a jelöltséget. 42. szakasz — A választókerületi választási iroda megvizsgálja a jelöléssel kapcsolatosan a törvényben előirányzott feltételek betartását és az e feltételeknek megfelelő jelöléseket bejegyzi. "A jelöltjavaslat egy példányát a választási irodán őrzik, másodpéldányát bejegyzik a megyei törvényszéken, a harmadik példányt az iroda hitelesítésével visszaadják a jelöltnek. * A jelölés elfogadásával vagy elutasításával kapcsolatos fellebbezéseket a bejegyzésük időpontjától számított legfeljebb három nap alatt intézi el a megyei törvényszék. A bírósági végzés jogerős és végrehajtható, a végzést az elhangzásától számított 24 órán belül közük az érdekeltekkel. A Románia elnökének megválasztásával kapcsolatos javaslatot illető fellebbezések bírósági bejegyzése és elintézése a Legfelsőbb Törvényszék hatáskörébe tartozik; az előző bekezdés előírásait megfelelőképpen alkalmazzák. 43. szakasz — A jelölések letétbe helyezési határidejének lejártával a választási irodák nyilvánosságra hozzák a jelöléseket, feltüntetve a jelölt család- és keresztnevét, lakhelyét, politikai hovatartozását és foglalkozását. A jelölések letétbe helyezési határidejének lejártát követő napon a választókerületi választási irodák beterjesztik a Központi Választási Irodához a jelöltek névjegyzékét az 1. bekezdésben előírt kitételek feltüntetésével. 44. szakasz — A szavazólapok mintáját a kormány határozza meg a választások időpontjának kijelölésétől számított legfeljebb húsz napon belül. A szavazólap kétrét hajtott ívpapír. Méreteit a választókerületi választási, iroda szabja meg, figyelembe véve a jelöltek számát és a kinyomtatáshoz szükséges térkört. A szavazólap papírja fehér lesz, és eléggé vastag ahhoz, hogy hátoldalán ne lehessen kivenni a rányomtatott nevet és a leadott szavazatot. Az 4., 2., és a 3. oldalra négyszögeket nyomtatnak, elegendő számban ahhoz, hogy felöleljék az összes jelöléseket. A 4. oldal üresen marad az ellenőrző bélyegző számára. A négyszögeket egymással párhuzamosan viszik fel az oldalakra, két-két hasábon ugyanazon az oldalon. A négyszög a bal felső sarokban rendszámot visel, kezdve az 1. oldalon levő első négyszögtől, balról-jobbra folytatódva, hogy minden oldalon a bal oldalról következő négyszögek a páratlan számokat, a jobb oldalról a páros számokat tüntessék fel. Minden szavazólap négyszögeibe belenyomtatják a jelölt nevét és előnevét, a javaslat bejegyzésének sorrendjében. A négyszög jobb felső sarkában feltüntetik a választásokon részt vevő politikai párt, alakulat, illetve társadalmi szervezet elnevezését, illetve a „független jelölt“ megjegyzést. 45. szakasz — Az egész választókerület számára a szavazólapokat ugyanazzal a betűtípussal és ugyanazzal a nyomdafestékkel nyomtatják ki, annyi példányban, ahány választó van a választókerületben, 10 százalékos többlettel. A szavazólapokat a választókerületi választási iroda elnökének adják át, a megrendelésüktől számított legfeljebb öt napon belül; a szavazókörzetek elnökeinek legalább két nappal a választások időpontja előtt osztják ki. A szavazólapokból két-két példányt — a szavazókörzeti választási iroda elnökének láttamozásával és semmisnek nyilvánítva — a választások előtt egy nappal kifüggesztenek a bíróság székházában, valamint a szavazókörzetek székházában. A jelöltek kérésére a választókerületi választási irodakét-két láttamozott és semmisnek nyilvánított szavazólapot bocsát minden jelölt számára. 46. szakasz — A szavazólapok kinyomtatását a választókörzetek irodáig biztosítják a megyei polgármesteri hivatalok gondoskodásával, a választások előtt legkevesebb tíz nappal. III. FEJEZET A VÁLASZTÁSOK LEBONYOLÍTÁSA 47. szakasz — Minden szavazókörzetnek kellő számú szavazófülkével, urnával és szavazási bélyegzővel kell rendelkeznie. A szavazófülkéket és urnákat ugyanabban a helyiségben kell elhelyezni, ahol az elnök íróasztala található. A szavazófülkéket, az urnát és bélyegzőket a községi, városi és municípiumi polgármesteri hivatalok biztosítják. A szavazókörzet elnökének a választások előestéjén 18.00 órakor meg kell jelennie a szavazókörzet székházában, mivel köteles haladéktalanul megtenni a szükséges intézkedéseket a szavazás rendjének és korrektségének biztosítására. Az elnök rendeli el az őrhelyek kijelölését a szavazásra szolgáló épület körül. 48. szakasz — A választások napján reggel öt órakor a szavazókörzet irodájának elnöke a többi tag jelenlétében ellenőrzi az urnákat, a választói névjegyzéket, a szavazólapok és a bélyegzők létét, ezután lezárja és lepecsételi az urnákat, ráütve a szavazókörzet ellenőrző bélyegzőjét. Úgyszintén ráütik az ellenőrző bélyegzőt a szavazólapokra. 49. szakasz — A szavazókörzet irodájának elnöke, az egyedüli jogosult arra, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket a választások jó körülmények közötti lebonyolítására. Hatásköre ilyen tekintetében a szavazóépületen kívül kiterjed ennek udvarára, az udvar bejárataira, a szavazóépület környékére, valamint a közeli utcákra és közterekre, 500 méter távolságig terjedően. A szavazókörzeti iroda tagjain, a jelölteken, a sajtón, a filmvállalat, a rádió és a televízió képviselőin kívül egyetlen más személy sem tartózkodhat a szavazási övezethez tartozó nyilvános helyeken vagy a szavazóépületben a szavazáshoz szükséges időnél többet. A rend fenntartása érdekében a szavazókörzet elnökének, rendelkezésére állnak a szükséges rendfenntartási eszközök a megyei polgármesteri hivatalok gondoskodása nyomán. 50. szakasz — A szavazást egy nap alatt bonyolítják le, kezdődik 6 órakor és lezárul 21 órakor. 51. szakasz — A választók lakhelyükön szavaznak és csak abban a szavazókörzetben, ahova beosztották őket, kivéve a 21. és a 22. szakaszban előírt eseteket. A választók a szavazófülkék számának megfelelő csoportokban léphetnek be a szavazóterembe. Mindenki bemutatja személyazonossági okmányát a szavazókörzeti választási irodának, megkapja a szavazólapokat és a szavazóbélyegzőt. A Választók" külön-külön szavaznak, zárt fülkében, ráütve a „Votat“ jelzésű bélyegzőt a megszavazandó jelölt nevét tartalmazó négyszögre. Szavazás után a választók négybe hajtják a szavazólapokat, hogy a fehér oldal, rajta az ellenőrző bényegzővel, kívül maradjon és bedobják az urnába, gondoskodva arról, hogy ne nyíljon szét. . A szavazólap helytelen összehajtása nem vonja maga után a szavazat érvénytelenítését, amennyiben a szavazás titkosságát betartották. Ha a szavazólap véletlenül szétnyílik, a választó új szavazólapot kap, s megfelelő bejegyzést tesznek erről a szavazási műveletek jegyzőkönyvében. A szavazóbélyegzőt az elnöknek kell visszaadni. Az elnök intézkedhet, hogy a szavazó ne tartózkodjék indokolatlanul hosszú ideig a szavazófülkében. 52. szakasz — A szavazókörzeti irodák elnökei és tagjai, valamint a rendfenntartó közegek a szavazati joguk gyakorlását bizonyító igazolvány alapján abban a szavazókörzetben adják le szavazatukat, ahol tevékenységüket kifejtik. 53. szakasz — A jelölteknek és bármely választónak joga van kétségbe vonni a szavazásra jelentkező személyazonosságát. Ebben az esetben a személyazonosságot az elnök állapítja meg, bármely eszközzel. Ha a személyazonosság kétségbe vonása indokolt, az elnök nem engedélyezi a vitatott választó szavazását, jegyzőkönyvben rögzíti ezt a tényt és bejelenti a rendőrhatóságoknak. 54. szakasz — Alapos indokkal a szavazókörzet elnöke felfüggesztheti a szavazást. A felfüggesztés nem haladhatja meg az egy órát és ezt a szavazóhelyiség ajtajára kifüggeszti legalább egy órával előbb. A felfüggesztés idején a szavazóurnák, a bélyegzők, a szavazólapok és az iroda okmányai állandó őrizet alatt maradnak, az iroda valamennyi tagja pedig egyidejűleg nem hagyhatja el a termet. Azok, akik a 49. szakasz harmadik bekezdése alapján jelen lehetnek a szavazáson, ezalatt nem kötelezhetők a szavazóterem elhagyására. 55. szakasz — Tilos bárki jelenléte a szavazófülkében a szavazón kívül. Ha a szavazó, aki a szavazókörzet szavazóirodájának elnöke által megállapított alapos okoknál fogva egymaga nem szavazhat, bármely más választót segítségül behívhat a szavazófülkébe. 56. szakasz — A betegség vagy rokkantság miatt nem szállíthatók választók saját kérésükre, illetve annak az egészségügyi vagy népjóléti intézménynek a vezető szervei kérésére, ahova be vannak utalva, a szavazókörzet választási irodájának elnöke az iroda keretéből bizonyos számú tagot jelöl ki, akik a szavazáshoz szükséges külön urnával és anyaggal kiszállnak a színhelyre, a szavazás megejtése céljából. 57. szakasz — A szavazókörzet választási irodájának elnöke 21 órakor bejelenti a szavazás lezárulását. IV. FEJEZET A SZAVAZÁS EREDMÉNYEINEK MEGÁLLAPÍTÁSA 58. szakasz — A szavazás lezárása után a szavazókörzet elnöke semmisnek nyilvánítja a felhasználatlanul maradt szavazócédulákat és az iroda tagjainak, illetve a 49. szakasz harmadik bekezdésében előírt személyeknek a jelenlétében felnyitja az urnákat. Az elnök minden szavazólap felnyitásakor hangosan felolvassa a megszavazott jelölt nevét és bemutatja a szavazólapot a jelenlevőknek. Semmisek azok a szavazólapok, amelyek nem tartalmazzák a szavazókörzet ellenőrzőbélyegzője pecsétnyomát, a törvényesen jóváhagyott mintától eltérő szavazólapok, a „Votat“ bélyegzőt nem viselő sza- ■ vazólapok, illetve azok, amelyeken a bélyegző több négyszögben is szerepel; ezeket a szavazólapokat nem veszik számításba a beadott szavazatok összeszámlálásánál. Az eredményt két kimutatásba vezetik be: az egyiket a választási iroda egyik tagja tartja magánál, a másikat a jelöltek, illetve az írásban megjelölt képviselőik. Ezekre a kimutatásokra rávezetik a szavazók összlétszámát, a megsemmisített szavazatok számát, a jelöltek család- és keresztnevét, valamint a minden egyes jelöltre leadott szavazatok számát. 59. szakasz — A szavazóurnák felnyitása után a szavazókörzet elnöke jegyzőkönyvet vesz fel két-két példányban külön-külön a Képviselőház, a Szenátus és Románia elnöke számára, amelyben rögzíti a szavazási műveleteket, feltüntetve a minden egyes jelöltre leadott szavazatok számát. A jegyzőkönyveket az iroda elnöke és tagjai írják alá. •“ Az iroda tagjai aláírásának hiánya nem befolyásolja a jegyzőkönyv érvényességét. Az elnök feltünteti az aláírást akadályozó okokat. 60. szakasz — A szavazás és az urnák felnyitásának egész ideje alatt fellebbezések nyújthatók be e műveleteket illetően. A fellebezéseket írásban kell megfogalmazni és benyújtani a szavazókörzet irodájának elnökéhez, aki átvételi elismervényt bocsát ki erről. A szavazókörzet irodájának elnöke haladéktalanul dönt a halasztást nem tűrő fellebbezések ügyében. 61. szakasz — A megválasztott szervek minden kategóriája viszonylatában egy-egy dossziét állítanak össze a következő tartalommal: a szavazókörzeti választási műveletekre vonatkozó jegyzőkönyvek és fellebbezések, valamint a semmisnek nyilvánított, illetve vitatott szavazólapok. A szavazókörzet irodájának elnöke és tagjai, katonai őrizet mellett legfeljebb 24 órán belül eljuttatják a dossziékat a választókerületi választási irodához. A választókerületi választási iroda a jegyzőkönyv egyik példányát beterjeszti a megyei törvényszékhez; a jelöltek hitelesített másolatot kaphatnak erről a példányról. V. FEJEZET A VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK ÖSSZEGEZÉSE ÉS MEGÁLLAPÍTÁSA 62. szakasz — Miután a választókerületi választási iroda megkapta az összes szavazókörzeti választási irodától a szavazatszámlálás eredményét, és megoldotta a fellebbezéseket, illetve észrevételeket, öszszesíti és megállapítja az illető választókerületben lezajlott választások eredményeit E célból a választókerületi választási iroda minden jelölt esetében külön-külön és az egész kerület viszonylatában összesíti a leadott szavazatok számát. A választókerületi választási iroda munkálatain joguk van részt venni a 49. szakasz harmadik bekezdésében megjelölt személyeknek, illetve a jelöltek képviselőinek. 63. szakasz — Adott választókerületben a választások érvényesek, ha a választók összlétszámának legalább fele plusz egy részt vett a szavazáson. Megválasztottnak nyilvánítják azt a jelöltet, aki az érvényesen leadott szavazatok legnagyobb számát összesíti. 64. szakasz — A Románia elnökének megválasztására leadott szavazatok eredményeit a Központi Választási Iroda öszszesíti. Románia elnökévé nyilvánítják azt a jelöltet, aki a választói névjegyzékekre felvett választók számának legalább fele plusz egy szavazatát megkapta. Amennyiben egyetlen jelölt sem összesítette ezt a többséget, megszervezik a választások második menetét a választásokat követő második vasárnapon, az elért szavazatok sorrendje szerinti első két jelölt között. Megválasztottnak nyilvánítják azt a jelöltet, aki a második menetben a legnagyobb számú szavazatot összesítette. A parlament és Románia elnöke megválasztása 6. CIKKELY A szavazólapok 1