Romániai Magyar Szó, 1999. május (11. évfolyam, 3047-3077. szám)

1999-05-01 / 3047-3048. szám

1999. május 1­2. honi valóság Ú honi valóság Ne kételkedjünk a magyaros vendégszeretetben (Folytatás az 1. oldalról) • Az idegenforgalom gaz­dasági jelentőségét azonban nem hallgathatjuk el.­­ Nem gazdaságpolitikai zse­nialitás amit elmondok, de egy­­-egy jelenleg elmaradottabb vidék felfejlesztése időt és sok-sok pénzt, befektetést igé­nyel. A turizmus viszont - s ez állami érdek is - hozzájárulhat e régiók fellendüléséhez, hisz jelentős élőmunkát használ fel, olyan embereknek biztosíthat jövedelemforrást, akik másutt nem jutnának munkalehető­séghez. Példaként a falutu­rizmust említeném, mely Nyu­­gat-Európában olyan vidékeken, ahol korábban kizárólag mező­­gazdaságból, állattartásból él­tek, egy nagyon fontos kiegészítő jövedelemforrásként indult, hogy már-már fő jövedelembiztosí­tóvá legyen. Egy stájer vagy egy bajor hegyvidéki portán ma szinte nagyobb jövedelmet lehet realizálni vendégfogadásból, mint gazdálkodásból. Ez Ma­gyarországon és Erdélyben is fontos lenne! • Mit tett, mit tehet az iroda Kolozsváron a turisztikai kap­csolatok fejlesztése érdekében? - Elsődleges célunk nyilván az, hogy a Magyarországra irányuló fizetőképes forgalmat növeljük. De tudjuk, nincs egyoldalú forgalom. Mert csak az tud eladni (esetünkben programokat), aki vásárol is. A kapcsolat tehát kétoldalú értékesítésben valósul meg. Az utóbbi évet ilyen szempontból jónak nevezném: a magyar­­országi szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma romániai vonatkozásban több mint 20 százalékkal emelkedett. Ez az arány viszont nagyobb is lehet, hiszen csak a 2 csillagosnál magasabb és 20 férőhelyesnél nagyobb kategóriájú helyeket mérik Magyarországon. S nem titok, a romániai turisták a kisebbeket, a kempingeket is fel­keresik. Idén - „sajnos" - emelkedni fog a forgalom. Az utóbbi hónapok sajnálatos, balkáni eseményei - a jugo­szláviai válságra, a törökországi kurd-ügyre gondolok -, úgy tűnik, a romániai idegenfor­galmat méginkább Magyar­­országra fogják irányítani. Román kollégáink már jelezték is: elmaradnak a görög-, török- és horvátországi utak, számos szerződést felmondtak. S a forgalomnövekedést mi nem várjuk ölbe tett kézzel: olyan akciókat terveztünk, már május­ra, amelyek ezt a forgalmat segítik. Bár ez a vásár belföldi jellegű, mi eljöttünk, hogy kínálhassuk programjainkat. Május 7-11 között a Vacania nevű kiállítás lesz, melyre 6-7 magyar céget is elhozunk, s aztán a TIBCO-n is jelen le­szünk, melyen esetleg egy magyar gasztronómiai nap lebonyolítását is elvállalhatjuk, hogy a potenciális romániai utazók érdeklődését minél inkább felkelthessük. El kell mondanom azonban, hogy 1999 turisztikai szempontból nem lesz jó év Kelet-Európában, de a mi feladatunk mindent elkövetni, hogy a mégis kínálkozó alkal­makat kihasználva Magyar­­ország eredményesen zárja tu­risztikai szempontból az esz­tendőt. • A Magyarországra irá­nyuló romániai turizmus végül is milyen részarányt képvi­selhet? - Ezt én is tudni szeretném. Sajnos ilyen felmérés otthon nem készül. Inkább a költekezési szo­kásokról tudunk. Például a japán turisták a „legbőkezűbbek". A Romániából érkezők egy ilyen­szerű rangsornak az alsó harma­dába helyezhetők el. De az ilyen megméretésünk sem pontos, hiszen a Nyugatra kiutazó romá­nok kimenet és hazajövet egy-egy napot Budapesten töltenek, programokat vesznek igénybe, de ez nem szerepel a statiszti­kánkban. Múlt szilveszterkor az egyik budapesti iroda 800 fős fogadást rendezett Romániából érkezett turistáknak... • A romániai állapotok is­meretében szinte hihetetlenül hangzik...­­ Pedig van fizetőképes keres­let. Az átlagnál jobban kereső réteg, melynek neveltetési­kulturális szintje is magasabb, előszeretettel választja Magyar­­országot úticélul. • Mint mondotta, az idegen­­forgalom kétoldalú üzlet. A részleg fő feladata a magyar­országi turizmus serkentése. De nyilván tudják azt is, hogy a magyar turistákat mi vonzza leginkább Erdélybe, Romá­niába. - Tevékenységünk ahhoz is hozzájárult, hogy növekedjék a Romániába irányuló magyar­­országi turizmus, s nemcsak Erdély vonatkozásában. Március harmadik hetében Budapesten volt az év legnagyobb kiállítása, ahol Románia is részt vett egy standdal, melyen jelentős hely jutott a faluturizmussal foglal­kozó szervezeteknek. A megnyil­vánuló érdeklődés a bukaresti turisztikai illetékeseket is meglepte, hiszen nemcsak Erdély iránt, de a tengerpart, a hegyi gyalogtúrák, a moldvai kolosto­rok iránt is nagy volt az. S immár arra készülnek - ez talán a mi munkánk eredménye is kicsit, állítanám én szerény­telenül -: javasolják a kormány­nak, hogy Budapesten­­­­ is nyissanak román turisztikai képviseletet, mert megérné. S arra oda kell figyelniük az erdé­lyieknek is, hogy kihasznál­hassák majd lehetőségeiket. Elmozdult tehát valami, egyre többen utaznak, és kijelenthetem: a románok is nyitottabbá váltak. • A román sajtó viszont a mindenkori turisztikai vezetést pocskondiázza, hogy nem képviseli az ország érdekeit, nem tudja turisztikai poten­ciálját eredményesen hasznosí­tani.­­ Nem udvariaskodom, de el kell mondanom: a romániai turisztikai vezetésnek nehéz dolga van, hisz az idegenfor­galom fejlesztése elsősorban nem elhatározás kérdése, számtalan elemének felfutta­tására sok-sok pénzre lenne szüksége. A jelenleg rendel­kezésre álló összegből hatéko­nyabb turisztikai reklámra alig­ha képes. De az előrelépés két­ségtelen. Amit Birtalan Ákos elkezdett - bár sokan tagadják -, az a koncepció érvényesül. Elkészült a felmérés az ország turisztikai erősségeiről, de arról is, hogy mit kellene fejleszteni,­­s turisztikai alap bevezetésével pedig a szükséges pénzek biztosításához is megteremtődött a lehetőség... Ami viszont vissz­aveti a román turisztikát, az az, hogy az objektumok zöme még mindig nem került priva­tizálásra. S a menedzsmentben kellene lényeges változók, a vezetésben generációváltás, hogy a szemlélet is megvált­­ozzon. S aminek leginkább­ módosulnia kéne, az az ország­ imázsa, mert a kialakult, bá­nyászjárások, gyatra infrastruk­túra meg egyebek „tarkította" kép bizony inkább elijeszti, mint csalogatja a turistákat Romá­niába. Sok a tennivaló a vezetők, lakosság részéről egyaránt, hogy a külföldi média kialakította kép jó irányban módosuljon. • Lapunk az erdélyi magyar olvasókhoz szól. Őket talán az is érdekelné, hogy turistákként s nem rokonlátogatások alkal­mával mit érdemes felkeres­niük Magyarországon, az idei magyar idegenforgalmi kíná­latból mit ajánl számukra a részlegvezető.­­ Magyarországra érdemes utazni, mert érdekes, vonzó a turisztikai kínálat, de az árak is a normális szintet képviselik. A színvonal nincs az osztrák, a svájci, az olasz alatt, ám azoknál olcsóbb. A színes ajánlat a folk­lórtól a magas kultúráig terjed. Az erdélyi magyar bizonyára nem a magyar konyháért utazik az anyaországba, mert az szá­mára nem ismeretlen. De a magyar bor és a gasztronómia együtt olyan érték, ami az erdélyi magyarnak is újdonságokkal szolgálhat. A nagy rendez­vényeket is említenem kell: az öttusa vb-t, az augusztusi For­­ma-1-es futamot, mely a romániai napfogyatkozással egy napon lesz, s akik félnek, megi­jednek majd attól: átmehetnek Magyarországra, a Hungaror­­ingre. A Szegedi Szabadtéri Játékok, a Szentendrei Nyári Művészeti Hét, az őszi bor­fesztivál árban is elérhető rendezvények lesznek. A Bala­tonról pedig külön kellene beszélnünk... Egyszóval szere­tettel, tárt karokkal várjuk Ma­gyarországra az erdélyi ma­gyarokat is, akik - remélem - nem kételkednek a magyaros vendégszeretetben... Én optimista vagyok (Folytatás az I. oldalról) lépéseket tenne? - Erre a kérdésre egy politi­kus sem szokott válaszolni. Mindenesetre egy sor kérdést másként intéznék el.­­ • A kormányleváltás hasz­­­­nálna-e? - Ez egy alkotmányos par­lamentáris demokrácia. Majd a következő parlamenti válasz­tások eldöntik, hogy kik ke­rülnek a kormányba. És kor­mányt csak így válthatnak le. Nem államcsínnyel, nem bá­nyászjárásokkal stb. • A cigányok életkörülményei egyre jobban komplikálódnak. Szociális körülményeiket tekintve - analfabétaság, szakképzet­lenség, előítéletek - megélhetési lehetőségük olyan mélypontra juthat, hogy a csurranó-csep­­penő betevő falatért nem lesz számukra egyéb megoldás, mint onnan csórni, ahonnan tudnak módon, ahogy lehet. Történtek-e lépések­ a­ cigányok szociális helyzetének”megváltoz­­tatására?­­ Nemcsak hazánkban, ha­nem egész Közép- és Kelet- Európában a cigányság kér­dése az egyik legfontosabb társadalmi probléma. Nem lehet nagyon gyors megol­dásra számítani. Ellenben állíthatom, hogy nem elég a kormányzat igyekezete, szük­séges a saját érdekében az egész társadalom idevágó felfogását megváltoztatni. Sajnos, ma még az a közfel­fogás uralkodik, hogy kutyá­ból nem lesz szalonna. Amíg az emberek túlnyomó többsége így gondolkozik, addig nem is lesz megoldás. Nagy türelemre van szükség a társadalom és a hatóságok részéről is a cigány­ság integrálásához. A kire­kesztés nem vezet sehová. Ez egy olyan komoly téma, ame­lyet nem lehet kimeríteni egy interjú során. 1996 után intézményi szinten történtek konkrét lépések a kérdés felleltározása érdekében. Saj­nos, a társadalmi előítéletek túlságosan súlyosak. A kéz­­legyintés, illetőleg a bűnözés elleni harc nem megoldás. Én optimista vagyok, úgy gon­dolom, hogy a cigányság intergrálódása bár hosszú folyamat, de azzal kezdődik, hogy ember- és állampolgár számba vesszük őket. Tehát a cigányság kérdése nem csak a cigányságé. És a kérdés nem merül ki azzal, hogy a cigá­nyokat nem nevezzük cigá­nyoknak, hanem romáknak. Ennek a kérdésnek a kezelése a többségi lakosság érdeke elsősorban. • Elfogadja-e az Európai Egyesült Államok fogalmát? - Az Európai Egyesült Álla­mok fogalma már valóság. Az Európai Unió egy működő szervezet. Beszélhetünk euró­pai (európai uniós) állampol­gárságról és európai pénz­nemről, az euróról. Az a fon­tos, hogy mi is minél hama­rabb a tagjai legyünk. Az Amerikai Egyesült Államokhoz képest a kulturális sokszí­nűség és a népek, nemzetek indentitásának a megmara­dása lesz a jellemző. Vélemé­nyem szerint éppen ez az egyik legfontosabb folyamat, hogy minél hamarabb elérjük hazánkra való kiterjesztését. A Lázár-kastély restaurálásában: Ma már tudjuk, kire számíthatunk A gyergyószárhegyi Lázár-kastélynál 1965-től folytatnak restaurálási munkálatokat. A felújítás 1992-ig, kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan történt. A román-magyar kormányközi keret-megállaspodás értelmében mindkét kormány hajlandó újra áldozni a reneszánszkori Lázár-kastély restaurálására. A munkálatokat még nem indították be, de már az első lépésekre az elmúlt hét végén sor került. A másfélnapos szakmai megbeszélésre hazai és határon túli, a reneszánsz legkiválóbb igei szakemberei jöttek el. A találkozón jelen volt a magyarországi Nemzeti Örökség Miniszté­riumának, valamint a román Kulturminisz­­térium képviselője. Amint Csutak István, a gyergyószárhegyi Megyei Kulturális Központ igazgatója lapunknak elmondta, a kastély felújítási munkálataiban nyújtott államközi segítség a két állam kapcsolatai közötti referencia-munka is lehet. Mi volt a mostani találkozó elsődleges célkitűzése ? - kérdeztük Csutak Istvánt. - A rövidesen tető alá kerülő keretegyezmény számára szakmai véleményeket szerettünk volna összegyűjteni, valamint megfogalmazni a felújítási munkálatok vertikumát, a restaurálási folyamat menetét, illetve megtalálni azokat a szakembereket, akik a konkrét feladatokat vállalják. Úgy fejeztük be a konferenciát, hogy nem csak az idei feladatokra történtek konkrét vállalások, hanem az egész restaurálási folyamatra. Ma már lehet tudni, kire számít­hatunk. Akik eljöttek e szemináriumra, a re­neszánsz kor szakértőinek legnevesebb képviselői voltak. Ők konkrét feladatokat vállaltak, mind a kutatás területén, mind a tudományos anyagok feldolgozásában, illetve a restaurálási tervek elkészítésében. Beszélgetésünk alatt említette, hogy nagyon fontosnak tartották a hazai fiatal szakemberek bevonását. Az első lépés ez irányba is megszületett... - Igen, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudo­mányegyetem régész hallgatói kezdik meg a kutatómunkát, még május folyamán. Az elmúlt évtizedekben történtek régészeti ásatások a kastélyban és környékén. Ez az anyag, tárgyi emlékek formájában, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum birtokában van. Az anyagot nem rendszerezték és nem értékelték ki soha. Az első lépés tehát a rendszerezés és értékelés, ahhoz, hogy támpontokat kaphassunk a további ásatások számára. Az egyetemisták ezt a munkát végzik majd el. Igen fontos, a restaurálási munkálatokat megkönnyítő urbárium, vár-leltár került elő, jelentették be a konferencián. Miben segít majd ez ? - A Kovács András művészettörténész által megtalált vár-leltár azért nagyon lényeges, mert elsősorban a kastély épületeiről szól. Ez, az eddig ismert 1742-es­nél még régebbinek a másolata, így a két urbárium immár össze­vethető. A tudomány jelenlegi álláspontja szerint egy leltár nem elegendő bizonyíték, de ha kettő vagy ennél több írásos dokumentum hasonlítható össze, akkor nagyobb pontossággal lehet megállapítani, majd rekonstruálni az épületeket. Bár hosszas folyamatról van szó, 1999 tavaszán lehet tudni, hogy mikor fejeződnek be a restaurálási munkák ? - Az elképzelések szerint minimum fél évtizednyi munkáról van szó, de megtörténhet, hogy egy évtizeddel is számolnunk kell. Figyelembe kell venni azt is, hogy ezen a vidéken csupán néhány hónapig lehet érdem­ben dolgozni, télen lehetetlen. Jó tudni, hogy a restaurálási munkák alatt is látogatható lesz a Lázár-kastély. Aki erre jár, hétfő kivételével minden nap 9-17 óra között megtekintheti a kastélyt. DACZÓ DÉNES Vírus-vánik A Csernobil lecsapott a világra Április 26-án a földkerekségen több százezer számítógép tulajdonosa, használója kapott fejéhez,­­ a naját, szidta azt, ami/aki éppen eszébe lépte jutott. A komputer­ világ megbolydult, mert egy számítógép-vírus nagy erővel támadt a gépek ellen. Mi is történt tulajdonképpen, kérdeztük Marosvásárhelyen a város egyik legkiválóbb komputer-szakértőjétől, Fettich Iosif-től, a NetSoft cég vezetőjétől. Lényegében egy olyan jelenségről van szó, amire mindig számítania kell azoknak, akik személyi számítógépet használnak. Április 26-án támadt az úgynevezett CIH vírus, amely habár több kárt tud okozni, mint a sokat mediatizált Melissa, mégis kevésbé ismert. Minden évben április 26-án rombol. (Másik neve Csernobil, árpilis 26-a az atomerőmű meghibásodásának napja volt. A szerk.) A CIH megsemmisíti a gép merevlemezén levő adatokat. Mit tehet egy ilyen esetben az, aki nem komputer-szakértő, csak munkájában használja a gépet? Utólag semmit nem tehet. Ha nem tanulhat saját kárából. És mit tehet azért, hogy megelőzze a bajt? Szigorúan be kell tartania a számítógép hi­giéniájának szabályait. Ez olyan, mint az egész­ségügyben a betegségmegelőzés. A CIH azért az egyik legkegyetlenebb vírus, mert mindent letöröl a gép merevlemezéről. Aki nem menti át innen rendszeresen a felvitt adatokat, azzal megtör­ténhet, hogy többéves munkája megy kárba. Meg kell szoknia mindenkinek, hogy a számítógép nem egy biztos tároló a fontos adatok számára. Tehát egyrészt használni kell az antivírus programot. Másrészt az adatokat sűrűn tárolni kell. Mert a h­erevlemezzel kapcsolatban nem az a kérdés, hogy elromlik-e, hanem az, hogy mikor romlik eM Azt is­ ember gyártja, tehát nem tökéletes.­­ Ha ez a vírus köztudottan minden évben április 26-án támad, akkor m­iért nem készült fel erre a számítógép-társadalom? A vírus nagyon sokáig nem csinált bajt. Lehet, hogy vannak olyanok, akiknek a gépében már a tavaly áprilistól benne volt. Most már tudjuk, hogy ezen a napon támad. A tavaly még kevés bajt okozott. Főleg azért igen kártékony, mert kihasz­­­nálja az újabb számítógépek azon tulajdonságát, hogy az alaplapok BIOS-memóriája „íráshozzá­férhető". Ezt felülírva az alaplapot működéskép­telenné (indíthatatlanná) teszi. A BIOS-Flash memóriában található konfigurációs adatok kompromittálódnak, és a gép „nem ismeri fel önmagát". A legjobb esetben újra lehet írni a memóriát, ha ehhez minden technikai adat kéznél van, így is szakembert igényel. Ha nem, akkor az alaplap eldobható, melynek az ára egymillió lej körül mozog­­ a közönségesebb gépek esetében. Havonta általában 200 új vírus jelenik meg. Ezek ellen védekezni kell. Bármilyen új, a gépbe bevitt állományt előre ellenőrizni kell. Az internet­hez való egyszerű hozzákapcsolódás még nem veszélyes, de bármilyen onnan letöltött állomány már fertőzött lehet. Az állományok megnyitása vagy futtatása előtt a vírusellenőrzés kötelező. Ahol számítógép-hálózatokat használnak, elég egyetlen felhasználó figyelmetlensége: minden gépet tönkretehet. Marosvásárhelyen van-e már adat arról, hogy hány gép adatai „mentek füstbe"? Bankok, nagyobb intézmények kerültek-e bajba? A mi cégünk nem foglalkozik számítógép­karbantartással, -javítással, inkább azok tudnák ezt megmondani. Én legalább öt esetet ismerek, három céget, és két magánszemélyt, de nem szeretném megnevezni őket.­­ JÉ*** A Washington Post április 28-i számában a témával kapcsolatban tette közzé A Csernobil világszerte lecsapott című cikkét, melyből kiderül, hogy a­ vírus a legtöbb kárt Dél-Koreában és Törökországban okozta, de Norvégiában, Kínában, Bangladeshben, az Egyesült Arab Emirátusokban is sok a kár. Az interneten egy szöuli közleményt is találtunk. Eszerint 240 ezer PC bénult le Dél- Koreában. A koreai4tstfoormaciós és távközlési­­ minisztérium közleménye szerint az otthon használt 8 millió komputer 2-3 %-a Csernobil­­fertőzött. A koreai média szerint mintegy 600 ezer PC károsult. Egyébként hétfőn a vírus CIH1.2 verziója támadt, ami a legvérmesebb forma. Megnyugtatásképpen a hazai PC-felhasználók számára csak annyit írhatunk, hogy a vírus azokat­­ a gépeket támadja, melyek Windows 95 és 98-as­­ programmal és BIOS­ Flash-sel rendelkeznek. A­ régebbi gépek nincsenek kitéve a veszélynek, de a vírust hálózaton, lemezen keresztül bármikor továbbíthatják. , , MATHE EVA FARKAS GÉZA

Next