Romániai Magyar Szó, 1999. május (11. évfolyam, 3047-3077. szám)
1999-05-01 / 3047-3048. szám
1999. május 12. honi valóság Ú honi valóság Ne kételkedjünk a magyaros vendégszeretetben (Folytatás az 1. oldalról) • Az idegenforgalom gazdasági jelentőségét azonban nem hallgathatjuk el. Nem gazdaságpolitikai zsenialitás amit elmondok, de egy-egy jelenleg elmaradottabb vidék felfejlesztése időt és sok-sok pénzt, befektetést igényel. A turizmus viszont - s ez állami érdek is - hozzájárulhat e régiók fellendüléséhez, hisz jelentős élőmunkát használ fel, olyan embereknek biztosíthat jövedelemforrást, akik másutt nem jutnának munkalehetőséghez. Példaként a faluturizmust említeném, mely Nyugat-Európában olyan vidékeken, ahol korábban kizárólag mezőgazdaságból, állattartásból éltek, egy nagyon fontos kiegészítő jövedelemforrásként indult, hogy már-már fő jövedelembiztosítóvá legyen. Egy stájer vagy egy bajor hegyvidéki portán ma szinte nagyobb jövedelmet lehet realizálni vendégfogadásból, mint gazdálkodásból. Ez Magyarországon és Erdélyben is fontos lenne! • Mit tett, mit tehet az iroda Kolozsváron a turisztikai kapcsolatok fejlesztése érdekében? - Elsődleges célunk nyilván az, hogy a Magyarországra irányuló fizetőképes forgalmat növeljük. De tudjuk, nincs egyoldalú forgalom. Mert csak az tud eladni (esetünkben programokat), aki vásárol is. A kapcsolat tehát kétoldalú értékesítésben valósul meg. Az utóbbi évet ilyen szempontból jónak nevezném: a magyarországi szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma romániai vonatkozásban több mint 20 százalékkal emelkedett. Ez az arány viszont nagyobb is lehet, hiszen csak a 2 csillagosnál magasabb és 20 férőhelyesnél nagyobb kategóriájú helyeket mérik Magyarországon. S nem titok, a romániai turisták a kisebbeket, a kempingeket is felkeresik. Idén - „sajnos" - emelkedni fog a forgalom. Az utóbbi hónapok sajnálatos, balkáni eseményei - a jugoszláviai válságra, a törökországi kurd-ügyre gondolok -, úgy tűnik, a romániai idegenforgalmat méginkább Magyarországra fogják irányítani. Román kollégáink már jelezték is: elmaradnak a görög-, török- és horvátországi utak, számos szerződést felmondtak. S a forgalomnövekedést mi nem várjuk ölbe tett kézzel: olyan akciókat terveztünk, már májusra, amelyek ezt a forgalmat segítik. Bár ez a vásár belföldi jellegű, mi eljöttünk, hogy kínálhassuk programjainkat. Május 7-11 között a Vacania nevű kiállítás lesz, melyre 6-7 magyar céget is elhozunk, s aztán a TIBCO-n is jelen leszünk, melyen esetleg egy magyar gasztronómiai nap lebonyolítását is elvállalhatjuk, hogy a potenciális romániai utazók érdeklődését minél inkább felkelthessük. El kell mondanom azonban, hogy 1999 turisztikai szempontból nem lesz jó év Kelet-Európában, de a mi feladatunk mindent elkövetni, hogy a mégis kínálkozó alkalmakat kihasználva Magyarország eredményesen zárja turisztikai szempontból az esztendőt. • A Magyarországra irányuló romániai turizmus végül is milyen részarányt képviselhet? - Ezt én is tudni szeretném. Sajnos ilyen felmérés otthon nem készül. Inkább a költekezési szokásokról tudunk. Például a japán turisták a „legbőkezűbbek". A Romániából érkezők egy ilyenszerű rangsornak az alsó harmadába helyezhetők el. De az ilyen megméretésünk sem pontos, hiszen a Nyugatra kiutazó románok kimenet és hazajövet egy-egy napot Budapesten töltenek, programokat vesznek igénybe, de ez nem szerepel a statisztikánkban. Múlt szilveszterkor az egyik budapesti iroda 800 fős fogadást rendezett Romániából érkezett turistáknak... • A romániai állapotok ismeretében szinte hihetetlenül hangzik... Pedig van fizetőképes kereslet. Az átlagnál jobban kereső réteg, melynek neveltetésikulturális szintje is magasabb, előszeretettel választja Magyarországot úticélul. • Mint mondotta, az idegenforgalom kétoldalú üzlet. A részleg fő feladata a magyarországi turizmus serkentése. De nyilván tudják azt is, hogy a magyar turistákat mi vonzza leginkább Erdélybe, Romániába. - Tevékenységünk ahhoz is hozzájárult, hogy növekedjék a Romániába irányuló magyarországi turizmus, s nemcsak Erdély vonatkozásában. Március harmadik hetében Budapesten volt az év legnagyobb kiállítása, ahol Románia is részt vett egy standdal, melyen jelentős hely jutott a faluturizmussal foglalkozó szervezeteknek. A megnyilvánuló érdeklődés a bukaresti turisztikai illetékeseket is meglepte, hiszen nemcsak Erdély iránt, de a tengerpart, a hegyi gyalogtúrák, a moldvai kolostorok iránt is nagy volt az. S immár arra készülnek - ez talán a mi munkánk eredménye is kicsit, állítanám én szerénytelenül -: javasolják a kormánynak, hogy Budapesten is nyissanak román turisztikai képviseletet, mert megérné. S arra oda kell figyelniük az erdélyieknek is, hogy kihasználhassák majd lehetőségeiket. Elmozdult tehát valami, egyre többen utaznak, és kijelenthetem: a románok is nyitottabbá váltak. • A román sajtó viszont a mindenkori turisztikai vezetést pocskondiázza, hogy nem képviseli az ország érdekeit, nem tudja turisztikai potenciálját eredményesen hasznosítani. Nem udvariaskodom, de el kell mondanom: a romániai turisztikai vezetésnek nehéz dolga van, hisz az idegenforgalom fejlesztése elsősorban nem elhatározás kérdése, számtalan elemének felfuttatására sok-sok pénzre lenne szüksége. A jelenleg rendelkezésre álló összegből hatékonyabb turisztikai reklámra aligha képes. De az előrelépés kétségtelen. Amit Birtalan Ákos elkezdett - bár sokan tagadják -, az a koncepció érvényesül. Elkészült a felmérés az ország turisztikai erősségeiről, de arról is, hogy mit kellene fejleszteni,s turisztikai alap bevezetésével pedig a szükséges pénzek biztosításához is megteremtődött a lehetőség... Ami viszont visszaveti a román turisztikát, az az, hogy az objektumok zöme még mindig nem került privatizálásra. S a menedzsmentben kellene lényeges változók, a vezetésben generációváltás, hogy a szemlélet is megváltozzon. S aminek leginkább módosulnia kéne, az az ország imázsa, mert a kialakult, bányászjárások, gyatra infrastruktúra meg egyebek „tarkította" kép bizony inkább elijeszti, mint csalogatja a turistákat Romániába. Sok a tennivaló a vezetők, lakosság részéről egyaránt, hogy a külföldi média kialakította kép jó irányban módosuljon. • Lapunk az erdélyi magyar olvasókhoz szól. Őket talán az is érdekelné, hogy turistákként s nem rokonlátogatások alkalmával mit érdemes felkeresniük Magyarországon, az idei magyar idegenforgalmi kínálatból mit ajánl számukra a részlegvezető. Magyarországra érdemes utazni, mert érdekes, vonzó a turisztikai kínálat, de az árak is a normális szintet képviselik. A színvonal nincs az osztrák, a svájci, az olasz alatt, ám azoknál olcsóbb. A színes ajánlat a folklórtól a magas kultúráig terjed. Az erdélyi magyar bizonyára nem a magyar konyháért utazik az anyaországba, mert az számára nem ismeretlen. De a magyar bor és a gasztronómia együtt olyan érték, ami az erdélyi magyarnak is újdonságokkal szolgálhat. A nagy rendezvényeket is említenem kell: az öttusa vb-t, az augusztusi Forma-1-es futamot, mely a romániai napfogyatkozással egy napon lesz, s akik félnek, megijednek majd attól: átmehetnek Magyarországra, a Hungaroringre. A Szegedi Szabadtéri Játékok, a Szentendrei Nyári Művészeti Hét, az őszi borfesztivál árban is elérhető rendezvények lesznek. A Balatonról pedig külön kellene beszélnünk... Egyszóval szeretettel, tárt karokkal várjuk Magyarországra az erdélyi magyarokat is, akik - remélem - nem kételkednek a magyaros vendégszeretetben... Én optimista vagyok (Folytatás az I. oldalról) lépéseket tenne? - Erre a kérdésre egy politikus sem szokott válaszolni. Mindenesetre egy sor kérdést másként intéznék el. • A kormányleváltás használna-e? - Ez egy alkotmányos parlamentáris demokrácia. Majd a következő parlamenti választások eldöntik, hogy kik kerülnek a kormányba. És kormányt csak így válthatnak le. Nem államcsínnyel, nem bányászjárásokkal stb. • A cigányok életkörülményei egyre jobban komplikálódnak. Szociális körülményeiket tekintve - analfabétaság, szakképzetlenség, előítéletek - megélhetési lehetőségük olyan mélypontra juthat, hogy a csurranó-cseppenő betevő falatért nem lesz számukra egyéb megoldás, mint onnan csórni, ahonnan tudnak módon, ahogy lehet. Történtek-e lépések a cigányok szociális helyzetének”megváltoztatására? Nemcsak hazánkban, hanem egész Közép- és Kelet- Európában a cigányság kérdése az egyik legfontosabb társadalmi probléma. Nem lehet nagyon gyors megoldásra számítani. Ellenben állíthatom, hogy nem elég a kormányzat igyekezete, szükséges a saját érdekében az egész társadalom idevágó felfogását megváltoztatni. Sajnos, ma még az a közfelfogás uralkodik, hogy kutyából nem lesz szalonna. Amíg az emberek túlnyomó többsége így gondolkozik, addig nem is lesz megoldás. Nagy türelemre van szükség a társadalom és a hatóságok részéről is a cigányság integrálásához. A kirekesztés nem vezet sehová. Ez egy olyan komoly téma, amelyet nem lehet kimeríteni egy interjú során. 1996 után intézményi szinten történtek konkrét lépések a kérdés felleltározása érdekében. Sajnos, a társadalmi előítéletek túlságosan súlyosak. A kézlegyintés, illetőleg a bűnözés elleni harc nem megoldás. Én optimista vagyok, úgy gondolom, hogy a cigányság intergrálódása bár hosszú folyamat, de azzal kezdődik, hogy ember- és állampolgár számba vesszük őket. Tehát a cigányság kérdése nem csak a cigányságé. És a kérdés nem merül ki azzal, hogy a cigányokat nem nevezzük cigányoknak, hanem romáknak. Ennek a kérdésnek a kezelése a többségi lakosság érdeke elsősorban. • Elfogadja-e az Európai Egyesült Államok fogalmát? - Az Európai Egyesült Államok fogalma már valóság. Az Európai Unió egy működő szervezet. Beszélhetünk európai (európai uniós) állampolgárságról és európai pénznemről, az euróról. Az a fontos, hogy mi is minél hamarabb a tagjai legyünk. Az Amerikai Egyesült Államokhoz képest a kulturális sokszínűség és a népek, nemzetek indentitásának a megmaradása lesz a jellemző. Véleményem szerint éppen ez az egyik legfontosabb folyamat, hogy minél hamarabb elérjük hazánkra való kiterjesztését. A Lázár-kastély restaurálásában: Ma már tudjuk, kire számíthatunk A gyergyószárhegyi Lázár-kastélynál 1965-től folytatnak restaurálási munkálatokat. A felújítás 1992-ig, kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan történt. A román-magyar kormányközi keret-megállaspodás értelmében mindkét kormány hajlandó újra áldozni a reneszánszkori Lázár-kastély restaurálására. A munkálatokat még nem indították be, de már az első lépésekre az elmúlt hét végén sor került. A másfélnapos szakmai megbeszélésre hazai és határon túli, a reneszánsz legkiválóbb igei szakemberei jöttek el. A találkozón jelen volt a magyarországi Nemzeti Örökség Minisztériumának, valamint a román Kulturminisztérium képviselője. Amint Csutak István, a gyergyószárhegyi Megyei Kulturális Központ igazgatója lapunknak elmondta, a kastély felújítási munkálataiban nyújtott államközi segítség a két állam kapcsolatai közötti referencia-munka is lehet. Mi volt a mostani találkozó elsődleges célkitűzése ? - kérdeztük Csutak Istvánt. - A rövidesen tető alá kerülő keretegyezmény számára szakmai véleményeket szerettünk volna összegyűjteni, valamint megfogalmazni a felújítási munkálatok vertikumát, a restaurálási folyamat menetét, illetve megtalálni azokat a szakembereket, akik a konkrét feladatokat vállalják. Úgy fejeztük be a konferenciát, hogy nem csak az idei feladatokra történtek konkrét vállalások, hanem az egész restaurálási folyamatra. Ma már lehet tudni, kire számíthatunk. Akik eljöttek e szemináriumra, a reneszánsz kor szakértőinek legnevesebb képviselői voltak. Ők konkrét feladatokat vállaltak, mind a kutatás területén, mind a tudományos anyagok feldolgozásában, illetve a restaurálási tervek elkészítésében. Beszélgetésünk alatt említette, hogy nagyon fontosnak tartották a hazai fiatal szakemberek bevonását. Az első lépés ez irányba is megszületett... - Igen, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem régész hallgatói kezdik meg a kutatómunkát, még május folyamán. Az elmúlt évtizedekben történtek régészeti ásatások a kastélyban és környékén. Ez az anyag, tárgyi emlékek formájában, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum birtokában van. Az anyagot nem rendszerezték és nem értékelték ki soha. Az első lépés tehát a rendszerezés és értékelés, ahhoz, hogy támpontokat kaphassunk a további ásatások számára. Az egyetemisták ezt a munkát végzik majd el. Igen fontos, a restaurálási munkálatokat megkönnyítő urbárium, vár-leltár került elő, jelentették be a konferencián. Miben segít majd ez ? - A Kovács András művészettörténész által megtalált vár-leltár azért nagyon lényeges, mert elsősorban a kastély épületeiről szól. Ez, az eddig ismert 1742-esnél még régebbinek a másolata, így a két urbárium immár összevethető. A tudomány jelenlegi álláspontja szerint egy leltár nem elegendő bizonyíték, de ha kettő vagy ennél több írásos dokumentum hasonlítható össze, akkor nagyobb pontossággal lehet megállapítani, majd rekonstruálni az épületeket. Bár hosszas folyamatról van szó, 1999 tavaszán lehet tudni, hogy mikor fejeződnek be a restaurálási munkák ? - Az elképzelések szerint minimum fél évtizednyi munkáról van szó, de megtörténhet, hogy egy évtizeddel is számolnunk kell. Figyelembe kell venni azt is, hogy ezen a vidéken csupán néhány hónapig lehet érdemben dolgozni, télen lehetetlen. Jó tudni, hogy a restaurálási munkák alatt is látogatható lesz a Lázár-kastély. Aki erre jár, hétfő kivételével minden nap 9-17 óra között megtekintheti a kastélyt. DACZÓ DÉNES Vírus-vánik A Csernobil lecsapott a világra Április 26-án a földkerekségen több százezer számítógép tulajdonosa, használója kapott fejéhez, a naját, szidta azt, ami/aki éppen eszébe lépte jutott. A komputer világ megbolydult, mert egy számítógép-vírus nagy erővel támadt a gépek ellen. Mi is történt tulajdonképpen, kérdeztük Marosvásárhelyen a város egyik legkiválóbb komputer-szakértőjétől, Fettich Iosif-től, a NetSoft cég vezetőjétől. Lényegében egy olyan jelenségről van szó, amire mindig számítania kell azoknak, akik személyi számítógépet használnak. Április 26-án támadt az úgynevezett CIH vírus, amely habár több kárt tud okozni, mint a sokat mediatizált Melissa, mégis kevésbé ismert. Minden évben április 26-án rombol. (Másik neve Csernobil, árpilis 26-a az atomerőmű meghibásodásának napja volt. A szerk.) A CIH megsemmisíti a gép merevlemezén levő adatokat. Mit tehet egy ilyen esetben az, aki nem komputer-szakértő, csak munkájában használja a gépet? Utólag semmit nem tehet. Ha nem tanulhat saját kárából. És mit tehet azért, hogy megelőzze a bajt? Szigorúan be kell tartania a számítógép higiéniájának szabályait. Ez olyan, mint az egészségügyben a betegségmegelőzés. A CIH azért az egyik legkegyetlenebb vírus, mert mindent letöröl a gép merevlemezéről. Aki nem menti át innen rendszeresen a felvitt adatokat, azzal megtörténhet, hogy többéves munkája megy kárba. Meg kell szoknia mindenkinek, hogy a számítógép nem egy biztos tároló a fontos adatok számára. Tehát egyrészt használni kell az antivírus programot. Másrészt az adatokat sűrűn tárolni kell. Mert a herevlemezzel kapcsolatban nem az a kérdés, hogy elromlik-e, hanem az, hogy mikor romlik eM Azt is ember gyártja, tehát nem tökéletes. Ha ez a vírus köztudottan minden évben április 26-án támad, akkor miért nem készült fel erre a számítógép-társadalom? A vírus nagyon sokáig nem csinált bajt. Lehet, hogy vannak olyanok, akiknek a gépében már a tavaly áprilistól benne volt. Most már tudjuk, hogy ezen a napon támad. A tavaly még kevés bajt okozott. Főleg azért igen kártékony, mert kihasználja az újabb számítógépek azon tulajdonságát, hogy az alaplapok BIOS-memóriája „íráshozzáférhető". Ezt felülírva az alaplapot működésképtelenné (indíthatatlanná) teszi. A BIOS-Flash memóriában található konfigurációs adatok kompromittálódnak, és a gép „nem ismeri fel önmagát". A legjobb esetben újra lehet írni a memóriát, ha ehhez minden technikai adat kéznél van, így is szakembert igényel. Ha nem, akkor az alaplap eldobható, melynek az ára egymillió lej körül mozog a közönségesebb gépek esetében. Havonta általában 200 új vírus jelenik meg. Ezek ellen védekezni kell. Bármilyen új, a gépbe bevitt állományt előre ellenőrizni kell. Az internethez való egyszerű hozzákapcsolódás még nem veszélyes, de bármilyen onnan letöltött állomány már fertőzött lehet. Az állományok megnyitása vagy futtatása előtt a vírusellenőrzés kötelező. Ahol számítógép-hálózatokat használnak, elég egyetlen felhasználó figyelmetlensége: minden gépet tönkretehet. Marosvásárhelyen van-e már adat arról, hogy hány gép adatai „mentek füstbe"? Bankok, nagyobb intézmények kerültek-e bajba? A mi cégünk nem foglalkozik számítógépkarbantartással, -javítással, inkább azok tudnák ezt megmondani. Én legalább öt esetet ismerek, három céget, és két magánszemélyt, de nem szeretném megnevezni őket. JÉ*** A Washington Post április 28-i számában a témával kapcsolatban tette közzé A Csernobil világszerte lecsapott című cikkét, melyből kiderül, hogy a vírus a legtöbb kárt Dél-Koreában és Törökországban okozta, de Norvégiában, Kínában, Bangladeshben, az Egyesült Arab Emirátusokban is sok a kár. Az interneten egy szöuli közleményt is találtunk. Eszerint 240 ezer PC bénult le Dél- Koreában. A koreai4tstfoormaciós és távközlési minisztérium közleménye szerint az otthon használt 8 millió komputer 2-3 %-a Csernobilfertőzött. A koreai média szerint mintegy 600 ezer PC károsult. Egyébként hétfőn a vírus CIH1.2 verziója támadt, ami a legvérmesebb forma. Megnyugtatásképpen a hazai PC-felhasználók számára csak annyit írhatunk, hogy a vírus azokat a gépeket támadja, melyek Windows 95 és 98-as programmal és BIOS Flash-sel rendelkeznek. A régebbi gépek nincsenek kitéve a veszélynek, de a vírust hálózaton, lemezen keresztül bármikor továbbíthatják. , , MATHE EVA FARKAS GÉZA