Romániai Magyar Szó, 2002. január (14. évfolyam, 3995-4023. szám)
2002-01-26 / 4018-4019. szám
szabad szombati melléklet AZ ÍRÓ, A SZEM, A SZEMORVOS ÉS A SZEMÜVEG Bajor Andor, akinek irodalmi munkássága gyakorlatilag a szocialistának mondott korszakra esett, önmagáról: „Mindegy, hogy minek neveznek: költőnek, humoristának, irodalmi villanyszerelőnek. A megfogalmazás mindig a személyhez módosul... Senki, aki valamit elkövetett, nem tud szocialista elvekre hivatkozni... Felelőssége legalább is személyes. Soha senkinek sem diktáltak elvileg gonoszságot. Nem tudok esetet, hogy egy írót arra kényszerítettek volna, hogy szamárságot írjon. Amennyiben ilyent tettünk, lényegében önként tettük. Az esetleges diktálók ugyanis eltűntek, felszívódtak. Nekem is vannak írásaim, melyekkel ma nem értek egyet, és ezekért csakis én felelek. Nem állíthatom, hogy Bondács elvtárs diktálta..." Ekként megfogalmazott hitvallása jegyében válogattuk össze - nem egyszer éppen lapelődünk hasábjairól, ahol éveken át állandó rovatot tartott - Bajor-breviáriumunkat. BAJOR ANDOR Ki tud a fürdőkádról? Erős vagyok, daliás, elszánt és vitéz: én lehetnék nemzedékem virága, ha nem roppannék össze a legegyszerűbb keresztkérdés súlya alatt. , Ezért vesztettem el a postán erkölcsi tartásomat, amikor pénzért ácsorogtam, és egy szigorú hölgy faggatott a tolóablak mögül: - Honnan vár pénzt? Remegni kezdtem. Elváltozott a hangom, mégis szerettem volna világfi módjára viselkedni. - Bárhonnan - jelentettem ki -, ha a Midász király küldte, akkor is jól fog! Egy pillantást vetett az utalványra és megcsóválta a fejét. - Hát nem a Midász! - Akkor - mondtam egyre vékonyabb hangon - a Midász király megint nem küldte el a tartozását. De evvel a szomorú történettel - Midász király pénzügyi megbízhatatlanságával - nem akarok lelki gyötrelmet okozni a kisasszonynak! A hölgy attól se hatódott meg, hogy kisasszonynak neveztem. Tovább kérdezett: - Senki se jut eszébe? A pénzről. - De igen - mondtam -, a pénzről Onasszisz és Hitvese jut eszembe. Azt állítják róluk, hogy igen, gazdagok... Újabb pillantást vetett az utalványra, mert már ő se tudta a feladót. De neki aránytalanul könynyebb dolga volt, mert a helyes választ újra kiolvashatta. - Ismeri maga Kis Józsefet? - A költőt? - kérdeztem végre én is. Megint az utalványt böngészte. Végül gyanakodva jelentette ki: - Itten azt nem írja. - Nem baj - nyugtattam meg -, a pénz akkor is pénz, ha nem a költő küldi. - Hát hány Kis Józsefet ismer? - folytatta a vallatást. Én három Kis Józsefet vallottam be. A negyediket - Kis Jóska barátomat - letagadtam. Úgy határoztam, Jóskát csak akkor keverem a zavaros ügybe, ha a postások kínozni is kezdenek. - És mennyit várt? Ezt nem értettem pontosan. Amíg a tolóablakig jutottam, húsz percet vártam. Az első keresztkérdés óta pedig az volt a benyomásom, hogy tíz év tűnt tova. - Sokat vártam - jelentettem ki mekegő hangon, de ha úgy tetszik gondolni, várok többet is. - Pontosan mondja meg, hogy mennyit! Sajnos, a kétségbeesés állapotában nem tudom helyesen megítélni az időt. Ha pedig egy órát vártam, talán képes vagyok még helytállni néhány percet. - Este hatig is jelentettem ki, noha tudtam, hogy ez meghaladja erőmet. A hölgy még inkább éreztette társadalmi, tájékozottsági és lelki fölényét. - Mennyit vár pénzben? Ezt se értettem, nem láttam az összefüggéseket. Nyilván ez csak elterelő kérdés lehetett, hogy utána még inkább tőrbe csaljon, és valami általam se tudott bűn bevallására szorítson. Ennek ellenére lázasan számolni kezdtem. Feltételeztem, hogy másfél órát várok, és az időt úgy kalkuláltam át pénzre, mintha szobát festenék szabályellenesen. Először is háromszáz lejt vettem alapul, mert egy szobafestő kisebb összegért szoba sem áll. De úgy számítottam, hogy ez a pénz csak az indulás díja: ehhez jön két lej pemzlikoptatás, három lej falvakarás, húsz lejért budaiföld, kilencért zöld tempera és tizenhat lejért konyak... Kétségbeesetten számoltam, mert az erős akaratú, éles nézésű hölgy úgy hipnotizált, mint az óriáskígyó a nyulat. Már érlelődött is bennem az ösztönös elhatározás, hogy a következő delejező kérdésre becsukom a szememet, és besétálok a torkába. Ha meg akar enni, ne a pénzemért egyen meg, hanem önzetlenül. Kapkodva adtam össze a szobafestés részleteredményeit, és fásultan bejelentettem: - Háromszázötven lej, de a szappant a Nagyságos Asszonyék adják! Erre a kétségbeesett közlésre a hölgy végre bólintott. - Rendben van. Töltse ki az utalványt. Az asztalhoz támolyogtam, és néztem a postai pénzeslapot. Az üzenet szelvényén Kis Jóska barátom írását ismerem föl: „350 lej a levélben jelzett fürdőkádra.” Néztem az írást, és nem értettem. A levelet ugyanis nem kaptam meg. Valószínűleg a kézbesítő is valami gyanúsat látott a levél külalakján. És visszatartotta. Ismét a tolóablakhoz botorkáltam, azután átvettem a számomra is gyanús pénzt. Majd a hölgyhöz fordultam, alázatosan. - Kedves kisasszony - suttogtam -, én megmondtam, amit tudtam. De most már önök is mondják meg, hogy mit tudnak a fürdőkádról?! Tekintettel arra, hogy iskoláinkban eléggé mostohán kezelik a barlangkutatást és általában a kardiológiával kapcsolatos problémákat, bízom benne, hogy az alábbi kis fogalomtár (amely a szakirodalom leggyakrabban előforduló kifejezéseit tartalmazza) hézagpótló szerepet tölt be, felkeltve diákjainkban a barlangok varázslatos világa iránti érdeklődést. abrázió - a tenger romboló tevékenysége. Az erős szél a hullámokat eredeti magasságuk többszörösére is megemelheti, amely a magas partszakaszokat a letört kőzetdarabokkal együtt állandóan ostromolja. abráziós barlang - olyan üreg, amelyet a szüntelenül csapkodó tengervíz vájt ki a tengerparti sziklákból. akna - függőlegesen lefelé vezető barlangszakasz. Gyakran kútnak is nevezik. aknabarang - a meredeken lefelé vezető barlangok neve. anemolit - a víz egyoldalú elárolgása következtében kialault görbe sztalaktit vagy sztalagiit. A víz egyoldalú párolgását az egyirányú légáramlatok eredményezik. aragonit - rombos rendszerbeli kristályosodott kalciumkarbonát. Az első aragonit-ásványt Spanyolországban, az Aragonfolyó partján találták. ásványok a földkéregben keletkezett!”túlnyomórészt szilárd kristályos anyagok, amelyek a kőzetek felépítésében vesznek részt. Egyneműek, ami azt jelenti, hogy mindegyik ásványfajtának jellegzetes belső szerkezete van, és más-más anyagból épül fel (pl. pirít, kvarc, markazit, limonit stb.). barlang - a Föld szilárd kőzeteiben természetes úton létrejött üreg, amely az ember által keresztül-kasul jól bejárható. Létrejöhet homokkőben, mésztufában, korallokban, lávában és természetesen mészkövekben. Az utóbbiakban kialakult üregeket karsztbarlangoknak nevezzük. Ezek valóságos boltozott folyóvölgyek, amelyek a karszt alatt levezetik a nem karsztos területek folyóvizeit. barlangi gyöngyök - egyes barlangok padozatán található különböző nagyságú, gömb alakú képződmények. Keletkezésük hasonló az egyes kagylók által termelt igazgyöngyökéhez. A barlangi gyöngyök egy központi mag köré koncentrikusan lerakodott kalciumkarbonátból tevődnek össze, barlangi medve - tudományos nevén: Ursus spelaeus. Körülbelül 15 000 évvel ezelőtt kihalt. Maradványai koponyák, fogak, csontok, némelykor teljes csontvázak és lábnyomai, illetve a barlangok falán található medvekarom-nyomok megtalálhatóak azokban a barlangokban, amelyekben élt annak idején. búvópatak - a víznyelőkön át a barlangba jutó, széndioxidban gazdag víz, amelynek romboló ereje, az ún. erózió alakítja ki a barlang-alagutakat. cseppkőbarlangok - olyan barlangok, amelyeket a cseppkőképződmények különböző fajtái töltenek ki. cseppkőoszlop - függőcseppkő (sztaFiOaTt)es állócseppkő (sztalagmit) összenövése révén létrejött alakzat. cseppkőképződmények - a barlangokban keletkezett üledékek legismertebb fajtái. Nagy többségük a barlangüregek kialakulása után keletkezett. Legismertebbek a sztalaktitok, sztalagmitok, cseppkőoszlopok, függönyök, cseppkőzuhatagok stb. Ezek a kalciumkarbonátban gazdag karsztvíz kicsapódási formái. diaklázis - a kőzetekben található nagyobb repedés. dolomit - kalcium- és magnéziumkarbonát tartalmú, fehéresszürkés színű üledékes kőzet. A mészkőtől az alkotó kristályok erős csillogása különbözteti meg. dolina (töbor) - a karsztvidékre jellemző, kerek tölcsérszerű bemélyedés. A legismertebb kőzetkioldási forma. dolina-tó - akkor keletkezik, ha a dolina alján összegyűlt esővíz a kőzetrepedéseket eltömő agyag miatt nem szivároghat a mélybe. endokarszt - felszín alatti karsztjelenség. Jellegzetes képviselői a barlangok. erózió - a vízfolyások mechanikai (romboló, szállító) hatása, amelyet a szállított hordalékmenynyiség (homok, kavics, kőgörgeteg) által fejt ki. Tágabb értelemben olyan felszínalakító folyamat, amelyet a víz, a jég, a szél, az élőlények stb. koptató, pusztító tevékenysége idéz elő. erózióbázis - vízszintes felszín, amely szintjén a folyóvizek elveszítik energiájukat, és nem képesek e szint alá mélyíteni medrüket. eróziós barlangok - a víz által szállított törmelékek koptató hatásának eredményeképpen jönnek létre. Keletkezésükben közrejátszik a tenger hullámzása és a karszt alatti búvópatakok tevékenysége. excentrikus alakzatok - különböző irányba fejlődő ágasbogas cseppkőképződmények, amelyek keletkezését a kapilláris erők határozzák meg. Ilyenek például a görbe, csavarodott vagy spirális alakú heliktitek, exokarszt - a mészkövek, illetve más oldódó kőzetek (gipsz, só, dolomit) felszínén létrejött karsztjelenségek. Jellegzetesebb formái a karrok, dolinák, uvalák, poljék stb. guano - denevérürülék, amely egyes esetekben több méter vastagságú is lehet. Eredetileg a Dél-Amerika partvidékén élő madarak felhalmozódott ürülékét nevezték így. A mezőgazdaság számára kitűnő természetes trágya, Jegesbarlang nagy mennyiségű jeget tároló, többnyire nem túlhuzatos, zsákszerűen végződő aknabarlang. A barlangi jég tehát a mikroklíma hőmérsékleti inverziója folytán keletkezett és állandósult. karbidlámpa - közkedvelt világító eszköz. A lámpa belsejében lévő kalciumkarbid és a víz reakciójából acetilén gáz keletkezik, amely meggyújtva erős fényt szolgáltat a barlangászoknak. A láng erősségét (hosszúságát) a víz hozzáadásával növelhetjük. karr - a mészkövek felszínén található kisebb-nagyobb mélységű, éles, tarajos karsztforma. A kőzetrepedéseket tágító csapadékvíz vegyi oldó hatásának eredménye. karrmező - nagyszámú karr által tarkított mészkővidék. karszt - mészkőfennsíkok területe Szlovéniában, az olasz határ közelében. Innen ered a mészkővidékek jellegzetes domborzati formáinak közös elnevezése. karsztforrások a mészkősziklák alól a felszínre törő búvópatakok. Egyesek rendkívül bővízűek, akár több köbméter vizet is szállíthatnak egy másodperc alatt. karsztjelenségek - a mészkövek felszínén vagy ezek belsejében a karsztosodás következtében létrejött jellegzetes formák (víznyelő, barlang, karr, karrmező, dolina stb.). karsztológia az a tudományág,"amely az oildódó kőzeteken vagy ezek belsejében keletkezett felszíni, illetve felszín alatti formákat tanulmányozza. Ilyen kőzetek a mészkövek, gipsz, só stb. karsztosodás - a karsztjelenségeket létrehozó folyamatot nevezzük így, amely nem más, mint a mészkőnek a széndioxidban gazdag víz oldó hatására történő sajátos lepusztulása. karsztvíz - a mészkőhegyek belsejében mozgó és felhalmozódott, felszín alatti víz. klausztrofóbia - a bezártságtól való rettegés tudományos neve. Szűk barlangszakaszokban pánikszerű félelmet válthat ki. korrózió - a széndioxidban gazdag víz vegyi oldása. Például a mészkövekre kifejtett hatása annál erőteljesebb, minél nagyobb a víz agresszivitása (széndioxid-felvétel következtében, ami szénsavat eredményez). Ugyancsak korróziónak minősül a sziklák éleinek és sarkainak a homokot és port szállító szél általi csiszolása (mechanikai hatás). kőzetek - a Föld szilárd kérgét alkotó anyagok. Egy vagy több ásványból épülnek fel. Keletkezésük szerint lehetnek magmás, üledékes és átalakult (metamorf) kőzetek. kürtő - a barlangok boltozatában felfele tartó, rendszerint kör alakú üreg. mészkő - a tengerek vizében oldott állapotban lévő mészből és az ott élő állatok (korallok, csigák, kagylók) meszes vázainak felhalmozódásából keletkezik. Fehéres, szürkésfehér, sötétszürke vagy akár fekete színű üledékes (szedimentális) kőzet. mésztufa - kalciumkarbonátban gazdag karsztvizekből kicsapódás útján keletkezett porózus mészkő. Ebben a folyamatban jelentős szerep jut a növényeknek, amelyek köré felhalmozódik, elmeszesítve azokat. örlőkövek - üstökben görgetett, gömb alakú folyami kavicsok, ősmaradványok - kőzetekbe zárt növények, illetve állatok maradványai. Kövületeknek vagy fosszíliáknak is nevezik őket. polie - a mészkőfelszín meredek falú, medenceszerű besüllyedése. szifon - a mennyezetig vízzel megtelt barlangszakasz, amely sok esetben komoly akadályt képez a kutatók útjában. szpeleológia - az a tudományág, amely a barlangok keletkezésével, fejlődésével, pusztulásával és a barlangi élőlények tanulmányozásával, valamint az ember és a barlang viszonyával foglalkozik. sztalaumitok - a barlangok padozatán keletkezett, felfelé növő cseppkövek. A mennyezetről aláhulló, mésztartalmú vízcseppeléből válnak ki. sztalaktitok - a barlangok mennyezetéről lelógó, jégcsaphoz hasonló képződmények. troglobionták - más néven: barlanglakok. A barlangok sajátos életfeltételeihez alkalmazkodott élőlények. troglofilek - a barlangon kívül élő, de néhanapján ott menedéket találó élőlények (pl. egyes ízeltlábúak, denevérek, medvék stb.). trogloxének - olyan élőlények, amelyek valamilyen véletlen történés folytán kerülnek a barlangba. uvala - több dolinát magába foglaló, hosszanti, tekmőszerű bemélyedés. üledékek - a barlangokat kitöltő anyagok. Két csoportjuk ismeretes: allochton (a barlangokba bekerült) és autochton (a barlangokban keletkezett) üledékek. Tágabb értelemben ide sorolhatók az elmállott kőzetekből származó, többnyire vízben lerakódott törmelékes, illetve oldott anyagok (pl. kavics, homok, agyag, iszap). üst - a víz örvénylő mozgása következtében a kőzetekbe vájt, kör alakú mélyedés. vakvölgyek - a ponoroknál végződő felszíni vízfolyások, vagyis olyan folyóvölgyek, amelyek víznyelőkben keletkeznek. víznyelők - azok a nyílások, amelyeken át az addig a felszínen folyó patakok (folyók) vize eltűnik a napvilágról, hogy aztán a karszt belsejében folytassa útját. A víznyelő (más néven: ponor) egy nem karsztos és egy karsztos terület határát is jelölheti. zsomboly - a kürtő felszakadása nyomán létrejövő, a karszt felszínéig vezető és a szabadba nyíló, többé-kevésbé függőleges járat. Mélysége néhány métertől többszáz méterig terjedhet. TROMBITÁS JENŐ Hétvési rejtvény NEM KÁR ÉRTE Lacika odakiált az édesanyjának: Karsztológiai kisszótár -Anyu, Pisti eszi az újságot! -Vízsz. I.,függ. 15. VÍZSZINTES: 1. A poén első része. 13. Gyilkolja. 14. Női név. 15. Harcias nőszemély. 17. Kiejtett betű. 18. Régi súlymérték. 19. Szereplő Gárdonyi A láthatatlan ember c. regényében. 20. Szintén. 22. Asztácium vegyjele. 24. Üres led 25. Román vaj. 27. A híres krisztusi lepel előneve a városról, ahol őrzik. 29. Germánium. 30. Ave párja. 31. Balaton melletti helység. 32. Tart. 33. Kérdő szócska. 34. Női név. 36. Kettős betű. 37. Fotbal Club. 38. Semmikor. 40. Részben helyrehoz! 41. Repülőgéptípus. 42. Azonos betűk. 43. Padi. 45. Későre. 46. TDI. 48. Rangjelző. 50. Könyöröghet. 52. Pattintott kőkorszak. 55. Skatulyában van! 56. Jó érzés jelzője. FÜGGŐLEGES: 1. Asszony. 2. Távozott, balladai régies szóval. 3. Okán. 4. Szappanmárka. 5. Kis János. 6. Kilogramm. 7. E helyre. 8. Juan Antonio .... a NOB volt elnöke. 9. Némán fél! 10. Élj, keverve! 11. Azonos. 12. Az anya szerepén alapuló társadalmi rend. 15. A poén második része. 16. Zavarni kezd! 21. Csendes est! 23. Nem szabad. 26. Hegyi levegő jelzője! 28. Szerb város. 30. Csík. 32. Fohászkodni kezd! 35. Angol főváros. 37. Fehér ellentéte. 39. Milliliter. 40. Támadás. 44. Tapasztalatból tanul. 45. Sorvégek! 47. Női becenév. 49. Lyuk, népiesen. 51. Részben kémlel! 53. Pipa közepe! 54. Kicsinyítő képző. Készítette ERDEI D. MÁRIA A januárban megjelent 4 (négy) hétvégi rejtvényünk megfejtését egy lapon egyszerre kérjük beküldeni február 10-ig (a feladás dátuma) szerkesztőségünk címére. Kérjük ráírni: Hétvégi rejtvény.