Romániai Magyar Szó, 2003. április (15. évfolyam, 4436-4463. szám)
2003-04-01 / 4436. szám
2003. ÁPRILIS 1 KEDD 3. OLDAL Hídfőállás az EU és Románia között Immár nyílt titok, hogy Magyarország hídfőállás lesz, lehet az Európai Unió és Románia között. Hiszen az anyaország 2004-től az unió délkeleti kiszögelléseként az egyetlen EU- tagállam lesz, amely Romániával közös határral rendelkezik. S mint ismeretes, az EU csatlakozás-előkészítő támogatással segíti az Unió leendő közép- és kelet-európai tagjait abban, hogy a legfontosabb ágazatokban mielőbb felzárkózzanak a tagsághoz szükséges szintre, illetve bevezessék az uniós szabályokat és az uniós tagsághoz elengedhetetlen intézményes változtatásokat. A csatlakozás előkészítésének segítésére három speciális pénzeszköz áll a kelet-európaiak rendelkezésére. Egyrészt a PHARE-program, amely immár kizárólag az előkészítést, azon belül is mindenekelőtt az intézményépítést és a terjedelmes EU-joganyag átvételének garantálását szolgálja. Másrészt a mezőgazdasági és területfejlesztési szükségletekre szolgáló pénzalap, amelyet SAPARD néven emlegetnek, illetve a főként környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokat támogató keret - ez ISPA néven ismert. A három pénzalap összesen évi 3,24 milliárd euró kerettel rendelkezik. Ennek mintegy fele a PHARE-ra, egymilliárd az ISPA-ra, félmilliárd a SAPARD-ra jut. Mindhárom előcsatlakozási keretet társfinanszírozásra fordítják, azaz olyan programokat támogatnak belőle, amelyek megvalósításához a tagjelölt állam is biztosít forrásokat. Az évi egymilliárd eurós infrastrukturális alapból a pályázó tervezetek pénzigényének általában 75 százalékát finanszírozhatják, 25 százalékot a csatlakozó államoknak maguknak kell állniuk. A PHARE esetében általában fele-fele a költségviselés aránya az EU és a tagjelölt között. A csatlakozás-előkészítő támogatástól egyenes út vezet az unión belüli belső felzárkóztatási pénzalapokhoz. Az a tagjelölt ország, amely belép az unióba, csatlakozásának pillanatától automatikusan elesik előcsatlakozási keretétől (azt elvileg a még kimaradó tagjelöltek között osztják fel), de éppilyen automatikusan jogosulttá válik az összességében jóval nagyobb keretből gazdálkodni tudó strukturális és kohéziós alapok igénybe vételére. Ilyen megközelítésben megszívlelendőnek bizonyul(hat) a címbeli megállapítás. És a csatlakozási támogatásokban rejlő lehetőségek minél jobb kihasználásában az üzletemberek, vállalkozók játszhatnak kivételes szerepet. Eme adottságok kiaknázásának lehetőségeiről, a magyarországi és romániai vállalkozók ilyen irányú együttműködésének prospektíváiról beszélgettünk az ITDH gazdasági tanácsosával, a magyar-román gazdasági kapcsolatok talán megavatott ismerőjével, HALÁSZ JÁNOSsal. - Nem csak a bukaresti központi irodánk, hanem mind a hat erdélyi regionális képviseletünk, ha úgy tetszik, EU-terminál, EU-intézmény lehet Magyarország csatlakozása után. Az, hogy az erdélyi magyarok vállalkozásai, ha nem is jogilag, de ténylegesen hamarabb profitálhatnak az anyaország EK-tagságából azon is múlik, hogy ebben a hat irodában mennyi konkrét befektetési és EU-támogatási projektet tudnak előkészíteni. Nem a legjobb példa, de el kell mondanom, hogy az oroszországi Murmanszk, Finnország révén majdnem EU-tag, miközben az ország, mármint Oroszország nagyon messze van attól. Ehhez képest a Magyarország és Románia közötti kapcsolati rendszer még szélesebb körű lehetőségeket kínál. A határon átnyúló magyar-magyar kapcsolatok pedig gyakorlatilag a bevezetőben felsorolt minden EU-alaphoz megnyithatják a mielőbbi hatékony hozzáférést. Erdélyi vállalkozóink tudnak-e EU-s projekteket készíteni? - Nem igazán. Ebben is szeretnénk segíteni, akárcsak befektetési projektek menedzselésében. Szatmárnémetitől és Csíkszeredától eltekintve, ahol olyan munkatársaink vannak, akik erre szakmailag és az EU követelményeknek megfelelően fel vannak készülve, másik négy regionális képviselőnket ezután szeretnénk „felhozni" ebben a műfajban is. Nemcsak a mi irodáinkról van szó. Sokszor hallottam viccesen, hogy az Unióban ma már nem kifejezetten állattenyésztő, illetve növénytermesztő parasztok, hanem pályázó parasztok vannak. A viccen túl, meg kell tanulni pályázókká is lenni. Az EU-nak nagyon sok olyan alapja van, amit a tagok, a tagjelöltek, illetve a tagok és tagjelöltek közösen használhatnak ki. Ezekkel nem tudtunk megfelelően élni, mert sem projektek, sem konkrét elképzelések nem mentek eléggé az EU-hoz. Programunkba beletartozik, hogy most már ezt is megvalósítsuk. Irodáink már nemcsak nevükben, hanem tartalmilag is regionálisan kezdenek működni. Tudjuk, Romániában is régiók alakultak, alakulnak. Például a Bánság régiója egyúttal tagja a határon átnyúló Duna-Körös-Maros- Tisza Eurorégiónak is. Temesvárt és környékét, egyelőre az EU-tag olaszok „uralják”. Nem titkoljuk, hogy Magyarország csatlakozását követően az olaszokkal és az osztrákokkal egyenrangú tagként közvetíthetné az Unió programjait, pénzeit Románia felé. Az mindenképp a javunkra szól, hogy mi itt másfélmillió magyarra támaszkodhatunk. - Ebben a jelenlegi magyar kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos politikája is segíthet? - Ilyen megközelítésben értelmezhető és igenis indokolt a jelenlegi magyar kormány ama álláspontja, hogy a magyar nemzet egyesülésére EU-s keretek között kerülhet sor. Annál is inkább, mert Európa a régiók Európája. Egyébként az Unióban már azt is tudják, hogy a legjobb befektetés az oktatás, a legjobb környezetvédő a kultúra, s ezeket megfelelően támogatják. Ha az EU-s alapokat hasznosítani képes vállalkozások itt profitot is produkálnak, már nemcsak arról lehet szó, hogy minél több üzletet kössünk, a befektetésekkel munkahelyeket teremtsünk, hanem arról is, hogy ezek hasznából maguk a vállalkozások is közvetlen módon támogathassák a magyar identitás megőrzését, a már említett oktatás és kultúra mellett, az ifjúság segítését, a sportot is. Az ITDH nem politikai, hanem szakmai szervezet, információkkal szolgál, partnerkapcsolatokat, üzletet, befektetést, együttműködést segít, s így a mi munkánk konkrétan és közvetlenül az emberek anyagi gyarapodását hivatott előmozdítani. Kézzelfogható, gyakorlati célok ezek. A mindent túlpolitizáló, terméketlen konfrontatív magatartás helyett csapatunk Erdélyben, Romániában a kooperatív, a közös érdekek mentén integráló magatartást és cselekvést kívánja példázni, az ITDH hármas célkitűzése, a „támogatás - kooperáció - koordináció" jegyében. Lejegyezte: FERENCZ L. IMRE Konkurencia és monopolhelyzet Úgy két éve Egészséges konkurencia címmel írtunk arról az RMSZ- ben, hogy a Mecatex kábeltávé tulajdonosa, dr. Márton László kiállása miatt Syntax kábeltévé-hálózatát megvásárló TVS Holding brassói cégnek nem sikerült monopolhelyzetbe kerülnie Gyergyószentmiklóson; a versenyhelyzetnek köszönhetően a kábeltévé előfizetési díja két évvel ezelőtt mindkét cégnél havi 35 000 lejre csökkent és 2002 decemberéig ennyi is maradt, miközben az ország más városaiban már régen 100 000 lej fölött volt. Dr. Márton László e konkurencia biztosításával - amelyből, mint az alábbiakban kiderül, semmilyen haszna nem származott -, gyakorlatilag összesen 6 milliárd lej adományban részesítette egyenlő módon a kábeltévére előfizető lakosságot, attól függetlenül, hogy melyik tévétársaság szolgáltatását élvezte. Ennyit tesz ki ugyanis a Gyergyószentmiklóson fizetett 35 000 lejes havidíj, és a monopolhelyzetnek kiszolgáltatott városok lakossága által fizetett havidíj különbözetének összessége, a gyergyószentmiklósi előfizetők számának tükrében. A körülmények múlt év végén mégis arra kényszerítették a Mecatex Kft.-t, hogy eladja hálózatát a TVS Holdingnak. Az eredmény: 2002. decemberében a szolgáltatás hirtelen havi 80 000 lejre emelkedett, majd 2003. januárjától 115 000 lejre. Megkérdeztük dr. Márton Lászlót, a Mecatex Kft. tulajdonosát (szerk. megj.: a Mecatex fő profilja a malomépítés és igazgatója a Harangok és Vízimalmok c. könyvek szerzőjével azonos) mi késztette cégét arra, hogy a kétéves ellenállás után mégis eladja kábeltévé-hálózatát? - 1992-ben két kábeltévé-hálózat indult Gyergyószentmiklóson, az enyém kezdte el minden engedély birtokában hamarább a működését. A konkurens Syntax külföldi pénzből épült, mi csak bevételeket tudtunk viszszafordítani a hálózat működtetésére és fejlesztésére. így telt el 8 év, míg a TVS Holding a Syntax hálózatát meg nem vette, s a megvétel pillanatától el nem követett mindent, hogy monopolhelyzetbe kerüljön. Két éven keresztül nem tudtunk megegyezni a TVS-sel az együttműködésben, és ez a lakosság hasznára történt. A városnak föl kellett volna figyelnie, és fenntartania ezt az egészséges versenyt, amelynek élvezője jelen esetben a tévénéző volt, de nem ez történt: a TVS végigjárta a Mecatex előfizetőit és hat hónapos ingyenes szolgáltatást ígért annak, aki hozzá átáll, így állt át az én kábeltévé-hálózatomból 400 család, és ezzel a veszteséggel már nem tudtuk fenntartani a hálózatot. El kell ismernünk, hogy egy ilyen nagy céggel, amely nagyvárosokban tart fenn hálózatokat és külföldi hálózatai is vannak, egy ilyen kis cég nem tudja felvenni a versenyt, különösen, ha ebben sem a városvezetés, sem egyéb intézmények nem segítik. Mert az évek során a konkurens kábeltévé-társaságnak sok millióra rúgó hirdetéseket adtak, míg a Mecatexnél ingyen sem hirdetett senki. Ezzel nem csak minket nem támogattak, de a város lakóit sem, akik érdekében a versengés történt, s ez a hozzáállás egy adott pillanatban elgondolkoztatott, hogy érdemes-e egyedül küzdeni egy nagyon erős ellenféllel, ha a városból senki nem áll az ügy mellé? Mert ahogy megszűnik a verseny, a monopolhelyzetben levő cég olyan árakat szab, amilyeneket akar, mint ahogy ezt az előfizetési díjak hirtelen emelkedése is igazol. Szomorú, hogy 10 éves munkáról le kellett mondanunk és eladnunk a konkurens cégnek a hálózatot. GÁL ÉVA EMESE Mitől márka a márka? Pick, adidas, Nike, Omnia, Henkel, Nivea, Sony, Dior - naphosszat sorolhatnánk a magyar piacon is jól ismert, megbízható márkákat. De vajon a márkás termékeket keressük-e, amikor bevásárolunk? S ha már egyszer megbizonyosodtunk, hogy kiváló terméket vettünk, máskor is azt választjuk-e? Feltűnő a különbség a vásárlóerő és a márkatudatosság között. Míg a vásárlóerő több mint kétszerese a régiós átlagnak, addig az egy bizonyos márka mellett kitartó fogyasztók aránya Magyarországon a legalacsonyabb a GfK Hungária felmérései szerint. Mindössze 21 százalék, szemben a 38 százalékos régiós átlaggal. A regionális kutatás szerint a magyar fogyasztók legfontosabb vásárlási szempontja az ár, ehhez képest kevésbé lényeges a minőség, az ismertség, a „márkásság”, vagy éppen az ökológiai, környezetvédelmi jellemzők, melyekre a régió többi országában jobban odafigyelnek a vásárlók. - Sokan gondolják, hogy az ismert márkák csak azért drágábbak, mert meg kell fizetni a reklámoztatásukat - véli dr. Berács József, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem marketing tanszékvezetője. - Az igazság inkább az, hogy a többletár a folyamatos kutatás-fejlesztés, az állandó minőség és az innováció fedezete. A fogyasztói igények napról napra változnak, a kiélezett versenyben csak a legjobb árteljesítményt nyújtó márka maradhat meg. Persze nem az ár az egyedüli döntő tényező, az ár-érték arány a mérvadó. Egyáltalán, mit jelent a márka? A hivatalos meghatározás szerint olyan szimbólumok összessége, amelyek a terméket, a szolgáltatást egy meghatározott gyártóval, forgalmazóval azonosítják és egyúttal más terméktől megkülönböztetik. A márkák komoly értéket képviselnek. Ezt a fogyasztók és a tulajdonosok is értéktöbbletként érzékelik. Ilyen érték a márkaismertség, az észlelt minőség, a márka asszociáció, a márkatulajdonságokhoz köthető előnyök, a márkahűség. A világ legismertebb márkái dollár milliárdokat érnek. A Coca Colát 69,9, a Microsoftot 65,1, az IBM- et 62,4, a GE-t 42,4, a Nokiát 38, az Intelt 34,4 milliárd (!) dolláros márkaértékűre becsülték 2001-ben. A márkázás nagyon kifizetődő marketing eszköz, az átlagos magyar vállalatok mégsem élnek e lehetőséggel. Ennek tükrében nem csoda, hogy egy 2002-es vizsgálat szerint a magyar lakosság 23 százaléka mondta magát márkakedvelőnek, 28,5 százalék racionális márkapárti, 19,3 százalék semleges, 18,2 százalék távolságtartó és 11 százalék elutasító. Több, mint érdekes, hogy az elitnek csupán a 8 százaléka, míg a szegények 28 százaléka ragaszkodik a márkákhoz. (MTI-Press) ^OMAÍV/^ ■ PRIVATIZÁCIÓS ÉS ÁLLAMI ÜZLETRÉSZKEZELŐ HATÓSÁG KIKIÁLTÁSOS ÁRVERÉSES RÉSZVÉNYELADÁSI AJÁNLAT A Privatizációs és Állami Üzletrészkezelő Hatóság (Autoritatea pentru Privatizare si Administrarea Participatiilor Statului - APAPS) Temesvári Nyugat-romániai Regionális Kirendeltsége - székhelye: Temesvár (Timisoara), bvd. Revolutiei din 1989, nr. 17 - az utóbb módosított és kiegészített 88/1997-es sürgősségi kormányrendelet, a 137/2002-e törvény, valamint az 577/2002-es KH-val jóváhagyott Metodológiai normák előírásainak megfelelően KIKIÁLTÁSOS ÁRVERÉSSEL eladja a mMMMJIL M,CALAN kereskedelmi társaság társasági tőkéjének 97,50 %-át kitevő 396 065 részvényét. A társaság székhelye: Pusztakalán (Calan), Str. Furnalistului, nr. 17/J, Hunyad megye; adóügyi száma: R 10380993; cégbírósági (ORC) iktatószáma: J20/199/1998. Egy részvény névértéke 25 000 lej/részvény. Az ajánlati ár 23 937,50 lej/részvény, az eladandó részvénycsomag értéke pedig 9 480 805 938 lej. A társaság tenderfüzete naponta 9-17 óra között az APAPS Temesvári Nyugat-romániai Regionális Kirendeltségén szerezhető be. A korábban vásárolt tenderfüzetek érvényesek. Azok a potenciális vásárlók, akik írásban közvetlen hozzáférést igényelnek a kereskedelmi társaság műszaki, gazdasági, pénzügyi és jogi adataihoz és vonatkozó információihoz, a társaság székhelyén tanulmányozhatják azokat a Bizalmassági kötelezvény aláírása és az adatokhoz és információkhoz való hozzáférés illetékének kifizetése után. A romániai természetes és jogi személyek a Tenderfüzet 9 000 000 lej + ÁFA ellenértékét, a 297 048 750 lej Részvételi garanciát, a 8 750 000 lej + ÁFA Részvételi díjat, valamint az adatokhoz és információkhoz való hozzájutás 14 850 000 lej + ÁFA illetékét kincstári típusú fizetési meghagyással (ordin de plata tip trezorerie) az APAPS által az RNB temesvári állami kincstáránál nyitott 50555615694 sz. lejszámlára fizetik be. A licitálási részvételi díj, az adatokhoz és információkhoz való hozzájutás illetéke, valamint a Tenderfüzet ellenértéke lejben az eladó pénztárába - a Temesvári Nyugat-romániai Regionális Kirendeltség székhelyén - is befizethető, 10-12 óra között (a 20 millió lejt meg nem haladó összegeket). A külföldi természetes vagy jogi személyek a fenti összegeket - a Román Nemzeti Bank által a befizetés vagy a banki garancia levél, illetve fizetési meghagyás kibocsátásának napján közölt árfolyamon - a Banca Comerciala Romana bukaresti Unirea fiókjánál nyitott alábbi konvertibilis devizaszámlákra fizetik be: 2511.1 - 7.7 USD-ben, 2511.1 - 7.11 EUR-ban, 2511.1 - 7.8 GBP-ben. A Részvételi garancia az alábbiak egyikével is befizethető: * banki garancialevéllel, melyet egy román bank bocsátott ki (romániai természetes vagy jogi személyek esetében) vagy egy külföldi bank (külföldi természetes vagy jogi személyek esetében), melynek korespondens kapcsolatai vannak egy román bankkal (Banca Comerciala Romana); * az APAPS által elfogadott bank (Banca Comerciala Romana) kezességi láttamozású váltójával. A Tenderfüzetet az alábbi dokumentumok alapján adják ki: * a Tenderfüzet árának befizetését igazoló bizonylat; * személyi igazolvány vagy útlevél (romániai vagy külföldi természetes személyek esetén); * az ajánlattevő kereskedelmi társaság megbízólevele; a bizalmassági kötelezvény aláírása. Az árverésen való részvételhez kötelező a Tenderfüzet megvásárlása. Hogy részt vehessenek a licitáláson, a potenciális vásárlók legkésőbb a kikiáltásos árverés megkezdésére kijelölt dátum előtti munkanapig, azaz 2003. ápr. 16-a 11.00 óráig - lévén e határidő jogvesztő határidő - pecsétes borítékban benyújtják a Temesvári Nyugat-romániai Regionális Kirendeltség székhelyén az 577/2002-es KH-val jóváhagyott Metodológiai normák 14., 35.,és 53 szakaszában, valamint a Tenderfüzet C-fejezetében is megjelölt és kiegészített RÉSZVÉTELI DOKUMENTUMOKAT. Az árverési dokumentumokat tartalmazó borítékban a potenciális vásárlóknak be kell mutatniuk egy saját felelősségre kiállított, hitelesített nyilatkozatot, melyből kiderül, hogy nem élvezik a 40/2002-es és az 57/2002-es sürgősségi kormányrendeletekben előírt kedvezményeket. A licitálási részvételi dokumentumokat tartalmazó borítékokat az összes ajánlattevő jelenlétében a Temesvári Nyugat-romániai Regionális Kirendeltség székhelyén 2003. ápr. 16-án 12.00 órakor bontják fel. Azok az ajánlattevők, akik nem lesznek jelen a borítékok felbontásánál, kizáratnak és visszakapják a dokumentumokat tartalmazó borítékjaikat. Az árverésen való részvétel dokumentumainak ellenőrzését és elemzését 2003. ápr. 17-e 10.00 óráig megejtik, amikor összeállítják és kifüggesztik az elfogadott ajánlattevők listáját is. A kikiáltásos árverésre 2003. ápr. 17-én, 11.00 órakor kerül sor a Temesvári Nyugat-romániai Regionális Kirendeltség székhelyén. A Cilindrul Rt. Calan kereskedelmi társaságra vonatkozó egyéb tudnivalók a Temesvári Nyugat-romániai Regionális Kirendeltségen, Roman Gábrieltől, tel. 056-292624,056-292625, fax: 056- 292626. Az APAPS ajánlatát illető bővebb tudnivalók a www.apaps.ro honlapon. Részvényesek Részvények sz.% APAPS 396 065 97.50 PPM 10 122 2,50 Összesen 406 187 100,00 Fő tevékenységi területe: öntöttvas előállítása. Társasági tőkéje (a cégbírósághoz - ORC - benyújtott legutóbbi bejegyzési kérésnek megfelelően): 10 154 675 ezer lej. Részvényesi struktúrája a legutóbbi bejegyzési kérésének megfelelően, 2001. ápr. 19-én.