STUD - Statisztikai Tudósító, 1935. december (3. évfolyam, 258-279. szám)
1935-12-01 / 258. szám
2.oldal STUD/1935. december 1. Vasárnap. FÉLMILLIÓNÁL TÖBB LÁTOGATÓJA VOLT A BUDAPESTI MÚZEUMOKNAK EGY ÉV ALATT. Budapesten 1934-ben a múzeumokban összesen 564.273 látogató fordult meg. A közönség elsősorban a szegényebb néposztályból került ki, ezt bizonyítja az a tény is, hogy a látogatóknak több mint háromnegyed része a díjtalan napokon tekintette meg a gyűjteményeket. E шигеиток közül legnépszerűbb volt az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, az Új Magyar Képtárral együtt itt a látogatók száma meghaladta a 85.000-et. A sorban a második a Mezőgazdasági Múzeum volt 78.700 látogatóval, majd a Közlekedési Múzeum 75 000 főnyi érdeklődővel. A Természettudományi Múzeum három tárában az állat-, ásvány-és növénytárban összesen 64.300 látogató fordult meg. Feltűnően nagy volt az érdeklődés a történelem iránt. A Magyar Történelmi Múzeum régészeti tárát 40.000, az Aquincumi Múzeum ásatásait és gyűjteményét 29.ООО, a Halászbástya lapidariumát 15.000, az Országgyűlési Múzeumot 14.000, a Fővárosi Múzeum gyűjteményét pedig 10.000 ember tekintette meg. Úgy látszik,a mai nehéz időkben a közönség figyelme elsősorban a múlt felé irányul, ezt mutatja az is, hogy a tulajdonképeni szakmúzeumoknak jelentősen kisebbszámú volt a közönsége, így a Népegészségügyi Múzeumnak 25 000, az Iparművészeti Múzeumnak 28.000, a Földtani Múzeumnak 2.300, a Postabélyeg Múzeumnak pedig csupán 500 főnyi látogatója volt az elmúlt esztendőben. Feltűnő, hogy ugyanakkor, amikor a "Gyöngyös Bokréta", s a különféle néprajzi előadások a népművészetnek valósággal utat törnek, a Néprajzi Múzeumot a többi gyűjteményhez képest csak 21.000 főnyi közönség tekintette meg. Valószínű azonban, hogyez,, van annyira az érdeklődés hiányával,mint inkább az intézetnek szerencsétlen* 'ж,’ kivül eső fekvésével magyarázható. . A kisebb múzeumok közül csupán a Erzsébet, Királyné emlékgyűjteményt ismeri a közönség széles tömege, mert amíg ezt 38 -000-en keresték fel, addig a miniatűr múzeumok gyöngyét, az Országos Ráth György múzeumot még 5000 kiváncsi sem tekintette meg. Viszonylagosan ugyancsak kevés, mindössze 10.000 főnyi közönsége volt csak a Kelet színpompás csodáit feltáró Hopp Ferenc-féle ázsiai múzeumnak is. A bélyegmúzeumon kívül legkevesebben az akadémiai emlékszobákban fordultak. Üteg... A Vörösmérty gyűrmésfiáffyt 3200, a Széchenyi-szobát 2.400, a Goethe emlékkiállítást pedig csak 2.000-en méltatták figyelemre. Valószínű,hogy erről a múzeumról igazán kevés pesti polgár tudta azt, hogy egyáltalában a világon van. Szembetűnő, hogy a csupán gyönyörködtetés céljaira szolgáló műgyűjteményeket kisebb számú közönség látogatta, mint a tudományos, technikai, avagy gazdasági célokat szolgáló múzeumokat, ami kétségkívül annak a jele, hogy a gyakorlatiasabb irányú tárgyi kultúra mindinkább legyőzi az esztétikát 'C' . Érdekes a múzeumok statisztikája a látogatás idejének szempontjából is. Eszerint a legtöbben a nyári hónapokban, elsősorban augusztusban, legkevesebben pedig télen, nevezetesen, január hónapban érdeklődtek a múzeumok iránt. A nyári szabad idő aszerint nemcsak a testi pihenőt, hanem igen sok esetben a lelki felüdülést is szolgálja. '''I'; //. A MAGYAR VÁROSOK IDEGENFORGALMA. A magyar törvényhatósági városok közül az év első kilenc hónapjában, a legnagyobb belföldi idegenforgalma 3-900 szálló vendéggel Debrecennek volt. Utána a sorban 3-400 vendéggel Szeged, majd 2.900 fővel Miskolc következett, Pécsett 2.300, Győrben 1.900, Sopronban 1300 idegen sírállt meg. Székesfehérvár, Baja, Kecskemét idegenforgalma már az'1000' vendég alatt maradt, míg a sorban utolsó Hódmezővásárhely forgalma még a 100 vendéget sem érte el.