STUD - Statisztikai Tudósító, 1936. október (4. évfolyam, 206-230. szám)
1936-10-01 / 206. szám
Felelős szerkeszd és felelős kiadd •• Móricz Miklós dr. K munkatárs ■ Sényi Pál dr. Tel 1 — 500 - 20. -ю^ажа,5аьл*ада*йжяю|Д^Е?та»ьи^' i.iá—w Minden jog fentartásáva/. -— Kéziratnak tekintendő. ——«...Házi sokszorosítás. Előfizetési díj postai szétküldéssel havi 20-R, ‘ t \у ’ - 0*i9 éte*b i** jmvflt IV. évfolyam, 206.szám, 1936 október 1. Csütörtök. A JÉGBIZTOSÍTÁS FEJLŐDŐBEN VAN,DSi AZ ORSZÁGOS JÉGKÁRNAK BIZTOSÍTÁS RÉVÉN ÍGY"**la CSAK AZ SGYNSGYÍ "tÉRÜL MEG."A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtése számot ad arról, hogy évente mekkora területen pusztul el a termés elemi csapások és egyéb kártételek következtében s az adatgyűjtés szerint a legutóbbi 12 év alatt maga a jég 300.000 kat,hold termését tarolta le teljesen. Ha a részleges káreseteket is számba vennénk, ennek a területnek többszöröse lenne az eredmény. Az a terület, amit teljesen elpusztított a jégverés a legutóbbi 12 év alatt, egyszer sem volt 11 000 kát.holdon alul, egy esetben pedig /1935- ben/ megközelítette a 90.000 kát .holdat. Az idei év eredménye sem fog emögött maradni, sőt azt valószínűleg meghaladja majd. Átlagosan 3°.000 kát.hold tehát az a terület, amelyről a termést minden évben a jég aratja le. Mezőgazdaságunk ma a hazai és külföldi biztosító intézetek által bevezetett jégkár elemi biztosítás keretében védekezhet, illetőleg részesül kárraeltérítésben. A biztosítás ágazataiban a jégbiztosítás tarifája a legmagasabb s ez több más okokkal együtt hozzájárul ahhoz, hogy gazdaságainknak aránylag csekély százaléka veszi igénybe a biztosítást. A biztosító intézetek adatszolgáltatása ebben a tekintetben nagyon tanulságos és azt mutatja, hogy bár mezőgazdaságunk ebben az időben irtózatos válságot élt át, amelyhez egy pénzügyi válság csatlakozott, mégis anyagi erejének utolsó megfeszítésével is évről-évre nagyobb arányban vett részt a jégbiztosításban. A kétéves időszak első évében 1927-ben 37 772 a kötvények száma, 1933-ban már 53.594. A termés értékének 12 %-át biztosították gazdáink 1927-ben, 1933-ban már 16 %-át. Az ország összes vetésterületéből /szőlőterülettel együtt/ ugyanilyen arányban 1927-ben 1,086.000 kát .hold, 1933-ban pedig 1,528.000 kát. hold a kiszámítható biztosított vetésterület. Ha figyelembe vesszük a mezőgazdaság katasztrofális helyzetét, amelyben éppen a tárgyalt időszak alatt vergődött, a jégbiztosítás ilyen fejlődését nagyon is örvendetesnek kell mondanunk. A biztosított összeg 1927-ben 256 millió pengő, 1933-ban pedig csak 124 millió, ez az összegszerű hanyatlás azonban megérthető a mezőgazdasági cikkek 1927 és 1933 közötti 6 7- os árhanyatlásából De ámbár így bizonyos fokú javulást, fejlődést látunk a jégbiztosítás terén, a mai eredményekkel még megelégedni nem szabad. Magyarország 13 millió kát,hold mezőgazdasági területén körülbelül másfélmillió kis- és nagygazdaság osztozik. Másfélmillió gazdaságból 53 594 a biztosít’tott, nem is egészen 3-6 Tehát gazdáinknak több mint 96 /1-a egész évi munkáját, vagyonát, jövő évi kenyerét, boldogulását még mindig rábízza a véletlenre, a vaksorsra, anmely jégverés alakjában mindent percek alatt tönkretehet .Sajnálatos dolog különösen az, hogy a biztosításból épen azok a vidékek, azok a gazdaságok vonják ki magukat, amelyek pedig a leginkább rá volnának utalva arra, hogy a károsodásból védve legyenek. Budapp 11, sreier Károly utca 7. •