STUD - Statisztikai Tudósító, 1938. június (6. évfolyam, 120-140. szám)
1938-06-01 / 120. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatalt BPEST II. KELETI KÁROLY U. 7. Előfizetési díj postai szétküldéssel havi 20—P. Közintézményeknek, magánosoknak havi 10 P. STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ VI. évfolyam, 120. szám. 1938. június 1. Szerda. AZ UTOLSÓ HAT ÉV ALATT 2,139 ÉRTELMISÉGI KERESŐ KAPOTT HÁLYI LAKHATÁSI ENGEDÉLYT. Az 1930- évben tartott népszámlálás 81.491 külföldi honost talált hazánkban /37. 293 férfit és 44.198 nőt/. Közülük magyar anyanyelvű volt és az elszakított területekről származott 46.381, azaz 56. Őket természetesen nem sorolhatjuk az idegenek közé. Leszámításukkal 35*Ш főre fogy az idegenek fejszáma, ami az akkori lakosságnak 0.4 /3-a. A külföldi honosok soraiban 17.983 főnyi német anyanyelvűt vettek számba, akik a szorosan vett idegenek 51*2 %-át tették. Ezek túl-1 xyc jórészt a nagy németlakta területekről, elsősorban Ausztriából, Németországba és Cseh-Szlovákiából kerültek ide. A németség után a lengyel anyanyelvűek /jóik galíciai zsidók/ szerepelnek a legnagyobb arányszámmal: 3*302 fővel.- Az idegen honos tótok száma 2.693, a bolgároké 2.432, végül az oroszoké 1.953*- A beköltözöttek 85 fő-a. tartozott különböző keresztény felekezetekhez, 15 %-uk pedig a zsidósághoz. Ez pedig azt mutatja, hogy a nem lengyel anyanyelvűek között csak nagyon kevés zsidó lehetett. A belügyi hatóságok ezután revíziót hajtottak végre. Ennek eredményeként 1931-ben 49*504 lélek,közülük 29*700 kereső és családfenntartó kapott lakhatási és munkavállalási engedélyt. Egyébként a népszámlálás alkalmával itt talált külföldi állampolgárok közül 37*201 1921 és a régebbi években kezdte meg itt tartózkodását. Az 1921-es esztendőtől kezdve már csekélyebb mérvű volt a bevámolási folyamat. Innen az 1930-as népszámlálásig 44*209 fővel gyarapodott a beszivárgók száma, ami évenkénti 4*921 főnyi átlagnak felel meg. Az 1931 és 1937 év között az évi átlag 2.000-nél is kevesebb, tehát mintegy 60 %-kal csökkent a beköltözések aránya, illetve évi átlaga. A Magyar Statisztikai Évkönyvek 1926-tól kezdődően közük a lakhatási bizonylatot és ennek folytán munkavállalási engedélyt szerzettek adatait anyanyelv, származási ország és vallási megoszlás szerint. Az 1926-tól 1931-ig terjedő időben azonban az évenkénti kimutatásban nemcsak az újonnan bejöttek szerepelnek,hanem azok is, akik az előző években már itt voltak, mivel minden évben meg kellett úyítaniuk engedélyüket. Az 1931. évben végrehajtott nagy revízió alkalmával 29*700 kereső munkavállaló kapott lakhatási bizonylatot.- Létszámuk családtagjaikkal együtt 49*544*- A kereső munkavállalók közül 15*642 magyar s az elszakított országrészekből költözött be.- A tulajdonképeni idegenek száma tehát 14.058 volt s túlnyomórészük 7*345 fő /52.200/ a német nyelvközösség tagjának vallotta magát. Sorrendben utánuk az egyéb és ismeretlen név alatt összefoglaltak következnek 5*372 fővel.Szükséges azonban megjegyeznünk, hogy ebben a csoportban a lengyel anyanyelvűek dominálnak, valamivel kisebb számmal pedig a bolgárok következnek. A többi anyanyelvűek csekély töredéket alkotnak csupán. Az erőteljesebb határellenőrzés, a külföldiek szigorúbb nyilvántartása s elsősorban a lakhatási engedélyek megszerzésének nehezebb feltételekhez való kötése 1931-től kezdődően valósult meg a Külföldieket Ellenőrző Hivatal felállításával.- innen 1937-ig, vagyis az utóbbi hat esztendő folyamán 10.279 kereső nem magyar állampolgár kapott tartózkodási engedélyt. Családtagjaikkal, illetve eltartottjaikkal együtt létszámuk 11.384-re emelkedett, ami meglehetősen kevés és kis számú csa- KŐNYOMATOS NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ : Dr. MÓRICZ MIKLÓS FŐMUNKATÁRS : Dr. SÉNYI PÁL TELEFON: 15 — 00 — 20 Minden jog fenntartásával. Kéziratnak tekintendő. — Házi sokszorosítás. Heti kiadás előfizetési díja évi 10'— pengő.