STUD - Statisztikai Tudósító, 1942. október (10. évfolyam, 200-221. szám)
1942-10-01 / 200. szám
STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. MÓRICZ MIKLÓS KŐNYOMATOS NAPILAP * KIADJA A STUD KFT.* FELELŐS KIADÓ: DR. SÉNYI PÁL Szerkesztőség: Budapest II. Keleti Károly utca 5—7. szám * Telefon: 150—456 Kiadóhivatal: II. kerület, Margit körút 29. szám. Telefonszám: 150-456. Kéziratnak tekintendő. — Minden jog fenntartásával. — A STUD különszámai Házi sokszorosítás. — Előfizetési díj postai szétküldéssel: havi 25. pengő, hetenként egyszer: Kisebbségi STUD. Fás STUD. A külöönszámok előfizetési — Közintézményeknek, magánosoknak havi 1250 pengő. A díja önálló előfizetés esetén postai szétküldéssel: egész évre 32 P, félévre 16 PX.ÉVFOLYAM, Csütörtök, 200. szám, 1992. október 1* MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS A NAGYVILÁGON, A Rónai Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet számításai szerint a 34 legfontosabb mezőgazdasági termény közül,- amelyeknek sorában egyébként az állati termékek közül a marha, juh és kecskehús,a sertéshús, a tej, a gyapjú és a selyem is szerepel,- a világnak azokban az államaiban, amelyeknek statisztikai adatai megtalálhatók, atúlnyomó nagy rész közvetlen emberi táplálkozás céljait szolgálja. A világ valamennyiállamát véve, az emberi táplálkozás céljára szolgál ezek közül a termények és termékek közül 86,8 Ide az Intézet bekapcsolta az olívaolajat is,de a többi olajokat már nem. A többi olajféleségekternelése köti le a mezőgazdasági termelőerőnek ЗЛ 7a~ktt.-hát kétségtelen, hogy ezeknek a jelentősége a termelésben még egyáltalában nem nagy.,'* Különböző ipari célokat szolgál a termelésnek az ezeken felül maradó 9,8 %~a, Az adatoknak ez a csoportosítása azt mutatja, hogy a világ őstermelése még túl nagy :mértékben áll a közvetlen emberi fogyasztás szolgálatában. Az ipari anyagok között találjuk itt a gyapotot, fnt, kendert, jutát, manilakendert, sisakt és más hasonló fonóanyagokat, a kaucsukot, a gyapjút és a selymet. Nem szerepel tehát itt sok fontos kereskedelmi növény és az állati termékek közül is csak egy néhány, de például már a bortermelés sem. Magyar termelési viszonylatban azok a hazai termények és termékek, amelyek ebben a statisztikában szerepelnek, körülbelül a kétharmad részét ölelik fel a mezőgazdasági és állati termelésnek és valószínűen ez lehetaz arány a világtermelésben is. Eszerint tehát, ezek az adatok elsősorban az emberi közvetlen táplálkozás érdekében folyó termelést domborítják ki, az ezen kivel felölelt termények közül pedig nagyon sok ipari hasznú növény és állati termék kimaradt. Eszerint ha azt mondjuk, hogy a 34 cikk az emberi táplálkozás céljait szolgáló termelésnek 90%-át foglalja magában, a többi pedig a saját csoportjának a felét, akkor nagyjában azt is meg lehet állapítani, hogy a világon folyó mezőgazdasági termelésben ma a közvetlen emberi táplálkozás céljaira szolgáló rész meghaladja az egész termelésnek a felét. A megoszlás aránya nagyjából 55:75 lehet. Viszont ezt is úgy kell érteni, hogy a tengeri és a burgonya teljes mértékben közvetlen, emberi táplálkozás céljára szolgáló növénynek számít, holott ezeknek igen nagy része vagy hizlalásra, szesz és keményítő gyártására és más célokra is, vagy például a búzának, más kénye magvaknak is jelentékeny hányada - korpa, takarmányliszt, más hulladékok,- szolgálja az emberi táplálkozást közvetett úton.