Sakkélet, 1998. március-december (48. évfolyam, 1-12. szám)
1998-09-12 / 7-8. szám
254 * SAKKELET : Az öt ábrán látható tanulmány szerepelt már rovatunkban, s mindegyikben világos nyer. Újbóli bemutatásuk egy csokorban az esztétikai élményen túl a fejlődés várható irányára is utal. A korszerű alkotásnak természetesen nem elég egyetlen gondolatot tartalmaznia. Az öszszetett tartalom ábrázolása történhet a változatok szétválasztásával - megtévesztés, vagy több egyenrangú főváltozat formájában - ikeralakban vagy többfázisú (többszintű) mű keretében. Az utóbbi lehetőséget látom a legígéretesebbnek. Mivel a tanulmányok fejtéséhez vagy egyszerűen utánjátszásához ma már sokan használnak számítógépet, nem mellékes a mű nehézségi foka sem. Több olyan tanulmány, mely még néhány éve, az erős sakkprogramok megjelenése előtt fejtőcsemegének számított, ma már banális hatást kelt, mivel a programok néhány perc (néha másodpercek) alatt megoldják. A többszintű alkotások esetében viszont szükséges az emberi beavatkozás, mivel a kizárólag változatokban gondolkodó programoknehezen birkóznak meg a hosszú változatokkal, a lebonyolítások megítélésével (átmenet egyik fázisból a másikba), és a stratégiai tervezést igénylő helyzetekkel. Az elvekben való gondolkodás hiánya legjobban a pozíciós döntetleneknél, illetve ezek elhárított alakjainál mutatkozik meg. Az anyagi előnyt észlelve a (1692.) G. Szlepjan Sahmati v SSSR, 1984 3. díj programok „nem hiszik el”, hogy nincs nyerés. Műfajunk talán az egyetlen a sakkon belül, ahol még mindig az ember az erősebb. A fejtésben - elsősorban a többfázisú műveknek köszönhetően - még nem nélkülözhető az emberi erő, a szerzésben pedig jó ideig nem kell számolnunk szoftver vetélytárssal. Nézzük ezután L. Szilajev immár klasszikus alkotását: 1. 2h3f [1. g8£‚f? sS-g6 2. ”2e7f ›g·h7 3. Sxc3 ®h6t+] 1. - 2xh3 [1. - ”S›g6 2. #e4f ®xe4 3. g8^f 'S’fß 4. ®g7f g&e6 5. Be7f ®›d5 6. Bd1t +-] 2. g8^f [2. g8»? 2f3t] 2. - &xg8f [2. - ‰§›g6 3. ®c2t] 3. ®xg8. Az első szakasz vége. Világos elterelő bástyaáldozattal és minorátalakulással őrzi előnyét, de sötét felújítja fenyegetéseit. 3. 2g6! [3. - Bxa4? 4. 2b6#] 4. ›S‚h8 [4. ®f7? 2f3| 5. ›S›e7 2f1 6. Be8 ›S‚h7+] 4. - gf6! [4. - 2e6 5. ®e4; 4. - 2d3 5. #e8] 5. ®e8! [5. ®b4? gl® 6. 2xg1 ®›g6t 7. ®g8 2h8| 8. ®xh8 Sf8+ 9. ®xf8 patt, vagy: 5. 2b6? ®g6t 6. ›aLg8 2xb6 7. igra7 Bb8t 8. ®xb8 2h8f 9. ‘S’xhS gl®’ 10. 'Ö'döt ‚^‚f7 11. ®d7| ›S›f8 12. ®e8 13. 'grxgS =] 5. g1® 6. 2b7 2f8f 7. «rxf8f ›Sg6t 8. ®g8. Lezárult a második fázis: világos többek között elhárított egy patt(2146.) 6. Pervakov Szachy, 1987 1. díjkísérletet és egy elméleti döntetlent. 8. - 2h8f Sötét ismét pattal próbálkozik. 9. ®xh8 ^h1f 10. ®h6t! Pattelhárítás és egyben ráterelő vezéráldozat. 10. - ®xh6t 11. -Shg8 nyer. Sziporkázó küzdelem, kiemelkedő technikai teljesítmény! G. Sztepjan tanulmánya romantikus alkotás, a szerző ezzel a művel robbant be a nemzetközi élvonalba. Megoldása: 1. d7 [1. d7? 2g2| 2. ›S·f4 2g8 3. d7 £d6] 1.-®e5 [1. - 2g2+ 2. ›S·f4 2g8 3. £c7+ ›S›d6 4. d8®t Hxd8 5. Jtxd8] 2. _a.g3f! [2. d8'Cr? 2g2f 3. Ag3f Sxg3f 4. ®h5 |Le2#] 2. - Vxg3 3. d8# A mű első fázisában világos vonalzáró áldozattal elhárította sötét mattfenyegetését. 3. ‚£e4f 4. ®‚h6 2h2f 5. ®g7 2h7f! 6. ›S›xh7 ^g5t 7. ‚S›g8 JLc4f- A második szakasz vége. Sötét erőteljes ellenjátéka most vezérnyeréssel zárul, és úgy tűnik, a szabadgyalogot is meg tudja állítani. 8. ©•döt!! A mű csattanója: a sötét futót eltereli az f1-a6 átlóról. (Nem elég 8. ›S·f8?, mert £)e6f 9- ›S·e7 ~§}xd8 10. ›S·xd8 !La6 =) 8. - 1Lxd5f 9- ®f8 ›S·d6 10. b7 ›£·e6f 11. ›S·e8 ‚5b7t 12. ›S·d8 £‚a6 13. £}c7! £}b8 14. ®›c8 &d7 15. §)e8f ›S·e7 16. £)f6! nyer. O. Pervakov 1987-es győztes műve, mint a (2090.) M. Gogberasvili Nadareisvili emv., 1992 1. díj FIDE album egyik legmagasabb pontszámot elért tanulmánya került be rovatunkba. Az albumban három év legsikerültebb alkotásai szerepeltek. Megoldása: 1. d8^i 'S’fp 2. 2a6f ‘S’ge 3. ›af7f! [3. ›ge6t? ›®h4 4. Sa4t 6g4=] 3. ”S‹h4 [3. - £xf7 4. 2e6 +] 4. 2a4f d4! (Pattkísérlet bevezető lépése!) 5. 2xd4f ‰^g4 6. 2xg4f! fxg4 7. b8ft! [7. b8#? hl^t 8- 'S’xhl e1# 9. ”S·g2 '@e4t 10. ”S‚h2 #f4|! 11. ®xf4 patt!] 7. - h1®+ 8. ■S'xhl. Következik a második felvonás, melynek két főváltozata van: 1. 8. - elST 9- ‰$^2 ®e4t [9. g3 10. JLxg3t ›g›g4 11. f3f +] 10. ®h2 g3t 11. J§xg3+ ›S?g4 12. f3f ®›xf3 13. 0g5t ‰^e3. Véget ért a második fázis. Világos most egy nagyon finom megtévesztést kerül el: 14. JLf2f! [14. £)xe4? ®xe4 15. a4 ®d5 =] 14. ®d3 15. £)xe4 ^xe4 16. a4 ®›d5 17. a5 ›S›c6 18. a6 ®c7 19. JLa7 ›S›c6 20. a4 nyer. II. 8. ®h3 9. £›g5t ®›h4 10. Ag3f ‘S’xgS 11. f4f! (Megtévesztés: 11. f3? h4 12. JLf2 *S’f4 13. fxg4 ›S?xg4 14. a4 ^43 15. JLxh4 1S›e4 =) 11. gxf3 A most következő harmadik fázis kevésbé feladványszerű, mint az első változat ugyanezen szakasza, de technikailag érdekes: 12. a4 ›®f5 13. a5 O. Pervakov Schakend Nederland, 1993 1. díj ›S›e4 14. a6 ›S›e3 15. ›S›g1 ®d2 16. a7 e1®t 17. ^,xe1t ®xe1 18. a8®' f2f 19. ®h2 f1® 20. ®h1 nyer. Monumentális, nagyhatású mű! M. Gogberasvili művének megoldása: 1. £f2 !Lf1 2. !Lg8! ^g2 3. 1Lh8+ h1#4. ^xh1 ^xh1 5. ›g·f6! Az előjáték szerves része - tehát valóban első szakasza - a tanulmánynak. A második fázisban echo mozzanatok sorát látjuk: 5. h4 6. Jtg7t ®h5 7. 'S’f6! h3 8. JLf7t ‘S’h3 9. ‚a·xf4 h2 10. ^d4! ®h3 [10. _S.g2? 11. ^.f6t ®h3 12. ^.e6#] 11. ^.f2 ®g2 12. ‚S›e3 ›$›h3 13. «,e6t ®g2 14. Ag4 ®·f1 15. ^.h3f[g2 16. ^.c8! _§.h1 17.1,b7d5 Sötét pattkísérleteinek kezdete, egyben a harmadik szakasz nyitánya: 18. _&xd5 ® g2 19. J_xf3f ®f1 20. JLe2f [20. ^.xh1? patt.] 20.®g2 21. ^.a6 ®h3 22. Ac8tS’g2 23. Jtb7f [23. ^62? patt.] 23. ®·f1 24. Aa6f ›a›g2 25. ^§.e2 'S’hS 26. ^C8t ®g2 27. ^.b7f nyer. O. Pervakov (1993) a Schakend Nederland versenyén első díjat nyert alkotása: „remekmű” címmel jelent meg annak idején rovatunkban: 1. _ac8! 2xe5t 2. ®f4 Ag8 3. 2h8 _af6! 4. 2xg8 g5f 5. ®f3! [5. ®g3?! 2e7 6.|a6f 7. ^.b5|&b3 8. ^.a4| ®c4! 9. Többfázisú remekművek (1677.) L. Szilajev Sahmati v SSSR, 1983 1. díj TANULMÁNYOK 1