Sárospataki Református Lapok, 1921 (16. évfolyam, 1-35. szám)

1921-06-10 / 8. szám

58. oldal. SÁROSPATAKI REFORMÁTUS LAPOK 8. szám. sek rendezésénél Mindenik egyházban szóról-szóra ezeket a szavakat használták a presbiterek jogaik megvédésére: Hátrafelé nem megyünk! Ezt is szószerint idézem: „Itt trafikálással ment a választás!" Hát bizony úgy lehetett az, hogy a választás előtt zárt ajtók mögött a lelkész kedvezményt adott a gyülekezetnek, vagyis amint ők kifejezik: trafikálással történt a választás. Ezeket a választásokat megbélyegezni nem akarom. A múltra nézve nincsen szavam, hiszen igen könnyen megtörténhetnek, hogy szigorú vizsgálat esetén többnyire a palást hullana a sárba. Azonban a jövőre nézve javaslom, hogy a legkisebb ígérgetés, illetve trafikálás esetére ne joga, de kötelessége legyen az esperesnek még a választás megerősítése után is, az ilyen egyházi életünkre kártékonyan ható egyezségek ellen a megtorló lépéseket megindítani. Szigorú büntetést érdemel ilyen esetben nem csak a harapáskenyér után csengő lelkész, hanem százszorta inkább büntetendő a gyülekezet, amelyet már a kísérletezésnél — mint arra érdemtelent —■ meg kellene fosztani választási jogától. Természetes dolog, hogy nem az egész gyülekezet lenne így büntetve, csak a felbújtók, a demagógok, a trafikálni szerető, futkározó atyafiak. A papnak tekintélye csak úgy lehet egyházában, ha választása ígéret nélkül történt. Legújabb törvényeinkből. A nemzet újjáépítését célzó nagy horderejű, de egyúttal óriási terheket magával hozó adótörvények egymásután jelennek meg a közélet piacán, amelyeknek egyik-másik §-ai érzékenyen sújtják egyházainkat is. A törvények és §-ok tömkelegében igen bajos eligazodni a laikus, járatlan embereknek, ritkán jut birtokába minden lelkésztársunk az eredeti törvényeknek, jónak láttuk azért tájékoztatás és miheztartás végett lelkésztársaink figyelmét felhívni az alábbi, egyházainkat érdeklő, igen fontos nemzetgyűlési határozatokra, illetve törvényekre. Betétek, üzletrészek, értékpapírok vagyonváltságáról szóló törvény. E törvény április hó 24-én lett harmadszori tárgyalásban elfogadva a Nemzetgyűlésben és azóta már ki is hirdettetett E törvény eredeti formájában, illetve javaslati alakjában, az egyházi betéteket ugyanazon kulcscsal adóztatta meg, mint a többi betéteket stb. A részletes tárgyalás alkalmából szólalt fel Birtha József ref. lelkész, nemzetgyűlési képviselő és kérte az egyházi betétek mentesítését. Beszédéből az idevonatkozó rövid passzust és a Nemzetgyűlés határozatát, az alábbiakban adjuk fel. Nemzetgyűlési E szakaszhoz volna némi észrevételem. A 2-ik §. taxatíve felsorolja mindazokat az eseteket, amikor egyes intézmények, jóléti intézmények, a maguk alapítványaik után a vagyonváltság alól menekülnek. Az ügyvédi kamarák, közjegyzői egyletek és egyéb jótékony egyletek alapítványai, betétei, folyószámla követelései, melyek nyerészkedés célzata nélkül tétettek be valamely bankba, jelent. alapján vagyonváltság-mentességet élveznek. Egyetlen intézményről, nemes, erkölcsi testületről feledkezett meg a javaslat, ez pedig az egyház. Én azt hiszem, joggal hihetem és nagyon helyénvaló lenne, ha egy pótlójavaslatot vennénk fel a 2-ik §-hoz, amely kimondja, hogy az egyházaknak nyerészkedő célzat nélkül elhelyezett jótékony alapítványai szintén mentesülnek a vagyonváltság alól. Módosító javaslatom a következőképen szól: .Nem esnek vagyonváltság alá az egyházaknak harangot, orgonát, temetőt, egyházat, iskolákat fenntartó, lelkészek és tanítók fizetését pótló, nyerészkedőcélzat nélkül kezelt alapjai és alapítványai.“ Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a beadott módosítások közül el-fogadja a Birtha József képviselő indítványát, amely az egyház érdekeit tartja szem előtt. Mire a Nemzetgyűlés a módosító javaslatot szintén elfogadta. Postai díjmentesség megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot is letárgyalta a Nemzetgyűlés. Ez a törvény megfosztja egyházainkat az eddig élvezett portamentességtől. E törvényjavaslat tárgyalásánál Scholcz Gusztáv ev. részről, Ernszt Sándor kath. részről és Birtha József ref. egyház részéről szólaltak fel és kérték az egyházak portómentességét továbbra is fenntartani. Hegyeshalmy kereskedelemügyi miniszter kijelentette, hogy a kérésnek nem tehet eleget, mert jelen formájában nem tarthatja fenn a portómentességet. De megígérte, hogy az egyházak portómentesség kedvezményéről gondoskodni fog és azt más formában továbbra is fenn fogja tartani. Értesülésünk szerint megígérte a miniszter Birtha képviselőnek, hogy július 1 ére az egyházi portómentesség ügyét — kiadandó bélyeg alakjában, amelyek az egyházak rendelkezésére lesznek bocsátva, rendezni fogja. Egyházmegyei közgyűlés Felsőborsodban. A felsőborsodi egyházmegye tavaszi rendes közgyűlése május hó 19-én tartatott meg Miskolcon, a kerületi felsőbb leányiskolában, szép számban egybegyűlt tagok és érdeklődő közönség jelenlétében. Vadászy Pál esperes magas szárnyalása alkalmi imája s Ragályi Béla e. m. gondnok rövid megnyitó beszéde vezette be a tanácskozást. A távol levők igazolása után papi főjegyző felolvasta a nagy gonddal összeálltott esperesi jelentést, mely hű vonásokkal rajzolja egyházmegyénk jelenlegi képét. A jelentés szerint még mindig sok a baj a belhivatalnokok fizetése körül s ha a helyzet továbbra is így marad, be kell hozni az affiliációt, ami ellen nem régen ex ofsó küzdöttünk az egyházak s a hívek jól felfogott érdekében. Az egyházi fegyelem nagy fokú meglazulása is általánosnak mondható s nagyon indokolt, hogy a megyasszói egyház példájára ez irányban mindenütt megmozduljunk. (E tárgyban a főt. egyházkerületre felterjesztést intézünk). Égető szükség a dijlevélkérdés gyakorlati megoldása is, mert ritka egyház, ahol e miatt kellemetlenség ne volna a belhivatal-