Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-01 / 152. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ SIMS IX. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM. A párt felvilágosító munkája a tömegek között A siófoki Pártmunkás Könyvtár működéséről Egészségvédelmi feladatok a betakarítási munkák idején A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGY EL PÁRT BIZOTTSÁGAINAK LAPJA ÁRA 50 FILLÉR KEDD, 1952 JULIUS 1. Aratás után azonnal végezzük el a tarlóhántást és a másodnövényvetést Megyénk egész területén lendületesen végzik az aratás nagy munkáit. Termelőszövetkezeteink, állami gazdasági átok és egyénileg dolgozó parasztságunk az árpa aratását jórészt belfejezték, a rozs és a búzs aratását is megkezdték. A tarlónántás és a másodvetés munkái— ami közvetlen és legfontosabb feladat az aratás után — azonban vontatottan mennek. Dolgozóiparasztságunknak nagyüzemi gazdaságunk dolgozóinak tudatában kell hogy éljen: az amerikai imperialisták és felbérelt ügynökei a harmadik világháború kirobbantását készítik elő. É,|l.pln ezért a békeharc eddigi lendületét tovább kell fokozni. A jelenlegi nagy feladatok békemarkosainktól — a ‘békeakratáson túlmenően — megkövetelik, a tarlóhántás és a másodtermelés sikeres megvalósítását. Az aratás után, tehát a legközvetlenebb feladat, a tarlóhántás azonnali elvégzése. Ha ezt a műveletet sikeresen oldják meg, akkor sikerrel rakják le az alapját az egész évi talajmíívelésnek. Bebizonyosodott számtalan esetben, hogy ahol nem jól végezték el a tarlóbontást és iveim időben végezték el azt, a további munkákat sem tudták tökéletesen elvégezni, ami pedig a következő évi terméseredményekre volt kihatással. A tarlóhántást, a talajművelés szakszerű módszerei szerint kell végezni. Rendelkezésünkre állnak mindazok a nagyszerű tapasztalatok, amelyekkel a Szovjetunió tudósai a mezőgazdaság agrártudományát gazdagították. Mezőgazdaságiunk dolgozóinak feladata, hogy ezeket alkalmazzák, saját jobblétük és szocializmust építő hazánk felvirágzása érdekében Ahhoz, hogy a talajnak a minőségét növeljük, hogy lerakjuk az alapját a következő étvi termelésnek, elsősorban szükséges, hogy a tarlóhántás azonnal, szinte órákon belül kövesse az aratást. Hogy a talajban lévő nedvességet megmentsük és biztosítsuk a leszántott tarlóban lévő baktérium telepek kifejlesztését. A tarlóbonitásnál két-három nap késedelemből nagy hátrány származik. A földet elsősorban nem lehet egyenletesen elművelni, hézagos marad, a nyári nap melege nem tud olyan erőt kifejteni, hogy a baktériumtelepek a kellő mennyiségben elszaporodjanak. A víz elpárolog és a talaj teljes beémelése sem lesz kielégítő. Egyénileg dolgozó parasztságunknak nagy része sekély — 10—115 centi — tarlóbuktatást helyteleníti, és helyette a keverő szántásnak, de több esetben előfordul, hogy az őszi mélyszántásnak megfelelően végezte el azt a feladatot — ami igen káros. Nem adnak így módot arra, hogy a korán beérő gyomnövények magvai kikelhessenek — a talajnedvesség és a napsugár hatása által — hogy azt a mélyszántás alkalmával kipusztítsák. A tarlóhántás a föld gyomtalanítását is szolgálja. Tarlóhántás szakszerű elvégzésére legalkalmasabb a traktortárcsa. A gyors és minőségi munkák mellett olcsó. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink csaknem maradéktalanul gépi erővel végzik ezt a munkát. Egyénileg dolgozó parasztságunknak is feladata, a többtermelés a saját jobbléte érdekében, hogy ezt a munkát géppel végeztesse. A talaj tárcsázását azonnal követni kell az utómunkának. Szárazság esetén nagyon fontos, a hengerezés. A hengerezéssel megtörjük a legkisebb rögöket is, ezáltal keletkezett porréteg a föld felszínét beárnyékolja, elősegíti az alsó talajréteg megnyirkosodását. A föld beérlelését. A megmentett talajnedvesség így az értékes növényi maradványokat a napsugár hatására készteti a baktériumok felélesztésére,szaporítására, az utónövények számára. Jól oldották meg ezeket a feladatokat a böhönyei Szabadság, a nagybajomi és még több termelőcsoportban. Az egyénileg dolgozó parasztok Bolhó községben szintén az aratás után a tarlóhátéási munkákat is elvégezték. A másodnövények termesztésével nagymennyiségű szemes takiakmányt tudunk megtakarítani, a zöldtakarmányon kívül pedig kiváló minőségű silótakarmányt nyerünk belőle. Fontos tudni, hogy milyen talajban, mely növényiajlta után és milyen tenyészidejű másodnövényt, milyen időben kell vetni. Mezőgazdasági dolgozóinknak ezt a feladatot is jól meg kell oldani, pl. a főnövények betakarítása után a megművelt tarlóba — így a búza után — rövid tenyészidejű kukoricát magnak, cs ilamádénak, silócsal urádénak vessünk. Nagyon fontos az elővetemény megválasztása. Az őszi lujk’armány keverékek tarlójára korai tarlóvetéssel vessünk vöröscsillagfürtöt, édescirokot, takarmánykáposztát ,stb. A későn betakarításra kerülő főnövények helyére, rövid ,tenyészidejű másodnövénymagvakat vessünk. Meg kell állapítani, hogy a másodnövények magvainak elvetése ebben az esetben, a száraz időszakra esik. Fokozottabb figyelemmel és gondosan kell a talajt előkészíteni, ebben az esetben. A másodtermelésű növények elvetésénél figyelemmel kell kísérni azt is, hogy milyen növényi éleséget vetünk a következőben a másodvetésre szánt talajba. Figyelembe kell vennünk a növényfajta igényességét, tenyészidejét és azt, hogy mely időben kerül elvetésre. A kapásnövények közül pl. a gyapot előtt semmi esetre sem szabad másodnnövényt termeszteni. Másodvetésre a legalkalmasabb azoknak a területeknek a kiválasztása, amelyben tavaszi növényiféleségek kerülnek elvetésre. Az őszön elvetésre kerülő kalászosok talajába csak a legszükségesebb esetben vessünk másodnövényt, de hiai velünk az feltétlen csak fehér mustár legyen, mely nem zsarolja ki úgy a talajt. Ezeknek a feladatoknak a sikeres megvalósításában példamutató munkát végzett a tengődi Szabadság és a kereseligéti termelőcsoport. Vannak megyénkben ezen a téren hiányosságok is. ,,Az állatok termelőképességének emelésére irányuló összes tevékenység közül takarmányozással érhetjük el a legnagyobb hatást“ — tanítja Sz. I. Steilman kiváló szovjet író. Nagyüzemi dolgozóink, községeink, egyénileg dolgozó parasztjaink ezt a tanítást tegyék magukévá, másodnövények termesztésével foglalkozzanak komolyan pártszervezeteink és községi tanácsaink, hiszen a takarmányszükséglet nagy részét tudják ezzel pótolni, egyre fejlődő állatállományunk részére biztosítani. Hajtsák végre mindenütt a minisztertanács határozatát, ezzel a bő termés alapját rakják le, a békeharcot segítik. Bregynk mintacséplés a nagybaráti állami gazdaságban Szombaton délelőtt a nagybaráti állami gazdaság szentlászlópusztai üzemegységében tartották meg Somogy megyében az első Bregynik-gyorscséplési bemutatót A bemutatón megjelentek a Somogy megyei állami gazdaságok vezetői, főgépészei és agronómusai, hogy a tapasztalatokat saját gazdaságaikban hasznosíthassák. Az előírásszerűen átalakított 1.3/0-es Hofherr-cséplőgép körül a következőképpen állt fel Vámosi József 26 tagú cséplőbrigádja: a három etető közül egy felváltva pihent, ezeket egy-egy kévevágó szolgálta ki. A gép két oldalán elhelyezett lasztagon három-három kéveadogató dolgozott, hat kazalozó, négy pelyvahordó mellett hárman álltak a zsákoláshoz, s két kévevágó lány váltásra készen pihent. Fél tíz órakor megindult a munka. A két etető ebben a beosztásban az első percben 38, a másodikban 40, a harmadikban 36 kévét eresztett a dobba. Ekkorra kiderült, hogy a két kévevágó lány nem győzi úgy ellátni kévével az etetőket, hogy az etetés folyamatossá váljék. A negyedik percet már négy kévevágóval kezdték, s 43, az ötödikben 42 kéve került a dobba, s ez a szám aztán állandósult. A Bregyuk- cséplési módszer jó megszervezése következtében az aránylag gyengén fizető árpából az első óra alatt 20,36 mázsát csépelt el a brigád, s ezzel a gép normájához viszonyítva 229 százalékos teljesítményt ért el. A jó eredmény természetesen szép keresményt is biztosított a brigád tagjainak. A harmadik kategóriába tartozó brigádtagok (kévevágó, törekesek) 4.67 forintot, az etetők, s a kazalmester pedig 6.40 forintot keresett egy óra alatt, ami 12 órai munka esetén 55.34, illetve 76.80 forintos napi keresetnek felel meg, s ezen felül 44 kg rozsot természetbeni prémiumként juttatnak a brigádtagoknak. A bemutató után a részvevők megtekintették az állami gazdaságban a rozs nagyüzemi aratását. A részvevők nagy lelkesedéssel szemlélték, amint a gazdaság két kévekötő aratógépe nyomán egy G—35-ös traktor azonnal szántotta a tarlót, s egy előző nap learatott táblán ugyanakkor végezték is a köles másodnövényként való vetését- Telefonjelentés: Baratsonyi Adolf vb.-titkár Böhönyéről Böhönye községben a Világosság első típusú termelőcsoport az aratás és cséplési munkákat versenyszellemben, a harmadik típusú tszcs-k működési szabálya szerint végzi. Az árpa cséplését megkezdték, az első mázsálásokból az államunkkal szembeni kötelezettségüknek tettek eleget. Amikor a megye kiküldötte, Boldis Géza elvtárs megkérdezte, hogy miért teszik ezt, egy intézőbizottsági tag így válaszolt: Az első az állam, és mi a kötelezettségünket az első mázsálásokból fogjuk teljesíteni. Az összes munkákat megszervezték és versenyszerűen végezték. Szaka István vb.-elnök Mkláról Nikla község dolgozó parasztsága az árpa aratását a tegnapi napon teljes egészében, a rozs aratását 50 százalékig elvégezte. A községben három gazda, kezdte meg a búza aratását, köztük elsőként Bokor József 14 holdas középparaszt. A község dolgozó parasztsága az aratás, cséplés, a behordás és az állammal szembeni kötelezettség teljesítésére versenyre hívta ki Csömend község dolgozó parasztságát. A pártszervezet és a tanács, a jól dolgozó parasztok bevonásával jól szervezett versenyt indított a községben. Párosversenyben áll egymással Bokor József, Légrádi Imre, Szaka István, Harangozó György, Fekete János, Miseta György és rajtuk kívül még több dolgozó paraszt. A község dolgozó parasztjai megfogadták, hogy beadási kötelezettségüket közvetlenül a géptől teljesítik. Iagry Árpád, a m A csurgói Kossuth termelőszövetkezeti csoportnál szombaton a Bregyák-féle gyorscséplési módszer szerint 8 óra alatt 152 mázsa árpát csépeltek el. A cséplés alkalmával félszázalékos szemveszteség sem volt- Mezei László tszcs tag az odatömörülő középparasztsághoz fordult és megmutatta nekik, hogy nincs igaza az ellenségnek, amikor azt híreszteli, hogy a Bregyák-módszer szerinti cséplésnél nagy a szemveszteség. Mezei József a tszcs elnöke kérte a gépállomást, hogy ezt a gépet biztosítsák a cséplési munkák idejére a termelőszövetkezeti csoportok részére. Az erőgép vezetője, Jancsi László, a cséplőgép kezelője Francz Aranka traktorosok kiváló szakértelemmel, jó munkával bizonyítják be, hogy a Bregyák-féle gyorscséplési módszer az eddigieknél sokkal jobban bevált, egyes gépállomások pol. vess. Csurgóról Balatonlelle dolgozó parasztjai teljesítették félévi hízott sertésbeadási kötelezettségüket Balatonlellén a dolgozó parasztok június 29-én félévi hízott sertésbeadási kötelezettségüknek 100 százalékra eleget tettek. A jó eredmény eléréséhez a pártszervezet és a községi tanács együttes munkája járult hozzá. Jó népnevelő munkát végeztek, amelybe bevonták a tömegszervezetek tagjait, és az élenjáró dolgozó parasztokat. Már az év elején ismertették a beadási kötelezettség számadatait, így a dolgozó parasztok igyekeztek beállítani süldőiket hizlalásra és időben feltudtak készülni a beadás teljesítésére. A községi tanács a lekötött sertéseket hetenként kétszer ellenőrizte és amikor elérték a megfelelő súlyt, leszállíttatták. A párttagok és a tanácstagok mutattak példát a begyűjtésben. Elsők közt teljesítette kötelezettségét Kozma Sándor párttitkárhelyettes elvtárs, Kruppai Miklós 14 holdas és Bolla Gáspár 6 holdas VB-tagok. A dolgozó parasztok követték példájukat. Végezzen továbbra is ilyen lelkes, odaadó munkát a balatonlellei pártszervezet és községi tanács minden tagja. Szervezzék meg a második félévi beadási kötelezettség teljesítését. Mutassanak példát továbbra is a község vezetői és akkor ezentúl nem fog elmaradni munkájuk gyümölcse. AZ ELSŐ SZÁLLÍTMÁNY AZ IDEI TERMÉSBŐL Nótaszótól hangos Kaposvár Május 1. utcája. Felvirágzott, feldíszített kocsik viszik pártunk szeretett vezérének Rákosi elvtársnak és a béketábor első harcosának, Sztálin elvtársnak és Lenin elvtársnak arcképét. A Kaposvári Szabadságzászló tszcs kocsijai ezek. Az állammal szembeni kötelezettségüket viszik a bőséges átlagtermésből az állami begyűjtőhelyre, hogy védjék a békénket, hozzájáruljanak felemelt ötéves tervünk mielőbbi megvalósításához. A tszcs tagok között ott ül Kovács Mátyás elvtárs, a tszcs elnöke is. A kocsi a Május 1. utcán végighaladva a Berzsenyi utcán a Kanizsai úti begyűjtőhelyhez ér. A Terményforgalmi Vállalat telepvezetője Vágási Róbert elvtárs fogadja és üdvözli a termelőcsoport tagokat. Kovács Mátyás elvtárs így beszél: „Siettünk, hogy mi teljesíthessük Kaposváron elsőnek árpabeadási kötelezettségünket. Mind magam, mind a tszcs tagjai megfogadtuk, hogy minden egyes terménybeadásnál elsők leszünk, példát mutatunk megyénk egész területén termelőcsoportjainknak, s egyénileg dolgozó parasztságunknak". A vételi jegy kézhezvétele után nótaszóval mennek majd haza, s arról beszélgetnek, hogy a kenyérgabona és egyéb gabonaneműek beadásában is teljesíteni fogják beadási kötelezettségüket, hogy hozzájáruljanak ezzel is a népek békéjének megvédéséhez. Mihályi János propagandista.