Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-22 / 249. szám
A XX. század nagy tudományos felfedezéseinek következtében egészen új iparágak keletkeznek, tudományos és gyakorlati módszerek alakulnak ki. Az anyag belső szerketének tanulmányozása elvezette a kutatókat az atomenergia felfedezéséig, de a tudományos munka nyomában máris megszületett az új tudományág, az izotóp-technika, amely ma és milyen lehetőségek vannak ipari alkalmazására. A tudomány ma már 92 természetes elemet ismer, melyeknek legtöbbje mindennapi életünkben is nagy szerepet játszik. Ki ne ismerné a levegőt alkotó oxigén és nitrogén gázokat, a vasat, rezet, ólmot, alumíniumot, leggyakrabban használt fémeszközeink anyagát, a szenet, mellyel kályháinkat fűtjük stb. stb. Mindezek elemek, olyan egyszerű anyagok, melyeket kémiai módszereikkel tovább bontani már nem lehetséges. Legkisebb részecskéiket atomoknak hívják. Az atomok olyan kicsinyek, hogy százmillió darabot kellene sarjába rakni belőlük, hogy együttes hosszuk elérje az 1 centiméteres távolságot. Nyilvánvaló, hogy ilyen nagyon apró méretű tárgynak a súlya is igen kicsiny, de sikerült megmérni, és ma már minden elem atomjának pontosan meg tudják adni a súlyát. Igaz, hogy ezek nagyon kicsiny számok már nagyon sok ipari alkalmazásra ad lehetőséget. Mielőtt ezzel megismerkednénk, nézzük meg, lennének, de a könnyebb kezelhetőség kedvéért ezen is segítettek: ma már nem az atomok valódi súlyát adják meg atomsúlyaként, hanem egy viszonyszámot, mely megmondja, hogy az illető elemnek — amelyről szó van — 1 atomja hányszor nehezebb a hidrogén atomjánál. (Ez ugyanis a legkönyebb elem.) Általánosságban minden elem atomsúlya egy meghatározott érték, pl. az oxigén 16, az alumínium 27 stb. atomsúllyal rendelkezik. Azonban még az atomenergia felfedezése előtt rájöttek a kutatók, hogy vannak olyan elemek, melyek kémiai szempontból teljesen egyformán viselkednek, tehát lényegében egy és ugyanazon elemről van szó, mégis két- vagy többféle atomjuk is lehetséges, melyek kizárólag abban különböznek egymástól, hogy atomsúlyukban egy kevés eltérés mutatkozik. Példaként megemlítem, hogy az oxigén gáznak nemcsak 16-os atomsúlyú atomjai vannak, hanem olyanok is, melyeknek 17-es az atomsúlyuk. Ezeket az elemeket nevezzük izotóp elemeknek. Sokáig az izotópia jelensége, de maguk az izotóp elemek is mindössze tudományos érdekesség szerepét játszották, semmiféle gyakorlati felhasználási lehetőségük nem volt, már csak azért sem, mert az izotóp elemek előállítása elképzelhetetlenül nagy összegekbe került. (Csak példaképpen említem meg, hogy az első atombomba előállítása éppen ezért került milliárdokba.) Később — elsősorban akkor, mikor a tudomány megoldotta az atomenergia békés célokat szolgáló felhasználását —, kiderült, hogy ezeket az izotópokat aránylag nagyon olcsón elő lehet állítani oly módon, hogy közönséges anyagot tesznek ki annak a rendkívül erős sugárzásnak, mely az atommáglya belsejében uralkodik. Semmi értelme, hogy egy ismeretterjesztő jellegű cikk keretében kitérjek azokra az atomfizikai meggondolásokra, melyek módot nyújtanak annak megértésére, hogy ez a nagyon bonyolult magfizikai folyamat hogyan játszódik le, elég, ha annyit megjegyzünk, hogy ilyen erős besugárzás alkalmával az anyagok átalakulnak, és izotóp elemek keletkeznek. Sőt — eltérően a természetben megtalálható társaiktól —, még abban is különböznek tőlük, hogy állandóan radioaktív sugárzást bocsátanak ki magukból, és ezzel jelzik jetekintve, jenlétüket, hogy a radioaktív sugárzás mérésére ma már nagyon sokféle módunk van, fenti jelenség olyan lehetőséget adott a tudomány és technika kezébe, mely sok alkalmazást rejt magában. Gondoljuk csak meg, a közönséges oxigén-atom semmi másban nem különbözik a radioaktív izotóp társától, csupán abban, hogy emez utóbbi állandó, de láthatatlan sugárzással elárulja nekünk tartózkodási helyét, sőt a sugárzás erősségéből még az izotóp mennyiségére is következtethetünk. Például, ha ezt a radioaktív izotópot — mondjuk, oxigént vagy jódot — élő szervezetbe juttatjuk, és azután csupán a sugárzás erősségének mérésével nyomon tudjuk követni, megállapíthatjuk, hol és milyen mértékben épült be az a szervezetbe. Ez a módszer tehát igen nagy fegyvert ad a tudományos kutatás kezébe. Nem sokkal kisebb az izotópok technikai jelentősége sem. Gondoljunk arra, hogy megrepedt föld alatti csővezetékek hibáinak megkeresésére milyen könnyen alkalmazhatjuk az izotópokat; nem kell mást tennünk, mint a hibás csővezetékbe »betáplálni« valamilyen sugárzó izotópnak a vegyületét, és a föld felszínén követjük a vezetéket bekapcsolt mérőműszerrel. Ott, ahol a vezeték repedt, és tartalma kiszivárgott a földbe, nyilvánvalóan műszerünk sokszorta nagyobb sugárzást fog mutatni, mint máshol. Aligha kell bizonyítani, hogy a hibakeresésnek ez a módja lényegesen olcsóbb, mint »a lapáttal« való kiásás. Elég sokszor olvasunk ma már arról is, hogy a Röntgenféle készüléket ma nemcsak a gyógyászat használja eredménnyel, hanem az ipar is. Segítségével gyakran keresik meg a gépalkatrészek öntési hibáit, repedéseit. Gyakorlatilag, sajnos, ennek olyan korlátai vannak, hogy 70—80 mmnél vastagabb fémet a röntgensugár már nem tud átvilágítani, ilyen esetekben ez a módszer már nem alkalmazható. Ismeretesek viszont olyan nagy sugárzással rendelkező izotópok (például a cobalt nevű elem hatvanas izotópja), melyeknek segítségével egészen könnyen át lehet »világítani« ennél sokkal vastagabb fémrétegeket is. Tekintve, hogy a radioaktív sugárzás éppúgy nyomot hagy a fényképezőlemezen, mint fény vagy a röntgensugár, ezen a a módon is éppen úgy képet lehet kapni az átvilágított tárgyakról, akár a röntgenkészüléken készített felvételen, pl. egy törött csontdarabról. Vannak a világítástechnikai alkalmazásoknál is szép eredmények. Mindenki ismeri a ma mind elterjedtebbé váló nevezett neon-csöveket, melyeket helyes nevükön F-csöveknek neveznek. Elég, ha annyit mondok használhatósá A MŰSZAKI SZABADEGYETEM ANYAGÁBÓL: Izotópok alkalmazása a technikában mit is nevezünk izotóp elemnek, gukról, hogy egy negyven wattos F-cső éppen háromszor annyi fényt sugároz, mint izzószálas társa. Elterjedtségüknek ma elsősorban az szab határt, hogy begyújtásuk elég komplikált szerkezetet tesz szükségessé, ami azután magában foglalja a sok hibalehetőséget, nem is beszélve az előállítási költségek emelkedéséről. Számítások szerint az izotópokkal működő gyújtószerkezettel ellátott F-csövek előállítási ára az előbbinek körülbelül felére csökken, élettartama szinte a kihasználhatatlanságig megnövekszik, meghibásodása pedig majdnem sohase következik be. Sok óra számlapon lehet látni az ún. világító számokat. Sajnos, gyakorlati tapasztalatunk az, hogy ezek a világító számok csak a megvilágítást követő rövid időn át világítanak, és csak nagyon kevés közülük az, amelyik valóban hosszú ideig világít. A világító festéknek izotópok sugárzása segítségével történő aktiválása ezt a kérdést is egyszer s mindenkorra megoldja, mert az ilyen számlapok számai bármikor láthatók, még akkor is, ha esetleg hónapokig voltak sötét helyen. Rádiókészülékeink elektroncsöveinek fogyasztását ma még jórészben a fűtőáram szükséglet emészti fe. Ez azt jelenii például, hogy egy modern rádiókészülék 50 wattos fogyasztásának több mint felét meg lehetne takarítani, ha a csövek fűtésére valamilyen más módszert alkalmazhatnánk. Folynak olyan kísérletek, melyeknek eredményeképpen esetleg izotópok segítségével lehet helyettesíteni a fűtőszálak által szolgáltatott elektronokat. Az ilyen csövek nemcsak olcsóbbak, hanem, lényegesen tartósabbak is lennének mai társaiknál. Csak néhány alkalmazási lehetőséget ragadtam ki a sok ezer már megoldott vagy éppen kísérletek alatt álló lehetőségből, mégis remélem,, sikerült érzékeltetnem, hogy milyen nagy távlatokat ígér a technikában az alkalmazása.izotópok Ezeknek a módszereknek a kikísérletezése ma még hazánkban, de külföldön is még csak most van első stádiumában, de olyan lehetőséget tartalmaz, mely forradalmasítja az egész ipari termelést. Különösen rá úyynatkozik ez az automatizálással kapcsolatos tervekre, elgondolásokra. Jakó András, TIT szaktitkár. A SOMOGYI LEVÉLTÁR tanácSS k&ztáriLSSági IRATAIRÓL A jövő év tavaszán ünnepli a magyar nép a Tanácsköztársaság negyvenedik évfordulóját. A kaposvári állami levéltár is részt kíván venni az évforduló megünneplésében. Levéltárunk munkája előtt több irányú feladat áll. 1 Elkészült a levéltárban a Tanácsköztársaság történetére adatokat tartalmazó iratanyagok leíró ismertetése. Minden olyan iratanyagról, amelyet valamely tanácsköztársasági szerv hozott létre, úgynevezett tematikai ismertető leltár készült, amely a kutató történészeket tájékoztatja az anyag terjedelméről,koráról, levéltári-irattári rendszeréről, rendezettségi fokáról, segédletekkel selejtezettségéről, (iktatók, mutatók, sorkönyvek stb.) való ellátottságáról, a benne történendő kutatás módjáról. Az egyes levéltári fondok részletes jellemzésével rávilágítunk az azt létrehozó szervek vagy személyek történetére, hatáskörére, illetékességére, ügymenetére. Csak ezzel az alapos kutató munkával deríthetők fel a Tanácsköztársaság rendkívül zsúfolt és eléggé komplikált szerveinek hivataltörténeti adatai. Az ismertetések — természetesen — azokra az anyagokra is kiterjednek, amelyek nem külön fondkánt kezeltetnek a levéltárban, hanem valamely más fondon belül helyezkednek el, mintegy annak szerves részeként. (Főispáni, alispáni, főszolgabírói, polgármesteri, üzemi, községi, iskolai stb. iratok.) A levéltári 1919-es anyag tüzetes átnézése közben máris több értékes iratot találtunk. Többek között így kerültek elő Somogy megye összes munkástanácsainak névjegyzékei, a megyei munkástanács — ez idő szerint egyetlen — jegyzőkönyve, valamint a Somogy megyei Direktórium legfőbb gazdasági szervének, a Kerületi Termelési Biztosságnak rendkívül értékes üzemszocializálása és a Kerületi Termelési Tanács Intéző Ipari Bizottságának jegyzőkönyvei stb., amelyek a somogyi új rend hősi küzdelmeinek nagy értékű forrásai. Ezek az iratok a legfőbb dokumentálói annak az országosan is közismert történelmi ténynek, miért és hogyan tudta Somogy elsőként megnyitni az új élet új rendjét. A megye nagy szerencséjére Latinka Sándorral az élen — aki kiválóan képzett közgazdasági és politikai műveltséggel jó korán érkezett Kaposvárra a földmunkások megyei szervezetének titkáraként —. olyan jól képzett, cselekedni tudó, s tájékozott vezető garnitúra került, amelynek nem kellett tétlenül várni az országos szervek utasításaira, hanem az alkotásra alkalmas lehetőségek között azonnal fel tudta mérni a tennivalók történelmi sorrendjét, megelőzve ezáltal szinte két héttel (márc. 10.) az országos eseményeket, (márc. 21.). 2 A levéltár ez irányú tevékenysége elsősorban a kutató-történészek munkáját és a helytörténeti monográfia sikeres megjelenését is kívánja szolgálni. A helytörténeti monográfia e levéltári tematikai feltáró munka nélkül szinte elképzelhetetlen. A monográfián a kutatók jó ütemben dolgoznak, bár — kétségtelenül — szorítja őket az ünnepségek dátuma miatt a megjelenés időpontjának közelsége. A legfontosabb 19-es levéltári anyagokból külön tematikai feltáró cédulákat is készítettünk (ügyiratok tartalmi kivonata levéltári jelzetek feltüntetésével) azoknak a kutatóknak a részére, akik nem kívánnak az ügyiratok rengetegébe elmélyedni. Ezek a tematikai céduláik igen jól felhasználhatók különféle előadások anyagaihoz és a sajtó részére. A negyedik ilyen irányú munkája a levéltárnak az ünnepi kiállításokban való részvétele. Ezúttal szeretném az illetékes párt-és állami szervek fórumainak figyelmét felhívni arra, hogy a megyeszerte készülő kiállítások anyagának megismerése végett igen kívánatos lenne, ha a megyei és járási párt- és tanácsi szervek helyi kiállításokat rendező megbízottjai, beleértve a megye üzemeinek vezetőit is — tájékozást nyerhetnének egy közös megbeszélésen a levéltártól: milyen anyagokkal és adatokkal rendelkezik a levéltár egy-egy üzem, tanács, iskola stb. társasági múltjából. tanácsközEzekkel az anyagokkal — amelyek későbbi időpontban kiállítások céljára lefényképezendők lennének — kiegészíthetnénk a helyi vagy üzemi kiállítások anyagait. Nem utolsósorban arra is alkalmas volna e kölcsönös találkozó, hogy a helyi szervek kutatóitól a megyei szinten rendezendő reprezentatív kiállítás irányítói is kaphatnának adatokat, amelyekkel a központi kiállítás anyagát is lehetne bővíteni, és színesíteni. A központi kiállítás helyének eldöntése után már most hozzá kell látni a kiállítás anyagának összegyűjtéséhez, kiválasztásához, és annak megtörténte után a kiállítás forgatókönyvének pontos elkészítéséhez. Idejében kell a teendőket a megye, más kiállításaival koordinálni, hiszen egészen biztos, hogy egy-egy fontos levéltári dokumentumot nemcsak a központi munkásmozgalmi múzeum anyagában mutatnánk be, hanem helytörténeti vonatkozása miatt egy-egy járás vagy község vagy üzem stb. is szeretné bemutatni. Ez esetben már csak a költségek kímélése végett, de a technikai lebonyolítás céljából is hasznos volna a dokumentumokról készített másolatokat annyi példányban elkészíteni, amennyire és amilyenre a különböző kiállításoknál feltétlenül szükség van. A 19-es iratokról szóló levéltári tájékoztatás igen hasznos volna mindazoknak a pedagógusoknak és TIT szakelőadóknak a számára is, akik az évforduló ünnepségein vagy azok előkészítésein fáradoznak, így a levéltári adatok felbecsülhetetlen forrásértékeinek a megismerésével hasznosan hetnek ismeretterjesztési bővítelőadásaikat tájtörténeti adatokkal is Még egy speciális kiállítási lehetőségre szeretnék rámutatni. A is Somogy megyei Direktórium — első renden a megyei tanács jogelődje volt. Tanulságos és igen hasznos volna pl., ha a Somogy megyei Direktórium közigazgatási irataiból a megyei tanács igazgatási osztálya, a Kerületi Termelési Biztosság irataiból a megyei tanács ipari, építési,kereskedelmi stb. osztályai olyan kiállításokat rendeznének, amelyek egyúttal összevetnék az elmúlt negyven év rohamos fejlődésének eredményeit a mával. Vagy például: a megyei és városi munkástanácsok és azok intézőbizottságainak működéséből jelenlegi megyei és városi taanácsok és azok végrehajtó bizottságai mint jogutódok alapos elmélyüléssel és történelmi összevetéssel hasznos válságokat vonhatnának le.taA levéltár saját helyiségének tárlóiban — főként iskolák és történelem szakos pedagógusok, de az érdeklődő nagyközönség részére is —kisebb méretű kiállítást tervez saját anyagából. Természetesen ezeket az anyagokat is készséggel bocsátjuk fotókópiák elkészítése céljából egyegy kiállító szerv rendelkezésére. Utolsó pontként szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy tapasztalataink szerint még mindig vannak egyes szervek, tanácsok, üzemek, iskolák stb. birtokában feltáratlan 19-es iratok, amelyeknek a felderítését igen hasznos volna (Képviselőtestületi, szorgalmazni, illetve munkástanácsi jegyzőkönyvek, üzemi levelezések, tervek, iskolák, tanári jegyzőkönyvei stb.) Még tovább megyek! A magánosok kezén lévő iratok, fényképek, sajtó- és plakátgyűjteményeik stb. felmérését és nyilvántartását is igen hasznos volna elvégeznünk! Csak ez az alapos és szívós tájékozódás vezethet arra mindnyájunkat, hogy a Tanácsköztársaság 40. évfordulójáról méltóképpen emlékezhessünk meg. K. J. Ipari adatok Csehszlovákiából Csehszlovákiában másodpercenként átlag két és fél tonna szenet bányásznak, az erőművek 565 kilowattóra elektromosságot termelnek, a gyárakban 575 cigaretta, 39 liter sör és 24 kilogramm cukor készül. A csehszlovák gyárakban óránként 15 motorkerékpárt, négy autót, 29 rádióvevő-készüléket, 9 televíziós vevő-készüléket és 18 fényképezőgépet gyártanak. Csehszlovákiában naponta 81 szerszámgép, 34 teherautó, 59 traktor, 181 hűtőszekrény és 800 mosógép készül. 1948-hoz képest ezek az adatok a termelés megkétszereződését jelentik. Ugyanez helyzet az acélnál is, amely nek jelenlegi termelése a tíz évvel ezelőttinek a kétszerese. Eltűnő szigetek D. Laptyev északi-sarki utazó 1739-ben fedezte fel és jelölte meg a térképen a Dionid szigetet, amit azonban 1761 óta egyetlen sarkkutató sem látott.hajós és Gyakran megtörténik ilyen eset, hogy az Északi-Sark-vidéken eltűnik egy-egy sziget. A Laptyev-tengeren például a Vasziljevszki-sziget is nyomtalanul eltűnt. U+-iMrit 1912- ben látták. J. Gcikkel professzor, a neves leningrádi sarkkutató tudós szerint számos kutató foglalkozik az északi-sarki szigetek fával. G. eltűnésének problémaSztyepanov moszkvai tudós kijelentette, hogy a legendabeli Szannyikov-Föld is egykor minden bizonnyal létezett, de ugyanúgy eltűnt,mint az említett színetek.