Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
EGY HÉT a világpolitikában Jubiláns hét az ENSZ-ben Az Egyesült Nemzetek Szervezetének napja zárta a hetet, az esztendőnek az a napja, amelyen a világszervezetről szokásos megemlékezni (1945. október 24-én lépett hatályba ugyanis az ENSZ alapokmánya, a San Franciscó-i egyezmény). Érthető tehát, hogy hosszú és látványos jubileumi ülésszakot rendeztek. Volt olyan nap, amikor tucatnyi állam- éá kormányfő váltotta egymást az ENSZ-közgyűlési termének szónoki emelvényén. Sok szépet és jót is elmondtak az ünnepi üléssorozaton az ENSZ-ről, és elhangzottak kifogások is. Észre lehet venni, hogy a nyugati nagyhatalmak szívesen hozzányúlnak az ENSZ alapokmányához, különösen a Biztonsági Tanács jogkörének módosítása végett. Volt vita a jubiláris üléssorozatról kiadandó, 12 pontot tartalmazó különnyilatkozat megszövegezése körül is. Főleg azért, mert abban név szerint megbélyegezték a fajgyűlölet politikáját alkalmazó Dél-Afrikát és az utolsó gyarmatosító hatalmat, Portugáliát. Fel-felmerült ez a fogalom: az ENSZ egyetemessége. Talán nem árt »■ lefordítani«: azt jelenti, hogy a világ minden országa képviseltesse magát, az ENSZ-ben. Nem lehet »egyetemes«, »univerzális«, az egész emberiség nevében szólásra jogosult szervezet az ^ENSZ, ha nem tagja » Kihal Népköztársaság rá a két Németország. • Az NSZK és az NDK a világ első tíz ipari hatalma között szerepel. Éppen a jubiláris üléssorozat alatt került nyilvánosságra az ENSZ demográfiai évkönyve: e szerint a Kínai Népköztársaság lakossága 740 millió.) A Szovjetunió és az Egyesült Államok lélekszámát is ide iktatom: 240 millió a szovjet emberek száma, az USA területét pedig 224 millióan lakják. Ezé a két hatalomé kétségtelenül a döntő felelősség a világ békéjének megmaradásáért, amint mondani szokás: e két ország »szupernagyhatalom«. Nos, az elmúlt hét több alkalmat teremtett a szovjetamerikai viszony tisztázásához, a két fél álláspontjának kölcsönösmertetésében mégisA múlt heti Gromikov Rogers találkozót a hét elején követte az a vacsora, amelyet a New York-i Waldorf Astoria-szállóban adott az amerikai külügyminiszter szovjet kollégája tiszteletére. Pusztán a jelenlevők névsorából következtetni lehetett arra, hogy ezen a »munkavacsorán« milyen témák jöhettek szóba, hiszen ott volt egy-egy amerikai diplomata a közel-keleti, a nyugat-berlini, az indokínai, a leszerelési ügyek felelőseként .. Aztán létrejött egy Nixon—Gromiko találkozó is. Az amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban fogadta a szovjet külügyminisztert. A két és fél órás megbeszélésen szóba került a ,,két nagy,, hatalom viszonya, az európai kérdéscsoport, a fegyverzet korlátozása, a" Közel-Kelet és Érdekes problémája.Vietnam volt megfigyelni, hogy Nixon oldalán Rogers mellett ott volt Henry Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is. Az amerikai—szovjet eszmecsere után washingtoni diplomáciai körökben azt mondták, hogy valamelyest javult a helyzet a két ország viszonyában. (Emlékezetes, hogy a közel-keleti vádaskodás, majd a Kuba földjén lévő állítólagos szovjet tengeralattjáró-támaszpontról szóló amerikai kitalálások, továbbá a Nixon-kormányzat más »kemény hangú« megnyilatkozásai megrontották a légkört.) Az ENSZ-közgyűléssel párhuzamosan egész sor olyan két- és többoldalú megbeszélésekre került sor, amelyeknek témája a közel-keleti válság, a fegyverszünet meghosszabbítása és a SOMOGYI N-8-PLAP Vasárnap, 1970. október ML AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: Hétfő: Hírek és cáfolatok Atassziszíriai elnök lemondásáról. Péter János találkozott U Thanttal és az amerikai külügyminiszterrel. Kedd: 27 európai ország kommunista és munkáspártjainak képviselői összeültek Moszkvában. Megalakult az EAK új kormánya. Szerda: Gromlko beszéde az ENSZ közgyűlésen. Külügyminiszteri szinten, zárt ajtók mögött ülésezett a Biztonsági Tanács. Csütörtök: Nixon—Gromlko találkozó. Merénylet Chilében a hadsereg főparancsnoka ellen. Péntek: Állam- és kormányfők felszólalásai az ENSZ-ben. Brandt sajtóértekezlete egy éves kormányzásának eredményéről. Szombat: Nixon tárgyalása Szato japán miniszterelnökkel. Döntés Chilében. Határozattervezet a politikai helyzetről A jugoszláv kommunisták országos konferenciája előtt Belgrádban tegnap összeült a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökségének újabb — októberben immár a harmadik — ülése. Napirendjére azoknak az időszerű politikai helyzetről szóló határozati javaslatoknak a tervezete került, amelyeket a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége október 29—30 között megtartandó első országos konferenciája elé terjesztenek. A belgrádi Borba szombaton figyelemre méltó cikket közölt a JKSZ közelgő konferenciája kapcsán Jugoszlávia belpolitikai helyzetéről. Jugoszlávia vezető napilapja szerint a legutóbbi , gyakran nagyon hangos viták láthatóbbá tették a fontos nézetkülönbségek és bizonyos megosztottság jelenlétét a Kommunisták Szövetségének soraiban.« A közvélemény ezért nagy reményeket táplál a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének közelgő konferenciája iránt — hangoztatja a Borba —, remélve, hogy megteszi az első fontos lépést a jelenlegi helyzetből kivezető út megtalálása érdekében. (MZQ ItnteftB* ttrintHnt esetleges megindítása volt, így például A Thant főtitkár vacsorája tulajdonképpen szovjet—amerikai—angol— francia külügyminiszteri megbeszélést tartottak — Gunnar Jarring, a svéd diplomata,■ a közvetítő tárgyalások leendő lebonyolítója és természetesen maga a vendéglátó házigazda, az ENSZ-főtitkár jelenlétében ... Az egyiptomi külügyminiszter, Riad sorban tárgyalt a nagyhatalmak küügyminisztereivel, akik New Yorkban tartózkodnak. Abba Eban a hét végén indult el az ENSZ-székhelyére, s előreláthatólag négy hétig marad ott. Van tehát idő és alkalom a közel-keleti közvetett érintkezés felvételére. Áttérve a Közel-Keletre: két ország belső helyzetére irányul az érdeklődés reflektorfénye: az EAK-ra és Szíriára. Az Egyesült Arab Köztársaságban az új kormány megalakításával rá Arab Szocialista Unió főaztitkárának megválasztásával megoldódott a Nasszer elnök halála után felvetődött utódlási kérdés. Az egyiptomi kormányelnök dr. Mahmud Favzi, az idős, tapasztalt diplomata és meggondolt államférfi lett. Az új kormányban egyébként csak az volt az egyetlen — bár kétségkívül jelentős — változás, hogy Heikal, az Al Ahram főszerkesztője átadta a tájékoztatásügyi tárcát Mohamed Fajeknak. Az Arab Szocialista Unió új főtitkára Abdel Mohszen Abul Nur, aki egy éve az ASZU delegációja élén hazánkban is járt. Szíriában a hét elején olyan hírek terjedtek el, hogy Nureddin Atasszi államfő lemondott, s hogy a Baath-párt soraiban válságot okoztak a viták: Szíria csatlakozzék-e a közel-keleti fegyvernyugváshoz rá részt vegyen-e a közvetett koni tárgyalásoA helyzet áttekintéséhez valószínűleg meg kell várni a jövő hétre beharangozott rendkívüli pártkongresszust. Pálfy József KANADA Crossról nincs hír A québeci rendőrség szombaton őrizetbe vette Bernard hortie-t, személyleírása megegyezik annak a gyanúsítottnak a személyleírásával, aki ellen pénteken elfogatóparancsot adtak ki Laporte tartományi miniszter meggyilkolásával kapcsolatban. Az október 5-én a szeparatisták által elrabolt Cross angol kereskedelmi tanácsos sorsáról még mindig nem tudnak semmit. (MTI) Xuan Thuy Magyarországon Xuan Thuy, a Vietnami Dolgozók Központi Pártjazottságának Bititkára, államminiszter, a Vietnami mokratikus DéKöztársaság Párizsban tárgyaló küldöttségének vezetője, aki a magyar forradalmi munkás-paraszt közmány meghívására is hivatalos harálátogatásra érkezett hazánkba, szombaton látogatást tett Péter János külügyminiszternél. A látogatást követően Külügyminisztériumban megkezdődtek a tárgyalások. Péter János külügyminiszter (jobbról) rá Xuan Thuy, a Vietnami Dolgozók Pártja KB-titkára, államminiszter, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének vezetője (a kép bal szélén). (Képtávírón érk. — MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról) — Az ENSZ-et olyan szervezetté kell tennünk — mondotta a főtitkár —, amely felülemelkedik a nemzeteket és a népeket elválasztó régi vitákon és konfliktusokon. Arra van szükség —, hogy kialakuljon a »földhazafiság« a globális szolidaritás — jelentette ki. Az évforduló alkalmából elfogadott deklaráció újólag hitet tesz az ENSZ alapokmányában megfogalmazott alapelvek mellett, mintegy megerősítve a 127 tagállam túlnyomó többségének azt a meggyőződését, hogy a világszervezet —, az emlékülésen is sokat emlegetett hiányosságai ellenére — nélkülözhetetlen és hasznos fóruma a szuverén nemzeteknek a nemzetközi viták és konfliktusok rendezésére, illetve elhárítására. Erősítik a NATO déli szárnyát A Washington Star értesülése szerint az Egyesült Államok hadihajókat készül adni Görögországnak és Törökországnak, hogy »megerősítse a NATO déli szárnyát«. A lap úgy tudja, hogy olyan hajókról van szó, amelyekre az amerikai flotta már nem tart igényt Ezek némi tatarozás után mégis sokkal hatékonyabbak lesznek azoknál, amelyeket felváltanak — állítja a lap. A törökök a program keretében négy-öt év alatt korszerűbb amerikai hajókkal cserélik majd ki 10 fekete-tengeri tengeralattjárójukat. A Pentagon nem volt hajlandó kommentálni a Washington Star értesülését. (MTI) DÉL-VIETNAM „Kétágú" hadművelet A saigoni amerikai parancsnokság szombaton a vietnami háború kezdete óta a legrövidebb — 40 szavas — közleményében csupán kisebb összetűzésekről számolt be. A dél-vietnami parancsnokság Da Nangtól délkeletre, Due Dúc városka közeléből jelentette partizántámadást. Ugyanakkor folytatódik az ország északi részén a dél-vietnami csapatok kétágú hadművelete, Brandt vissza a CDU-CSU vádjait Wily Brandt nyugatnémet kancellár szombaton ismételten visszautasította a CDU- CSU ellenzéknek azt a vádját, hogy bár az SPD-FDP kormánya felélénkítette a külpolitikai tevékenységet, belpolitikájában nem ért el haladást. Brandt az újságírók előtt kijelentette: kormánya egyéves működésének most nyilvánosságra hozott mérlege bizonyítja, hogy a kabinet tevékenységének súlypontját éppen a belpolitika — így az oktatás, a lakásépítés, a közlekedés, az igazságügy — területére helyezte. (MTI) 4 Washington kényelmetlenül érzi magát A marxista Aliende lett Chile elnöke Salvador Aliende-t választották tegnap — a következő hatéves ciklusra — Chile köztársasági elnökévé. Aliende november 3-án lép Frei örökébe. Szeptember 4-én politikai bomba robbant, amikor a hírügynökségek gyorshírben szállították a szenzációt: Chilében az Unitad Poular (Népi Egység) jelöltje, dr Salvador Allende kapta a legtöbb szavazatot az elnökválasztáson. Az az Allende, aki marxistának vallja magát, aki hangsúlyozza Fidel Castrohoz fűződő barátságát, s aki a könyvtárában dedikált De Guevara-könyvet őriz. Allende nem először indult az elnökválasztáson: 1952, 1958 és 1964 nem hozott sikert számára, mert nem sikerült megteremtenie mostani győzelmének alapfeltételeit, népi egységet. A célok egyeztetése, baloldali közös program, akcióegység: erről a biztos alapról indult most választási küzdelembe Allena ee. Allende győzelme után hosszú hetekig lázas találgatások láttak napvilágot. A chilei politika játékszabályai szerint ugyanis, ha egyik jelölt sem szerzi meg az abszolút többséget, a Congresco Nációnál — a parlament — kezébe kerül a döntés joga. A parlament általában tiszteletben szokta tartani a választók akaratát. Allende azonban precedenst teremtett. Legalábbis a jobboldali körök véleménye szerint. »Kommunista diktatúrád emelegettek, »nemzeti katasztrófáról« beszéltek. S ezzel egyidőben megkezdték — tipikusan jobboldali módszerrel — a terrorszervezetek kiépítését. Pánikkeltés, merényletek, zűrzavar, rendzavarás, a chilei kispolgár megrettentésének, hangulati befolyásolásának legbiztosabb eszközei. Ennek szellemében került sor a René Schneider hadsereg-főparancsnok elleni jobboldali merényletre is. S Allende mégis, mint Chile első marxista elnöke vonulhat be a santiagói Moneda-palotába. A kereszténydemokraták »bizonyos alkotmányos biztosítékok« követelése után Allende mellé álltak, s mivel a parlamentben ők jelentik a mérleg nyelvét, a kongresszus 75 százaléka a Népi Egység jelöltjét támogatta. Hogyan tovább? Ez a kérdés foglalkoztatja most a legtöbb megfigyelőt. Kétségtelen, ha Allende következetesen szeretné megvalósítani programját, számolnia kell a belső és különösen a külső reakció — melynek első számú exponense az Egyesült Államok — rosszindulatú mesterkedéseivel. S a jelenlegi parlamentben sem az övé a többség. Ez pedig erősen hátráltatja a reformprogramot. A parlament csak olyan törvényeket fogad el, amelyek a kereszténydemokratáknak is megfelelnek. A lendületes újat akarást tehát a szüntelen és keserves kompromisszumos megoldások szürkíthetik el. A jövő tavasszal azonban döntő változásra kerülhet sor, amikor kiírják az általános választásokat. 1971-ben a 18—21 éves fiatalok is már az urnák elé járulhatnak, és az iskolai végzettség mint a választásra jogosultság alapkövetelménye sem zárja ki a legszegényebb rétegeket, s ez ténylegesen megjavíthatja a Népi Egység pozícióit. És ha a törvényhozás fölötti ellenőrzést is sikerül megszerezni, akkor nehéz lesz Chilében Allende és a gyökeres reformokat akarók útjába állni. Csupor Tibor Franco utóda Frankhonban Nixon már „áldását adta"... Juan Carlos de Bourbon herceg Franco kijelölt utóda jelenleg Franciaországban tartózkodik. Egyhetes látogatása során megtekintette a Toulon közelében folyó közös francia —spanyol tengerészeti hadgyakorlatot, különböző katonai intézményeket és bérérkezéseket látogatott meg. Találkozik Pompidou elnökkel, Debré hadügyminiszterrel és Schumann külügyminiszterrel is. A Le Monde a látogatással foglalkozva azt írja: az a cél, hogy »bemutassák Franco utódját Európának«... És a spanyol trón várományosa elnyerte az Elysée-palota beleegyezését is, miután Nixon elnök a spanyol fővárosban tett látogatásakor már »áldását adta« az utódlásra.