Somogyi Hirlap, 1906. augusztus (3. évfolyam, 173-197. szám)

1906-08-01 / 173. szám

. Ennek tűrhetetlenségét legközvetetlenebbül a kereskedők és iparosok érzik. A keres­kedelmi és iparkamara sietett tehát saját érdekeltsége jól felfogott érdekében a jelen­legi helyzet megváltoztatására lépéseket tenni és felterjesztéseket intézett úgy az igazságügyi, valamint a kereskedelmi mi­niszterekhez. Felterjesztésében a kamara a következő szempontokat ajánlja a miniszte­rek figyelmébe: 1. A bírósági és egyéb nyilvános ár­verések a rendészeti hatóság közbejötté­vel tartatnak meg. 2. E célból nagyobb városok és köz­ségekben állíttassanak fel árverési csarno­kok. Kisebb helyiségekben pedig erre a célra a községháza jelöltessék ki. Az ár­verési tárgyak bírói után vitessenek az árverező helyiségbe. Olyan ingók, mely nagyságuknál fogva transzferálásra alkal­matlanok, az árverést jelző hirdetményben részletesen körüliranók. Szóval gyökeresen átváltoztatni kívánja a kamara a mai posványos rendszert és meg­fékezni az árverési hiénák túlkapásait, volt, azt némelyek magukhoz hivatták s választást engedtek neki a maga vagy a fia bukása között És akadtak, akik in­kább megmentették a bukástól fiaikat. Az iskolai revolverezésnek ez a nem minden­napi neme rendszerré kezdett fajulni, las­sanként nyilvános titokká vált s akkor a családi tisztességükben megfenyegetett férjek erélyes fellépésre határozták el ma­gukat. El is érték, hogy néhány egészen öreg tanár kivételével a testület többi tagjait más intézetekhez helyezték át. C­íme az újabb vádak s bennük hajmeresztő fokozás. — Ámulattal dörzsöli az ember a szemét: tanárokról van-e itt csakugyan szó ? Tanárokról, akiknek az a szent hivatás ju­tott, hogy a zsenge generációkat az élet szép és nehéz küzdelmeire edzenék meg? Hát ha ilyen rettenetes dolgok történnek a középiskola életében, borzalmasan rut és veszedelmes fekélyek ezek s akkor elkerül­hetetlen a merész operáció. Fiuk helyett az anyák. (A középiskolák botrányai) — A Som­ogyi Hírlap tudósítójától — Kaposvár, Julius 31. Alvincy Sándor, a nagyváradi reáliskola tanára elindult egy küzdelmes, fáradalmak­kal és tövisekkel teli útra. Azt hirdeti elke­seredett erővel, hogy a magyar középiskola tele van mélységes hibákkal és fekélyekkel s minden rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközeivel ezeknek a kiirtására akarja szen­telni az életét, hogy középiskolánk újjászü­lessen. Elindult ebbe a harcba s nem for­dul vissza, bármi érje is a csatatéren. Ezt jelenti be alábbi nyilatkozatában, amelyben súlyos vádjait újabbakkal tetézi. Íme a nyilatkozat: A magyar középiskolák radikális újjá­szervezését egy könyvsorozattal készítem elő. Az első kötet „Középiskolai reformja­vaslatok“ címmel augusztus első napjaiban már minden hazai könyvkereskedőnél kapható lesz. E kötetnek egyes részei Al­vincy leleplezései címmel már a könyv­nek megjelenése előtt nyilvánosságra ju­tottak s a fővárosi sajtóban hetek óta sűrűn foglalkoznak azokkal. A leleplezet­­tek följajdulásai nem fognak munkámban zavarni s igaz ügyem tudatában olympusi nyugalommal nézek elébe a fejbetörési vállalkozásoknak. Egyszer s mindenkorra kijelentem, hogy polémiákra nem vagyok kapható. — Hátralevő napjaimnak minden percét ki­tűzött célomnak akarom szentelni. — E munkától nem hagyom magamat elterelni. Javaslataim indokolásaiban konkrét té­nyekkel világítom meg a bajokat, nevekkel kapcsolatban. Örömömre lesz, ha a sajtó­­bíróság előtt alkalmam nyílik azoknak bizonyítékokkal való­­igazolására. Találkát adok tehát minden leleplezettnek a bíró­ság előtt. Két évvel ezelőtt szétrobbantották a nagyszombati főgimnáziumnak tanári tes­tületét. Miért ? Többi közt azért is, mert amely tanulónak fiatalabb, szebb anyja „SOMOGYI HÍRLAP“ 1906. augusztus 1. HÍREK. Segesvár. — Petőfi halála napján. — Egy gondolat hevített, Rajongva üldözött: Meghalni a hazáért Ágyudörej között! Más jön a kor s a jelszó, Amely divatba jött: Megélni a hazából Reklám­ágyuk között. NAP: Ne gyötörjék a rekrutákat! A közös hadügyminiszternek hej, de jó szíve van. Két rendeletet is kaptak tőle a magyarországi hadtest- és hadkiegészítő pa­rancsnokságok. Az egyik azt hagyja meg, hogy az ujjoncokat a kánikula hónapjaiban csak hajnali négy órától, reggel hétig, dél­után pedig csak négytől hatig, szóval csak a hűvösebb órákban tanítsák be a katonai járomba. A másik rendelet még gyöngébb. Szigorúan megparancsolja, hogy a rekru­­tákkal a legemberségesebben bánjanak. Mert hát az utóbbi években sokan úgy megvoltak elégedve a katonaélettel, hogy egyszerűen a­­ halálba masíroztak be előle. Rendelet a gyötrelmek ellen van hát megint kettő is egyszerre. Volt már eddig is és mégis sza­porodtak az öngyilkosságok. Ebből csak az tűnik ki, hogy nem az a fő, hogy meglegyen az a minisztériumi ren­delet, hanem sokkal fontosabb, hogy meg is tartsák az őrmester, a kadét, a hadnagy urak és általában mindazok, akiket illet. Akkor majd az öngyilkosság is kevesebb lesz katonáéknál. — Miniszterek titkos tanácsossága. A király augusztus 18-án, születése napján Kossuth Ferenc,Polónyi Géza, Jekelfalussy Lajos, Zichy Aladár gróf és Jozipovich Imre minisztereket tit­kos tanácsosokká fogja kinevezni.­­ Esküvő- Gyulai Gaal Gyula dr bassüi nagybirtokos augusztus hó 1-én tartja há­zassági egybekelését felső vasdinnyei Vas­­dényei Máriával, Vasdényei Béla kadarkuti földbirtokos leányával Budapesten. Erre vo­natkozólag a család a következő értesítést közli : Alsó és felső vasdinnyei Vasdényei Béla és neje, somogyvári Somogyi Anna örömmel tudatják leányuknak, Máriának gyulai Gaal Gyulával, néhai gyulai Gaal Gusztáv és neje, néhai báró Pöck Szi­dónia fiával 1906. évi augusztus hó 1-én, Budapesten a belvárosi plébánia templom­ban délelőtt 11 órakor történendő házas­sági egybekelését. Kadarkút, 1906. julius havában. Hasonló családi értesítést adott ki a vő­legény is. — A bares—pakráci vasút r. t. az 1905. évben 600,000 kor. bruttó bevételt ért el. Ezzel szemben az osztalék-szükséglet kere­ken 600,000 koronát vett igénybe. — Áthelyezett erdész. Körmendy Károly m. kir. erdészt saját kérelmére, Nagyváradra, hason minőségben helyezte át a földmive­­lésügyi miniszter. — Szekszárd rendőrsége. Régóta húzódik már Szekszárd rendőrségének ügye. Ugyanis már majd egy éve, hogy a képviselő-testü­let kérte a minisztertől a csendőrség alkal­mazását a város rendőri ügyeinek végzésére. Azóta azonban csak ígéreteket, halasztgatá­­sokat, terminusokat stb. kaptak. A dolgot reklamálandó, egy szűkebb bizottság a hé­ten, melynek tagjai voltak dr Hidvig Ádám polgármester, Boda Vilmos és dr Török Ottó v. ügyész, ismét a minisztériumban jártak és pedig sikerrel. Az újabb ígéretek eredményeként tehát Szekszárd végre is megkapja a városi csendőrséget. — Petőfi halálának évfordulója. Ma volt a gyászos emlékű segesvári csata 57-ik év­fordulója. Itt látták utoljára Petőfit s ha hihetünk egy szemtanú elbeszéléseinek, ak­kor a segesvári csata után ütötte agyon Pe­tőfit egy kozák, amint hajadonfővel a szán­tásban szaladt. E napot számítjuk azért ha­lála évfordulójának. —Újabb behívás fegyvergyakorlatra. Az ex-rex állapot ugyancsak felfor­gatta a katonáéknál uralkodó ren­det. Habár most már meg van az ujoncjutalék, sőt a sorozások is vé­get értek, mégis behívták gyakor­latra a kiszolgált katonákat. Most kézbesítik a behívókat azoknak, a­kik az 1904, 1905. és 1906-ik évet kiszolgálták és ez év május 8-án szabadultak. A hadvezetőség aug. 21-ére hívta be őket 25 napos szol­gálatra. Ugyancsak viszik a kézbe­sítők a behívót azok részére is, akik­­ 1895-ben szolgálták ki katonai esz- V­ARGA PÉTER ~ " FOGTECHNIKUS ===== FOGMŰTERME KAPOSVÁR, FŐ­ UTCA 15., ELSŐ EMELET 950 A MEGYEHÁZZAL SZEMBEN. 24­50 A­ legújabb módszer szerint készítek: műfogakat, szájpad­lás nélküli és nem kivehető fogakat gyökerek eltá­volítása nélkül, parcellán és aranykoronát, úgyszintén hidakat égetett porcellánból anélkül, hogy a fog­­húst érintené és rágásra azonnal alkalmazható legjutányosabb árakon. Rágásra nem alkalmas munkákért honorá­riumot nem fogadok el. Öreg fogsorok ujjáalakíttatnak és rágásra alkalmassá tétetnek.

Next